Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-14 / 290. szám

4 NAPLÓ :.24fl DECEMBEH 14 ’ SZTÁLIN ÉLVTÁRS a tudomány és művészet támogatója A Szovjetunió Tudományos Akar démiá.ja 1925-ben ünnepelte kétszáz­éves fennállását. Akkor Kalinin elv- • tirs vázolta az Akadémia feladatait, hivatását ée kötelességét, hangsú­lyozva: — az Akadémia számára lehető' é vált, hogy egybeforrjon a lépi tömegekkel, amelyekből folyton újabb és újabb erők nőnek ki a tu­domány fejlesztésére, , — Nem kételkedem abban, —- mondotta — hogy a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának méltó sze­repe lesz az új társadalom felépíté­sében. A nagy Jubileum csztend«*- jóöeii vált az Akadémia a szovjet ország legfelsőbb tudományos inté­zetévé' és azt követően gyors növe­kedése egybeforrt a sztálini ötéves tervekkel. A gazdasági életben be­következő változások, az ország ipa­rosítása, a mezőgazdaság' kollektivi­zálása, a kúltúra gyorsirámú fejlő­dése komoly és felelősségteljes fel­adatokat rótt az Akadémiára. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának további fejlődését Sztálin elvtárs történelmi szavai határozták meg, amelyek a tudomány szerepét és jelentőségét vázolták a szocialis­ta' újjáépítésben. Zseniálisan, egysze­rűen és világosan, mindamellett ki­merítő teljességgel határozta meg a haladó tudomány lényegót, a Kreml­ben 1938. .május 17-én rendezett fo­gadáson: ..A haladó tudomány nem bástyáz­za el magát, nem tartja távol magát a néptől, hanem kész őt szo'gálni, átadni neki a tudomány minden vív­mányát, — nem kényszerből, hanem szabad akaratból szívesen szolgálja a népet.“ Különös hangsúllyal beszélt Sztálin elvtárs az újító-szerepről, «tpely legfőbb ismérve a haladó tudománynak. — ,,annak a tudomány- vak. nmelynek hívei, jóllehet a tudo­mány meggr/ökeresedett hagyomá- nyálnnk erejét és jelentőségét bát­ran felhasználják <t tudomány érde­kében, mégsem akarnak rabjává vál­ni, de. amely elég bátor, elég hatá­rozott ahhoz is, hogy szakítson a régivel, a régi normákkal, rendsza­bályokkal, ha azok már elöregedtek és az előre jut ás fékjévé válnak — s amely maga is képes hagyomá­nyok, normák, rendszabályok alko­tására.“ Sztálin elvtársnak o kijelentései határozzák meg a Tudományos Aka­démia fejlődésének útját. Az Akadémia 1939. december 22-ón ,,a világ tudományának fejlesztése és a marxista-leninista tan soko'da- lu továbbfejlesztése terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül“ tisz­teleti tagjává választotta Ioszif Visz- mrionovics Sztálint. A szovjet akadémikusok meg- birkóztak a háborús feladatokkal és Sztálin 1942. márciusában így üzent nekik táviratában: „Elismeré­semet fejezem ki a Tudományos Akadémiának, hogy a háborús idők nehéz viszonyai ellenére is az ország növekvő szükségleteihez mérten fej­lődik és az Akadémia elnökségének, hogy elkövet mindent a feladatok megoldási/a.“ 'Egy hónappal később Sztálin elv- társ újabb táviratot intézett az Aka­démia elnökéhez: „A kormány meg­elégedéssel veszi tudomásul azt az ajánlóiét, hogy a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának tudományos intézményei, rendes és levelező tag­jai munkájukat teljes egészében a Szovjetunió halomi erejének támo­gatósára fordítják. Remélem, hogy Akadémia a tudomány és ipar terü­leten az újítók mozgalmának élére fog állni és a haladó szovjet tudo­mány központja lesz népünk és min­den szabadságszerető nép legádázabb ellenségével, a német fasizmussal vívott küzdelemben.“ A háború alatt szerzett, tudomá­nyos érdemekért 32 akadémikus, 11 levelező tag, 13 akadémiai pro­fesszor és képzett tudományos mun­kás kapott Szfálin-díjat. 1945-től máig a Szfálindíjas akadémikusok száma tovább szaporodott. A szovjet tudósok érthető büszkeséggel vették tudomásul, milyen nagyra értékeli Olykor megjelenik az égen egy vörös csillag, vörösessárga színben ég és egyáltalán nem pislog. Ezt a bolygót az ókori népek elnevezték Marsnak. Bár a Mars 56 millió kilométer tá­volságra van tőlünk, felszínét nagy távcsövek segítségével sikerült kifür­készni. 1704-ben a Mars sarkvidékén a tudósok fehér foltokat vettek észre. Ezek a foltok nem maradtak vál­tozatlanok és ha hosszabb időn át érték őket a napsugarak, akkor megkissebbedtek. Ebből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a Marson is változnak az évszakok és a fehér foltok kisebbedése nem más, mint a hó cs a jég olvadása a sarkokon. • A Marson sok a'homoksivatag, ezzel magyarázható a bolygó vöröses színe. Megfigyelték, hogy ez a szín olykor megváltozik, nagy területek zötd színt öltenek és ezt a színt megtartják néhány hónapon át. Sőt újabban a szovjet tudósok hatalmas távcsövek segítségéve! megállapítot­ták, hogy a Marson lila szinti virá­gok is vannak, mert egyes területek ilyen színben játszanak. A Marson olykor felhőket és kö­döket is észlelni. A Marson vén víz is. Antoniadi csillagász, a Mars is­mert kutatója még a felhők mozgási sebességét is meghatározta. Arra a kérdésre, van-e a Marson élet, Feszcnkov akadémikus a kö­vetkező választ adja: „ ... Minden okunk megvan arra a feltevésre, hogy a Mars jelenleg nincs meg­fosztva a szerves élettől. Sarki „sapkái" valóban hóból állanak, amely olvadáskor vízzé válik. A hő­mérséklet a Marson tényleg 0 fok föle tud emelkedni. A fehőrjevegyü- letekct elpusztító magas hőmérsék­let itt kétségtelenül nincs és ezért nincs alapunk tagadni, hogy fenn­maradhatott az az élet, amely ott már előbb megvolt, annál is inkább, mert az élő szervezetek alkalmaz­kodási képessége végtelenül nagy.” „A szovjet értelmiség — mondot­ta — odaadással szolgálja honvédel­münk ügyét. állandóan tökéletesíti a szovjet hadsereg felszerelését, az ipar technikáját és szervezetét. A munká­soknak és kolhoz parasztoknak segít az Ipar és mezőgazdaság színvonalá­nak emelésében, előbbre viszi a szov­jet tudományt és kultúrát. Értelmi­ségünk mindezért megbecsülést érdé- mal.“ 1940' májusában Sztálin elvtárs fogadta az Akadémia elnökét és be­szélgetés közben megtárgyalta vele az Akadémia legfontosabb újabb fel­adatait. A , Szovjetunió Tudományos Akadémiája ma a legszorosabb kap­csolatban van az ország életével. A nagy .Sztálin elvtárs vezetése alatt az Akadémia munkásai minden erő­feszítésükkel arra törekednek, hogy eleget tegyenek hazájuk iránti köte­lességüknek és igazolják a sztálini korszak tudósainak nngyrahivatott* ságát. Marson Nem keli természetesen azt gon­dolni, hogy a Marson pontosan olyan formájú élet van, mint a Földön, hogy ott hozzánk hasonló emberek élnek. A két bolygó fizikai életfelté­telei lényegesen különböznek egy­mástól. A Marsán sokkal nagyobb a hideg, mint a Földön, mivel a Mars félannyi meleget és fényt kap B Naptól. A Földön az átlagos évi hőmér­séklet több mint 14 fok: a Marson nullánál kissé alacsonyabb, de ez nem teszi lehetetlenné a szerves é'etet, hiszen a Földön is vannak tájak, ahol az átlagos évi hőmérsék­let .alacsonyabb nullánál. Sok tudós észlelt a Marson va­lamiféle vonalakat, amelyek mes­terségesen ásott csatornákhoz ha­sonlítanak. Egyes csillagászok ebből azt a következtetést vonták le, hogy a Marson értelmes lények laknak, akik munka végzésére képesek. A csillagászok között ezzel kapcsolat­ban még viták folynak. Ezek eldön­téséhez idő és még sok megfigyelés szükséges.. Táncművészeti iskola nyílik A népművelési miniszter rendeleté­re 1ÜŐU. januárjában megnyílik az első magyar táncművészeti iskola alapfokú és középfokú tagozattal. Ez lesz a/, alapja a kialakuló táncmű­vészeti okitatási hálózatnak, mely­nek felső foka a táncművészeti fó- j-kola lesz. Az iskola munkájára vonatkozóan érték? s útbaigazításo­kat adott Vojnonon szovjet balett- mester, aki a moszkvai balett iskola teljes programját is megadta, ami nagy segítség volt a program elké­szítésénél. A táncművészeti iskola felvételi vizsgái december 15—16-án lesznek. Hűdapeut, V. Zoltán-utca 12 szám alatt. Gyermekek 7—12 évig, felnőttek 21 évig jelentkezhetnek. Sztálin az értelmiség szerepék ÚMEBlltK MtCAimbUCOT ' Élet a n Dohtorúr még fiafal és hosszú, mini családi neve cr elönevckkel együ (, melyekhez 1943-ban még egy újabb előkelő toldalék érkezeit, a ,,dr", amelyet atyja nagy harcok és még nagyobb sarcok árán szerzett meg máj anno dacumál, fia számára. így az­tán együtt virít a névfegy közepén az ősi kékvér, a: emberféle] i előkelőség védfegye a „dr''-ral, békés egyetértés­ben. Doktorúr hadar és raccsol és elő­kelőségén mit sem .enyhít nadrágja hú. romtereyérnyi felületéről ragyogó, nap­nál fényesebb foltja, amely még a lő hercegi pantallókon is megjelenik bi­zonyos időn túl, ha nem vált nadrága' a ■ tulajdonos. Igen. ez az egyetlen nadrág és a kormányfőtandcsosl jöve­delem úgy összezsugorodott a népi demokráciában, mint uborka az ecet­ben. De Dok'orúr mindent átvészelt ed• dig. I s túrt minden szörnyűsége:, cm*/v naponta vlharioli felette. ala>- n és mindenhol, TO.rfe a hús olrsób- ' •‘•'iV. o kenyér fehéredését, (ez kü. ’ n i <ob trükk mondotta Doh- -r-c megjelenéséi és rttln- . ' i !en>, ami válságba sodorja j ...»tuti aniilusiszja világa. <V*ktotía. A napokban szörnyű hírrel kacsá­zott be Doktorúrék ajtaján dl. Ka- masni Ede, c ki hosszas rábeszélés után távozót a MarhasóhJvafal éléről még negyvennyolcban. — Képzeld kérlek... ha... ha... a doktorri ci... met el... töröl., tekk. Ezt add ösz...sze kérlekk! — Eltöröllek? Honnan veszed ezt kérlek? —rükönyödöf szoborrá Dok­torúr papája, akiről még harminchét’ ben megírta a „Tala iíi Harsona", hogy a fdblablró világ utolsó bölé­nye i5. —• Sz . .. szóval még nem törölték, de lógják, töröl.. Int! •.v Doktorúr tmberhle’ti erővel gyűr'c vissza magában értelmei kitörni he átü­lő vulkánját. Kétfős gyitoh fojtvt.ottu nemesi oikút. Egyik néviejvén a maradék melléknév pust'uláia nt“ aih pedig n hir, hogy mi nyat* zonyo közönséges. egy .. . htprr / »’ won't ■ in . paraszt n •Cifrka. Ahogy 1 '•iM* i*vh ■>!i-tQ-f ez V 'rákon, coniflg tr » telő Hője úgy lob ingott a su/b^tis m>n> *ky csatavesztés sereg mállója. Vé­korty nyaka egyik végén a két szám­mal bővebb leli eher gallér izge ‘-moz­gott. másik végén pedig kisfiús, álma- dozószemü teje. — Mancika. — mondta sajnálko’ zólag, de nem engedői hangjának ne mtti és doktori színezetéből egy /oí- lányit sepi<~~ magú nekem sohasem rnondla, hogy nincs érettségije. Bétái­ba ja, hogy ezcku'án nem léphetem át több'- urat küszöbéi, hiszen amr meg­mondotta nefecm már régen, hogy kép- : : sigem nem-tűri egy négyhbzépis- bölcs lelczég jelenlétit. \~:al eiy, Kiforró sóhaj hagyta cl doktori és előncneg ajckál. maid iel­áll . Fele beleütközött c csillárba, er­re meghnf'ot'a magát, de mást ni in le!!, mert kttrsób csak érettségizel !•-etikai ille’. Ahogy meghatói', a háta,-nógat i (Ökörben egy pillanatra Irlviílnnt nemesi feneke napnál te­rv-sebb ihre s bevildgi!ofla j szobái. Hozamén1 s azonnal iniizkedet1: il­legális helyen, dt meg kell Őrizni a •s> ct-neri és a dob őri cínft !>• ".'rttin/n mindé* nls-s-'-'d* t- 7* szt- 1 rjógii 1 r s r-i-W 1 - “• flór.e. • ( ’ dé e-.etf. frrr-j 4,',/*, V*. h' *pvO- 1 aj. r '-grsToidsutici HlildMoVÜ* . .. es- gyluváab. Vasárnap sem maradi mérkőzés néikü! a pécsi labdarúgás Csapataink befejezték a bajnokság- éri vívó íj mérkőzéseiket, s már úgy iácszolt, hogy vasárnap mérkőzés nél­kül, maradnak a , pécsi szurkolók. Ezen a hiányon segített; most három pécsi űisegyes.ülot vezetőség«, amikor kará­csonyra tíerviezat .labdarúgótornájuk első két mérkőzését .előrehozlak vasár napra-. A tonna négy résztvevője: a pécsi öregfiúk, a Kokszmíí, Sopiana és Magasépítés. . A szurkolók nevében is örömmel üdvözöljük a kisegyesölfttek kezdemé­nyezését azért is, ment ezen a tornán Pécs. Jabdarúgólláriadalma megismer- heíi az eddig ismeretfenségben dolgo­zó és igen szépen fejlődő kiscsapato­kat. De nagy vonzóerői biztosit majd az összecsapásoknak az öregfiuk rész­éé ele is, akinek sorában régi hírne­ves (Janidala, Kram-paeh, Foór, Ceándó, Jandre) és a közeimül ban még sze­replő (Kritviiiz, Ioósz,, Péitri, Sipo« Korányi játékosok is szerepelnek. A mérkőzések -teljes bevételét a Koksz- mű új pályájának megépítésére for­dítják, amelyet a Spiné.th kesztyűgyár m-gllerí szándékoznak megépíteni. Az első, tehát a vasárnapi forduló össze­csapásainak ki sorsolás ára pénteken ke­rül sor. A mérkőzések fél 12 és fél 2’ óraikor kczdődlnek a BTC Verseny-«!-' esi sopr'i elepén. AB Ili. eredmények Marcali—Szigetvári ZMAK 3:3 (2:1) Marcali, vezeti c: Kovács. Meglepetés a szigetváriak pori-*rablása. Gó'-Iövö: Böröcz 2, Iszlő, illetve Geszti 3. Jó: Böröez, Mandl, illetve Acs, Boronkai és Takács. Nagymányok—Barcs 4:0 (1:0) Nagy mátiyok. Veze-le: Szarka. A gólarány túlzó! , Barcs legalább annyi, táma­dói1., min: cllen-fek, a nagymányok' Fazekas azonban remek gófövőformá­ban volt (s ez dönlö te ei a mérkőzés sorsú'. GóMővő Fazekas 4. Jó: Szabó, Khizi, Takács, illőivé Spéevla és Homo- po’-a. Lényegesen javított l elyzelén a loiíofioüv A pécsi csapatok vasárnapi jó ered­ménye; a labe,'.ári is érzékeltetik hálá­sukat. A BTC és a Dinamó végleg be­biztosították őszi 2., illetve 4. helyü­ket, míg a Lokomotív szép győzelmével egyszeriben öt hellyel ugrott előre, s jelenleg a 10. helyen áll ilyen jó he­lyezése az egész idény alatt csajt egy ízben volt a vasutas csapatnak. Az NB. li-es tabe'áa állása: 1. Tatabánya 14 13 — 1 43:12 26 2. PBTC 15 1) 1 2 41:22 23 3. Permz 14 9 9 3 34:19 20 4. Dinamó 1 j 8 9 5 45:26 18 5. Dohánygyár 15 8 9 5 33:32 18 6. Kaposvár 14 5 5 4 29:28 15 7. Szív. Lók. 15 3 6 6 28:31 12 8. Kőbánya lő 5 2 8 27:32 12 9. Győri VSE M 5 2 7 24:29 12 10. Pécsi Lók. 15 tí — 9 31:41 12 11. Soproni I-'AC 14 5 9 7 30:41 12 12. Postás 14 4 A 6 20:29 12 13. Soproni VSE lő 3 5 7 33:40 11 14. Nagyk. VSE 15 5 1 9 22:45 11 15. M. Paimú 15 5 — 10 32:38 10 16. k'árpalo'a 15 3 A 8 26:33 10 Kiváló * fi) én! K Icljesítménrck akadtak. . Heti osztályzataink: Lokomotiv: Kovács 2 — Keéeoíi 2, Baranyai 2, Szegedi 2 — Hamar 3, Nagy I. 3 — Zombori 2, Meggyes 2, Hire/.i 3, Tora 3, Szö.ősi 2. Összeeső: 26. PBTC: Sarbak 3 — Kincsei 3, Soly­már 2, Kisgál 2 — Lichtner 2, Nagy M. 3 — Katies 3. Lelpám II. 3, Berki I, Kövér 2, Karácsonyi 2. összesen: 26. Dinamó: Krausz 3 — Bárdosi 2, Gróf 2. Bence Ili. 3 — Réíi I. Kresz 3 — Németh 3. Horváti I. 2, Futó 2, Kessler 2. Horvávh II. 3. Összesen: 26 A hét legjobbjai: Kovács — Bárdosi, Gróf, Kisfiái — Réíi, Nagy M. — Zo.ubori, Meggyes, Berki, Kcszler, I\a. rácsonyi. Jobbak voltuk a KDSK ökölvívói Vasárnap délelőtt a Pécsi KASÉ ők ól vivő csapata a Kaposvári DSK második csapatát fogadta visszavágó mérkőzésre. A lelkes pécsi gárdával szemben a rutinosabb KDSK jobbnál; bizonyult cs 10:6 arányú győzelemmel irazo'.if haza. Eredmények (clöl a ka­posváriak): Gárdos veszt Szekeres el- ,ei’., Wagner a 2. menetben kiüti R;á- dh. Merger-—Lcx .találkozó döntetle­nül végződik, inig Vidori a 3. menet­ben kiüli Hőgye. Dóri—Kramer mé-kő- z.- nagy harc után döntetlen, Kocza II. a 2 menltbesi kill I Bárrfayt. Búzás Íl.-pontozással győz Vidov Its. eUcn és n nehéz jó.vb.:: Btdmaitlt már a 2. me. r Iben kiüti Richtelt. * Győzött <1 KASÉ Prágában. A prá- fiai női kosár,abda'.crnán rímekül sze­relteit a budapes-.i K ASE csapata. A harmadik napon 52:22 arányban legyőz, .el, ikiga válogaottját és ezzel vcrc. ,1 -r r.vcrtfk a varas' ntgydiját. * Befejeződtek az alosztálybajnokság küzdelmei. - Vasárnap To nán a Tolnn —Komló II. mérkőzés ei veget értek a kerületi bajnokság I o ztályú küz­delmei. Az ulo’só mérkőzésen 1 tómat tr.ipV 6:1 (1:1) arányban djadaltruv,- keddi- és ezen bebiztosította köióp­■ p, (bel helyezMét, Az őszi Uijnok- iv:yy iölénnvtl a BTG második gerni. ■ l’i-.'- .i 1 yerl •. n V >„• a Di'.amö II. • . ! V.1 r.i vég'.- ek. Negyeit; I 1 l.okotno.iv II.. ötödik a Mecsekszoi ' hole, csapa Úti le.te-. Kosáviobd« Ezen a bélen is nagy balszererinsé jiik volt NB I-es osapatainknark. Egye­dül a Lokomotív férficsa-pal-n győzőé,, a többiek részben ít -hon, részben 'do­gon pályákon egy-két pontos, veresé­geket szenvedtek. Eredmények: Pécsi Lokomotív—Előre 48:46(15:15) NB I. férfi, vezette: Motil. Halaimé« küzdelemben igen'élvezetei, «agyira- • tnú mérkőzést vívott a két csapat A rendé« játékidő dón ellenül végződött,! az öt perc hoss.T-abbiíá.sban a pécsi csa­pat felülkerekedett. Kosárdobók.: Ka­pusi 23, Szamosi 12, Maszi 7, Lovric« 6, illetve Kirá'yhidi L. 21, Acs 9, Ki ' rátyhidi T. 5, Fedik és Leboczky 4—1 Benső 2, Molnár 1. Előre—Pécsi Lokomotív 36:35(19:13)1 NB I. női. Vezette: Mord én Urbán-j Az uo’isó pillanatban dobta Nagy Má-t ria a győz les kosarai A végig Italai-' ims iramú, célzaíos mérközetsen a pé esi lányok nagyon jó! hajráztak, bal­szerencsével vess»‘..tekt Legjobb do bók: Nagy M. 18, Kardos 10, illetve Sonvorjai 10, Bencze 9. MTE-P. MEFESZ 53:49 (36:2!), NB I, iérii. Az elején elhúztak a pestiek, Czéhe ’ kipontozták, azután ma* fiára találó 3 MEFESZ, kiegyenlíie'it, de a hajrát a jobb erőben levő pestiek jobban bírták. Legjobb dobó: Bánhe­gyi 22, Somogyi 8, 1 Hol ve Kovács 12, Goda 10. Fehérvári DSE—P. Postás 43:33 (21:12). NB I. mii. Már az első félidő­ben eldől' a mérkőzés «orra. amikor a lelkes fehérváriak lerohanták az nc- zástól fáradl pécsi lányokat. - Legjobb dobók: Jámborházi és Kadácsi 12—12, iKeíve Varga 10. Birkózás Második lett a Lokomoűv a kerületi bajnokságban. Az dmuít két vasárnap vívták meg a kerületi birkózó bajncik- ság ulolsó két fordulóját, amelyen a Lokomotív felnőtt csapa'a Szekszárdin 7:1 arányban győzött. Szigetváron 4:4 arányú e'dörv’cticnt ért el, s ezzel vég­eredményben a Kaposvári DSE mögött a második helyen kötött ki. Minden ke- rü'et első két csapata, így közöttük a P. Lokomotiv is tovább versenyeznek az országos bajnokságért, s bejutottak az NB. lli.-ba. — Magyarorszag ifjú­sági bajnokcsapata" címént' a legjobb országos ifjúsági csapatokkal csap majd össze a Lokomotív ifi bsrkózógár- dája, miután megnyerte a kerületi ifi bajnokságot. SAKK A baraayamegyei sakkbajnokságok, valamint a megyék közötti sakkbaj- nok-ágnk 18-án indulnak Péc«oil a Munkuskultúrház dísztermében. A péc-i sakkozókon kívül Mobáos két csapattal jelenik meg és Kaposvár e^y csapattal képviselteti magái az ünnepélyes megnyitáson. Felkérik a megyei é, „ megyékiközötti bajnoksá­gokon induló valamennyi pécí; é* pec-környéki egyesületet, hogy ameá- r.yltó ünnepségen minél nagyobb számban jelenjenek meg. A pécsi csa­patok számára külön értesii-cst már nem adnak ki. Minden benevezel' c-utiat bizto. meöielené'ére számíta­nak. Az ci-ő fordulót «/. ünnepély után bonyolítják le, mely iijen nívós­nak és érdekesnek is Ígérkezik, mi; után etfisz Déldtinántúl legjobb csa­patainak összecsapására kerül >or. * Teke. Igen szép győzelmeket arat­tak a Mngasépitési NVSE zcké-.öj. kt'- 'ir.ösen a női csapat győzelme ragy meglepeléj. — Eredmények: Magas* épiles—Pécsi Kokszmö 3131.2586 N’B. II. iérii. — Pécsi Magasépius— Kis- !e.;t 195.3—1831 NB. I. női. ’ Vívás, Víaárnap, í«rillei vivóver- se.;vt rendezett a MEFESZ, — Férfi :örbeu eredmények: 1. Szőllősl 7; 2 Tumásfi 7: 3. Keserű 6; 4. Anlsl 5 győzelemmel. — Férfi kardban: 1 Szöliőii 3; 2. Gaébialvv 3; 3. Boros 3 győzelemmel. Az olvö helyek kérdése iiáror.razoros holtversenyek irtán dőlt *••• Pirlsban vendégszerepel vasárnap •1 vasutas labdarúg«'»- és kosr';<fvlavi-o* 1 olt. A Kosarasok kfizőtt két péosE li'1-nr«: és I.o\rles Is szorepo','.-i la-»* ,;-ír u-*'* közé cc.ikii nem válogattak be Pécaröl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom