Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-09 / 286. szám

Jobb munka — több karatét A mohácsi kombinát építkezésénél ma már mindennapos a 200 százalékon felüli teljesítmény Fábik József elvtár« volt Mohácson és az országban az első kőmüve«, aki követte Pozsonyi Zoltán példáját és megtanulta a Szovjetunió sztahá- novista kőműveseinek magasabb ter­melékenységű falazási módszerét. — Már akkor felmerült a kérdés — mondja Fábik elvtárs — hogy milyen hasznos lenne bevezetni ezt a módszert a folyamatos munkame­netbe. Akkor ugyanis csak egy egy óráig dolgoztunk sztahanovista mód­szerrel, kísérletképpen. Később ott, ahol lehetőt!, számtalan brigád hozzá is látott, hogy sztahanovista módszerrel dol­gozzon. Az eredmény nem is maradt el, fit Mohácson azonban addigra már annyira előrehaladtunk a mun­kával, vhogy nőm adódott alkalom a nagyobb teret kívánó sztahánovista munkára. Fábik elvtárs nem beszél arról, hogy még így is, az apró részmun­káknál kitűnő, többszáz,százalékos eredményeket ért el, a külső és bel­ső vakolásban, a válaszfalak felhú­zásában és egyéb apró munkáknál. Mos* végre jött egy nagyobb munka a válaszfalaknál — beszél Fábik elvtárs. — llrirom embernek 110 óra hosszat, azaz több mint kód hétig tartott volna ennek ms elvég­zése.. Elhatároztuk, hogy sztaháno- vista módszerrel csináljuk meg. Szabó Lajos elv­társ vállalkozott a habarcsterítésre és Bozóki Pál a tég­laadogatásra. — Egyébként velük dolgozom a vako­lásnál is és kiválóan értik már mun­kájukat. Ennél a munkánál az elő­készítést is nekünk kellett csinál­nunk, ez benne is van a normában. Mi készítettük el a kalodát 1» a fa­lazáshoz, úgy kezdtünk hozzá a mun­kához. Természetesen az is sokat számít, hogy most nem egy óráról volt szó, hanem két. hétről, amit mi egy hét alá akartunk szorítani. A szándék sikerült i*. Fábik elv- társ két társával nem 110, hanem 17 óra. alatt végezte el a munkát, nem egészen öt nap alatt, a 14 nap helyett. .4z ötödik nap ötödik órá­idban valamennyi válaszfal készen állt. — Amikor bemutattam az országban több helyen a sztató- novista módszert.— meséli — na­gyon sokan kérdeaősködtek: „Aztán ki lehet-e bírni napi 8 órán át?“ Ezeknek ezúttal is megmondhatom: egy cseppet sem volt fárasztó ez az ötnapi munka sem. Szinte kényel­mesen dolgoztunk és nagy gondot fordítottunk a minőségre is. így ér­tünk el mind a hárman 298 százalé­kos teljesítményt. A jó eredmény hatása a bérfize­téskor ie jelentkezett. Fábik elvtárs 10.40 forintos órabért kapott, a 37 órára tehát összesen 384.80 fgyintot, .Szabó Lajos elvtárs, a habarcsterítő 7.30 forintot óránként, összesen 270 forintot, Bozóki Pál pedig 6.20 forin­tos órakerosettel 229 forintot. — Rz ma már nem I« olyan nagy kereset nálunk, a kombinát építkezésénél — szerénykedik Fá­bik elvtárs, — vannak, akik már jó­val többet teljesítenek és keresnek is. Ez így is van, a sztahánovista mód­szert szinte minden munkanemre ki­terjesztették már Mohácson. így, jobban megszervezve végzik a vako­lást, a vasbeton szerelést., előgyártást is. Ezért, azután az ilyen teljesít­mények, mint, amilyen a Fábik-rso- port 298, százaléka, ma. már szinte mindennaposak, nagyon sokan telje­sítik túl a 200 százalékot. „Qohluut szeretjük Öt az Hetünknél is“ azért én is el szoktam menni a moziba és a kultúrelőadásokat is meg szoktam nézni. Az öreg kolbozparaszt itt egy pil­lanatra elhallgatott. Aztán szinte szótagolva folytatta. — És lúd meci, hogy niindezlneki köszönhetjük. Tudd meg, hogy Sztálin elv­társtól kaptunk mindent. Ezért sze­reljük mi Öt jobban még az éle­tünknél is. Bányai János is abbahagyja itt egy kicsit az elbeszélést. Csend te­lepszik egy pillanatra a szobára, de a csendet ismét megtöri Bányai Já­nos hangja. — És jártam sokfele a Szovjet­unióban. Perfektül megtanultam oroszul, hisz könnyen ment, mert bácskai vagyok, úgy beszélek dé’- szlávul is, mint magyarul. Sok em­berrel beszéltem. De mindig újra és újra meghatott az a rajongó szere­— Egyszer tanúja voltam, anvkor Ggy gyárban az általános iskola utolsó osztályát elvégzett gyereke­ket végigvezették, hogy eldöntsék, mihez volna kedvük. Amelyik azt mondta, hogy esztergályos szeretne lenni, azt fémipari iskoiába jegyez­ték elő. Amelyiknek a tervezés tet­szett meg, annak nevéhez beírták, hogy mérnök lesz. Ekkor hallottam, hogy az egyik fiatal fiú azt mondta egy lánynak: — Te, ezután még sokkal jobban kell tanulnunk. Sztá­lin elvtárs biztosan ezt vá,rja tőlünk. És beszéltein parasztasszonyokkal, akik néha szinte könnyekig meg­hatódva beszéltek Sztálinról Arról, hogy Sztálin hogy szereti őket s hogy ők mennyire szeretik Sztálint. Hárman beszélgetnek a szobában. Három ember. Három mária kéméh- di dolgozó, akik ma már ugyan tet, amivel- az emberek Szt&ttnrőt I olyan rajongással szeretik öt, mint beszéltek. |a Szovjetunió népei... Az éle sz mvonalem?Jkcdés szamokban Az Élelmezéstudományi Intézetben végzett vizsgálatok is bizonyítják a magyar dolgozók egyre emelkedő életszínvonalát. 1945-ben vizsgáltak 58 százalékának volt kisebb a test­súlya a normálisnál. 1946-ban már 51, 1947-ben 30, 1948-ban 15 és 1949-ben 12 százalékának. Az egyre javuló táplálkozás kő vetkeztében a vérszegénység is ro­hamosan csökkent. 1945-ben a meg- vizsgáltaknak 60, 1947-ben 18, 1949- ben 8 százaléka vérszegény. ' ^RMÉtETá*%j!^GyAKOR.tAT EGY SZOVJET ÜZEM PÁRTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJA A jjnblinói Kagamovics-féle öntő­ikéin a Szovjet.unió legnagyobb vas- úti kocsialkatrészeket készítő válla­lata- Érdemes megvizsgálni, hogyan dolgozik ennek az üzemnek a párt- szervezet« a termelési tervért vívott küzdelemben. A vesető káderek közgazdasági művelősére szemináriumot lé­tesítettek, amelyben jelenleg a mű­helyek, osztályok főnökei éís helyet­teseik, közgazdászok, a technikai norma-iroda vezetői vesznek részt. Ezenkívül 75 számviteli munkás ta­nul a továbbképző tanfolyamon. A szakmunkás káderek növelése érde­kében a párbizottság döntésére a ki­képző tanfolyamok széles hálózatát szervezték meg. Az esti gyári technikumban 170 munkás és gyári vezető tanul. To­vábbképző tanfolyamok széles háló­zatát szervezték meg. A műhelyek vezetői és mesterei ezenkívül tanul mányozzák az üzemrízervezós és a technikai norm am egáll ap í táa alapjait. As esti gyári technikumban 170 munkás és gyári vezető tanul. To­vábbképző tanfolyamokon vesznek részt a mérnökök és azok a dolgo­zók, akiknek legtöbb munkatapasz­talata van. Mindez azután, hogy az elmúlt évi -üzemi pártkonferencián leszögezték a tennivalókat, A Párt irányt 'vett arra, hogy a káderok technikai felkészültségének növelése mellett felfokozzák az el­maradt munkások termelékenységét, egészen a sztahanovisták színvona­láig. A kérdést nyílt pártgyülésen tárgyalták meg, majd a műhelyekben sztabánovista iskolákat létesítettek^ Ezekben az iskolákban a legtapasz­taltabb termelőmunkások és minde­nekelőtt a kommunisták tanítják a sztahanovista munka módszereire a fiatal kádereket. A munkások és vezető üzemi ká­derek technikai ismereteinek fokozá­sára, az újítások és tapasztalatok felhasználása nem maradt eredmény nélkül. Az összes műhelyekben fel­lendült az észszerűsítési munka. I 'gy pl. Szálijev elvtárs öntvény- tisztító, bevezette az alkatré­szek munkafolyamatonkénti megmun­kálását.. Módszere gyorsan elterjedt az üzemekben és a munka termelé­kenysége jelentősen emelkedett, A kommunista főtechnológus, Szjcnkin clvtárs, Hozanovij és Meyer techno­lógusokkal emelte a modellek számát a modelltartó lapokon és ezzel a mintázógépek termelékenységét két- bá romszorosára emelték. Guszcv és Jrrsov technológusok egy sor alkat­rész megmunkálását közönséges gé­pekről fél-automata gépekre vitték át és ez ötszörösére is felemelte a termelékenységet. A műhelyekben a kommunisták a versenyek szervezői és azoknak tel­INI© mozinak a Kína ellen irányuló im- pfr.ialista terjeszkedésben az ameri­kai megszállók. Az amerikaiak rém­uralma 1945. óta ián: Formozán, ame­lyet a szövetségesek által korábban elfogadott határozat alapján már rég viss’* kelle t volna adni Kínának. Az amerikai imperialisták semmibe veszik ezt a határozatot, Formozát támasz­ponttá és az észnélkii! szaladgáló, szélvclrl Kuomln'ín/rk.likk tagjainak me.nedókhelyévc alakítják át. Formoza sík nyugati partján az amerikaiak hatalmas haditengerészeti kikötő' szerel ck fel és ugyanilyent épí eltek az é.szaki parton. Uj repü­lőtereket avattak nagyméretű „repö- lőerődük“ befogadására. Uj felszere­léssel lás'.ák el a meglévő hadiipari vállalatokat és repülőgépgyárat he­lyezlek üzembe. A syAriik vezetésébe be­vonják n japán müitarlzmust ki­szolgál’ embereket, mint Formoza volt japán főkormányzóját. Hassza gava tengemagyo'., A jikíva pénz­mágnás', és másokat. Formoza gazda­sági életének minden kulcspozíciója amerikai kézben összpontosul. Az elmúlt négy esztendöb-n ame­rikai pSnzen, amorikai okta ók veze­tésével Formozán képezték ki és fegy­verez’ék fel a siralmas sorsra jutót' ke. A versenyek ismertetése « az el­maradottak bevonása céljából a tö­megmunka különböző formáit alkal­mazzák. A szerelőműhely előtti be­ültetett téren díszesen kivit* >zett táblákat helyeztek el, anrv lyekcu megemlékeznek a háború utáni ötévi- terv élenjáróiról és azokról, akik a normákat túlteljesítették. A táblák egyikén grafikon szemlélteti a telj**- sitménybérbun dolgozók évi felada­tának teljesítését. A műhelyekben minden eredmény r körhirró testnek, pl. Raskin elvt.ii>, esztergályos, -128 százalékra teljesí­tette a normát. A váltás idején máT megjelent a plakát, amely üdvözölt > az elért siker alkalmából. Kúsoyero- va elvtársnő, "esztergályos, azzal a rmmkástársával állt versenyben, aki­vel váltják egymást. A versenyben kissé elmaradt, mire szavát adta hogy beéri barátnőjét. Másnap reg gel a munkások Kusnyerova j»épén a következő feliratot látták: ,.Kusnye- rova elvtársnő kötelezte, magit 110 cgyesítő-csőfej elkészítésére. Sikert kívánunk önnek, Kusnyerova elvtárs. nő!" Klimosumkov észszerüsitö javas­latáról azonnal tudomást szerzett mindenki a következő tartalmú rop iratból: „Elvtársak! Köves sédek Klimosumkov példáját, javítsátok c alkatrészek megmunkálásának mein szerét!“ Az egyes munkások és brigádok teljesítménye kétóránként megjelenik a mechanikai-műhelyben lévő telje sítmény-táhlán. Minden műszak ré­gén összegezik as eredményeket. K műhely kommunistái konkrét, terme lési propagandát fejtenek ki. Beszél­getéseket szerveznek a rentabilitás­ról, a munka termelékenysége emelé­sének módozatairól, az önköltség- csökkentés útjairól. A mechanikai műhely tapaszta­latait felhasználják a kovács- műhelyben is. Naponta megjelenik az „Oldalszmások“ elnevezésű sza­tirikus faliújság, amely a seleft- okozót, kedvnílkOli dolgozókat és fegyelmezetleneket bírálja. Tartalma nagy népszerűségnek örvend és a rnegbíráltakra jó hatást gyakorol. A kommunisták javaslatára a kis al­katrészek gyártása a nagy selejtek- ből történik. Ezzel egy hónap alatt csak két alkatrész gyártásánál hat tonna fémet takarítottak meg. Az acél- és nyersvasöntő műhelyé­ből csak egy példát hozunk fel. Btt- bencova elvtársnő brigádja az acél. öntőből versenyben áll a nyers­vasöntő műhelyhez tartozó Poljáltova brigádjával. Az özemben jó kiállításban látható a legjobb eredményeket elért szta- hánovisták arcképsorozata. Ez segít abban, hogy a termelés újítói közűi közvélemény alakuljon ki, hozzáse­gít az üzem ötévé« tervének propa­gálásához. Az önköltségcsökkentésért folyta*» * tott harcban nagy szerepet játszott a f gazdasági kérdések átfogó m ogvi fa­it á.sa a pártgyfilóseken. Ezeket a I gyűléseket gondos előkészítés jcTlem- f zi. A kommunisák nemcsak a na.pi- I rendet tudják a gyűlés megkezdése fölött, hanem bevonják őket egye9 f kérdések tanulmányozására, anyag- r gyűjtésbe, és javaslatok kidolgozású, t ba. Az ülések ilyen előkészítése a.k- • rivizálja a kommunistákat és n.igr- * ban hozzájárni ahhoz, hogy jobban f átgondolt, konkrét döntéseket hozta. f nak. ! » pártbizottság munkájában nem- /V csak c párttagokra, hanem a 4 párlonkiviili aktívákra is igyekszik \ támaszkodni. A termelési veszteségek Jelleni harcban naponta összehívják J az üzemrészek vezetőit és elemzik a 4 hibákat, megállapítják a selejt roeg- 4 előzésének módjait. Havonta tava f nak a veszteségek elkerülése céljából ^technikai konferenciát. Nagy szolgá­ltatót teljesít az üzemi újság és műn- J káslevelczőinek kara. akik jól küzd«- J nek a rentabilitásért, a munka é’»n- f járó módszereinek bevezetéséért. $ Mindennek eredményeként az il em in múlt évben önköifségrsökkrnfés éiryvvt 00 szdialél:kal tlilfcljcsítefte 4 i-'igvél). nem termelési kiaoást is csók* J kentet fék. bizonyítva, milyen listai í mas tartalékokkal n-nil-Ikezik ai Jízem. A p:irt=z*" \--z."t mi;«» A ...iv.-.'i-CJ.i i > li *eni *1'*1:'"Z : beg* te** ilön**’ évéi e*i i tar 4 álé kokat teljesen fe!lia>/n ilj.ik. Kuomanfaná-hadosztályokat. Most J Formozárs menekülnek a Kuomintang- f rendszer bukott nagyjai, viszi maguk- j kai mérhetetlen mennyiségű idegen f valutájukat és aranyukat. Ahol az 4 arany megjelenik, még nagyobb szám- 4 ban érkeznek a fegyverek. 4 /. Egyesült .illantok »».if fegyverszállümányokat küld Formoza J szigetére és e rakományokat a „csen- f der óceáni :«rv“-röl szóló kiáltozás f kíséri. Az imperialisták szeretnék i megalkotni az Atlanti Paktum távol- 4 keleti fiókját és ennek Formoza len- 4 no egyik központja. Csakhogy Formoza lakossága, J amelynek eücnállásá.t ne miud'a meg.» törni az ötvenéves japán uralom sem, J nem nyugszik bele» az amerikai impe-^ r la listák és lakijaik elnyomásába. Az j elmúlt négy évben nem egyszer rob- j ban* már ki fegyveres felkelés/a szí-f guten. Hiába dobtak be légierőket, i tankokat a felkoíök ellen, hiába ki- < nozzák meg. álla-i módon a felkelés^ veze-öit, börtönzik be a nép legjobb- • jainak tízezreit, F°rmoza népének j izánharea egyre erősödik. A kínai ( nép mozgalmának győzelme új erőt i C« lendületet visz Formoz: aéi*i mo*. 1 ga'máha, amely kivívja a szjge: fel- , szabadításá'. 1 Amilyen mértékben közeledik a kínai népi felszabadító hadsereg a Kuominlang-csapatok végső megsem- misl éséhez, olyan arányban Fordul elő egyre gyakrabban Formoza szige­tének neve a /világsajtó jelentéseiben. A megvert Kuommtanß-klikk tenge­rentúli védnökei Formozához fűzik kalandonlcrveikei a Kínai Népköztár­saság és a •délkelet-ázsiai népi fel­szabadító mozgalmak ellen. Si ormoz» jelenltísíge luindr­iirUolöl« földrajzi helyzetében rej­lik. Déli csúcsa a Fülöp-szigetek kö­zelében van. Északi csúcsától húzódik a ja páni szigetek fe'é a Riukin sri- gc.lánc. Hegyes keleti partja meredek szakadékként nyílik a Csendes-óceán felé. Innen a sziget kinai neve: „Tai- van“ — „terraszorszag". Lakosainak száma 6.5 millió. Többségük kínai. Formoza kedvező szlratég.iai hely- za é{ a japán imperialisták már a 'mull század vé^én kihasználták és erőszakkal magukhoz csatolták a szi- 1 gélét. A második világháború idején .szigc.ct Dél-Kína és a délázsiai ál- I lomok ellen irányuló hadműveletek ) támaszpont jakén- használták. Katonai I repülőteret, sok hadikikölűt és a ka- l'on.ai országú ak széles hálóz.a*lát lépf'o tik ki iaj(a. I Ugsyanczt a szerepet szánnák For­Harman ülnek a szobában. Ifjú a Bányai János, a felesége ős Pintér r clvtárs, a párttitkár. Többször el r szokott, mostanában jönni beszél­getni Bányaiókhoz, hisz Bányai négy I évpt töltött, a Szovjetunióban és s rengeteget látott ezalatt az idő alatt. , S bár szakmája van, a tjpraszti dol­gok felé sem volt csukva a szeme és sok érdekeset tud mesélni a kol- ~ hozok életéről is. A kályhában pattog a tűz, csen- 1 jdes. nyugodt hangulat van a szoba- 1 pan és Bányai János mesél. Szavai nyomán megelevenednek a kolhozok, c melyekbe kijártak hetente többször [ Is és ahol már mindenkit ismertek, s ' shnl Sket is Ismerték. Pintér elv- r társ minden szóra figyel, rendkívül érdekes, amit Bányai mesél. pillanatra kalandozik I Csak egy e később tekintete és f ■i ------ ölük szemébe az újság, 1 me lynek első oldalán nagy bétáik t hirdetik, hogy a rh agyar dolgozók ajándékai Sztálin elvtársnak el­indultak Moszkva felé. Egy szem­villanás csupán, de arcán látszik, f ogy valami eszébe jutott és már íondja is: — És hát hogy beszéltek ... mit (mondtak... Sztálin elvtársiról a *zr,vjet parasztok. Bányai Jánoson látszik, hogy nem •kar általánossággal válaszolni a hirtelen feltett kérdésre. Mondhatná | azt, hogy rajongtak érte, mondhat­ná,’ hogy nagyon szerették, de vala­hogy úgy szeretné megmutatni, hogy abból mindjárt érezni is lehes- ■en, hogy milyen érzések fűzik a szovjet parasztokat Sztálin clvtárs- hoz. f Aztán elgondolkozva, de nagyon» meleg hangon mesélni kezd. J — A kraszna-urali kerületben vol-t tünk akkor Meid községben. Nem J. messze tőlünk Nizsnitwrán mellett v*a!t egy- kolhoz. Többször kijártunk J Me s mindjár^kezdeUől fogva szi- j' vesen fogadtak bennütóot a kolhoz- ^ * baraszlok. Először csuk elbeszélget-^ tek velünk — már azokkal, nktkj, tudtak velük beszélni, mint én is —J; másodszor azonban már be is hív- a \ tak a lakásukba. ■"» “I öreg kolhotparaszt Mi-1 engem egy vott meg egy pohár J , l— - vodkára, — ő*z volt — \ “ nagy bajusszal, szép ősz szakálla*. J Bementünk a háziba.- Tiszta szobák, J villany, rádió, fibrdöszoíba, a fiának j motorkerékpár. Mindent mecmuta- ^ tett, közben jóformán nem szólt egy ^ ••ót sem. Csak nmikor leültetett az a •mrtaíhoz, akitor szólalt meg. i — Most láttál mindent. U\tód azt, ^ hop*; mink van és hogy élünk. Azt f nem tudod, nem is tudhatod, hogy f ♦Iliink a cár alatt. Nem tudod, hogy 4 milynn borzalmas volt a nyomorunk, f dolgoztunk éjt nappallá léve. Úgy 4 húztuk az igűt, mint azok, akik a 4 dolgán húzzájk az uszályokat. 4 — Láttad, most van szép lakú- 4 *mk. villannyal világHunk és »’ste 4 r-ádtó melleit szórakozunk. Láttad, a 4 fiamnak motorja van. Ha Irgkoze- 4 '“bb déli újban Jössz hozzánk, nv.«;- 4 'tástolod majd az. ebédünket is. Nap! 4 nyo!e órát dolgozunk és megvan 4 Mindenünk. Búr öreg vagyok, de 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom