Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

w n p ír, 6 1849 DECEM3EB 4 í >: JO IS IC> 15 ;ar öt) 3'C K re v 31 •1! .01 .3! K. I •0 re .2 I.o Zl V­50 v. B ii ű n I' íi < 3. 1 9 10. » 15 13 10 10 17 17 1! MAP A . KÜLPOLITIKÁBAN Az egész világsajtó azt a történelmi okmányt méltatja néhány nap óta, amelyet a Kommunista és Munkáspár tok Tájékoztató Irodájának budapesti értekezletéről adtak, ki. A nemzetközi helyzetet, a demokrácia és az impe rialirmua táborának erőviszonyait élesen felvázoló határozat cs azok a pontos utasítások, amelyet minden békészerető ember feladatát meghatá­rozzák. méltán kelteitek világszerte hatalmas visszhangot. „Ezek a hatá­rozatok f elf egy ver zik a kommunista- kat, a munkásosztályt cs a dolgozó­kat i7 hókéért ', a demokráciáért, a né­pek nemzeti függetlenségéért és a dol­gozók létérdekeiért folyhatott harcra" — írta vezércikkében a Pravda. A kommunistáknak különösen, de velük együtt valamennyi dolgozónak, pártállásra és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül, most az a köte­lességé, hogy a határozatok alapos át­tanulmányozása után teljesítse a be­csületes euibe.rok.rc háruló feladatokat. Tartsa mindenki elsőrendű kötetessé gének a bekéért folytatott aktív, fel­világosító munkát, leptezze le az im­perialisták háborús előkészületeit, vi­lágosítsa fel a dolgozók minél széle­sebb rétegét a munkásosztály hitvány árulóinak, a jobboldali szociáldemo­kraták és elsősorban Titoék gyilkos kémbandájának gyalázatos szerepéről. Gondoljanak arra, amit a Tájékoz­tató Iroda komoly szavakkal mond; „Csak íz népek legnagyobb ébersége, kemény elszántsága, hogy minden ere­jűiét (rrtbavetve, minden erejükkel küzdjenek a békéért, — csal: így le­hel meghiúsítani az új háború gyuj- togafóinak bűnös szándékát.“ „‘Mimim veszélyben van .. A kapitalista táboron belül a mun­kásosztály harci elszántsága egyre fo­kozódik. Ennek egyik beszédes pél­dája az angol Kommunista Párt most lezajlott XXí. kongresszusa is. Az, angol kommunistáknak felelősségtel­jes, nehéz feladatuk van és ezt a Bol­sevik Párt Központi Bizottságának üd­vözlő távirata különösen kihangsú­lyozta. ,.,-t Szovjetunió Kommunista Bohraik Pórijának Központi Bizottsá­ga szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a: angol Kommunista Part mely fel van vértezve a marxi-lenini cimé- lette.l, tovább szilárdítja, még szoro­sabbra vonja sorait és becsülettel teljesíteni fogja történelmi szerepet.“ A kongresszus ezekre a nagy fel­adatokra készítette fel az angol mun­kásosztály élcsapatát. Pollin elvtárs főtitkári jelentésében beszámolt orréit a sike.rcs harcról, amit a Párt első- sorlmu a jobboldali szociáldemokraták ..vörösfaiása“ ellen vívott. Visszaverte * reakció támadásait, a szakszerve- 1 eteken belül pozícióit megtartotta, sőt újakat is nyert, ami az atigoi mun* kásoszlály fokozódó rokonszenvít tük­rözi vissza. A kongresszus négyszáz küldötte az egész angol dolgozó nép nevében .jelentette ki, hogy az soha >cm lesz hajlandó harcolni a Szovjet­unió. a népi demokráciák és az. új Kína ellen. De n ágyjelentőség fi a kon­gresszusnak az a határozata is. amely a szigetország és a gyarmati népek szabadságának szervezett összefogását mondja ki. Az Angol Kommunista Párt olvan célokat tűzött maga elé, — legelső- sorban a béke. kérlelhetetlen védelmét ”, amelyek lehetővé teszik annak a feladatnak végrehajtását is, hogy cél­tudatos szervező munkávál mielőbb politikai tömegpárttá váljék. Az angol munkásosztály most ki­bontakozó harcánál sokkal fejlettebb fokon áll a francia és az olasz mun­kásosztály küzdelme. A közelmúltban s francia dolgozók vívták meg győ­zelmesen országos tiltakozó sztrájkju­kat, most pedig az olasz nép követte a vele egysorú francia testvéreit és csütörtökön az olosz dolgozót: orszér gos tiltakozó sztrájkja éppúgy megbé­nította Olaszország, mint néhány nappal ezelőtt a francia tömegsztrájk Franciaország életét. A torrenraggiarei gyilkos csendörsortűz, a lemészárolt munkások vére nyomón kirobbant tiltakozó sztrájk keményen figyetmez­tte de Gasperl áruló bandáját: az dolgozó nép türelme fogytán I Az általános sztrájk hatalmas - I, nagy riadalmat kciMett a nngy ’ . tokosok' gyárosok, bankátok ón íorikai megbízóik soraiban. Erre ' cniző az .ogvik jobboldali lap. a I Présé megállapítása: ..Minden ve- "í "bén van, hu a kormány nem vál­tó.‘"t utat.“ Persze az út megváltoztatását más- k ?! ; iá oltók 3 nagytőke tollnoka’ és másképp akarják a l>átran küzdő TOGLIATTI ■IWHig" » olasz dolgozók, a sztrájkoló munkások és a földfogiaíó sze­gényparasztok. Ök nagy vezetőjük Tog­liatti «ívtárs és az Olasz Kommunista Párt zászlaját követik, amely teljes leszámo­lásra hívja fel őket az árulók és az idegen rabtetfók. a WaH Street arai felett. 4 bnlsáriai merényiéi összeomlása Ax imperialistát: „csodatervét", az Operation X-et újabb súlyos csapás érié: Bulgária dolgozói is leszámol­nak a leggaládabb bitangokkal, a Kommunista Pártjukba beküldött ügynökökkel. Kosztov és bűnszövet­kezetének tárgyalása megkezdődött, egymásután 'kerülnek napvilágra a bulgáriai Rajkok sötét bűnei. Kosztov, ez a régi, kipróbált troc- kisht évek hosszú sora óta végzi a most felfedett és tönlcrczűzoH, rom­boló munkáját. A fasiszta rendőrség beszervezett spiclije együtt dolgozott az imperilalsták balkáni főiigvnöksé- gévél, a belgrádi gyilkosokkal, 1944 végétől az angol titkosszcígálst híva* lásos tagja volt. A tervek — akár­csak a Rajkéké — döntően abból ál­lottak. bogy kiszakítsák Bulgáriát a Szovjetunió vezrtte béketáborból és az imperialista badigépezet szolgálatába állítsák. A bolgár nép nagy fiát. ha nemzetköz! munkásmozgalom hősét Dimitrov elvtársat börtönbe akarták vetni é* meg akarták gyilkolni. .Az utasítást Tito adta ki. Kosztov vallo­mása során így idézte a jugoszláv nép hóhérjának szavait: „Ez a terv jó, ha Dimitrov hamarosan mégha!, De miután erre nein lehet számítani, döntő módon kell cselekedni. Le. kell tortázfertni és ha szükséges, meg kell semmisíteni. Ebben számíthatnak se­gítségünkre.“ Tilo cs Kosztov az imperialisták orv- gyilkosai jól .megértették egymást, mert a gazda közös volt. Ahogy Kosz­tov elmondotta, Donald Read Heath, a bulgáriai USA-köv*t 1947 végén egyik találkozásukkor ezt közölte vei«.: „Azokat a tanácsokat, amelye­ket Titotól (s legközelebbi munkatár­saitól fogok kapni, tekintsem ágy, mint amerikai tanácsokat.'' A népi demokráciák ellen szőtt me­rénylet Itt is csődöt mondott. A bol­gár nép keményen számol le árulói­val Súlyos szavak A kínai Néphadsereg fergeteges irammal folytatja diadalútját. Felsza­badította a Kuomintang-Kina régi fő­városát, Csungkingot, e nagy ipari központot is és gyors üfemlien köze­ledik a déli határokhoz. Ennek kö­vetkezménye, hogy Gsa En Lnj elv­társ, a Kínai Népköztársaság külügy­minisztere nyilatkozattal fordult a Kínával határos országok kormányai­hoz. Leszögezte: „Kormányunk politikájának rendíthetetlen célja, /hogy a Kuomintang piinden reakciós fegyveres erejét teljesen meg­semmisítse Bár­hova menekül­jenek js a meg­vert Kaomin­CSV EN LAJ tanj! rea™6* erői, a Kínai Népköztársaság kormányánál: jogéban van, hogy foglalkozzék ezzel a kér­déssel. Az a kormány pedig, amebj- nek országa menedéket ad a reakciós Kuomintang haderőknek, felelős cse­lekedeteiéit és viselnie kell a fele­lősséget minden• ebből származó kö­vetkezményekért,'' Ezek a súlyos szavak ast a lehető-1 séget vetik fel, hogyha a francia, az angol és a többi kormány befogadja a Kínából kivert Csang Kai Sok-ban­dát, úgy a kínai háború egykönnyen népfclszabadító jelleget ölthet: a kínai néphadsereg az ellenség üldözése nyo­mán jönéháng leigázolt ázsiai népei szabadíthat fel gyarmati rabságából. n Ezeket a sorokat moszkvai új lakásomban írom" Klavdlja Zenova, a kiváló sztá hdnovtíta munkásod a „Vörös Dália" háncsul;gyár mestere, az olasz szakszervezetek meghívásá­ra egy hónapig Olaszországban tartózkodott. Az alábbiakban el­mondja tapasztalatait, amelyek rávilágítanak arra is, hogy mi késztette az olasz dolgozókat újra és újra országos tiltakozó sztrájkokra. ,,4-. Küldöttségünk sok gyárai és üzemel látogatott meg. A munkások lelkesen fogodtak bennünket. Sokhe­lyütt vörös zászlókat tűztek ki meg­öleltek, kezűnket szorították. Én leg­többet ifjúmunkásokkal beszélgettem. Elmondták, hogy azonos teljesítmény mellett kevesebb bért kapnak, mint az idősebbek. A nők még ennél Is ke­vesebbet. A fiatalokkal való beszélgetés kör­ben nem egyszer megkértek arra. hogy mondjam el élettörténetemet. Be­szélgető társaim különöse^, áron cso­dálkoztak, hogy mint mester dolgo­zom. Olasz gyárakban elképzelhetet­len fiatal mester. Meglepetésük ak­kor volt a legnagyobb, amikor azt hallották, hogy az Orosz Szovjet Köz­társaság Legfelsőbb Tanácsának kül­dötte vagyok. Hallgatóim előtt szinte, elképzelhetetlennek látszott, hogy nő és méghozzá munkásnő parlamenti képviselő legyen. Az olasz kormány igyekszik a nép előtt eltitkolni az igazságot a Szov­jetunióról. Az olasz cs vatikáni pro­pagandaszervek mindenféle fantaszti­kus mesét, hazugságot találnak ki A szovjet népről. Az olasz munkáslángok, akikkel beszélgettem, többnyire arra vagya-, koznak, hogy ..jól menjenek /érj7iei‘> mert úgy gondolják, hogg csak igé, szabadulhatnak elviselhetetlen nyomod rukból. Mikor megtudták, hogy a fér­jem főiskolai hallgató, akkor megje»' gyezték, hogy „hiszen az nem is ma-', gdhoz való“. Magamban arra gondok' tant, hogy ilyen gondolata uálnnkl senkinek sem támadna. Szocialista^ társadalomban nem lehet szó össze' nem illő házasokról, mert nálunk «' fizikai és szellemi munka közötti kü­lönbségek egyre inkább elmosódnak. A gyárakban, mint erről sa/at sze­memmel győződtem meg, borzalmas körülmények között dolgozik az olasz ifjúság. A gyárosok « munkásvéde­lem legelemibb szabályait sem alkal­mazzák. A piszkos, füstős, rosszul szellőztetett műhelyben a transzmies- szlós szíjak a munkások feje fölött keringenek és elegendő egy figyelmet­len mozdulat, hogy az ember n gép áldozata legyen. * Ezeket a sorokat moszkvai új úr kősómban írom. Az ablakon át a Gor­ki j-útra. te fentek. Az új házak fényes ablakait szemlélve eszembejutnak n?l olaszországi munkások nyomortuntjáL , Fülembe hangzanak annak a munkás- ; nőnek a szavai, aki búcsüzásunkkor j gépkocsinkhoz lépett és így szólt: ,..4'l Szovjetunió a mi reménységünk, ürf-l uözletünkct küldjük Sztálinnak: Kíavdija Zenova A francia nép nem engedi magát a vágóhídra hajtani Hitler amerikai tisztelői Ar amerikai burzsoá sajtó hasábjain mostanában sajátosan átérté­kelik Hitlert. A prostituált sárga sajtó-bárók azon puzgólkodnak, hogy minél szcnzációsabb anyagokat közüliénél: a nemei „Führer“ életéből. .4 reakciós újságok szeretnének üzletet csinálni, ki akarják szolgálni a Wall Street urait és emelni szeretnek szennyes kiadványaik példányszámát, az amerikai olvasók legalacsonyabb ízlését szolgálják ki. Kinyomatják Hitler „titkos“ beszédeit c beszélgetésről készült feljegyzéseket, legközelebbi, GőbbcU-fcle híveinek ,.potiiikai hagyatékát“, naplóit, Hitler levelezését az olasz „Ducévei', slb. . Nemrégiben az „Európa Curir“ nyugatnémet folyóiratban a megszál­lási övezet cenzorainak magas beleegyezésével közzétették Paul Hitler cikksorozatát „Adolf bátyám" címmel. De glig látott napvilágot Paul Hitler­nek ez az undorító férceimenye, máris jelentkezett egy amerikai kiadóvál­lalat, amely rendkívüli érdeklődést mutatott az európai népek gyilkosáról összetákolt undorító cikksorozat iránt. Mint Düsseldorfból jelentik, Hitler életrajtának áj adatai iránt érdek­lődő amerikai kiadók szemérmes szerénységből ,.egyelőre nem hajlandók közölni nevüket a nyilvánossággal:' Jobbnak vélik minden fölösleges zaj netkü! megcsinálni a soronkővet- kező nagy üzletüket. Nagyon jól ismerik az Egyesült Államok burzsoá saj­tójából való kollégáik romlott erkölcseit: ott, ahol dögszag kezd terjedni, nyomban megjelennek az amer,kai kiadók és egymással konkurálnak a „szabad egyéni vállalkozás" elve alop jön. Az MTI párisi jelentése szerint „A francia népből hiányzik a lelkesedés”. — címmel a Ce Soir vezércikkben vá­laszol MarrsfioM amerikai képiselőnek, aki Európában, tett látogatása után ki­fogásolta, hogy a francia népből „hiányzik a lelkesedés”. Mansfield beismeri —^rja a lap —, hogy Franciaországnak 'kell majd adnip a támadó liadscreg gyalógságát és el­árulja, az amerikai háborús gyújtoga­tok nyugtalankodnak amiatt, hogy a francia tlép nem fogja engedni magát a vágóhídra hajtani. Az amerikaiaknak ez az aggodalma teljesen indokolt — hangoztatja a Ce Soir. Ne felojilsc el Mansfield úr, a francia nép, amelyről ő azi hiszi; hogy hiányzik belőle a lelkesedés, a felszabadulás dicső napjaiban mint egy ember szállt harcba, hogy visszahódítsa függetlenségét ég előkészítse a talaj', a szebb és boldo­gabb Franciaország számára. 9 háijcrúellem harc a világ talmiéi! népének közös ílave — írja a Pravda A TASzSz moszkvai jelentése szerint a Tájékoztató Iroda határo­zatai és Szuszlov elvtárs beszámoló­ja a mai nemzetközi helyzet, mély elemzését adja — állapítja meg a Pravda. — A Szovjetunió vezette demokratikus tábor • következetes és állhatatos harcot vív az imperialista reakció ellen a népek közötti béké­ért. és a demokráciáért. Az USA vezetése alatt álló impe­rialista tábor ezzel teljesen ellenté­tes politikát folytat. Főcéljául tűzte ki a világuralom erőszakos megala­pítását, a demokrácia erőinek szét­zúzását és új háború kirobbantásót. Az angol-amerikai imperialistákat leleplezték, mint az agresszorok béke •-S a nőnek nemzetközi Ivztonsága elleni összeesküvésének szervezőit és sugalmazott. A világ népei — jegyzi, meg a Tájékoztató Iroda határozata —nem akarnak háborút. Gyűlölik a háborúk. A világ megmentése az új háború­tól napjainkban nem utópia, hanem reális lehetőség. Ugyanakkor azon­ban a demokrácia tábora hatalmad növekedésének és az antidemokrati­kus imperialista tábor meggyengü­lésének nem szabad a béke igazi harcosainak soraiban önmegnyugta*- tást kiváltania. Az új háború gyuj- fogatolnak bűnös szándékait csak a népek legnagyobb ébersége, kemény1, elszántsága tudja meghiúsítani — ha minden erejüket la.tbavetvc, min­den eszközökkel küzdenek a bókét ért. A békemozgalmat össz-népi mozgalommá kell változtatni. A kommunista és munkáspártok­nak minden eszközzel erősíteniük kell a. munkásosztály egységét, ki- mélet,lenül le kell leplezniük a jobb­oldali szocialista vezéreket, akik a munkásosztály egységének legfőbb ellenségei, a, háborús gyújtogatok segítőtársai és az imperializmus ki­szolgálói. A béke megvédésének ét­elekéi — állapítja meg a. Pravda — megkövetelik az imperialisták ké®- szolgálatában álló fasiszta Tito- klikk további leleplezését. A népi demokráciák és a Szovjetunió kom­munista és munkáspártjainak kö»- lessége, hogy az imperialista háborús gyújtogatok egyidejű leleplezése ' mellett minden eszközzel erősítsek a béke és a szocializmus táborát. yt népek békéje és biztonsága megvé­désének jegyében. A Szovjetuniónak a nngv Sztálin vezetése alatt elért világtörténelmi győzelmei minden ország dolgozóit lelkesítik és megerő.sf'ik a béke, * íliimokráeia és a szocializmus linreo- aínak táborát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom