Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

(049 DECEMBER 4 NRPLd S d) Áruforgalom so. U ftg}WM«« kerülő árumennyiség nagyra értékű megnövekedése, a nép életszínvonalának emelkedése, a szo­cializmus építése országunkban meg­követeli az állami it szövetkezeti ke­reskedelem fejlesztését, új üzletek, áruházak, tárházak, hútöházak litesl- titét. Ennek figyelembevételével a tervidőszakban építeni keB 15 új nagy állami áruházát. Uj élelmiszer*, textil-, cipő- és rasműszaki üzleteket, szállo­dákat, vendéglátó üzemeket kell léte­síteni. Szaporítani kell a népboltok és KÖZÉRT-üzlctek számát. Meg kell építeni 66 új nagykereskedelmi és 88 nagy befogadóképességű terményfor­galmi tárházat. A falun támogatni, > fejleszteni kell az általános fcldrnü- vesszövetkezeteket, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos szerveit és trónt a szétaprózott parasztgazdasá­gok társulásának komoly iskoláit. m. FEJEZET A dolgozó nép anyagi és hnünrális é?ef- színToniiiának emeíésc 40. §. Az 1950—54-os tervidőszakban bizto­sítani kell, hogy az egy főre eső fo­gyasztás éle!micikkeld>en és ipari köz­szükségleti cikkekben jelentősen emel­kedjék. 19ö4-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest az egy főre eső húsmenngiség- net 56 százalékkal, a zsirmenpyiség- nei 31 százalékkal, a tej- és tejter­méknek 28.1 százalékkal (tejre átszá­mítva), a cnkormenngiségnek 25 siá- zalékkal, pamutszövetnek 40 százalék­kal, gyapjúszövetnek 51 százalékkal kell emelkednie. 1954-ben 243 miiHió négyzetméter pamutszövetet kell termelni az 1949-es ■152 millió négyzetméter helyett, 36 millió négynetméter gyapjúszövetet 25 millió négyzetméter helyett, a bőrci- pSk gyártásának öt év alatt 95 száza­lékkal, a gumicipöknck 81 százalékkal keH nőnie. 41. 5­Ax 1950—54-es tervidőszakban 180 •zer új lakást kell építeni, ebből mint­egy 90.000 városokban, ipar- és bánya­telepeken létesülő lakás lesz, 90 000 fa­lusi lakás lesz. ! 42. §. í. As 1950—54-es tervidőszakban —• femek a* elvnek megfelelően, bogy a ftép állama számára a legfőbb értek fel ember — jelentős ősszeget, 1.080 millió forintot kell beruházni a dol­gozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, család­iknak, egészségének védelmét szolgáló ktézroények fejlesztésére és létesíté­sére. 2. A kórházi ágyak számának nö­velésére, a meglévő kórházak fejlesz­tésére és korszerűsítésére 5 év alatt.l 588 millió forintot kell fordítani. 3. Anya- és csecs cm Svéde lemre, szü­lőotthonokra, bölcsődéikre, napközi- otthonokra a tervidőszakban 173.5 mii. Iió forintot kell felhasználni. A szülő­otthonok számát az 1949. évi 98-ról 1954-ben 155-re kell emelni, az új szü­lőotthonokat elsősorban a bánya- és tanyavidékeken keil létesíteni. A böl­csődékben 5 év alatt 6.000-reI több csecsemő, a napköziotttvonokban 7.600-al több gyermek, az iskolai ét­kezdékben ll.OOOrel több tanuló szá­mára kell férőhelyet biztosítani. 4. öt év alatt rendelőintézetekre 180 millió forintot kefl fordítani. Uj ren­delőintézetek létesülnek a többi kö­zött Kispesten, Mohácson, Szentesen, Komlón, Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen, Gyulán, továbbá Bu­dapest III., XIII. és XIV. kerületében. 5. Ki kell építeni a falusi egészség­házak hálózatát, öt év alatt 306 új fa­lusi orvosi rendelőt kell létesíteni 64 millió forint költséggel. 6. Gondoskodni kell arról, hogy a népi demokrácia nagy vívmánya, a fizetett szabadiig révén az üdülőhe­lyeken és gyógyfürdőkön közel 200.000- rel több gyermek és felnőtt dolgozó íöUhesse el szabadságát. 43. §. 1. Az 1950-^54-es tervidőszakban fel kell számolni a volt uralkodó osztá­lyok műveltségi monopóliumát, lehe­tővé kell tenni a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munká­sok, dolgozó parasztok és értelmisé­giek gyermekeinek szakmai közép- és főiskolai képzését és az ország nö­vekvő szakembersrükséglctének Ellátá­sát. 2. Biztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes nyolcosztályú általános isko­lát és a felsőbb osztályokban né le­gyen lemorzsolódás. Ebből a célból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tanítói lakásokra, stb. öt év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak alatt 62.000- rel kell növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulók és 12.000- rc a pedagógusok számát. 3. A középiskolákban öt év alatt 45.000- rel kell emelni a tanulók szá­mát ős tovább kell fejleszteni a már megkezdett középiskolai reformot. 30 új gimnáziumot kell létesíteni, elsősor­ban a bánya- és iparvidékeken. így Diósgyőrött, Ózdon, Pécsbányniclepen, Salgótarjánban, Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbu­dán és Csepelen. 4. Az ipari szakoktatás fejlesztésére az iparos tanulóiskolákban a tanter­mek számát az 1949-cs 167-ről a tervidőszak alatt 500-ra kell emelni, a tanulóműhelyekben a férőhelyek szá­mát 5 év alatt 3.900-ról 14.900-ra, a tanulóotthonok férőhelyeit pedig 3.500-ról 10.000-re. 5. A mezőgazdasági szakoktatás ki­fejlesztésére az alapfokú iskolák ta- nulólétszámát öt év alatt’ 97.000 rel, a középiskolák tanulólétszámát O.OOflrcl kell növelni. 6. Az egyetemek újjáépítését be kell A Sztálini Alkotmány öt hónapig tanulmányozták, vi­tatták s tették magukévá a szovjet népek, a dolgozók tízmilliói új al- dolmányuk tervezetét. Ezek a vi­ták, gyűlések határtalan lelkesedés között zajlottak le a Finn-öböltől a Csendes Óceánig terjedő hatal­mas Szovjetunió minden egyes üze­mében, állami gazdaságában, kol­hozában, a munkások, parasztok és a szovjet értelmiség körében. Az alkotmánynak nemcsak megvitatá­sa volt a történelemben eddig egyedülálló, hanem elsősorban ma­ga az alkotmány. Nem csoda, hogy ez az öt hónap az öröm és a lel­kesedés magasracsapó hullámait jelentette, a jogos büszkeség, az a nagyszerű tudat töltötte el a szov­jet dolgozókat, hogy újabb világ- történelmi jelentőségű győzelmet arattak. Áldozatos harcok, az osz­tályellenség megsemmisítése és a ragyogó építőmunka eredménye­ként megalkották a világ első szo­cialista alkotmányát, amelyet al­kotójáról, a harcok vezetőjéről, a győzelmek szervezőjéről, Sztálini Alkotmánynak neveznek világszerte. A Szovjetek VIII-ik Rendkívüli összszövetsegi Kongresszusa vi­haros, forró ünneplés közben is­mertette a nagy Sztálin az alkot­mánytervezetet, Beszéde remekmű volt, amely mesterien, világos és bölcs szavakkal összegezte azokat a hatalmas változásokat, amelyek a Szovjetunió életében végbemen­tek, s amelyek eredményeként a föld egyhatodán megszűnt ember­nek ember által való (kizsákmá­nyolása, megsemmisültek városon és falun egyaránt a kizsákmányoló osztályok, új munkásosztály és új parasztság született — megvaló­sult a szocializmus. A Sztálini Alkotmány törvényben foglalja össze a szocializmus győ­zelmének nagyszerű tényeit s ezért „az egyetlen következetes, demo­kratikus alkotmány az egész vilá­gon." A Sztálini Alkotmány a ka­pitalista rendszer felszámolásárai a munkásosztály hatalmára és a két baráti osztály, a munkások és parasztok társadalmára épül. Mély­séges nemzetköziségével minden nemzet és faj egyenjogúságát hir­deti, következetes demokratizmu­sával az összes állampolgárok egyenjogúságát vallja. „Az egyes polgároknak a társadalomban el­foglalt helyzetét nem vagyoni álla­potuk, nem nemzeti leszámlázásuk, nem nemük, nem hivatali állásuk állapítja meg, hanem személyes képességeik és személyes munká­juk.“ A Sztálini Alkotmány nemcsak szavakban, formálisan ismeri ei a dolgozók jogait, hanem törvény­ben gondoskodik e jogok gyakor­lásának lehetőségéről, anyagi fel­tételeiről. Biztosítja a munkára, üdülésre, művelődésre való jogot, az agg-korra, betegségre és a munkaképtelenségre szóló anyagi ellátást, a nőknek a férfiakéval egyenlő gazdasági, állami, kulturá­lis, társadalmi cs politikai jogait, a nemzetiségek és fajok teljes egyenjogúságát, a szervezkedési, lelkiismereti, szólás, sajtó és gyü­lekezési szabadságot, az utcai tüntetések és felvonulások szabad­ságát, a személyes sérthetetlensé­get — a szovjet dolgozók min­dennél drágább jogá t. A szovjet demokráciának, a dolgozók sza­badságának és jólétének ragyogó okmánya s egyben új győzelmek lelkesítője az 1936 december 5-cn elfogadott Sztálini Alkotmány. Az alkotmány jelentősége mesz- sze túlszárnyalta a Szovjetunió habárait. Az egy országban győze­delmeskedett proletárforradalom és szocialista rendszer nem öncél, hanem iíyilt bázisa, forradalmi központja a nemzetközi munkás­mozgalomnak, & kapitalista elnyo­más ellen küzdő népeiknek, „A Szovjetunió új alkotmányának nem­zetközi jelentőségét a.igha lehet túlbecsülni" — mondotta Sztálin elvtárs. Szavai valóra válnak: „Olyan okmány lesz ez, amely or­ré/ tanúskodik, hogy az, amiről a kapitalista országokban a becsüle­tes emberek mi.hói álmodoztak és ma is álmodoznak, a Szovjetunió­ban már megvalósult. Olyan ok­mány lesz ez, amely arról tanús­kodik, hogy az, ami már a Szov­jetunióban megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is." Az imperialista rabságban sínylődő népek vágyakozva tekin­tenek a szabadság, a szocializmus országa, a Sztálini Alkotmány ha­zája felé. A Sztálini Alkotmány je­lenti számukra a napfényt, a kapi­talista sötétséget élesen átható ra- gyogó jövőt Felé fordulnak a csendőrsortüzek, rendörtankok elé bátran lépő hős francia és olasz dolgozók, felé fordulnak a civili­zált országok ég a gyarmatok, a kapitalista világ kizsákmányoltjai. A Sztálini Alkotmány népe, a Szovjetunió hős hadserege elvitte az emberhez méltó, szabad élet napsugarát az országok egész so­rába, A népi demokráciák Sztálin fiainak segítségével teremtették meg szabad hazájukat. A Sztálini Alkotmány nagyszerű példáját kö­vetve alkotlták meg új alkotmá­nyukat, amelybe hálás szavakkal belefoglalták a történelmi igazsá­got, a felszabadítók halhatatlan mü­vét. A Magyar Népköztársaság al­kotmánya is ezekkel a szavakkal kezdődik: „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította or­szágunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államha­talmát, megnyitotta dolgozó né­pünk előtt a demokratikus fejlő­dés útját." Alkotmányunk ünnepé­lyes beterjesztésének napján a ma­gyar dolgozó nép vezére, Rákosi Mátyás elvtárs ezzel zárta szavait; „Népi demokráciánk minden sike­rének, minden eredményének *i- induló pontja a Szovjetunió harca és az a segítség, amelyet a ma­gyarság megértő nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt nekünk." A magyar nép és a többi népi de« mokrácia a Sztálini Alkotmány szellemében készült alkotmányai­val lerakta történelmének, a szo­cializmus építésének új határkö­veit. A Sztálini Alkotmányt ma külö­nös jelentőséggel, rendkívüli idő­szerűséggel ünnepeljük. 1936-ban ezt mondotta Sztálin elvtárs: „Ma, amikor a fasizmus zavaros hullá­ma árasztja el a munkásosztály szocialista mozgalmát és sárral szennyezi be a civilizált világ leg­jobbjainak demokratikus törekvé­seit, a Szovjetunió új alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat le$z. mely arról beszél, hogy a szocia­lizmus és a demokrácia legyözhe- ietlcnek. A Szovjetunió új alkot­mánya erkölcsi segítség és reális tdnpsz lesz mindazok számára, akik ma harcot folytatnak a fasisz- ta barbárság ellen." A Sztálini Al­kotmány magasztos eszméi ma in­kább, mint valaha vádirat, kemény ítélet az imperialista, új háborút szító barbárok ellen. Hatalmas se­gítség a békéért harcoló tömegek­nek az egész világon. A fasiszta fenevad széttaposása után még messzebb hallhatóan, érthetőbben hirdeti, hogy „a szocializmus és a demokrácia legyözhetellenek." A Sztálini Alko’tnány ragyogó fényénél mennek harcba a világ szabad és szabadságukért küzdő dolgozói, Sztálin nevével, amely egyet jelent a békével és a győze­lemmel. R. I. fejezni fetazerHtefltol korszerűsíteni beH, új intésetekéi kísérleti U bora tó­riumokat ts munkahelyeket keil léte­síteni. A feSsőolitatáa fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot keM beruházni, ebből a műszaki isko­lák fejlesztésére 228 millió, az agrár- tudományi egyetem fejlesztésére 40 millió, a közgazdasági egyetem fej­lesztésére 18.5 millió forintot, az egye­temi tanulók számát öt ér alatt 8.000- re! kell növelni­7. A munkás- és parasztifjúság ta­nulmányainak folytatására a lemor­zsolódás megakadályozására hihetővé keli tenni, hogy a tanulók a tanulmá­nyi idő alatt mind nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollé­giumokban. Ezért a tervidőszak alatt az általános iskolai kollégiumok férő­helyeit 1.700-al, a középiskolás kollé­giumok férőhelyét 3.500-al, a felsőis- kolai kollégiumok férőhelyeit ).500-al kell növelni. A meglevő kollégiumok bővítésére, valamint új kollégiumok létesítésére 136 millió forintot kelt for­dítani. 8. A főiskolák elsősorban a műsza­ki és agrártudományi főiskolák fej­lesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével, a budapesti műegyetem, a műszaki fő­iskola, a soproni műegyetem bővíté­sére!, a veszprémi nehézipari műegye­temi tagozat felállításával biztosítani kell az ország növekvő műszaki szak- cmberszüfcségletének ellátását — éven- bint 2.000 mérnöknek a kiképzését. A mezőgazdaság szakemberszükségleté­nek biztosítására a mezőgazdasági szakiskoláknak a tervidőszak alatt 160.000 mezőgazdasági szakembert kell kiképezniük, ebből 120.000-en az alapfokú, 27.0Ő0-en a középfokú és 13.000-en felsőfokú mezőgazdasági is­kolákban részesülnek kiképzésben Ezenkívül 200.000en alsófokú szak­tanfolyamai kiképzésijén részesülnek. 9. Tudományos kutató intézetek lé­tesítésére és bővítésére a tervidőszak­ban 117.5 millió forintot kell beruház­ni, tudományos intézmények és gyűj­temények helyeráljtítására további 23 millió forintot, öt év alatt meg kell építeni, illetőleg ki kei! fejleszteni az új központi kísérleti fizikai intézetet, a szervetlen és szerves vegyészeti in­tézetet, a mezőgazdasági gépesítési in­tézetet, az agrokémiai és agrobiológiai intézetet, a közgazdaságtudományi in­tézetet, stb. Messzemenő segítséget kel’, nyújtani a Magyar Tudományos Aka­démiának, amelyet elsősorban az or­szág termelő erőinek fejlesztését szol­gáló tervszerű természettudományi és műszaki tudományos kutatás központ­jává kell fejleszteni. 44. §. 1. A tervidőszakban messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvi­rágoztatásáról, a művészeti intézmé­nyek és a művészeti oktatás kifej­lesztéséről. öt év ala t ezekre a cé­lokra 70 millió forintot kell beruház­ni. A színművésze.i és iparművészeti főiskola számára új épületet kell épí­teni, a zene- és képzőművészeti főis­kolákat ki kell bövl eni Fel kell épí­teni az új nemzeti színházat, a ma­gyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központ­ját. Uj színházait kell építeni Győ­rött és szabadtéri színházai! kell épí­teni Tatán. 2. Meg kell növelni és olcsóbbá hell tenni a könyvkiadás', hogy ez­zel még szélesebb tömegekhez juttat­hassuk el a műveltséget. 45. §. 1. A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére, önképzésük és művésze’i öntevékenységük előmoz­dítására a városban és falun egy­aránt ki kell építeni a kul'úrházak, üzemi klubok hálózatát. A tervidő­szakban 60 új kultúrházat kell épí­teni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Erre a célra 5 év alatt 54 milliót kell fordí'ani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt 8 nagy kultúrpalo­tát kell megépíteni az üzemek mellett, 2. Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyv'ári hálózó ol az üzemek­ben, falvakban a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A tervidőszak alatt 20 új körzeti könyvtári közpon­tot kell létesíteni. 46. §. A filmügyet a dolgozó nép nevelé­sének és szórakozásának szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10.000 személy befogadására alkalmas tíz új mozgóképszínházat kell lé c- síteni. Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy éven,‘c gyártott nagyfiúnak száma a tervidőszak alw't 14-ről 26-ra emel­kedjék. Korszerű új filmműtcrmeí kell építeni, normálfilm és kcskeny- film laboratóriumot, szmkrontelepet az idegennyelvü filmek magyar nyelv­re való átírására. A tervidőszak alatt az ország min­den községét el kell lá‘ni keskeny- fitin-vetít ögépekík el vagy vándormo- zival, hogy a falu dolgozói is rendel­kezzenek a kullurális nevelés fontos eszközével. 47. §. A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiósítását. öt év alatt a Magyar Rádió stúdióinak számit kó szeresére keli emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kef! be­ruházni. 48. §. 1. A tervidőszak alatt lehetővé kel! tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen "az ifjúság tömegei sportol­janak és a Testedzés legkülönbözőbb ágai; műveljék, megteremtve a tömeg- sportban a széles alapot az élsporto­lók kiválasztására. 2. 1952-re be kell fejezni a 70.000 néző befogadására alkalmas budepes i népstadion építését. 3. A tervidőszak alatt 400 új sport­pályát és mintegy 100 más sporíléte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom