Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-31 / 304. szám

1943 DECEMBER 31 ÜÄPL© Reggeli ri$pgyűlések és taggyűléseit Mllmli be uüzemekben az Hires terve! A pécsi üzemek dolgozói lelkes, jó munkával készülnek nagy ünne­pünkre, az öléves Terv beindítására. Az a lendület, amivel a sztálini- műszakot (el,'estiették, bennük ét s minden igyekezetük arra irányul, hogy az eredményeket tartsák, ötévé3 tervünkért állandósítani és továbbfejlesz­teni akarják a kiváló eredményeket. Hétíőa reggel az üzemekben mindenütt röpgyűlésekef tartanak, a gé­pékei, termékei feldíszítik. Vendégei is tesznek ezen a napon a nagyobb üzemo nek, így a pécsi Sopianának, Z.sofnay-gyárnak, mohácsi selyem- gyárnak, bőrgyárnak, a komlói Kossuth-aknának és a raecsekszabolcsí Szent. Islván aknának. A megyei termelőszövetkezeti csoportok tagjai tá­togatnak el ezen a napou az üzmekfee, a munkás-paraszt szövetség jegyé­ben a falu szeretettet készül a látogatásra, de ugyanilyen örömmel és sze­retettel készülnek a vendég fogadására az üzemekben is. Ez és a hétfői taggyűlés az ötéves terv első nagy eseménye. A Magasépítési NV kapubejáraía alig látszik a vörös papírszalagoktól, feliratoktól és fenyögalyaktól. A dús díszítés folytatódik az udvaron, foly­tatódik a műhelyekben és irodákban is. Sztálin elvíárs születésnapjára dí­szítették fel, december 21-én és azért, hogy ezzel is jelezzék: Sztálin eivlárs nevével, a sztálini műszak alapjáról akarnak nekiindulni az ötéves terv­nek, íennhagyiák a díszítést, a vörös 7áuszlóc9 iákat, szalagokat, képeket, feliratokat. Most még kiegészítik, pó­tolják és bővítik a díszítést, hogy. az ötéves terv efcő napján az üzem kűl- seío teljes mértékben sugározza azt az ünnepélyességet, amit a munkásak éreznek. Hifii tőn lesz a taggyűlés, amely V. ötéves terv megindítását jeíenií’. Erre a taggyűlésre készülnek most a dolgozóik. Elsősorban azok készülnek, akik ünnepélyessé teszik a taggyűlést: a kultúrgárda és a nemrég alakult énein ar. De készül valamennyi dol­gozó is. Most végzett röv d tanfoíya- mot az üzem kétszáz népnevelője, ők is szétszélednek munkahelyükre, be­szélgetnek a munkásokkal, meggyő­zik őket, elmondják, hogy mit tegye­nek az ötéves terv sikere érdekében. A többiek pedig, akikkel beszélnek, könnyen megértük. A maguk életéről van szó, a maguk jövőjéről. A pártszervezet szóbájában néhány könyv fekszik a földre'erítcU papíro­kon. Ez megmaradt a könyvakcióból Ami pedig clfogyatt, annak öszesen 1.900 forint az ára. Az üzem dolgo­zói vásárolták meg egyenkint, — A marxizmus—leninizmus értékes köny­vei és a szépirodalom remekei fogy­tak nagy számban. Ezzel is az ötéves tervre készüllek a Magasépítési NV dolgozói, mert a tudás fegyvere ha­talmas segítsége* jelent a szocializ­mus építésében. ítemcsak Itt látjrtk azonban a készülődés jeleit. Nemosak ott, ahol a vörös szalagot lobogtatja a szél. — Mindenki készül az ötéves terv meg­nyitó hétfői taggyűlésére. A szak­szervezeti székház nagytermében tartják majd, mert a Magasépítési NV föbbezer dolgozója a vállalat saját he­lyiségében nem férne el. A kőműve­sek, asz alósok, lakatosok, műköve- sek és a többiek összedugják fejü­ket: most beszélik meg, hogy részlet, terveiket mennyire tudták túlteljesí­teni. Mert addigra már megkapják az elvtársik a munikalapoka;, ame.yen megvan a részleteire bontott terv egy emberre eső része. A taggyűlésen sokan leesnek, akik bejelentik: a ne­kik kiadott részlettervet mikorra fog­iák teljesíteni. Ebben senki sem akar utolsónak maradni. Ezen a taggyűlésen a Magasépítési NV minden dolgozója kifejezés: akar adna annak, hogy az az ötéves terv, amely most kezdődik, a sajátja, hogy 4 ülaeasépltésl \ V n;m áll egyedül, nemcsak itt készülnek fel a dolgozók: az ötéves tervet megnyíló ünnepélyes taggyűlésre, hanem készül­nek minden üzemben, minden párt- szervezetnél. Mert ez olyan taggyű­lés, amelyre őt éven át emlékezni fognak. Öt év munkájára lesz hatása annak, amit a taggyűlésen megígér­nek. ELMÉLETI* GYAKORLAT 5? MUZSBERGER ELVTÁRS ÚGY ÉRZI, hogy az államosítással újjászületett az üzem is meg o is Úgy ment a telefonhoz mini máskor. A megszokod hang helyett azonban egy csengő női hang feleit jelentke­zésére. ,Jtt Fricdl Anlalné beszél... elviársak az üzemet államosítottuk. Később lemegyek az üzembe is. Addig vigyázzanak mindenre. A gyár most már a maguké is, úgy nézzék. ■." Első pillanatban nem is tudta mit csináljon. Kiáltani szero'ett volna örömében. Végigszaladni az üzemen és elmondani az embereknek, a gépnek, a falaknak, a régi, öreg kazánnak: „Uj élei lesz itt, meglássátok... miénk itt most már minden.“ Megbeszélték Dallas Jánossal, hogy éjjel szolgálatot tartanak az űzésiben, a Spineth kesztyűgyárban. — Én most elmegyek a Pártba, sze­mináriumra. Éjfélkor itt vagyok — szorította meg Dallas elvtárs kézéi. — E3 ne aludj... — tette még hozzá. A szemináriumon az ötéves tervről beszéltek. Valami muzsikált benne. „Most már nekünk ja lesz ö'.éves ter­vünk, ezentúl ránk is számítanak Nem fog megállni néha félórákat úgy, hogy nincs munkája, mert nincs anyag, nem fogja érezni azt a halódást, ami már hónapok óta tartott az üzemben, hisz a lökés nem áldozat már rá semmit. „Mi is versenyezhetünk," fu­tott benne tovább a gondolat. Bebizo­nyíthatjuk munkánkkal, hogy szeret­jük a hazánkat. Úgy érezte, egyen­rangú dolgozóvá vált. A dolgozó nép államának igaz munkásává. Később &z alkotmányra gondolt. ,Xim így lesz az írott szóból valóság" M.POLLO i-éif [8j Bűvös sapka Előadások: 5. 7. 9 órakor. oi i mTä "77*0 Rejtélyes ejtőernyősök Titkos kiiiáleté* , Előadások fél 5, fél 7. fél 9-kor Bl? A B K 2-áui HAMLET E'öadások 6 él 8 órakor. nézett csendesen maga elé. így bizto sítja számunkra a munkához való jo­got a népköztársaság. Reggel bélig 6 tartott szolgálatot- Egy fél éjszaka volt mögötte, de ta­lán soha ilyen frissen nem állt még munkába, mint ezen a reggelen. M«i- singer Imre Szites odaczaladt hozzá: :— Jani bácsi... Jani bácsi igaz? Ezt is megértük hát — mondta lelken­dezve. — Talán nem akarod elhinni? — nevetett rá Muzsbcrger János elvtárs. — Dehogynem! — pattant rá a vá­lasz. Herczeg László, az öreg fűtő is oda­áll melléjük. — Hogy más világ 1esz az biztos. Engem délután még fölhívott a főnök, de amikor fölmentem tudjátok — meséli Her ez eg bácm — egy fiatal asszony ült o't, azt mondta üljek csak le. így mondta „Herceg bácsi" nagyon kedves volt Engém, o;t még sose ül­tettek le, nem kínáltak cigarettával. Muzsberger elvtárs örül a szavak­nak. örül a fiatal Meisinger Imre lel­kes hangjának, őrül az öreg Herczeg bácsi meghatóit szavainak. Délután röpgyűlést rendeznek. A vállalatvezető elvtársnő komoly arccal áll előttük. Ismerteti a népköz- társaság kormányának rendeletét. Fi­gyelmesen hallgatják. S ez olyan ren­delet, amit világosan értünk — gon­dolja Muisbergcr .elvtárs. Aztán az elvtársnő a további munkáról beszél. Seíí'ségüket, jó munkájukat kéri. Muzsberger János felel. Azt hitte nehezek lesznek a szavak. De úgy tóber 20-i határozatában irányt mutatott nekünk a Párt döntő fel adatának, az oktatási munka elmé­leti színvonala emelésének megvaló­sítására. Feladatul tűzte ki számunk­ra, hogy fokozott gondossággal és etaélyültséggel emeljük magasabbra a párttagság széles tömegeinek el méletá színvonalát, minél több kom­munistának adjuk kezébe az előt­tünk álló feladatok megoldásának legfontosabb eszközét, a marxizmus- leninizmus elméletét. A Párt pécsi bizottsága a határo­zatot magáévá tette, megvitatta, szemináriumokon átpolitizálta, azon­ban az elénk állított feladatok gya­korlati megoldására már kevesebb gondot fordított. Nem hozott hatá­rozatot sem, amelyben megállapítot­ta volna a Párt városi bizottsága oktatási osztályának különösen az ipari- és bányaüzemekben elvégzen­dő oktatási munkáját. A Politikai Bizottság határozatát elvileg meg­vitatta ugyan a pécsi pártbizottság, de nem konkretizálta abból a saját területén végzendő gyakorlati mun­kát. Lényegében ez volt az a hiba, amely több más hibát szült. Ezeket a hibákat december 8-án a Párt Központi Vezetősége Szervezési Osz­tályának felülvizsgálatot tartott in­struktorai .hozták felszínre a Du­nántúli Napló aznapi számában meg­jelent bíráló cikkben. A bírálat tár­gyilagos volt és igazságos, segített megállapítanunk a valóban meglévő hibákat és nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy azokat ki is javítsuk. Mi, kommunisták megszoktuk, hogy munkánkat menetközben meg­jöttek belőle, mint a megindult patak, vtegáljuk. megbíráljuk és a munka Mélvről, tisztán, biztosan. közben elkövetett h.b&atnydvanos­- Mi megteszünk mindent elv- . hozzuk> ^agy óbból mindenki £ tanulhasson, mindenki megtalálhas­sa és kijavíthassa a maga munka- területén mutatkozó hibákat. Ennek iegfavítjiÉ az ellátási munkát A pécsi pártbizottság oktatási osztálya válaszol a bírálatra pártunk Politikai Bizottsága ok­fórscő. Az volt mindig a vágyunk, hogy dolgozhassunk, s a munkánkkal mutassuk meg hálánkat és szer ele­iünket demokráciánk iránt. Ránk szú- míHhat, mrrt ami a mi oldalunkról kell, az maglesz. Szavai komolyságának még az jis súlyt ad, hogy azonnal beszél az üzem «így-két problémájáról. A vállalatve­zető figyelmesen hallgatja. Hiszen az üzem egyik tulajdonosával beszél. Mert ez a gyár Muzsberger elvtárs tulajdona is lett, többi rounkaiársával együtt. Este, amikor lefekszik Muzsberger János, újra az üzemre gondol. Es egy kicsit vissza is. A mérnöke, aki amikor hadi segélyt kértek, el­utasította Őket és amikor otthagyta a gyárat, mert nem hírta őket to­vább, kihallgatással, bevonultatással fenyegetőzött S kártérítésre akarta perelni a Spineth kesztyűgyárat, mert fel merték venni munkára. Hó­napokig acsarkodóit érte a 'két tő kés, hogy melyiknek hozzon hasznot jó munkájával és persze kevés pénz­ért. Víoszagondol Muzsberger elvtárs a Hitetlen, hideg műhelyre, ahol .annyit, szenvedtek. Az utolsó hóna­pokra gondol. Mindennap azon tör­ték magukat lesz-e holnap munka, lesz-e anyag. Szinte belefájdult a fe­jük. Lassan elnyomja az á’om. ..Újjá­születik az üzem. meg mi is‘‘ — fut át még rajta utoljára. S ettől kisimul az arca. Így alszik reggelig. Rendelet a faj fi szia kender- fermelésről A keverés-menfes, fajtiszta kender j íenőrzi. Zárt körzeteknek nyilvánitot- termelősénefc bizto-ííására az ország I Iák Baranya megye hat, Bihar megye négy, Toína megye négy, egyes területeit zárt terüldet'flúé nyil­vánította a földmívelésűgyi miniszter legújabb rendeleté. Ezeken a terüle­teken magkendert és rostkendert csak a Nővénytermelíeiő NV-veí kötött ter­melési szerződés alapján szabad ter­melni, nehogy más fajtájú kender ter­melése ecetén fajkeveredés történjék. Kimondja a rendelet hogy a vad- kendert ezeken a zárt területeiben virágzás előtt feltétlenül el kell távo­lítani. A rendelet végrehajtását a Növényfermeléri éj Kutató Intézet e[­Szabolcs megye 21, Szatmár megye 30 és Zemplén megye négy községét. — Nópbírősági ítéletek. Demokrá­cia elleni izgatás vétségéért Cserlány Győző 38 éves apáivarasdi földműves ölhónapi fogháza' kapóit. Gyimesi Fe­renc 48 éve« pécsi lakos, pénzügyőri altiszt ugyancsak a demokrácia ellen izgatott. Ezért háromhónapi fogházra ítél ék, de az ítélet végrehajtása,: há­romévi próbaidőre felfüggessz ette a népbtróság, Bíró Sándor za'átai föld müve«, a tervkölcsön irgyzés ellen iz- gittéit. Háromhónapi fogházait és 1000 forint pénzbüntetést kapott. megfelelően elbíráltuk a városi párt­bizottság oktatási osztályának mun­káját és a mi tapaszrta’atainat hozzá­tesszük a Szervezési Osztálytól ka­pott bírálathoz. 'E'lsősorban azt kell megállapita- nunk, hogy az őszi oktatási munka beindításakor párttagjaink és az üzemek dolgozói hatalmas tömeg­ben jelentkeztek a marxizmus-ieni- nizmus elméletének megismerésére és elsajátítására. A városi pártbi­zottság oktatási osztá'yának ntunká- fcája azonban nem biztosította azt, hogy az a kezdeti lendület állandó legyen. Sok szeminárium lemorzso­lódott és kiderült az is, hogy a sze­mináriumi előadók közül sokan ma­guk sem voltak elméletileg eléggé képzettek. Számos esetben történt meg, hogy egyes szemináriumveze­tők nem készültek fel az előadásra és ez a szeminárium hallgatóinál a tanulás jelentőségének lebecsülésé­hez vezetett. Példa erre a Bőrgyár egyik szemináriumának vezetője, aki az anyagot a brossurából olvasta fel. Előadását természetesen unal­masnak, fárasztónak találták a hall­gatók és joggal vetődött fel bennük az a gondolat, hogy ilyen előadás mellett nem sokat tanulnak. Hibák mutatkoztak a szemináriu­mok szervezése terén is. A pártszer­vezetek elmulasztották a tanulás je­lentőségének tudatosítását, megelé­gedtek azzal, hogy kijelölték a hall­gatókat és azokat értesítették: mikor és hol kezdődik a szeminárium. De még a szemináriumok zavartalansá­gát sem mindig sikerült biztosítani. Gyakran fordult elő, hogy a szemi­nárium időpontja ütközött a szak- szervezeti gyűléssel vagy értekezlet­tel. A bányában mindezek a hibák fokozott súllyal jelentkeztek. A fel­világosító munlca, az egyéni agitá­ció itt volt a leggyengébb és a sze­mináriumok megtartásában különö­sen sok zavart okozott a szervezet­lenség. így fordult elő, hogy a bá­nyáknál tartott szemináriumokon néha a hallgatóknak jórésze vagy egyetlen hallgató sem jelent meg. Az oktatási osztály hibát követett el az előadók összefogásának és to­vábbképzésének elhanyagolásával is. Előfordult, hogy az oktatási osztály nem gondoskodott előadóról, de megtörtént az Is. hogy a kiküldött előadókat nem válogatta meg úgy, hogy azok ismerősek legyenek sze­mináriumuk hallgatóinak problémái­val. így az oktatási munka elszakadt a mindennapi élettől. A. pártszervezeteknél helytelen ^ volt az, hogy nem szervez­ték meg az oktatási bizottságokat, amelyek jól működve megkönnyítet­ték és megjavították volna az okta­tás munkáját. Helytelen volt az is, hogy nem ellenőrizték az oktatást, nem fordítottak különösebb gondol annak kiértékelésére: vajon az okta­tási munka meghozza-e azt az ered­ményt, amiért ezt a munkát folytat­juk: képzettebbéit lettek-e a hallga­tók, elmélyült-e szere telük és meg­becsülésük a Szovjetunió iránt, je­lentkezik-e a hallgatók elméleti fej­lődése a gyakorlatban, a Párt iránit áldozatkészségben és a mindennapi munkában? Oktatási munkánk ered ­ményeit csak ezekből tudjuk lemér­ni, csak így tudjuk ellenőrizni azt, hogy munkánk nemhiábavaló. A pártszervezetek, szeminárium- vezetők és hallgatók hibái az okta­tási osztály és a pártbizottság hibái­ra vezethetők vissza. Itt is érvénye­sülnie- kellett volna annak az elvnek, hogy a meggyőzés és felvilágosítás legjobb módszere a példamutatás. A pártbizottság azonban ezen a téren nem mutatott példát, a pártbizott­ság tagjai közül mindössze hárman végeztek oktatási munkát. Neun ju­tott érvényre munkánkban az elmé­let és gyakorlat egysége sem. Nem építettük ki az oktatási munka pro­pagandáját, nem használtuk fel a sajtót sem arra, hogy a szocializmus építésének legfontosabb elméleti kér­déseit felivéssük és egyszerű, érthető módon mindenki számára világossá tegyük. A városi pártbizottság oktatási osztálya feladatául tűzte ki, hogy ezeket a hibákat kijavítja. Meg kell állapítanunk, hogy a bírálat megjelenése óta máris mutatkozik javulás az oktatási munka területén. Erre példa az egyéni tanulók leg­utóbbi konferenciája, ahol a javulás minőségben és mennyiségben egy­aránt mutatkozott. A Kokszművek­nél jó felvilágosító munkával meg­szüntették a lemorzsolódást és újra bevonták az oktatásba azokat, akik kimaradtak. A Zsolnay-gyárban egy jó előadó beállításával értük el azt, hogy a szeminárium hallgatói ma már teljes létszámban vesznek részt. Jó példát mutatott az egyetemi párt- szervezet szemináriuma azzal, hogy a hallgatók a kimaradtakat megláto­gatják. Ezt a módszert átvisszük a többi üzembe is. Nem javult még az oktatási munka a Bőrgyárban, ahol még mindig nem kezdték meg a fel­világosítást Komoly feladat vár ránk a bá­nyák területén, ahol szívós politikai felvilágosító munkára van szükség, hogy le tudjuk küzdeni a nehézsé­geket. Gyökeres fordulatot kell te­remteni a bányász-pártszervezetek­nél, mert ott az aknai vezetőség még mindig nem segíti munkájában az oktatási felelőst. A másik hasonló­képpen komoly és szívós munkát igénylő terület az építőipar. A Ma­gasépítési NV-nél jórészt olyan mun­kások dolgoznak a legtöbb munkahe­lyen, akik eddig alig kerültek kap­csolatba a politikával, s így ott nagy nevelőmunkára van még szükség. Az oktatási osztály is több segít­séget ad ezentúl az előadóknak é* olt tatás: felelősöknek, azzal, hogy az előadói értekezleteket az üzemre és területre Jxmkrctizálja, az anyagba beépíti a napi eseményeket és az üzem termelési kérdéseit, úgyhogy az előadó kellően tájékozva mehet a szemináriumra. Létrehozzuk az előadó irodát és az elméleti tanácsadót. Már meg is nyi­tottuk december 21-én a Doktor Sándor kultúrházban a dolgozók könyvtárát, ahol a marxizmus-Ieni- nizmus klasszikusai és a szocialista szépirodalom legjobb művei állnak a dolgozók rendelkezésére. Ezek is az oktatási munka megjavítását szol­gálják teljes mértékben. jyi indezeken túlmenően az okia- tá3i osztály ezentúl még ébe­rebb figyelemmel kíséri az üzemi á* területi pártszervezetek oktatási munkáját, hogy a. mutatkozó hibá­kat azonnal észrevehesse és mé* csirájukban orvosolhassa azokat. A Párt Szervezési Osztálya idejében fi­gyelmeztetett bennünket arra, amit mi a napi szervezési munka apró kérdéseibe elmerülve későn vettünk észre. A hibákat még ebben az ok­tatási idényben kijavítva, a dolgo­zók százainak kezébe adjuk a m3T- xizmus-leninizmus elméletét, ho^y azzal vigyék győzelemre az ötéves tervet. Csizmadia Ferenc a pécsi pártbizottság; oktatási felelőse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom