Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-25 / 300. szám

Í5Í9 december 25 MÄPLo A s&íúMni müssah lendületével as meves tervért > A dolgozók elmondják, hogy tovább fokozzák eredményeiket Sztálin elvtárs születésnapján a dolgozók ezrei teljesítették a norma többszörösét. De ezzel még nem tel­jes a _kép. Ha hozzátesszük azt. hogy ezeket a teljesítményeket a dol­gozók továbbra is meg akarják tar­tani. már megértjük, hogy miért volt nemcsak soha nem látott ünnep, ha­nem fordulópont is Sztálin elvtárs 70 születésnapja. Igen. a munkások hatalmas tömegei a Sztálin elvtárs ne. vével végzett lendületes munka után sem akarnak kisebb teljesítményt et­Bálul János I elvtárs’ a. Szent 1st- ____—_______! van aknai Bozfiér­ván a knai Bozsér- brigád egyik tagja egy hónappal ez­előtt még alig néhány százalékkal haladta túl normáját. Akkor azonban ö is felajánlotta, hogy magasabb tel­jesítményt fog elérni Felajánlását tel­jesítette is. sőt annál jóval többet, mert volt olyan műszakja Í6, amikor 160 százalékot ért el cs néhány alka­lommal túlhaladta a 200 százalékot is. — Nálunk ingadozik egy kiosit a teljesítmény — mondja. — de ez nem egészen tőlünk függ, mert a ré­tegek nem mindig úgy fekűsznek, ahogy mi szeretnénk. Eátai elvtárs Sztálin születésnapjá- ra 300 százalékot vállalt és teljesített is 313-at­— Persze előtte jól körülnéztem, hogy ne érhessen meglepetés — mo- solyódik el —. alaposan neki is ké­szültem. hogy ezen a napon igazán ne vallják szégyent cs így sikerült is. Azt nem merem pontosan ígérni, hogy ezután már mindig háromszáz száza­lékom lesz. de az biztos, hogy sok­kal kevesebbet nem akarok termelni ezután sem, még a mostani körülmé­nyek között sem. A mostani körülmény: ez az eddigi módszer. Az ötéves tervben azonban már szerepel a bányák gépesítése. Uj gépekkel, új módszerekkel jog dol­gozni Bátai elvtárs és akkor nem ált majd meg 300 százaléknál sem Mfcrii.ii* Jónttefné a . , Zsol"a7' ________________— gyárban ú. n. .. inunkaalátcteket” gyárt a préselő­gépen, Kis porcellángyűrű ez. amely­be a piparalakú porcellánszigetelcket állítják égetés közben. Ezekből a kis gyűrűkből naponta már 9000 darabot készít el és ezzel 298 százalékra tel­jesíti a normáját. A bérjegyzéket kell megnéznünk, hogy megértsük, milyen hatalmas fejlődést jelent ez. A 39 bárhéten és addig mindig alig 100 százalék volt a teljesítménye. Azóta vált tömegmozgalommá a Zsolnay gyárban is a Sztálin elvtárs születésnapjára felajánlott munkavál­lalás. Márkus Józsefné is gondolko­zott egy darabig, azután elhatározta, hogy néhány százalékkal emeli telje­sítményét. Mire tíz hét eltelt, a 48. bérhéten már 205, a 49. héten 218 százalékot ért el — Nem hittem volna, hogy sikerül, — meséli Márkusné. — Keze fürgén jár, a prés szinte másodpercenként csap le a masszára és minden mozdu­lat után egy-egy gyűrűvel több sora­kozik a hosszú deszkán. Nemcsak december 21-én. Sztálin elvtárs születésnapján volt. 290 száza­lék a teljesítménye, hanem 298 volt 22-én is és büszkén állítja, hogy to­vábbra is meglesz a 9000 darab alá- tétgyürü. Meglesz- mert Márkusné a Sztálin elvtárs tiszteletére elért tel­jesítményt nem csak egy napon akar­ta elérni, ugyanúgy, ahogy Csordás- né. Lovrencsicsné. Kring Jánosáé, sem egy napon, hanem azóta mindig 200 százalékon felül teljesítenek.-— ---- -----j elvtár®, a Sopiana * az, Sz abd István j gépgyár formázója hosszú tűvel szurkai ja a forma ho­mokját. A homokmintába kerülő szik­rázó folyékony vas a traktorlendke­rék formáját veszi majd magára és így kerül a traktorokra, hogy segít­sen a termelőszövetkezeteknek a me­zőgazdasági munkában. Szabó István és társa, Kővi József. 5 százalékos teljesítménytöbbletet vállaltak Sztálin elvtárs születésnap­ján Addig 113 százalék volt az átla­gos teljesítményük December 21 én fokozott gonddal és óvatossággal lát­tak munkához, elrendezték szerszá­maikat- gondoskodtak a formaszekré- nyekről- a homokról, hogy minden rendben menjen. Az 5 százalékos tel­jesítményemelés helyett, 132 százalé­kot értek el. — Nálunk ex a fontos. — mondja Szabó elvtárs. — hogy ne legyen se­lejt. Nem is volt selejt. Legutóbb 90 lendítőkerék közül egyetlen egy volt hibás, az is azért, mert az olvasztott acélanyagban volt hiba. Sztálin elvtárs születésnapjától el­telt már két nap. Szabó elvtársnak és társának 132 százaléka azonban ne:n lett kevesebb. — Nem is lesz — állítja határozot­tan. Szabó elvtárs —. ennél ezentúl már csak több lehel, mert ha megtö- gadtuk Sztálin elvtárs születésnapjá­ra. ez azt jelenti, hogy ezentúl min­dig többet 4* jobbat kell termelnünk Mi így értjük ezt és az. ötéves terv­ben is mindig így akarunk dolgozni. Nemcsak Szabó elvtárs érti így, ha­nem így érti felajánlását Bátai elv­társon és Márkusnén kívül az a sok­száz és ezer munkás is. akik az ün­nepi munka lendülete után nem tor­pannak meg. hanem viszik tovább ezt a lendületet, hogy az ötéves tervben a szocialista építés gyors üteme mi­nél előbb elhozza a dolgozók boldog jövőjét. „Fordítsunk nagyobb gondot elmélet! színvonalunk emelésére11 lines a karácsonyfa eláll, - - de mégis ott van... Verset kellene írni a Szalai csa­ládról. Szép és igaz verset. Olyan szépet és igazat, mint ők maguk, neleírni öcsi csillogó fekete szemét, Magdus értelmes, tiszta homlokát, Mária hangját, Rózsika piros szalag­ját, Ilonka csengő, friss nevetését, Karcsi komoly hangját, bele kel­lene írni a mintás rózsaszín füg­gönyt a' nag]t ablakokon, a rádiót, a képet a falon. Sztálin van rajta. Bele kellene írni a befőtteket a szekrényen, a tiszta szobát, a tiszta ágyakat, a muskátlit a tükör előtt. céz cuzta'o-n p.'ipO fra / ' : /, ^ tepsire vár­h U SZÖ-É L.ö CLöO. nak a hájas tészták. Rózsika, Ilona, öcsi, Mária meg a hájas tésztákra várnak, hogy pirosra sülve kézbe kapják és ví­gan majszolják ' az édes lekvárt. Szálamé ott van közöttük. Figyel a tésztára, figyel a gyerekekre, figyel ii tűzre. Mindenre. Fiatal, piros- kedves arcán meg se, látszik, hogy hét gyermek anyja, hogy hét gye­rekre van naponta sok gondja,hogy naponta hét felé osztja a mosolyát, slm-ogafását. Néha a szigorú szót is. Mert nevelni kell a gyerekeket. Nem nőhetnek úgy szabadjára. Bent a szobában rádió szól. Es mellette erősebben, tisztábban cseng Magdus hangja: „... Éljen soká! A béke Pártja a széles földön zengi őt, csattogjon hát szép lobogója az újuló szívek , fölött! ■ A fénnyel együtt...” 'X/Lt'tsittak (tlttaj !}<>«­j Éberen néznek rá a gyerek- * szemek. Karcsi szereti a ver­set. Nagyon. Magdus is. Ö a leg­nagyobb. Á pedagógiai gimnázium első osztályú ba jár. ösztöndíjas. Tegnap ö volt a legboldogabb a cse­meték közül, meri Sztálin elvtárs születésnapjára 4.3-rót 4.9-re javí­totta tanulmányi eredményét. De ez csak a kezdet. Többet akar. — Csak úgy lehetek jó tanítónő, ka ón is mindent jól megtanulok — mondja komolyan. Hirtelen megtelt a szoba élettel, bejöttek a gyerekek. Körüláll ják az asztalt, kiváncsi szemek vizsgálnak, vájjon mit is akarok.,Sorra bemutatkoznak. Anya mond mindegyikről egy-két szót. Máriára nagyon büszke. Tizennégy- éves, szép feketehajú kislányának OVönyÖrü hangja van. Mária a Oyárban most énekelte a Sztálin kantátát. Elénekeli nekünk is. Tisz­tán, kedvesen; végtelenül kedvesen szárnyal a csengő gyerekhang... „mert Sztálin a harcunk, Sztálin a béke ...” Esténként a. zenekonzer­vatóriumba jár, énekelni tanul. cd tandíjat a doh/ínjj - nnrir fi;öli A aljár’ aho1 (j IjJJ C fi. ÉJI. Anya és Apa dolgoznak. Az a gyár, ami Szalai Józsefé, Szalai Józsefnéé. Az a gyár, amit Anya és Apa úgy szeretnek, az a gyár, amit annyira rnaguké- nak éreznek. Józsika 11 éves. Komoly, megfon­tolt fiatal ember. Szalainé nagy se­gítsége. Józsika csinál Anyának fát, segít a tűz körül, egyszóval első segéde Anyának. Rózsika 9 éves. — Ö a kis tudálékos — mutatja be Szalainé — mindenhez van sza­va, úgy beszél, mint a nagyok. lgaz-f? — nevet rá kisebbik lá­nyára. Ilka apa ölébe bújik. Oda­rejti tiszta, édes mosolyát. Ilka so­kat szeret nevetni. Úgy is hívja az ifjabb nemzedék: „Te kis vigyori!" De hogyne kéne Ilkának mindig mo­solyogni, amikor olyan jól megy minden, mikor olyan szép és jó a napköziben ahol nappal vannak, mikor olyan jó Anyával, meg Apá­val este, hiába, az élet Ilka számára csak mosolyognivalót tartogat. Sorsa fótinak, DCaresl, Mind megvan. Hét ked- /CJ* . ?;es, vidám gyerek. Mag­dus tegnap móriban volt, a Sztá­lingrádi csatát látta. Arról mesélne. Hogy mit látott belőle, hogy mit ta­nult? — Nekem legelőször is Sztálin elvtárs tetszett. Azután meg az, hogy csalt már hárman voltak a gárdis­ták közül és mégis kitartottak. Meg az, hogy Sztálin elvtárs olyan nyu­godt volt... — Vájjon miért volt olyan nyu­godt Sztálin elvtárs Magdus? — fo­gom kérdésre a dolgot. — Mert tudta, hogy nem kell, nem szabad nekik sietni. Tudta, hogy ők fognak győzni... Szalai elvtárs kezd mesélni a gye­rekeknek és nekem is. — ... Amikor összeültek a nagyok négyen, mindenki beszámolt, hogy melyik országnak hány katonája van. Csak Molotov elvtárs hallga­tott. Amikor tőle is megkérdezték, azt mondta, hogy az országunkban mennyi c katonánk, azt meg tudom mondani, de hogy a világon hány katonánk van, azt nem tudom. drainL ah)tár.\ sre.m e n rsíá.Áu mászik:' Szereti. Cl. rJl CL ö l Ezen hallgatta any­nyiszor Rákosi elvtárs beszédét. Továbbfolytatja, amit elkezdett. — Látja elvtársnő, ezért félnek az imperialisták. Mert mindenütt a világon ott vagyunk mi munká­sok. Tudják az erőnket. De azért acsafkodnak, új háborút akarnak. De beletörik a foguk, az szentigaz. — Csak kezdjék el, csak merjék elkezdeni, villan Szalainé szeme. — Visszakergetjiik őket, úgy hogy még a lábuk is letörik. De a foguk is. Szalainé békét akar. Mert a béke számára azt jelenti: — Azt jelenti, hogy mindennap nyugodtan jöhetek haza, azt, hogy mindennap van jó ennivaló az asz­talon, hogy jut kis harisnyára, ci­pőre,. ruhára. Jelenti ezt a szép kis otthont és ezt a hét gézengúzt — mondja végtelen szeretettel a hang­jában. A gyári SztáJin-falra is ezt írták Szalainé csoportjában: „pjen Sztá­lin, a béke őre ...” , \Bíkt... jfíbltt a.kasfó n hóból 0 s-aiai család? Miért CL II-ék ÉL akar harcolni érte, ha kell fegyverrel Szalai József és munkával Szalai Józsefné? A gon­dolatra szó felel: — Nagy ünnepünk lesz újra ha­mar. Nem is várat soká magára. Január elsején Indul az ötéves ter­vünk — mondja Szalai elvtárs. — En is nagyon sokat várok az ötéves tervtől — szól bele Szalai elvtórsnő. — Hogy mit? Addigra már egy lányom tanítónő lesz, a másik énekesnő, addig már a má­sik öt is nagyobb lesz. Mindenünk szebb, boldogabb, gazdagabb lesz mint most. Azt hiszem, most még el se tudjuk mi azt képzelni... — hall­gat el hirtelen. — És ehhez kell nekünk a béke. Kell elvtársnő. És ezért fogjuk foggal, körömmel, fegyverrel és munkával megvédeni! — fejezi be Szalai elvtárs. * A karácsonyfa alatt nem találni, Ilonka, Rózsika kis kezével meg nem foghatja. Mégis ott van. Ott van a béke, eay szabadságát, országát sze­rető békéje Lorenz Máris A fenti címmcil a. Dunántúli Napló december 8-i számában a MDP Központi Szervezed Osztály munkatársának tollából cikk je­lent meg. A cikk kiér ékeli Pécs és a bányavidék üzemi oktatási munkája*, és feltár j a a legtöbb hiányosságokat. Az értékelés nem­csak Pécs és a bányavidék üzemi oktatási munkáját tükrözi vi-sza, hanem lényegében <j megyei üzemi pártokialás munkájának legfőbb hibáil is feltárja. Rámualolt a hibáit is feltárta. Rámutatott a kívül nagy segít éget nyújtott munkánk megjavítására. Ennek" követkéz tébsn munkamódszerünk javult és javult az üzemi Párt- szervezetek vezetőségeinek okta­tási munkája i-. A szeminárium és egyéb oktatási formákban tanu­ló elvtársak jobban elmélyülnek az anyag tanulmányozásában ' és egyre jobban tudják alkalmazni az anyag feldolgozásánál üzemi termelésink szempontjait. Ez meg­mutatkozott legutóbb Mecscksza- bolcs bányatelepen is. Annak ellenére azonban, hogy pártszervezeteink oktatási munkájának megjavítása komoly mértékben fejlődik, a mai napig még.era mutatkozott minden párt- szervezetnél olyan fordulat, ame­lyet a cikk nyomán elvár unk. Ez a mulasztás onnan adódik, hogy pártvezetőségeink, oktatóink nem ismerlek magukra a cikkben emlí­tett elviársakban. Nem vették ész­re, hogy *a Kossuth-akna és a Szén. István-akna hibái az ő hi­bájuk is. Magának a megyei oktatási bi­zottságnak munkájában is még komolyabb méretű javulásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a ba- ranyamegyei üzemi pártoktatás munkájában irányító szerepet tölt­sön be. Ez az alapja annak, hogy alsóbb pártbiz uf.tságaúiik ck-tatási munkája is megjavuljon és képe­sek legyenek Jlapszervezeleikik oktatási munkájának minőségi megjavítását biztosítani. Másik lesürgőseb feladatunk az. hogy biztosítsuk szeminárium ve­zetőink továbbképzését, rendsze­res. előkésztését. Az utóbbi he­tekben végzett ellenérzés során megállapítottuk, hogy az anyag feldolgozásában volt fejlődés, de ez a fejlődés távolról sem olyan, amellyel meg lehetnénk elégedve. Szemináriumi vezetőink munkája elvont, nem biztosítja az anyag helyi viszonyoknak megfelelő kon­kretizálását. Ennek következtében szemináriumaink általában nen\ vitatják meg az elméleti anyag tükrében az üzemi pártépítés ás népnevelők feladatait, a termelés kérdéseit, az egyéni versenymoz- galom kiszélesítésének módját. Vasas-bányatelepen az elvtársak feldolgozták a Szovjetunió szocia­lista iparosításának kérdéseit, be­széltek a rejtett tartalékokról, ál­talában a sztahanovista mozga­lomról, csak arról nem, ami leg- forí'.osabb lett volna: hogy állunk ezekkel a kérdésekkel Vasason, milyen feladatok vannak ezen a téren, A kérdés konkrét felvetése után kiderült, hogy nem minden elvtárs viszonylik jól a munkaver­senyhez. Szemináriumvezetőink munká­u jának megjavítását tűzték ki első feladatnak. Az előadói értekezleteket az eddigitől elté­rően kisebb csoportokra osztjuk és az 0.nyagot szeminárium szerűen átvesszük, konkretizálva az,üze­mek politikai és termelési problé­máira. Rávezetjük a szemináriu­mok vezetőit arra, hogy az elmé­letnek saját üzemükben való alkal­mazására tanítsák a hallgatókat azzal, hogy a pártmunka tömeg­munka ds a termelés különböző feladataira, a hibák feltárására konkretizálják az egyes kérdések megvitatását. Meg kell tanulnunk a szeminári­umvezetés helyes módszerét, mer. csak akkor leszünk képesek az elv- társakat kollektív vitára nevelni, ha saját pártmunkájuk, termelés: munkájuk és az ebben mutatkozó hibájuk felvetésével érdekeltté csízül; őkel, c •„!: így tudjuk okéi őszinte, a Párthoz, a Szovjetimiö- Logy hű, szilárd jellemű harcos kommunistákká nevelni. Hogy a fenti ieiada.okat el tud­juk fokozatosan és mind tökélcla- .ebben végezni, ezért a szeminá­rium vezetők értekszle én:;'; veze­tésével olyan elvtársakat hízunk meg, kiknél az elméleti é*s gy a sor­lati képzettség legjobban pirosul. Ez elsősorban a Megyei Bizottság tagjai, politikái' munkatársai, vá­rod és jápási bizottságainak tr.wk- ciónárittsai feladata lesz. Úgy szin­tén a szemináriumok vezeté c az üzemekbe^ elsőíórban az üzemi pártszervezet veze‘őségének fel­adata kell, hogy legyen. Ez érthető is, a vezetőségi tagok a legtapasz­taltabb káderek, ők hmerik lcg- jobban az üzem polhikai és gazda­sági problémáit, ő bennük párosul általában legjobban az elméleti ■gyakorlati képzettség, ennélfogva az oktatás feladatait is legjobban tudjuk megoldani. A fenti feladatok jó elvégzés« *’'• döntő.része az oktatási mun kánk minőségi megjavításának. Azonban egymagában ez nem. ele­gendő ahhoz, hogy a most feltárt hibáinkat megszűntessük. Emellett elengedhetetlen szükség van arra, hogy ti hallgatók kiválasztásán ja­vítsunk és biztosítsuk a tanulásból eddig kimaradt pártmunkásuk. a termelés élén járó munkás ;> mű­szaki értelmiségi elvtárSak áronra- ti bevonását n kjHek'.iv tennie.* megfelelő formájába. A pártszervezetek vezetőségei tűzzék az üzemi oktatás munkáját a következő vezetőségi ülés napi­rendjére. Tanulmányozzák az ok­tatási munkájuk eddigi jó tapasz­talatait és a hibákat!, hozzanak határozatot a hibák megszűnteté­sére. i Dolgozzák ki az egyéni agitáció és a faliújság agitációs tervét, moz­gósítsák a népnevelőket — elsősor­ban a szeminárium jelenlegi hall­gatóit — a tanulás jelentőségének népszerűsítésére, a tanulás elmé­lyítésének érdekében. Tegyék a taggyűlések állandó napirendjévé az oktatás munkáját. Hónapról hónapra értékeljék ki a taggyűlé­sen személy szerint is a hallatók fejlődését, szorgalmát vagy lema­radását, hanyagságát. Tegyék ezen keresztül is a párttagság érdeklő­désének középpontjába. 17 nnek a rendkívüli fontos fel­•*“* adatnak jó megoldása csak akkor van biztosítva, ha maga a pártszervezet titkára és a pártve­zetőség tagjai meg vannak győ­ződve arról, hogy ,,Pártunk elmé­leti színvonalának emelése a párt- munka élenjáró feladata'. Ha Pár­tunk Politikai Bizottságának hatá­rozatát újra és újra áttanulmányoz zák és azt napi munkájukban al­kalmazzák, ha a hozoét határoza­tok végrehajtását nemcsak az ok­tatási felelőse \ reszorfeladatának tekintik, hanem a pártszervezet tit­kárának irányításával a vezetőség közös feladatának, ha a hozof.t ha­tározatokkal egyidőben gondoskod­nak az ellenőrzésről is, amelyben maga a titkár és a vezetőség min­den tagja résztvesz, ha a legna­gyobb éberséggel párosítják a vég­rehajtás és ellenőrzés munkáját és biztosítják az elmélet ’tisztaságát. Ez azonban pártvezetősígeánkra az! a feladatot rója, hogy saját képzé­süket is napi pártmunkájuk és ter­melési munkájuk szerves részévé váljon. Tanulják meg az elméletet saiát munkájukban, a vezetésben alkalmazni. Pártszervezeteink érezzék át as ötéves terv előttünk álló hatalmas feladatainak jelentőségét és úgy készüljenek lel az oktatási munka megjavítására, mint az ötéves terv sikeres megvalósításának a szocia­lizmus felépítésének, az ellenség ét ügynökei leleplezésének és maí~ semmisítésének, a békénk megszi­lárdításának élenjáró feladatára. Benedek André* MDP megyei oktatási osztály — vezetője KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KIVAN kedves rendelőinek és ismerőseinek Gíret festődé Deák-utca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom