Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-25 / 300. szám

1949 december 25 NAPLÓ 3 Tegyük tőmegmozgdommá a szlahánov-mozgalmcit JJJároméves tervünk már most, ami­kor megrövidített időtartama, a két év és ÖJ hónap is alig telt el, úgyszólván teljes mértékben beíejező- dött. Sorra érkeznek a diadalmas je­lentések az üzemekből, amelyek a há­roméves terv határidő előtti győzel­mes befejezéséről adnak hírt- A pé­csi üzemek egész sora is a legutóbbi két hónap alatt befejezte tervét, köz­tük olyanok is, amelyeknél korábban még elmaradásról beszéltünk a terv egyik-másik részletében. A hároméves terv feltételei az utol­só szakaszban sem váltak könnyebbé, sőt ez a szakasz éppen az elmaradt üzemek dolgozóitól magasabb teljesít­ményeket kívánt. Az üzemek gépeinek kapacitása sem növekedett meg né­hány hónap alatt és a nyersanyagok minőségében sem állott be változás. A termelés mennyisége mégis hatalmas mértékben megnőtt, megjavult a ter­melékenység és a termelt áruk minő­ségében is megtalálhatjuk a változást. Ennek okát csak abban kereshetjük, hogy másképp dolgoztak a munkások. A munkás munka közben már gondol­kozik azon, hogyan tud többet és job bat termelni, hogyan törheti át a technika szigorúnak látszó szabásait. Megváltozott a munkás, mert mHK'ál- tozott viszonya az államhoz, a Jffiíia lomhoz, másképp viszonyul a teWielő munkához is. A kapitalista rendszer nem ismer sztahánovistáka*. a kizsák­mányolás és elnyomás lehetetlenné te­szi, hogy a munkás ne csak mint a gép kiszolgálója, hanem mint annak formálója és irányítója dolgozzon. A mi felszabadult és szocializmust építő országunkban már újtípusú munkáitok dolgoznak, akiknek a hároméves terv bebizonyította, hogy maguknak dol­goznak, akik vidáman néznek a jövő­be, amelynek persoektiváit az ötéves terv it árja eléjük. Ezért versenyeznek nagy lendülettel és ezért újítanak, módosítanak a régi technikán. zárt nem maradt nyomtalanul Pártunk útmutatása. Rákosi elv­társ Pártunk nagybudapesti választ- mányának értekezletén rámutatott a termelés egyéb feladatai mellett az egyéni versenyzés óriási jelentőségére és a Párt feladatává tette, hogy az egyéni versenyzést tömegmozgalommá kell k;fejleszteni. Mint Rákosi elv- társ is megállapította: az egyéni ver­senyzés nem volt idegen a munkások- tól és Valóben gyors ütemben fejlő­dött ki a munkások százainak és ez­reinek tömegmozgalmá'á, amikor párt­szervezeteink különösebb gondot kezd­tek rá fordítani. Az egyéni verseny során a muritisok hatalmas tömege vett, irányt arra. hogy no-máját m'né' jobban túlteljesítse. Rőv'd idő alatt bebizonyult, ho^y a normák túltelje­sítésétől a munkások nem idegenked­nek és ott. ahol a kérdést helvesen ke­zelték a pártszervezetek, a norma va­lóban csak a termelés alsó ha'árának jelzőjévé vált./ A leghatalmasabb, d-n'ő jelentősé­gű lendületet a szocialista verseny magasabb formái inak. a sztahanovista mozgalom megjelenése adta az üzemek dolgozóinak, Ezt a mozgalmat, ame­lyet * Szovjetunió szocialista munká­sai inditoltak el és amelynek jelentő­ségét Sztálin elvtárs domborította ki legélesebben, a mi munkásaink is a szovjet sztahánovistáktól vették át. Hogy az ö munkamódszereiket tanul­ták meg a magyar munkások, erre a legfényesebb bizonyí‘ék: az első ma­gyar sztahánovista, Pozsonyi Zoltán is a Szovjetunióban, hadifogoly ideje alatt tanulta meg az új falazás) mód­szert. Ezt a módszert igen rövid idő alat* alkalmazták a oécsi építömun- kások is. Pozsonyi Zoltán kezdemé­nyezésé őt még egv hét is alig *eH e’. a pécsi és mohácsi építőmunkások azt már teljes műszakban alkalmazták. Igen komoly, 5—600 százalékos telje- sítményeket értek el, rőt Klein elv társ a Magasépítési NV-nél 2 000 százalékra teljesíti normáját A sztahanovista mozgalom másik nagyjelentőségű színhelye a bánya Itt, néhány géptől eltekintve sz!nte óv- i százados hagyományként őrzött mun­kamódszerekkel dolgoztak a bányá­szok és éppen ezért óriási a jelenítő- sége annak, hogy az új munkamód­szerrel, a gépek és a munkaidő ész szerű kihasználásával nagyobb telje­sítményt elérő sztahánovista mozga­lom ezen a téren is áttörte n frontot. M« már tömegével vannak bányásza­ink, akik 3——400 százalékra le'jesítik normájukat, sőt a legjobbak ezen is túltesznek. így például Sárdi Károly 062 százalékra. Háromszék! Vilmos 625 százalékra teljesíti normáját. Ugyanígy bontakozott ki n szoviet sztahanovisták szocialista mozgalma a többi üzemben. Azt mondhatjuk: alig van már üzeműnk, amelynek ne fennének sztahánovista munkásai. A Zsolnay gyárban a korongosok és pré selök, a börevári tímárok és gépmmi kások, „ dohánygyári szivarkegvártók és csomagolok sorra kapcsolódtak be a ,.munka művészeinek" mozgalmába. T gén nagy jelentősége van annak is, hogy a szocialista versenytől nem idegenkednek Hómunkásaink sem. A Bőrgyárban példa erre Krisztián József né és Klotz KároJyné 550, a ZsoTnay gyárban Csordás Mf.hályné 3(19, Nesz Lászlóné 209 százalékos teljesít­ménye, a Gyapjúfonóban Arad vár, Istvánná 301, a Sopiana gépgyárban pedig Szegedi Józsefné 291 százalékos eredménye. De legalább ugyanilyen jelentőségű az a tény is, hogy sztahanovistáink igen nagg része az ifjúmunkások kö­zül kerül ki, akik a munkának új, szocialista formáját lelkesen teszik magúkévá és nemcsak sikerrel alkal­mazzák, hanem újítással, észszerűsí- téssel fejleszteni is igyekeznek. Sztálin elvtárs a sztahanovisták első őssz-szövetségi tanácskozásán mondot ta: „Ez a mozgalom megdönti a tech­nikára vonatkozó nézeteket — ennek a mozgalomnak az a hivatása, hogy forradalmat idézzen elő iparunkban, éppen ezért ez a mozgalom, a sztahá- nov-mozgaiom alapjaiban mélyen [or radalmi mozgalom.“ Sztálin elvtárs bölcs megállapítását teljes mértékben alkalmazhatjuk a m; sztahanovistáink mozgalmára is. Ahol a sztahánovista- mozgalom megjelent, ahol sztahanovis­ta módon kezdtek dolgozni, ott a munka valóban forradalmi lendületet kapott, újabb értelmet nyert a/, agvé ni verseny és a kiemelkedő teljesítmé­nyeket százával és ezrével követték a normát 50—100 százalékkal túltéljes- sítö munkások teljesítményei. A z egyéni versenyzést és a szta­•™- hénovista mozgalmat még lendü­letesebbé tette az. hogy novemberben megindult a Sztá’in elvtárs szüle­tésnapjára tett felajánlások teljesíté­se, amelynek méltó befejezése volt december 21-én, Sztálin elvtárs szü­letésnapján, a sztálini műszak. Ez a mozgalom, amely a do’gozóknak Sztálin elvtárs iránt érzett végtelen szeretetét és háláját juttatta kilője zésre, magávalragadott minden dol­gozót, • a munkások újabb hatalmas ‘iimegei léptek versenyre a fe'aján lás-ok teljesítésére és a felajánlási versenyből új, hatalmas telicsitmé- nyek nőttek ki. Sztálin elvtárs szü­letésnapján megmutatták az üzemek dolgozói, hogÄ a szocialista lendület nem ismer ffimteittent. A messze ki­emelkedő egyéni teljesítményeknél is nagyobb jelentőségű az, hogv ezen a napon kivétel nélkül minden dolgozó többet nynitott eddigi tel­jesítményénél, mindenki igyekezett megsokszorozni termelését. Tgv tör­tént, hogy például a MESZHART bányaüzemei soha nem látott meny- nviségíl termeléssel ezen a nanon az előirányzat 176 százalékát érték el, s ezen belül is a vasasi akna. amelv rendszeresen elmaradt edd’g az e'ő- iv.'invzat teljesítésében, o'őiránvzat.á- nak"2l6.8 száza’ékát érte el. De ugyanígy felülmúlta eddigi teljesít ményeit a mázai akna 254 százalék­kal és rajtuk kívül valamennyi üzem is. Minden pécsi dolgozó joggal büsz­ke ezekre az eredményekre. De itt sem szabad elfelejtenünk a nagy Sztálin tanítását. Sztálin elvtárs fi­gyelmeztet bennünket arra, hogy a magas termelési eredmény még nem minden. Nem szabad, hogy a jó ered­mények láttán azt higvjük, most, miután tervünket egészében és rész­leteiben határidő előtt teljesítettük, minden rendben van. V), hatalmas feladatok állnak előttünk, amelyek­nek elvégzéséhez szükségünk volt ezekre az eredményekre, de nemcsak ezekre, hanem arra is, munkánkat még jobban javítsuk, vegyül; észre a kimagasló eredmények mellett a hibákat is, nézzük meg. hogy hol akar támadni az ellenség és a hi­bákat kijavítva, a támadási felülete­ket kiküszöbölve, fokozott munkával lássunk hozzá az előttünk álló fel­adathoz, az ötéves terv megindítá­sához. Nem elég a sztálini felajánlások és a sztálini műszak kivá'ó eredményeit ünnepelni, hanem ki is kell értékel­nünk azokat a tapasztalatokat, ame- lvekot ez a hatalmas lendületű mun­ka nvujt. Az egyéni versenyt és a sztahánovista mozga'mat, —’ amelv alapja kiváló eredményeiknek és alapja lesz az ötéves terv határidő e’őtti teliesítésének is — az eddigi­nél is szélesebb alapokra kell fek­tetni, az eddiginél is hatalmasabb tömegmozgalommá kell tenni. Ez lé­pvén pártszervezeteink központi fel adata! Az egyéni versenyzésben és szta­hánovista mozgalomban a kommunis- báknak kell elsősorban pé’dát mutat­niuk, legyen a termelésben való rész­vétel ■ is_ párttagjaink aktivitásának fokmérője. A pártszervezetek felada ta.«hogy mozgósítsa a tömegszerveze­teket — elsősorban a szakszerveze let. — irányítsa az üzemek műszaki vezetőségét is a sztahánovista mozi "•alom kiszélesítésére. A tömegek köz- kincsévé kell tenni a legjobb mun­kások tapasztalatait, a térvek fel­bontásával meg kell mutatni a mun­kásoknak salát munkájuk feladatait és perspektíváit, hogy ezzel egyre szélesebb tömegekbe terjesszük k>' azt a készséget, amellyel a szocialista munkás a. legészszerűbb módszereket *nlália meg feladatai megoldásira Meg kell tanítanunk minden munkást és műszaki értelmiséget arra, hogy gondolkodva igvokezzen széttörni ‘eehnikai korlátokat. Ezek azok a feladatok.. amelyek a hároméves terv befejezése, titán és az ötéves terv lúégindn'ása előtt az egvéni versenyzés és sztahánovista mozgalom terén ránk várnak. Ha ezeket megokliuk. akkor az öféves ‘érvben sem maradnak el a szocia­lista építés hatalmas eredményei. Dllili LÍVIA ' A csoport neve legyen : PICIIM A falukon már régóta beszélgettek róla. Este munka után a Pártban, vagy ha egymásnál összejöttek otthon Népi bizottsági ülés után a tanácste­remben, DÉFOSZ gyűlés után, mun. kábámén,et és munkából hazafelé bal­lagva. A csoport kérdése Kátoíyon valóban ott forrt, erjedt a dolgozó parasztokban. Vasárnap múlt egy hete. Gyűlés a tanácsteremben. Konkrétan felvetődik csoport megalakításának kérdése. Biletics József gondolatokba merül­ve ballag haza a gyűlésről. Tempó, san rakja lábait a sáros járdán és mintha minden lépéssel nem előre, hanem visszafele menne a múltban A gyűlésről indult el. a fordulónál a szövetkezet előtt már a földosztásnál tart. s midón háta mögött beteszi a kaput, már a régi szegényparaszt, ku­bikos, napszámos élete tért vissza gondolatban. gát akarná meggyőzni. Nem, ő már úgy mondta ezt magában, mint aki a terveiről gondolkodik. És így mondta a feleségének is —- Biztos, hogy jobb lesz — állapítot­ták meg mindketten. Csak a mama fi­gyelt a rokka mellett kissé gyana­kodva. Neki azonban egy náluk járt szovjet katona szavait idézték emlé­kezetébe, aki azt mondta annaE'ele­jén neki délszlávval keverve az orosz nyelvet: — Mamka, ti nye raboty, ti dovity szve — mama. neked nem kell dol­gozni. te megkapsz mindent. Erre aztán a mama is megnyugo­dott éa vígan pörgött tovább az orsó. Erre >oknt gondol mostanában. Végigjárta egész Ba­ranyát, de a megye határainál jóval messzebbre is eljutott. Bele k rok­kant a végnélküli megerőltető mun­kába. Fáradt, összetört tagokkal fe­küdt és ugyanolyan fáradtan kelt. Otthon leül. egy pohár bort tölt magának. Gondolatai ismét vissza­szállnak a csoporthoz Igaz, könnyebb lett sokkal a felszabadulás után amikor földet kapott, de úgy még sokkal könnyebb lenne ... Gonth Ru dik. A kátolyi ki? háztkban egymásután gyúlnak ki a lámpák. Fényük kivető­dik az utcára, keskeny csóvában meg­világítják az .utal. Vagy harminc házban ül most egy- egy dolgozó, , nagyobbrészt délszláv pari szt. számotvetve múltjával, jele­nével és mérlegelve a jövőt A z a»*yonJ"oL £l haaonló beszélgetések zajlot­tak le a többi ká­tolyi házakban is Az egyikben dél- szlávul. a másikban magyarul, de a tárgya mindennek ugyanaz volt. Kinn lassan esett az eső, az a faj­tája az esőnek, amelyikről nem lehel tudni, hogy melyik pillanatban válto­zik át hóvá Még pár nap és megjön a tél, —- valahogy ez érződött a le­vegőben. A kis szobákban azonban most. nem sokat törődtek az időjárás­sal, Kolláréknál, Zsdralevicséknót. Klaicséknál és Ferkóéknál sokáig égett ezen az estén a lámpa. Aztán eljött a másik vasárnap is. — Aki be akar lépni, jöjjön el — mondotta egy héttel ezelőtt Kaszapo- vico András elvtárs Az első pár em­ber, nki bejött, azt hitte, csak ők ma­guk lesznek. Négyen, öten. De aztán megint jöttek még hárman. Kollár Mihály, Klalcs Mátyás, Lóci István, aztán megint ketten. Aztán folyama­tosan kezdtek jönni. Egyik a másik­nak adta « kilincset. — csak páran vol tak ott belőlük i gyűlésen —, nem igen értik, mi van az emberrel. Csak ül és gondolkodik Ha szólnak hozzá, anélkül, hogy oda­nézne, úgy mondja rár — Da. Igen. — Aztán megint szól­nak, de ismét csak kurta ,.Da" a vá­lasz. A vacsora is szótlanul telik el a legtöbb helyen. Csak vacsora után a cigaretta, vagy pipa füstje oldja fel a feszültséget és füstöt eregetve törik meg a csendet a férfiak Biletics József is túl van már a va­csorán. Biletics József már döntött, mire megszólalt. Úgy érezte, neki nem ne­héz a döntés. — Gépekkel fogunk dolgozni, állatokat hizlalunk majd — ismételgette magában a szavakat, ami­ket hallott. De nem úgy, mintha ma­Ar.lAn megnyílt i% éfUUt Psécsttt a Ummhív&s t&wMn í Karácsony van és pár nap múlva Itt az újév. Az ötéves terv első éve. Természetes azelőtt is voltok karácso­nyok és újévek, de mi volt az, nimirc karácsonykor vissza lehetett te­kinteni. Arra,' hogy tavassznl zöldel- tok a mezők, hogy nyáron me:eg volt és hogy munkanélküliség volt. hogy kizsákmányolás volt, úri betyárvilág volt. Míg most: töretlen ívben ált előt­tünk a fejlődés, a szocializmus útja. Eredményeink pedig maguk helyett beszélnek. A hároméves terv alatt az ország­gal együtt Pécs is sokat fejlődött, itt is sokminden épült és épül. Ezeket a munkákat tekintette meg most az év végével Krancz Pál elvtárs, polgár mester. Mondhatnánk azt is,' hogy nagy sétán voltunk és a séta során sze­münk elé került híd. lakóház, út és tér, sok minden, amely a hároméves terv és különösen az utolsó tervév alatt épült. itt robog el előttünk a 10-es busz. Olyan, mint a budapestiek, öt készült már ilyen. A hároméves terv indulá­sakor 8 autóbusz volt, azóta 11 ké­szült. A 'fizir-uteai sportpálya la meg- újhódott, 1ö0 ezer forint volt a: or­vossága. Betón állóhelyek épültek, el" készült az aluljáró és kicserélték a harminc éve korhadó faépítményeket Végigniegyünk az Athinai úton. Itt jobboldalt most csend települt a máskor olyan hangos játszótérre. Ez is újjáépült, mint ahogy még másik hét játszótér is épült a városban. Már ide is értünk a * egyik legje­lentősebb tervmunkához, a még min­dig munka ata.lt álló Megyeri-úti bér­házhoz. Most a belső vakolásokat végzik, vígan pattog a vasrácsban a faszén és nádfal védi a réseket. Ez már téli kőművesmunka. A három házban 64 kétszobás és 32 egyszobás lakás épül. Mindegyikhez fürdőszoba. A házak körül szép kert. Az egész építkezés ötmillió negyszázezer fo­rintba kerül. Huszonöt éve ne-m voll ilyen nagyarányú lakásépítés a város­ban. Elmegyünk a végre már használatba vett pedagógiai főiskola mellett. Pécs legkorszerűbb iskolájának az építke­zéséire a terv alatt 2 millió forintot fordítottak. Még zöld gallyak borítják a vasút felett átívelő új felüljárót. Rég nél­külözte már ezt a város, most végre ez is megvan, örülnek is. akik nap­jában átjárnak rajta. Most keletnek indulunk. Elmegyünk a Pctöfi szobor mellett, a Negyven­nyolcas-téri üvegfalú autóbuszváróiul; melleit. .4 Zsolnay-gyárlól fehér be­tón sáv vezet gyárváros fete, a sár- és pormentes gyalogjáró. Ilyen épült még a Siklóul Álon és Pécs mecsfikszabolcsi kerületében is, mert Mecsckszabolcs a Terv első napjától idetartozik. Nem is bánták meg a szabolcsiak, hogy a városhoz kerültek, hiszen már eddig iS autó buszjáratot kaptak, a föld alá vezet ték a rakoncátlan és rendezetlen pa­takjukat és az ötéves tervben még sokkal több épül itt is. Az építkezések, a beruházások súly­pontja végre a nuinkáslakta negye­dekbe került á.t. Ez csak azóta van így, amióta a Pártunk irányította vá­rosvezetés vette kezébe a város dol­gozóinak ügyét. Megépült a gyárvárosi piactér, hat­vanezer forintért a gyárvárosi orvosi rendelő. Tető alá került a gyárvárosi kultúrhúz. Sokszor haladtak el előtte 3 gyár­városiak és - már szinte megszokták, hogy semmi sem történik. Akik mos­tanában járnak erre azok látják, hogy igenis történt. A vám mögött, a rádióállomás tövé­ben új lakótelep. 52 új, szép családi ház. 1013-tól 10ifi-lg befejezetlenül álltak ezek a házak. Más is épült errefelé. A nagybánya­réti út másfél kilométer hosszúság­ban. Nem messze innét elérünk1 a 67 új bányászházhoz, a Itigódcr-d ölűben. Ezeknek az építkezését maga Rákosi elviárs indította cl. A Mnr.vát Dlin Makasztrn mo-t is jár az úthenger, sokezer köb­méter földet mozgattak meg a mun­kások. Ezt a munkát mar terven fe­lül csinálják, mint minden mos: folyó munkát. • A munkavezető jelenti: — Pár nap és készen vagyunk. El­tűnik a Marx át nagy emelkedése, le- nyes ték és vígan roboghat majd rajta az autóbusz. Tanulságos volt a körsétánk. Meg­tanultuk, hogy mi minden épült a hároméves tervben Pécséit. Sok volt a látnivaló, de nem kétséges, hogy az ötéves terv utánj körsétánkon még sokkal, de sokkal több lesz. Rö­beszéd a utána vagy harminc ember tolong az asztal előtt A vidám beszélgetés egyenletes hangzavarrá olvad össze, csak annak hangja hallatszik ki be­lőle, aki éppen adatait diktálja. És Kollár Jánosé, a rokkant Kolláré. —- Be akarok lépni — mondja. — Dehát tudtok ti engem valamire hasz­nálni? Nem tudok se kaszálni, se ka­pálni. . Legalább öten válaszolnak a kér­désre. —■ Kaszáláshoz majd itt lesz a gép. — Majd mi kapálunk — mondja a másik •— Majd találunk olyan munkát, amit te is el tudsz látni — mondja a harmadik. És Kollár János már nyu­godt» mire a nevét diktálja. Sztálin elvtárs születésnapját már együtt ünnepelték. A gyűlésről jelen­tést is küldtek. A jelenté» végén ezt írták: «... midőn pedig arra került sor, hogy milyen nevet adjunk a csoport­nak> tekintve hogy Sztálin elvtár» születésnapjára alakult, egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy a csoport neve •.December 21" legyen." APOLLO 28-0» Sztálingrádi csata Előadások vasárnap é* hétfőn J, 5, 7 és », kellően í, 7, » ómkor--------------1. ..................................... 1 1 ÓR ÁNK A 27-é ■ t> December 25-én, vasárnap A 30 éves szovjet film ünnepe ORSAI CSOMÓPONT Előadások kezdete tét 5, fát 7 díszelőadás 7<9 ómkor December 26 án, hétfőn A KORMÁNY TAGJA december 27-én, kedden A FORRADALOM KÖLTŐJE Előadásuk fél 5, fél 7, fél fl-kor PARK 26-átg | Taláütozás az E bán Főszereplő: V. DAVIDOV Előadásuk é, 4 é» 8 ómkor 27-ÉN SZÜNNAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom