Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-24 / 299. szám

1949 DECEMBER 24

HIPL©

&

dt 70 iaej dilates JLa^m elatárs ! 240 százalékkal k&sz&atötte Sztálin dotámal

1905. A vasmunkások ná.1 új kartont állítanak ki, Magos Lajos lakatosét. Sokat van közöttük. Kitágul a látóköre, megismeri a maga életét, megismeri a munkásosztály harcának törvényeit.

1917. Schlitt gyár. Az utcára rohannak a munkások. S Magos Lajos szájából is szinte szívetrepesztő örömmel cseng a kiáltás:

— Éljenek a bolsevikok! Éljen a vörös forradalomtjt

Évtizedek

teltek el azóta, s a harc, amit akkor vállalt Magos elvtárs, győzelem- é változott. Nemcsak Oroszországra, hanem nálunk is. Uj életbe fogott a magyar nép is. Igen, évtizedek teltek el. Nem nyomtalanul. Magos elvtárs közben a 70. életév felé közeledik. Hetven év, nagy idő. El lehet fáradni benne.

— De én nem akarok fáradt lenni, nem is vagyok — mondja Magos elvtárs, a pécsi Magasépítési NV lakatosa — még egy' pár évig akarok segíteni munkámmal annak a rendszernek,, amelyért 45 évig. harcoltam.

Ez az akarat nemcsak puszta szavakban jut kifejezésre. Nemcsak szavak mondják el ezt az akaratot, hanem kiváló eredmények bizonyítják. A nagy Sztálin születésnapján Magos Lajos elvtárs 240 százalékot teljesített. De volt olyan óra is a sztálini műszakon, hogy 304 százalékot.

Nem akart, elmaradni a fiatalok mögött. Hiszen ő sem szereti ke- vésbbé Sztálin elvtársat Sőt. Milyen régóta ismeri már. Milyon régóta jelent neki reménységet, milyen rég-’ óta tanítja őt Sztálin.

— Csak egyszer látnám életemben. Azt szeretném igazán — mondja maga elé Magos elvtárs. Sok mindent elmondana neki. Elmondaná, hogy itt az élet a sztálini utat járja. S hogy7 ez az út szép és jó. Neki, Mago« elvtársnak is, ós sok százezer és millió Magosnak.

Elmondaná, hogy milyen nagy üzem az a pécsi Magasépitési NV. Mennyi munka akad itt és mennyi munkásnak kenyér. Fehér és puha. És más is jut mellé.

Elmondaná, hogy a fiatalok milyen szép eredményeket érnek el. De panaszkodna , is egy kicsit rájuk. „Nem mindig dolgoznak ám jól. Sztálin elvtársi Különösen a lányok.

Boldogok,

hogy üzembe kerülhettek, de nem tudnak élni sokszor ezzel a joggal. Nem veszik mindig komolyan a munkát, bizony nbm mindig Sztálin elvtárs...“ mondaná. De azért aztán hozzátenné azt is, „hogy azért majd tanítom őket, jó szívvel... bogy ők is segítsék építeni a szocializmust...“

Arról nem beszélne, mert nehéz elmondani, kevés a szó hozzá, hogy milyen boldogságot érzett akkor

amikor az első orosz katonát meglátta 1944-ben.

— Tudtam, hogy a felszabadulást hozzák nekünk. Ahová ők lépnek,

ott új élet kezdődik. Olyan, amilyet mi, munkások akarunk, hogy mindenkinek, aki dolgozik, jó élete legyen70 éves lesz Magos

KemsoKára

elvtárs. „Annyi, mint a nagy Sztálin“ — csillan fel Magos elvtárs mosolya. Én ajándékot akartam küldeni Sztálin elv- társnak a munkámmal, ö már „előlegben“ van nálam.

— Annyit kaptam tőle, hogy száz születésnapra is tellene belőle. Száz élet is kevés lenne hozzá, hogy visz- szaadhassuk neki azt, hogy meghálálhassuk, amit tőle kaptunk. Nekem csak egy életem van, mint mindannyiunknak — mondja Magos elvtárs, — .ezt annak a harcnak szentelem a szocializmusért, amelynek ő a vezére. De sokan vagyunk és így sok élet tevődik össze. És sok hálás szív kívánt most Neki, a nagy Sztálinnak tengernyi jót.

Magos elvtárs 70 éves. Annyi mint a nagy Sztálin. Akiért Magos elvtárs a sztálini műszakon 240 százalékot teljesített, akinek tettével üzeni mély, igaz szeretet ét.

hogy

Egy fiatal tudós elmond] a,

mit köszönhet a népi demokráciának

r

Hófehér ablakkeretek, bútorok, gondoson Úszta falak verik vissza a kis szobában a téli, erőtlen napot. Gyenge éterszag árad arcunkba, a jellegzetes kórházi hangulat vesz körüL kettőnket, ő beleillik a halovány környezetbe fehér köpenyével, nyngodl modorával. Fiatal még és az életkedv szinte sugárzik szemeim át.

Varga Ferencnek hívják. Adjunktusa a pécsi egyetem gyermekklinikájának. Úgy beszélgetünk, hogy én kérdezek inkább és 6 felelget csak, magáról beszél.

_ A harmincas évek végén, pontosabban 1038-ban szereztem meg.nagy- tiehezen Budapesten az orvosi diplomát. Amit most egy mondatta! foglalok össze, az

ke

serves, sivár éveket jelentett

ii valóságban. Rengeteg lemondásába került szüleimnek, hogy orvossá lehettem.

— És mit kezdeti a diplomával? — kérdezzük.

% — Természetesen azonnal állás után néztem.' •

Felemeli a fejót, fejem felett fut át a tekintete, úgy látom még a falakon is keresztül suhan. Elmosolyodik keserűen, gúnya szemmelIáthatóan annak szól, amiről most beszélni fog:

— Gyermekgyógyász szerettem vo* na lenni, ezért elsősorban a pesti kii nikán szerettem volna elhelyezkedni Azonban pontosan a harniinckeltcdil díjtalan bejáró orvos lehettem volna aminek velejárója lenne — gondoltán akkor —, hogy „öregedő, fáradó srii k-im támogatására nem is gondolha tok. Sőt! Tovább is az ő nyakúkor maradhattam volna. Ezért jöttén Pécsre akkor, mert itt legalább lakás és kosztot kaptam és néhány hőnaj múlva már az úgynevezett

kiskasszából némi díjazási

is juttattak munkámért.

—, Mikor lett tanársegéd?

— Hétéves klinikái mull után. Eze.r- kilencszáznegyvonölben lettem fizetéses tanársegéd. Jól emlékezhet, hogy i>z infláció alatt mit ért a fizetés, de Így is boldog voltam, hisz „díjas“ állásom volt már. A stabilizáció után ez :|z öszeg már komoly alapját jelen- lelte a megélhetésnek, de még nem elegendő munkám nyugodt folytatásához. Ezért más munkát is vállalnom heMélt, ami azt jelentene, hogy a fűden ányos munkára — amit pedig legszívesebben végeztem volna — alig maradt időm.

Sztálin élvtárs életrajzát kérem! — szól rövid gondolkodás után Németh Imréné a pécsi Lakatosáru- gyár Szikra könyvespolca előtt. — Ez már a negyedik ma — gondolja magában Oláh elvtárs, miközben átnyújtja Némothnének a csinos kiállítású, aranynyomású könyvet Németh elvtárső pedig alig várja, hogy kezébe |tf vehesse, hogy belelapozhasson, hiszen már olyan régóta szerette volna ezt a könyvet.

— Most teljesült a vágyam —»■ szól a mellette álló munkatársainak. — Megvettem magamnak a karácsonyi ajándékot! — Belenéz a könyvbe, átfutja a képeket, s utoljára azt a lapot nyitja fel a piros könyvjelzőszalaggal, melynek minden sorából a szovjet nép mérhetetlen szeretete árad Sztálin elvtárs felé. Olvassa az idézetet: „Megyünk Sztálinnal, úgy mint Leninnel, beszélünk Sztálinnal úgy mint Leninnel, ő tudja minden gondolatunkat,

egész életében rólunk gondoskodik!"

— Én is Sztálin életrajzot kérek! — csendül fel Gulyás Jánosné hangja. — Kommunista vagyok! Hadd legyen, mag nekem is! — Megkapja ő is a könyvet, és ő is éppúgy mint előtte négyen, boldogan távozik a könyvespolctól.

Jönnek, mennek a dolgozók. Ki Puskin-könyvet, ki Lenin műveit vásárolja, de nagyon jól mennek az ifjúsági könyvek is. Az „Ifjú Gárda", melynek hősei példát mutatnak minden hazáját szerető fiatalnak, nemcsak az ifjakat, hanem az idősebb elvtársakat is érdekli. Jönnek a Laikatosárugyár dolgozói, és Oláh elvtárs, aki az üzemben a könyveket árusítja, alig győzi kielégíteni a vásárlókat. — Én Komsaomol Harcos Utjá-t kérek! A kapitány lányát veszem meg! Nekem az Ifjú Gárdát adja Oláh elvtárs! — hangzik jobbról. is, halról is. És Oláh elvtárs szívesen teljesíti a kívánságokat, munkástársaival együtt örül annak, hogy jó munkájukért járó bérükből már könyvekre is telik.

ÖTÉVES TERVs ÚJ ÜZEMEK, ÚJ GÉPEK

[ — Mikor változott meg ez a helyzete?

— A hároméves terv »megindulása irtán azonnal. Ahogy kormányunk a kulturális program meg valósításába fogott, egyszerre megváltozóit a helyzet. A népjóléti minisztérium támogatásával 1948-ban háromhetes orvosto- váhbképzö tanfolyamon vehettem részt Svájcban, 1949-hsn pedig a Tudományos Tanács olyan fizetést biztosított számomra, amibő!

gond nélkül élhetek már.

Most aztán lehetővé válóit régi álmom: minden időmet a tudományos munkának szentelni.

— Milyen eredményeket hoz.oft ez a változás munkásságában?

— Az elmúlt két év alatt több tudományos dolgozatom jelent meg, mint az azelőtti tízéves klinikai működésem alatt. Persze munkám eredményességében professzorom irányításának ;s nagy szerepe voll s ezf nem hagyhatom figyelmen kívül.

— Mik a tervei?

— Meghálálni a népj demokráciának eddigi támogatását azzal, hogy méltó leszek a bizalomra. Minden erőmmel azon leszek, hogy a jövőben is kiérdemeljem ezt a támogatást és az ötéves terv évei alatt jóval többet szeretnék dolgozni.

Az ötéves terv és népi demokráciánk erre minden lehetőségei megad <lr. Varga Ferencnek, aki a napokban tartotta meg magántanári próbaelőadását, amelyről az orvoskar professzorai igen nagy elismeréssel nyilatkoztak.

Félbeszakad a beszéltei és, mert Ar. Varga Ferencet hívják valahova. Amikor elbúcsúzunk tőle, mosolyogva fog kezet velünk. S úgy indul vissza dolgozni. Mosolyogva. A mai tudóshoz illően. Kedvvel és lelkesen.

Az Uralnak roppant nagy szerepe van a háborúutáni ötéves terv végrehajtásában. Maga a szverdlovsziki terület. amely hozzávetőleg az Ural vidékének egyharmada, 1950-re több vasak és acélt termel, mint a Nagy Honvédő Háború előtt az egész Ural. A háborúutáni ötéves tervben az állam .gondoskodása folytán új acél- és vasművek épültek. Üzembeállították az Ural legnagyobb rézkitermelő ipartelepéi 49 új szénbányát tártak fel és az észak-urali aluminiumüzemek termelőképességét is jelentős mértékben emelték.

Az „Uráli Gépgyár" — a Szovjetunió egyik legnagyobb gépgyártó üzeme — többezer főnyi dolgozója teljes egészében kiveszi részét a szocialista munkavereenyből. A leggazdaságosabb munkamódszerek elkalmazása mellett olyan eredményeket énnek lel, amelyek az egész szocialista társadalom becsületére válnak. Nem nehéz példát keresni. Ponomarjov mester az ötéves terv első károm esztendeje alett 20 évi normáját teljesítette. Kovalenko, a I-enin-renddel kitünta'eít híres kovács naponta legalább 3 normál teljesít. Könyvtárt betöltő irodalmat lehetne írni. ha a termelésben kitűnt

dolgozók eredményeit mind összefoglalnék.

— Nekünk, az ..Ural Gépgyár“ dolgozóinak az a legnagyobb örömünk — mondják a munkások —, hogy a gépeket az utolsó csavarig hazai anyagból, a mi szovjet mérnökeink tervei szerint készítjük és az általunk előállított berendezések szovjet hazánk iparát erősítik, fejlesztik.

Gyakran üzemgyártó üzemnek nevezik az ..Uráli Gépgyárat", mert az iparvidékeik fölszerel ősein ck legnagyobb részét ebben a gyárban, állítják elő.

A „Novo-Tagil‘‘-i kohóüzem részére elküldött gépalkatrészek súlya hozzávetőleges fogalmat ad arról, milyen hatalmas móre’.tekben folyik a munka. A felszerelés összsúlya 15.500 tonna éj szétszedett állapodban a szállításnál ezer vasúti kocsit vett igénybe.

. Az „Uráli Gépgyár“ dolgozóinak eredménye az ötéves t<erv, a szocialista társadalom sikere és egyúttal a szocialista termelés győzelme a kapitalista ipar felett Minden tárgyilagosan gondolkodó ember világosan lái-já a tervgazdálkodás felmérhetetlen előnyét. Ezt bizonyítja a Szovjetunió szocialista társadalmán; (: hatalmas fejlődése, a népi demokratikus országok gazdasági életének megerősödése és vasi tagon aláhúzza e sorokat az imperialista országok termriésének visszafejlődése,

A Szovjetunió nehéziparának és a szovjet dolgozók életszínvonalának fejlődése iránya a magasba íveL Állandóan növekszik az üzemek kapacitása. emelkedik a munka termelólceny- ;ége, hogy megfeleljenek a sztálini öt- íves tervek .nagyszerű kővetolrnényei- lek.

'M tag.alc faivttetéud a tetondíksepMil

fehér kenyerünk záloga, 15 holdon pedig a rozs. És száz hold felszántva várja a tavaszt. Várja, hogy a csoport tagjai felélesszék téli álmából hogy új életre keltsék és új életet csalogassanak ki munkájukkal belőle.

Mostanában az állatok c-gyüttar- tásán dolgozik a csoport. Az elhelyezésnek még vannak akadályai. De ahogy a többi nehézségeket áthidalták, meg fogják oldani ezt a kérdést is. Hisz a csoport, másvonalon is megerősödött. Megtisztította sorait és kizárta az oda befurakodott kn Iákot.

Halkan peregnek Dancsó József szavai és a csoport tagjai kicsit megilletődve hallgatják saját törté netiiket.

DentcgTann.ik i!le1őáTt> azok is, akik még csak ezután lesznek — legalább is hivatalosan — a csoport tagjai. Mert a. mai értekezletnek ti- enhat új jelentkező felvételéről kell döntenie.

Tizenhatan vannak azok, akik eddig figyelték a csoport munkáját. Nézték, mint alakul ki a csoport birodalma. Nézték, hogy megy a szántás-vetés a csoportban és ’ láttak, mint fejlődik, mint szilárdul napról napra.

Aztán számot vetettek önmagukkal. Megnézték, mijük van, mit tudtak éveken keresztül elérni s megállapították:

— Könnyebb volna velük együtt dolgozva küzdeni a jövőért.

Végül szóltak. Az egyik az elnöknek, a másaik a csoport pártszervezete titkárának, a harmadik csak valamilyen tagnak.

— ügy gondolom — kezdték kicsit ■ bátortalanul némelyek.

— Gondolkoztam a belépésen —, kezdték mások bátrabban.

— Elírni úroztnm, hogy helípck.J

vegye tok fel — mondták ismét má- \ sok határozottan.

S most dönt a csoport. Ebben a. pillanatban éppen Szilágyi Ferenc J felvételéről. Csend van, egyedül Szí-, lágyi Ferenc szava hallatszik.

— Veletek voltam a cselédsorban, í míg földet nem. kaptam a demokrá- fi ciától. Ahogy ti kínlódtatok, úgy f | kínlódtam ón is. A ti bánatotok azp én bánatom volt egyúttal. Látom, (I hogy ti sokkal könnyebben bo!do-t,l gultok, mint én. Tizenegy hold föl-** dem van, ezzel akarok belépni. Ami . állatom van, azt is beadom, ti mond- ‘ játok meg, hogy mit hagyjak kinn.

Eddig tegezést használt, mint. régi^ ismerőseihez, most azonban, talán a ■ perc ünnepélyességétől meghalva a ( csoporthoz, mint testülethez szól: (

— Kérem a csoportot, vegyen fel j

tagjai sorába. ' (

Aztán magasba lendülnek a ka- \

rok, a csoport minden tagja meg

szavazza Szilágyi Férenc felvételét.* Utána Barta Mihályné következik, j

— Ö« kisgyerekes nnoSci* _ <

mondja — ti is tudjátok, hogy ; sok bajjal és gonddal, ügy látom, * hogy veletek dolgozva könnyebb lesz ) az életem és a gyerekeim jövője is i biztosítva lesz. j

Öt is felveszik, aztán a többieket f is. Becsületes dolgozó parasztokat, f akik meglátták, hogy hol a helyük, hol a jövőjük, hol a boldogulásuk

FELHÍVÁS

AZ EGYÉNI TANULÓKHOZ!

Az egyéni tnnTifíSk: a december 18-i konferencia után a k3ref!:ező anyagot

vosyék át:

„A“ tanfolyam (áj egyéni bumlók)

a ßoJ$c% ik Párt története II. fejozeU;t dolgozzuk fel. A fejezetet «* I.—VL fejezet tanulmányozúsúho* kiadott Ütmu- totd „Tanterv a II. fejezet feldolgozásá- ho7.*‘ r. része alapján dolgozzák fel.

A tan terv második heti anyagát a következő változta fással vegyék át.

..Az MDP Politikai Bizottságának 194S szeptember 2-i határozata a tag- felvételi és ta.'cíi'löllfelvétcli zárlatráP* e*

..Kovács lst\án elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség t949 májn* 31-i ti lésén*“ helyett:

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a 2 éves pártfőiskola megnyitásén: „Emeljük

Pártunk elméleti szín von a] áf4*.

(Megjelent a Pártmunkás 1949 november iO-i számában cs az JEmcIjök Pártunk elméleti színvonalai** c. kiadványban.)

A Tájékoztató iroda határozatéból:

.^A munkásosztály egvsége és a kom- tnnpista és munkáspártok feladatai** e,

rész.

(Megjelent bér 2f»-i és a számúban.)

A MT)P Politikai Bizottságának hafá- ióznia n tagfelvétel megindításáról.

(Megjelent a Szabad NTép 1949 noyem. Imr H-i és a Pártmunkás november 2:5-i számában.)

„1P‘ tanfolyam (régi egyéni tanulok.)

A tfi-i konferencia utáni egy lict alatr fegv/rfeliék ki n Bolsevik Párt története VTTi. fejezetét.

(\ VITT. fejezet feldolgozásához ké cziilt ÜtmutatfSy prjtlólng kapják meg.)

n Tartó«? béke 1949 norem. Szabad Nép november 29-i

VrU, v |

ük, f 8 luk. I «

MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztály

ünnepi csoportértekezletre hívta össze Jandö György elvtárs Sztálin elvtárs születésnapján a pécsváradi csoport tagjait.

— Az új tagok felvételével ünnepelünk — mondta a gyűlés előtt Dancsó József, a csoport elnöke.

Ünnepi hnnsnlnt löílí he a csoport termét. Ünnepi hangulatot tükröznek a falak és ünnepi hangulat honol a szívekben. De aztán feloldódik a meghatottság és az egész érem zúgva köszönti Dancsó elvlárs bejelentését, hogy tizenhat új tag céri felvételét a csoportba.

— Teljesítettük, amft Sztálin elvárénak ígértünk — mondja. Szüle- ésnapjára megduplázódott a csoport tagjainak száma.

És most a nagy napon Dancsó elvára visszatekint azokra a küzdel- nekre, amiket a csoportnak meg éllett vívnia, míg eddig elért. A eldíszített terem eltűnik a tagok zeme elől. Pár hónappal visszafelé ordu! az fdő kereke.

Szeplemlirr-. Keresni T.igrynnk

aég a csoportban. De mind kivétel élkül azzal a szilárd meggyőződései, hogy megtalálták a helyes utat. !s egyik nap is, másik nap is újabb ig ok kérték felvételüket. Aztán regkezdödött a földösszevenás, majd vetés.

És nem volt olyan munkája a cso- ortnak, amit ne előzött volna meg lculákok suttogása. Először azt sut- >gták, hogy sohse lesz felszántva a ioport földje. Felszántották. Aztán r.t, hogy nem bírnak elvetni. Eletettek. Ma a csoportnak 50 hold- i zöldéi az őszi búza, jövő évi hó-