Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-03 / 281. szám

fs« DECEMBER 3 W Ä P L Ó 3 SSeiendiuh minden így készült el a pécsűjkegyi dolgozók ajándéka Sztálin elvtársnak «•© Munkáid? után az ÜB Irodában egymásra tekintetitek és felvetették a kérdést. — Mit készítsünk Sztálin elvtárs születésnapjára, ami hűen kifejezi végtelen szereletünket, megbecsülé­sünket és ragaszkodásunkat. Es va­lami olyan legyen, ami egyben ki­fejezi a bányászokkal való munka- közösséget is. Ezzel a beszélgetéssel vetődött fel ezelőtt hét hete a pécsújhegyi erő­műnél az ajándék kérdés, és a sok javaslat után végül is a brikettgyár kicsinyített mása mellett döntöttek. Még aznap este előkerültek a régi tervrajzok az irattárból és meg­indult a kis üzem pontos tervének elkészítése. Nagy körültekintéssel számolgattak, méregettek az irodá­ban Schumann Győző géptervező vezetése mellett a gyár műszaki ér­telmiségei. Körben a rajzoltat lázasan vártáik már a íőműhley dolgozói. Amikor az első részletrajz megér­kezett az irodából, szinte csata dúlt, hogy ki álljon neki elsőnek, lei vé­gezze el az első mozdulatot a ké­szülő ajándékon, ami Moszkvába a Kremlbe jut el Sztálin elvtárs szil-f letésnapjára. A legjobb öntők, vasesztergályo­sok, lakatosok, villanyszerelők dol­goztai; az ajándékon munkaidő után, és az kezdett formát ölteni. Pontos lemásolás szerint vésték, esztergá- lyoztáik az ápró kerekeket, csavaro­kat a kicsinyített gép megmintázá­sához. Az idő rövid volt, sietni kellett a huszonöt ajándékkészítő­nek, akik lelkesen szinte testvéri közösségben dolgoztak. Odahajoltak egymáshoz és mindent megbeszél­tek. — S/atetárs írry csintUja, így Könnyei;!:, így gyorsabb. öntöttek, fúrtak, Péter János, Solymár .Henrik, maratták a kicsi fogaskerekeket Kárpáti Ferenc és munkatársa Smaniotta Ferenc. A sötét este nap mint r.ap ott ta­lálta őket a műhelyben. Ragyogott arcuk az örömtől, mikor egy-egy újabb darab készen lett. De még hazafelé is, míg kiértek a gesztenye­fák által szegélyezett úton, arról beszélgettek, hogy • holnap mennyit halad majd előre a munka. Még két nap volt vissza a határ­időből, de még hiányzott a kicsinyí­tett villanymotor 63 a villamos be­rendezés. Ekkor állt munkába Koszo­rús Lajos elvtárs villanyszerelő, aki két nap két éjjel dolgozott egyfoly­tában, hogy a kitűzött határidőre a villanyberendezés is elkészüljön. A harmadik nap reggel beszólt az lro- vdába, hogy befejezte munkáját és büszkén csengett a hangja, amikor még hozzátette: — A szeretetem.eí adtam bele munkatársaimmal együtt, azért a sók mindenért, amit Tőle kaptam. A miniaifir briKfftttréselS pedig- ott állt az asztalon, a te­tején a vörös lámpával, üzemképes állapotban és bekapcsolás után ugyanúgy mint a nagy gép, ontotta magából a kis briketteket A tete­jén ott égett a vörös lámpa, meg­világítva két számot: 1944—1949. A két szám öt évet, öt év küzdelmét, az öt év alatt elért eredményeket hirdeti és a győzelmet, amit a mun­kásosztály ért el. Hatheti lelkes munka után készült el az ajándék és a dolgozók öröm­től sugárzó arccal szoTongattákegy- más kezét, veregették egymás vál­lát és jöttele gratulálni azok is, akik nem vehettél; részt 3 megtisztelő munkában. Megcsodálták 6k is a kész ajándékot, de megcsodálta a város lakossága is, mikor kiállítot­ták az Állami Aruház kirakatában. Azóta már Budapestre került a dol­gozók ajándéka, rövidesen sók száz és ezer más ajándékai elindul Mosz­kva felé, messzehangzóan hirdetve a magyar dolgozók lángoló szeretetét. Kátrányozással védik a makkot a vaddisznók és egerek ellen 3$ 3L P O X» S* 0 4-pip j S Három találkozás Előadások» 5, 7, 9 étakot. ülaaluia TiT» Károm találkozás Előadások: tél 5, fái 7 és fél 9 órakor P aSí ki 5-éig Kim nyomában Előadások 8 <■» 8 órakor. FELHÍVJUK * vidéki előfizetőink szíves figyel­toét arra, hogy a mai kínunkkor •sekkel mellékeltünk és kórjuk annak •eJiasználásaval az e'.üíize-.ós: és az előfizetési hátralékot posta- fordultával beküldeni. Azon elCíize- ■őink, akik az' előfizetés díját meg­küldték, vegvék tárgytalannak a be­fizetés’ felszólítást. Bízók ügyeimébe! Méne-i Dezső, Országos Siszövoiség szakfelügyc,. í;le. V» álnap Pécseit tartózkodik, »elkérik „ pécsi ogyc üleiclc, vidá- *Plrit tl/ Iskolák fLóit, hogy vasú)nup «clelőtt 10 órára n Bomörk apunál »•botekkr.í jelenjenek metf, J;0i a »^akfeííijiycls edzési tort. Igen jó makktermés vott az Idén s ez elősegíteti!», hogy a makk össze- gyűjtésével biztosítsuk az ötéves erdő­sítési terv alapjait. A jó makk termés­nek azonban hátrányos .oldala is volt, ugyanis nagymértékben elősegítette a vaddisznók elszaporodását. A vaddisznók pedig veszélyeztetik az erdősítést, mert az elvetett makkot is feltúrják és megeszik. Ugyancsak el­szaporodtak az egerek Is, szintén ve­szélyeztetve erdősítésünk eredményeit. Czakó Ferenc, a kisvaszari erdő- gondnokság erdésze elhatározta, hogy felveszi a küzdelmet az egerekkel és a vaddisznókkal. Elgondolásának alapja esz. volt, hogy valami olyan ezerrel kellene kezelni a vetésre kerülő mak­kot, ami nem ári a csiraképességnek, de élvezhetetlenné leszi az állatok szá­már«. Hosszú kísérletek után rájött, hogy a kátránnyal kezeit makkot az ál­latok nem eszik meg, de a ká'tirányozá* semmiben sem csökkenti a makkok csíraképességét. Czakó Ferenc újítása igen nagy je­lentőségű erdőgazdálkodásunk szem­pontjából. Felszámolják Baranyában a baromfipestist December 5-én megkezdik a baromfiak oltását Az ország baromfi tör zs áilom ánya 30 mohácsi járás és utána a villányi járás­millióra' tehető. Baranyavármeg-yében éj Pécs városában — hozzávetőleges szá­mítás szerint — 55 ezer udvarban kö­zel 1 millió baromfi van. Ennek a törzs- állománynak a felét, ‘tehát az ország­ban 15, a vármegyében (a Pécsett fél millió baromfit a baromfípesüs a múlt­ban elpusztította. Pénzben kifejezve az országnak, oz 120, Baranyának és Pécs­nek 4 millió forint kárt jelentéit. Ennek a kárnak a felszámolását je­lenti a földművelésügyi kormány rende­lem, amely az ország baromáitörzeállo­mé nyáriak kőtelező általános oltását rendelte d. Az oltás az úgynevezett „HH vírus­sal) történik. A „H” virus nem más, minit szelídített barom tipejtis kik okozó. A* oltóanyagot Magyarországon magyar állatorvosok állítják elő. Az oltóanyagért m oltó állatorvos az oltás előtt erre a célra készített sze­nes vízzel hígítja és a baromij bal ái- lcbenyébe oltja. A szenes víz ezerepe az oltóanyag hígításán kívül az, hogy a szenet az oltással ez álDebenybe 'teto­válja és ezáltal később bármikor meg­állapítható lesz az, hogy mely állat esett á! az oltáson. Az oltás után az oltott állatok csupán pár ezreléke némi bá- gyadságot mutathat, az oltás eredménye pedig körülbe­lül 8—10 hónapos immunitás. Az oltóanyaggal egy éve kísérletez­nek állatorvosaink. Kísérlet céljából az országban több százezer baromfit oltot­tak, be. Baranyában többek között, ilyen kísérleti oltás 'történt ez év ta­vaszán Loihard és Birján községekben, ahol 1.000 db baromfit oltottak be. — Úgy az országban, mint Loihard és Birján községekben az oltás eredménye egészen kiváló volt. Az oltott barom­fiak együtt járlak az oKat'anokkal és számos helyen az oltatlanok száz százalékban el­pusztultak baromfipestisben, ugyan­akkor a beteg állatokkal együttjárú oltott baromfiak egészségesek ma­radiak. ' A demokráciánk nyújtóik« lehetősé­gekkel dolgozó állatorvosaink által elő­állított kiváló ok óanyaggal Baranyavár- megyeben az általános kötelező ba- romftpestis elleni diái december 5-én kezdődik. Négy csoportban 42 áFalor-t vos jár házról-házra és végzi az oltá­sokat. Az első csoport a hegyháti já­rásban működik, ahol hozzáve'őleg 3,500 udvarban dec. 5-től 23-t g, a má­sodik csöport a szcntlőrfcci járásban és sónak elvégzésé után a .siklósi járásban közel 14 ezer udvarban dec. 5-1ÖI ja­nuár 1-ig, a harmadik csoport dec. 5- 151 január 15-ig Mohács, Mohacsszlgei, ban hozzávetőleg 14 ezer udvarban és tanyán, a negyedik csoport december 28-tól január 15-ig a pécsi, pédsváradt járásban és Pécs városában köze! 19.000 udvarban végzi az ollósokat. Az oltás eredménye minden kétsé­get kizárólag a baromflpestb teljes felszámolása lesz, mánszóval az oltás népgazdaságunknak baranyai viszonylatban, 4 miliő forint hasznot1 hoz. A baromfitartó közönség minden bizonnyal örömmel lesz segít­ségére. az oltó állatorvosoknak, akik a környező államokat megelőzve a ve­szettség, takonykór, tény észbénaság felszámolása után most a baromfipes- tis kiirtásával segítik elő népgazdasá­gunk megerősödéséi. Felkészülve várja az Állami Áruház a keddi megnyitást Még meg sem nyit, de máris nagy népszerűségnek őrvend ai. Állami Aruház. Állandóan nagy sokaság né zegeti az Ízléses kirakatokat. Az em berek be-be kukucskálnak a bejárati ajtókon és gyönyörködnek a beiíiÍTŐl is neouíennycí kivilágított üzlethelyi ságben. Látszólag minden készen van a megnyitásra, de az Állami Aiuház vezetői úgy döntöttek, hogy c*ak ak­kor kezdik meg sz árusítást, amikor már minden árucikk a helyén van, műiden elárusítót betanítottak, hogy a megnyitás pillanatától zökkenés- mentesen menjen a kiszolgálás. Sebök elvtárs, a helyettes vállalat vezető elmondja, hogy a tegnapi üz.«m gyűlésükön az áruház dolgozói milyen telkesen beszéltek a munká­jukról. Vannak itt — szép számmal — üzemi munkások, okik azelőtt gyá­rakban dolgoztak és most az állami kereskedelem vonalára kerültek, át. Váczi Ibolya a Magasépítőnél volt segédmunkás, itt pedig az áruházi cíadónő általános szakismereteit ta­nulja. Rétaljai Bezsőné * Zsolnaybaa volt ecgédmuokáis, majd a vilíaay- tcíepen dolgozott, most a csomago­láshoz került. — Máris megszerettem ».z éj mun­kahelyemet — mondja —, mert látom azt, hogy lit is olyan szocialista munkaszeííem alakult ki, mint az üzemekben és itt is új értelmet kap a munkás é> a munka közötti vi­szony. Szalontaí Istvánná Budapesten a* óragyárban dolgozott, mint szakmun­kád, de régebben hat évig egy nagy bőrdíszműves üzletben volt alkalma­zott és itt majd ezt az osztályt fogja vezetni. A felsorolást nem is keit folytat minik, mert az eXáru-itók közötti egy­re jobban tudatosítják, egyre jobban világos lesz, hogy ez az áruház a dol­gozóké és ennek az áruháznak «z igazi gazdája az a dolgozó, aki be­jön oda vásárolni Hatodikín megnyílik az Állami Áru­ház és azután megkezdi munkáját a szocialista .kereskedelem ícgerő ebb pécsi bázisa, Ki akarta rágni a Tiszákat a veit legyei el:e?yz§ ns! it fáirslíigák el áüásáMi A Bsranyamegyei Kéményseprő Községi Vállalat dolgozói értekezle­tet tartottak, hogy megtárgyalják dr. Szolga. Dezső, a községi vállalat könyvelőjének magatartását. Szolga ugyanis Kovács Péter kéményseprő­segédet azért, mert meg merte kér­dezni, hogy ő miért kapott kevesebb előleget, mint a többi, kirúgással fenyegette. Mikor Kovács Péter ara hivatkozott, hogy őt a bizalmija küldte, dr. Szolga ezt mondta: — öt Is kirúgom. Az értekezleten, amelyen dr. Szol­ga Dezső volt megyei aljegyzői is megjelent. Vincze Pál elvtárs vál­lalatvezető az új községi vállalat ala­kulásának körülményeit és kezdeti nehézségeit vázolta és kérte a ké­ményseprősegédek támogatását. Az elhangzott lelkes taps art bi­zonyította, hogy a támogatás nem marad el. Ezután dr. Hídvégi Tivadar alis­pán szólt a termelékenység fokozá­sáról, amelynek előfeltétele a mun­kafegyelem megszilárdítása. Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapjának jelentőségét és a munkafelajánláso­kat méltatták ezután, majd Nagy 'Gyula, a mohácsi kerület ellenőre szólalt fel az értekezleten. Bejelenti, hogy az ő emberei vállalják a mun­ka felajánlásiként két beteg társuk munkájának elvégzését. A bejelen­tést általán-03 lelkesedés fogadja. Ezután dr. Szolga minősíthetetlen durvaságaira tereli a szót. Ezután Ölteán Pál kért szót. . — Minden hiba és baj, ami a vál­lalatnál fennáll, dr. Szolgától ered. Amellett úgy bánik a dolgozókkal, mint egy „régivágású” zupásőrmes- ter. Kéri dr. Szolga Dezső eltávolí­tását a vállalattól. — Úgy van — kiáltják valamemy- nylen a dolgozók, akiknek Jogul: van ahhoz, hogy eltávolítsák azt, aki megsérti az emberi méltóságot. A bomBói ffnlalok nstmkav&rsenye A munkaversenyhe, mely naprót- napra fokozódik dolgozóink körében, bekapcsolódtak az Iparostannlók is. A Komló Bányavidéki Építési Nem­zeti Vállalat iparostanu’ói munka- versenyre hívták ki vállalatuk át- képzőseit. A munkaversenyt decem­ber negyedikén reggel hót órakor indítják meg és az tart a munká­latok befejeztéig, sőt azon túl is. A nemes versenyt Sztálin elvtárs születésnapjának mélló megünneplé­sére ajánlják fel. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! Nem törődik a munkaversennyel a csámyo®»rái FŰRÉSZEK NV vesetőnége A nagy rét, ami a csányoszróí vas­úti töltés és az erdő közöl: húzódik, fel» vart farörüökkel, deszkarakások- Jcal. A vasul! tőlés melleit munkások rakják a vágón okát. A sártenger, ami ■a töltés déii oldalán, terül el, o!yan la­za. mint amilyen az éberéig, mer! nyugodtan járha. bárki a hatalmas fa- ív.kásóik ''űzött anélkül, hogy valaki ú ját állná. Bent az irodában annál nagyobb az éberség. Forró e’vtárs a Déldunántúli Fűrészek NV igazgatója azonnal igazolást kér. Künn a elepen nem volt fonlos, tífe benn annál ikább. Sőt többször megkérdezték: igazol'«!, fáik* már aiz elv társa . Svendervein és Balázs elv-társak Forró telvtársat tájef-öz'atjálk, aki nincs állandóan Gsiszossrón, hanem Barcs az ásandó tartózkodási helye. Bz áz-s elv ár« UB titkár most jót: vissza a ipárt.feko’ából és elmondja terveit a esányoszrói Fűrészek NV-tidl fennálló I*?ány osságok kiJiiisíöfeSiésÍTe — Alig egy hónapja indult meg ná­lunk a brigádmozgalom, egyéni ver­seny pedig még nincs. — Nálunk nem lehet egyéni ver. i-.any, itt oly.'mok a munkafolyamatok, hogy azt többen .udjáfk elvégezni Es különben, is passzívak a dolgozók és így nem igen lehet eredményekéi el­érni — hangzik el a mentegetődzés. A későbbiekben .aztán kiderül, hogy ez az álilííitsdk alapján helytelen és nem a dolgozók, hanem a vezetőség .passzáv a munkaverseny kérdésében. Alig három he e, hogy a dolgozók meg tor föl iák üzem! gyűlésüket,- ahol munka-felajánlásokat tettek Sz álin elv- .árs ezülelóviapjánák megünneplésére. — Ez volt az első lépés — min! ahogy Balá'ro elvtárs mondja — a fej­lődés fe'á. Csnlrhogy a dolgozók it megtették az első lépést, de a vezető­ség nem, mer. elaltatják a versenyt és a munkaiéi a ján'Asoka sem kellően irá­nyítják. Az egy hónapja működő két brigád eredményei éppen a dolgozók Iclko»;cdé«é< tükrözik Tissia. A fűrész brigád tagjai felajánlásukban elvállalták, hogy termelékenységüket .15 százalékba.! felem'-ik. A park»! a ősz ályozók 10 százalékot ajánlottak fel. Ugyanígy a vagómrakók és a SZÍT ififcág is meglette a magáét. Az eddig végzet, munka alapján, meg- áTtapítHató, hogy fűrész brigád, amely­nek ití.jesfímánye a múl hónapi átla­gos 160 százalékról 200 százaiéira ug­rott fel, jól teljesí ette a.-munka fel­ajánlást. Ugyanígy.az osztályozó bri­gád is habár nem ilyen szé-p arány­ban. Bs itt követelt el súlyos muias.*- ást a vezetőség. Szerintünk ugyanis a vágón,rakák és a SZÍT ifjúság mun- 'isf.clajáttl-ását nem .lobot loiértAieln:. Ezek a dogozók munkájukat mü a tó- számos eljesítmény-bérezés alapján végzik. A SZÍT ifjúság tagjai pedig a? üzem különböző terülő ein külön­böző munLa,folyamatokat végeznek De a vezetőség som igen szorgal­mazza. hogy megtudják milyenek az eredmények. Sem ezzel, sem azzal nemigen "önödnek, hogy a dolgozók között . rudatos-f va legyen az ejért eredmény. Ezt úgy mondja Svender- vein elv-társ, mintha ezzel igen jó mun­kát fejtetnének k>i a verseny propagá- lái-ára. Pedig nem így vaa Falioj’á*;, versenylábk egi áklítlán nincs az üzemben és nem is igen szorgal­mazzál: a véze őség tagjai. Ez a véleménye Kalmár elv árának, a fűrész-brigád vezetőjének és Vincz-1 Rozáliának, akik igen jól megértik és értékelik a br-igádrtmnka eredményét, ami ncmcsia1'; több termelést fiozoi-t az űriemnek, hanem a dolgozók béré is emel e. És nem igaz -az sem, hogy Csányoszrón -nern tehet egyéni ver. senyt léírchoarul. Erről Balázs phuáTs is meg győződbe tett a parketta váioga- óknál, aíiol nemcsak egyéni, verseny , hanem szíaiiánovisla munkajnódszerí is be lehetne vezetni. A vezetőség szép kimtr'fSásokat ké­sz! a havi eredményekről. De erről a dolgozók nagyon rí -kán értesülnek é- nincs atnl sarkallja őkel. Nem egysze-. hanem, havonként legalább kétszer kel. lene gyűlést tartani és wdalosí ani «« eredményeket. A veze őségnek sürgősen meg kel! változtatni eddigi állásponttá! a ver seny kérdésében ér. mindenben ?»;. i'r ni kell a munkawreenymoigalnw < Ezzel elérik majd, hogy a lűivi :■ i • sííüTiény nemcsak 12 százalékká-, i nem jóval magasabb lesz és a '. zókat is áltatja majd a szóéiula- tét- me lés lendít": le te.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom