Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-18 / 294. szám

4 W EL P L 6 KÜLPOLITIKÁBAN Szerdán este a bolgár Népköztár­saság legfelsőbb bírósága kimondta a kemény ítéletet a>; imperialisták hazaaruló, szabotáló ügynöksége fe­lett. A Kosztov-banda megsemmisí­tésével a népi demokráciák, a béke tábora megerősítette sorait és újabb érzékeny csapást mért az új világ­háború készítőire. A bolgár nép az osztályharc frontján győzelmesen megvívott csata után járul ma az urnák elé, hogy a Hazafias Arc- vonalra adott szavazataival is jóvá­hagyását adja az imperialisták és a hazaárulók elleni kíméletlen harc- I hoz. „Aki békét, szabadságot és füg- > getlenséget ak.ar, aki híve a Szov­jetunióval való megbonthatatlan testvéri barátságnak, aki azt akarja, hogy a bolgár■ nép sajátmaga irá­nyítsa sorsát, _ az december lS-án a Hazafias Arcvanalra szavaz." Nem kétséges, hogy az a bolgár nép, amely szabadságát a Szovjetuniónak köszönheti, ahol 127.000 nincstelen paraszt jutott földhöz, ahol a dol­gozó parasztság több mint 1600 ter­melőszövetkezetben társasán mű­veli földjét, ahol az ipar a legutolsó békeévhez viszonyítva 60 százalék­kal emelkedett, — ez a Bulgária Vá­lasztási győzelmével is lelkesen to­vább építi szocialista hazáját. Hiába konferenciáimat A napokban zajlott le Londonban a iminkásáruló szakszervezeti veze­tők konferenciáin. A burzsoázia ieg- - hitványabb szolgái, a jobboldali szociál­demokraták üHek össze, hogy holmi nemzetközi szervezetet teremtsenek a munkás- osztály for­radalmi szakszerve- GREEN zeti mozgal­mával szem­ben. Nyíltan a szocializmus, a kom­munista pártok, a Szovjetunió ellen bontottak zászlót, leplezetlenül a Marshall-terv, az amerikai világ­uralmi tervek végrehajtásának szol­gálatába szegődték. Az amerikai Green, az angol Deakin és a töb­biek, akik annyira odaadóan küz­denek ksnitalista gazdáik céljaiért, most hűsége­sen teljesítik azt a megbízást is, hogy a for­radalmi szak- szervezetek megbontására nemzetközi méretekben fokozzák te­vékenységü­ket. Ez azt je­lenti, hogy nemcsak az imperialista országokban, DEAKIN de a népi de­mokráciákban Is fokozott gonddal kell a jobboldali szociáldemokraták tevékenységét fi­gyelnünk. Úgy, ahogy azt a Tájé­koztató Iroda legutóbbi határozata kimondja: „A munkásosztály egysé­gét csakis a jobboldali szocialista t'akadárok és a munkásmozgalom hámlasztói ellen folyó elszánt harc­ban vívhatjuk ki." De hogy mennyire nem tudnak parancsolni saját országuk tömegei­nek sem ezek a kapitalista pojá­cák, arra legjobb bizonyíték a lon- doni konferenciát követő londoni sztrájk. A három nagy áramfej­lesztő munkásai tűrhetetlen fizeté­sük, életszínvonaluk csökkenése el­leni tiltakozásul megtagadták a munkát, úgyhogy a kormány ka­tonai sztrájktörőkkel próoálta a sö­tétséget eloszlatni. De a kapitaliz­mus sötétségét semmiféle sztrájk­töréssel nem lehet világossá tenni. Ezt a dolgozók forradalmi harca fogja eloszlatni Angliában és min­denütt. Hiába konferenciáznak a munkásosztály árulói! Csatasorban minden társadalmi réteg Olaszország minden dolgozó rétege •gymás után, szinte tüntető terv- szerűséggel tesz bizonyságot elszánt harci akaratáról. A közelmúltban a munkásosztály általános tiltakozó sztrájkja bénította meg az ország életét, a napokban lendült fel ha­talmas méretekben és tart ma is a »zegény parasztok földfoglaló moz­galma és most ezzel párhuzamosan az állami alkalmazottak is tiltakozó sztrájkba léptek. Több mint egymil­lió közhívatalnok hagyta abba az Arthur Ocafcm áruló De Gasperi kormánynak vég­zett munkáját. Olyan fontos munka- területek, mint a posta és az okta­tás, teljesen leállt, egész Olasz­országban nem hordták ki a postát és zárva voltak az iskolák. A dolgo­zók általános elkeseredésére és el­szántságára fényt vet az a tény, hogy a minisztériumok tisztviselői is túlnyomó többségükben bátran csaí- lakoztak a.mozgalom- hoz. Munkások, dol- / .ígpfla Sózó parasztok és yppjl tísttviselők is immár y\.P a tömegsztrájk -haté­kony fegyverét hasz- / nálják az amerikai \~J bábkormánnyal szem­ben. Togliatti elv­társ, az Olasz Kom- TOGLIATTI munista, Párt köz­ponti vezetőségének ülésén mondott beszédében ezekre a tényekre hivatkozva állapította meg: „Ma már világos, hogy a Kommu­nista, Párt ereje nem csökkent, ha­nem fokozódott és eszméi, minden társadalmi réteget áthatnak.” „ISlérkvzell a fe'ssR.'.uadutáe ídsis* A kínai nép világra szóló törté­nelmi győzelme mindinkább kezdi megmutatni héiűzctközi hnHsát. Az ázsiai népek forradalmi harcainak új lendületet ad a Kínai Népköztársa­ság diadala. Abban a l’ek ingben, amelybe még nemrég vonultak be a néphadsereg hős katonái, most az ázsiai nők konferenciára gyűltek össze. „A mi harcunk vem elszigetel/. A nagy Szovjetunió állal vezetett• béketábor velünk van. Ázsia és az egész világ elnyomott népei számára elérkezett a felszabadulás időszaka“ — mondotta az összkínai Demokra­tikus Nőszövetség alelnöke. Ess a kongresszus immár a máso­dik nagy ázsiai tanácskozás. A szak- szervezetek és a nomozgalom meg­határozta a.'" az ázsiai népek tenni­valóit. Peking Ázsia forradalmi köz­pontja len. mozgósítója azok­nak a népeknek, amelyeknek célja a gyarmati sorból való mielőbbi kiszakadás és a béketábor­hoz való felsorakozás. Ebből a szem­pontból lesz bizonyára jelentős esc. ménv Mao Ce Tnng elvtárs. a Kínai \ épköztársaság miniszterelnökének moszkvai látogatása, a nagy Bolse­vik. Bárt \ ez■■tőivel most folyó .ta­nácskozása. rcjj-yan íestc a uoüárbói íssisztn katona, Nyugat-Némefország az amerikai imperializmus háborús terveiben (O M. Malénkov. a Nagy Októberi V? • Szocialista Forradalom 22. év­fordulója alkalmából mondott beszá­molójában az amerikai imperialisták gyalázatos szándékait jiTemezvp ezt mondotta: „E program erőszak és újabb háborúk útján amerikai világ, birodalmait' akar megvalósítani... Nem hevesebbről ran szó. minthogy az egész világot az amerikai impe­rialistái; gyarmatává változtassák, a szuverén népeket rabszolgaságba si'Al vesszék " E program megvalósítási lei-veiben azt a szerepet szánják Nyugat Né­metországnak. hogy felvonulási te­rület. letrven a Szovjetunó) és a né­pi demokratikus országok elleni tá­madásra.. a. támadó tömbök fegyver­tára és n eyutö Ítéli k-'zailitq a/, angol­Ä gyilkolás „művészete" Világítanak a várisi mozik fény- hirdetései! Hatalmas vörös betűk szikráznak: „Kalkutta! gyilkosok", „Gyilkos kerestetik", „A bérgyilkos" „A gyilkos arcképe", „A gyilkolás joga", „Gyilkosság az örültek házá­ban", „A nő, akit megöltem". „Vér- nyomok a hóban", „Az akasztott em­ber farmja •“... A gyanútlan járóke­lőt, minden utcakereszteződésnél a hirdetőtáblákról széleskari májú ame­rikai kalapot viselő tagbeszakadt banditák veszik célba pisztolyukkal, Amikor Truman, Eric Johnsnnhoz, az amerikai filmgyártás vezetőjéhez intézett tevéiében figyelmeztetett: „Legfontosabb feladatnak tartom, hogy az amerikai filmeket mindenütt bemutassák“ — nem csupán a jöve­delemre gondolt. A „hidegháború" szervezőinek ter­veiben fontos szerep jut a filmgyár­tásnak. A film szalu g és a bűnügyi irodalom termékeit arra használják fel, hogy a marshallizált országok lakosainak öntudatát megmérgezzék, szétbomlasszák. Az amerikai és ame- rikanizált film a gyilkolás művésze­tére tanítja a közönséget, hozzászok­tatja a vér látásához, a vereshez. Azt prédikálja: „pokolba( az erkölcsök­kel!“ A film nyeltére fordítja a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen indítandó kereszteshadjáratról álmodozó amerikai- tábornokok szó­lamait. Amikor Erre Johnson politikai tá­madást intéz a nyugatevróvai film- közönség elten, ugyanazt a hibát kö­veti ei, ami általában jellemző az alantas ízlésre építő amerikai propa­gandára. Az amerikai filmdiktátor számára természetesen nem probléma a marshallizált országok filmvász­nainak megszállása. A Parisian ez év második negyedében bemutatott Itlfi film közül mindössze 27 vdV francia. De a közönséget nem hódí­totta mm az amerikai film-invázió: a mozik iátogatottságn eggh-annadeival csökkent Franciaországban. Amikor a. Vasfüggöny"-t mutatták be u fron- eia. fővárosban. a várisink a mocskos filmhamisitoáng előadása közben po­litikai tüntetést rendeztek a film és gyártói elten, az amerikai pro/taynn- dg ellen. Tervszerű akcióról, az imperialis­ta háborús u szí lók fasiszta propa­gandatevékenységéről van szó. A nyugati filmpiac kisajátítói arra szá­mítanak, hogy hatalmukba kerítik a közönséget, leszoktatják, a gondolko dósról, clbutítják és félrevezetik. Az eredmény azonban épp Menkiuö: az európai közönségben undort, kelte­nek III,Ily wood termékei. Elvetik ezeket s ugyanakkor Franciaország­ban és mindenütt hatalmas érdeklő­déssel látogat iák n kis vidéki mo­zikban is a „Poíeiukin", a „Dzsingisz- kári", az „Ezred fia" és az „Egy éle­tért át" című szovjet filmeket. amerikai imperialisták előkészítése alatt álló új háborúban. A Kuhr-vidék iparának legfőbb ágjji — a szénipar és az acélipar — máris szilárdan az amerikai ipari monopóliumok ellenőrzése alatt, dlla- r:t:k. Amerikai kézre kerül ök a Ties­sen-konszern szénipari vállalatainak és kolioimiveinek ns/.venyei. Ameri­kai tőke birtokában van a volt Her­mann (Hiring Worke-konszern rész­vényeinek túlnyomó többsége is. Amerikaiak ellenőrzik a gépkoesiipar (Opel-. Daimler-Benz, Ford Werke, stb.), a vegyiipar (I. G. Farbenincfu- f-.trie, Schwing) legnagyobb vállala­tait. Nyugat-Németország amerikai gaz­dáinak akaratából helyreállítja/; és kibővítik a legnagyobb hadiipari vál­lalatokat, többek között a Krupp- inűvek vállalatait, a Messerschmied! repülőgépgyárakat, az allachi pán- oéíoskocsiüzemeket és több más gyá­rat. Meghagyják a hadianyag- és robbanóanj agraktárnkat, aminek ékesszóló bizonyítékai a Ludwigs- hafenben l!)48-ban és 1040-ben Fridi­mében bekövetkezett óriási robbaná­sok. Az amerikai imperializmus hábo­rús terveiben a német hadiipari po­tenciál visszaállítása mellett tekinto­liárnien.., „ . tomeszeteaa «*„ »d nép a cm a mos­lani Franciaországban készült. Nyolcvan évvel ezelőtt rajzolta a nagyszerű francia festőművész és karikaturista, Honosé Daumier, 1869 vagy 1949 — nyugaton, a kapitalista országokban egyie megy. Épp úgy illik a rajz bármelyik kapitalista országra most is, mint annakidején Franciaországra. A költségvetések agyonnyomják a dolgozó népet, a burzsoázia rettentő adókkal sújtja a dolgozókat, az ő vállukra rakja a Tablókhland ra szervezkedő háborús gépezet fenntartásának terhe!. Amikor D«umíer rajzát nézzük és arm gondolunk, hogy a Mar­shall- terves kapitalista országokban még ma is ugyanez a helyzet, jóleső örömmel emlékezünk meg a mi szocialista jellegű költség­vetésünkről, melyet éppen most tárgyal ]g országgyűlésünk és amelynek minden fillére a nép hasznát, életszínvonalánrk fokozá­sát szolgálja. A mi budgc-r.k, a mi kö’tségveiésünk immár a dol- piTokx*. segSH c* ugyatykkor * h**si>hmÁ.nycXStel nyomja ajjjsun. lyes helyet biztosítottak a. német fegyveres erük újjászervezésének Nyugat-Németországban, Halder, Gu- deriati, Stumpf, Mannstein és több más fasiszta, tábornok az amerikai megszálló hatóságok megbízásából máris lázas munkához látott, hogy megalakítsák és kiképezzék a német katonai alakulatokat, elsősorban az eljövendő német hadsereg tiszti ál­lományának kádereit. A ngugatné- metországi katonai alakulatok lét­száma már most eléri a 470 ezret. Ezeket- az alakulatokat a legújabb mintájú amerikai fegyverekkel, gép­pisztolyokkal, puskákkal, gépfegy­verekkel, tüzérségi lövegekkel, pán- eé'.oSszállítókkal "és harckocsikkal látták el. A német katonaság kikép­zése amerikai szolgálati szabályzat szerint történik, amerikai oktatótisz­tek felügyelete mellett. Figyelemre­méltó az a. körülmény, amely sze­rint a német hadsereg tiszti állomá­nyának kiképzése részben az Egye­sült Államokban folyik. A ,,De Waarheid'1 című lap tudósítója nem­rég" közölte, hogy Kanzasban külön­leges katonai iskola van, amelyben a hitleri hadsereg volt tisztjeit, ké­pezik ki, hogy azután áttogyók őket Xyugat-Németországba, Az amerikaiak utasítására. Nyugat - Németországban megalakították az idegenlégiót, amelynek tagjai között miutegy-10 ezer volt' SS-hóhér és ké,- te.sm.vJUi áttelepített személy van. Külön tábor létesült számukra Brak- keban. Az amerikai hatóságok parancsára gyors ütemben folvik a német repü­lőgépipar helyreállítása. Az amerikaiak javaslatára S'hult' ze és Mackensen tengernagyok bor /.«fogtak a haditengeré szedi " flotta- újjászervezéséhez. Amerikai és angol tengerésztisztek kíséretében nemrég megtekintették az Északi tenger né­met partvidéken lévő hajógyárakat. A ..Neues Züricher Zeitung“ közlése szerint az amerikai vezérkari főnö­kök és Mae Oioy főbiztos találkozá­sa alkalmával elhatározták, hogy újjáépítik ai hatalmas haditengeré­szeti bázisokat Wilhelms hafenben és Emdenben. Az amerikai hatóságok a. legtevé­kenyebben résztvesznek a Gestapo és a német kémszolgálat újjászervezésé­ben. Chamberlain, amerikai felderítő tábornok 7 hitleri tábornok és tiszt bevonásával megalakította a német titkos szolgálatot. I ' gy használják ki az amerikai háborús gyujtogatók azt a .,légüres tért“, amely elméletük“ szerint a hitleri Németország letörése után a Rajnától és Elbáig képző­dött. ..Fegyveres tábort alakítanak ki Nyugat-Németországban. amely » ruhri hadiipari bázisra támaszkodik. Az amerikai háborús gyujtogatók terveivel azonban szembeszállnak » béke és n haladás erői az egész vi­lágon. élükön a nagy Szovjetunióval. Váratlan jelentőségű a német éfemo- kratikus köztársaság megalakulása, ami Sztálin elvtárs meghatározása szerint .Jorrt’időpont, Európa történő- j fében.“ \ német nép, atnoly a demokrati­kus fejlődés és a Szovjetunióval va- I ló szoros barátság útjára lépett, a legkevésbé sem érdekelt abban, hogy játékszer legyen az amerikai impe- ; rial isták és német bérenceik kézé- i ben. A német népet ezen az úton a: egész demokratikus t,ál>or együttér isse és támogatása fogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom