Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-17 / 293. szám

10« DECEMBER 17 HAPLÓ 5 Ünnepélyesen átadták a dolgozóknak! SoüHk? a mohácsi kombinát emeletes lakóházait ! A Magyar Gyárcpítcsi NV mohácsi fiókjának dolgozói sztálini felajánlá­suk le'jesí.ésekén! húsz nappal a ki­tűzött határidő élőt* *, december 15- érc befejezték a mohácsi kombinát lakótelepe hat lakóházának felépl é- sói. A lakóházakat pénteken délután ünnepélyesen adták á't rendeltetésük­nek 0*1, ahol még nemrégiben szántó­földek terültek el az országút mentén, most többeroeVle korszerű lakóházak állanak, amelyekben a népi demokrá­cia jóvoltából a magyar dolgozók kapnak pompás of honi. Az építkezés időelöí'i befojezését az tefte lehetővé, hogy a Pár! erős pártszervezetet épített ki és Fábik József kimagasló teljesítménye után széles körben elterjedt a sztahano­vista munkamódszer, valamint az egvéni és párosverseny. Az átadási ünnepség az erre az al­kalomra építeái díszkapunál folyt le, amelyet 3 nemzeti vállalat dolgozói építettek és díszítetek fel Lenin. Sztálin és Rákosi, a magyar és a szovjer címerrel. A kapu felett csil- bvg van, alatta ezzel 3 felírással: „F.ien épületeket a nagy Sztálin elv- Mrs 70. születésnapjára munkaver­sennyel, sztahanovista módszerrel 20 nappal előbb befejeztük." Az ünnepségen megjc'errf a Párt, a honvédség es rendőrség küldöttség« és a vállalat vezetősége. Garancs Is ván, az üzem bizottság elnöke adta át az épületeket, ame­lyeket Békési Sámuel, a Nehézipari Beruházási NV kirendeltsége névé; ben köszönettel vet. á.. A megjelentek ezután megtekinfeí tők az új épülő ekei. Egy-egy épület ben 20 ’akás van. Minden lakás kéi szobából, előszobából, konyhából, für­dőszobából, és mellékhelyiségből ált. Minden lakáshoz erkély is tartozik. A ’akások megtekintése után az egyik épület hosszú alagsorában gyűl tek össze az ünnepség rész.vevöi é« az cpS ő nemzett vállalat dolgozói. Fülöp Sándor üzemi’ pártszervezeti titkár megnyitója után Szöges János mérnök, főépí'ésvezető tartó f beszá­molót. Rámutatott arra. bogy a haf épülő, a szocialista építkezési for­mának megfelelően készült el, amely először arról gondoskodik, hogy a dolgozók megfelelő lakáshoz jussa­nak. Kőszőne e| mondott mindazok­nak, akik lehetővé tették ezeknek az épületeknek felépítését, elsősorban a hatalmas Szovjetuniónak és nagy ve- zetőjnéek, Szrtál-in gén ural isszi mtisz- nak. Köszönetét mondott s /Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezető­jének, Rákosi' Mátyásnak és köszö­netét mondott végül az összes dolgo­zóknak. Tárnok Béla mérnök, építésvezető beszédében hangoztatta, ilyen halai más építkezés még nem volt Magyar- országon. Mink Antal a kombinát- építkrzés központi párt-szerv .'/elének helyettes titkára beszédében szólott a hibákról, amelyekre annak idején a Szabad Né,p cikke mutatott, rá. A cikk­ben foglaltakat a dolgozók nagv több sége magáévá tette és elhatározta, hogy azokat kiküszöbölik. Amikor Eddi Gyula kerüli a pártszervezet élé­re. megnőtt a Párt tekintélye, népsze­rűvé vált a dolgozók kóréhem ami­nek eredménye megmutatkozott a munka mennyiségében és minőségé­ben is. A munka vers en y egvre fokozó­dót és a sztálini műszakban még ma gasabb e, edményteket értünk eh Végül Fülöp Sándor üzemr párttit kár kiosztotta a könyv- és Sztálin fénykép jutalmakat 29 dolgozónak akik Hváló teljesítményt értek 1« Az ünnepség résztvevői e-zu'án el­énekelték az Intcrnacionáléi, majd nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy táviratban jelentik be Rákosi Mátyás­nak a hat épület építkezésének befe­jezését és forró szeretettel köszöntik. A Gyárépflési Nemzeti Vállalat ez­után megvendégelte az építkezés dol­gozóit. Sztálin elvtárs a proletár-nemzetköziség élharcosa Sztálin éh-társ „A nemzeti kérdés és a leninizmus“ című 1929-ben írt munkájában leleplezte a burzsoá na­cionalizmust és magasra emelte a pro­letár-nemzetköziség zászlaját. Bebizo­nyította a Bolsevik Párt politikájának hatalmas életerejét a nemzetiségi kér­désben, annak a politikának győzel­mét, amely a Szovjetunióban, e hatal­mas, soknemzetiségű szocialista állam­ban gyakorlatilag is megtestesül!. nemzet-fogalom orosz mar lista elméletének felépítése etrvik $ő „A NEM LESZ HÁZ DÍSZÍTÉS NÉLKÜL d j letlmlcdotq&zái isUéssmirizU Fürdös Frigye« úigszda s a többiek i* rúlnyomórésM dolgozó parasztok pró. bálnak. Az amuri parlizánok da’i>l. — Sztálin eirtárs születés- napjának ünneplése ad'a a gondola­tot, hogy férfikart alapiísüni; mesélik aztán a daJ befejezőével. S mos: készülnek. Szorgalmasan, ce­téről estére összejön a ‘óbb, mint 20 tagú férfikar, fiatalok, középkorúak, de idősebbek is, hogy minél szebb srámahk»! tegyék szebbé az ünnep­ségei, — Nem illenék még hazamenni paj­tások? — kérdezzük, midőn a minden iarokból felénibeingzó, „Előre" végleg elhal. — Nem válaszolják kórusban tria be akarjuk fejezni. Ké’. szobát díszítenek. Egyike! a fiúk, másikat a lányok. Nehéz volna eldönteni, hogy melyik lesz a szebb fiitik fci világi itató disz kése, vagy a lányok gyönyörű Sztálin-fala, melyen Már csak pár nap. Pár nap és itt fesz a nagy ünnep, elérkezik Sztálin elvfáns szülelésnajjja. Az üzemek dől gozói izzó lelkesedéssel készülnek sztálini műszakra. A falvak dolgozó felajánlásukat túlnyomó részben már teljesítették, hisz a felajánlások zöme a mélyszántás határidő előtti befejezése volt Ez azonhan nem jelenti az:, hogy a falvakban kisebb volna a lelkesedés, hogy a községekben, az állami gazda Ságokban, a terme!'»csoportokban ne készülnének bensőséges őrömmel nagy ünnepre. A kopácsolás zaja néha teljesen el­nyomja a kiszűrődő énekhangokat. Renn nagy a nürgéa-forgás, legtöbben színpadon dolgoznak, de a termet is öltöztetik jóriéhányan szép ünneplő ruhába. .4 Marokban a színpad esyik oldalát csinálják. Piros-fchár-zöld pa­pírral vonják be a vékony lemezt. Elő­ször a fehér részt erősítik rá, aztán mint a vér, futja el balról a vörös, hogy utána a jobboldali rész zöldüljön ki hirtelen. — Oj pártházunk van — mondja I/mg Gyula elvtárs, a helyi pártszer­vezet pénztárosa. — Sztálin elvtárs születésnapjára teljesen rendbe akarjuk Hozni. Es feldíszítjük olyan szépen, coin álunk olyan dekorációt, amilyet még nem látott a világ. Akik hallják, elmosolyodnak. Lang elvfárs az, aki mindig a fogához szok­ta verni a helyi szervezet garasnrt. — Szí ver,ebben ad a saját pénzéből, mini a pártéból — szokták rá mondani »z elvtáraak. — De most nem tudnak olyan kéréwel hozzáfordulni, amit ne tel lesítorx*. tte nemeank a párfbáz lesz feldíszítve — mondja Lám elvtárs Nem lesz * községnek egyetlen háza, »mit ki ne díszítenének a nagy napra. . , . . . , A főldmfveaszővetkezethen is nngyj T IoZ‘ *2 Ct’! 15 Van . készülődés. A ,zárft«Mzem már nem-vitte > nagu „ urom aolrara teljesíti sz télim fe,ajánlasat és f meséli Wégner elvtársnő. — Amikor december 31. helyett 21 -ere leszálliija f hazajöttek a moziból, azt mondta s vállalt 30 vagon szárított kukoricát. \ Feri fiam: — Ügy akarjuk megcsinálná, hogy \ — Anita... Anya, én is olyan pi­minden kirakatunk a Sztálin e.lvtárs - “ *'-----'■ '—2 iránti szerétolet tükrözze — mondja ha'almas, földgömbön vörös csillag sugárzik s a vörös csillag közepéből Szlálin elv árs néz a kipirult arcú, lá­zasan készülő úttörőkre. Éjt akármerre megyünk, mindenütt a lázas, forró lelkesedé- síi készülődés. Villány dolgozói, fiata­lok és örege!:, készülnek a nagy nap ra. és készülnek Villány kövesd en. vagy Németpalkonyár., Lovászbetérry- ben ép úgy, mini Klsujbá'nyán, min­den felé Baranyában. É6 készülnek Csibrákon ép úgy, mar. Gerjenben, vagy Saabatonpusután. Készülnek min­denfelé Tolnában, ikészülndk minden­felé az országban, tnogy métllón ün­nepeljenek a nagy napon. És velük ünnepelnek majd szerte a világban a dolgozók. Boldogan és felszabadultan, ott ahol szabad hazá­ban élnek. Reménykedve, o:i ahol még csak ezu án vívják ki nevével! ajkukon a szabadsági)'. Vasutas esztergályos jelentős úütáso feladata Sztálin elv-társnak. Már „Marxizmus és nemzeti kérdés" című, 1913-bai) írt művében először adta a marxista irodalomban a nemzet-fog»- leien tudományos, materialista mégha, távozását. E műve volt irányadó alap­ja. „A nemzeti kérdés és a leninit- más“ című munkájának amelyben rá­mutatott, hogy a nemzet, az emberek­nek történelmileg kialakult tartós kö­zössége négy főismérv alapján épül fel. Ezek: 3 nyelv, a földrajzi Imiiét, a gazdasági élei és a leikialkat közös­sége. Az utóbbi, a nemzeti kultúra sa­játságainak közösségében nyilvánul meg. Sztálin elrtárs Wrákta azokat, akik ért a meghatározást új. ötödik ismérv­vel.— saját külön nemzeti állam léte­zésével akarták kiegészJteni. Megdönl- hetetieniil ‘bebizonyította, hogy ez a fölfogás kizárja a nemzetek, .-.órából az elnyomott. r<nn teljesjogú ne.roz.ete- kot, igazolja az imperiaJisfa höditaso. kát é® a gyarmati elnyomást, a búr z.soá nacionalisták álláspontjának he­lyesléséhez vezet, akik az.t állítják hogy a szovjet nemzetek, mint nem zotek megszűntek, amikor egyesültek a Szovjetunióban A marxista nemzetelmélet óriási nemzetközi jelentőségre tett szert. Szovjetunió tapasztalata és a népek története a kapitalizmus általános vél ságának időszakában, igazolta, bogy a pröletáriátus forradalmi pártja csak a bolsevik nemzetelmélct alapján tud következetes nemzetközi politikát ki dolgozni a nemzeti kérdésben — olyat amely számol 3 gazdasági és kulturá­lis fejlődés különböző fokán lévő né­pek jelenkori viszonyainak sajátságai val, történelmi múltjával, életmódjá- d és hagyományaival. Sztálin elvfárs bebizonyította, hogy csak a marxista nemzetelmflet alap­ján lehet g nemzetek keletkezésének Az újítómozgafom egyre jobban ki- zélesedik a vasú as dolgozók köré­ben. /Mind több azoknak a száma, akik megértik, hogy az újfiás milyen lénye­ges nemzőé gazdaságunk további fejlő­déséhez. A vasutas újítók közé tarto­zik Morgós György elvtárs, a dombó­vári osztály mérnökség vasesztergályo­sa, aki nagyjelentőségű újítást veze- lett be. Hosszas kísérletezés után olyan talpfapánikapocs készítő szerke­zetet 'a'.ájt ki, amellyel az eddigi napi nyolcvan talpfa helyeit ötszáz talpfát készít el, ami 859 százaléknak felel meg.- A-dofnbóvári osziálymémök-scgen máris hozzálátlak a szerkezet gyártá­sához. 'amelynek alkalmazásával nagy önköl régcsökkentést lehet elérni. — Morgó®' György elvfárs újból bebízo- nyitotta, hogy a magyar munkás lele­ményessége kifogyhatatlan. és fejlődésének folyamatát megérteni. Bírálat tárgyává teUe azt a bihás ál lítást, hogy a nemzetek már a kapi­talizmus előtt létrejöttek. A kapitaliz­must megelőző korszakban csak a nemzetek egyes elemei léteztek, de ezek csak a nemzetté alakulás lehető­ségét rejtették magukban* bizonyos kedvező feltételek mellett. Ez a lehető­ség a felemelkedő kapitalizmus idő­szakában válik valósággá, amikor * nemzeti piac, a gazdasági és kulturális központok létrejönnek. Ez a körül­mény élesen rányomta bélyegéi azok­nak a nemzeteknek jellegére, 3melyek a burzsoázia égisze alatt keletkeztek, valamint azoknak 3 neanzteti mozgal­maknak a jellegére, melyik akkor bontakoztak ki. burzsoázia és nacionalista pártjai — írta Sztálin etvtárs — ebben az időben e nemzeteknek fő vezető ereje volt és maradt. Osztály- béke a nemzeten belül „a nemzet egy­ségének" érdekében; a nemzet terüle­tének gyarapítása más nemzed terü­letek elfoglalásával; bizalmatlanság és gyűlölet más nemzetek iránt; a nem­zeti kisebbségek elnyomatása; egység­front az imperializmussal — ez ai eszmei és szociális-politikai poggyásza ezeknek a nemzeteknek.“ Az Októberi Forradalom győze'm» előtt csak burzsoá nemzetek léteztek, ezek képezték Sztálin tudományos ku­tatásának tárgyát. Az Októberi Forra­dalom új korszakot nyitott meg a* emberiség történetében, Oroszország­ba ti hatéliuraa csapással törte össze aa osztály, és nemzeti elnyomás láncát. A Szovjetúnió népeinek életében óriási változások menték végbe: kiala­kultak az. új, szovjet nemzete*. A munkásosztály és nemzetköziség pártja — írja Sztálin clntárs —- ez az erő, amely megerősíti e nemzete­ket és vezeti őket. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége a nemzeten belül a kapitalizmus marad. ványainak likvidálására, a szocializ­mus győzelmes felépítéséért; a nemze­tek közötti gyűlölködés maradványai­nak megsemmisítése a nemzetek és a nemzeti kisebbségek egyenjogú­ságának és szabad fejlődésének névé. ben; a nacionalizmus maradványainak megsemmisítése, a népek közötti ba­rátság megteremtésének és a nemzet­köziség megerősítésének nevében; egy­ségfront minden elnyomott és jog. fosztott nemzette! a hódítási paW.ikm ét a hódító háborúk elleni küzdelem­ben, az imperializmus elleni küzdelem­ben — ez a szellemi is szoetáti»- politikát arculota ezeknek a nemzetek­nek. Az ilyen nemzeteket szoclolistw nemzeteknek kell minősíteni." „A győzelem hjdomcmyaf- fanulja a fiam... n O ámulat Sztálin a szocialista ncn*- zetek kialakulásának egész kor. szakira: ,,A régi, burzsoá nemzetek romjain új, szocalista nemzetek kelet­keznek és fejlődnek, amelyek sokkal szilárdabbak, mint bármely burzsoá nemzet, minthogy megszabadultak a kibékíthetetlen osztály-ellentmondások­tól, amelyek sz/tmarják a burzsoá nemzeteket és sokkal inkább az egész népet felölelő nemzetek ezek. mtM bármelg burzsoá nemzet.“ A szocialista nemzetek sztálini jai- femzése hangsúlyozza a nemzetek kö­vetkezetes internacionalizmusét. A Szovjetúnió, amelyben megtestesülnek! szocialista nemzetek, példát stoigál- tat valamennyi keletkező szocialista nemzetnek internacionalizmusával, a nemzetek egyenjogúsága elvének ke­resztülvitelével; példát sd egész tár­sadalma nagyszerű tömörségével, er. köIcsi-poHtikat egységével. A Szovjetúnió tapaszt*Ute megdönt, bcletlenüj bebizonyította, hogy a né­pek egyenjogú, testvéri együttmók/VJá. sét csak a kizsákmányoló osztályok likvidálása alapján, a parton tlizmris és a nemzeti nihilizmus minden jelzaz- sége elleni megalkuvás mentes és ha- é tározóit harccal, a dolgozók fatert»»* ^cionattaf» szeQetnbea való Wwtkzm- Jtes nevelésével lebet kivívni. Jakab József, a szövetkezet ügyvezető. J*. — Minden kirakatot más diszit és nttodnyájan versenyben varrnak egy­mással. A szövetkezeti alkalmazottakon kívül •nonfvwi a szövetkezei minden tagja is héazülődik s már elhatározták, hogy •gyíltt fognak felvonulni tér. ünnep­ségre. Tovább folyt« jtik kárul urukat és la«-f felügyelő nem sen «deledr>i k«'zd, mire az iskola dó + kommunistát. étünk. Fórf'lwmgok szflremlcnek M az ab- *»W. Először a icnor kezdi, aztán sébsztj rá a mély, komor, basszus mijd egybefonódva diadalmasan zúg- •ak, h.wognaí:, midőn belépünk az •jión. Kuci Sándor felvidéki telepes. /óta, pilótatiszt akarok lenni, mint a filmben. Ugy-e, ha megnövök, az lehetek? Egymásra néztek Wégner Ferenc- né és az ura, alci akkor mint bá­nyász dolgozott a pécsi aknákon. Nem szóltak egymáshoz, csak a sze­mük beszólt. „Bányász fia; repülő­tiszt? ... soha, soha..." Hogy is jutnának hozzá. Alig kis idő múlva még hazáját is el kellett hagynia ÚWégncr Ferenc bányásznak. Fényes tűrte a „vöröst", a Németországba megy a Wégner család, ott próbálják meg újrakez­deni az életet, ahogy lehet. — Nehéz volt, kinzott a honvágy, mindig azt mondtam az uramnak, csak haza, haza menjünk — néz vissza Wégner elvtármö. ■— Pór évig várj még, akkor visz- szamegyünk, addig más világ lesz otthon is. kicsit legyél még türel­mes — nyugtatta az ura. A bánya azonban nem. volt türel­mes, 1.041-ben maga alá temette Wégner Ferencet Németországban. * Persze sírt az állomáson. Hogyne sirt volna, húszén eßyszem fiát küld­te. De a könnyek mögött ragyogott a mosoly, a büszkeség, az öröm: Teljesül a fiam vágya, tiszt lesz ... Wégner Ferenc november IC-án elindult a Kossuth Akadémiára. — S most ott tanul. Sokat. Jó ka­tona lesz belőle, mert Sztálin elv­társ fiairól tanul. Attól a Vörös Had­seregtől, amelyek Sztálingrádtól Ber­linig kergette a németeket. Győzni tanul a fiam — mondja Wégner elvtársnő. THxzta szeme fénnyel, büszkeséggel telük meg. Persze azelőtt nem figyelte ezeket híreket, most mindent elolvas, ami Néphadseregünkről szól. Arról hadseregről, ahol Wégner Feren- eek, mosónő-bányász fia, gyári mun­, . , ,. ...,, ................. . , i A Szovjetúnió s szociálist» arm-r rÄ Ä ían^í ' ntnestele" jl«U baráti együttműködését és őnzet- Hogy védjék ezt. ami a miénk.*'? ^ynwM-segítésé.t példázz» mindé* Ezt. a gyárat — Wégner Ferenené a\és kultúrán* polUi- pé.csi bőrgyárban dolgozik — és aj*j*',? katonai téren egyaránt A Szov- többit. A házat is, a kis kertet,í jrtúnió nagy példáján tanulják meg amit úgy szeretett Feri. A gépet,Jezt az együttműködést és köVsőnős amit itthagyott, de nem árván, mel- J segítségnyújtást a népi demokrért* lette már másik ifi dolgozik. Szóval!országaiban kialakuló szoewlists n<-m. igaz, sokat tanul az én Feri fiam.\TC\e^ Es én büszke vagyok rá, nagyon- a . , nagyon. Mert Sztálin elvtárstól ta-\ A munkáspártok nul, A győzelmes harcok nagy ve-s, 8 népi demokratikus országok- zérétől. sl«an — a Bolsevik Párt példáját kö­* Jsmtve — megalkuvást nem ismerő b»r. Es Sztálin elvtárs születésnapjánfrot fejtenek ki a burzsoá nacioDsIis- Wégner elvtársnö gondolatban kü-Amus ellen, amelynek segítségéve! az lön fogadáson jár Moszkvában. S aiimperialisták megbontani igyekeznek sok-sok ünneplésen túl, halkan, de)3 szocializmus és demokrácia erőinek végtelen bodogsággal és szeretettel# egységét a hangjában mondja a világ dől-) A Szlálin müveiben mélyen mega!* go. > ru pe ve.cn.ne . í pózolt nemzetköziség eszméje állati­tanítsd továbbra is a fiam. HogyÍlUm' * T T k°r"nk győzni tudjon mindazokkal szem-)saJ“ n" fcJ|odcsétiek egész rnene ben, akik a nép életére, a nép szn-)'°Tr- Ugyanakkor a nacionalizmus és badsdgára törnek Tanítsd torább(^k,M:nloP0'i,i,mas «'“inéi éppúgy elme hogy olyan legyen, mint a Te flaid.frülnek, mint az egész rothadó é* s/ét- a Vörös Hadsereg katonái. £ hulló kultúr«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom