Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-01 / 279. szám
N R P L Ó tw DECEMBER J % I á \ i i 3 > l l í > M a 3 4 a le ő Ili 111 1 ál 4 éj ej £1 ir H st lei >1' j tt< zá eí Vót li j o1 oi i 1 I I i 'H t •jö. n Lt e' e\ o: i í ai CT. k? ot i* t ns tfc ti ni te ff! >n il. 7 ff •6 81 1c n cl " * té 'ff n H a ii : ö. I tzoddata Kta Bóléval te Vxfecki Maxkniliwaei, »kit később káeplez- r«fc. Ax 6 *«^iUéiSakjk«i közeledett Jcaxip Bro® Tito (Waiter) jogcawláv wnfg-ráaahOT, aki «zirta&n oeríozött poockista meSíyőxőidteéíben. Kiüiasz- náÜiro aast, hogy Ti tot bízzák meg po- Kfikai tovékeny»6[5áefl Jugoszláviában K'fezíníiséggel, mesterit edléssed és *a*a.l a berúg és becstelen nyikvtiko- sattal, hogy elhagyja a „baloldali azöktát“, sikerük megőriznie vezető raerapAt a pántban és vúamtérre Bulgáriába, megkezdte aáéakxtázó tevékenységéit a párt kebelén bei® Dimitrov Aj politikája étién. 1942 április 29-én a fasiszta rendőrség letartóztatja. ' Letantóartatása utóm {íz nappal, amikor Nikolasz Gucsev, a rendőrség vezetője k fhall- gattta, beismeri, hogy a központi bizottság e^yik vezetője és legte vek e- nyebb tagja. Feladja politikai barátait és szaka, akik eazmetánui- E zeniéiül titkos együtlműiködiéaről szóló nyüatkooatat fait alá a rendőrségnek. Árulásával és kapitulációjával elért*, bogy a halálos ítéletei életfogytiglani börtönbfinfefésre változtatják, uf>y attakkor, agaikor a monaircho fa - síszéa törvényszék esst' a büntetést fenntartja a hat másik politikai verető esetében. Meg akarták dönteni Bulgária államrendjét 1943 szeptemberében a pleveni börtönben megújítja áruló kapcsolatait Gucsevvel és az utóbbi parancsára defetízmussal telített levelet küld a Bolgár Kommunista Párt illegális központi bizottságának, amelyben javasolja, hogy a partiznnalaku- tafok farfózJtbdjanak erélyes akcióktól a hódíló német fasiszták elleni harcukban. Hasznot húzva a „szilárd és férfias" kommunista jó hírnevéből, melyet a rendőrség támogatása folytán élve- •etit, 1944 szeptember 9-ének másnapján tik erűét neki csalárd módon magához kaparintani » Bolgár Koraim- ni-rja Párt Központi Bizottsága titká- rómnk vezetői állását. Az 1944. év vége felé bűnös kapcsolatokat sző az anjgpl kémszolgálat- tél, William Bailey ezredes közvetítéséivel, akinek utasításait és taná- t»a it később a bolgár éílara dien irányuló fd- iorgaló fevékenységében pontosan követi. A rádünait ezuilán. felsorolja a többi tíz vádlott saemélyi adatait. A vádirat a bíróság elé állított személyeket az alábbi bűnökkel vádolja; Trajcso Kosztov Dzsunev vádlottat, aki 1942 óta a rendőrséggel állt kapcsolatban, majd az angol kémszolgálattal — Nikolasz Pavlov Kolev vádlottal, akit a múltból, mint rendör- ftgynŐköt ismert és Ivan Sztefanov Hadzsimatcev vádlottat, az angol kémszolgálat titkos munkatársával egyetértésben 1944 szeptember 9 él követően részt vett annak az összeesküvésnek a megszervezésében, amelynek célja volt, hogy roe>gdönl»e Bulgária demokratikus éilamrendjét. Trajcso Kosztov, Sztefanov és Pavlov SsszeesIrJüvő-központót alakítottak és bűntársaik bűnös ténykedései élére álltak abból a célból, hogy meg- dőntsék az ország törvényes kormányát és azt Trajcso Kosztov bűnös kormányával helyettesítsék. Az angol kémszolgálat utasítására ... Trajcso Kosztov és vádíottársai együttesen káros ténykedést fejteitek ki a bolgár nemzetgazdaság területén aszal a célftl, hogy aláássák a nép! hatalom gazdasági alapjait. Bomlasztották «5 ország ipari, mezőgazdasági és pénzügyi munkáját. Megkísérelték megzavarni a gazdasági, kereskedelmi és egyéb Kapcsolatokat Buflgári* és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák között, hogy megfossza országunkat a Szovjetunió nagylelkű é* érdeknrente, támogatásától, hogy elválassz«. * szó- einlizmus és a népi demokráciák országainak táborától és országunkat az angol és amerikai imperializmustól függővé tegye. Trajcso Kosztov vádlott az angol kéioszolgátat utasítására bűnös fifkos kapcsolatot létesített a jugoszláv vezetőkkel, 1944 végén Kard ríj jel, 1945 elején Gyilasszat, 1946—47-ben Rankovics- esaí és Tiioval. Megegyezett velük olyan ténykedésre vonatkozóan, amelynek célja az volt, hogy Jugo- arláviához történő kapcsolásúval megfossza Bulgáriát nemzeti szuverénitá- aátóf, területi integritásától és függeí- fenségétőí. Kosztov vádlott ezenkívül irtokban megegyezett Tito fasiszta vezető klikkjével, hogy megváltoztatja Bulgária külpolitikai irányvonalát, hogy elszakad a Szovjefuniőlót és a népi demokráciáktól és az angol-amerikai imperializmus gyarmatává alakítja át. Kosztov vádlott Titoval, Kardetjjel, Gyilasszál és Rankoviccsal folytatott negbeszéléseinek crcdményeképe és Sztefanov vádlott Kardetjjeí történi elbeszélésének eredményeképen együtt kidolgozták az előkészítő terveket, amelyek a következő célokra irányultak. a) megdőntik a Bolgár Közfársa- lágnak a nép akaratából megválasztott törvényes kormányát, b) Jugoszlávia katonai segítségével erőszakkal kezükbe kerítik a hatalmat, í c) Letartóztatásba helyezik ós fizikailag megsemmisítik Dimitrov elv- társat, a kormány és a bolgár nép fejét A fasiszta, Titoval és legbensőhb munkatársával, Gvilasszal és Ranko- viocsa! egyetértésben Kosztov vádlott. felhasználva ndniszterelnökho- lyettesi tisztségét, megteremt et te Bulgáriában az aknamunka és kém- tevékenység feltételeit a jugoszláv kémszolgálat megbízottjai számára. A bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az angol és amerikai kémszolgálatok már a második világ>fc óborában működésbe helyezték bulgáriai ügynökségüket, Conu Consev, aki kómkapcsolatban állott James Clarkkal, az amerikai misszió alkalmazottaival, beismerte vallomásában, hogy Clark közölte vele: „Az amerikaiak fontosnak tart ják, hogy kapcsolatokat teremtsenek és megnyerjenek maguknak kommunista párttagokat, akik adott esetben különösen nélkülözhetetlenek lehetnek számukra“. Ez a bulgáriai kémközpont hamarosan megtalálta a közös nyelvet a jugoszláviai amerikai és angol kémköz- ponKal, amely ebben az országban a pártban és a kormánytan vezető állásban lévő emberekkel rendelkezik Tito, Kardelj, Gyilnsz és Rankovios személyében. 1944 novemberének végén Kosztov megbeszélést folytatott Kardeljjol. Erről * megbeszélésről beszámolva Kosztov vallomásában a következőket mondotta: — Titoék, az amerikaiak, valamint az angolok között már a háború folyamán határozott megegyezés létesült. Ennek a megegyezésnek a végrehajtása során a jugoszláv kormány úgy véli, hogy nem szabad Jugoszláviát véglegesen hozzákötni • a Szovjetunióhoz, hanem kapcsolatokat kel! fenntartania a nyugati hatalmakkal. „Tito elvállalta, hogy Jn^owJáriát eltávoláljn a Szovielnniótól“ 1946 nyarán Kosztov Belgrádira utazott. Lá'íogaiást 'lett Rankovicsnál és négyszemközt bizalmas megbeszélést folytatott vele. A beszélgetés tartalmáról Kosztov a következőké'! vallotta: — öranek arra keli! törekednie, — mondta Rankovics — hogy a belügyminisztérium szerveinek vezető állásaiba olyan személyeket helyezzen, akik az ön odaadó hívei. Ezeknek az embereknek a jugoszláv kémszol gálát képviselőivel a legszorosabb érintkezésben keM eljárniok. Koszlov a bolgár kormány által a „Hotel Btilgárie” szállóban rendezett újévi fogadáson inlálkozott Bailey-.vat, aki tájékoztatta Kosztovot a titkos megegyezésről, amely már a második világháború alatt létrejött Tilo és az amerikai-angol imperialisták között. — Kosztov ezeket mondja: „Tito elvállalta, hogy Jugoszláviát eltávolítja a Szovjetuniótól, valamint keleteurópai és délkeleteurópai barátaitól és olyan politikát fog folytatni, amely megfelel az angol- atnerikai tömb különleges balkáni stratégiai és politikai érdekeinek.” 1945 márciusában Koszlov találkozott Milovan Gyilasszal. Gyilasz először is Tito és Kardelj sajnálkozáséi !«>zve ti tette afo'eft, hogy nem sikerült ha’adéktalanul megvalósítani érvükéi, a bolgár-jugoiszláv uniót. Kosztov elmagyarázta neki, hogy ezt Dimitrov közbelépése hiúsította meg. A Ti o é® Koszitov 'közö t folyt- megbeszélésre?! Koszlov » kövelkezőke- vallja: „Amikor Jugoszlávia politikai orten. t adójáról érdeklődlem Tit-onáJ, Ti-ío megéret e velem, hogy Jugoszfávia külpolitikai orientációja egyre inkább amerikabarát irányzatot vesz. Amikor Kosztov azl kérdezte, Ti o tó!, liogy niiór'. nem váltja le bulgáriai képviselőjét, a beteges é® semmive sem lörődő Kivacseviesét, Ti'o így válaszolt: „A jugoszláv kormány eü. lia'ározía, l»gv az első adandó alkalommal Bulgáriába küldjük Cicmili, a jugoszláv kü'lügyminisr érium egyik legjobb emberéé, aki jelenleg Magyar- országon dolgozik és ott szé-p sikere- ke ért el. de akit már onnan vissza keli hívni”. Tito — vallja a továbbiak, bar. Koszlov — olyan emberként ajánlotta nekem Cicmilt, mint akivel „egy nyelven tudok majd beszélni." Koszlov vallomása rá ér Tito hódítónak beillő látogatásira és kifej i, hogy az utazás egész tartama alatt Tito úgy érez e, hogy az útvonal mén én felsorakozott bo'gár tömegek meleg ünneplése nem Jugoszlávia népeinek, hanem az ő személyének szói és a helyzet uránaík képzeile magát Bulgá m’ában. Tito sflpjjfHe I5u3ís«ría <*«£ye*ülését J*B«o*»Iávsá,vni Tito döntő jölentőségű tetteket kért Kosztovtóá: „Ön ós emberei már most fel keM, hogy készüljenek az elszakadásra — mondotta. Önöknek igyekezni ők kell elfoglallni a parancsnok- ló helyeket az államban és a pártban, képesek legyenek az első csapást megfenni, megalakítani az. új kor- mányi és azonnal kikiáltani Bulgária egyesülését Jugoszláviával, ami ulán szá-míthafnak levékdny segítségünkre. Mi hajlandók vagyunk — mondotta Tito — ebben az esetben fegyveres erővel i* segíteni Önöket.“ Kosziov figyelmeztette Triót, hogy Dimitrov szembehelyezkednék a Szovjetuniótól való elszakadást célzó poliÁ!ta!ános sztrájk Olaszországban a Scelba-nribékek úiabb vérengzése miail Római jelentés szerint az Olasz Általános Munkásszövetség szerdán éjféltől kezdődő 24 órás általános sztrájkot hirdetett ki az egész prszág területén. Az olasz munkások az általános sztrájkkal tiltakoznak a keddi vérengzés ellen, amelyet Scelba pribékjei a Bari-melletti Torremaggiore- ban köveitek el mezőgazdasági munkások ellen. A torremaggiorei események után egyébként azonnal összeült az olasz általános munkásszövet- ség titkársága és 'tiltakozó táviratot intézett m De Gasperl kormányhoz. tfkával. Dimitrov nevét hullva Trió valósággal toporzékok a gyűlölettől. Tito különösen hangsúlyozta, hogy döntő lépések végrehajtásának terve nemcsak az övé, hanem az amerikaiak jóváhagyták és ugyanakkor segítségei is ígértek. A Bo'gár Népköztársaság szófiai törvényszéke a bűnügyi perrendtartás ér elmében, a vizsgálat so-rán egybegyúr. bizonyítékok alapján teljesen bizonyilo'tmk 'tekinti, hogy a vádlottak elköve lék a vád szerimli cselek menyek-e'. A perben 51 le.nu szerepel. A vádra vonatkozó lények és bizonyítékok hat szakériő bizottság v-izsgá'a án men'ek -kérész ül. 1/díátotU'ie'k A Magyar-Szovjet Társaság meghívására december első napjaiban Budapestre érkezik az Oszipova- együttes, a szovjet állami népi zenekar. December 5-én mutatkozik be az állami Operaházban. Anglia válogatott labdarúgó csapata szerdán Londonban 2:0 (0:0) arányú győzelmet aratott Olaszország válogatott csapata felett. Fcadozij Vanin szovjet távfutó 25 km~es távon 1 óra 20 perc 43.S mp-es idővel győzött és eredménye fél perccel jobb a finn Hietanon hivatalos világrekordjánál. A SZERETET ÉS HALA ajandékainák kiállítása Egyre érkeznek as ajándékok a Műcsarnok gyönyörűen feldíszített termeibe: „A magyar dolgozó nép ajándéka Sztálin elvtárs születésnapjára" című kiállítás várja a megnyitást Már megérkeztek a honvédség ajándékai is: gyönyörű díszkard, vörösen csillogó arany ötágú csillaggal, magyar és szovjet címerrel, művészi munkájú vadászfegyver, tábori látcsövek. Sztálin életének főbb jeleneteit eleveníti meg a magyar optikai művek nagy asztali órája. Az Elzett-vasárugyár ajándéka a földgömb felét ábrázoló asztali dísz, amely mutatja, hogy a Sztálin vezette hősi szovjet hadsereg letépte a rabláncokat a lengyel, bolgár, csehszlovák, román és magyar népről. A Szikra dolgozói Sztálin magyar nyelven megjelent müveit küldik kedves ajándékul, gyönyörű fehér bőrkötésben. A vasutas SZÍT-bizottság ajándéka: gondos ötvösmunkával készített, rózsával teli virágkosár, amelyben levelek és a rózsák bronzból vannak. A vanitasflatalok másik ajándéka gyönyörűen faragott írókészlet. Egyike a leggyönyörűbbeknek a budapesti IV. kerület dolgozóinak ajándéka: egy 80 cm magas, ezüstből, élefántcsont díszítésekkel készült szamovár. A Magyar Acélárugyár dolgozói páratlan szépségű acél asztali lámpát apró fúrókból és rugókból állították össze. A hetedik kerület dolgozóinak ajándéka egy ötvözött ezüst tálca, amelynek domborművében Magyarország láncait széttépő szovjet katona kézfogását látjuk a magyar munkással. A Magyar-Szovjet Társasig a gyönyörű ajándékkiálUtást csütörtökön, december 1-én nyitja meg. A Koa- suth-rádió a Sztálin születésnapi ajándékok kiállításának megnyitó ünnepségeiről csütörtökön 30 órakor riportot ad a Hangos Újság műsorának keretében. Sztálin üdvSzlöiávirata Enver Hoxhához Az ATA fi rónai Jelentése szeriül Enver Hoxha hnrfxerejjlíbornofc Albánia felszabadulásának őfödik évfordulója alkalmából a következő üdvözlő fáviratof kapta Sztálin gencralisszímaszíőlj „Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója nemzeti ünnepén l»jj- »zJvélyescbb üdvözleteméi folniácaofo m önnek. Miniszterelnök Or, valaminl az albán kormánynak és az albán népnek. További »kerekei kívánok a* Albán Népkczíársaságnak a gazdasági és kulturális építés útján.** Hasonlőszövegű üdvözlő táviratot küldött Svemfk, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöke Otner Nisáninak, m albán nemzetgyűlés elnökének. VislBSzkif elvtárs Éjabb beszéde az EKSZ-ben a szőriét béheiavaslatrél A TASKSZ-iroda newyorlci jelentése szerint Visin&zkij elytárs, a szovjet küldöttség vezetője, a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az el' lenvetésekre, amelyeket az eilen a szovjet javaslat ellen hoztak fel, mely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij elvlárs —, teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai cselt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetúnió a béke megszilárdítására tett, ehront elméleti vitákba igyekeznek fojtani. Visinszkij eivtárs » venezneliai küldött beszédére válaszolt, majd a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. A chiliéi küldött arról beszélt, hogy n A kommunizmus A libanoni küldött azt mondta, — jegyezte meg Visinszkij — hogy « kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája — ha már beszélnek erről — a béke, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének meg. semmisítése. Aki elolvasta Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, hogy a kommunizmusban a fő dolog nein az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése som tör- rénik erőszak nélkül. A fődolog,- mint a nagy Lenin tanítja: a társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindulatúan azt állította, hogy a kommunista filozófia a háború elkcrüliietoUcmé- géből indul ki. Nem érti, vagy úgy tesz, mintha nem értené, hogy a háború a kapitalizmus szülemé- • nye. —• Azt moml.yk nekünk és többek között Izrael küldötte is azt mondta, — folytatta Visinszkij elv- társ — hogy az Egyesült Államokat ós Angliát nem lehet új háború elő készítésével vádolni a Szovjetunió ellen, másrészről pedig azt ajánlani nekik, hogy kössenek békepaktumot. Itt azonban vahunilyea félreértés van. Ha nem volna ilyen háborús készülődés, ha mi azt mondanánk, hóké megvédés« érdekében «ükség«« „az állatni szuverenitás elvének «Kamerásé“. De ükkor miért védelme-zi b* angól—amerikai javaslatot, amely na. gyón keveset hagy meg ax íilsjni szuverenitásból? Hogy áR * helyzet magának Chilének a szuverenitásával amelyről a chilei küSdött ékes szóló beszédeket mondott? — Ha nem csalódom — mondotta —, * rézkilerme- lés tekintetében Chile a máisodik helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosit az országnak, miután ax egész rézkincs két amerikai konzeirn, az Anaconda és a Braden Cooper Company kezében van. nevetséges még hallgatni la, ahogy • chilei küldött itt komoly arccal a szuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani, stb., noha a chilei kormány már eladta ezt ax amerikai monopolistáknak. ft Sózó fiája a béke hogy eam Anglia, sem xr. F.gye*űtt Államok nem készül háborúra, nem szervez tá-madójellegű tömböket, nem folytat eszeveszett fegyverkezési versenyt, nem igyekszik előkészíteni a feltételeket a Szovjetunió megtámadására ós ugyanakkor javasolnánk, hogy kössünk békepaktumot, akkor ez nőm volna logikus. Ellenkezőleg, teljesen logikus békét Javasolni azoknak az országoknak, amelyek kormányai háborúra készül- I nek ellenünk és a népi demokratikus országok ellen. — Beszédem 'gondolatmenetét röviden újra, meg újra egy alapvető tételben foglalhatom össze: Bármilyenek is az iraparialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmaké, amelyek számára alaptörvény a gyarmatok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvények és hatásuk, íz emberi erők, ha jóra irányulnák és összefognak, át tudják lépni ezt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét, noha mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehel, amíg kapitalista viszonyok léteznek. Minél inkább igybelúitigoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nomos é.s magasztos célt: a háborús veszedclom kiküszöböl ósék
