Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-13 / 264. szám

DUNÁNTÚLI V NAPLÓ Körefßkre falált Kosz elvtíra, a sztáhánovisla bányász A németbólyi állami gazdaság példamutató felajánlása Sztálin elvtárs születésnapjára Még az idén elkészül az első pécsi vasúti felüljáró VL ÉVFOLYAM, 264. SZÄM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1949 NOVEMBER 13 ATOMERŐVEL A BÉKÉÉRT (B. J.) A béke újabb bombája robbant a tegnapi napon, amikor beszámyalta a hír a világot, hogy a Szovjetunióban az atomerőt az emberiség szolgálatába állított! ák és békés célokra használják fel. Leírhatatlan hatást keltett a vi­lág közvéleményében ez a beje­lentés s a világ dolgozói, a világ ..egyszerű emberei" ismét csodá­lattal fordulnak a nagy Szovjet­unió felé és az imperialistáknak ismét eggyel több okuk lett, hogy kényelmetlenül érezzék magukat. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy a Szovjetunió­ban egy minden képzeletet felül­múló gigászi terv végrehajtását kezdték meg. Egy olyan tervét, melynek eredményeképpen Fran­ciaország nagyságának megfelelő területen gyökereiben megváltoz­tatják a természetet, mellyel 30 millió hektár földet tesznek ter­mékennyé és ennek érdekében az Obot és a Jeniszeit, ezt a két ha­talmas szibériai folyót új mederbe terelik. S ehhez a világtörténelem­ben eddig ismeretlen lenyűgöző méretű munkához felhasználják a tudományos kutatás minden új eredményét, köztük a legnagyob­bat: az atomenergiát is. A világ népei edd'g az atomról az utolsó őt évben túlnyomórész­ben csak úgy olvastak, vagy hal­lottak, hogy ahhoz mindig hozzá volt téve a bomba szó is. 1945 májusa óta az imperialisták habzó szájjal, teletorokkal vagy hideg­metsző fenyegetéssel üdvöltötték, magyarázták a világnak: atom­bomba. A cél az volt: beleszuge- rálni a világba, a világ közvéle­ményébe az atombomba borzal­mas hatását és azt, hogy „mienk az atombomba, mi vagyunk a vi­lág urai." Uj fogalom alakult ki az atom­titok kizárólagosnak vélt birtok­lásával, az „Atomdiplomácia". A zsarolás, fenyegetés, az erőszak diplomáciája. Nyíltan hangoztat­ták, hogy atombombával kell el­pusztítani a Szovjetuniót hatalmas gyáraival, virágzó kolhozaival, asszonyaival és gyermekeivel egyetemben. „A háború megkez­dése után egy héten belül bom­báznunk kell Moszkvát és az ősz- szes orosz városokat" — mondot­ta Cannon amerikai képviselő. „Az Egyesült Államok vezérkari főnökei már térkénét készítettek a Szovjetunió területén kijelölt célpontokról, amelyeket háború esetén atombombáznak" — jelen­tette ki Vandenberg tábornok. Göbbelset megszégyenítő ciniz- m’i'jsal. Az üvöltő kóru-ba Tru­man is beállt, ő is belekiabálta a világba: „Ha az atombomba hasz­nálata szükségesnek látszik, nem fogunk habozni azt használni". A fejét homokba dugó strucc rikol- tozott, hogy be akarja kapni a világot... Mert az amerikai imperialisták Lomokba dugták fejüket és ho­mokba akarták dugni az egész vitátf fejét, hogy ne halh'ák meg Molotovnak még 1947-ben tett kijelentését: „Az atomtitok már rtg nem titok.“ Annál keservesebb Volt aztán a pillanat, amikor né­hány héttel ezelőtt maga Truman volt kénytelen bejelenteni, hogy „az Egyesült Államok kormányá­nak rendelkezésére álló adatok szerint az utóbbi hetekben a Szovjetunióban atomrobbanás tör­tént." Milyen szomorú pillanat volt e" az imperialisták és mindm rendö és rangú csapósuk számá- zuí Nem kellemes dolog az atom­bombákból rakott emelvényről le­suttyanni a sfvár valóság talajára, örökre eUernc*nt egy illúz ót és szembe néz-tí „ szomorú té-ye'r- Lel. „A vi’íitrvíneVm során A* amerikai Asszociated Press lake- 6uccesi jeteniése szerint John Hicker. sen amerikai helyei es ktHügymiiMsrei' pénteken az ENSZ-ben kijelentette: „Ha a Szovjetunió az at »merővel békeidőben hegyeket tud elmozdí­tani, háborúban városokat Is el tud pusztítani*'. Ugyancsak az Asszociated Press álla. pit ja meg, ha a Szovjetunióban e'ég olcsón, állt'ollak elő aom-robbanóanya got ahhoz, hogy nagymér ckben hasz­nálják, úgy olyan módszerekkel érték ezt cl amelyek még Ismeretlenek az Egyesült Államokban. A Manchescr Gua-dian ezzel a kér­déssel foglalkozva megállapítja, hogy attól, hogy a háború az 6 terüle­tükön játszódhat le" — írta ak­kor a Paris Presse washingtoni tudósítója, c ezek a szavak való­ban az amerikai hangulatot tük­rözték vissza, a beugratott kispol­gár félelmét, aki hirtelen észre veszi magát, hogy milyen vesze­delmes játékba akarták belevinni. Míg az imperialistákat a zavar és a tehetetlen hápogás jellemez­te ezekben a napokban, addig ugyanazon a napon, amikor Tru­man beismerő nyilatkozatát tette, Visinszkij elvtárs beszédet mon­dott az ENSZ közgyűlésén. És akkor, amikor már az egész világ, mint az atomtitok birtokosát volj kénytelen elismerni a Szovjet­uniót, kijelentette: „A Szovjet­unió kötelességének tartja, hogy újra felemelje szavát az új hábo­rú előkészületei és az új háborús uszítok ellen" és követelte az atomfegyverek betiltását. Hasonló a helyzet most is, ami­kor az atomerő békés felhaszná­lásának híre járja be a világot. A kapitalista körökben újabb zavar és ideges kapkodás tapasztalható, a béke bombámnak légnyomásá­tól megszédültek. A haladó tábor milliói pedig büszke örömmel ve­szik tudomásul, hogy a szocializ­mus országának tudománya túl­szárnyalta a kapita’isia világét, az' atomerő békés felhasználásával mérhetetlen előnyt szerzett a ma­gasabb rendű, fejlettebb szocialis­ta tudomány. Abban is hasonlít a mai helyzet a szeptember 25-ihez. hogy most ís folyik a vita az ENSZ-ben az atomerő felhasználásáról és az atombomba megtiltásáról. A hábo­rús gyújtogatok, a világ szenvedé­sének vámszedői gyilkos szándék­kal csűrik-csavarják a kérdést, hogyha már az atomtitok monopó­liumából kipottyanrtak, legalább az atomellenőrzés monopóliumát biztosítsák a maguk számára, hogy folytathassák előkészületei­ket egy mindennél borzalmasabb új háborúra. „A Szovjetunió kitart amellett, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra, az emberiség javá­ra használják fel" — jelentette ki Malik elvtárs, a Szovjetunió kül­dötte. Jogosan mondhatta, mert a Szovjetunió — ahogy az most- már az egész világ előtt nyilván­valóvá vált — bizonyította: az atomerőt fel lehet használni bé­kés célokra is. Jogos fölény és biztonság csen­dült ki Malik elvtárs szavaiból, az erősebbnek a fölénye és bizton­sága, mely a szovjet diplomácia minden megnyilatkozását jellemzi. Az erősebb biztonsága ez, azé, aki a kommunizmus építésére használja fel az atomenergiát és akinek kezében az atomenergia, mint fegyver is rendelkezésre áll. „A szovjet kormány nem csinál titkot abból, hogy rendelkezik alvnfegyvorrel" — mondotta a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulóján elmondott beszédé­ben Malenkov elvtárs. Komolv figyelmeztetés ez a halálgyárosok felél És különösen komoly figyel­meztetés az, hogy a Bikini atom- revüvel szemben immár ott állnak a szibériai hegveket elmozdító robbanások. A Szovjetunió nem embermil­liók életiének kioltására készül, hanem az atomerővel eltereli az akadályt a világ legnagvobb ará­nyú építése elől: 30 millió hek­tárnyi földet tesz termővé, az el­hagyott sivatagból termékeny pa- neh attól, hogy békés versenyt „A Szovjetunióban felfedezett újabb atomi Itkok messze túlszárnyalják mindazt, amit Amerika eddig elért“ A% angolszász lapah a szovjet technika hatalma• fölényéről írnak a Szovjetunióban leSfedezett újabb atom titkok messze túlszárnyalják mindazt, amit Amerika eddig elért. Ha a szovjet tudósok — írja a lap — megtalálták az alomrobbantó anyag kisebb mennyiségben törénő felhaez Hálásának lehetőségé:, olyan titkot ta­lállak meg, amelyet Amerika mindez, ideig hiába keresed. A Manchester Guardian az Asszociated Pres6hez ha sonlóan színién kénytelen beismerni: „Ha a Szovjetunóban elég olcsón tud. nak atomrobbantó anyagot termelni, hogy nagyobb tömegben lehesßen fel­használni, ezzel az Egyesült Államok­ban ismeretlen termelési eljárásokat fedez ek fel." A Szovjetunió a természet erőit termelő erőkké alakítja át Varsói jelenlés szerint a lengyel sajtóügynökség foglalkozik a lénnyé', hogy a Szovjeunióban alomeröve' 6zéles kaput tártak a Turgaj hegység­ben és a köve kezőket írja: Az amerikai imperialieiák az atom- erőt világuralmuk eszközévé akarták :enrri, hogy segítségével erőszakosan térdrekényszerítsék a világ népeit és az idegen népek földjeivel és kincsei- | vei az amerikai monopolis ákat gaz- dagílsák. A békeszerelő szovjet népek az atomerőt az emberiség szolgála­tába állították, A szovje‘ nép az alomerö békés fel- használásával diadalmaskodóit az em. bernek a :ermészette! folytatott örökös küzdelmében: már is hegyeke mozdí­tanak el, folyókat léritenek ka med­rükből, megváltoztatják az éghajlaío és a siva agokat virágzó kerlekké és termőfölddé varázsalják. Fényes bizo. nyliéka ez Malenkov 6zavai igazságé nak, hogy a szovje: nép nem fél bé­kés versenyre kelni a kapitalizmussal, mert \ a természet hatalmas erőit minden tnlás társadalmi rendszer számára Ismeretlen mértékben alakítja át termelő erőkké, hogy lefektesse a kommunizmus gazdasági alapjait. Londoni jelentés szerint a Daily Worker közli, hogy az amerikai szeiz­mográfok átlói ez év elején jelzett szovjet atomrobbanás a Turgaj-kapu- nál tortépt, Cseljabinszktól körülbelül 370 médöldnyire délr.e. A hatalmas atomrobbantási tervet Mitrofán Mihaj- lovics Davidov szovjet mérnök egy évvel ezelőtt ismertette a moszkvai energiatudományi inté- „ zetben. Davidov rámutatott arra, hogy az Ob, Jeniszej és Léna szibériai folyók észak felé a szibériai Tajgán folynak, ahol nagyon kevés hasznot hajtanak. Ugyanakkor az ország déli részein hatalmas sivatagok vannak, amelyeket a folyók vizével oázissá lehetne változ­tatni. A Szovjetunió most Davidov ter­vei értelmében hatalmas gátat épít Bo- logorjénál, Tobolszktól 186 mérföld- nyíre északra. E* a gát a vfz szintjét 60 méter­rel magasabbra emeli. A gát segítségével egy paikóalakú ta­vat képeznek, amelynek nagysága ak­kora lesz, mint a Káspi-tenger fele. A Jeniszejt Igarke városának közelében, Tomszk'tól 600 mérföldnyire északra el fogják zárni. Vizét egy 248 mérföld hosszú csatornán elvezetik az újonnan megalakítandó Ob tóhoz. Ahhoz, hogy a két folyó vizét dél­nyugatra elvezethessék, egy új 2485 mérföld hosszú folyamágyai építenek. Ez az Arai-tóhoz és a turáni alfádon keresztül a Káspi-tengerhez fog ve­zetni. Amikor Davidov a moszkvai energia- tudományi intézetben ismerielte tervét, azt is elmondotta, hogy Nyuga'Szibé­riában az Arai és Káspi alföld közölt képezik a vízválasztót, amely legma­gasabb pontján 49 mé:errel lesz a visszafelé fordított folyó szintje felett. Ennek az akadálynak megoldása rend­kívül nehéz — hangoztatta —, de a szovjet technika meg tudja oldani. Mindössze egy évvel a történelmi jelentőségű beszéd után megtudta a világ, hogy a szovjet mérnökök elhárították ezt a hatalmas akadályt. Az atomrobbanás, amit az amerikai szeizmográfok jeleztek, a Turgaj.kapu­nál történt az év elején. Békés célokat szolgát a szovjet atomrobbantás Párisi jelentés szerint az egész francia sajtó — a jobboldali lapokat beleértve — veze’őhelyen, szenzációs formában közölte az értesülést az atomerő békés felhasználásáról a Szovjetunióban. A Szovjetunióban bekövetkezett atomrobbanás békés célokat szolgál — jelenti első oldalon a harmadikutas Combat. A Ce Soir hosszú cikket közöl a szovjet atomenergia kérdéséről. A szovjet tudósok kezében az atomerö eszköz lett a földrajz megváltoztatására — írja a lap. — Nemcsak a föld arcu­latát, hanem az éghajlati viszonyokat is képesek ma már megváltoztatni és óriási sivatagokat lakhatóvá téve eme­lik az egész emberiség életet. Többnapos előkészítés után angol-kínai értekezletet tartanak Londonban Az Uj-Kína hírügynökség pekingi je­lentése szeriül december 3-án és 4-én többhónapos előkészítés után angol-kina; értekezletet tartanak Londonban. Célja az, hogy megbeszéljék a barát­ság és a kereskedelem kifejlesztését a két ország között és állanó szerveze­tet létesítsenek a baráti szálak meg­erősítésére, Nagybritannia és Ujkína között. Az értekezlet rendezői között van Dutt, az Angol Kommunista Párt alelnöke is. Az egyik angol kommunista hetilap részletesen foglalkozik az értekezlet­tel és rámutat annak fontosságára mind a két ország szempontjából. A munkáskormány politikája értelmében azonban, mint Bevin az slsóházban kijelentette, Anglia mindaddig nem is­meri el Uj-Kína kormányát, amíg erre Washington engedélyt nem ad. A lap felhívja a gyárakat és szakszer, vezetőket, hogy valamennyien képvi­seltessék magukat az angol—kínai ér­tekezleten. Az AFP londoni jelentése szerint Anglia elhatározta, hogy valószínűleg még ez évben eli- ismeri a Kínai Népköztársaságot. A döntés minden bizonnyal az angol diplomaták singaporei legutóbbi érte­kezletén történt és erről az ameri­kaiakat hilvatiosan tájékoztatták. Ugyanekkor Pertinax, a jobboldali France Sot külpolitikai rovatveze­tője azt írja, hogy a három nyugati külügyminisz­ter nem tudott megegyezni a ke- ketázsiai kérdésben. Az angolok gazdasági érdekeik miatt sürgették az elismerést, de Acheson húzza az időt, mert az elismerés 8Z USA keletázsiai politikája csődjenek nyilvános beismerését jelentené. Más­részt az amerikaiaknak „roppant kellemetlen lenne, ha a Biztonsági Tanácsban a Népi Kina képviselője ülne. Az értekezlet az imperializmus történelmi Jelen­tőségű ázsiai vereségét tetőzi be. A. Kínai Népköztársaság diadalmasko­dott és most az angol kormány kény­telen a Kommunista Párt által veze­tett népi demokráciával tárgyaló asz­talhoz ülni. Jellemző az is, hogy a tárgyalás előkészítéséhez az Üldözött Angol Kommunista Párt támogatását kérik. Ez a tény is csak aláhúzza az angol nagytőke szégyenteljes vereségét és egyben az angol kommunisták tekin­télyének megnövekedését jelenti. radicsomot varázsol. „Mi nem akarunk háborút — mondotta Malenkov elvtárs — és mindent megteszünk, hogy meg- oknrfálv077 vk azt." És nyugodtan jelenthette ki e* most félnek először az amerikaiak is: „A szovjet emberek na.n fél- dik az embernek a természettel folytassanak a kapitalizmussal." Félhet-e az olyan nép a békés versenytől, mely a kommunizmust építő társadalom hatalmas erköl­csi. politikai, gazdasági és tudo­mányos fölényével diadalmasko­folytatott küzdelmében, mely az atomerővel begyeket mozdít el, folyókat térít ki medréből, meg­változtatja az éghajlatot, a siva­tagokat virágzó kertekké és ter­mőföldekké varázsolja? Nem. itt félnivalójuk csak az imperialistáknak van! A szocia­lista Szovjetunió nem fél verseny­re kelni, mert a természet erőit minden más társadalmi rendszer számára ismeretlen méretekben alakítja át termelő erőkké, hogy mielőbb felépítse a dolgozók min­den szükségletét bőségesen kielé­gítő kommunista társadalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom