Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-08 / 259. szám
1W9 NOVEMBER • NAPLÓ Q3'iivmuf(L díLizl/iö- djfrLq&z&L hímzett teeút&t SZTÁLIN ELVTÁRSNAK Népes küldöttség kereste fel a Pírt • Raranyamegyei Bizottságát. Hat délszláv község tíz kiküldötte jött el, hogy bejelentse: Baranya délszláv dolgozói elhatározták, hogy Sztálin elv- társ születésnapjára ajándékkal fejezik ki hálájukat azért, mert a diadalmas Vörös Hadsereg őket i.s felszabadította és a soviniszta Horthy-rend- szer terrorja után most ők is élvezhetik a bölcs sztálini nemzetiségi politika alapelvit, a nemzetiségék egyenjogúságát. Ká'toTyból Kasra povies András, Szabó Fábián és Jienáirt Mária, Átáról Udvaráéi György, Udvarácz Mihály és Standovár Mihály, Személyről Lukács Mária és Bogdán János, Olaszibói Simácz András, Lotliárdról Huzsics Tamás és Belvárdgyilláról Sciivegál Ferenc jöttek, hogy bejelentsék szándékúkat: december 21-éré, Sztá’in elvtárs születésnapjára remekbe hímzett térítőt szeretnének elküldeni » dolgozó nép nagy vezérének. A Kossuth-dljas Kaszapovlcs Andris délszláv országgyűlési képviselő terjesztette elő szándékúkat., — Mi délszláv dolgozó parasztok — mondta —, valamennyien megértettük, hogy a Szovjetúnió hozta el a mi szabadságunkat és jólétünket is. Sztálin elvtársnak tartozunk hálával és ezt a hálát szeretnénk kifejezni az ajándékkal. — A-rért — tette hozzá Simácz András olaszi dolgozó paraszt —, hogy az iskolában a mi nyelvünkön tanulhatnak a gyerekeink., magunk is szabadon beszélhetünk, a földosztásból is kaptunk, mint más és mindenben olyan jogaink vannak, mint az ország többi dolgozójának. Mi ezért hálásak vagyunk, minden délszláv hálás ezért. — No a kulákok nem hálásait — igazította ki Ruzsits Tamás Lothárd- rúi. — Az igaz, b kulákok nem — hagyta rá Simácz András —, mert a ku- lákoknak most Titúéknál leime jobb. — Odaát a kulákoknak adták a hatalmat — magyarázta a belvárdgyulai Schvegál Ferenc — nálunk meg a mienk, a dolgozóké a hatalom, Ez a különbség! — Es az is — toldotta meg Jenárt Mária —, hogy itt már jólétben élünk, Jugoszláviában meg a dolgozóknak nincs semmijük, mert 7 itoék elveszik tőlük — En tudom, mert nagyanyám Jugoszláviában él. Onnan írt levelet, amiben az van, hogy ott nem lehet kapni semmit. Azt is írta, hogy írna többet is, de nem mer. — Mi is tudjuk — mondta Udvarácz Mihály Átáról — majdnem mindegyikünknek van valami rokona vagy barátja Jugoszláviában vagy a határon. Látjuk, hogy mi a különbség. Elmesélik, hogy odaát mit ésináinak Titóék, Elmesélik azt is, hogy nem sokáig hagyják magukat. Titokban szervezkednek, van már új Kommunista Pártjuk is, ami vezeti őket. így nyilatkoznak a délszláv kül döttség tagjai, akik elmondják, hogy a díszes térítőn, amit ajándékba ad némák Sztálin elvtársnak, egy fegyveres szovjet katona és egy mohácsi sokáé népviselctű menyecske fognának kezet, jelezve a felszabadulást, a testvéri együttérzést és a jólétet, amit már elértünk és ami egyre növekszik. Természetesen nemcsak az itt képviselt hat, hanem valamennyi baranyai délszláv község dolgozó parasztjai hozzájárulnának a terítő elkészítéséhez. Ezt az ajándékot Baranya többezer délszláv dolgozója küldte. Sztálin elvtárs, minden dolgozó nagy vesére biztosan örülni fog az ’ajándéknak, amely azt jelképezi, hogy a magyar- országi délszlávok megtalálták már a helyes utatA Baranyamegyei Pártbizottság hoz- zijárult a kéréshez. A délszlávok díszes és értékes térítője, amelynek értékét a sokezer délszláv őszinte hálája és ragaszkodása adja meg, Sztálin elvtárs 70. születésnapján ott lesz Moszkvában, a Kremlben, köszöntve a világ dolgozóinak bölcs vezérét. Felülvizsgálattal erősítjük termelőcsoporftjainkat Termelőszövetkezeti mozgalmunk nemcsak országos, de déldunántúli vonatkozásban is jelentősen megnőtt az ősz folyamán. „A falvakat megcsapta a szocializmus szele“ — mint azt Rákosi elvtárs mondotta 6s ennek hatására hatalmas méretekben haladt előre a falu szocialista fejlő dósé. Ezt a hatalmas fejlődést tanúsítja az, hogy míg Baranyában augusztus hónapban 14 csoport működött, addig ma már 84 csoportban dolgoznak együtt az új utat megtalált dől- \ gozó parasztok. Hasonló fejlődés ta- t pasztaiható Somogybán is, ahol a ( TSzCs-k száma 18-ról 79-re cmelke- ] dett és Tolnában is, ahol az augusz- . tusban dolgozó 13 csoporttal szem- , ben ma 58 csoport dolgozik. ■ H asonló fejlődést látunk akkor is, ha a csoportok tagjainak számát és a művelésükben levő földterületet nézzük meg. Baranyában ma hétszer annyi dolgozó p.frászt végzi munkáját termelöcsoportban, mint még augusztusban és csaknem nyolcszor akkora löldlej-ületen. Ilyen mértékű fejlődés tapasztalható Tolnában és Somogybán is, mind a tagok számát, mind pedig a földterületet tekintve. A csoportok fejlődése azonban nemcsak a tagok számában és a földterület emelkedésében mutatkozik meg, hanem csoportjaink gazdasági megerősödésében is. Tavalyi csoportjaink. melyek ellentétben az idén alakultakkal, csaknem kizárólag nincstolen agrárprolctárokból alakultak, ma már jelentősen megszilárdul tak. Szemléltetően igazolja ezt a Remény-pusztai termelőcsoport helyzete, moly nincstelenekből aLaku’t tavaly és' amely 101.728 forint tiszta nyereséggel zárta a gazdasági évei. Ebben a csoportban éss Baranya, Somogy, Tolna számos csoportjában a tagok olyan jövedelemre tettek szert, amilyent azelőtt nemcsak egy kis- paraszt, de még egy középparaszt sem mert sohasem remélni egyéni gazdálkodással. f vz az erősödés, ez a fejlődés -a azonban túlnyomórészt meny- nyiségi vonatkozásban ment végbe. Ezután a nagymennyiségű erősödés után az a feladat vár ránk, hogy most már minőségileg is megerősítsük csoportjainkat. Termelőszövetkezeti csoportjaink ugyanis minőségileg nem mindenben tudták követni ezt a rohamos fejlődést. A tapasztalatcserén tanultak nem maradnak papíron Komló után Moosehszaboleson is megalakul a sztáhánov-brigád Kilencven méter hosszú a fejtés. Oldalán széles sávban fénylik, ragyog a szén. Fökije és a kifejtett rész pilléreire hatalmas kőváraival öt szint támaszkodik. De biz-losan állnak az ácso- latok és védelmük alatt húsz bányász dolgozik naponta a fejtésben. * Ma is... Do ma máskép, mint eddig, Jobban, mert példaképüket, a Szovjetunió sztáhánovlsta bányászait követik munkamódszerükben. Bertus Imre I. a fejtés csapatvezetője tegnap átbeszélte a termelési felelőssel: ■JT7J T T beállítunk, akik egyedül htit emaerl azzal foglalkoznak, hogy a . fát, pontosan olyan méretben, ahogy kell, kéz- hezadják a nyolc vájárnak... — Kusz Jánost állítjuk az élre, ] hadd mutassa ő az utat, hiszen ő is. kezdte meg... i Es megindult a nagy nap mur.klja.1 Fönt még rakták a csúszdát, lent aj fejtés aljánál mar dübörgött az elsö( fejtőkalapács, aztán egymásután csat-, tan föl utána a többiek hangja is. Az élen Kusz János vájár halad. Megérkeznek a „mecsekiek” is. Mc- csekszabolcsról, Pécsbányáról, Vasasról. De itt vannak a pécsi városi párt- bizottság részéről Lendvaj elvtárs, az üzemszervezö, Köhler elvtárs, .a bá- nyásztiíkár, a bányászszakszervezet területi titkára, Láng elvtárs is. I t- T”i Leülnek a fejtésben. Tízen VatlMl! először csak nézik a ' munkát. Börzsei Mihály elvtárs, a mecsckszabolcsi Fe- renc-akna bányamestere kezdi el a kérdéseket. Kis jegyzetfüzed lianfar meglelik, s a szénpor a’att is biztosan csillannak egyenes betűi, „flogy kezdték a munkát, húi)y vájár van, hogy megy a szállítás...” Tengernyi kérdés. Mellettünk felsóhajt valaki. Wéibl Dezső az. Sapkáját féltél ja egész a feje búbjára, szeme vágyakozva néz a szeles szenrétegre. — Csak egy... egycllen egy lenne nekünk ilyen.« Akkor kéne megnézni, hogy lelje sítjük az elöirányzaot. Nem is. bárja ftokói.g !étlcni}J, „kós-'óiéra” c kéri a Vájártól a fej ökalapácsot cs fénylő arccal áll neki a fejtésnek. Pé'dájót követik a többiek is, közeiről tapasztalni a dolgokat, úgy mun ISokat nézi!'. kában, ez az igazi. Lejjebb Börzsei elv.árs, Köhler elvtács rugaszkodik a munkának és Hartmann etwiárs a Szent Is ván akna egyik legjobb vá-; jóra. Kusz elvtársat is. Az a négyszázötven, százalék, ” nagy darázs a mecsekiek fülében. Van aki kételkedik. Például Török István Mecsek Szabolcs ró1. „Nehéz az, valaminek közre kellet játszani..." Közre há\ Akaratnak, lelkesedésnek, munka és hazaszeretetnek. Ez játszott „közre“ Kusz János vá- jvam iiil. Lemennek a pécsié!: a fejtésen; jöttek, láttak. Hogy ki győzött? Mind a kelten nyertek. A 'komlóiak éppúgy, min: a mecsekiek. Mert míg lefele mennek a pécsiek tényleg kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik Weisz Jó zsef elvtárssal a femelés» felelőssel, hogy lehetne még jobban, még köny- nyebben dolgozni. Hogy ők mit vittek Komlóról? Azt, hogy a mécsek- szabolcsiak is belé jen ették; ők is szlá. Itánov brigádot alakítanak, s válláraik versenyre hívják a pécsbánya e’epie kei és a vasas iakat. S a Sztáhánov-brigád ezen az első napon, a csúszda átrakási nehézséggel is 198.22 százalékra, tehát majdnem kétszáz százalékra teljesítene normáját. És ez csak a kezdet... Hiányosságok vannak még a ter- melöcsoportoknll mindenekelőtt a politikai munka terén. Ennek oka az, hogy a csoportokban csak későn szerveztük meg az üzemi pártszervezeteket és így hiányzott az a motor-, mely biztosította a lendületes, nagyobb hibáktól mentős munkát. A gyenge politikai munka következtében állott elő néhány csoportban a kapitalista és a szekta veszély, az, hogy egyes tagok egyéni boldogulásukat akarják előmozdítani a többi tagok rovására. De a gyenge politikai munka következtében állottak elő az olyan hibák is. hogy néhány helyen az ellenséget i« beenged’ék a csoportba, mint például Pécsvára,- don, ahol két kuliknak is sikerült befurakodnia a csoportba. Másik hiányosság csoportjainknál a munkaszervezés terén mutatkozik: aminek következtében nem használják ki te! ies‘ egészében a nagyüzemi termelés előnyeit. Ez különösen a nagylétszámú, nagy íö'd őrülettől rendelkező csoportoknál jo'entkczct Harmadik hiányosságként a belő szervezeti élet lazaságát kell megemlítenünk, a r.soportértokpzletek, eí- hanyagolisát. egyes csoportoknál az intézőbizottság szerepének és hatáskörének tisztázatlanságát másoknál. Ezek a hiányosságok szükségessé teszik, hogy hatalmasan megnövc'-e- dett és megerősödött termelőszövt kezeli mozgalmunkat mos: köze'clb rő! megnézzük és minden csoportnál a helyszínen vizsgáljuk meg a minőségi fejlesztés céljából elvégzendő teendőket és hogy ezeket, a teendőket. mindjárt a helyszínen el is végezzük. Í jpzt a célt szolgálja a felü'.yizs- -t gálás, mely nőm bürokratikus ellenőrzés, hanem cselekvő segítség a csoportok munkájának megjavítására. Ebből a szempontból kell értékelniük a felülvizsgálást mind a felülvizsgálóknak, mind a felülvizsgálásra kerülő csoportoknak. A hétfői nappal mindhárom megyében megindult a felülvizsgálás. Ez a munka, ha felülvizsgáló-bizot'- ságaink egy pillanatra sem veszítik szemük elől Pártunk falusi politikájának alapelveit Pártunk vezetésével és a csoporttagok megértésével hatalmas lépéssel viszi előre termelő- szövetkezeteinket és nagymértékben elősegíti a falu szocialista fejlődését. |JS az, ami összefogj.? Komlót, Mecseksz-abolcsot, Vasast és Pécsben yát? A hi:, és bizalom egy új éleiben, amit nem sü'.t- ga’ambként várnak, hanem amit két erős karjuk, igazi kommunistákhoz mfttóan maguk épí enek ki maguknak és az egész dolgozó népnek. Tagadlak a pécsi népbíróság előtt a fabi vészíörvényszék hóhérai Nagy érdeklődés melleit kezdte tárgyalni a pécsi népbíróság Rihmer tanácsa az 1919-es tahi „vésztörveny- szék” fehérterrorista gyilkosainak bűnügyét. A vádlottak: Dobos Endre 58 szempontból világítsa meg a kérdés', ami őhozzá legközelebb áll. Kolrltár elvtárs egész belejön a beszédbe, látszik rajta, hogy szívesen mondja el, hogy került a község a legjobbak közé a sajíóterjesztcsben. Szívesen beszél a népnevelőkről, szívesen mondja el, milyen lelkesen dolgoztak Máté János, Sárdi Gyula, Bálint Endre meg a többiek. És *7, ív csen beszél :i masa munkájáról is, melynek, sarokköve az volt: mindenkinél megkeresni; hogy neki egyenleg miért fontos az előfizetés, neki személyszerlní Kelemen Fe- rencné közé ppar asz Inak, vagy Keő István kisparasztiak miért szükséges az, hogy járjon az újság — Kelemen Fcrencné. majdnem húsz holdas középparaszt — folytatja to- i Vagy húszán voltak a teremben. Parasztemberek, és parasz‘.as6zonyok, parlagok és nem párttagok. Szemben velük Koíitár elv.árs- állott a helyi szervezet propagandistája. A sajtóról beszéli, nekik, a megyei parisaj óról. Nőm mondott nagy szavalta . Egyeze. rüen magyarázta meg, hogy miért nem tud dolgozni nélküle egy népnevelő, hogy miért van rá szükségük a pálr.'Ingóknak, hogy miéri van szüksége rá a dolgozó panasz oknak. Itolilái- elviül-« voll az első új előfizető Vásároedombón. A következő IS új előfizető pedig a 18 népnevelő. Mind kivétel nélkül megrendel ék a Dunántúli Naplót, mielőtt kimentek volna a tahiba előfizetőket gyűjteni. J Sajá- előfizetésükkel a kezükben, a jó I példával fel fegyverez ve indullak harc i ba a megye-i párll-ap icrjcszl£scc.T*. 1 Szombaton cs'e kezdtek meg a mun. 1 kát. 'Fclosz oták egymás között a ía- !lut és meglátogattak mindenki, kivédve a kulakokat. Vasárnap _ délig Illés i Antal elvlárs, a község bírája, a pártiéinak már több mint 10 olöfizo'őt szer. 1 zeit, Sr.rdi Józsefnek is ö' előfizetés • volt már a zsebében és Kolitár Zoltán * elvlárs is 7 embernek magyaráz a | már inog sikeresen, hogy érdemes elŐ- | Űzetni a Dunán! üli Naplóra. — Nem In olyan nehéz munka ez —- i mondja Koötár elvtárs. Az a fon os, vább Kolitár elvtárs. Mi lehet az ö J problémája? Hall innen is valamit, cm ^ nan is valamit. A Szőke János, meg a f Hetesi József-íéle kulákok elindítanak f egy rémhírt, meghallja, napokig két- (f ségek között van. Ha olvassa az ujsá-1 got, akkor mindennap tudja azt is,\ hogy mi a helyzet, nem leltet minden J sületlenséggel félrevezetni. i — Vagy olt van. Keő István. Nálunk 5 még nincs lerme'.őcsoport, pedig töb- f ben vannak, akik szeretnének, mint pél- f dául Keő István is. Mondtam neki, hogy r Pista bácsi, az újságban egy'héten két- j szer-báromszor is írnak valamelyik \ termelöcsoporíróL A Naplóból pontosan i megismerheti a csoportok életét, műn- i káját. Mire odakerül a sor, hogy mij megalakítjuk a csoportunkat, akkorára f nekünk már sokkal könnyebb lesz, t .mert mindennel tisztában leszünk. * Síéc sokáisr mesél. Kolitár elv-) társ úgyszólván elmeséli mindazokat, t akiket ö szerzett meg a Napló hatvan-t egynéhány új vásárosdombói előíizető- f je közül. ( Aztán beszél még a többiek munka- í járói is s amikor búcsúzunk, még utó. J nunk kiállt — De azért nem állunk meg. Leg-! alább százra íel akarjuk vinni! $ Moso yogva bemegy, pedig meg én) ; is szerelném visszaváltani neki: i — Ha ezután is ilyen jól dolgoztok,! • biztosan fog ez sikerülni. 1 éves bábomegyeri gazdatiszt, dr. Boti" Lajos 62 éves iabi ügyvéd, dr. Budavári Kájoly 85 éves volt járási tisztiorvos, tahi lakos, Bcncze János 57 i éves fuvaros budapesti lakos. Gombér György 62 éves tabi földműves Kiss Sándor 60 éves felsöregi föld műves, Sztemáth Ferenc 56 éves tahi földműves és „báró” _Wei&scnbacbv Iván 62 éves nyugalmazott somogy: vármegyei főjegyző, tabi lakois. háborús bűntett miaít kerültek a népbíróság elé. A vádlottak mint a fehértenor ideje alatt hírhedt tabi vé-sztörvényszék tagjai, tettesei és részesei voltak a törvénytelen kivégzésok egé3z sorozatának. A vésztörvényszék tizenegy kommunistát kivégzett. A íabi gyilkosok áldozataikat először félig boltra verfék, és • legborzalmasabb kin /.ásóknak vetettek alá őket. Somogyi Ferenc nyomdászt, a tabi munkástanács vezetőjét a tabi piactéren akasztották fel és akasztás előtt az áldozat nyelvét a gyilkosok kitépték. A népbiróság a vád ismertetés« után elsőnek ár. Bolt Lajost baUgat. ta ki, aki tagadta, hogy ö árulta volna cí a munkástanács tagjait és bármilyen része is lelt volna a gyilkosságok elkövetésében. A hallgatóság négy derültsége közben „szocialistának" merte nevezni magát Ezután Dobos Endre kihaíígRtásár* került a sor. Tagadta, liogy részt vett volna a gyilkosságokban. Ezután sor került a többi vádlót; 'kihallgatására is. 1 A kihallgatások hétfőn a késő dél 1 utáni órákban érlek véget. A ncpb( [ róság kedden 'kiszállt Tabra a hcK .színre és megkezdték a nagyszánt tanuk kihallgatását.
