Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-06 / 258. szám

RM» NOVEMBER # 4 Sagry Októberi Forradalom Oroszországban megdöntötte a búr- zsoá-f«udális rendszert és gyökeres változást hozott az emberiség törlé- fielmében. Elindította a tervszerű gaz­dálkodós szocialista rendszerének épí­tését. amely a termelő-eszközök tár- sadejlmi tulajdonán és az egységes állami népgazdasági terven alapul. A kapitalizmus társadahnasítja a termelés folyamatát. Óriási gyárakat és ütemeket létesít, amelyekben a bér- rmtnkások nag7 tömegeit alkalmazza, * javak előállításában a munkások egész sorának társadalmi munkája vesz részt és amelyek végeredmény­ben az egész társadalom szükségle­teinek kielégítését kellene, Irogy szol­gálják. De a kapitalizmusban a ter­melési folyamat társadalmi jellege éles ellentmondásban van a termelő­eszközök magántulajdonával és a tár­sadalmi munka termékeinek egyéni kisajátításával. A tőkések profit hajhás zásukban egyre növelik a termelt javak mennyi­séget és nem számolnak a lakosság vásárlóképességévcl. A kizsákmá­cA kínai Űíéj~a ;:r !|i , • \fr ■ * Nagy SsatsWisía Forradalom megnvifolffl a protetárlorra- ftitmn X ísggvókáf. A kínai nép is a győzelmei november 7-nek köszönheti, bo-jy e háláim as országból már csaknem rnnra- dckíalanul kiverte az imperialista hódítókat és a hitvány áruló­kat. Ennek a diadalmas harcnak egyik megrázó történetét idéz­zük. A Kommunista Párt zászlaja alatti hazája demokratikus újjáépítéséért küzdi kínai ifjúság hősiessége példaifi-daló. Elég, ha csak Lju-Fn-Lán történetét mondjuk el. Tizenhét éecs és az ifjúság „Kínai Zó jártak" hívja. Alakjában a kínai fiatalság legszebb jellemvonásai tükröződnek. Az Északi Sansz vidékén szegényparaszt családban született. Korán megismerte a nélkülözést és Ínségei. Amikor betöltötte tizenhetedik évéi, a népi felszabadító hadse­reg soraiba lépett. Ezt természetesnek tartotta, hiszen a fiatal lány jól mcgírletfc, kin adnak atyjának tőidet, kik védik a nép érdekét és kik karcolnak a Kuomintang banditák ellen. Lju Fu-Lán közkatona voff és becsülettel teljesítette katonai köteles­ségét. A törékeny kislány bátor, kitartó harcosnak bizonyult. Bajtársai közül senkisem hallotta panaszkodni. Amikor az ezred támadást intézett az ellenség ellen, Lju Fu-Lán mindig az első tűzvonalban küzdött. Egyszer azonban a Kuomintang fogságába került. Az ellenség örült a fogolynak, remélte, hogy a Népfelszabadító Hadseregre vonatkozó ada­tokat húzhat ki belőle. Ravaszsággal, hízelgéssel próbáltak tőle tájékoz­tatást kicsikarni, de Lju Fu-Lán hallgatott. A tisztek megdühödtek, fenye­getni kezdték, majd a legnagyobb kínzásokhoz folyamodtak. De Lju Fu-Lán n felejthetetlen Zója Koszmogyemjánszkájához hasonlatosan, egyetlen szót sem szólt. A kínai közmondás azt tartja, hogy a férfiasság szárnyal ád az emberi­nek, « néphez való hűség pedig a gyémánt keménységét... órákig kínozták a hóhérok, testét és arcát elöntötte a vér a borzalmas ütések nyomán. De akaratát nem tudták megdönteni. Ekkor sorrakerütt a „Cado", a hosszú kés. Ezzel a késsel vágták le a gyilkosok az ifjú Lju Fu-Lán lejét. A fiatal hősnő haláláról hamarosan tudomást szerzett a Népfclszaba- •tító Hadsereg, kiváltkópcn azok a harcosok, akik annak a városnak ostro­maira készültek, amelyben Lju Fa-Lán meghalt, A várost egycsapásra fel­szabadították. Mao-Ce-Tung, a Kommunista Párt vezére, a hősnő teteme feletti gyászbeszédében mondotta és sírkövére vésefe e szavakat: „Boldog­nak született, hősként halt meg." v 'A „Kínai Zója'' neve drága a nép szivének. Hőstetteiről dalokat, mon­dákat Írnak. Nemrég Beipinben szinrehozfák a „Lju Fu-Lán“ operát amely az új demokratikus művészet alkotása. Minden előadás hazafias tüntetéssé válik. Lju Fu-Lán a hősi halált halt kínai lány, mintaképe a kínai Hiú­ságnak, amely boldogságát és életcélját hazája demokratikus újjászületé­séért vívott küzdelmében látja. Íme, a Szovjetunió dicső Ifjú Gárdája hőé követőkre talált Kína fel­szabadult földjén is. A szocialista haza és a béke védelmezője ;rií.': *...Az szovjet hafatom rövid történelmi idő alatt bevehetet­len erőddé változtatta országun­kat. A világ valamennyi had­serege közül a Vörös Hadse­regnek van a legszilárdabb és legmegbízhatóbb hátországa.“ Sztálin. L enin k.9.18 január 28-án aláírta a népbiztosok tanácsának rende­ltét, a munkásodé és parasztok Vö­rös Hadseregének megszervezéséről A Vörös Haditengerészet február Iá­én alakúit meg. „Ma nem azért harcolunk — mon­dotta Lenin — hogy idegen népeket kiraboljunk, hanem hogy megvédjék a proletár forradalmat és ezt a vég •ókig meg js fogjuk védeni.“ A Párt é* a nép fogjobb fiai csntfakoztak a hadsereghez. „Mindent a frontért! Minden! a gyözefemért!“ — ezzel a jelmondattal dolgoztok és harcoltak * szovjet emberek milliói. A Szovjet Hadsereg a beavatko­zókkal és a fchérgárdi'stákkut vívott harcban erősödött meg. A fiatat Szovjet Hadsereg győzött, kiűzte a beavatkozóikat, szétzúzta a fehérgár­d istákat. A polgárháborús évek után meg­kezdődött a szocialista építőmunka. A sztálini ötéves tervek eredménye­képpen a Szovjetunió hatalmas ipar: állammá leit. Ennek következtében a liszbcrcg technikai felszeretése a teg- wagasabbrendüvé vált. A Szovjet Hadsereg erejének tc- hcrprybája volt a hitleri Né- 'ncíországgr.l szemben vi-elt Nagy Jonvédő Háború, mely a hódító, min- t«nr» ets-'W ellenségre rövidesen súlyos csapásokat mért. A háborúnk döntő fordulatot adott a világra szótó történelmi esemény: a sztálingrádi győzelem. Többszázezer főnyi német katonaságot kerített be és semmisí­tett meg a dicsőséges Szovjet Hadse reg. A sztálingrádi győzelem bebizo­nyította a sztálinii hadvezetés fölé­nyét az imperialisták srafégiája cs taktikája felett. A szovjet csapatok 1945. év elején átkelteik az Odera folyón, elfoglalták JCetet-Porok/országot és kemény csa­ták után bevettek Berlint. A fasiszta Németország leverése után a Szovjetunió megkezdte hadmű­veleteit az imperialista Japán etfen. A Szovjet Hadsereg a hajóhaddal együttműködve, rövid idő alatt szét­zúzta a Kvantung-hadsercget és a ja­pán imperialistákat feltétlen megadás­ra kényízerftette. Ezzel végétért a második világháború. A szovjet fegyveres erők azért ■^■győztek, mert a szovjet 'kato­nák a Kommunista Párt vezetése afaít a nép érdekeiért harcolták. Há­borújuk igazságos volt: felszabadító háború a haza védelmére és a 'elgá­zolt népek, köztük a magyar ncp fel­szabadítására. A Szovjet Hadsereg azért küzdött te minden nehézséget a győzelemhez vezető úton, mert igazi népi hadsereg, amely a más népek megbecsülésének szellemében, az or s/ágok közti béke megvédésének sül­iemében nevelkedett. A szovjet fegyveres erők ma is J megvédik a szocialista cpitőmunka eredményeit és éberen őrködnek a b'cko ügye felett. lás növekedése mellett tönleremeasae UtingiMnitsítetl terwefóerWt fötyto­a kfedrutulajdonosofc js, s dolgozók nyomora napról-uapna növekszik, és ezért az árakcxeslct csökken. Hymó- don a termelt áruk tömege eWbb- utóbb nem talált vevőket. Sztálin rá­mutat arra, hogy a „kapitalisták, mi­után nem találnak fizetőképes keres­letet, mert a lakosság tömegeit ők maguk tették tönkre, kénytelenek a termett javakat elégetni, a kész árut megsemmisíteni, a termelést szünetel­tetni, a termelőerőket elpusztítani és ugyanakkor a lakosság milliói munka- nélküliségre és éhségre vannak kár­hoztatva, nem azért, mert nincs elég ára, hanem mert túl sok árut termel­tek.“ A kapitalizmusban az anarchikus, tervszerűtlen gazdálkodás mellett el­kerülhetetlenek időszakonként a vi­szonylagos túltermelési válságok. Mi­nél tovább fejlődik a kapitalizmus, annál gyakoribbakká válnak a válsá­gok, annál hosszabbak és puszlítób- bak, annál nagyobb nyomort és pusz­tulást hoznak a munkásosztályra és a kisárutermelökre. 'A Nagy Októberi Forradalomban megszületett az a szocialista állam, amelyben a termelési viszonyok össz­hangban vannak a termelőerők fej­lettségével. Közöttük nem lehet sem­mifajta ellentmondás, éppen a szovjet állam lényegei miatt. A Szorjetuoló- ban a társadalmi munka termékei, épp úgy, mint a termelőeszközök, magának a termelőnek, * népnek, il­letve a népet képviselő szocialista ál­lamnak a birtokában vannak. A. szoftattsta tervgazdáJVod*» legfontosabb törvény* * termelés szün­telen, ivröl-évne fokozódó emelkedés«. A Szovjetunióban a termelés á?an dőan fölfelé emelkedik. Különösen nagy fejlődést ért el a sztálini ötéves tervek idejében. így a* első Ötéves terv idején az ipari termelés, több mint 3.G-szoTosára emelkedett az D1S, évi termelésnek. A írnunk« tarméló- kenysege 41 százalékkal fokozódott. Ugyanekkor a kapitalista világban egy melységében és pusztító hatásá­ban példátlan válság rombolt. A második sztálini ötéves terv évei­ben az ipari termelés terjedelme av 1923-as évhez viszonyítva 2.2-szeresen emelkedett. Az ipari termelés a har­madik ötéves terv három éve alatt to­vábbi 45 százalékkal nőtt 1A Szov­jetunióban a második vriágháborii alatt az óriási nehézségek ellenére is .az országban növekedtek a termelő­erők. 1944-ben az ipar termelése nos növelés« és ezáltal a dolgozók életszínvonalának emelése. A szocialista társa dal ómban a ter­melőerőik növekedésével egyidöben növekszik a foglalkoztatott munkások száma is. A szocialista bővített újra­termelés a dolgozók tömegének ál­landó növekedését követeti meg. így például a Szovjetunióban 1948-ban a dolgozók száma kétmillióvá! növeke­dett. A szocialista gazdasági rendszer egyik alaptörvénye, a dolgozók élet­színvonalának szakadatlan emelése. A Szovjetunióban a dolgozók anya­gi jólétének emelkedése nemcsak a munkabér növekedésében és a tar gyász Iáéi cikkek árának rendszeres csökkenésében imrtatkoíik meg. Ezzel kapcsolatban kell még megemlítenünk azokat a batalnws ösoccgckefc, esa* tyeket a szovjet állam szociálif és kul­turális szükségleteinek kielégítésé fordít. Ezek az összegek egy-egy mun­káscsaládnál átlag a jövedelem 38 szá. zaíéfcát teszik ki. A szovjet nép boldog Sete, anya­gi és kulturális elölnek növekedése, a válságok és a munkanélküliség kikü szöböfése annak az Októberi Szocia­lista Forradalomnak köwikejméu ye. amely megteremtett« t irzociaTrsta ter­melési rendszer feltételeit. „Az Októberi Forradalom, tnirb- denckelőtt azzal tűnik ki, .hogy, áttörte a vUágtmperializamis arcvonalát, az egyik legnagyobl» tőkésállamban megfosztott* uralmától az imperialista Ühjtv zsoáziát és hatalom rnemelte a szocialista proletariátust, A bév- mnnknsok, üldözöttek, elnyo­mottak és kizsákmányoltak osz­tálya az emberiség történelme- ben először emelkedett uralkodó osztállyá és példájával inasával. ragadta a .világ proletárjait. Ez azt jelenti, hogy az Októberi Forradalom áj korszakot nyi­tott: n proletárforradolmak kor­szakát az imperializmus orszá­gaiban.“ . S z t ál ra*< Harcok zúgtak Btuaemréj« m&& harcok súgtak * lépésről lépésre hátrált a í«novad, wzikíába, völgybe, csúcsba vájta karmait — a kikopott feavmekad. 114 nemrég fearootk rúgtak * új dallal zuhogott « fenySrentfetait bab zó patakok mettett tört éfőre * felszabadító »-Kép.. és félszerese volt az 1940. évinek. A Szovjetunió termelőerőinek fejlő dósé a háborúutáni ötéves tervben egyre növekvő ütemben folytatódik Az ötéves terv utolsó érében az ipar: termelés terjedelme 48 százalékkal ha. ladja majd túl az 1910. évi szfnvona lat, a munka termelékenysége pedig 30 százalékkal emelkedik. A szovjet nép eddig elért termelési eredményei arra mutatnak, hogy az ő'éves terv teljesítése négy év alatt megtörténik. 1019 júniusában nz ipari bruttó ter­melés napi átlaga már túlhaladta a llábpriieliilli 1010 es év átlagos szín vonalát 41 százalékkal. A szocialista mezőgazdaság 1910-ben kétszerannyi termést adóit, mint 1013-ban, az ak kori mezőgazdaság. A Szovjetunió si­kerei azt bizonyítják, hogy egyedül *> tervszerű szocialista gazdálkodás biz­tosíthatja a válságok és a munkanél­küliség kiküszöbölését. A válságokat és munkanélküliséget nem ismerő szo­cialista népgazdaság megteremtette a kommunista társadalom felépítésének előfeltételeit. A ÍŐUÓS vilii» a második világ­háború utáni időszakban feltartóztat- katlanul halad egy új lú'termelési válság felé. Az USA-ban egyre nyil­vánvalóbbak ennek a válságnak az előjelei. A válságot nem hárítja c! sem a hírhedi MnrshalMcrv, sem az Atlanti Szövetség fegyverkezési verse­nye, sem a dolgozók fokozódó kizsák­mányolása. Az USA-ban criilő.szerinl hatmillió a teljesen munkanélküliek szánva. Olaszországban több mint két­millió munkanélküli van. A munkanél­küliség emelkedése figyelhető meg va­lamennyi marsliallizált nyugati or­szágban. A munkanélküliség ellen nuics más bizto silók, csak a termelőeszközök magántulajdonának megszüntetése, a Rí nemrég bsrcoikl zúgtak • már néhány óve, hogy szabadom ól nem fóliáit lo-ejteni teremtő kezéből a bak* fegyverét. Rt nemrég barock zúgtak / • ugyanitt az új alkotmány fésvyeib*» pihenteti tag jatt százezres se-reg. A m-ankásbadak, rgjeid Itt nemrég harcai! zúgtak • most boldog tőkkel fogad * hajnali 6ft. tán nem fonfcog ez, — mégi* mx ember épít s már látja háza. fetejS. Itt nemrég harcotk rúgtak úftalan tájakon a szovjet katona vívta ki örök jogaim ez éleihez, hazáihoz. Nem feledem soha! BÁRDOS B. A RT HUM Moszkva magas ege alatt A Kreml egyik legrégibb tornya, a Szpaszkij-torony tizedik emeletén von az óriási toronyórák szerkezete. Minden éjfélkor mezendülnek az órák és etjálszák a Szovjetunió himnuszát Hangjait a rádió hullámai szertevi­szik az egész világon. A zenélő Szpaszkij-torony fennséget hangját hallgatják a bálnavadászok a Jeges- tenger partjain, az Északi Fény vilá­gosságánál, a kazahsztáni kertészek gyümölcsöseiben, ahol az óriási piros almák teremnek. A Kreml toronyórád­nak dallamát ismerik a világ mindén országában és bárhol /elhangzik, az emberei: felragyogó arccal mondják: „Ez, Moszkvai“ „Az orosz ember szive sehol sem vert olyan hangosun, oly an boldogan, mint Moszkvában... Nem is tudom megmagyarázni magamnak azokat az érzéseket, amelyek a Kreml láttán tá­madnak fel bennem“ — irta Bjelinsz- kij, E több mint száz ’évvel ezelőtt irt sorokat büszkén vallja minden szovjet ember. De a mai Moszkva, a szovjet Moszkva sokkal többet jelent az orosz Moszkvánál. Annak az országnak a fővárosa, amely először lépett a kom­munizmus építésének óljára az egész haladó emberiség fővárosa, az új, gyönyörű világ zászlóvivőié. \ A S'ravjvi Mn.zkvii története IbiiS fnárcinsábun kezdődött, amikor n szovjet kormány Pclrojjrádl’^l Mosz­kvába költözött át. Azóta a Szpaszkij- torony lábánál, n Vörös Téren ját­szódnak le minden évben a május et­jei és az Októberi ünnepségek. Itt vonulnak el, elő folyamként hömpö­lyögnek az ünnepi menetvsztopok Moszkva dolgozóinak százezrei. 14 Vőirös Téren, « Mauzóleumban amelynek falait mind a tizenhat szov­jet köztársaságból küldött ritka már­ványból és porfírből emelték— afaszr sza örök álmái Lenin, a szocialista állató, megalapítója. 1015 június Sí-én a Szpaszkij-torong óráinak tizcxHi ütésére kezdődött a Vörös Téren a győzelmi díszszemle. A zene nárattes- mit elhallgatott. A harcosok menet- oszlopa hozta a föld felé hajlott el­lenséges lobogókat és ledobta a Nax- zóleum lábánál. Elsőnek Hitler zász­lója hullott a kőre és szítani nont akaró hurrázás közepette nézett Ic rtí az emelvény magasságából az, áld « szovjet népet győzelemre vezette n fasiszták dien: Sztálin genemtlsed­Négg esztendő tett el. Szemünk lát­tára változott és változik, folytonosan a háborűuiúni Moszkva képe. Újra nö­vekszik. A Szpaszkij-toionyból lelátni a szépséges Moszkva új utcáira, áj magas épületeire, a külváros gtfőnrrő- rá, napfényes hazaira, ahol a munká­sok laknak. A szocializmus országá­nak ipari fellegvárára, a ha1 adó szov­jet tudomány, művészet és knif&ma központja. Alkonvodik. A Kreml tornyai csúcsán lágyulnak a vörös csillag ok. .4 csillagok, amelyek messze világom­nak a Szovjetunió határain túl $*• A Kremlben már csak tgg tíritá- gitott áldok fénye sugárzik. TátAn éppen ez ablak mögött dolgozik író­asztalánál az, aki kovácsa és telke azoknak a győzelmeiének, amelyeket a s-ovjet nép a kommunizmus tándőkPl magaslatai felé vezető úton étert: Sztálin. V«r* Jtnber Ü J 'L> 1*, 'J'»!«1! ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom