Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-06 / 258. szám

Előre Lenin-Sztálin zászlaja alatt, Bákosi Mátyás vezetésével a szocialista Magyarországért! PÉLDAKÉPÜNK A SZOVJET ÚJSÁG ok millió szovjet ember kezdi *■-* munkanapját az újságok át­olvasásával Ez létszükség.elükké vált. A központból legtávolabb eső kerületek lakossága nap-nap után ui. i. Vitigo^an a mo.z^vai é.«»et . a belföldi és külföldi eseményeket, I öbib íjjint kétezer újság jelenik meg a Szovjetunióban és vala­mennyit. —- tegyen az nagy köz­ponti lap, vagy kicsiny sokszoro­sított újság, amely a gyárban vagy üzemben jelenik meg, — élénk ér­deklődéssel olvassák. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunió­ban az újság, az plvasó barátja és tanácsadója, támasza és segítőtár­sa. Vladimír Iljics Lenin meghatá­rozása szerint az újság kollektiv propagandista és agitátor és ugyanakkor kollektiv vezető is. A nagy Lenin azokhoz az állvá­nyokhoz hasonlította az újságot, amelyeket az épülőben lévő ház korjil emelnek, s amelyek meg­könnyítik a közlekedést, az egyes építők között, segítenek nekik a munka megosztásában és közös eredményeik létrehozásában, ame­lyek a szervezett munka gyümöl­csei. A szovjet újságok eredmé­nyesen teljesítik ezt a feladatukat. A szovjet újság a közlemény ™ tükre, a nép magasztos és nemes céljait szolgálja, a békéért és a haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért küzd. A szov­jet országban nincs és nem is le­het kínai fal az újság és a töme­gek közt, ahogy ezt a kapitalizmus országaiban látjuk. A szovjet ol­vasó egyben az újság alkotója is. Az újságot nem a professzionis­ták szűk kasztja csinálja, hanem kollektív együttműködés gyümöl­cse, a szovjet olvasó nem egysze­rű előfizető, hanem az újság barát- ja, lelke, aktívája, valóságos és igazi gazdája. íme ennek következménye az, hogy a Szovjetunióban az újságok, nak soha nincsen anyaghiányuk. Ezer szál fűzi őket a vállalatok­hoz, intézményekhez, szervezetek­hez. Például a „Pravda“ című uj- tóg naponta több mint ezer levelet kap. Az újság szerkesztősége fo­gadószobái mindig telistele vannak látogatókkal. Az újságírók napon, te találkoznak a fizikai és szellemi munka különböző dolgozóival, ■ résztvesznek az állami és társadal­mi szervezetek értekezletein és innen merítik a szükséges anyago­kat. Minden újság, szerkesztőségének •nunlcatársai társadalmi levelező­ket nevelnek és kapcsolatba hoz­nák ezeket a társadalmi munkáso­kat a sajtóval. A Szovjetunióban nündenekelőtt abból ítélik meg az njság munkáját, hogy milyen mér-" fékben vonja be a szerkesztőségen kívül álló szerzőket, milyen a kap­csolata a tömegekkel, hány levelet kap, hogyan veszi figyelembe az olvasó véleményét, hogy kifejezi-e Í ondolataikat, érzéseiket igényei­ét. ThJ emrégiben a moszkvai „Sarló és Kalapács" fémkohászati tyár „Martcnovka" című kis lapja * következő kérdéssel fordult ol­vasóihoz: -„Mi érdekes van az új- munkáitokban?" Nem sokára özönlöttek a szerkesztőségbe a vá­laszok, Körülbelül 3000 levelet kaptak munkásoktól, mérnököktől, hővezetőktől, könyvelőktől, bri­gádvezetőktől, technikusoktól. Az ®N>erek beszámoltak munkájuk eredményeiről, közölték tapaszta­lataikat, értékes javaslatokat ter­jesztettek elő, bírálták azt, ami akadályozza és zavarja őket jobb ^unkájukban, tanácsokat kértek. Az újság szerkesztőségei, szer­zői aktívájának kibővítése érdeké- ,®en alapok hatalhias. kiterjedt tervező és nevelő munkát folytat. nak. Tanácskozásokat és találko­zókat rendeznek az olvasókkal és a státuszon kívüli munkatársakkal, levelezőkkel, irodalmi köröket lé­tesítenek számukra és tanácskozá­sokat hívnak össze különböző, a gazdasági és kulturális, építéssel kapcsolatos kérdések megvitatásá­ra, saját és külső munkatársaik bevonásával, megvizsgálják a mun­kák állását vállalatoknál, intézmé­nyeknél, kolhozokban, éttermek­ben, áruházakban, klubokban. A szovjet szakszervezetek lopja a „Trud“ nagy mértékben alkal­mazza az úgynevezett „sztahanovi keddeket". Ezeken a „sztahanovi keddeken" a szerkesztőség olva­sóinak tömegössze jövetelt rendez, amelyen az olvasók találkoznak a magastcrmelékenységü munka mestereivel, mérnökökkel, tecniku- sokkal, műhelyvezetőkkel, akik munkájuk tapasztalatairól számol­nak be előadásaikban. A z elmúlt évben a termelés r” újítóinak előadásait kb. 34.000 ember hallgatta meg. Az előadásokat követő vitákban kb. 12.000 ember vett részt. Az újítók e'őadásnif rendszerint a termelési módszerek bemutatása követi s ezek az összegyűltek saját sze­mükkel győződnek meg az illető módszer hatékonyságáról. Ezzel az újság propagálja a ter- melé-ljbn élenjáró tapasztalatait, bővíti témakörét és széles szerzői aktívát foglalkoztat. A „Moszkvai Bolsevik" című újság szerkesztősége a minap érte­kezletet rendezett a mezőgazdaság élenjárói számára. A téma micsu- rini módszereknek földművelésben való alkalmazása volt Ezen az ér­tekezleten, amelyen körülbelül 100 ember vett részt. Szloletov pro­fesszor a K. A. Timirjazev nevét viselő mezőgazdasági akadémia igazgatója és tudós agronómus, kolhoz-brigádvezető szólalt fel. Valamennyi hozzászólás megjelent az újságban. Jelenleg az újság agrotechnikai levelező konferenciát rendez, ame­lyen számos mezőgazdasági dolgo­zó vesz részt. Elég megemlíteni, hogy’ az újság három hét alatt sok helyi cikket közölt, amelyek evvel a konferenciával foglalkoznak. A konferencia résztvevőinek előadá­sait nagy részletességgel vitatják meg a koUiozgyűlésen. Így sok ezer ember vesz részt a konferen. cián. A kolomení „Munkás" című ** újság, amely a moszkvai te­rületen jelenik meg Kolomea vá­rosában. körülbelül 250 társadalmi levelezővel rendelkezik, akik segí­tenek a szerkesztőségnek, a városi szervezetekben való munkában és nyilatkozatokat gyűjtenek ez új­ság egyes cikkeivel .kapcsolatban. Az újság szerkesztősége 1948-ban néhány érdekes mérnök, közgaz­dász, tervező értekezletet rende­zett a termelés racionalizálása és rentábilissá tétele témájáról. Szerény számítások szerint a Szovjetunió különböző újságainak munkás és falusi levelezőinek szá­ma több mint 2 millió. És még hány ezer, százezer, millió, szeré­nél az újságban kollektív szerző­ként olyan levelekben, aniclvek a szovjet föld dolgozói, Jegkülönbö- zőbb tevékenvségi ágakból, Sztá­linhoz, vezérükhöz és tanítójukhoz fordulnak, beszámolnak neki ter­melési eredményeikről, terveikről, hazafias érzéseikről. így számtalan sokféle szál fűz' össze a szovjet újságot az olva­sókkal. A munkások, parasztok, értelmiségiek levelezőinek hatal­mas hadserege vesz részt aktívan a szovjet sajtómunkában és ezért a Szovjetunió újságait joggal ne­vezik a tömegek szószékének. Malik leleplezte a Tito-banda legújabb magyarellenes hazugságát Az ENSZ Politikai Bizottságának november 2.i ülésén a görög kérdés vitájával kapcsolatosan Mevorah, a bolgár kormány képviselője- megje­gyezte, hogy Bulgáriát a görög parti­zánok anyagi támogatásával vádolják. Ezzel kapcsolatosan rámutatott, hogy az egyeztető bizottság valamennyi következtetése hazug, mert a tanukat görög hírszerző tisztek válogatták össze. A tanuk részben görög polgárok voltak, másrészt bíintetőrcndszabályok- kal megfélemlített egyének. Mevorah kijelentette, hogy Bulgária- a balkáni vitás kérdések rendezése érdekében az egyeztető bizottság legtöbb ajánlását elfogadta. Megállapodást azonban csak valamennyi érdekelt állam megegyezé­sével lehet kötni. A megegyezés leg­főbb akadálya a jelenlegi görög kor: many, amely nem akarja elismerni az albán-görög határt, mert igényt tart Albánia déli részére. Ami a nemzetközi nyomozó bizottságot illeti — mon­dotta Bulgária küldötte —, az ilyesféle bizottságnak bolgár területre történő bebocsátása összeegyeztethetetlen a szuverén állam jogaival. Malik, a Szovjeunió küldötte felszó­lalásában megjegyezte, a görög kül­dött elfelejti, hogy az UNO és az egyes szuverén államok viszonya egé­szen más alapon épül fel, mint azok a kapcsolatok, melyek Van Fleet, a gö­rögországi amerikai katonai misszió ve­zetője és Caldaris közölt kialakultak. Malik az ülés végén felhívta a bizott­ság tagjainak figyelmét arra a körü- ményre, hogy a politikai bizottság ok­tóber 29-i ülésén Tito kormányának képviselője kijelentette: „magyar csa­patok és határőrség október 27-én automata-fegyverekkel erős tüzet nyi­tottak a jugoszláv határ hosszában." AAalik beszédében megcáfolhatatlan té­nyekkel bizonyította a Tito-banda kép­viselője provokációs kijelentésének 'lá­ziig voltát Újabb tények a Tito-banda háborúalatti árulásáról Szófiai jelentés szerint Ratomir An- drics-Km-et, jugoszláv alezredes, nem­zetgyűlési képviselő, a Bulgáriában élő jugoszláv politikai emigránsok lapjá­ban, a Napred-ban/ újabb tényeket közöl a Tito-banda háborúalatti áruló munkájáról. A budapesti per után nyilvánvalóvá vált Titonak és ügynökeinek háború- alatti kémtevékenysége — írja. — 1943 szeptemberében fellángoltak a harcok Délszerbiában. Tito Meskovi- csot küldte Belgrádból Puszta-Rékára, ahol a, mi osztagunk '.artózkodott, hogy elfojtsa a mozgalmat. Megérke­zése után megalakította az első dcl- moravai brigádot, amelybe a legjobb harcosokat és kommunistákat sorozta be és Nyugatezerbián keresztül Bosz­niába vitte őket, mondva, hogy ezt a brigádot személyesen Tito kérte. Mint­hogy abban az időben Nyugatszerbiá- ban a parüzanmozgalom még nem volt kifejlődve és a megszálló erők hatalmasak voltak, ezt a brigádot már útközben csak­nem teljesen megsemmisítették, így tehát Délszerbiában a partizánmoz­galom egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig nem kapott többé erő­re. Számunkra érthetetlen volt, hogy miért kellett ezeket- a brigádokat Szer­biából Boszniába vinni s csak most látjuk világosan ennek a célját. Királyi fsadsfreg lisztjei a partízánveietöii ttefven 1944 tavaszán Délszerbiában újból fellángoltak a harcok. Nyilvánvaló volt, hogy a mozgalmat itt már nem lehet elfojtani és ezért újabb taktiká­hoz folyamodtak Meskovicsék. Meg­akadályozták, hogy a mozgalom élére igazi kommunisták kerüljenek. Titoék esért vezetőnek Pe'ar Sztambolics is­me'! angol kémei, a Szerb Népköztár­saság kormányának mai miniszterelnö­két és Szvelozár Vukmnaovics-Tem­po:, a jugosz'áv központi kormány mai miniszterét' küldték. Ez a két bandita — folytalja cikkét Andrics, —- nyom­ban megérkezése után a régi jugoszláv királyi hadsereg tisztjeit helyezte a partizánvezetök helyébe és c/zd ásták alá a felszabadító moz­galmat. 1944 májusában foglyulejteltük Gyu- rics őrnagyot, Drazsa Mihailovics is­mert cseínikparaticsnokát. Ahelyett, S&­Megjeleni Lenin és Sztálin könyve a Hagy Októberi Szocialista terradalenré! 'z’kra kiadásában rprv kötetben '-’"dmitek Leninnek és Sztálinnak «e'n '!? - iaS:,h amelyekben a Bol- Jv" . ;ut T,i<sry vezérei, az Októberi íl;.'.;1,'. ''i'" Szervezői, az .«Wj <yo íné.,,’m megteremtői a Nagy ■h forradalomnak sajátossá­gait és jelentőségét a legmélyebbre- ható tudományos elemzéssel jellem­zik és értékelik. ,A kötet Leninnek és Sztálinnak -zámix olyan müvét tartalmazza, amelyik most jelenik meg először magyar nyelven. (>. j: MT' hogy kivégezték volna ezt a gyilkost, Vukmanovics és Sztambolics nyomban felkarolták és a szerbiai fővezérkar fő­nökévé nevezték ki. Gyurics ma a szarajevói katonai iskola parancsnoka. Ezenkívül százszámra neveztek ki Meskovi­csék ilyen ellenforradalmi söpredé­ket magas állami- és pártfunkd- őkba. Mindezeket a tényeket — fejezi be cikkét Andrics alezredes, — onnan tudom, meri az egész háború folya­mán Délszerbiában voltam, mint az első délmorvai partizánosztag "parancs­noka. 4 SZVIMI) NÉP vezércikke a „pértzlebéüyegzési“ és más rémhírekről és a fokozott éberségről A Szabad Nép szombati száma rend­kívül érdekes vezércikket közöl „Több éberséget“ címmel. A cikk néhány fontos részét alább adjuk. A Szabad Nép cikke megállapítja, hogy uz erős béke'.ábor és a gyengülő imperialista táboF közti ellentét ma­gyarázza, hogy az imperialisták még a gyorsan lelepleződő hazugságoktól sem riadnak vissza, ha azoktól azt re­mélhetik, hogy átmenetileg zavart idézhetnek elő .a népi demoktáciák országaiban. Ezzel magyarázható az „Amerika Hangja" és az imperialista propagandagépezetnek az az állítása, hogy november 1-re a magyar kor­mány lebélyegzi, leértékeli a forintot. A cikk ezután így folytatja: „Ennek a kc/.ícsnck az (efi az eredménye, hogy a régi Magyar- ország hívei, akiknek egyre sorvadó politikai reményeit ezek a rádiók szokták {dónként hazugság-injekciók­kal élesztgetni, készpénznek vették a rémhíreket. Ennek megfelelően meg­indult a felvásárlás... Felvásárolták a csillárokat és a régi gramolónleme- zekef, a torontáli népi hímzésű téri­tekét és a 4700 forintos zenegépe­ket .. „Hétiön már megjelentek a mezei hadak: a kutákok. Ök folytattak a Pesten már lanyhuló vásárlási lázat." ,.A rémhírterjesztés ráment a fe­hérkenyérre is ... Ezúffaf november elsejére jövendölték a fehérkenyér megszűnését és ennek megfelelően október 31-én sokan voffak. akik öt vagy tíz kilogramm fehérkenyerei szereztek be..." A cikk a továbbiakban megállapítja: illetékes szervei nem adtak ki nyilat­kozatot arról, hogy eszük ágában sincs a forintot leértékelni, ellenben a lehető' legbőségesebben ellátták az állami üzleteket az eddig nehezen el­adható vagy elfekvő árukkal. A rend­szabályok helyeseknek bizonyultak. „A vásárlási láz és az adók gyors befizetése lehetővé (eszi — folytatja a cikk —, hogy a magyar demokrá­cia még több gyárat, traktort, isko­lát, szülőotthont építsen..." „A bazug propaganda ezúttal az ellenkezőjére vált. Most, hogy a vá­sárlási hisztéria elült, a magyar de­mokrácia gazdasági sz.ervei olcsóbbá tették a legelterjedtebb élelmezési cikket, a burgonyát és azoknak az okulására, akik az elmúlt napokban otyan mohón vásárolták a selymet, huszonöt-harminc százalékkal csök­kentette a seíyemáruk árát...“ „Mi pedig levonjuk ennek a rém­híráradatnak a tanulságát. Az egyik legfontosabb tanulsága kétségkívül az. hogy a magyar demokrácia gazdasági ereje hascmíílhatafíanul erősebb, mint ahogyan ezt a nyugati imperialisták propagandistái és rémhírferjeszlöi gondolták.. “ „A másik tanulság az, hogy a ku- íákoknál és spekulánsoknál még min­dig rengeteg a felesleges pénz... Re­méljük, hogy pénzügyminisztériumunk meg tudja találni a módját, hogy eze­kéit a tízmilliókat... megfelelő adó­zással lefölözze ...“ „De n legnagyobb tanulság ebből az esetből az, hogy munkásosztá­lyunk és dolgozó népünk — és hoz- zálehefjük, hogy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja — sem olyan éber, mint ahogy kellene ...“ ,',A tanulság tehát, ismételjük, az, hogy fokozni kell az éberséget; ne esek beszéljünk róla, hanem gyako­roljuk is. Ilyen*- esetekben nem kell központi utasításra várni, hanem lep­jen akcióba mindenki a maga terü­letén! a munkás a gyárban, a keres­kedelmi alkalmazott az áruházban, a kommunista tisztviselő a hivatalban. Lepjen fel ilyen esetben azonnal eré­lyesen, öntevékenyen és kíméletlenül Pártunk minden tagja, minden kom­munista. Vonjuk te a vásárlási hisz téria tanulságát: legyünk végre vnló- ban éberek." • Réns&írterjeszíöKet ve fék grízeibe Az Államvédelmi Hatóság őrizetbe veile «Ir. Vajda Ödönné. Belvárosi expresco lulajdonosnöjét, Jávorszki Antal mííszerkcreskedőt és Turtnann Margit volt föidbirtokosnőt. Vajdáné arisztokrata családból származik, apja a Horthy-rendszer alatt államtitkár volt. Jávorszki Antal a rákoshegyi ka­tolikus kör elnöke, a felszabadulás előtt a MOVE aktív tagja volt. fur- inann Margli földbirtokát a földosztás sonán szé'osztották. Nevezetlek az angol rádió zavarlkellést célzó adásai nyomán tervszerűen és szervezetten terjesztették azt a rémhírt, hogy a százforintosokat le fogják bélyegezni. Mindhármukat átadták az ügyészség­nek. Puskin nagyköve! álnyujtolla megbízólevelél Pieck elnöknek November 4-én- pénteken Wilhelm Pieck, a Demokratikus Német Köztár­saság elnöke fogadta Puskin nagykö­vete- a Demokratikus Nénié- Köztár­saság ideiglenes kormánya mellé ki­nevezőit szovjet diplomáciai képvise­lt vezetőiét. Puskin nagyköve- át­ad,a megbíz levélé: Picék elnöknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom