Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-27 / 276. szám
6 1949 NOVEMBER & MilPlÖ / / 3m k k&ttifoekmL /be&zélmk a dfrityozo iátok At otgflt ómban ISj feral etui készülődik a dolgozók tarsadghno a szellemi fegyverkezéshez. Az olvasás erejének felismerése egyik leg jelentőseit) állomása kulturális felemelkedésünknek. Az, hogy az olvasó- mozgalomba élvonalbeli írók is bekapcsolódtak, bizonyítja ennek rendkívüli fontosságát és komolyságát. 'Jelentős szovjet írók jelentős müveiből a hónak alatt, megindultak a toll magyar képviselői különböző zugaiban az or szagnak, bogy bemutassák a példamutatókat az új embertípusok alkotását az új embertípusról, Baranyába két író utazott le: Balázs Anna, a man- kásszármazású írónő és a legújabb müveivel komoly figyelmet ébresztett Sötér István. Ralázs Anna Komló dóig;»irtlnnte mutatta be íljin: „’A nagy futószalag" című regényét. A könyv méltatása, előtt at. Írónő a ponyva- és nemes irodalom közötti különbségei ismertette, az előbbi veszélyéről beszélt s az utóbbi hasznáról. — Olyan emberi ideáit alakított ki a ponyva — mondotta többek között — amelynek emberi értéke nem volt. Ezulán ismertette íljin könyvét. — Ebben a könyvben egy nagy traktorgyárról fr az fró, * abban az időben játszódik le, amikor már építeni kezdte új termelési rendjét a fel szabadult munkásság — kezdte Balázs Anna. — A regény elmondja mindazt, ami az ötéves tervvel kapcsolatban a Siovjetunióban történt s nem titkolja art, hogy az első ötéves terv kezdetén, sőt folyamán milyen nehézségeket kellett leküzdeni. A Könyv politikai és irodalmi jelentősége az, bogy mindenütt ahol olvassál, segít legyőzni a kulturális elmaradottságot és felépíteni a szocializmus termelő kultúráját. Hibának tartjuk, hogy Balázs Anna nem beszélt lljlnrőlf néni ismertette a jelcnlős szovjet írót Egyedül any- nyit említett meg csak, hogy íljin meghalt, mielőtt könyvét befejezhette volna. A komlói üzemek többszázfőnyá munkássága nagy lelkesedéssel fogadta az előadást és alán« értelmes, megindító hozzászólások han(portiak el • hallgatóság részéről. Hant Péter propagandista köszönte meg elsősorban az értékes előadást, mojd Molnár Mihály viBonyszerelő jelentkezett szólásra: — Mindig tudtam, hogy a tudás bar tatma nekünk nagyon sokat jelenthet, de nem jutottunk hozzá azelőtt — és könnybelábadt szemelek«! folytatta: Sóba nem fordult elő a múltban, hogy irodalmi esten vettünk volna részt. — A gyerekeinknek komin n- nista írógárdát kérünk — mondotta végül nagy taps közben Molnár Mihály. IV- Bódowy Mihály orrot r* felszólalt, aki olvasta már a kitűnő könyvet « kijelentette, hogy az olvasás után ügy érezte, mintha jő! sikerült szemináriumról jött volna ki Nagy Imre bányász a következőket mondotta: — Most érezzük csak igazán, hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak! Aztán arról bessótt, hogy a marxi r mus-leninizmus tudományának elsajátítása még közelebb segít e könyvek megértés éhez. Gulyás István őrömét fejezte ká, bogy ezek a könyvek végre a munkásság kezébe juthattak. — Kézről-kízre fogjak adni ezt a könyvet/ — mondotta végűi. Pozsonyi Nándor és Illyés Mózes szólaltak Cél még, aztán kiosztották a nyolcvan könyvet a munkások között, »kik meghatódva szorították magukhoz a friss, fcstékszagú példányokat. Sfitér Istyán Pécsvárad dolS»*ól előtt ismeri ette Alcasnder Beck: volokalamszki országúi“ e. óriási sikert aratott könyvét Pécs váradon ugyancsak lelkes közönség előtt tartotta meg előadását Sőtér. Hoamung Lászlóné, * pécsrára- dí alapkönyvtár igen lelkes könyvtárosa és szervezője nyitotta meg a könyv ünnepélyes bemutatását s üdvözölte az írót a dolgozók nevében. Munkások, dolgozó parasztok, postásait, rendőrök töltötték meg zsúfolásig: a feldíszített termet. Séífér István mélyenszántó előadásában, de egyszerű, mindenki számára érthető nyelven ismertette A. Beck nagy könyvét. Söt/r beszélt * jó és rossz regény jeOemzö tulajdcnsúgál- róL A realista regényről szólt aztán. — A jó regény az élet tényeit valóságban emeli át regénnyé s jellemző alakokat választ hőseivé, s mindentől a jellemzőt mondja el — mon- Ho|ta többek között. — Ez a regény ezeket a tulajdonságokat mind magái» foglalja. — A háború nehéz iskola, mely embereket nevel, nein n halálra, de az életre. Ez a könyv főtanulsága. Mit tanulunk még a könyvből? A történelmet közelről láthatjuk, hétköznapi tolmácsolásban érthetővé válók minden részlete. Megismerjük az újtípusú embert, a szovjet embert, a sztálini nemzetiségi politikát láthatjuk a nevelő és a nevelés példáit, az értelein bele-kapcyolódását az életbe, a katonai kiképzési)«. 'A kritika és önkritika helyes ábrázolását látjuk a könyvben és « főhős mély, emberi együttérzése kap meg bennünket még a könyvben — mondotta a továbbiakban. Éleire Kell hívni aa ember összes képességeit — erre tanfl még a könyv. Halfár Rudolf szólt az előadáshoz, ő olvasta már a könyvet * hozzászólásában alátámasztotta az író előadásának igazát. Harabalkó Pál juhász megiaduHan állott fel és felszólalásában az egyszerű, de értelmes ember kullúrszom- ja érződött: — Köszönjük, hogy nemcsak egyes kiváltságosaké a könyv, hanem a miénk is. Olvasóban ttt sem ietz hiány: az írók írjanakI Schule Imre rendőrhadnagy szólt hozzá még igen komolyan, érteknesen. Igen nagy suerepe vök Sőtér előadásának abban, hogy „A yoiokalam- szk; országút“ az utolsó példányig elfogyott, sőt, kevésnek bizonyult, i Mindkét (ró, Balázs 'Anna és Sötét István, januárban ismét tcutaznak Komlóra, illetve Pécsváradru és akkor már az olvasók teljes bevonásával megvitatják a könyvet s magát az író előadását is. Igv kapcsolódik bele az olvasóközönség az irodalom eleven problémáiba, s lassan, egyre határozottabb körvonalakban bontakozik ki az új irodalmi élet, az új olvsér közönség is. A Kezdeményezés nagyobb eredményeket könyvelhet el, mint amekkorára számílottak. Baranyában ez a két előadás az úttörö. Később majd a többi községet is bekapcsolják az olvasómozgalomba, ilyenformán is, és az írók közvetlen közeibe kerülnek a* olvasóval, az olvasó a könyvvel s az íróval. A Szovjetunió példája ezen a vonalon is nagy segítséget adott. Uj állomáshoz érkeztünk a szedetni felemelkedés utján. Indulhatunk tovább, a végső győzelem felé, n kommunista ember kialakításáig. ISMERKEDÉS A BETŰVEL Őszülő MERJÜK. MEG a MftlÓSÁGOT A Hold felszíne mérték azokat « «es árnyé kokat, amelyeket a holdhogyek vetnek ás amelyek távcsövei jól láthatók a Földről. Ez nem nehéz feladat, ha tudjuk, hogy milyen magasan van a Nap a Hold-felett és ha mejjniérjfik a hegy árnyékának a hosszát. Ezek, az adatok lehetővé teszik annak a kiszámítását, hogy a Hold sugarának -hányadrészét teszi ki a szóban forgó hegy magassága. A Hold sugarának és átmérőjének hossza pedig jól ismert a tudósok előtt. Ezután már minden nehézség nélkül meghatározhatjuk a szokott mértékegységekben a hegy magasságát. Dohánybarni? Ás MaMabétizmoe feUxámoUiaa tér jót wW folyik. A* acúxág minden pontján meginiinUak «./tanfolyamok. Nirrcs népi demofcráciáziilma irat eb vasní sem tudó ember, akit ne vettek volna szómba, aki na vett« volna kezébe már a ceruzái. hajotBzátú parasztok, fejkendős öregasszonyok róják az ABC első betűit j minden új szó után furcsa érzés önt; őket. mély lélegzettel szívják be a levegőt, mntha azon keresztül » a tudás áramlana beléjük. Évtizedeken át éL- tek a kultúra fa Inán kívül s nem nyílott meg szátirelcra soha egy kapu sem, hogy áj szépségek területeire léphessenek. Komlón ötven cigány Süt be az tori iskola padjaiba — negyvenkét férfi é« ayolc nő, -* bogy elsajátítsák a betűvetés művészetét Gket látogattuk meg a napokban, hogy lássuk közvetlen közelről a bei fi ée az ember első találkozását. A komlói általános iskola két tanterméből szűrődik ki a fény a korai sötétségbe. Ebben a hét helyiségben tanulnak az analfabéták. Benyitunk az egyikbe. Huszonhét cigány ül a padokban, közöttük egy lány, a többi fiatalabb, idősebb férfi. közülük már erősen őszül, befutotta arcát az idő, de az ő szemeikben is éppen olyan élénk fény ragyog, mint a fiatalokéban. Amikor belépünk, harsány „J.ószcTencsét“-1e1 köszöntének bennünket. Kunszter Anna, a tanítónő elmondja, hogy most ülnek még csak másodszor a padokban. A második óra anyaga meglátszik a táblán, az elzö „nagybetűk“ fehérlenek: a nagy fekete mezőben: A, Á, É, I, U, ö... olvassuk magunkban mi is és hirtelen eszünkbe jut elsőosztályos múltúnk, aztán ismét a negyvenéves nővendé" kekre vetődik pillantásnak. Elégedetten, csillogó szentekkel, öntudatosan ülnek velünk szemben és Misiik rajtuk, hogy várják a kéríftsrtnkét. Felelni szeretnének. Az első sorban egy tizennyolc évesnek látszó, fekete, borzashajá fiű- hoz fordulunk: — Tudsz olvasni már valamit? — Tudok hát. szemében A cm egy telem és érjókedv csillog. — Olvassak? — Olvassl — Égés utón házsáfelé azon gon ... dől.. 1 Vodám . - — fcs egy* re határozottabban folytatja a szöveget. Meglepődve hallgatjuk Orsós Jánost. Megtudjuk aztán, hogy ő már a kisbetűiket régebbről ismeri, csak a nagyokkal ismertbe dlfc most Esört hál fieisrólftjuk Orsós Sándort. A kg' hátsó paciban ÜL Lehet úgy öt ve« éves. inkább fehér már a fejebúbjs mint feäneto. Göndör, kócos haja csigákban buTük a homlokába. Mik«» rámutatunk, boldogan kapja két kezébe * tankönyvet és szómra! betömi kezdi az első oldalt: — Aa ... ááá ... ii.. - ééé ... —• időnként feJpilJaut a az arcunkba né* lesve, hogy tetszik-e az olvasása az új közönségnek. Műkor biztatóan bólintunk, még nagyobb lendülettel fekszik neki és egyre hangosabban, bátrabban folytatja. Nagyon megindító jelenet. Szinte érezzük, hogy a nyál« csordul ki a szomjlől s vágyáó!, hogy minél főbb betűt knpwrvntoon meg magának az agya. Bele dől, erőlködik, néha megakad s összefolyik ex é nz f-vel ha kimondja és a rböl zs lesz, de már komoly eredményei vannak így is éa ez kimondhatatlan örömmel tölti el Orsóa Sándort.----------- j tovább olva* aztán. I I Me részen | összetett betűket ej* ki: To, ti, tá, tő, ut. Itt, ott, üt... és így tovább. Egyáltalában nem tartjuk mulatságosnak. Sőt, Nagyon komoly esemény játszódik le ttt, * szemeink eJőtt. Előttüsik kúszik szint« percről-perere szét a tudás folyam* szét, az emberi agyakban, mint a tinta az itatóson. Orsó« Jánosaié először nem mer nekikezdeni, fél, azt mondja, 5 még nem tud semmit. Aztán mégis kidé' rfil, hogy éppen annyit tud, mini a többiek. Általában « férfink nagyobb érdeklődést árulnak el, mint * nők. Minden új betűi úgy fogadnak, mint egy-egy nagy ajándékot. Egyszeresek feláll az «gyik öregebbik Orsós éa csillogó szemeikéi beszélői kezd. Reszket a hangja, de most határozottén beszélj I------ai «ifpen, tessék' megI Kérem I bogy m!f nagyon köszönjük a demokráciának, hogy trad tanít bennünket. Most majd mi is olyan emberek terűnk, mint a többiek. I Megnyugtatjuk az öaseg Orsóst, hogy nem nevetünk ezen, sőt! Mikor elbúcsúzunk tőlük, ötven. boldog arc, ötven esülogó tekintet kísér bennünket az ajtóig. Emberi melegség Arad utánunk még a folyosóra is. A népi demokrácia, a Párt aggódó szeretete sugárzik vissza itt. Kint csendesen szítál az eső, fényes, áttetsző függönye leng ft lámpák sugárzásában. Áztatja az utgkat, növeli a föld • termékenységét, fiatja * föld szomjas eh-naeii, ahogy odabent ** iskola két térméién a tudomány, a* Írás az őszülő cigányokat, a barna- bőrű rtgányíányoltoat. —k—1— U INI INI Az egész községet belátta. 'Jobbra * vasÚtáUomá». meg a malom, aztán a főutca. Ott laknák a túl Lkok' Lehúzott rediőnyök, becsukott táblák mögött, mintha mindig aludnának. A cs eléd! akásokat most nem Üt ja. A hátában, feljebb varrnak. Ismeri Őket mini Azelőtt borpiztoék voltak. Szokta. Is mondani az apja, úgy vacsora után: — Na, itt hagyhattak vóua egy hordóval. Akár a ross- szabbul is. Aztán vannak épült házak, de nem olyanok, mint lent. Nem piros tetejüek meg »okkémcnyoaek. Udvara egynek sincs, nemhogy ezüstszínű vaskerítése. Lent a gyerekek kertben játszhatnak, máskor az utcá».' Ok meg a szikláko, vagy a kőbányában. Som Pétert t* ott vágta fejbe a robbanás. Megy a tanító is. FetcmeH ‘az ÜjjSt, «ztáa mégis meggondolja magát. Nem lövi le. Holló, de mit csinálnak Mándokiék? Feri az udvano? most viszi a sajtárt. Mándoki úr valamit hademász a karjával és jön hátra a tornác alól. K ijebb kúszik, óvatosan, mert ha Mándoki hátrajőn, már nem látni. Az istálló közvetlenül a hegy alatt van. Pontosan céloz és elkezdi. —• Dödődödödödő.. . Géppisztollyal, mint a ruszW- Az, aki egyszer a vállára vette és még autózni 'rs eí* vitte. Dödödödödödö... dö... Jóska niegosúszott. Jó húsz métert szabadon esett« majd megfordult a levegőben, egy kiszögetlóseu fennakadt. Jobbiábára zuhant, az bokában megreccsent i* tost^oújból- kivágódofí a mélység fölé. Mikor a kisfiú hullája puffanva elterült Mándoki istállója előtt, az udvaros ijedtében a lábához ejtette a s»í' : tárt cs a tej kiborult. Mándoki odament a gyerekhez. Lehajolt hozzá, htar mögött, majd.odaszóút a megrémült Ferihez. — Menj, le marha cs s'ólj az apjának, de mond noki azt is, hogy a tehenek már mozogni sem tudnak o trágyától, fin átmegyek a vömékhez. A hétéves Jóska' karja megmerevedett. Keze ökölbe szorult és «mutatóujjával nem a kidűlt sajtár, hanem FeH, az udvaros és minden cselédek felé bökött .., Szántó Tibor. J A* 1610. érben GaMd Irányította először távcsövén de lencséjét a Holdra. Távcsövének magakészítette lencséi még gyengécskék voltak, ám a csillagász mégis fel tudott fedezni a Hotd-on sok hegyet és völgyet. Ezekéi a völgyeket (amelyek a mi szemünkben fekete foltoknak látszanak) ezeket a bemélyedéseket Galilei tengereknek nevezte, holott a valóságban a Holdon nincs semmiféle tenger. A Hold felszínén hegyláncok húzódnak gyakran találhatók kérek, gyű- rüatakú hegyek. Ezeket holdkrátereknek, cyffrfllieirycknek nevezik. Ezeket * gyűrűket efég gyakran egy torba helyezik a földi tűzhányó-kráterekkel, de ez az &s«zehason- Iííli nem egészen megbízható, A Hold felszínének fényképén látható egy hegygerinc, amelyet Appsni- neknek neveznek. Ezen is három krátert lehet megkülönböztetni. Ezek nem a legnagyobb kráterei a Holdnak. Hármuk közül az Archimedes nevű legnagyobbnak 80 kilométer az átmérője, míg a Grimaldi nevű hegygerinc legnagyobb kráterének az átmérője eléri a 237 kilométert, sáncszerü kerülete pedig 750 kilométer. Ha a jövő utasa végig akar sétálni ezen a sáncon, egy hónapig, fog gyalogolni, feltéve, bogy naponta 25 kilóméiért tesz meg. A Grimaldi kráter oly nagy, hogy egy egén* európai ország, példán! Svájc beleférne. A többi kráter kisebb méretű, mint a Grimaldi, de mégis olég nagyok; a Klávia átmérője 230 lem, a Piolemaio- szc 185 km, a Plafoné 100 km, a tvo- pernikuszé 90 km. A holdkrátereket éppen ezek a nagy méretek különböztetik meg a többi tűzhányó krátereitől. A földi tűz.há- uyóhegy meredeken emelkedik ki kör. nyezetéböl és kupalakú csúcsa több tucat kilométerre eílátszik. A hold- gyflrük oldalai pedig enyhék, fokozatosan lejtenek és csak a kráter szelétől nagy távolságra vannak magasabb csúcsok. Némely, holdbegy nem marad el a legmagasabb földi hegycsúcsok mögött így például a holdbéli Letbnicz-h'egy akkora, mint a földi • Moun-EVcrcst, S840 m. De minthogy maga 3 Hold kisebb a Földnél, ezért a hegyek rajta aránylag magasaknak látszanák, Noha eddig még egyetlen tud«!* sem látogatta meg a Holdat, a csillagászok nagyon pontosan meg tudták határozni a holdbéli hegyek magasságát. Ez úgy sikerült nekik, hogy megAz üvegei Dat'Xezévei szavenez szornona, negyuwis r« olyan hosszút lépett, hogy egész a térdéig hajolt Cipősarka után. köveik görögtek lefelé, akár eső idején. Csak úgy zakatolt a szive, amint vitte a nagy hírt A kőbányában ma nem dolgoztak. A fogyó begy tövében csendben ült a forróság. — Ubn — kiáltotta — Uhtntu . .. D e a sziklakátlan nem válaszolt. Lebontották már a visszhangot és elvitték az utakra. Harangoztak lent a faluban. Itt a csupasz sziklák között semmi sem mutatta, hogy ünnep van. A kopár vidéken fű nem nőtt. Az anyja kötényt terített lei a tüzesedé kőre. — Mi az, nem hoztál? — Mándoki úr azt üzeni, hogy apám vasárnap nem .'dogozik, vasárnap nincs i* fej. — Ne hazudj, kifolyáttad, — Nem, ha mondom! Ezt mondta, pedig hát van neki! .— Most ma. ezt se... Zsír is járna, egy öltözet ruha is, de még a tejet se adja. A kisfiú letette az üveget a pincebcjárathoz. Benézett, de látta, hogy hideg a tűzhely. — Ehetnék ... — Ne abajogj te is, majd csinálok levest. — De mpst.ám! Ma még nem ettem. — Mindjárt dél lesz és megjön apád is. Ergye, játssz addig, Jóska belerúgott egy kőbe és átnyargalt. Elmegy az erődbe. Ezt még Péterrel csinálták, a Som János fiával. Az erőd, párkány a sziklabegy oldalán. Egyetlen és furfangos úton lehet, oda lejutni. Erre. Már a másodikat harangozzák. Jóska nézd a sziklába , kővel vésett felírást, , Som Péti — Bc-dc József, P edig öt még senki se hívta Józsefnek. Már másodikba jár és még senki. Jóska ö. 1 Aha, ott megy a Vincz.C Gusztáv a templomba, Mel- fvttc a kövér asszony, fchérzsebkemlö van a kezében. Dögöljetek inetg! Hüvelykujját rászorította a középsőre, a mutatót meg élörcszcgozfc. — Bumm! — mondta. Aztán ismét. Must az asszonyt jötte le, Közben Vinczóck eltűntek a templomban.
