Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-22 / 271. szám

2 1049 NOVEMBER 22 HIPLO fflanalk — mondják nekünk eHensó- gcmk. Er absrnrd, mert • feladat az, hogy legyőzzük a kapitalista társadalomnak ezt a sajátságát, ha akarják törvényét, hogy a népek tudató« erőfeszíté­sével megbénítsuk a kapitalista társadalom Ilyen törvényeinek, sajátságainak hatását. — Me. Neil bizonygatni próbálta, bogy a békét semmiféle háború sem fenyegeti. Ugyanezt mondották azon­ban München hősei is a második vi­lágháború közvetlen küszöbén, ők is bizonygatták, hogy Hitler nem készül háborúra. A Szovjetunió figyelmezte­tett arra, hogy Hitler háborúra készül. Nagybrilannia és Franciaország, va­lamint az Egyesült Államok kormánya Si'clfV'te !í — Me. Neil úr azt mondotta ne­künk: „Mutassák meg JcöMiség'vetései - Jóé.“ Bizony! ani akarta, hogy milS- rarista hálálom vagyunk, hogy nem akarunk békét, háborúra készülünk, rettenetes hadsereget szervezünk. Kész vagyok megmu'dnii önöknek kcűlség. velőseirr.ke:i. Mc. Neilnek azonban ezt nélkülem is óudttia kéilene, ment 1949 március 11-én vatamenmyi moszkvai napilapban teljes egészében közzétet­ték 1949 évi iköi'iség'vetésünkeL Az áiü iht: „A szovjet állam a hatalmas gazdasági építéssel együil’: nagyszabá­sú társadalmi, toVAirálás i.ru ézkedések tervéit valósi * ja meg. Ezekre az intéz­kedésekre az 1949 évi kö!'eég velős 119.2 milliárd rubel: irányoz elő, te­hát a növekedés az 1948 évivel szem­ben 13.6 milliard rubel. „Az 1949 évi fegyveres erőink fen máriására 79.1 miMiárd rabé* van előirányozva. Ez a költségvetés! kiadások 19 százaléka.4“ — De hogy áll a dolog ezzel a kér­MiljFCB# tevejjő A űrien azért panaszkodik, hogy mi nem iar.ij.uk érdekünknek a kulturális Joaposolöok tenntartásá'; az Egyesült Államokkal, Mc. Neil eai mondta: „Nyissák kii az abGakol, nyissák ki az aj öl, tegyék «ehe övé, hogy a tiszta levegő beha oihasson Szovjeiorosz ■ országiba.“ Meg kell mondanom, hogy a itiszrt.a levegő előtt nálunk nyílva állnak az ajtók és az ablakok. De milyen levegő jön hozzánk ' nyugatról és az Óceánon túlról? Moszkvában most jeleni meg egy könyv, amclye: kritikusaink figyelmé­be ajá'ntaék. Ezt a könyvet Ralph Par. iker iámért angol újságíró írta. „össze­„T»««!ja meg —- önök fölpanaszolják, hogy nem akarunk kulturális kapcsolatokat. De hiszen önök mindenféle árulókkal és renegá'okkal tartanak kullúrkapcsola. tokat. Tanulja meg Austin úr, valóban támogatni a Szovjetunióhoz fűződő kulturális kapcsolatokat, akkor majd kölcsönösséggel válaszolunk önnek. Ha önök azt akarják, hogy balettünkkel szórakoztassuk önöket, hogy a mi ze­nészeink, művészeink, színészemk, ze­nekaraink szórakoztassák önöket, ak­kor ahhoz megfelelő körülmények kel­lenek, megfelelő helyzet kell Ilyen körülmények azonban nin­csenek és nem lesznek mindaddig, amíg önök árulókat, renegáíokat, • Szovjetunió ellenségeit melenge­tik a keblCköa — Mi támogatjuk a széleskörű kul­turális kapcsolatokat valamennyi nép­pel. Ez teljes egészében, megcáfolja a „vasfüggönyről” hangoztatott hazug szóbeszédeket. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy ne indulna a Szovjet­unióból valamilyen küldöttség. A Szov­jetunió sok országgal tart fenn tudo­mányos, művészeti, sport sib. kapcso­részérffl egyetlen mozdulatot jem tet­tek, hogy megakadályozzák ennek a háborúnak megszervezését, hanem el­lenkezőleg, elaltatták * közvé'eményt azzal, hogy szó sincs háborúról hogy meg kell békíteni Hitlert és ^ segíteni kell Hitlernek. — Mi ellenezzük ezt a békítő, ezt a megnyugtató politikát, különösen ak­kor, amidőn arról van sző, hogy azok nyugtatnak meg bennünket, akik egyidejűleg azizal, hogy azt mondják, „nem lesz háború“, a legvadabb propagandát folytat­ják ennék a háborúnak előkészí­tésére, sőt nemcsak propagandát folytatnak, hanem valóban ké­szülődnek is erre a háhoiúra._ »Ilsé&veíés désscll legyük fel más országokban Példáiul Angliáiban? A ka'.onai kiadá­sok fajéul ya az angol költség verésben az 1949/50 évben nagyobb, min- a háború erőéit és ebben az esztendőben valamennyi kiadás 30 százalék Ira rúg. Hát az Egyesült Államok 1949/50. évi köklségve éso? Az egész 42 milliá'rd dollárból az USA fegyverkezésé: és erőit szolgáló előirányzói' 14 milliárd 268 mii'íiió dollár, azaz az egész költségvetés 34 szá­zaléka. Elvégzett: szám-flás-ok szeri,n:i iköriM- be'.ül 30 milliárd dollár, vagyis az Egyesüli Államok 1949/50 évi kétség- ve'ősének 69 százaléka közvetve, vagy köz­vetlenül katonai célokra irányul. Vis'mszikiij ezu án a Szovjetuniónak a háborúban, 'beóöllö'it szerepéről be­szél1:, amelyről Churchillék a mély el. ismerés és hála hangján szófiák. főn nyngafrói ? esküvés a béke el'jen" című könyvében Parker elmondja, hogy milyen célok­ká.) ha'ó.inak .be hozzánk a „nyíló 4 a.j.iőkiom“ kcresz ül az angol „kÜ.ilUTá. Ii6‘‘ munkával foglalkozó urak. Viscmszkij ezután felolvasott néhány idézete. Parker könyvéből. — Parker egész sor példát idéz, melyek szorm:. a BBC, mint a Foreign Office auraiéban ezeknek az újságírók* mák a képében miniéi több hírszerzőt i gyekezet t küldeni a Szov je'unióba. 'Figye'mezte'inem kell Mc. Neilt, hogy az Hycsfajía közönség számára nálunk nem fognak sem ajtót, sem ablakot, de még szeltözőabla- kocskát sem nyitni. Ansifin úr..*“ latokat. Pakisztánban például most is tartózkodik szovjet íróküldö'.iség. Gon- dolkodjék ezen Austin úr, mielőtt ilyen vádakba bocsátkozik. Éppen azért hazug és minden alapot nélkülöző Austinnak az a kijelentése, hogy a Szovjetunió nem tönekszik nemzet­közi együttműködésre. A rágalmazó és a kígyó Befejezésül Visinszkij elvtárs Mc. Neilnek válaszolva, Krilov meséjét idézte, amelynek címe: „A rágalma­zó és a kígyó”. A mesében a rágal­mazó erősebb a kígyónál, mert a rá­galmazó elől sem a hegy mögé, sem a tengeren túlra nem lehet elrejtőzni. Mint a mesében Belzebub mondja a kígyónak: „Ezért ő ártalmasabb nálad, mássz csak utána és nyughass”. Azóta a pokolban a rágalmazókat többre tartják a kígyónál. — Engedjék meg, uraim, hogy ez­zel befejezzem. Nagyon hálás vagyok, hogy az elnök úr csak egyízben szakí­tott félbe, bár akkor is ok nélkül. Be­fejezem. Az egység jegyien MsziilőM a francia dolgozók a november 23-i Párisi jelentés szer,mi a francia dől. gőzök a legszélesebb egység jegyé­ben 'készülnek a november 25-i tömeg, sztrájkra. A vasú as szakszervezet ak- cióbizö'óságokat alaki.ott és javasolta, hogy pénteken hajnali négy Órakor 24 órára ámítsanak meg minden vona. tot. Sztrájkba lépnek a párisi és páris- kömyékl tanítók és tanárok is. A postások és közalkalmoz' tak CGT- he.z tartozó eaafeaervezete egységes fellépésre hívta feö a CGT-n kívül álló postásokat és közalkalmazottakat is. A dolgozók hangulatára általában jellemző, hogy egységesen készülnek a sztrájkra. A kérész lény szakszervé- seték dolgozói is csa'lakoztak a CGT akciójához annak ellenére, hogy a ve­zetőség a szrájk elhalasztását kérte. Hétfőn már több helyen figyel­meztető munkabeszüntetést ren- detzek a dolgozók. A ''éli epopipa'olábain párisi dolgo­zó nő.k '.-ízezroi -tömeggyűlésen vettek rész-. Frachon, a CGT főtitkára be­szédében megáililapilolra, hogy a f-a-rn- cia dolgozók megelégel!lék a nyomor és az't, hogy a öké-sek intet bo-rmo- loait vágóhídra kergessék őke". Éppen ennek köve-kezlében halad előre ha- •talmas lépésekkel a munkásegység. A francia munlk&sság kardiban jelentős esemény a november 23-1 tömegsztrájk. Frachon fo'íhív a a francia dolgogó nép tnTCió'.f, "egyenek meg miinden.'. a 'ömegszlrájik sikere érdekében. A kínai néphadsereg felszabadította nz egész Hunan és Hupeh tartományt M imperial sta fcatainsaii iáiasaa tárgyainak a Kínai ^köztársaság elismeréséről A délkínai arcvonalról jelenti az Uj- Kína: Az egész Hunan és Hupeh-tar- tomány felszabadult, amikor a népi fel­szabadító hadsereg csapatai behatoltak Szecsuanba, Kvejcsauba és más dél­nyugati városokba. Licsuan tartományi székhely felszabadításakor felszámol­ták a tartományban még megmaradt Kuomintang-erőket. A hunan-kvangszi vasútvonal mentén állomásozó 7. Kuo. mintang hadsereg fellázadt és a nép­hadsereghez állt ái. Londoni jelentés szerint a kínai ve­reség és a délkeletázsiai forradalmi mozgalmak erősödése egyre nagyobb rémületbe ejti az imperialistákat. Egy­mást követik az angolok és amerikaiak értekezletei amelyeken délkeletázsiai pozícióik megvédéséről tanácskoznak. Fontos gazdasági érdekeik miatt első­sorban az angolok kívánják a kínai népi kormány mielőbbi elismerését. Hír szerint a Brit Commonwealth nyolc or­szága már megegyezett az elisme­résben, de altérnek a németek az elismerés időpontja kőiül. Washingtoni jelentés szerint a kínai kérdésben tanácskozásra hívták ősz- sze az amerikai külügyminisztériumba Marshall volt külügyminisztert, Slas- sen volt republikánus elnökjelöltet és több bankárt. Elmenekül Csungkingből A BBC hongkongi jelentése szerint a Kuomintang-kormány ismét menekü­lésre készül Csungkingból. 150 kilomé­terre északra Csengtuba teszi út szál­lását. A csunkingi amerikai nagykö­vetség és fökorrzuláti» vasárnap be­A tanácskozást Acheson külügy­miniszter vezeti. Az értekezleten a népi Kína elismeré­séről és arról tárgyalnak, hogyan tud­nák megállítani a Távolkeleiten * for­radalmi mozgalmak terjedését Az angol Sunday Times a kínai kér­déssel foglalkozó cikkében többek kö­zött aggódva állapítja meg, hogy az Indiai Óceán körüli országok felett „Damoklesz-kardként lebeg" a forradalmi mozgalmak (erje­dése. a Kuomintang-kormány zárta kapuit A diplomáciai személyzet külön repülőgépen távozott Hongkong­ba. A harctérről érkezett jelentések szerint a felszabadító hadsereg folytat­ja előrenyomulását. Á moszkvai tanácsülésen leleplezik a nők nyomorát és elnyomását1 az imperialista államokban A Nemzetközi Demokratikus Nö- szövetfég Tanáé-a november 19 én folytatta ülését. Az első felszólaló, Muriét Draper, az Amerikai Nökon- gresszus elnöke, elmondotta, hogy az USA-ban a munkanélküli milliók harminc százaléka nő. Mag-da Langhaus elmondotta, hogy Nyugatnémetországot az amerikai monopoltőkie gyarmatává teszik, a nők nem egyenjogúak és mun­kájuk bére 65—80 százalékkal ki­sebb 2i lóriinkénál. Zinaida Gagarina, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának aleínöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek anyagi jóléte állan­dóan nő, a nőkről és a gyermekekről a legnagyobb mértékben gondoskod­nak. Nefa Mertincz equadori küldött el­mondotta, hogy hazájában több mint kétmillió indián van fé[fcudáíis rab­szolgasorban. íren Falcon, a spanyol küldött el­mondotta. bogy a cataloniad textil gyárakban a munkásnők gyakran eszméletüket veszítik az éhségtől, mert nyomorúságos bérükből nem tud­nak megfeleíó'en táplálkozni. Jeanette Vermeersche, a Francia Nő­BJeienisitéft íz a*z!rá'í sc’ii üríj lsérfékelését A Reuter bécsi jelentése szerint az osztrák pénzügyminiszter hétfőn közölte, hogy az osztrák schillinget leértékelik. Az osztrák schillingnok három új árfolyamot állapítottak meg: „alapárfolyam“ egy dollár: 14.40 schilling, „vegyesárfolyam“ egy dollár: 21.36 schilling, „prémium­ár folyam“ egy dollár: 26 schilling. A SZOT újból! Míod «sriáiini-cmléklapoliiil A Szakszervezetek Országos Taná­csa által kiadott sztálini emléklapo­kat a dolgozók igen nagy lelkese­déssel fogadták. A dolgozók az em­léklapok tízezrein vállaltak munka­felajánlást a nagy Sztá'in 70. szüle­tésnapjára. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa ezért most újból ki­ad sztálini emléklapokat. Az üzemi bizottságok szerdától kezdve a szak- szervozeti központokban vehetik át az emléklapokat. !3 íeftfal&a? a Tetőn A vasárnapi embersponífogadá'sok- ra beérkezet szelvények közöl: 12 (alázatos 10 darab volt, ezek fejen.'-:in-t 13.160, 11 faTáladOG szelvény 197 darab vő?:, ezek (ejemkirt: 665 és 10 faláda os size!vény 1882 darab volt, ezek fejen- kint 68 forintot kapnak. A 12 {&'A la­tos szelvény így fes : Magyar Nép­közt.—Svédország 5:0 1, Soproni VSE —Pécsi BTC 1:2 2, Pécsi Lokomoív— KDSE 2:3 2. SZFV Lokomoív—Pos­tás 1:1 x, Goldberger SE—Gázgyár 2:2 x, Fások—Viscoisa 2:0 I, Pécel— Budafoki MTE 2:1 1, Tokod—III. kor, 4:1 1, P. Vasas-—Magyar Acéí 3:1 1, Satgcii. Vasas-—Miskolci Lokomotív 2:0 1, P-hiftusz—Kecskeméti SZNTE 1:0 1 1, K. Lombik—Szolnoki Lók. 1:4 2. szövetség vezetőségének tagja beszé­dében hangsúlyozta, hogy helyesli az :mperializmus ügynökeinek kizárását — ilyen iwperialisfa ügynökök a Jugoszláv Nőszövetség mostani vezetői. A TASZSZ moszkvai jelentése szerint a szovjet ország a tüzérek napját ünnepelte. Mur.káskIubokban találkoztak a dolgozók a hős tüzé­reikkel. Általános érdeklődést kelte­nek a mindenfelé megnyíló kiállí­tások, amelyek a szovjet tüzérség dicső harci útját szemléltetik. A katonai alakulatokban előadásokat és beszámolókat tartottak a tüzérek napjáról, valamint műkedvelő mű­vészesteket rendeztek. A nap folya­mán a moszkvai rádióállomások több hangversenyt adtak a tüzérkatonák­nak és sok más olyan programot, ami a tüzérek napjával foglalkozott. A moszkvaiak tömegei látogattál^ meg ezen a napon a Vörös Had­sereg központi múzeumát, ahol meg­ismerték azokat az értékes reükviá­A calabriai dolgozó parasztság hő­sies kiállása arra kényszerítette a De Gasperi-kormányt, hogy nyilat­kozatban megígérje 45.000 hektár calabriai föld kisajátítását. Azt ígéri, hogy ezeket a földeket szétosztják a dolgozó parasztok között. Az olasz mezőgazdasági dolgozók nagyszabású harcba kezdtek, hogy a reakciós kormány ígéretét valóban be is váltsa. Az olasz kormány hírhedt bel­ügyminisztere, Sóéiba tovább foly­tatja véres provokációit. Scelba va­sárnap Rómából azt az utasítást küldte a dél-olaszországi és szicíliai rendőrségnél!, hogy a „legnagyobb eréllyel” lepjen fe! a földosztást követelő parasztok ellen. A Lánchíd avatása napján nyi­tottál! meg az egy esztendős Magyar Munkásmozgalmi Intézet kibővített múzeumát és kiállítását. Réti László elvtárs, az intézet igazgatójának megnyitó szavai után Kállai Gyula elvtárs külügyminiszter, az MDP Központi Vezetősége nevében mon­dott ünnepi beszédet. — A felszabadulással elérkezett az ideje annak, hogy a magyar munkásmozgalom igazi története mi­Gurina (Szovjetunió), a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség titkára hangsúlyozta, hogy a nók éa^asáíi j-ogaiért vívott harc elválaszthatatlan a békéért, a háború* «szitok eilen vívott küzdelemtől. kát, amelyek a sztálini tüzérség fej­lődéséről és a tüzér katonáiénak a Nagy Honvédő Háború évei alatti harci tetteiről számolnak be. Sok látogatója volt ezen a napon a leningrádi tüzérségi történelmi múzeumnak. November 19-én és 20-án Moszkvában, Leningrádban, Mixiszkben, Kievben, Rigában és a Szovjetunió többi városaiban ünnepi üléseket tartottak a tüzérség napja tiszteletére. Vasárnap, amikor Moszkvára le­szállt az alkony, tüzérségi díszössz­tüzek dördültek el. A szovjet fővá­rossal egyidejűleg a szövetséges köz­társaságok fővárosaiban, valamint a Szovjetunió nagyobb városaiban is tüzérségi díszössztüzet adtak le a tüzérség napja tiszteletére. A parasztság hősies mozgalma földosztás ígéretet csikart ki Gasperiéktől Kinyílt a kdimlíásmozgalmi iníézei új múzeuma Scelba rendeletét követően Délolasz- országban ismét súlyos összecsapá­sokra került sor Scelba rendőrsége és a földet követelő parasztok kö­zött. Az AFP jelentése szerint Nonantota községben 100 mezőgaz­dasági munkást tartóztattak le. A parasztság földmozgalmával egyidejűleg széles méretekben bon- takozil: ki a város dolgozóinak har­ca az elbocsátások és a munkanél­küliség ellen. A ferrarai kohászati üzem igazgatósága kéthetes harc után kénytelen volt az elbocsátásról szóló rendelkezést visszavonni. Az egyre élesebbé váló harc követ­keztében több helyeit helyi sztráj­kokra került a sor. nél előbb egész dolgozó népünk köz- kincsévé váljék. Mi, magyar kom­munisták azt valljuk, hogy az igazi magyar nemzeti történelomírás a* lesz, amely a nép nemzeti függet­lenségéért és szabadságáért folyó harcainál!, az elnyomás és kizsák­mányolás megdöntésére irányuló küzdelmeinek hű tükrét adja — mondotta Kállai elvtárs. A meg­jelentek lelkesen éltették a Pártot) Rákosi elvtársat és a Szovjetuniót* J. O. Kisaeljev a Szevje bsIó ti] Mapesli isagyüröme A Szovjetunió Legíelő Tanácsának Elnöksége Jcvgenyij Dimitrevlcs Kiszeljevet nevezite ki a Szovjelunió rendkívüli és meghatalmazott nagy­követiévé a Magyar Népköztársaság hoz. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Arszenylj Vasriljevlcs Tyiskovol lelmeniefíe a Szovjelunió rendkívüli és meghatalmazott nagykö­ven tisztétől a Magyar Népköztársaságnál és más feladattal bízta meg. A szovjet nép országszerte lelkesen ünnepelte a tüzérek napját

Next

/
Oldalképek
Tartalom