Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-16 / 241. szám

1949 OKTÓBER Ifl NAPLÓ 7 SzoTjcfnnió határtalan MjtyldkfiífgéBek újabb bizonyitéJUa Az • levél, ajttÚ Sztálin ehiürs Wüt­dfttt a Német Deanofcralikus Köztár­saság vezetőihez. újabb hatalmas csa­pig az imperialistákra. Ezzel a levél­lel szertefoszlott az amerikai és earó- pai imperialisták terve, hogy Német­országot és magát a német népet lel- használják a Szovjetunió eile»»í há­borúban. A Szovjetunió béke jobbot proijtott a sokat szenvedett német nép Isié, hogy kierae'je a szakadék­ból ahova Hitlerék cs az amerikai Im­perialisták taszították őket. Ezzel újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió cs annak biilrs vezére, Sztálin ehtárs, mi'yen hí" ár ' nt nagylelkűségre ké­pes, ti jobb csapás ez * háborúra uszí­tó imperialistákra, mert * német nép most már tisztán látja, hogy kitől kap segítséget, ki akar igazán békét. Amíg az amcrikiaiak által megszállt Németországban a bizonytalanság és a nyomor egyre fokozódik, addig a Né­met Demokratikus Köztársaságban a német nép véglegesen szakítva voll vezetőinek szellemével, boldog öröm­mel csatlakozott a Szovjetunió által segített és a békét akaró nemzetek hatalmas iáborába. lakatos József ZsojnAV-gyári dolgozó. Sztálin elvtárs levele világtörténelmi esemény Újabb világtörténelmi eseményt ér­tünk meg a szombati napon. Aj újsá­gok és a rádió ismertették Sztálin elv- társ levelét aJn.it a Demokratikus Né­met Köztársaság vezetőihez intézett. A levélben, omit Sztálin elvtárs írt, újra megnyilvánult a Szovjetunió békés szándéka. Pedig a német nép náci ve­zetői, Hitler és a többiek rengeteg smenvedést, pusztítást okozlak a Szov- jetúniónak. Én csak a saját tapaszta­lataimat akarom elmondani, amit ak­kor láttam, mikor a Horíhy-fasisirtúk engem is Idhurcoltak a frontra. Le­rombolt városok, gyárak, a békés la­kosság százezrei szenvedték el a hit­leri fasiszta hordák raHóhadjáratát. És mégis, a szovjet nép nem nézi el­lenségnek a német népei, hanem veze­tőjével, a nagy Sztálin elvtárssal együtt segítséget ad neld, bogy fel­emelkedhessen etesettsífiéböl és csaila- kozhassék a békeszerelő né ivek tábo­rába. Ez n nagylelkűség ú jabb bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjetunió minden békeszerelönépet fámofjat, amely n békét és az építő munkát te­kinti fö céljának. Opova Ferenc Soplaua gépgyári dolgozó. Postások kérése a levélírókhoz Mindenki! érdekel, hogy etr általa postára adott lőttéinek mi a sorsa. Pél­dául időben oda ért-e? Mérj aznap kéi- besltették-el Azat mégsem érdekel mindenkit levelinek torsa s ez a hász- százalck gondatlan, felületes ember, akt a levelére nem írja rá, ki a fel- odó, hol lakik, miigen trtcábati is Mng szám alatt. Ka már most tegyük fel, hogy a posta valami oknál fogva nem tudta a levelét kézbesíteni. Ilyen ok több van: például az illető elköltö­zött, vagy n megadott elmen Ismeret­len. oogy ami minden földi határidő­sei megesik: meghalt, vagy az is meg­esik hogy a feladó a nagy sietségben nem ragasztott bélyeget a küldemé­nyére és a posta ezt megpartdzzg, a címzett pedig megsértődik, hogy neki portás levelet küldtek és egyszerűen nem fogadja el a levelet. A posta teendője ereseiben az, hogy o megfelelő kis címkével látja el a levelet, mely. értesíti tr feladót, hogy a levelét miért nem lehetett kézbesíte­ni a megadott címen. Igen ám, de ha nincs feladót Mi történik ezzel a fel­adó nélküli levéllelt A posta felküldi Budapesten a nyomozó-hivatalhoz, ahol bizottságilag felbontják és igyekeznek megdllapitani, hogy vajon ki is az a könnyelmű ember, aki nem irt feladót a levelére. Ha sikerül valahogy megát, lapítani a feladót, ágy hivatalosan le­ragasztják a levelet és elküldik a fel­adónak. Ha nem sikerűi a feladót meg­állapítani, ügy a levél az irattárba ke­rül, akol egy évig őrzik s ha egy évig nem jelentkezik a feladó, ágy eltüzelik. Cyakori eset, hogy a könnyelmű fel­adó sokszor megtámadja a postát, hogy ar 6 levele elveszett. Esküdőzik égre-földre, hogy a levelet személyesen dobta be a levélszekrénybe és hogyan lehet, hogy a levele mégis elveszett. Az ilyen ember mindenkit gyanítsd, szid, csak Saját magát nem okoljct. Pedig ha érdekelte volna a levele sor­sa, a feladói és pontos címét is fel­írta volna. Megyjegyztm, hogy napon­ta 3—lö ilyen fciadónéiküli levelet küldők fel Budapestre a nyomozó hi­vatalhoz. Ez a kis cikk azért íródott, hogy a posta jóhirét megóvja és a gondatlan és felületes emberek lássák, bogy a tevéiül: nem veszett el és nem is veszik el, ha a feladót érdekli a levele sorsa. Sfidi László pos‘ft-szakal'iszé. Kiltórházak, muzeom, msvsszlelep, iskolák épülnék Pécsett az Ötéves tervben ' 'far, ötéves terv nem elvon" Valami, hanem alván munkál a tok sorozata, me.lyek.neik" hasznát valamennyien, a seját életűnk ön keres« tűi érezzük majd. Kit nem érintene személyében az e hatalmas arányú ház. és útépítés, * közk&edás megjavítása, az a rer.ge. leg előnyös változás, mindennapi éle. tűnkben rneSyet egyet jelen az öt. éves terv, öt év múltán megváltozik körülöl. tűnik a világ és megváltoznak benne az emberek. Políá'kná és kulturális »c.empcxTÍbál feje:,!ebbek lesznek és «2 * kettő nagyon közel áH egymáshoz. A kulit,líra ekkor már a széSes népré. tegelf közkincsévé válik. Pécs város ötéves tervében (s sok. milliós focin: feszégben szerepelnek e kút!urálii beruházások. Méghozzá nem !á tsnatber uház ások — igyanak, hogy építünk valamit, azért, "hogy legyen, — hanem olyanok, hogy a " közösség teasntikat veszi. Teljcíen e.Ükcszű! a gyárvárosit IcuJ. "árháte, ahol nagy előadóié rém, ven- áégj5 és kőnyvrár lesz. Ktíkúrtiáz épül * szigeti városban is az Aiding«- Já,_ nos utca és az Al'hir.ai utca közötti telken. A Daindol is ktil'űrkázat kap. fiz az ieerikuti iskola közelében épül fel. Ugyancsak !<u!tárházai kap a külső Budai város a Makai István utcában és őzzel a város fcifi tárházainak szá­ma ötre emelkedik. Minden. loJl'úrház egyben könyvjár is lesz és vetí'ögc- Prt is szerelnék fel az előadóhe'yisé- zekbe. Felépül a város nagy népkönyvtára life olvasótermek is lesznek. Ez a * önyv'áf végzi majd a* elosz'ós n unkáját. Tizennégyniilliió forintos költséggé,! szerepel a tervben a Dél­dunántúli Köz pars ti Múzeum is. A színházat teljesen korszerűsítik. Eiké- 6*ül a forgósztnpad és egy minden, igény: kielégítő vílágkdberendezés. A zene vonalán is frontáttörésre készül a Terv. Megszervezik és táíno. gatyák a város filliarmóraai társaságát, de a 'képzőművésze.ek fern mostohák-' 'bak: művész:«:lep épül az Cdülö Szál. tó közelében. Az iskolák vanröári sem kisebb ará­nyú aa építkezése* üteme. Kivétet nélkül minden ütalíftoe !skolábac: bö. vflésxé kerül sor. Zöuekorwervatóriurn és művészeti középiskola épül. Uj iskolákat !é:esi:en«k Mesrostole- per, Janátovich.telepen és a Posta- völgyben. Középiskola épül a Bánya­telepen. Újabb erdei iskola és «gy közgazdasági leányiskola épül. Bcfeje. ződík még az e!íő tervévb;« — a ce- dagögi'iai fcSskola építkezés,e. A felsorol lak an kívül még egy szak. irányú középiskola is épül. Az Appo- oyi fér környéke vaíóságce iskola ne­gyed lesz. A város ötéves kul'uráíis terve főbb vonalaiban is megmutatja, hogy min­den lehetősége meglesz a kulturális f eleme® kcdósTyí k. Szovje! sziáiiánovislák érkeznek az Oiífó Ronnresszosra , Az Üjito Kiállítás méltó befejezése- Képpcn okjóber 29-én és 30-án tart­ják az Üiitó Kongresszust. A népi demokratikus államok dolgozói is el­küldik legjobb újítóikat a kongres­szusra, sőt az élenjáró szovjet ipart több világhírű szovjet sztahanovista képviseli maid. Jgy az Üjitő Kiállítá­son lá'oít kivál«5 szovjet újításokat újabb szovjet, tapasztalatok szerzésé­vel egészíthetik ki a kongresszuson résztvevő dolgozók. Saját érdekükben haladéktalanul jelemtkesí&enek a rendőrségen a rendezetlen állampolgársága németajkúak Alig két hete annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyei trtká- rának, Szikra Sándor elvtársnak veze­tésével sváb dolgozókból álló küldött­ség kereste fel Rákosi elviársat. A kül­döttség a kulákok állal végsőkig ki­zsákmányolt németajkú dolgozók hely­zetének rendezését kérte. Rákosi Má­tyás ígéretet tett a küldöttségnek ké­résük teljesítésére és nemsokára, október ll-én hatályba is lépett * Népköztársaság kormányának ren­deleté, mely rendezi a németajkú dolgozók helyzetét.­A rendeletét, amely a Népköztársa­ság megértését tükrözi vissza, nagy örömmel logadiák az érintőit sváb dol­gozók és megkezdték a rendeletben előirt jelentkezést. A rendelet ugyanis kimondja, hogy minden áttelepítésre ki­jelölt személy, aki október 11 -én Ma­gyarország területén tartózkodik, köteles lakóhelyéhez legközelebb eső rendőrkapitányságon vagy rendőrőrsön jelentkezni. A németajkú dolgozók mindenütt nagy számban tesznek eleget jelentke­zési kötelezettségüknek, hisz ‘tudják, hogy ez állampolgári jogaikba való visz_ szaállltásuk első állomása. A jelentke­zések alkalmával a németajkú dolgo­zók kivétel nélkül hálájukat fejezik ki Rákosi elvtársnak és a Népköztársaság kormányának, mely lehetővé tette számukra az eddigi korlátozások megszüntetését. Ugyancsak hálával emlékeznek meg a németajkú dolgozók a népnevelőkről akik közülük nagyon sokat, akik nem értesültek az újságokból a renddetrő!, figyelmeztettek a lielyzetükben javulást hozó intézkedésre és felhívták figyel­müket jelentkezési kötelezettségükre. Ezért különösen hálásak a népnevelők­nek, mert most már tudják, hogy aki elmulasztja a jelentkezést, az nem tarthat Igényt a rendeletben megjelölt kedvezményekre. A rendelet határidőt szab a jelent­kezésnek, ezért aki még nem tett vol­na eleget jelentkezési kötelezettségé­nek, az haladéktalanul pótolja mulasz­tását. A népnevelők pedig íigyélmez- iessemek minden sváb dolgozót, hogy jelentkezésükkel biztosítsák maguknak a Népköztársaság kormánya által szá­mukra megadok jogokat. Á reálbér növekedése a Szovjetunióban A tervkölcsönt hafárlalan lelkesedéssel jegyezte is rövid napok * -*- alatt fával túljegyezte a nép a városban csakúgy, mint a la­hm. Mcgirteile a kölcsön jelentőségét. A kölcsön jegyzése bizonyt téka volt a magyar dolgozók politikai érettségének, áldozatkészségéne *, hazafiasságának. A kölcsönjegyzés gyorsasága és méretei ország-világ elölt megmutatták, hogy dolgozó népünk eltökélten sietteti és erősíteni akarja hazánkban a szocializ­mus építéséi. Nyomában akar maradni a nagy szovjet népnek, amely országában már a kommunizmus épitéiébe logoit. A magyar nép meg­értette a kölcsön jelentőségét jövőnk szempontjából — saját jövője, a még jobb élet szempontjából is. A dolgozók tudják, hogy a köl- csönjegyzéssel ötéves tervünk megvalósítását segítették elő, tehál gyü­mölcsöző áldozatot vállaltak vele és ez százszorosán megtérül az öt­éves terv hatalmas létesítményeiben, népgazdaságunk gyarapodásában ét az életszínvonal állandó emelkedésében. A nagy Szovjetunió pél­dája, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan fejlődése elegendő bizonyíték erre. A Szovjetun óban a reáPoér nőre-1 kedése az ország gaztdasági hatal­mának megerősödéséből folyik. E gaz­dasági hatalom növekedését bizo­nyítja, hogy csupán a háború­utáni ötéves terv első három évé­ben négyezer új — részben hely­reállított — ipari vátfaíatot hoztak üzembe. A nehézipar növekedése ílapján gyors ütemben nő & közszük­ségleti cikkeket előállító ipar. Évrőf- évre nő az élelmiszerek, textíliák, cipő, háztartási és kulturális cikkek termelése. Ugyanakkor a szovjet me­zőgazdaság is állandóan növeli a ga­bonafélék, az áflittenyé ztési és más termékek termelését. Az 1947, végén végrehajtott pénz- reform óta, ez év márciusában a Bol­sevik Párt és a szovjet kormány ren­deletére már másodszor csökkentet * lék a fogyasziói árakat. Ennek követ­keztében a Szovjetunió összlakossága mintegy 700 milliárd rubel közvetlen nyereségben részesült ús =, kiskeres­kedelmi árak óriási esése azonnal megmutatkozott a szovjet nép anyagi jólétének emelkedésében. Erről be­szél a; vásárlóképessóg megnövekedé­se, az a körülmény, hogy ez év első negyedében a Szovjetunióban 22 szá­zalékkal több árut adtak el, mint a múlt év első negyedében. legnagyobb üzeme a „Sar­ló és Ka!apács“-gyár. Az óriási ipartelep mun­kásainak helyzete hónapról hónapra javul. Minden fizejésosz.ásnál újabb és újabb tárgyakkal gazdagodnak a munkáscsaládok. Van, aki biílort vesz, van, aki hangszert. ruhát, cipőt, vagy egyebet. Greboskov acél­öntő nemrég kapott lakást egy új házban; bútorai felújításán 4000 ru­belt költőit. Konyjajev formaVészítö, Vorobjov és Andiluov lakatosok, Pavlov hcgevziő és mások, ugyancsak egyhónapi bérükből vetlek ú: bútort. Csirkov lakatos új rádiókészüléket vásárolt. A szovjet dolgozók reálbérének nö­vekedését előmozdítja, hogy számos igényüket az állaim számlájára elégít­hetik ki. A széleikenű lakóházépít­kezés, az ískofák, Óvodák, orvosi in­tézmények szaporodása áruházak, ét­termek, üdülő-otthonok, klubok, film­színházak létesítése: — a városok és munkástelepek kényelmének fejlődé­se, mind a dolgozók életének meg­könnyítését eredményen'. A költség­vetés hatalmas összegei, amelyeket társadalmi és kulturális szükségletek­re, közoktatásra, egészségvédelemre Moszkva és társadalmi biztosításra fordít az állam, a dolgozók reálbérének eme­lését szolgálják. egyre nagyobb tá­mogatásban része- szíti a sokgyerme­kes családokit. Egyedül Moszkvában az utóbbi öt évben 171 millió rubelt A szovjet éüazn adtak sokgyermekes és családfenn­tartó anyáknak. Hét ér fclszerrel nö­velték & bölcsődékben a férőhelyek számát, szaporították a gazdagon fel­szerelt, kitűnő eílátást és gondosko­dást nyújtó r.apköziotthonokdt. A gyermekekről való ilyen gondosko­dás is hozzájárul a szovjet dolgozók reálbérének emelkedéséhez. A nyugdíjak és korpótlékok, ar üdülési szabadság, » gyermekek nya- raltatára — mindez hatalmas állami kiadásokat, de a dolgozók számára mérhetetlen könnyítést jelent. Ha­vonta tíz és tízezer szovjet munkás ás értelmiségi kap új lakást állam- költségen épített házakbnn. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez is mennyire emelj a dolgozók reálbérét. A Szovjetunióban Ä reálbér állandó és gyors emelkedés« annak a fárad­hatatlan sztálini gondoskodásnak <nz eredménye, amely a szovjet dolgozók anyagi és kuttúrális szükségleteinek kielégítése terén nem ismer korláto­kat. „Mindent a Pártnak köszönhetünk Három asszony beszél a Bé!<e-brigádból ?? A fejkendős brigádvezető szeretet- fel beszél brigádja tagjairól, akik hosszá hónapok óta vele dolgoznak a dübörgő présgépek mellett. Halkan leket hallani, amit beszél, mert a stancnigép másodpercenként megis­métlődő csatlanása elnyomja amúgyis csendes hangját. Az egész üzetn nem nagy. Nem kell sokat járni, ka beszélgetni akar az ember a dolgozókkal. Sűrűn egymás- mcllett sorakoznak a gépek, egymás­melleit iilr.ek a brigádtagok, akiknek „szcmelénye" a győzelmet jelentő brigádzászló, amelyet immár harmad­szor nyert el a ,,Békebrigád“ magas teljesítményével. A Fém- és Ijzkatosárugyárban a bejárat melletti legelső gépen dolgo­zik Gárdosi Aladárné, a győztes brigád vezetője. Minden/ láf, mindent tud, ami a gyárban történik, de tudja azt is, hogy mi történik künn az ut­cán, a nagyvilágban és főleg azt, hogy vele mi történt az elmúlt négy év alatt. — A felszabadulás után mentem férjhez — meséli és nem volt sem­mim, mikor összekerültünk. Sógornőm lakásában laktunk a férjemmel együtt. Egy, év múlva left lakásunk és lassan minden, amire szükségünk volt: Irony halelszerelés, szoba- és konyhabútor. Rádiót most veszünk s van ruhánk, fehérneműnk. — Mondjam el qzl Is, hogy ki adl'a ezt? Elmondom — folytatja Gár­dosi elvtúrsnö — az, akiben rendület­lenül bíztam és bízok: a Tárt. Látja elvtárs, ezért dolgozunk mi itt a bri­gádban a többtermelésért. De beszél- jen n többiekkel is. Azoknak is van véleményük. Nincs messze föle a munkatársa. Mielöft odaérnék, már hallom a hang­ját: — Heti teljesítményem már 8 hete 126 százalék — közli Kiss Jó- zsefne. — Elmondjam én is mindazt, ami négy év alatf történt velem? Kezdhetem azzal, hogy térjem ott ma­radt a Don mellett, azóta hárman vagyunk. A fiam, aki iskolába jár. öz anyósom és én. Én dolgozom egyedül és megélünk szépen. A mindennapi kenyér, a ruha és minden más egyéb, a fiam iskoláztatása az én keresetem­ből kerül ki. Ha a felszabadulás nem jön és nem így történik minden ez­alatt a négy év alatt, soha nem tud­tam volna ez( véghezvinni. Keresetem nem lelt volna elég, ha nem követke­zik be a nők egyenjogúsítása. Én is ugyanannyit dolgozok és keresek azóta, minf. a férfiak, egyenlően, egyenlő munkával és bérrel. Nagy szó ez nekünk nőknek, mert kiemeli ben­nünket az évszázados elnyomásból. A Párf adta nekünk mindezt. Igaz, dolgoztam, de ka nem lett volna a Párt, akkor talán munkanélküli len­nék, mert nem lett volna a 3 éves terv, amit a Párt indított el és őrkö­dött felette, hogy a dolgozók meg­valósíthassák. Kissr.é gépe mellett egy ládába másodpercenként hull a gép által le­vágott csattfeszitő. A másik géptől a zablavasak tömegét viszik el. minden negyedórában cgy-egy ládával. knnél a gépnél bolgozik a „Béke“- brigád harmadik tagja. Teljesítménye már négy hete a brigádnapló Szerint — és a többiek is jól tudják — /?6 százalék. Nagy Istvánná is lelkes igyekezettel dolgozik, hogy a brigád föbbtermelését elősegítse. —• Valamennyiünk érdeke ez — mondja. — Nem szeretek sokat be­szélni, de azt szívesen elmondom, hogy miért igyekezem minden erőm­mel többet termelni. Mikor megindult a gyár, bizonytalannak láttuk hely. zetünkef. Aztán megkezdődött a harc és a munkásosztály győzött Pártunk vezetésével. Megvalósult az. amire ebben az országban a dolgozók vár­lak és én is elértem, hogy anvagilag rendbejöhessek. Több mint kétezer forintot fordítottam magamra napi megélhetésemen kívül. Új kályha várja már szobámban a telet, a pad­lón is új o szőnyeg, ágyneművel is elláttam magam és vettem egy sez- lőni is, amelyen a hosszúi téli esté­ken kényelmesen lehet olvasgatni. — Ezt ad(a a Párf. Többet adott, mint gondoltuk, s mi azért egyre töb­bet termelünk. _ Ez az általános vélemény a „Béke' - brigádban. Az állandó 12Ő——1./0 szá­zalék normatel j esi tűssel, a selejt csők. beütésével akarják visszaadni a Párt­nak. ami( az adott nekik és azt a többletet, amiért érzik: adósak. még mindig (Kászonl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom