Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

8 NAPLÓ »» carroaas M Erek • HrgyaMbofc azoe&öta , vádlotak árulását bizonyí­tották be. Kx egész világ színe előtt lelep­lezték * tervek szerzőit, a meg. átalkodott bűnözök védelmezőit. A perek megmutatták és bebizonyítot­tak, bogy az a mer Etái és brit mouopo- r»th körök nem nyugodtak és néni' nyugszanak bele keletettrópai ügynöke. Ük elvesztésébe. Nem telték le és nem teszik te a fegyvert, tovább küz­denek az említett országok népi demo­kratáim« mozgalmas efiesi. ' e MAS! áHanak t Bolgárja, Ma­gyarország és Románia ellen felhozott vádak? A vádlók bizonyítékképpen min­denekelőtt ez említett bűnügyi perekre hivatkoznak. Az egész világ tudja azonban, hogy ezeknek « pereknek aeinmi közűk sbtea a Romániával kö­tött békeszerződé» harmadik Cikkelyé­hez, vagy • Bulgáriával és Magyar- országgal kötött békeszerződés 2. cik­kelyéhez. A békeszerződést nem szerkesztet­ték meg ágy, bogy valamelyik cik­kelye menedéket biztosítson a szer­ződést aláíró országok ellen elköve­tett bűncselekmények tettesei szá­mára. ta Az Byen tervek tarthatatlansága Wygvánra’A Még nyilvánvalóbbá vá- Bk, mksíbogy • békeszerződéseknek sosvwk kfüörérgra cikkelyei, melyek tgyenesen köteíezft a* 81-etá kormá­A HUäate®e» brit és «nerftri meg. figyelők, okik a tálrgyaüáoco jelen vol­tak, minden íatálékorryságtik ellenére sem tudtak gőtét pontot fellelni. Erre megindult a diplomáciai tárgyalás. Meg jelenlek a jegyzékek, amelyekben az Egyesült Államok és Nagybriíannía kormánya nagy hűhő: csapott. Ekkor jelentek meg a békeszerződések és e nemzetközi köéelosségek megsériésérö1 szóló vádak. Ennek s lépésnek kellett megnyílnia a közvetlen itta: az Egye­sült Nemaotek és a nemzetközi bíró. ság felé. nyokat, hogy küzdjenek a fasiszta jal- legfl szervezetek tevékenysége elten. Vájjon nem voltak-e Petkov, vagy Ma- nlu párthívei és a többi bűnöző cso­portok, amelyeket a bíróság elítélt, ilyen fasiszta szervezetek? Ezárt kell világosnak lennie mindért tárgyilagos személy számára, hogy a Bulgária, Magyarország és Ro­mánia eilen a békeszerződés meg­aértésével kapcsolatban hangozta­tott vád durva hamisítás, hogy ez a vád teljesen mesterséges kohol­mány, melyet semmilyen valódi kö­rülmény sem támaszt alá. Fzt a vád csak űrügy az angol-amerikai kezdeményezők számára, hogy zavar; kelthessenek és elvonják a közvéle­mény figyelmét az angol és amerikai ügynökök romboló tevékenységéről, a Fiéldek, Chopinek, Berryk és társaik működéséről. — Kérem ■ fcteotteig tagjatt. far* sanak figyelmei • következő körül­ményre: Minden alkaíomraal, midőn a Bulgáriával, Magyarországgal és Ro­mániával kötött békeszerződés értelme­zéséről, vagy végrehajtásáról van szó, a szerződések kimondják, hogy a há­rom államnak egységesen kell eljárnia. Amennyiben nem értenek egyet, a bé­keszerződésben leírt eljárási módoza­tokat rtem lohet alkalmazni. Az adott esetben nincs közös megegyezés, mint­hogy a Szovjetunió rtem Ismeri el a vi­tás kérdés létezését és a békeszer­ződés megsértését. Vitás kérdés nincs, a három hatalom nem cselekszik egységesen. Hogy kerül tehát ide a magyar ltékeszerzödés 40. cikkelyében, a bolgár szerződés 36. és a román szerződés 38. cikkelyében elő­írt eljárást módozat? Persze azt mond­ják: az ügyvédeit arra valók, hogy a jogot és az igazságot kiforgassák. Ilyen ügyvédekkel van itt dolgunk. Róluk ké­sőbb fogok majd beszélni, midőn Schavcrossról és Cohenről kerül 6zó. Ök Iáiba vetetitek erejüket, hogy kifor­gassák a. jogot és az igazságot. —- Ily módon, ha ebben az esetben az említett eljárási módozatot követe­lik, ez jogsértés, még hozzá olyan nyilvánvaló, hogy ehhez nem la kel! kikérni a nemzetközi bíróság döntését. Kétségtelennek tartom, hogy' a nem­zetközi bíróság vissza is utasítja, hogy I ebben a kérdésben egyáltalán döntést I hozzon. Durra hamisítás, mesteriéges koholmány Az egyhangálag elfogadott döotés megsértése ff oerrmertöri Mróság Iránt érzett Téteden ttazWletet strtha kell dobni ah. He*. hogy ezt képzeljük, a nemzetközi bíróság ribfráfja cut a kérdést, amely « bSkenzerződésb® és * jogászi logi­kából gúnyt fi*. A vádlók be «karnak avatkozni Búig fala, Magyarország és Romá­nia beJOgyeíba hl • boa vart őzé aukat — amint tétjük — gz ENSZ alapokmányénak 55. cik- ketyévet akarják mentegetni. HozzAfű- «Sm, hogy műként a azervezetnelt nincsen aetnminemfl joga a 9. fejezet rinpjéa más országok bel ügyeibe tör- eénó bearartazésra, ugyanúgy a szer­veset tagjainak sincs erre joguk. Igv HDt a kérdés, amik or létrehoztuk szcZ- vesetünket, amikor megszerkesztettük «tapafcmánytmkat, amikor megfogal­maztak az 55. pontban kifejezésre jutó «Met. Mi mást tesznek most az Egyesült Alfára ok, Angii* és más hatabnak, mint mayaftrflfc «st a San Franci acoban egyhangúlag elfogadott döntést, aűréty nem engedi meg a más ál­lamok belögyeíbe történő beavat- I k ozást, asffr nem ti beszélve az alapokmány egyéb pontjainak megsért ésér ók E.jy újabb tanúbizonyság erre az adott kér­dés tárgyalása az Egyesült Nemzetek fizerresetében, amely teljesen törvény­eden«». Ének nem blxonyífékok, hanem anekdóták jjfyfijíeménye " — Néhány küldöttség, elsősorban jpz Egyesült Államok és Anglia küldöttségei megkísérlik, hogy bi­zonyos tényekre támaszkodjanak. — íme a tények, amelyeket Ma­kin ausztráliai küldött bizonyíté­kokként terjesztett elő, amelyek azonban a valóságban — bocsánata nyílt kifejezésért — n piaci pletykák és a híre* Müncbawsem báróhoz méltó ha­zugságok, 'Az ausztráliai kormányt láthatólag érdeklik Románia belügyel. Viszont nyilván egyáltalán nem érdeklik magának Ausztráliának a belügyei, noha ezek az ügyek valóban érdek­lődést keltenek, különösen az em­beri jogok és az alapvető szabad­ságjogok tiszteletben tartásának kérdésével kapcsolatban. Erről azon­ban az ausztráliai küldöttség hall­gat. Visinszkij a továbbiakban a meg­cáfolhatatlan tények egész sorát em­lítette fel arra vonatkozólag, hogy Ausztráliában a benszülőttek a leg­borzalmasabb rabszolgaságban él­nek. A magyar vála«tzlá«olí és az ellenzék kérdése — Az USA küldötte nem átallotta bulvár pletykához folyamodni, rá­galmakat terjeszteni a bírósági be­ismeréssel kapcsolatban és meg­hamisítani az egész bírósági el­járást. Cohen szándékosan mellőzött el tényeket. Ebben a tekintetben az amerikai küldött semmi eredetisé­get nem tanúsított, pusztán meg­ismételte azokat az elcsépelt rágal­mazó kirohanásokat, hogy ezekben az országokban állítólag üldözik a vallást és megsértik a személyiségi jogokat és az alapvető szabadságo­kat. — Az Egyesült Államok és Ang­lia küldöttei szennyes gyanúsítások­kal illetik Magyarországot a vá­lasztások miatt is. Azonban, akik ezeket terjeszti]:, olyan szemmel- látható tényeket hagynak figyelmen kívül, mint azt, hogy a választáso­kon az összes szavazók 96.7 száza­léka vett részt és ez lehetetlen lett volna a hazaflság hatalmas fellángolása nélkül, amelyet a magyar választópolgárok a választások alkalmából tanúsítot­tak és ami természetesen szokatlan és lehetetlen a burzsoá államokban, ahol megszokott jelenségekké vál­tak a választási machinációk és csalások. A népi demoítrár gazdasági — As angol-amerikai tömb kriti­kus urai és különösen Shawcross, utaltak az emberi jogokról szóló deklarációra, amelyet az ENSZ köz- gvülése elfogadott, és amely — mint, Shawcross mondotta — megállapítja a civilizált népek részéről ni érendő minimális színvonalat. Szó sincs róla, a deklarációban van egy éts más hasznos dolog, dn nem lonne-o szíves Shawcross megnevezni ennek a deklarációnak azt a szakaszát, amely minden embernek munkát, kenye­ret, egészséges lakást, a nőknek egyenlő munkáért, a férfiakkal egyenlő bért biztosít? ilyen cikkek a sokat dicsőített deklarációban nincsenek. Bulgária, Magyarország cs Romá­nia alkotmányaiban viszont vannak ilyen szakaszok és nemcsak sza­kaszok, hanem reális jogok is, amelyeket a dolgozók számára a né­pi demokratikus államok minden eszköze és ereje biztosít, íme a tény: — Shawcross és Cohen urak érin­tették az ellenzék fontos kérdését. Cohen és Shawcross azon siránkoz­nak, hogy ezekben az országokban nincs ellenzék és ebben a demokra­tizmus hiányát látják. Vájjon így ván-e ez? Először is meg kell ér­teni, hogy az ellenzék mestersége­sen , sem nem jött létre, sem nem szűnik meg. Másodszor nem szabad elfelejteni, hogy a burzsóá-demokratikus országok, ban az úgynevezett ellenzék csu­pán „őfelsége*4 ellenzéke, az az engedelmes, házi, formális ellenzék, amely ugyanazon á tala­jon áll és ugyanazon keretek kö­zött működik, mint a kormánypárt. Ilyen e'lonzék valóban nincs és nem is lehel a népi demokratikus orszá­gokban, ahol a halalom a néptől indul ki és a népé. ái( »cm ismernek válságot ..A Macyar Népköztársaság biztosít­ja a polgárok jogát, a munkára, munkájuknak mennyisége és minő­sége alapján való megfizetésével.“ Az ilyen tények arról beszélnek, hogy a népi demokratikus országok alkotmányai valóban biztosítják az emberi jogokat, az ember igdzi, reális jogait és elsősorban azt a szent jogát, liogv a holnaptól való félelem nélkül, az óhenbalástól való félelem nélkül éljen. Ezek az alkot­mányok visszatükrözik azt a vitat­hatatlan tényt, hogy a néni demokráciák gazdasági éle­te nem ismer válságokat és nem ismeri a munkanélküliséget, ame­lyek ma már egész sor kapitalista országot fojtogatnak és amelyek holnap és holnap után nóg jobban jelentkezni fognak. Osakhoev ezekről a tényekről a vádló urak, Cohen és Shawcross urak. még hallani sem akarnak. A „tiszteletreméltó Icoronangjy'csz űpw gyermek meséi —• Shswcrass űr az igazadge-aoágáL tatás működésével kapcsolatban i:: 6ZÓ szerint » követezőké: jelentelte ki: „1. A népi demokratikus országok­ban a letartóztatottakat egyáltalán nem átüljék bíróság elé, ho nem isme­rik el1 bűnösségüket a tárgyalás elc.t. 2, A népi demokratikus országokban a vádlottaktól beismerésre kényszerítik.“ — így ran ez Shaworo&s úr? Nem feledkezett meg kissé magáról?' It van példáiul Mándszepty ügye. Előve. szem az állami kiadó kiadásában meg­jelent törvényszéki beszámolót. Kinyi­tom. a 42. oldalnál és a következők« olvasom:- „Baranyai Jussán kihollgatá. sa: Elnök Baranyailtoz fordul: Megér­te‘le a vádat? Baranyai: Igen. Elnök: Bűnösnek érzi-« magát? Shaw cross úr rendszere szerint ezt a következő rá. In.-i7.naik kellet volna követnie: Termé­szetesen igen, Elnök úr. Es 3 valóság­ban mi a helyzet? Baranyai: „Nem ... Nem ismerem el rnagarn bűnösnek.“ Tudja.e ezi Shawcross úr? Hogy­ha nem. akkor ez nagyon előnyt«- len Anglia koronaügyésze számá­ra, ha pedig tudja, akkor még rosszabb, mit)tán er e tény teljesen megcáfol. ja mindaz', amit a 'tíszVeíremékó kn ronaügvész úr harsány hangon btao. nyífarn próbált. — Mii marad ezután Shawcrossiw abból á peterikus nyilatkozatából, hogy vájjon nem szörnyű.«, hogv ezekben az államokban a ocii'ákaii perek nviJ* áegyclásán a vád’ofl.ik készséggé’be fsmerik. bűnösségüket? *s vájjon, nem szSrnyü-e, mon. •font én, hogy Nagy brit unnia kn- ronaügyésze, akit komoly ember nek kellene tartanom és aki kii. lön ebből a célból jött ide. hogv felszólaljon a bizottságban ebben a kérdésben, az Időnket gyermek- mesékkel foglalja cl, amilyeket én az arab 'államok iránti tisztelőiem, nél fogva nem nevezek arab me­séknek. ~' Vizsgál iuk csak meg, hogyan is ált az ügy Shawcross úr második és arról szóló állításával kapcsolatban, mintha a népi demokratikus országok­ban beismerésre kényszerítenek a vád­lottakat. Tények? Shawcross úr egyál­talán nem Ind tényeket felmutatni, a tények helyett valamilyen gyermekülé­sével hozakodott elő, a vádlottak „pszi­chológiai megdolgozásáról”, arról, hogy A néphadsereg előőrsei 25 kilométerre Kantontól A kínai néphadsereg óriási félkörük­ben gyors ütemben sorakozik fel Déi- Kúva szíve, Kanton körül. Az előőrs csapatok — jelenti a Reuter — mind­össze 23 kilométerre vannak Kanton­tól A Jondoiri rádió megállapítja, hogy a kantora hivatalos jelentések szerint a felszabadító hadsereg dőhada Kanton­tól északra 30 kilométernyire elérte Fejslen városát. A város körüli had­erő, körűibeUil 80.000 ember, parancsai kapott, hogy „erőltetett menetben” vo­nuljon vissza nyugati irányban Kvang- szi tartományba, mielőtt még elvágnák visszavonulási útját. Kantonban feszült * légkör és nyo­morúságos az élet. Hongkongi»» csütör­tökön ezrek érkeztek repülőgépen, Ha­jón és vonalon. Hongkongba menektdt Kanton főpolgármestere ts. növekvő tiizonyialansÉg és lyagtalaisás fiiéban Űjabl» érfókzahauások a tőzsdén A londoni értéktőzsdén tovább esnek az angol állampapírok és szerdán a kincstári kötelezvények a mélypontra zuhantak. Erősen romlik a kiviteli egyenleg is. Szeptemberben a kivitel 35 millió 800 ezer forirrltal maradt el a behozatal mögött. Az USA-ba Irányuló kivitel értéke 25 százalékkal volt alacsonyabb az augusztusinál. Az általános bizony falanságot növelik a közeli választásokról elterjedt, egy­másnak ellentmondó híresztelések is. A válság következményeitől megriadt munkáspárti kormány egyre jobban veszti el a talajt a -Iába alól. Híreket bocsát kf • választások köneS bekövet­kezéséről, majd ködös és semmitnknxló nyilatkozatban önmagát cáfolja meg, A Le Mondo landotd tudósítója igei komolynak látja az angol helyzetet. Rámutat arra, hogy a fonfleértékefes következtében as Angliába szállított nyersanyagok ára 40 százalékkal emelkedett, ■viszont ugyanakkor • leértékelés ne*» hozta meg a kívánt eredményeket és Anglia úgynevezett láthatatlan jöve­delmei item emelkedtek egyáltalában. „Anglia megfizet a leértékelésért*’ — állapítja meg a Le Monde tudósítója*. éppen az ilyen rriogdoigozásjfredrnénye­ként — ahogyan ö azt iCTtelö.-idla «— kényszerült például Mindszenty is a beismerésre. Az ügyész ura: azonban nemcsak az élő tanuk leplezlek le, sak­kal inkább leleplezték a „néma bizonyí­tékok”, amelyek minden bűnöző számá­ra a legveszedelmesebbek, miután ezek anyagi bizonyítékok. Ilyen bizonyítékok elsősorban Mindszenty saját kezeirása cs köztük az a levét, amelyben Mind­szenty saját magái antiszemitaként leplezi le. koronaügyész urat leleplez­te a Mindszenty pincéjében elásott fémtok, amely tartalmazta a kormány- iásiiái, — amelyet Mindszenty saját ke­zével irt — annak a kormánynak a lis­táját, amelynek át kellett volna venni Shaifcrois Toros — Végül néhány szót « sajtóról. . Shawcross úr elégedetlen a sajtó hely- I setével, a sajtó és a könyvkiadás sza- I hódságával, a népi demokratikus orszá­gokban, mert — az ö szavai szerint — ezekben az országokban nem engedik meg a szakad embernek és a függet­len lapoknak, hogy azt írják, emit gondolnak. Ennek során Shawcross urat az 6 saját mon­dására emlékeztetem. 1945-ben Shawcross úr azt javasolta, hoay Angliában minden lap első olda­lán a következő bejelentést helyezze cl: „...lap ennek és ennek a lordnak tulajdona." Ennek a lapnak az a célja, hogy gazdasági előnyöké! húzzon és kifejezze azokat az egyéni nézeteket, amelyeket ő lords ága időről-időre val­lani méltoztat. Nincs semmiféle bizo­nyíték arra — írta Shawcross úr —. hogy a tények, amelyeket a lapok kö­zölnek, megfelelnek a valóságnak. Ezek mindenre jók lehetnek, csak nem igazak!“ — Ez* mondta Shawcross úr három é’-vel e ’előtt. Akkor ő szereteti i't vö­rös zsebkendőve' a bal felső zsebében megjelenni. Ez a zsebkendő most már nem látható. A haitiig vállal — így ál! a dolog.' Mi lépésről lé­pésre igyekeztünk elemezni annak a néhány küldöttnek a felszólalását, akik súlyos, de igazságtalan rágal­mazó vádaskodással léptek fel _ Bul­gária, Magyarország és Románia ól- len. Milyenek hát a következtetések? Mi maradt ezekből a váciakból? A vallásüldözcs vádjai elestek, mert nincs semmiféle alap ezekre a vá­dakra Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok megsértésének vadjai elestek, mert 3 valóság elferdített áb­rázolásán alapul0 hazug és lelkiisme­retlen értesülésekre épültek fel. A békeszerződés megszegésének vádjai elestek, mert teljesen az ellenkezője bizonyosodott be: Bulgária. Magyarország és Romá­nia lefkiisnicrefcsen, teljes mér­tékben és szigorú pontossággal felje-ifi a békeszerződés afnpjáa magára vállalt kötelezeffségekef. Mindezek a vádak elestek és el kel- lelt esniük, mert ezek a vádak hazu­gok és — mint a közmondás mondja — a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. —■ Ezzel szemben kétségtelenül bebizonyosodott egy dolog: az Egyesült Államok cs Anglia re­akciós köreinek szívós törekvése arra. hogy bevonják az Egyesült Nemzetek a hatalmat, miután Magyarország jw* , Ienlegi kormányát megdöntötték. A kormányt Mindszenty és cinkostársai szervezték volna. Ilyen bizonyítékok súlya alatt mf mást tehetett volna Mindszenty, mint elismerte elkövetett bűneit. Ez tehát az az ördögi méreg, emelve: j a szegény bíborosnak beadtak, amely- 1 nők a hatására ő állítólag beismerte 1 bűnét? Sajnos, ezután még 3 Daily j Express is az,t jelentette, hogy ezt a mérget néhány forintért hánr.c.y buda­pesti patikában meg lehet kapni és 1 Shaworcss úr nem kockáztatta meg, I hogy megismételje ezt az esztelen fe- ] csegést. íiebkcndwje ... A bulgáriai, magyairorsivigí és romá- 4 nini sajtótörvények raget vetették an- I tvak. bogy a sajtó orgánumait a ma- 3 gánbirtokospk kapitalista érdekeire, 1 szűk népellenes csoport érdekekre I használhassák fel Ezek a törvények a I tényleges sajtószabadság megvalósító- | rém Iránvulnak. Ezt. a szabadságot , csupán abban az esetben lehet biz.osí. i tani, ha a sajfó mentes a magáiddá- - dók, monopóliumok, trösztök és szih- I dikátusok nyomásától és diktátumától I ha a sajtó arra irányul, hogy minden- 1 kinek a demokrácia érdekében bizto- | sltsa a jogot a szabad vélem én yny 11- I vání.tésrn, különösen a szólás- és vaj- 1 tó szabadságot olyan feltételek melleit, 1 hogy a szólás- és sajlós/abadságot ne használhassák fel a háborús propagandára, a népek közötti ellenségeskedés fe.lsritására. faji megkülönböztetésre, rágalmazó t híresztelések terjesztésére. Ilyen törvények kibocsátásával a népf demokratikus országok kormányai tel- ■ jes összhangban járnak el a dnnokrá- ff cin elveivel, az ENSZ elveivel és azok- I kai n kői-Vzellségekkel. nmei veket a b&esz-.’rződésck alapját! vállaltak m*- 1 gukrn. i mind elcstclí Szervezetét ebbe a népi demokr-?0' i ktis országokkal szemben ellensége» | hadjáratba, eszközül használják fel s.í J Egyesült Nemzetek Szervezetét abbé* j a politikájukhoz, amellyel nyomás* I akarnak gyakorolni más országokra; 1 be akarnak avatkozni ezek belügyi' 4 he, hogy letérésre kényszerítsék ez*' k kef az országokat a demokrácia és * í szocializmus további fejlesztésének é» fe megszilárdításának útjáról, bogy meg- I próbálják befolyásuknak alárendelő* ^ ezeket az országokat, nem riadv-* ! vissza ennek során semmiféle mod' f szertől s eszköztől. A Szovjetunió küldöttségének * meggyőződése, hogy az Egyesült Ne«*' jl zetek Szervezete nem lép, nem lép' | bet erre az útra nem engedheti m"í' | hogy rágalmazó vádakat gyár's&n*. I cs a demokrácia jelszava möéé re!' 1 tűzve, gúnyt űzzenek a tlemokráciá' j b,'L . A Szovjefiraió küldöffscge fel­hívja a polifika; bizolíságot, uta­sítsa el Kunada, Bolívia cs Egycsüft Államok határozati f;*' . va-fatát, mint olyan íavasfnfof, amely ellentmond az ENSZ alap­okmánya etjeinek és rágalmazó és hazug IcirohmásokM | tartalmaz a magn népi demokratiktj* társadalmát építő bárom demokríű1” j kus állam népei elten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom