Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-11 / 236. szám

M i pártszervezet, a BEFŐSZ és a szövetkezeti vezeti matatnak rossz példát az iszi munkákban Ajtókor Eötvös megírta „A falu jegy. rí Jet", amelyben bemutatja a feudális világ kirívó hibáit, azzal Siették kri. tikusai, úgy jár: el, tnániahogy az ál­latorvossá tankönyvekben szokás, ahol egy lovon szokták ábrázolni az ösz- M-.es állatbetegségeket. Az olvasó az hihe'né, hogy" Kisbicsérddel is így jár­tunk' el. Rajta mutatjuk be az összes hibákat, amelyek Baranya községeiben előfordulnak az őszi munkákkal kan- fsolatban. Nem- így van. Sajnos, KH. bicsérdon mindezek a hiányosságok, hibák és mulasztások fennállónak. A körjegyzőség Nagybá csér den ven. Közigiazgffltási vonalon innen intézik Kiebiosérd sorsát. A jegyzésé get el­kér ifijük, niincs rajta semmi felíráts, hogy itt széke! a közigazgatás. Végű. azonban sikerűt kinyomozni, bármily jót is van álcázva. A folyosó rná-r sokkal inkább „községházáé“, azzá te. szí a sok hirdetmény a falon. Az egyikre mindjárt fe] is figyelünk. „Verseny-tábla“ — hirdeti tetet e a lei írás, Aháí — itt megtudjuk melyek járnak élen a szánt ás. v e tésben a kör­jegyzőség községei között. Közelebb­ről megnézve azonban kiderül, hogy még mindig a csé-piés, » begyűjtés és a íarióhántás eredményét tünteti fel. ■ Dehát kik is imának rá. — Nem vet etet itt még sentki — —r mondja Balázs László közellátási kisegítő. (Később kiderül, hogy voltak azért, ha nem is sokan, akik már ve- terek.) Kfebícsérd fejői érdeklődünk —■ Ot, se vetettek. Kiebácsérd. A párittifkárí keressük Hikner Jánost. Szüretel. — Vetett már? — Nem. még egyáltalán nem veté t. Farkas Géza a szövetkezet ügyveze­tője, veze'őeégi tagja a Pártnak. — Nem ia lehet velrá — Táíasio', amikor gzirálnt érdekíődüntk. hogy m:. ként ák az őszi munkákkal. Különb«: is ő nem igen ér rá. Sok dolog van e szövetkezettel. Most is szállítás v»)\ sertéseiket szállítottak. Ö is oda vo’1, meg Hulmer eJvtárs is, 5 a sertés- felelős. Kérd zzí&. mivel tegSa-Jkozik » scő. vekezet. Bolt ja van és sertéseké; vá­sárok Mivel segítette elő » gazdák tevé­kenységé ? Kiderül: semmivé!. Gép. állomással szerződési: nem kötöttek, (pedig nincs messze 3 szerttlőrintól. Gépekkel, műtrágyával regi ették s dolgozó parasztságot. A községben több parasztembertől érdeklőd tünk a verseny tetői. Nem ss tudnak róüa. Egy gazda, eki éppen te­metésről jön és' a gyásskocsi éé fo. gött lovait hajtja, mondja rá bizony, talanti: — Úgy gondolom Nagybieséfdde. versenyezünk. Azt, hogy diülőverserty is vert a világon, nem is tudja- Olyan itt nincs. Egyént verseny nincs. — A községben teljesen állnak az ö*zi munkák. A pártszervezet nem törődik 3 terme­léssel, a pártvezetők és párttagok nem mutatnak jő példát, Isan m maguk is a kulákok nótáját fújják: nem lehet vet. ni. A DÉFOSZ n-m törődik a verseny -udaiosíitásáva» és a termeféssel se. A DÉFOSZ titkár. Varga Sándor se ve. tett még semmi'. Nem vetettek a né­pi bizottság .tagjai sem. Sőt egyes gazdáik felvétették, hogy jó volna la. rácsát kérni a gépállomástól. A nép. bizottság leszavazta. A vető gépéke; nem. osa'toMák be, akinek nincs, az mehet könyörögni a módosabb gazdák, hoz. Somogyi Ferenc népi bizottság tag, a ftzöre&ezet bcftíceswéC}« assg-i se “'.«dja, hogy kivel áll vorseurben e község. Több érdeklődő ezt mondja, hogy nézzük meg a kocsmában, ott 1 ver­senytábla. (Jó helyen!) Azonban nincs ott se, mert Marton Pál kocsmáros éppen tegnap vette le, ugyanis kissé már elavultnak tolatta, mivei még a be­gyűjtés eredménye volt rajta. — Nem tehet vetni — mondják a Párt-, a DEFOSZ-, a szövetkezoli-veze- fiők, dolgozó kis- és középparasztok, párttagok és nem párttagok, anélkül, hogy tudnák, az ellenség, a kulák hangja szól belőlük. — Lehet vetni — mondja Scált Má­tyás másodbíró. — Én elvetettem ma több, mint kéftold búzát. SzSi Mátyás földje se nem sokkal jobb. se nem sokkal rosszabb, mint a kisbicsérdi földek általában. Szli Má­tyás azonban tudja, hgoy sokkal jobb idejében vetni, hogy így biztosabb, jobb termésre számíthat, tudja aaci Is, hogy ez érdeke neki és érdeke az egész országnak. És tudja azt is, hogy az őszi munkák késleltetése csak a kulá­kok érdeke. És ezt keli megérteni a késbfcséndi pártszervezet vezetőinek. Ezért kell azonnali és gyökeres for­dulatot végrehajtamok. A termelés été­re ke'J áUniók, jó példát keM muta'nfok a község összes dolgozó parasztjainak. A DEFOSZ-nak meg kel! szerveznie a versenyt, a Népi Bizottságrak figye­lemmel kel kísérnie az őszi munká­kat és mindenben elősegíteni az sdő- benii végrehajtását. A Idsbiceérdi kommunistáknak pedig egy pillanatra sem szabad e.líelejtmiök. hogy nem lehéf jó kommunista az, aki nem jár elöl a termelésben. Cfranh Qchi&s nejit kerüli pá a izcippMÚáhlápa A tzégyetdábla. olyan a fehérre me­ze dt falon, mint a mágnes, mert aki elmegy a községháza elölt, legyen akár dolgozó paraszt, vagy reakciós kofák, ráfüggeszti a szemét és kíván­csian böngészi az írást, vájjon ki a fain szégyene.. KI az, aki nem hajlan­dó erejéhez mérten áldozni a község, a megye, az orsrág áj életét jelentő ötéves tervért• népnevelők egy ki* eso­fl helybeli Száz- és százezer bányász fejti o szenet a Ttonyec medencében, nz Uraiban, Kragandában, a Kuznyec és Pecsori medencében. Ezek a különböző sorsú, külön­böző nemzedékeket képviselő em­berek baráti, összeforrt család tagjai. A hatalmas, dicső Szov­jetunió polgárin. Ezer és ezer bányász fejti a sze­net Tatabányán, Salgótarjánban, Do­rogon. Komlón. Brennberg bányán. Borsodban és a, pécsvidéki szénbá­nyákban. Fiatalok és öregek... A munka, és a cél fogja őket össze. Egy új nép: új fiai ők. Egy épülő ország, egy épülő szocialista haza polgárai. •'I. szovjet Itányászflk első MewiEedSéJie.,. a makajevi bá­nyászok Vassilij Ivánovies ProTco- pov, Pjotr Tigovics Gazin, Iván Jegorovics Uvarov .és sokan rná- . sók, akik kiűzték a Donycc me­dencéből az idegen tőkéseket, széf­kergették a fehér gárdista, szemetet, sajái éleiül• korlátlan uraivá vál­tak. S az első szenet, amit szabad kezek bányásztak a nemzeti válla­latokban, ez a nemzedék adta. Első nemzedék.. . Nézzük meg egy ragyar bányászcsalád három nem- »edékén át a többiek, a nagy bárom nemzedék sorsát. Az elsők közül való Bukoyszky János főaknász. Mikor megindult a Szovjetunió nagy Honvédő Háborúja, a. sok régi bányász fegyvert ragadott s közülük számtalan vesztette életét a Pony er medencében dúló nehéz csatákban.-Május csője volt. Bukovszky .la­tos kirándulni ment a. többi munka- okkal, bányászokkal a Kisvétre. Maguk között, szivükben reménység­re!, ünnepelték a május elsejét s vrra gondoltak, hogy egyszer el kell jönnie a szabad május elsejének, a rznhad életnek. A kirándulókat, egy ínkor mögül Németit Tstván. Ozanits »ányamérnök spiclije lesi. Az öreg tukovszkyt már nem bánthatják, »vugdfjban van. de egyet ütnek a Iáin. Bukovszkv Ferenc I.-en Magá­itól hivatja Ozanits és' szemébe vág- a- hogy az apja a Kistó,tré jár nul­l's slaftjézni. gondja tesz az ilyen ímSprekre. a szolgálati lakásból pe- t'v tizenöt nan alatt Imrroikodinnak ■1. — Ott maradtunk laká.s nélkül, öt ÍJ erek és az öregek. Nem vélt irga- •vn. Könyörögni persi» nem mén­fők ho/.z.-L Gyü!ölt.nk — mondja fukovazky Ferenc I. s ahogy visszta- P’; -a múltba, élsötétedik az arca. Ttógozjvtt tovább. Ar apja esténként tanította. számtalan dolgot elmon­dott. neki. Nevelte a* új bányász- nemzedéket. így tanította a két má­sik fiát is. Gyulát, Sanyit is. — Mire neveltem aztán őket?.., — az (irorr Bukovszky kané ia mély lesz, szeme sarkában könnyek búj­nak meg. _— Sannyit annak, hogy valahol kint, a Don mentén „hősi“ halált haljon. Harminckétéves, szép, derék fiú volt, amikor elvitték. A második nemzedék... a lu­tuguni bányaművek dolgozói: K. D. Rudenkó, J. I. Csomeuynk, [■ _ V- Peszkarj a munkaverseny élén haladnak. Elsőnek lenni a termelésért folyó harcban, ez a szovjet bányászok, a második nemzedék jelszava. — Mintha a levegő íze is más lett volna, az után a nap után, amikor eljöttek hozzánk diadalmas, szaba­dító seregei a Vörös Hadseregnek — folytatja Bukovszky Ferenc. — Jött az infláció, kenyér, ruha nél­kül adták az erőt a munkások, dol­goztak és küzdöttek, hogy a lehető­ségből új élet fakadjon. Megterem­tették, s az új élet Bukovszky Fe­rencnek hozott, egy házat, olyat, amilyenről azelőtt, gondolkozni sem szokott, álmaiba se vitte volna bele. Egy kétszobás, csupa ablak, csukott verandás, gyönyörű modern lakást kapott a meszesi új házakból. Su­gárzó. napfényes szobák, örömtől gazdag élet lüktet a falak között. De Bukovszky Ferenc nem áll meg. Dolgozók tovább a még jobb. még fejlettebb életért, a szocializmusért. „A mi országunkban most nem azért, születik az ember — mond­ja K. D. Rudenko, a szovjet mun- kavérseny aySztése —, hogy ép­pen csak létezzen. A mi kórtér- saink élele: az alkotás. A. mi igazi létünk: harc az emberiség jólé­téért." De így beszélnek társai is, A harmadik nenizcdék ... a legfiatalabb Bukovsakv. Büszke arra, hogy az apja, h ’nagyapja is bányász volt. Most huszonegyéves, nemreg kezdte meg új életét fele­ségévé., a kedves, bájos arcú Már- o.v.„. Kis lakásukban ezemyolc­— azformtos rádió, a bútor már ké­szül Pécsén. Nem félnek az élettől. ,. Do!^zunk az öléves tervért és valóra válik minden, amiről ketten, es rajtunk kívül sokmillióan ál­modnak — karolja át a legifjabb Huivovszky n „Gyönyörű új világunk kapui tárva,s nyitva álinak az ifjúság számára — írja Abgyejenko szov­jet író. Szén kombájnok, szállító- liftek, villany csillék, emelödarul; segítik a szovjet bányászokat munkájukban. A bányászok első és második nemzedékének hatal­mas gyakorlata áll mögöttük. A sztahanovista munka, az alkotó és örömet szerző munka útját járják.” — A csapatban mindenki a leg többet, a legjobbat akarja nyújtani. Hallottunk Sztáháncv mozgalmá­ról... mi ts az ő nyomdokán aka- runk baladni. Mert. ha a Szovjet­uniót a munka útján követjük, az eredményeket is elérjük; azt a bol­dog, gondtalan, lelkes örömmel teli életet, ami a szovjet emberek tu­lajdona így búcsúzik Bukovszkv Ferenc IT. A harmadik nemzedék tagja. — Az én fiam — nemsokára ér­kezik, •— teszi hozká mosolyogva és a negyedik nemzedék már ezt az életet, fogja élni. horenz Mária I portja « püspökszeiíter- asébetí poros utcán lefelé halad és betér az egyik udvarra, Frank János, 16 hcédas középparaszt portájá­ra. A gazda éppen a lovakat fogta ki Szelek tor ózni volt a gabonáját, így az udvaron fogadta a népnevelőket. A fe­lesége is kijött a konyhából, a három gyerek meg felkapaszkodott a szekér­re. így indult meg a beszélgetés. Stark Károly, a je'gyzésgyüjtő íveket kiterítette az ülésre és már előre be­írta a gazda nevét. A többiek, Farkas János M3iá!y elvtára, Pekó János, a szövetkezet) serlésfelclöse, Varga Pál Sándor, egy fiatal, 18 holdas közép­paraszt, a postamester, meg a szövet­kezeti ügyvezető sorjában minden vo­natkozásban megvilágították a tervköb csön jelen tőségét. Csakhogy hiába jöttek őhozzá — hajtogatja Frank János. — O megérti ért * köicsön-dolgot, lúd ja is, hogy eb­ből haszna lesz mindenkinek, dehát ő csak 100 forkvtot tud jegyezni, többet nem. én úgy, hogy a pénz csak előveszem, aztán fi­zetek. Elég lesz a száz íorírrt is. — Mondja csak Frank-bácsi — szo­lalt meg Stark Károly. — Mit kapott maga a demokráciától, mije volt a bá ború végén és hogyan gyarapodott az­óta? — Frank János egy ideig gon­dolkodva babrálta az ülés láncát, aztán fotelt: Kém állok — Két öreg tehenem utót a iaierár badtóásikor, más semmim 2 snánlót. meg *z egy Íróid szőlőn kívül. Na meg a házam volt — Hogy most mi van ...? Azt tudják, hiszen egy falu­ban vagyunk. Van egy príma, fiatal tehenem, két jó lovam, art An a növen­dék marhák, öt süldőm, -meg két szer­ződéssel hizlalt hízóm, amit nemsokára elvisznek. — Aztán hozzátette: Akt megdolgo­zik érte, az csak gyarapodik. Én is * magam két karjával szereztem, amim van az öt év alatt, meg a feleségem, amíg a fogságból megjöttem. — De mit gondol, a kéPkert mra?- kárnak, az igyékmésnek meg lett vo'. tza-o az eredménye, ha nem tettek volna kommunisták, ha nem áldozol- volna a munkásság, ha nem tett vol­na jó forint... magyarázzák « nép. nevelők Frank Jánosnak. csak bele, mi tett Tcfca velünk, a családjával, a lovaival, kis. háza táljával, 1*3 a Pár- vezetősége nem leplezi te Rajkói és a lobbi csirkefogót... tud. rtg-e nyűgöd an tovább gyarapodtó. ha nem lenne tervszerű irányítás, amihez mos- mifldanmyhiRfc anyagi segítsége keil... Hiába lesz a maga két.kezl munkája, ha annak nem adja meg mái most előre a jó alapot a kölcsönre de. no száz forinttal, meri a legsze­gényebb, a két holdas is annyit jogy. zeit... Frank János pedig odafordult * asszonyhoz, egy ideig suttogva he­nyébe. töröl got ve nyúlt a tintecenutj után és mosolyogva szók a népneve!/ felé: — Igazuk van, nemcsak a munkám nak köszönhetem amit elértem, hunén annak is. amire mceJ .nem száz- forte to:, hanem négyszázat jegyzek, a '.érv­re, ami. eddig engem » regi-telt i még jobban segít a jövőben. Gondsljon Súlyos logyhásro átélt nyila» csendőrpr A pécsi népMr&ság Simáodj tanácsa a oviIasvérengzés borzalmait féléiévé, nítő lumpért tárgyalt. Még 1015 január 6-án Bindies Imre badacsonytomaji lakos jelentést tett a közeiben tnrlózfccxló csendőröknek, hogy sógorának szül/»pincéjében n nyi. la* terror eiö! menekülő három mim. kaszoigálatos tartózkodik. Menyhárt József esemlőTŐrnparancsnaV nyomban haditanácsot tartott beosztottjaivai és elhatározták, hogy a »rőtrevény munkaszolgálaiono­sokat Szálast parancsához híven, kivé^prfk. Ar. ocsírtány csendőrtársaság meg is találta a pincében a lerongyolódott és kiéhezett mimkaszolgálatosokat, akiket ott a helyszínen iilni-vemj kezdtek. Menyhárt József közben utasítást adott Gémes Lajos és Fojtvik létrán csendőröknek, hogy a félig agyonveri numkaszolgálatosokat Telessék a kö­zeTí erdőbe és végezzék ki őket. X ké esendőrpribék az erdőben a húron munkaszolgálatossal sírt ázatott, msjt agyonlőtték őket. A tárgyalás folyamán a vádlottal részben beismerték tettüket, de mind. egyik igyekezett a másikra hárítani 1 felelősséget. A népbíróság hosszas tnnácskozá után hirdetett ftéietet. Menyhárt József 12 év] iegyházat, Géme* Hajo« és Fojtyík István 10—10 évi fegyházs; kapott, A mtmkaszolgálatosok raegnerésdlbts közreműködő Kesztyűs Ferenc és Nagv Albert másfélévi börtönt, Fogarssi Ká­roly két és félévi börtönt. Nyers János háromévi börtönt, az áldozatok érték, tárgyait megvásárló Kulcsár Jánosné orgazda egy ért börtönt, míg a fej- jelentő Bindics Imire egyévi börtön­büntetést kapott. A népügyész súlyos­bításért fel!ebberte* jelenttel be a NOT-hoz. Újra lángol Ukrajna napja fög. Roppant hálózata Ináé ellátja villany erőnél Zápo­roz* jc^ gyárait, az acélművet, a kokszolót, az ahrmíniam- és többi üzemet. Viszi a há­lózat a zenergiát a krivojrogi iiasérrmedcnafbe rt a fém- l.ohó művekbe, a mangán- érc-bányákba, n nihopaljt csőgyárba, a dnyeptopetrov- szki nitrogén-gyárira ét fémkohászati hjsnizkks Sovo-Moszkovszk bádoghtn gcrlö üzemébe, n Zaporotsi»- Dolgincevo-Sztaltno rlűermo *■ vonat pályájára, n vidék gazdaságaiba „ jóidéi örth zéséhez, melegágyak fát étire, vili any csépi és-e és az AX-at- tenyésztő gaulatögak généi­hez. Újra állni fog a ténye, pt ogcsz-Zuyvesz hálózati vo­nni, hogy táplálja a Dort-me- dence iparát. A költők nem ok nélkül neveztél; Ukrajna napjának " dnyeperi I.enin-villemyerő­művet. /t r építők, akik fá­radtságot ne.n ismerve, éj­jel-nappal lelkesen teljesítik kátéiességüket, megfogadták, hogy a: erőmű telep szebb és Iritalniasabb lesz, mint va­laha. ,t mérhetetlen hálóza­tokon szélárad ismét az él­tein áram és ereje meggyor­sítja Ukrajna ó jj -z s zöldét é t. p .4 dnyepropetrovszki vizierő- f művet láiZ-ben helyezték f üzembe. Az amerikai újsá­ggal; annakidején a technika f győzelmének nevezték a Í Dnyeprogcsz öt év alatt tör. lent jelépítését. Az áram/cj- f'eépt.6 turbinái bámulatba ci- f 'ették a világot. Egy-egy ke. Íreknek, a súlya meghaladta la lOű tonnát. Az erőműtelep 1 évente átlag két és fél mit- 1 Hord kilowattóra viliany- 1 áramot termelt — többel, 1 mint amennyi 101.1-ban az 1 egész cári Oroszország vil­Í '.anycncrgia termelése volt. .1 hatalmas telep üzemek, bányák, városok és falvak Í sorát táplálta villanyáram­mal. A Dnyepert a szovjet temberek megfékezték és .szal­utálainkba állították— „bölcs r ?s termékeny erővé válioz- f tattál;“, mint Gorkij mon- r.lotta. A folyón való épitlzc- f léssel, a; eröműtclep zsijip- t jei segítségével 100 kilométer 'hosszú viziútat tellek hajóz- [ hutává. A Dnycprogcs: épí­tésének ez volt a másik l'tuyti eredménye. ■ A német fasiszták a ivá- J lodik világháborúban rom )bolási dühükben 400 tonna t robbanóanyaggal levegőbe >röpítették, teljesen elputz­vinden vívmányával ellátott lizierömütclrpet. Hitler had. seregének kiverése után, a izovjet dolgozói; 10H tava­szán hozzákezdtek a Pnye- nrogész újjáépítéséhez és ma már a Dnyeperi erőmű szebb és tökéletesebb, mint azelőtt, kapacitását 00 ezer 'verőre emellek. A: erőmű rányitását teljesen aiiloninti. táliák. A Dnyeprogesz körül n jobb parton zöhlclö kertek közölt új város nőtt ki, a főtéren áll Sztálin monu­mentális szobra. Htíti október 10, a dnye­peri l.enin-vizicrömű lizcm- iehclyc-ésének évfordulóin. Itt állnak a. folyó gátján, előretekintünk a távolba hitó partokra. Megállás nél­kül folyik a munka, a ro­mokból új életre kél az első sztálini ötéves terv gyer­meke. Átallunk hatvan méter ■igire thjlckozva rohan az isz folyó. Hatalmaz gözda- uk szállítják a betont, gép­kocsik vágtatnak, száguldó. rak a vonatok az építő­anyaggal. a gránitbányák messzehangzon verik visszr. a gőzkalopácsok gépfegyver ütemű zaját. Mozdonyok füttye hasítja a levegőt ~ »Rajta!... Állj!“ — kiáltások zengenek: — ég a munka a: építkezésen. A szovjet embr. rek huszonöt év alatt má sodszor teremtik meg t technika csodáját, lángok munkaszeretettel ünnepük r dnyepropetrovszki erőmé üzembehelgeziscnck évfordu lé-iát. Az építők közvetlenül r. ’/.aporozsjét felszabadít< Szovjet Hadsereg nyornáboi jöttek a dnyeperi viUanymtí vek romjaihoz. Ez Ibii la nászán történt. A felrobban toll gát szakadékaiban meny dörögve zúdult az áradat tomboltak a vízörvényei;, t fasiszták által szétrobbantok betöri roppant halmaza és a: égnek meredő, visszogőibüt: vasszerkezetek kemény probt állítottál; a munkásokat óla azonban már más t helyzet. Az újjáépítés har madik tavaszán büszkén át a gát. a védőfal, a: elő kamra fölött átvezető három mu híd és harsányan hirdr tik; a dnyeperi erőmű éln

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom