Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

Äs &!év«s terv: erSs ipar, virágzó falu, boldog nép! JEGYEZZ TERV KÖLCSÖNT! Szombat estig közel 23 milliót jegyzett BARANYA DOLGOZÓ NÉPE Az országos versenyben az első nég^ között áll a megye Szombaton tovább folyt az ötéves -tervkölcsön jegyzése Pécsett és a megyében. A szombaton délutánig összeírt kölcsönjegyzés összege már 22,710.800 forint. Eddig összesen 82.9?7 ember vett részt a jegy­zésben. Ä pécsi eredmény szombaton dél­után két óráig 11,570.700 forintra emelkedett, de a jegyzés még lanka­datlanul folyik. A pécsi kölesönjegyzések közül kiemelkedik a siklósi külváros eredménye. A siklósi külváros már teljesen be­hozta lemaradását és a Belváros mö­gött a második helyet foglalja el 47.850 forintos jegyzésével. A MESZHART bányaüzemei — a Ferenc-akna kivételével — ugyan­csak teljesen behozták eddigi hátra­maradásukat ée bányászaink joggal mondhatják, hogy a kölcsönjegyzésben nem marad­tak el a városi üzemek dolgozói mögött. Az aknák eddigi összee jegyzése 2,444.800 forint . Mohács szombatra már elérte vál­lalásának 140.# százalékát és ezzel a megyében a legjobb eredményt érte el. Á járások közül clöreförl a sik­lósi Járás, ahol 9.272 kölcsönjegyzö szombaton délutánig már 1,689.100 forintot jegy­zett és ezzel a 3,465.000 forintos jegyzéssel országosan is élenjáró hegyháti járás mögött a második he­lyét foglalta el. A siklósi után közvetlenül felzárkózik a széni- lőrinci járás is 1,525.350 forintos kölcsönjegyzésével. Utánuk következnek sorrendben: a pécsi járás' 1,127.950 forinttal, a mohácsi járás 834.950 forinttal, a pécsváradi járás 651.450 és a villá­nyi járás 522.550 forinttal. A községek közül szombaton kü­lönösen .Szőkéd tűnt ki, ahol 30.700 forintos jegyzéssel túl­teljesítették a vállalt összeget és még tovább folytatták a jegyzést Vasárnap az üzemek népnevelői­nek hatalmas arányú látoga’ása a falvakban ismét nagy lendületet ad a megyében az ötéves terv­kölcsön jegyzésének és reméljük, hogy Baranya, amely eddigi eredményeivel az ország négy legjobb megyéje közé került, még jobban előretör a megyék versenyé­ben. TÁRTNAK A szocializmus építése ér­dekében ne tűrjük el a mun­ka ellaposodását és a köny- nyelmfi selejtet. Irányt kell venni aTta, hogy a selejtet a lehető legaíacsonyábbra csök­kentsük és ezáltal is mutas­suk meg a szocialista terme­lés magasabbrendüségét. (Rá­kosi elv.: árs beszédéből.) , — Köszönjük, hogy a Párt bírála­tot gyakorolt a munkánk lelett. Ha a Pártválasztmány bírálatát meg­vizsgáljuk és megnézzük saját hi­báinkat, akkor rájöhetünk, hogy nekünk, Soplana-gépgyári dolgozók­nak is sok a tennivalónk a selejt- csökkentés terén, ami az utóbbi időben igen magasra emelkedett az előző hónapokhoz viszonyítva. Ezeket mondotta Hellényi Miksa Soplana-gépgyári dolgozó a szep­tember 19-én tartott üzemi terme­lési értekezleten. Szavaira egy em­berként tettek ígéretet dolgozó tár­sai, hogy az eddigi viszonylag ma­gas selejtet ra a lehető legalacsonyabb: csökkentik. Azóta elmúlott három hét. Néz zük meg, mit teljesítettek Ígéretük' böl az öntöde munkásán A szürke porfelhő és füst teszi nehézzé a iélekzést az öntődében, ahol a folyékony vas sisteregve, APOLLO 12-éip W Dozsanóv, a szovj«* biológus Slkeres kísérletei megcáfolják az ktealis'a áltudósok elméletiét., Äranyszcinr Főszereplők: s. AJMANOV, L. GAHNZSANOVA Elüsdisok: »..«map J, 5, r, , 6rakot liátian S. ?, » órakor I I I B 1 1 I I 8 URÁNIA 12-éin Az első ’Magyarországon be- muatott kínai film. Kína felszabadulása Egy elnyomott nép diadalmas harca. Előadásokj vasárnap 4, f, 8 órakor hétfőn 6. 8 órakor. B I 1 PARK 10-éifl Verne Gyula regénye nyomán Tizenötével kapitány Szereplők: V. LARIONOV, A. HVULJA. Előadások vasárnap: 4, 6 és 8 hétfőn 6, 8 órakor 1 szikrázva folyik az öntőedényekbe, majd füstölögve helyet foglal az öntőformák elkészített folyosóin, ahonnan egy nap múlva szilárdan kerül elő. — Holnap kezdődik a mai mun­kánkról a- számadás — mondja Körmendi elvtárs formamintázó — és akkor látjuk meg, hogy jól dol­goztunk-e? őszintén megmondom, azelőtt én sem fordítottam olyan nagy gondot a forma elkészítésére, mint most, csak egy cél lebegett előttem: a norma túlteljesítése. Lett is sok selejt. De a Pártválasztmány határozata óta megtanultam, mit jelent nekünk, dolgozóknak a ma­gas selejt és irányt vettem arra, hogy a selejtmennyiséget csökkent sem. De nemcsak az őszinte beismerés, hanem a selejtjelcntések Is világos képet adnak a dolgozók megválto­zott munkaviszonyáról. Szeptember 19-én, a termelési ér' tékezlet napján Körmendi elvtárs­nak 276 kiló leöntött vasból 46 , kiló volt a selejtje és 16 százalék szere­pel az összesítés végén. Szabó Ist­ván 69 kiló leöntött anyagából 23 kiló selejtet mutat ki a jelentés összesítve az egész augusztusi ter­melést, 7 százalék Tolt. — Ellaposodott a munka, nem tö­rődtünk vele — Ismeri el Körmendi elvtárs. — Például az elkészített formát „magára hagytuk”, nem vizsgáltuk meg, hogy elég masszívan fekszik-e a földön. Az egyik ön­tésnél megláttam, hogy elmozdul forma, ahogy a folyékony vas bele­került. Megfigyeltem, rossz lett az öntvény. Itt a hiba, gondoltam ma­gamban, ezen kell segíteni. Segítettek is a dolgozók. A for­mák alá egy háromszögletű alátétet helyeztek, ami vízmértékben tartot­ta az öntésre váró formát. Az ered­mény meglett. Szeptember 21-én, a termelési értekezlet után két nappal Körmendi elvtárs selejtje 23 kilóra csőiéként le ugyanannyi vasmennyi­ségből, mint amennyit 19-én öntöt­tek az ő formáiba. Szabó Istvánnak pedig egyáltalán nem lett selejtje Ugyanígy Hergert. András és Vág- ner Bertalan is selejt nélkül dobo­zott. — Megtaláltuk a bajok kútforrá- sát — veregették egymás vállát a dolgozók. — De az igazi öröm akkor érte a dolgozókat, amikor tu­domásukra jutott, amire olyan so­kat gondoltak: a selejt lecsökkent. A selejtjelentésben az összesített eredmény az augusztusi 7 százalék­hoz viszonyítva szeptemberben 4 százalékra csökkent. — Ez pedig nem volt. könnyű do­log — mondja Braun Adám — de jelenthetjük a Pártnak, hogy az Ígé­retünket teljesítettük és a seiejtet 3 százalékkal lecsökkentettük. Az öntödei munkások a budapesti Pártválasztmány bírálatát magukévá téve elérték azt, hogy a Sopianában a selejt állandóan csökken és az ed­dig! októberi öntések alapján niég a 2 és fél százalékot sem éri majd el. A termelés lendülete nem hagyott alább és azt átvitték a dolgozók a tervkölcsönjegyzésre is. A Sopiana gépgyár dolgozói versenyre hívták Pécs összes üzemeit és a nagyüze­mek között ök lettek az elsők. Hu­szonnégy százalékkal túlteljesítették a vállalt összeget. Nekünk érdekünk a selejt csökkentése és a tervkölcsön túl­jegyzése, mert világosan látjuk az előttünk álló célt, amit, mint min­den eddigit, meg akarunk valósí­tani — mondj ák a Sopiana dolgozói, akik mindannyian irányt vettek a hároméves terv időelőtti befejezé­sére és az ötéves terv sikeres meg­indítására. Kész on József. 3árványkórház, egészségházak, bölcsődék, napközik épülnek Pécsett az ötéves tervben Városunk vezetősége elkészítette Pécs ötéves tervének népjóléti és szociális vonatkozású javaslatát. A javaslat megvalósítása nagymérték­ben hozzájárul majd városunk dol­gozói fokozottabb egészségvédelmé­nek biztosításához. A javaslat gon­doskodik a dolgozók gyermekéinek napköziotthonokban való elhelyezé­séről, de gondoskodni kíván a város a munkaképtelenekről és elaggottak­ról is a régi intézmények fejleszté­sével és újak létesítésével. A tervben szerepel egy új köz­ponti egészségház felépítése. A régi. a város rohamos fejlődésével szűk­nek bizonyult. Ez különösen a szer­dai és szombati napokon tapasztal­ható, amikor vidékről is sokan ke­resik fel az egészségházat. A ren­delők és hivatali szobák zsúfoltsága gyakran akadályozza a munkát. Az új központi egészségház a terv sze­rint a Deák-utca folytatásában épül és abban elhelyezést nyer a tiRzti- főorvosi hivatal, a központi orvosi rendelő, a tüdő- és nemibeteg gon- dobó.és az egészségvédelmi tanács­adó. A terv szerint a város keleti és nyugati része is kap egy-egy ti} egészségiül-at, valamint új bölcső­dét. Az egyiket Gyárvároson, a most épülő kttltúrház melletti üres részen építik fel, a másikat pedig valahol a Megyeri-út környékén egy később kijelölendő helyen. A cél ezzel az, hogy a központi egészségház felszabaduljon a hatal­mas munka alól és alapos kezelést tudjanak adni a dolgozóknak, egy másik szempont pedig az, hogy a külvárosban lakó dolgozóknak ne kelljen a város szívébe bemenni ke zelés, vagy tanácsadás végett. Az új egészségházak mellett épülnek majd fel az új bölcsődék is és ezzel könnyebb lesz a bölcsődék ellenőr­zésre. A kertvárosiak és a Marx-út kör-4 nyékiek többszőr kifogásolták, hogyij a közelben nincs orvosi rendelő és baj esetén kilométereket kell gyalo-j góbii. A tervben .ez a jogos kíván-*! s:lg is elintézést nyer. A szerotetház is szűk és kotszo*( rütlen már. A terv szerint lényege«; sen kibővítik és kényelmesebbé to-i szik. Sor kerül az új fertőtlenítő intó-l zet fölépítésére is, amelyet járvány-j kórház egészít, majd ki. A régi fen- •, tőtlenttő intézet nem a város mai! igényeihez épült, ezért okvetlenül szükséges a korszerűen berendezett fertőtlenítő intézet felépítése. Az új j járványkórház felépítésével pedig Pécs városának régi vágya teljesül, mert ma a járványkórház a belklini- 1 ka egy részébe bezsúfolva, kezdctlo-, ges körülmények között működik. Ali belklinikának pedig az Így félszoba a klinikai dúló része nagyobbitja befogadóképességét. A külvárosokban új napkőetottho*) nők és fedett játszőszinck épülnek,! a dolgozó asszonyok legnagyobb j örömére. A régi napköziotthonokafc korszerűsítik és lubickolókkal látják j el. Az ötéves terv a gyermekek szó­rakoztatásáról sem feledkezik meg, A város különböző terein újabb játszóterek létesülnek, , l újabb és újabb szórakozási lehetősé- | gokkel. A már meglévő játszótere- i két állandóan fejlesztik és felszere-' lésüket gyarapítják. Pécs város szociális és egészség-1 ügyi terv-javaslata része leez az öt-1 éves tervnek. Es az új létesítmé- nyekro fordított milliókban ott lesz­nek azok az összegek is, amit a pé­csi dolgozók adtak keresetükből sí i tervkölcsönre. G. J. értekezleteket tartanak. A kis Hetvehely 5400 forinttal legyezte túl a kölcsönt. mert bekötőutat már kapott, a villanyt és az új közkutat pedig az ötéves terv hozza meg Tájképeken látni csak ennyi pom­pát az ősz exany-vörös színeinek ezt a pazar tobzódását. A völgy füve még zcíd és a legelésző tehenek olyanok rajta, mint az erdő zöldjéből harso­gó aranyvörös lombok. Mintha ünne­pelne a völgy. A kép harmóniáját csak a kanyargó út mentén sűrűn ösz- Szerakoít nagy durva kőrakások bont iák ir*eg. Távolról idehalíik űz út­hengertő mély dobogása. A hetvcnheíyiek ismerik ezt a völ­gyet és annak minden pompáját, de egészen újak és kedvesek nekik a kőrakások, meg a gőzhenger mély hangja. Építik az Ab.iliget-hetvehelyi bekötőútat. ^ legöregebb hctvclyfck úgy emlékeznek, főt nagyapjuktól is úgy hallották, hogy választáskor múltban minden képviselő megígérte Hetveheíynek a bekötőutat, a* hetve- helyiek őrök óhajtását. De persze nem lett belőle semmi. A hároméves terv nek kellett jönni és meg lett a be kötőút. Ocsovszky Károly ék ablakából is odalátni a készülő útra. Itt éppen egy betonhidat építenek a patak íölé. Ocsovszky és a fia tudják mit jelent ez az épülő út. — Ősszel meg tavasszal az üres sZekér is kerékagyig süllyedt a sár­ba. Arról meg alig lehetett szó, hogy valami terményt is felrakjanak a ko­csira. mert beleragidfunk volna sárba. Most itt az út. A hároméves tervtől kaptuk, de még többet vá runk községünknek az ötéves terv­től. És az idősebb Ocsovszky kezdi sorolni: A bekötőutat Bükkő d felé is, villanyt, három kőzkutat is kér­tünk, mert a vizünk Iszapizfl. Bizto­san meg is lesz, hiszen Rákon Má'- tyás tgérte meg, hogy íz ötéves terv végére nem lefz falu, amelynek ne lenne villanya és bekötőútja. Ezért adtunk 300 forintot a teTvköfo‘önre És mindez megvalósul, tehát sokszo­rosan kapjuk vissza a pénzünket. Fiának felcsdlíin a szeme, amikor a villanyról van szó, hogyisne, hiszen akkor dzembehetyezhetné a villany- darálót, nem kellene kézi erővel for­gatni. — Nemcsak i kölcsönnel segítjük a terv elindítását, szegezi le a fiata­labb Ocsovsziky, hanem a földek idő­ben történd és jó megmunkálásával is. — Ocsov-zkyék már elkészültek az ősziek alá történő szántással. Már a tavaszét is csinálják. Labdavszky József elvtárf, párttit­kárral ballagunk végig a falun és ahogy elmegyünk a házak előtt mind­egyikről meg tudja mondani, hogy la­kója mennyi tervkölcsönt jegyzett. 200nál kevesebbet alig adott egy Is “ Csak épen Tóth Ferenc ESélil nem jegyzett semmit, ö el utasította a népnevelőt. Az egész község felháborodva tárgyalja, hogy éppen ö a DÉFOS/Ü titkár, akinek jó példával kellene elöljámi — vonta k: magát a jegyzésből. Mi ez, ha nem szégyenfolt a község bec.-ütetén? Igaza van Labdavszky elvtársnak, mert Hetvehely legszegényebbjei is lelkesen vettek Té?zt a kölcsönjegy- zévben. így történt aztán, hogy község szerényebb viszonyaitól vér­hűtő 12.000 forint helyett 17.400 fo rint kölcsönt jegyeztek Hctvehelyen. ami csaknem 50 százalékos h'dtelje íftés. Most özv. Győri I.ajosnéhoz ko­pogunk be. Ö is egyik ragyogó pél­dája a hetvehelyieik lelkes áldozat- készségének és öntudatának. Csinos, hízta kis lakáfának takarítása köz­ben faláljuk. Az njtókilcncset fénye- sítgeti. — Nyugdíjas özvegy vagyok. 179 fo­rint a nyugdíjam, így nem fehetteaf sokat. Ugyíátszik a népnevelők is tg-y gondolhatták, mert már mindenki ! jegyzett 'kölcsönt, csak éppen én hoz- I zám nem jött el senki megkérdezni. ! hogy én mennyi! ajánlok fel. Valóság* ! gal belebetegedtem, hogy engem ki j akartak hagyni. Nem Igen jdrogatok ki a házból, nem engedi a szívbajom, í de tudom, hogy mit jelent a Terv, Tudom, hogy készül a beikötőút, < helyreállították szépen az iskolánkat és minden hónapban megkapom kis í nyugdíjamat. Hogyne lenne hót kőte-' lességem, hogy támogassam a mi ál* lomunkat. Lányom ég vöm is állást kaphfic Pécseit nemzeti vállalatnál, ők még nem is tudják, hogy én ia jegyeztem tervköío'önt. Most majd az újságból értesülnek róla — ígérjük özv. Győrinének. — Csekélység amit tettem, de szí­vesen tettem. Plávics etvtársék is szépen kivették’ részüket a köícsönjegyzésböl. Apa ée. fia 400 forintot jegyeztek. A fiatat Plávics maga is egyik© volt a íegleP kerebb népnevelőknek 3.300 forint jegyzést gyűjtött. Az elismerést mo­solyogva hárítja el. “** ^em volt nehéz dolog:, nem kellett sokat magyarázni, szíve­sen fogadtak és szívesen udtak min­denhol. Igen ez a „szívesség“ <V lelkesség benne van a község egész életében. Egy emberként kaptak lábra, hogy segítsék fuvarral, kézi napszámmal 'az útépítést, mire az e:ős időszak beáll készen legyen az ő útjuk. Igeu Hetvehely község útja valóban készen van, de nem Abaligctnél vég­ződik, hanem messzebb Ível a szo­cialista virágzó Magyarország felé é* Hetvehely népe biztos léptekkel és öntudattal indult el rajta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom