Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-08 / 234. szám

s NOLO IM» OETÓBEB 8 Ml*Ja ti a {randa kőztámtegi ér' nÜt iogidta a Romnumista Pirt par- kanaati csoportéinak. vrtzefőit, Fran­ciaország dolgozód ta egész ország {«rületén munka- ! btasrünfeíése&fcel és fünSctéseJf kel kSrcídle a dómokra ti kn* egységkormány megalakítását, «nelyben a kormányból annakidején mesterkedésekkel kiűzött Kommt)' nist* Párt i* képviselve legye». A francia keresztény szaikszcrve- *et vezetőség» leszögezte, hogy kívánatosnak tarifa a francia etankásség e£y*égakciőíáf min* den agyé» tszwkmfibaa é» ajsafc- szerrezef!>®B. HifftetaM azonnal a CGT hrioní eSea Vaftn.' A frandacrzzAaJ nxtrájteosozgaiam futótűzként terjed az egész ország­ban. Az északíranclaországl Caudry textilgyár 8500 dolgozója tovább sztrájkol. Csütörtőliön Púmban és s vtdéVon egyntásrt egész sor gyárban és üzemben részleges figyelmeztető ^ztrájkok­ra és munkabeszüntetésekre ke­rült sor. A sztrájkol ók magasabb munkabért és a demokratikus ' egységkormány megalakítását követelik. A párisi lapok beszámolnak arról, hogy Moch rendőrei fasiszta eszkö­zöket alkalmaznak a sztrájkotokkal szemben. •'‘•«RH Mods pribékjei vérebeket uszítot­tak n sztrájkoló munkásokra. A kormány lemondásának egyik következményeképpen rekordot ért el nz infiádé Ran­da országban. A forgalomban levő bankjegyek összege eddig nem látott magassá­got. 1210 millíárdot tesz már Id. Az infláció egyre fokozódik. Az országban az október másodflri békenap óta a békéért való küzde­lem még fokozottabban folyik. A párisi dolgozók eddig 124 üzemi békovédelmi bizottságot szerveztek. A közoktatásügyi miniszter tiltó rendeleté ellenére október 17-én minden iskolában békenapot ren­deznek. Sok helyen a falus: papság 1« csat­lakozott a békembagalomhos, több pap a szószékről Is felszólította hí­veit, szavazzanak a béke mellett. Minden dolgost paraszt becsületbeli ügye A békési dolgosé parasztok kihívták az egész ország’ dolgozó parasztságát a sósai mmmh&h határidő előtti teljesítésére A Petőfi termelőcsoport valamennyi termelőcsoportot kihívta versenyre Mk <■ kornyékének doJ*w4 népe ceütSttük&n «rt» rayyyyüíéare cereg- ittt ómé, hogy meghal! g**sa Keresi- tus KEtoáUy föidmfiveléoügyi ittírtntit- kSr besnámokSJóé az órai mániás-vetési nmnkákról, hogy nUo* újult erővel {átfutáson horzá as fort marikéit terv- sverintf teljesítésébe*. X©re*rte* Mihály éftamttfkár beszé­de élőjén rámutatott srra, hogy eredményeinket elsősorban nnagy Szovjet Aliiénak köszönhetjük. A továbbiakban hangoztatta, hogy ma már a menőgaxdaságbau elegendő rrá- mú igavonó állat van. A kormány ál- tendó vetöjung- és műtrágya tánioíf»- tásávnl DSmtő változást a szántás-vetést Ha ötéves terv dbő simhnac&tmi Th­em • mostani ősid merőgandasági munkák mielőbb! Jó elvégtzéa« K Min! ismeretes, sEántótcrütetück 3ő tsárs.- tékát kell kenjérmagrakkal bevetni, • tmárvetést oktőheer 15-ig, a bdxaveíést október 31-lg, az őszi »rátycíöntást december 15-ig el­végezni. Atraai cBíoére, hogy mezőgazdasá­gunk termelőereje hatalmasan meg­nőtt, as őszi imuikákban mégis elma­radás mutatkozik. A knláksúg és n falusi reakció is minden eszközzel akadályozni próbálja a mezőgazdaság területén • termelést. — A mezőgazdasági mtmiík front­éin rftWOi tijpmárt keö léfreftorni, Bőreim tudlak föld tok Wbtjero- Jét la. Mexőga zdaságrank rendelkezésére áO éiiajmi gépállomá'.hálózatimk. A fels-za- badulás óta ebben az. évben kaptuk e legjobb átlagtermést, Így tehát vető­magja mindenkinek van. —■ Mezőgazdaságunk korszerű to- vábbfejleOTlésének, a föld nagyüzemi társas megművelésének úttörői és zász­lóvivői mindjobban erősödő közösen termclöosoportok, amelyekben a dolgozó parasztok léghaladot- tabbjai mutatják a fejlődés és fel- emelkedés egyetlen útját a do!góró parasztság számára. kell ^égrehaffezm munkálaSokbGsi meg kell gyorsítani » szántás- vetés munkálatait, el kell távo­li tani az akadályokat. Dolgozó parasztságunknak meg keil értenie, hogy * kormány az ütemterv megállapító sávul is a dolgozó paraszt­ság segítségére sietett (Ugv van! Meg. értjük Ij „ Dolgozó paraszteágunk vegyen példái a munkásom ztá'ytól, amely gyárakban, üzemekben áldozat- készen és hősiesen teijesíti munkáját, építi a dolgozók államát, teljesíti idő előtt a hároméves tervet. Minden dol­gozó paraszt érezze becsületbeli ügyé­nek, hogy a maga munkáját határidő előtt elvégezze. Ezzel adjon feleletet a nép ellenségeinek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után (sorra hangzottak <& a hozzászó­lások. Tarr Lajos mintagaada lelkesen mondotta: „Megértettük, ml s köteJeasér gírnk. Mi, békési dolgozó parasz­tok kihívjuk az egész ország dol­gozó parasztjait az ősz} munkák ha tár»! 6 előtti teljesítésére. László János a Petőfi fermelőcsoport ne­vében ez egész ország termelő- csoportjait hívja ki versenyre a szántás-vetési munkának október 20-ára, az őszi mély szán iáénak dec timber elsejére való elvégzé­sére. * Baranya. Somogy ét Tolna dolgozó parasztsága blzongiira nem hagyja vá­lasz nélkül a békésiéi: pfldátmatatÓ kihívását. Rizongosra vesszük, hogy már a legrövidebb idő alatt gyűlése­ken vitatja meg Déldimántúl dolgozó parasztsága a békési kihívást és lelke, seri csatlakozik az országos verseny­hez, az őszi szántás-vetés határidőre való teljesítéséhez. Ügy Baranya, So­mogy, mint Tolna eléggé Is vannak maradóét az őrzi mankók terén és így a lelkesedésen túl teljes erőbedobás, a Párt és a Dí'FOSZ útmutatásainak betűszerinti végrehajtása kell ahhoz, hogy parasztságunk elvégezze becsület­beli kötelességét, amellyel nemcsak jő. vő évi kenyerünket biztosítják, de ne­mes vetélkedésben azt is megmutatják, hogy úgy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságban, mint a terme- lócsoportokban fellángolt a verseny­szellem, amely olyan eredményekre is képes, hogy határidő előtt teljesítse a szantászvetési tervet. Mától keasdve egységeseit 13 forint u sertéshús új árm Az Országos Torrfcivafal kormáaysajinsk utasítására a Mrfés&ds ’ró­na tán árcsbkkenfcsí érvényesít október 8-íóL Vidéki fogyasztói érák; sar téshns egységeden 13.—> zsírssalonm. 16.40, s*rfésztír 18.—. Az. Országon Tervhivatal felkéri a vidéki közellátási felügyelőségeket, hogy az új lo- gyasztéi árat; érvényesítését október 8-tól kezdődőleg a legszigorúbban ellenőrizzék, * Érdemes megáiba néhány percre ennél a kormányintézkedésnél, mely a sertéshúst mosj hozzáférhetőbbé feszi « kisebbfizetésű dolgozók szá­mára it, A dolgozók asszonyai bi­zony sokszor szóvá tették, hogy há­romféle sertéshús-ár part. Az oldalas 14.50, a comb Í6J0, míg a népszerű karai) Í8.50 volt. Most őrömmel oL- xmshntjuk, hogy egységesen n fo­rint a sertéshús ára, a zsírszálonna pedig az eddigi IS forint helyett Í6.40 forint lesz. A pénztárca tar­talma tehát senkit se zárhat el az ízleíescbbnek tartott falatoktól. Ebben a néhány soros hírben is hít*en tükröződik népi demokráciánk fejlődése, amely egyre magasabbra emeli életünk színvonalát. A sza­baddá tett kenyér és ar olcsóbbá tett hús, a két legfontosabb élelmi- cikk, ismét bővebben kerülhet a dolgozók asztalára, mert munkánk eredményeit nem a tőkések rakják zsebre, hanem azoké lesz, akik létre­hozták — a dolgozóké. A befejezés felé közeledő hároméves térő sike­re! t jelentik ezek as eredmények. Azt, hogy a dolgozók osztályának minden politikai és gazdasági győ­zelme megfogható javakban Jelent­kezik életünkben, da azt is, hogy ős ötéves terv, «mélyet a terv kölcsön lelkes túljegyzésével Indítunk meg, több jól, még jobb életet tartogat számunkra. A szovjet küldöttségek tovább karcolnak az ENSZ-ben. a gyarmat? népek érdekeiért A TASZSZ mewyorkl Jelentés© sze. rím a* ENSZ politikai bizottsága loly. ta ta az olasz gyarmatok kérdésének i árgyaKkát. Clwnen'.ía, a esebselovák küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy • kérdés igazságos megoldását t Szovjetunió küldöttségének javas­lata tartalmazza. A tervvel küldőit i(® •támogafn a Szovjetunió jevastatát. Kiisirefjav bjedcmsaz küldött kífttJteL ía, hogy er. ángy«!—mnertkai Javaslat alapja a voh olasz afriakl birtokok felosztásának imperialista elve. A kél imperialista nagyhatalom vezérkara a volt olasz gyarmatokat bűnös fáim<tó terveinek ugródeszkájává »karja változtatni. Természeten, hogy az arab nép títa. kozó mozgalommal fetaft • gyarmatot feloszt ás áhai tervér© és azt követeli, hogy ad járták valódi függetlenség© egész Látnának. Rámutatott ezután a: ra, bogy a szovjet kidtíöttiscg javas, lata, amely Líbiának haladéktalan füg- ge.l^nség©: kíván juttatni, amiVat együtt jár a külföldi csapatok kivoná­sa. és a katonai támaszpontok felszí. moFása, továbbá, hogy Erit reá t és Szoináílt öévi nemze.kőzi gyámság után sztotén íüggeSwmé tegyék, lehetővé teszi a volt gyarmatok kérdésének Igazságos eldöntését A Szovjetuniónak « elnyomott gyár. mati népek érdekesért folytatott hnr. c£f » dcmokmrikns víágközvélemény 1« támogatja. A bjetornssz küldőt.ség terjee egészében magáévá teszi * szov­jet javaslatot'. Öjai letaríézlalás! Mm iugoszláviábaB Szófiai jelentés szerint * Bulgáriá­ban élő jugoszláv -politikai emigrán­sok lapja, a Naprod beszámol az újabb jugoszláviai letartóztatás! hullámról. A h»p felsorolja, hogy Kcletszorbiában kiket tartóztattak le. A bori bányák­ban több lyányászt letartóztattak és kü. lön ősén sok közpfokú bányaiskola: ta­nulót. Eszék környékén letartóztattak negyven parasztot A belgrádi egyete­mi hallgatók állnak a Tito-kliki: elleni harc élén. Ezért Titoék fokozták a terrort az egyetemisták ellen és az utóbbi időben csaknem minden egye­temen letartóztattak tíz diákot. A le­tartóztatottak valamennyien komrau. nisták és szembenállónak a Tito-Ran- kovics-klikk áruló poIitikájávaL Az exportáló tőkések a dollár leértékelését sürgetik 3fic MTI londoni Jelentése szerint a >aily Graphic szerint az Egyesült Al­mok export érdekeltségei a dollár »értékelését sürgetik, mivel ser. amerikai áruk exportárai túl magasok «(hhoz, hogy felvehes­sél!: a versenyt az angol 63 fran­cia exporttal. Egy másik jelentés szerint Sawyer, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere newyorki beszédében kije­lentette, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás az elmúlt két hétben ismét sú­lyosbodott és a legérzékenyebben főleg a ruha­nemű és lábbeli kereskedelmet súj­totta. Attól kell tartani, hogy a szén és acélipari sztrájk az eladási forga­lom további nagymérvű csökkenésé­hez vezet. Állaihígazgatási feladatokról tárgyait a jogászkongressztss A hévízi Országos Josászkongresz- szvz második napját az aikotmányunk- kal kapcsolatos jogalkalmazási és ál­lamigazgatási feladatoknak szentelte. Beér János belügyminisztériumi mi- nfezt&ri osztályfőnök a Magyar Nép- köztársaság alkotmányáról tartott elő­adást. Szőtt a magyar alkotmány nagy nemzetközi jelentőségéről. Az alkot­mányt általában mindenütt a világon haladó emberek úgy tekintették. mint a haladó erők diadalát. Fekete Mihály, Pest megye alispán­ja „Az államigazgatás és az alkot­mány”, Nagy Miklós, a budapesti i'.élő- •táb’a elnöke „A polgári igazságszolgál­tatás és az alkotmány” címmel, Alapi' Gyula, a budapesti államügyészség el­nöke pedig „A büntető igazságszolgál­tatás és az alkotmány” címmel tartott előad ást,------­----- ■ y.„. iteS Bl-ansrikai iöiséngti elulasífollák a geriia hataftgk kivégzésének Ear kadliyozasaro! széló 'javaslat tárgyaláséi A TASZSZ newyorki jelentése sze­rint az ENSZ politikai bizottságában a kanadai Pearson elnök a szovjet, bjelo. rossz, ukrán és lengyel küldött ismé­telt követelésére, hogy adjon magyarázatot a görög kor­mány ígéreteinek súlyos megsér­téséről és a bizottság tegyen megfelelő intéz­kedéseket » kivégzések megszünteté­sére, két napig sein volt hajlandó vá­laszolni. Katz-Suchy* lengyel küldött felszólalásában hangoztatta, hogy emberéletek megmentéséről van szó, ezért a bizottságnak sürgő­sen meg ke'l tennie a szükséges Intézkedéseket. Az elnöknek azonban sikerült kihasz­nálnia a bizottság angol—amerikai többségét éS elutasította a kérdés gyors meg­tárgyalását. JELENTÉS AZ ORSZÁGBÓL „Olyan sorsunk lesz,ami!yen országot építünk" Dolgozó népünk nagy fiának és bölcs, vezérének, Ibik ősi Mátyásnak rádióbeszédét , feszült figyelemmel hallgatta az egész ország. Akkor vált ismeretessé, hogy az ipari munkás­ság jó példát mutatva azzal vála­szolt a hazaáruló Rajk-bandának s a szabadságunkra törő amerikai im­perialistáknak, hogy két nap alatt több mint öOO milliós tnrvkölcsönt jegyzett. Nem csoda tehát, hogy mikor Rákosi Mátyás arról kezdett bpszélni, hogy a „dolgozó paraszt- síig pgy, része csak most fog a jegy­zéshez és csak ezután fogja eladni burgonyáját, vagy hízóját, amely nők árából a kölcsönt kifizeti“, a beszé­det hallgató, dolgpző parasztok hc- lyeslűlég. bólintottak s azonnal hoz­záláttak. hogy nagy szövetségesük, az ipari munkásság mögött az áldo­zat vállalásból részt, kérjenek. Termeíőszürctkczeíl csopor­tolt. kis- és kozépparaszt.ok, föld­munkások. asszonyok és dolgozó fia­talok szívét öntötte el a lelkesedés forró hulláma s ki-ki tehetsége sze­rint ajánlotta fel forintjait a haza oltárára. Lehetetlen megindulás nélkül ol­vasni a híradásokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a falu dolgozó népe sem akar elmaradni a város mögött. Itt .van például a göbiily- ptisztái édesanyák esete. Meghallgat­ták Rákosi Mátyás beszédét, elgon­dolkoztak a hallottakon s mivel ott­hon nem volt elég pénz a ládafiá­ban, másnap kora hajnalban elindul­lak Bicske felé. Ki szőlőt vitt, ki kacsát, ki malacot. Azt mondották: — Gyermekeinkről van szó, ne sajnáljuk tőlük amink van. Meghallotta ezt hatvanesztendös Harangozó Ferenc bácsi. A nehéz te.sti munkára már alkalmatlan, do a fúrás-faragáshoz, barkácsoláshoz igen ért. ötven forintot jegyzett, ám lát­ván a göbdlypusztai asszonyok igye­kezetét, úgy érezte, többel tartozik a hazának, mely nyomorult cseléd­ből szabad emberré tette, összeszedte tehát szépen faragott szerszámnyeleit, végigházalta velük a falut s a. be- gfült összegen újabb kölcsönt jegy­zett. Kilenc éves UnrAíői huszon­kilenc éven át ugyancsak cseléd volt Gátércn, az ország tútsó sarká­ban Papp Ádám. Fél életen át csak annyira vitte, hogy egy cifranyelű ostort szerzett. Azzal vándorolt egyik uraságtól a másikig. Szolgált olyannál is, aki csengőt szereltetett az istállóba, hogy éjszaka is zargat- hassa a kegyelemhcnyéren tartott cselédeit. Papp Adómnak ma va­donatúj fehér tanyája van, az ud­varán 100 darab fajbaromfi szalad­gál. — Mindent a demokráciától kap­tam, úgy illik, hogy az ötéves terv sikere érdekében hazám gondosko­dását viszonozzam — mondotta s bár nyolc gyerek kér a háznál ke­nyeret, 200 forintot jegyzett. Nagyon jól tudták dolgozó {5a- raszjtjaink, miről volt szó a Rajk- ügy kapcsán. Méltán kiáltott föl Alcsuton Horváth László hétholdas újgazda, mikor Rákosi Mátyás arról beszélt, hogy „Rajkék lényegében azt a vérgözös, népcllenes fasiszta rendszert akarták Visszaállítani, amelyet 1944—4íi telén a fölszaba­dító Szovjet Hadsereg elsöpört.” — Hát megint mindenünk el­veszett volna? Hol egy kötvény, hadd jegyezzek még! Hasonló szenvedéllyé! szólalt föl egy öreg harcos, a szegvári Pusztai Mihály volt vöröskatona is a DEFOSZ nagygyűlésén: — Igaza van Rákosi elvtársnak! He ezeknek a bitangoknak a terve sikerült volna, akkor a magyar nép nyakára éles szegekkel kivert vas­járom került volna, ötször mentünk régen a frontra, míg a nagygazdák fiai itthon flangéroztak. Aztán jött a Héjjasék hóhérvilága. Százhetve­nen mentünk Szegvárról bujdosóba. Nem akarok többé böilérbicskát, nyomort és rabigát. Ezért jegyzek 200 forintot. A kisparasztok mögött nem ma­radtak el a középparasztok sem. A szelevényi bíró, akinek a fia Kos­suth Akadémista, a húszholdas Bo- zsik János így indokolta meg, miért jegyzett hatszáz forintot: — .Húsz holdam volt, mégis köl­csön igával kínlódtam, mert a bank mindenemre rátenyerelt. Ma szerző­désre hizlalok. Lovam, tehenem van, nyugodt az éjszakám. Azt akarom, hogy így is maradjon. Középparaszt társát, aki vonako­dott nagyobb összeget jegyezni, ilyen szavakkal korholta: — Az ellen tiltakozol, hogy jobb dolgod legyen? Mit kuporiskodsz? Olyan sorsunk lesz, amilyen orszá­got építünk. Kétszázötvenezer fo­rintot jegyzett a falu, s lám, máris visszatérül. Építik az egészségházat, meg az orvoslakást. Az már maga is annyiban van. S szebbnél-szebb példákat sokáig lehetne sorolni. Ezalatt a rövid pár nap alatt bebizonyította a dolgozó parasztság, hogy nem méltatlan har­cos szövetségeséhez, az államot ve­zető munkásosztályhoz. A falu is föl- sorakozott a város mögé, hogy meg­valósuljon Rákosi Mátyás szava: — A Magyar Dolgozók Pártja, demokráciánk minden hű katonája egy emberként teljesíti hazafiaskö­telességét és a kölcsön jegyzésével ad választ a népi demokrácia min­den ellenségének! Urban Ernő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom