Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

Hatalmas lendülettel folyik a búza vetése mejsyeszerte A péc*i ifjúság táviratban köszöntötte a KOMSZOMOL Központi Bizottságát 1 .............. II a. Na gy lelkesedéssel indult meg a Dunántúli Napiá kéthetes terjesztési kampánya Közlemény az általános új rabé jelentésről VL ÉVFOLYAM, 253. SZÄM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1949 OKTOBER 30 1 • ELŐRE MEGYEI 1 MEG ERŐSÍTÉSÉÉR T! vi,űi^?áyaz P0'á°zók Pártjának tii í1 lapja» fejlődésük új, jelen- egteljes állomásához értek. No­DáHl3er 11't^1 kezdve a vidéki P°k olcsóbban jutnak olva­ss«02 és ezzel - egyidejűleg párt- munWZe,eÍnk ,S2éles' felvilágosító saüókáVMjiárU nak hozzá a helyl Jl\° Peldanyszámának, elterjedt­fjének növeléséhez. {A ^^yar sajtó, amely a fal- zabaduJas óta nagy átalakuláson 3 heresztül — új sajtó. Ilyen leL . azelőtt nem volt és nem is taij®:®!1- A régi újságok a kapi- eöválk’ a foldesurak és a nép v„u J? saayaráatómak az eszközei fél-« a d°l8°2ók elnyomására és min^Ie!eléSér.e; ,A réái ujságpk igazság.-me“lrjakt— kivéve az gazságot, mindenkit kiszolgáltak kivéve a dolgozó népet Ezek- tuk l ,ap°knak az volt a felada- elúón!slgy ? d?lá°zók figyelmét ovoks M3 kaP.ltallsta kizsákmá- ságrófr° ’ 8 u def.ri rabszolga- elalta ’ mZ V0 j ,a hivatásuk, hogy és lt!f-?k a, doIá°zók éberségét . segítsenek szolgasorsba tarta­mokrJi °-r-sz,&$'°h A sajtó népi de- gkráciankhan dolgozó népünk Járni m. feáyverc, amely hozzá­ér,l,-2’ h°.gT szakadatlanul teljük tömegeink öntudatát és ^Pítését. VlgTÖk 8 3Z°cializmus ™u^han nálunk saftószabad- A «if? iVQ í' é,s nem is lehetett. EerpnI Ói kor!£,tlan urai a Chorin °rszá<íCeík’ ■“ )^eists Manfrédok, az .«ág fasiszta elnyomói voltak. szfip0 nem a nép számára ké­nén ’xn,em a népről írt és nem a tíS. ‘^emelését tartotta szem Népköztársaságunk Alkot- P,. ya a sajtót a dolgozó nép kin- teltc- Alkotmányunk 55. fa fgy szól: „A Magyar Nép­OektarSas/? a d°láozók érdekei- U ^eßklelöen biztosítja a szö­göt- Zahadságot, a sajtószabadsá- Ag .f. gyülekezési szabadságot, a , am jogok érvényesítésére ^P'gozók rendelkezésére bo- Zökóf 3 szükséges anyagi eszkö- mértllz. ®aifószabadság ilyen halnJi <:sak a szocializmus felé sit»l- szabad orszáá tudja bizto- ani a nép számára. jA sajtószabadság kivívása mel- Őrat ,u>sa£a'nk gazdag eszmei ksegre_ támaszkodnak. A mai in-fTf1" újságírás büszkén vallja tói. - a 48-as szabadságharc saj- ÍÖk °,fősének. Büszkén tekint- .eiofutárjaínknak a magyar Iá«.'. '^.’nozgalom első számybon- «!sö^ vísérö munkáslapokat és İiban a 19"cs forradalom di- SfaáC-S Előfutárja a Hs í.ani szabadsajténak az illegá- W?m?nmi-Sta , sajtó, amelynek siszt. ♦ 1 a „ legszőrnyűbb fa- eoltal*terror. ellenére bátran har- »Zer arz elnyomó Horthy-rend- hát,: a fasizmus és a hitlerista *l«tt £s, ,a ma£yar sajtó »ajtó 0tír>al mintaképül a szovjet á P°’ aj Bolsevik Párt hű harcosa, lyc/avda és a többi lapok, ame- * segítették győzelemre vinni tev.?gy Októberi Forradalmat és let áunyen résztvesznek a szöv­őévé-111 építésében és politikai élőmunkájában, h=nrtn*n és Sztálin szakadatlanul felem«laf^ák a sajtó rendkívüli dotf- °?égét. Lenin elvtárs moh- l'“ ’ noöv a saitó nemcsak kol­lektív agitátor és propagandista, ,.anem kollektív szervező is. Szta- ,n a sajtót a legerősebb fegyver* nek nevezte. A Bolsevik Part v®zotői különösen nagy fontos* SÄSot tulajdonítottak a helyi sn/‘° munkájának. Ma már a Szovjet- an‘ó minden nagy városában ^erfiletében megjelenik a Pl r’elyí lapja. 1939-ben a Szovji unió területén 6.475 újság jelent meg orosz nyelven és 2.294 a sok- nemzetiségű szovjest állam külön­böző népeinek nyelvén. A lapok összes példányszáma elérte a 32 és félmilliót és így a Szovjet­unió minden öt felnőtt polgárára naponként 2 újság jut. A szovjet sajtó dicsőséges útja megmutatja, milyen hatalmas felvirágzást ér el a sajtó és a kultúra á szocia­lista társadalomban. A most folyó sajtókampány so­rán helyi pártszervezeteink, de ugyanúgy a tömegszervezeteknek, az üzemek, a gépállomások, az ál­lami gazdaságok legjobb dolgozói­nak, a vidéki értelmiségnek, a fal­vak élenjáró dolgozó parasztjai­nak mindent meg kell tenniök. hogy a Dunántúli Napló példány­számút megsokszorozzák és előse­gítsék, hogy a Megyei Bizottság lápján keresztül Pártunk napról- napra rendszeresen szólhasson a legszélesebb dolgozó tömegek­hez. Miben áll a Dunántúli Napló rendkívüli jelentősége, túl azokon a faladatokon, amelyeket Pártunk központi lapja és a többi sajtó­termékele betöltenek? A helyi pártsajtó feladata és hivatása, nogy Pártunk politikai vonalát al­kalmazza a megye, a járás, a köz­ség konkrét viszonyaira, hogy pon­tosan meghatározza azokat a fel-1 adatokat, amelyek egy-egy megye, város, vagy járás do'gozői előtt allanak és ugyanakkor ' konkréten megvilágítsa az építés. a falu át­alakulása, a kultúrfront, vatfy az élet bármely más területén mutat­kozó helyi problémákat. . ,A? akkor t5lt! be igazán feladatat, ha nemcsak regisztrálja, visszatükrözi az eseményeket, ha­nem az események élén jár ha megmutatja a követendő ’utat Lenin elvtárs mondotta: „A sajtó feladata.. hogy felfedje minden község gazdasági életének hiányos­ságait. Kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíltan tárja fel gazdasági életünk fekélyeit és- a fekély orvoslása végett a dolgozók közvéleményéhez forduljon." Hogy ezt a feladatát sajtónk megoldja és széleskörű kapcsolatot tudjon teremteni az olvasókkal, a város1 és falusi dolgozók százezreivel, az újság köré munkás és parasztléve- lczők hálózatát kell kiépíteni Ezeknek a levelezőknek a felada­ta, hogy összekössék a tömegek mindennapi életét az újság munká­jával beszámoljanak az üzemük­ben, községükben, városrészükben történtekről, visszatükrözzék a dolgozók örömét és kívánságait, „A munkásoknak az újság vezető seben való részvételének jelentő­sége elsősorban abban áll — mon-! dotta Sztálin elvtárs —, hogy le. hetőséget nyújt az osztályharc egy olyan éles fegyverének,' mint ami yen az újság, hogy a nép szolgasorsbadöntósének eszközé­ből felszabadításának eszközévé váljon, Csak a munkás és falusi levelezők hajthatják végre ezt a nagy átalakítást. Csak a munkás és falusi levelezők képesek a saj­tó fejlődésének menetében a pro- letárközvélemény kifejezőjének és átvivőjének szerepét, a szovjet tár­sadalom hiányai leleplező j ének, az epítőmunka megjavításáért folyó ["rad hat at lan harcos szerepét be. tölteni. A vidéki pártlapok előtt nagy és megtisztelő feladatok állanak. A sajtó hivatásának azonban csak akko,;.lud megfelelni, ha hűen és& odaadoan kflveti Pártunk politika- jat, ha minden cikkével, műiden sorával a szocializmus éoitését, dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. A Dunántúli Napló pártszervezeteink segítségével ezt a Pártunk teljes súlyával és minden rendelkezésre álló eszközzel az újítási-mozgalom élén áll Apró Antal, Vas Zoltán és a Szovjetunió küldöttségének vezetője beszéltek az újító kongresszus első napján „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munlcás önfeleff- dozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelé­kenységének emeléséről.“ — Lenin útmutató szavai jegyében ült össze a vasas székház nagytermében szombaton reggel a Szakszervezeti Tanács és az Országos Találmányi Hivatni rendezésében az első Üjlló Kongresszus. Ojltó mozgalmunk eddig is e szavak jegyében, a hős szovjet sztáháno- oisták tapasztalatai alapján érte el na gyszerű eredményeit. A Szovjetún’ó dolgozói útmutatásának és a Magyar Dolgozók Pártja által megteremtett előfeltételeknek köszönhetik újítóink, hogy olyan kongresszust tarthatnak, amilyenhez fogható Magyarországon még nem volt. Ezt fejezik ki a felíra­tok is: „Éljeti győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak nagy vezére Rákosi Mátyási", egy másik felirat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére szólít, a harmadik az alkotmánynak azt a pontját idézi, amely minden állampolgár megtisztelő kötelességévé teszi munkája állandó javításával a népga zdaság fejlesztését. A vasas székház nagytermét legjobb 1 ntinkásaink, műszaki értelmiségeink, tudósaink és az államnak mindazok a vezetői tiKflt meg, akiknek elsőrendű eladniuk az újító mozgalom fejlődésé­nek elősegítése. Megjelentek Szakosíts Árpád, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsúnk elnöke, Óit Károly, az Elnöki Tanács titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a kor­mány tagjai stb. Harustyák József megnyitó szavai után a kongresszus óriási lelkesedéssel Rákosi Mátyást, a magyar dolgo­zó nép nagy vezérét választotta meg a kongresszus díszelnökévé. Percekig zúgott a taps és kiáltás: „Él­jen Rákosi!” Megújuló tapsvihar kö­zött választották meg az elnökség tag­jait, a politikai és gazdasági élet veze­tői, a munkásság, a tudományos élet legjobbjai köréből. Beválasztották Karcevet, a szovjet delegáció vezetőjét is, akinek neve említésekor percekig ünnepelték a Szovjetuniót, az emberiség bölcs vezérét, Sztálint. Ezután Haruslyák József, a Szak- szervezeti Tanács elnöke megnyitó be­szédében üdvözölte a Szovjetunió kül­döttért, a népi demokráciák küldötteit és a többi külföldi vendégeket, majd Apró Antal, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára mondott be­szédet. * Az élmuukások. újítók az újjáépítés hősei, a szocializmus úttörői — Hároméves tervünk sikerét, dol­gozó népünk növekvő jólétét elsősorban felszabadítónknak, a nagy szovjet népnek és bölcs ve­zérének, Sztálinnak köszönhetjük, de ugyanekkor meg kell állapítanunk hogy az újjáépítében a magyar kom­munisták, a Magyar Dolgozók Pártja adták a kezdeményezési, a lendii'etot — kezdte beszédét. — A magyar nép az országunkban bekövetkezett mélyreható politikai és gazdasági változások után érzi és tud­ja, hogy az ország a sajátja és ezért dolgozik úgy, mint a jó gazda. Tudja, hogy csak a fokozódó termelésen ke­resztül emelkedhet a dolgozók'életszín­vonala. Tudja, hogy a szocializmus végleges győzelme országunkban csak akkor lehetséges, ha többet, jobbat és olcsóbban termetünk, nilnt a horthysta Magyarország. — A monkaversenyek. újítómozga- lotn, tapasztalatcsere, tmmkamódszer- á tad ás a szocializmus építésének ha­talmas rugóivá leltek. Rövid idő alatt tíz- és tízezer dolgozó hajtott végre újításokat. Az élmtmkások, újítók a magyar újjáépítés hősei, akik megértették, mit jelent; ha « munkásosztály hatalmon van. Az újí­tók és élmunkások új munkaerkölcsöt teremtettek, egyszerű munkások kez­denek a technikával foglalkozni, a gé­pekből a maximumot kihozni, hogy a szocializmus építését vigyék előre. Az újítási mozgalom utat nyitott a ma­gasabb technika felé a dolgozók száz­ezreinek támogatásával, örvendetes je­lenség, hogy az újítási és az élmunkásmozga­lomban jelentős számban vannak mérnökök, technikusok, tudósok, ami azt jelenti, hogy őket is közős cél, a munka termelékenységének eme­lése, a szocializmus alapjainak erősí­tése vezérli. Az újítók és élmunkások a szocializmus építésének úttörői. Az újítások egyévi eredménye kétszázmillió forint — A Szakszervezeti Tanács és a Találmányi Hivatal rendezésében megnyílt első országos Üjító Kiállítás saknem háromezer újítást mutatott be és ezek bemutatása jelentős mér­tékben segíti elő az újítások elter­jedését. Csak ebbe« az évben az újítá­sok közvetlenül mérhető eredmé­nye több. mint 180 millió loriní és ebben nincsenek benne olyan nagyjelentőségű találmányok, ame­lyeknek bevezetése csak az ötéves terv idején fog megtörténni. Az újí­tási bejelentések száma ez év első kilenc hónapjában 43.123, az elfoga­dott újítások száma pedig 1,8.724 volt. A bevehetett újítások után 7,535.000 forint dijat fizettünk ki. Az újítások titán kiértékelt, egy évig várható gazdasági eredmény 199.047.194 forint, tehát alig valamivei kevesebb, mint 200 millió. Ezenkívül még számos olyan nagy­jelentőségű találmányunk van, amely jelentékenyen hozzájárul ötéves ter­vünk egyes műszaki kulcsfeladatai- nak megoldásához és világfechnikai szempontból is ko­moly haladást jelenfenek. Apró Antal több példa felsorolása után rámutatott arra, hogy eze.k az élenjáró munkások mind egyszerű emberek, .akik megértették munkás- osztályunk új viszonyát a munká­hoz, akikben van kezdeményező erő és képesség a jobb és több termelés­hez. Pártunk és a kormányzat külö­nös gondot fordít arra. hogy a moz­galom tovább erősödjék, mert a szocializmus építésében az újí­tóknak, az éímunkásoknak hal al­mas szerepük van. A társadalami megbecsülésen és el­ismerésen túl ezt célozza az újítá­sokért és találmányokért járó díja­zás és a dolgozó iizejpek' munkásai­nak a nyereségrészesedés' fizetése. — Büszkék lehetünk . az. eredmé­nyekre, ami kifejezésre juttatja, hogy a magyar dolgozók szocialista öntudata napról-napra erősebb és mind főbb azoknak a dolgozók­nak a száma, akik a munkál be- csülefbeli ügynek, hnzaiíns köfe- lességnek fekinfik. Több segítségei az ifjúságinak Rámutatott ezután Apró Antal egyes hibákóa is, például arra, hogy néha még minisztériumokban, üze­mekben és szakszervezetekben is egyes vezetők a kezdeményezéseket, újításokat másodlagos je'.entöségűek- nek tartják, késleltetik az újítások elbírálását, bevezetését, vagy díja­zását. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy az újításokai qyorsan ke’.l elbí­rálni, bevezetni, a minisztériumokban pedig minden támogatást meg kell adni a dolgo­zók nagyszerű kezdeményezéseinek. Az üzemi szakszervezeti vezetőknek kötelességük az újítók, észszerűsi- tők, élmunkások nevelése, szakmai tudásának fejlesztése, a politikaiéi/! elmaradottabb dolgozók felvilágosí­tása az új szerszámokról és munka­módszerekről. Súlyos hiba még az Is, hogy ifjúságunk még nincs számará­nyának megfelelően képviselve a munka versenymozrjalomhan. Egyes ifjúsági brigádok érnek el ugyan országos jelentőségű eredmé­nyeket, de ezek száma igen kevés. Az üzemekben, gyárakban minden segítséget meg kell adni az ifjú­munkás csoportoknak, újítóink, ét- munkásaink neveljék, tanítsák az ifjúságot, a szakszervezetek pedig legyenek az ifjúság-, támogatói, biz­tosítsák rendszeres szakmai tovább­képzésüket, politikai nevelésüket Minden adottság megvan terveink megvalósításához — Országunk népe előtt ott áll az ötéves terv, amelynek célja átalakí­tani egész nemzetgazdaságunkat és hazánkat szocialista országgá fej­leszteni. Ehhez a hatalmas feladat­hoz szükséges, hogy továbbfejlesz- szük a magyar dolgozók egységes kezdeményezését, az újitómozgalmat minden területen, javítsuk terme­lési technikánkat, munkánk minősé­gét, csökkentsük az önköltséget. Az újítómozgalomból kell kinő­nie annak a mozgalomnak, ame­lyet a Szovjeiúnióban Szfáhánov- mozgalomnak neveznek, a szovjet sztáhánovisták, élenjáró munkások példáit kell követniük a magyar dolgozóknak is. Töreked­nünk kell arra, hogy a sztáháno- vista-mozgalom tapasztalatait a ml újítóink között népszerűsítsük. Az újítók, élmunkások feladata lesz mozgósítani a dolgozókat három­éves tervünk minden részletében való befejezéséhez és ötéves tervünk elkezdéséhez — A kongresszustól azt várták a munkások, hogy eredményesebb harcot kezdjen az elmaradt munka- módszerek ellen. Rákosi Mátyás mondotta a nagybudapcsti párt­feladatot hűen (teljesíteni lógja. A mostani sajtókampánynak elő kell segítenie azt is, hogy a Me­gyei Bizottság lapjával való fog­lalkozás a jövőben r.épnevelö'nk, pártmunkásaink és egész párttag­ságunk fontos központi kérdésévé váljék. Minden pártszervezet te­kintse elsőrendű feladatának a sajtómunkát és járuljon hozzá ah­hoz. hogy a helyi pártsajtót na­ponta tíz- és százezren olvassák, ezen keresztül hatalmas dolgozó- tömegek ismerjék meg Pártunk helyes politikáját és mind újabb és újabb tömegek álljanak csata­sorba a szocializmus győzelméért lMJZti BSTVÍ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom