Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-29 / 252. szám
ÍW9 OKTÖBES 29 N Ä P L Ó qssv;5 CffAÍoi l&b/Án- &áftcdaitoz&d'á tnetyttotufya, hogy mi köze az imperializmusnak a hordógyártáshoz 1 ^*37) könnyű a dolga e<gy vállalat*®z©-flnek. Regjeitől estig elfoglalja *z üzem, levelek, rendeletek rengetegében kell eligazodnia, határidők tömkelegét kell fejbeniartania, meg 'teli ismerkednie a gyártás technikáiéval, az anyagokkal, a gépekkel, el kell intézni a munkások ügyeit, egyszóval van mibe ekemefkeznie a vállalatvezetőnek. Sokan el is temetkez- nek a gyakorlati teendőknek ebbe a halmazába é* az apró kédések hadá- tól nem látják az egészet, a Párt célkitűzését, a munkásosztály nagy harcát. , Gyulai István elvtárs reggel félhét ®r«a megy a pécsi Mechanikai Hor- dógyárl)a- Ö a vállalatvezető. A munka kezdése előbt, hét óra felé sorra jelentkeznek a kádárok, gépkezelők, [“részesek, segédmunkások, hogy Gyulai elvltárs elossza köztük az az- ®*Pi munkát. Ahogy ez megtörtént, •eliivítinak a fűrészek, kezdődik a ttunka. ,Persze ez nem Jelenti azt, h°íy most leülhetek az irodába — Mondja Gyulai elvtáre — előbb ki k^ll menni az üzembe, megnézni, “°2y nem vékonyabb vagy vastagabb-e a- donga a kelleténél, nem ki- **ob vagy nagyobb-e a fenék, elég •*éraz-e a fa, -hogyan megy a szabás. 0.t Gsak ezután megy be az irodába, d már várja az aznapi posta. Azt "’gig kel! nézni, ha válaszolni kell, <s le kell diktálni. Közben benyitnak. . 'T~ Hogy állunk az abroncsvasak- — kérdezi az egyik kádár elv- *“rs- — Nemsokára kifogyunk belőle. Elkészült a levélre a válasz, most kell nézni, hogy tényleg mi is **n 'Azokkal az abroncsvasakkal. No rendben van, múlt héten rendeltük. Azaz dehogy van rendig- A megrendelést a múlt hét ele- Jy11 adtuk 1^1 és még nem jön a. vas. *^*8 kcfl sürgetni. *ST mcsy ex egész nap. közben 2® kever az asztalon a mai Ipari ozlöny, -a Közgazdasági Közlöny, a , 'gya-r Közlöny, ez OMB Közlöny, * * könnyűipari minisztérium kör- j^odelete, a Bútoripari Központ kör _ Azok™ majd munkaidő után kerül ™r- Gyulai elvtárs munkaidő után hTi c*°mr"* irattal az aktatáskájában Shaza, de van még közte egy puyv a hordőgyártás műszaki isme- ^ról és az Újítók Lapja, hátha i .-•in. is van valami jót hasznosulható Cetnf” amit ^ is be lehet veG ttho* már a tányér mellé kiteszi közlönyöket és a kőrrerdeieteket, mert ba valami határidős rendelet teljesítését elmulasztja, még 500 vagy éppen ezerforintos pénzbüntetést is kaphat, nem beszélve arról, hogy milyen kárt jelent a fontos rendelkezések nemteljesítése. Ez töltö'te ki rendszeresen Gyulai elvíárs estéjét is. Tegnap este azonban órájára pillantott és felugrott— Megyek a Pániba — jelentette ki — ma kezdődik a Budai I-ben a haladó szeminárium. \ Khdai 1-ben leült a többi elvtárs közé és meghallgatta az előadást. Az előadó az imperializmusról beszélt, az (imperializmus történelmi szerepét vitatták meg utána, — Mi köze az imperializmusnak a hordógyártáshoz? — gondolta először Gyulai elvtárs és míg a többiek arról vitatkoztak, hogy a monopóliumok lermelték-c ki a finánctőkét vagy a finánelőke a monopóliumokat, neki csak az járt a fejében, hogy hány napig lesz még elég az abroncsvas és hogy a megrendelt mennyiség leérkezik-e addig a sürgetésre. — A banktőke korlátlan lehetőségeket kapott az ipari icrmelés ellenőrzésére és ezzel az ipari termelés a bankok hatalmába került — hallja erre az egyik felszólalótól. — No ha minket a banktőke ellenőrizne, akkor várhatnék arra az abroncsvasra — jut eszébe és ezen cl kell mosolyognia. A dolog kezdi érdekelni. Sorra állapítják meg, hogy az imperializmus nem más, mint a kiöregedett, haldokló, élősdi kapitalizmus, amely már csak gyarmatosító háborúkkal tudja fenntartani magát. Erre egy újabb hasonlat jut eszébe a hordókkal. — Abba « liőcdóhii, amit mi készítünk, vajat tesznek — gondolja — de az imperialisták Iöporoshordó- vá akarják itenni a világot. — Ez ellen harcolni kell — álla" pitja meg maga is. — Nemcsak azzal, hogy holnap újra megsürgetem az abroncsokat, ha -nem kapom meg, hanem azzal is, hogy itt jól megismerem az ellenséget, megtanulom, hogy mi lyen jövő vár az imperializmusra, milyen sorsot szánlak ők nekünk és hogyan kell harcolnunk, hogy ne az legyen a sorsunk, amil ők akarnak, hanem olyan jövőt építsünk magunknak, amilyent mi akarunk: szocialista jövőt. Ezért jár Gyulai elvtárs szorgalmasan a szemináriumra, még akkor is, ha egész délutánját a közlönyökkel, körrendeletekkel és körlevelekkel töltötte. JÓ NÉPNEVELŐK a vizslaki állami gazdaság dolgozói — Éjfél-felé keveredtünk haza, Vtzs lakra. Aztán kezdődéit minden élőiről. Maijson, Babarcon, Lányosokon. Bor. jádoh, Neme bolyon. Amikor azt mondjuk, hogy derék munka vök, Kovács elv társnő még hozzáteszi;- Kommunfea műnk« volt Alert egy kommunista sohasem elég- szák -meg a maga munkájával. Külörö nősen most nem. amikor a kenyérről van azó. Es hát azért vagyok én kwnrtmaks'a, vagyunk Jrdriitnunte'i.-.. hogy többet vállaljunk, mint amennyit várnak 'ő.iimk .., Es lirria szívből kék végezni a iöbb'e'muinkát, meri más különben semmi értelme. A 'iszta szívből végzett munka ered méiiye az a he: \e négy néhány százalék is, amely a húsz és a kiléncvenhéí között mutatkozott meg az ag-i áeióf munka nyomán. Akkor még húszszázalékát vetették csak el a földnek HercegtöttőgÖn. Ez alig néhány napja volt csupán. A némétbólyi állami gazdaság vizslaki üzemegysége viszont végzett a vetéssel. Dolgozói azonban úgy érezték, hogy tartoznak ezen felül valamivel az államnak. Népnevelő körutat szerveztek Ilereegtöttősre, Majsra, Németbólvra, Borjúdra és a környező községekbe. És most, hogy kiértékelik az agitációs munka eredményét, örömmel állaptihatják meg a vizslaki üzemegység dolgozói, hogy a húszszázalék’ azóta kilenc- venegynéhányra emelkedett ezekben a községekben. Knporosínnk a teherautó te__ tején—meséli el vtársnő. — Ott Kovács Jó- az üzemi Vine éné, vagy huWretalt*t « PÁRTMUNKÁS 21. {9ki4Sber Í5-Í) «rám*. JarUlombti: MIKLÓS: A aa|ry októberi az« forradalom 32. évfordulója. a*i>Dl OTTÓ: Fokozzuk a politikai apukát az őszi szántás-vetési kampó, rTílnn5yí,l kapcsolatban. ERZSÉBET: A kiizép-káderek Trt>W*^sának megszervezés«. PÄL: Feladataink az lf.0—50-es üzemi oktatás terén. ?Pí MIKLÓS: A falusi ncpmíív« tivíf* ""»"káról. A^OOU BÉLA: Szélesítsek tovább az Kru^li'ni versenyt. MNOS: Jó aKitáelóa munkával "íztosífsTik az 5 éves tervismertető U|^^r'cke/h»(ck sikerét. >*«f a MIHÁLY: Válasszuk A szovjet filmek JÚLIA: Javítsuk meg mii nép I, . ' ‘»ölj! : v nit ^ÄseJ .............. . ár i amok és pártiskolnk anyag hirJá<*snt. '■ K.ILÄ1AN: Emeljük népnevelőink l|wé]c(í «zínvannlít. minden Pari munkásnak <U»S T ,J^ozódn.......-V - . to pább feladatok elvégzésében pár tfimkcionü- olvaMiia kell. tudjon az előttünk ,.v »rätn líra: M filliír. Előfizetős frir.T I, oapra 1 forint, nccvctlőrre - Ft. ij. '^“tyotnl: Radapest, Deák Ferenetv. az. Oekksrámiaszám: 28.419 Kovács Istvánné voltunk valamennyien, zsef, Csörgő Kálmánná, párttitkár felesége, Kórós Varga Gyula, meg még szonöten. — Azt hiszem hat óra lehetett, amikor elindultunk. Úgy énekeltünk, mintha éveken keresztül csukva tartottuk volna a szánkat. —• Sötétben botorkáltuk végig a liercegt.öttősi utcát. Egyik helyről ki, a másik házba be. Emlékszem, az egyik házban azzal fogadtak bennünket, hogy rögös a föld, azért nem lehet vetni... Itt, ennél a mondatnál megáll egy pillanatra, aztán elmosolyodik: | —tdásnap azonban kapával verték __________ szíta göröngyöt a földön, úgy ahogy rrsi tanácsoltuk. Ezt V«ngB "Gytullá'ól -t-ixiomv akii másnap arrafelé jár: és látta ... Le mss ©sS-KÍáliai nasgjszeívsziJs A NAGY FORRADALMAT VT ladimir Itjics maga foglalko“ zott a felkelés szervezésével. Lakására többízben magához hivatta Sztálint, Szverdlovot, ellenőrizte a pártszervezetek felkészültségét, utasításokat adott... Soha még felkelés, soha még forradalom nem játszódott le ilyen szervezetten, ilyen összhangban. Ezt a szervezettséget és fegyelmezettséget. a Bolsevik Párt Központi Bizottsága biztosította Lenin és Sztálin ..vezetése alatt. A felkelés előkészületeinek ellenőrzése céljából, valamint azért is, hogy tájékoztassák a pártfunkcionáriusok szélesebb rétegeit, Lenin a központi bizottsági ülés összehívását javasolta, a petrográdi bizottság, a katonai szervezet, a petrográdi szakszervezeti tanács, a gyári üzemi bizottságok, a vasutasak és_ a petrográdi körzeti bizottság képviselőinek részvételével. Mintegy harminc elvtársat hívtak meg erre az ülésre. Ilyen népes konspirativ ülés számára nehéz volt megfelelő helyiséget találni. Kalinin, aki .akkoriban a Lesznoj kerület elöljárója volt, segített és a városháza egyik szobáját bocsátotta az ülésozők rendelkezésére. A városháza helyisége a viborgi kerületben volt, a Bololnaja-utca egyik villájában. Este hét órakor az ülésen megjelent Lenin. Leült egy székre, zsebéből egy csomó sűrűn teleírt papírt, vett elő, gyorsan átfutotta jegyzeteit és megkezdte beszédét... Tömören, röviden jellemezte a hely zetet. szobában feszült csend ural kodott. Vladimír Iljics néha néha felemelte hangját, mintha a hallgatók ' tudatába akarta voln vésni érveit, néha, mellényébe dugva ujjait, fejkelt,és a szobában fcl- alá járva folytatta beszédét Néha, amikor a felkelés ellenfeleinek válaszolt, hangja élesebben csengett, tekintete elsötétült. Maró gúnnyal A A: cáfolta meg azoknak az érveit., akik a felkelés ellenzői voltak. Mindenki lélegzetvisszafojtva hallgatta Lenint. Néhány percig senki sem kért szót. Aztán Szverdlov nyugodt, erős hangon felszólítottá az egyes helyi küldötteket, hogy kezdjék meg jelentéseiket... Megkezdődött a vita. Senki sem mondott ellent Leninnek. Egyedül Káratshyev és Zinovjev hajtogatták „figyelmeztetéseiket”. Az ablak alatt aszó! rézía a fákat. A vizes ablaküvegen kopogott az eső. Zinovjev vékony hangján egy és ugyanazt a siránozó nótát fújta. A hallgatók unottan legyintettek es átmentek az asztal másik oldalára. Zinovjev körül fokozatosan üres lett a hely. Majdnem mindannyian Lenin, Sztálin körül csoportosultak. Egyedül Kámenyev támogatta Zinovjevet. z asztal mellől határozott mozdulattal szólásra emelkedett Sztálin. Nyugodtan izekre szedte Zinovjev és Kámenyev érveit és élesen visszavágott a kapitulánsok- nak. Haragos, meggyőző érvei pellengérre állították a gyávákat.' Szavai ostorcsapásokként halottak. Kámenyev idegesen tépdeste szakállát, Zinovjev izgett-vnozgolt a sarokban, igyekezett félbeszakítani a szónok beszédét, aki leálcázta őket. Lenin összegezte, a. felszólalásokat. Ezzel a gyűlés befejeződött. A Központi Bizottság tagjai átvonultak a szomszéd szobába és elhatározták, hogy a felkelés gyakorlati vezetésére pártközpontot alakítanak Sztálinnal az élen, Dzerzslnszktj és Urickij részvételével. Ez a központ, mint a forradalmi katonai bizottság része, arra volt hivatva, hogy a felkelést vezesse. Az ülés reggel felé végződött. Lenin távozott utolsónak. Á nagy vezér minden gondolatát egy kérdés foglalta el: a forradalom sorsa. mm«» Ibit 0! Kovács elviáhsnő az állami gazdaság némelbólyi irodájában. Többnek látszik barmlncö'tó:. Pe«% ennyi. Csakhá: arcán ot: van a vöt: főlierccgi uradalom minden rrtos.'oha'sága, a nagybirtok cseléd sorsának mi nden ki vétet ifié■eszik hármán,cő'fél idősebere. Ezek !>é. Búcsúzóul még elmondja, hogy ezalatt a nóbfiny nap afatV amely vfesza' van meig a PoJiiikai Bizottság áVa! haváridőiii kitörölt időből, fokozzák a felvilágosí ó munkát. Napközben rnun- kia — a földeken.. Esite népneveiés a környező falvakban. Mert Kovács elvtar&nö - sohasem e’égBzik meg a maga munkájával ét tiszta szívből teszi mindaz!, ami- a Pártért és a -népi demokráciáért tesz AZ IFJÚSÁG KÖSZÖNTI naqtf p él da képét úgy szerelnék tanulni, hogy példát mutatva ifjúmunkás társaimnak, hasonlóvá váljak a szovjet ifjakhoz! Ifj. Szilvás litván Zsolnay-gyári SZÍT ifjúmunkás. Az EPOSZ-fia tolok A szafinai EPOSZ-szcrvezet ifjai levelet küblitek az évforduló- alkalmiból azoknak a szovjet ifjaknak, akik.- ke! a VIT ideje alatt Budapesten találkoztak és megismerkedtek. A levél, amelyet a Sztálinról elnevezett moszkvai autógyár komszomoüstáinak küldtek cl, így hangzik: Szatina község EPOSZ szervezeti- nék ifjúsága a Komszomol harminc- egyéves fennállása alkalmából rendezett ünnepségekről meleg szeretettel köszöntünk bennejeket és ígéretei teszünk, hogy követni fogjak hősi pél- dá(okat. Munkában, tanulásban harcban követni fogjuk a szovjet ifjúság példáit és vezérének, szeretett Sztálin elvtársnak útmutatásait. Megalkuvást nem ismerve küzdünk a nép ellenségei ellen, hogy méltók lehessünk hozzátnht További sok sikert és dia' dalt kívánunk dicső munkátokhoz, fCljen a hős lenini Komszomol és « | Szovjetunió nagy vezére, Sztálin eh- ilárs! i Szafinai EPOSZ ifj*V. A hős lenini Komszomol harmincegyéves fennállásának évfordulója ünnepe a magyar ifjúságnak is: Az évfordulóra igen sok levelet hozott szerkesztőségünkbe a pos'a. A leve. lekből kicsendül ez a forró szeretet és ragaszkodás, amelyet ifjj'iságunk érez Sztálin elvtárs fiai, az egész világ haladó ifjúságának példaképei, a komszomolisíák iránt. A beérkezett levelekből az alábbiakat közöljük: Az ifjúmunkás Én, a Zsolnay-gyár ifjúmunkása, szeretettel üdvözlöm a hős lenini Komszomolt 31. éves fennállása alkalmából! Ezen a napon meg kell mutálnunk nekünk, magyar fiataloknak azt, hogy kéz a kézben együ:* haladunk a vi!á<; valamennyi szabadság- szerető fiával a Komszomollal az élen. Meg kell imitálnunk jobb munkával, jó tanulással, jó szervezeli munkával azt, hogy jcftekkel is követjük példaképünkcé. Pécsett először a Magasépítési NV ifjai léptek arra az útra, melyen a komszomolisíák haladnak. Nekünk, többi dolgozó fiatalnak, követnünk kell a kezdeményezést, mert mi is hasonlókká akarunk yálr.i a Komszomolhoz! Én magam mától kezdve úgy szerelnek dolgozni, r szombaton este 8 óraVor « ^r,"bában a núpnevelo negycilóra közöljük n It'pfolib agitációs és módszereket. Október ei^to S ómkor Gulyán rsonaH r)vf«rs W. M.-faliijárók egyik tviln ,icíí*,**ie előadást tart arról: l^on falujárók a fajiisi cffyütt nz ós/.i szánins- * re érdekében. Mimién |invt ?*'vel<iic S2crvoz^e nicg, hogy « nép- CSoP0,'losnn és rendszeresen Misáit u*. 1,M*S n népncvelőnegy«Mfóra tásáyni’ .''lónn a csoportvezetők irányi fel "féljék át. hojjvnn Iia<znnljnk ^«nkájukbaa n hallottakat. KÖZPONTI vezetősége AGIT.ICIÓS OSZTAt.V \ CSERNISEVSZKIJ 60 évvel ezelőtt e napon halt meg C se mise vszldl, a nagy orosz forradalmi demokrata, filozófus, ínó és publicista. Született lR23-ban. 1 Nikoláj Gavrilovics Cser. '-.üsevszkij munkássága a XIX. 1 század közepére esett. T.eg- 1 kiválóbb képviselője volt a * forradalmi demokratáknak. 1 tmíf a materialista termé- 1 szelbötcselet (erén Herzen * valósított meg néhány éoti- ' -eddel előbb, Csernisevszkij * 'av ábbjoly tolt a és az orosz ' ludasok közölt a filozófia- ' hon közvetlenül Lenin clöd- [ -ének tekintették. Nem veiét. [Vilii/ utal Lenin n „Mnteria- [ üzmus és emplriokraliciz- [ mus“-ban Csernisevszkij bí- ['illatára az idealizmusról. , forradalmi szellemben fn- Idolt hatni — irta róla Lenin I— karának minden politikai ■ eseményére, a cenzúra aka- l-tályai és gáncsai cll-nére l hirdette a parasztforradaiom l eszméjét a tömegek harcáénak eszméjét, a régi hatalom «megdöntéséért." Ez a jellemezé s elegendő Csernisevszkij k politikai szereplésének meg- ) Ítélésére. a Hatása óriási volt. A hala dó orosz értelmiség, közlők a természettudósok is, hosz- stú évtizedeken át az ö eszméin nevelkedtek. Világosan látta, hogy korát és a rákövetkező évtizedeket a termé- szettudományos felfedezések sora fogja gazdagítani. A tár. scdalom széles köreiben érdeklődés ébredt az elméleti kérdések iránt, a természettudományok eredményeinek mu'crialistu értelmezése iránt. „A közönségnek — irta Csernisevszkij 1878-ban ~~ csak nemrégiben ötlött eszébe, hogy a természettudós urakat arra kényszerítse, minden fintnrgatás és fenntartás nélkül, egyenesen, világosan. határozottan nyilat- kozzanak: rzek az igazságok valóban vitathatatlan igazságok." Gyűlölettel emelte fel szavát a tudomány ügyét el- ái u!<j idealista filozófusokkal szemben. Széles alapokon nyugodott forradalmi politikai munkás- sága is. Csoport jóihoz tartoztak azok, akik létrehozták IStit-ben a „Eöld és Szabadság" nevű titkos szervezetet, a dekabristák óta az első nagy titkos társaságot. 18ö2 elején hatalmas hullámokban terjedtek a parasztfelkelések az egész országban, nagyszabású forradalmi tevékenységbe kezdett a demokratikus forradalmi értelmiség is. A cári kormány, amely ■ erősebb terrorral válaszolt a parasztság és a forradalmi értelmiség megmozdulására. börtönbe zárolta, 1* évi kényszermunkára és életfogytiglani szibériai száműzetésre ítétte Csernisevszkij/, aki élén állt e. mozgalomnak. A vizsgálat, rimáig mindenképpen Csernisevszkij tönkretételét célozta, két évig tartott, majd ti forradalmár írót Péleroárotl nyílt téren pellengére állították, oszlophoz bilincselték és mellére táblát akasztottak „állam fel forgató" felírással. Vagy negyedem hosszat állott így a szégyen- oszlopnál. Egy fiatal lány virágcsokrot dobott lábához, majd újabb és újabb virágcsokrok repültek feléié — «: ifjúság tüntetése volt ez tanítója iránt. A hóhérok sietve szállították el a t érről , Csrrnisrvszkijt, aki ilyen ha-, tást tudott kelteni. , Kényszermunka büntetése, kitöltése után szibériai szám-, fizetésben élt, de megmaradt, elszánt forradalmárnak és égig, pillanatig sem szakította meg, kapcsolatát társaival. Bár e, kormány szívesen vette vöt., na. ha Csernisevszkij megal-, kúszik és kegyelmet kér, nem, hajolt meg. Heilározotlaii, megtagadta, hogy kegyelmi< kérvényt nyújtson be. fiai, közbenjárására engedték meg, neki, hogy 1S83-ban Asztrn-i bán városában telepedjek le, rendőri felügyelet melleit.< Helyzete nem változott, mun- kai tovább sem jelenhettek meg. Halála előtt néhány bő-, nappal, 1889-ben átköltözhetett szülővárosába, Szarát ónba. Hatvanegy életévéből huszonegyet töltött börtönben, krnyszcrmunl.ríban, száműzetésben. Halálának hírére Oroszország különböző városaiban tüntetések voltak: a forradalmárok megemlékeztek tanítójukról. Ma számtalan orosz ének, elbeszélés és legenda bizonyítja, hogy emlékezete élőbb, mint valaha. A tanuló if júság Most, amikor az egész világ demokratikus ifjúsága a hős lenini K<vb- szoraol megalakulásának harminc- egyedik évfordulóját Ünnepli, mi pécsi diákok megfogadjuk e nagy ünnepen, hogy jobb tanulásunkkal, nagyobb fegyelemmel, pontos és alapos készüléssel ünnepeljük a Szovjetunót, a Bolsevik Párton és a Komszomolt! A Komszomol példáját követve,- még 'lelkesebben sorakozunk a Párt mellé 'cs követjük Sztálin elvtárs nagy tanítványának, a mi szeretet Rákosi elvtársunknak útmutatásait. Az évfor- 1 du!ó_ alkalmából megfogadjuk: miad'an 1 erőnkkel azon leszünk, bogy segítsük 'a magyar ifjúság teljes egységének 1 megvalósitásáv, ifjúmunkásaink a 'SZÍT vezetésével. Üzenjük a bő« * Komszomolnak, hogy példájukat közvetve minden erőnkkel a béke tneg- / védésén dolgozunk és igyekszünk miniden téren nyomdokaikon haladni! ! Simon Gézn Ill/b. Nagy Lajos gimnázium
