Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-29 / 252. szám

«49 OKTOBER 23 a NAPLÓ Az eáligi velésisszteljesítmsay 89 százalék Pénteken újabb 22 köss ég Seiest® be a bűzavetést Mindössze három nap választ ef bennünket október 31-tői, a Politikai Bizottság által a vetésterv teljesítésé­ben határidőül tűzött naptói A roha­mosan közeledő határidő rányomja bléj-egét a munka tempójára. Óráról- órára, újalib és újabb jelentések ér­keznek a Párt Megyei Bizottságához, amelyben egy-egy község jelenti, hogy határidő előtt befejezte a vetési mun­kálatokat. A tegnapi nap folyamán 97 közsé­get jelentettünk, amelyek dolgozó pa­rasztjai a vetési határidő előtt félre­tették már a vetőgépeket. Azóta egyet­len nap telt el, de újabb huszonkét község tett eleget vetési kötclczettsé gének, köztük Nagycsány is, amelynek dolgozói a következő táviratot küldték «I a Megyei Bizottságnak: — Községünk dolgozó parasztsága megértette azt — Írják a nagycsányiak —, hogy ötéves teTvünk nemcsak az iparban indul meg, hanem a mező- gazdaságban is. Községünkben minden dolgozó paraszt lelkesedéssel és verseny­szerűen végezte munkáját, nem hallgatva a reakció és a kulák- ság aljas aknamunkájára, hanem éppen úgy, mint a választások alatt és tervk öles ön jegyzése el, most ismét megmutatta, hogy hű a demo­kráciához. Mi pedig, Nagycsány köz­ség MDP szervert ének vezetői, tagjai és tagjelőltjei, ígérjük, hogy továbbra is odaadó és példás munkával visszük községünk dolgozó parasztsága szívé­tié példaképünk a hatalmas Szovjeí­úníó, Pártunk és Rákost .elvtárs iránti szeretetek De megható az a távirat is, amelyet Ófalu dolgozó sváb parasztjai juttat­tak el a Megyei Bizottsághoz: Ófalu község 6váb dolgozó pa­rasztjai, bogy népi demokráciánk­nak egyenlő polgárai lehettünk, Rákosi elvtárs intézkedése foly­tán. hátául négy nappal a határ­idő előtt eleget tettünk vetési kö­telezettségünknek. A járások közti versenyben tovább­ra is a skilósi járás vezet, összered- ménye: 97.5 százalék. De felzárkózott a villányi járás is. Pécsváradi és hegy­háti járás, a szentlörinci, pécsi és roo bácsi járás a további sorrend. A vármegye eddigi összteljesít­ménye 89 százalék. Sokat Savait a munka a termelés vonalán. de még több hiba vár kijavításra a MESZHART-nál röhb mint két hónappal ezelőtt termelési értekezletre hívta össze a Magyar Dolgozók Pártja Baxanya- tnegyei Bizottsága a MESZHART bányák legjobbjait, a kommunista bányászokat, hogy megvitassák, mi az ‘oka a kerületek lemaradásának. Megvitassák, merre visz vt út ah­hoz, hogy a pécsvidéki bányászok, niint már annyiszor, ismét az élre álljanak és a termelési előirányzat teljesítésével, sőt túlteljesítésével hi­tet /tegyenek hároméves tervünk be­fejezése, az ötéves terv szilárd bázisának megteremtése mellett. Hitet tegyenek amellett, hogy szo­cialista országot akarnak építeni. Virágzóvá, gazdaggá akarják tenni, mert ebben az országban minden hatalom a dolgozóké, mert Magyar- ország az urak országából a dolgo­zók szabad hazája lett. Síi történt az értekezlet öta, hogy állunk ma a határozatokkal? Nemsokkal az értekezett után hang­zott el Rákosi elvtárs beszéde, mely félrázta nemcsak a pécsi üzemek dolgozóit, de még fokozottabb, jobb munkára serkentette a bányászokat. A munkaidő teljesebb, jobb kihasz­nálásával, a munka helyes megszer­vezésével elértük, hogy az augusztus havi kiértékelés már komoly emel­kedést mutatott. A pécsbányatelepi és mecsekszabolcsi üzemek száz­százalékon felül teljesítettek és Va­sas is elérte a 99.4 százalékot. I&POLLO 30-áig| Lengyel film. Végig mulattató, izgalmas a § Főszerep: Jadwiga Chojancka. | Előadások: 5, 7, 9 órakor. ÜOINICí I 30-áig URÁNIA Felcsendül a titkos dallam.. Ének a viharban Főszereplő: Jerzy Duszinski. Lengyel film. Előadások 6 és 8 órakor. ? A B K Jl-éig Magyar film Mágnás Miska Főszereplők: Latabár, Sárdy, Mészáros Ági Előadások 6 és 8 órakor. A bérletek változatlanul ér­vényben vannak, korlátozás nélkül. A szeptemberi hónap ugyancsak túlteljesítéssel zárult és október hó­nap közepe óta százszázalékon felül állunk ismé.t. Egyedül Vasas maradt el. Élenjár Mecsekszabolcs, de szo­rosan mögé zárkózva halad Pécs- bán%fatelep is, már a hónap eleje óta százszázalékon felül teljesítve egyenletes, ütemes munkával a havi előirányzatot. akad egyét brigád, a munkaverseny nem hatja á!t az üzem minden részét. Hiba van még mindig a műszak­mulasztások tekintetében is, Vasason például még vannak olyan napok, amikor százon leiül van a műszak mulasztók száma. Nincs döntő fordu lat az újítókörök munkájában sem S bár az újítókongresszus éppen ma Az clmnlt két hónap hatalmas jelentőségű eseménye volt a Rajk- ügy. Mivel • válaszoltak Rajk és bandájának a pécsvidéki bányá­szok? Mecsekszabolcs azzal, hogy tíz nappal előbb, Pécsbányateiep azzal, hogy december huszonkettedikére, tehát nyolc nappal előbb teljesítik hároméves tervüket. A mecsekszabolcsi értekezlet, mint. döntő tényezőt szögezte le a_ bá­nyászelvtársak továbbtanulásának kérdését. A hozzászólások nagy ré­sze is beszélt erről a fontos kérdés­ről,„felismerve a jelentőségét annak, hogy a termelés harca tisztán csak akkor fog előttünk állni, ha tud­juk mi volt a múlt. mi ellen harco­lunk és mit építünk. Az őszi okta­tási kampány megindulásánál itt is döntő lord illat, történt a MESZHART bányáknál. Pártiskolára került Kom­lóra 22 elvtárs. alapfokú szeminá­riumra jár 1.625, haladó szeminá­riumra 375, a Bolsevik Párt történe­tét tanulja 125 bányász, tömegszer- vezeti szemináriumon vesz részt 300 bányász elvtárs. S ezek az elvtársak új fegyvert kapnak kezükbe, olyan fegyvert, ami nélkül új életet építő nagy csatánkban könnyen elbukhat­tunk volna. elvtáxsak között. De mrulhogy a csatát döntő módon megnyernék a bányászelvtársak a ter­melés vonalán, ugyanolyan következe- ességgel és lendülettel -induljanak el ezeknek a hibáknak a kijavítására is, hogy adott szavukat, amit nem az üzemnek, hanem az egész dolgozó magyar népnek adtak, be is tudják Tartani. A mnnUa lendnletélieii. a mun­kásosztály hatalmában bízva tették meg bányászaink a következő lé­pést. amikor tervkölcsönjegyzéssel bizonyították be, hogy az ötéves ten’ megvalósításáért hajlandók pillanat­nyi áldozatot hozni, mert tudják, högv egész népünk, így saját maguk boldogabb, gazdagabb életét segítik megvalósulni ezzel. Alig két héttel a tervkölcsünjegy- zés után kettős iinnepro jöttek össze a MESZIIART bányák dolgozói. A havi kiértékelés után — minden üzem elérte, a százszázalékot, Pées- bánya és Mecsekszabolcs ismét túl­teljesített —- lelkes ünnepély kereté­ben adták a vándorzászlót és osztot­ták ki a MESZHART-nál elsőízben a nyereségrészesedést azok számára, akiknek áldozatos, jó munkája dön­tő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a bányák a deficitből kikerül­ve. haszonnal dolgozzanak. Ez a nyereségrészesedés száz és száz, ezer és ezer bánvász előtt tette világossá a munkások új viszo­nyát a termeléshez, azt a döntfí for­dulatot. melyet ezen a téren is tet­tünk: hogy a nép államában a ha­szon is. a dolgozóké. Es ez a tudat még jobb, még fokozottabb munkára serkenti a MESZHART kerületek dolgozóit. ' t A BŐRGYÁRBAN éfinepel ez ifjúság, színes, müsorpä Koensromoí estet rendez ma este. Az ü 'mcpróg hét óraikor kezdődik. vesznek rej‘«-i az i'jiimunkások- <:,'I karöltve a diákság és az út örök. I»c ha kiértélíffljiik a me­csekszabolcsi értekezlet főbb ha'áro zajait, meg kell látni, hogy a jó mun ka ellenére is akad javítani való. A bányákban Rákosi elvtárs beszé­de után sem indult meg az egyéni ver senyzés. „Nálunk a bányában nem lehet egyéni versenyt csinálni... ne­héz az a mi viszonyaink mellctt.‘‘ így mondják a bányászelvtársak.- Pedig Komló példáio és az ország más bá­nyáinak példája mutatja az utat Komlóm 34 egyéni versenyző van é’- naponta emelkedik a számuk. Nem elég erős még mindig a brigádmozga­lom sem. Az aknákon ..mulatóba nyílik meg, a kongresszus nagy jelen­tősége nincs Tudatosítva a bányász fi vasárnapi Szülők Iskolája megyei sakál előadója Szávai Nándor elvtárs, knltnszállamtitkár A közeljövőben nyílnak meg or­szágszerte a szülők iskolái. Október 30-án, vasárnap Budapesten és a na­gyobb vidéki városokban, köztük Pé­csett is, ismertetik a szülők iskolájá­nak feladatait. Az ankőtokat a vallás­os közoktatásügyi minisztérium szülői munkaközösségi ügyosztálya rendezi az MNDSZ-szel együtt. Pécsett vasárnap délelőtt 11 órák« a vármegyehfca díszterbében tartandó Szülök Iskoláin megyei ankét! előadója Szávai Nándor elvtárs kuliuszáüamtp- •kár. • Az ankéton résztvesznek a me­gye területén lévő összes szülői mun­kaközösségi elnÍBkök, a szülői munka- közösségekből kijelöltek és a Szülők Isi-rolója egy-egy előadója és az MNDSZ oktatási felősök. Ha este ünnepélyes kapunyitás a s*ínhúsban Ma este fél 8 órakor nyitja meg kapuit a pécsi állami Színház. A Ma­gyar Dolgozók Pártja nevében Deák Lívia elvtársnő, a Párt pécsi bizottsá­gának titkára nyitja meg az ünnepi előadást. Bemutatásra kerül Móric/ Zs;gmond Uri-Müri c. színmüve. A színház igazgatósága a műsor­tervbe felvett darabokat úgy osztotta be, hogy a kiadott bérletek tulajdon«»» sai minden előadást az előre meghatá­rozott napokon nézhetnek meg. Szom­baton fél 8 órakor az Ady Endre bér-1 let érvényes. Vasárnap délután bérlete szünet, este fél 8 órakor a* 'Arany János bérlet tulajdonosai előtt jfttsztfc a társulat. REMÉNYPUSZTA mégis megelőzte Líppót Megírtuk azt, hogy a párosverseny­ben álló lippói és remény-pusztai ter- mclőcsoporlók a búzavetés befejezése utá-n tovább folytatják a versenyt az őszi betakarításban és a mélyszántás­ban is. Beszámoltunk arról is, hogy a lippóiak miután a reménypusztaiak értesítették őket, hogy milyen hatán- időkre vállalják a répaszedést és a szárvágást, egy héttel előbbre vállal­ták a két munka elvégzését. Ezek szerint Reménypuszta 25 érc vállalta szárvágást és november 2-ára a répa betakarítását. Lippó pe­dig 20-ára vállalta a szói vágást és 25-ére a répaszedés befejezését. Midón erről a reménypuszhrtak, ?ytp« sültek, 'elhatároztak, hogy nem hagy­ják magukat és a lippóiak által meg­állapított határidó előtt befejezik’ a szárvágást és a répaszedést. Ezt a ha­tározatukat a reménypusztaiak be is tartották és a Jippóiak által kitűzőit határ­idő előtt egy nappal, október 24-ún mind a szárvágást, mind a répaszedést befejezték. A verseny a két élenjáró TSZCS kö­zött tóráid) folyik s az egész megye dolgózó parasztsága érdeklődve várja, hogy ki lesz a győztes. SEGÍT A DÉFOSZ-MUNKÁSTAGOZAT KŐVÁGÓSZÖLLŐSÖN Ezelőtt néhány hónappal Kövágó- szöllös valósággal melegágya volt a reakciónak. Nem is csoda, hiszen nem volt a községben semmiféle szervezet, ami megvédte volna az elnyomott szegényeket a kizsákmá­nyoló kulákoktól. Volt egy föld- mívesszövetkezet, ami azelőtt Han­gya volt, de ez is a kulákokat szol­gálta. Hogyan is szolgálhatott vol­na másként, amikor az ügyveze­tője Keztyüs Kálmán 30 holdas, elnöke pedig Horváth Ferenc 28 hol­das kulák volt. Hiába szólalt fel valaki a szegények érdekében a szövetkezeti gyűléseken, mindjárt lehurrogták őket a kulákok és ügynökeit amihez segítséget nyújtott Kiss László volt főhadnagy úr is, aki még mindig a SZÖVOSZ kiskörzeti ellenőre. Semmiféle harcos szervezet nem volt Kővágószöilösön, se Pórt, se DEFOSZ, amelyek megvédtek volna a dolgozók érdekeit. Kik vezették hát a község dolgozóit. A jegyző és a bíró. Kik voltak ezek? A jegyző Panka József, aki ugyan mutatta a szépet, amikor látta, hogy népi de­mokráciánkban végképp eldőlt, hogy a hatalom szilárdan a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosz tály kezébe került. De 1947-ben még a Barankovits-jelvényt és Nagy Ferenc megbízólevelét mutatta di­csekvően, munkájában pedig az el Jenséget támogatta. Például .log utóbb a beadási kötelezettség össze­írása alkalmával összejátszott a ku lakokkal, velük borozgatott a pin­céjükben és persze hamis adatokat vett fel a kulákok javára. A bíró Tőül Gyula 30 hold körüli kulák, aki kulák barátjaival a még cl sem csépelt búzára vette fel a prémiu mot. Megváltozott azonban a helyzet Kővágószöilösön, amikor megalakult a DÉFOSZ munkástagozata. Gyen gék voltak ugyan kezdetben, de se­gítségükre volt a népi demokra­tikus rendszer minden erejével, a DEFOSZ, az MNDSZ. de mindenek előtt a Párt. Nincs ugyan pártszer­vezet Kővágószöllősön, aminek hát­rányát érezték is a község szegé­nyei, de ha kéréssel fordultak a já­rási pártbizottsághoz, az mindig segített. Pártszervezet hiányában a DEFOSZ munkástagozatnak jutott az a fel­adat, hogy a község vezető pozíciói­ból kiseperje az ellenséget és ügy­nökeit. Az első lépésük az volt, hogy Keztyüs Kálmán és Hajdú Ferenc kulákokat eltávolították a földmívesszövetkezet vezetéséből. Ezzel azonban még nem oldották meg a tisztogatást, mert ott volt a kulák bíró és a jegyző, aki szintén kulák familia sarja. Ezeket is ki kel­lett ebrudalni, amit- már meg is tet­tek és helyükbe bocsiiietes szegény- parasztokat, állítottak, akik a dolgo­zók érdekéért harcolnak. Van azonban méjg tennivaló a községben elég, ami szívós és kemény harcot kíván meg a DEFOSZ munkástago­zatától. A mindinkább erősödő osztály- harcban, az ellenségre mért csapá­sokra támadással válaszoltak a kő- vágószöllősi kulákok. Mivel nagyon jól tudják, hogy támadásukra a leg­nagyobb lehetőség a termelés front­ján van, megkísérelték rábiztatni a község dolgozó parasztságát is, hogy ne szántsanak, no vessenek. A község dolgozói á kulák rágal­makra és mesékre versenymunkával válaszoltak és bebizonyították, hogy lehet szántani, vetni. Neki is Kitt ak gy eledn­a munkának úgy annyira, hogy te nem győztek olyan iramban vál­ni vetőgép híján, mint. ahogyan a szántással haladtak. De most már ezen is segített a DEFOSZ munkás­tagozata, a községi elöljárósággal karöltve, úgy, hogy beosztják a vetőgépeket hogy minden perc ki legyen hasz­nálva. így a kulákok mcsterkrdére itt sem jut. érvényre. Eredmény is látszik már, amit. a szövetkezet előtt kifüggesztett ver­senytáblán visznek a nyilvánosság elé. A község dolgozó parasztjai, lelkesen versenyeznek, mert nem akarják, hegy szégyenben maradjon községük és meg akarják nyerni Cserkúttal szemben a versenyt A PBFOS,Z munkástagozat felvi­lágosító munkával biztosítja, . hogy minden egyes dolgozó paraszt meg­értse a szántás-vetés batáridő élőt rí elvégzésének jelentőségét, de éberen őrködik afelett is, bogy a kulákok minden szabotáló kísérletét vissza­verjék és addig is, míg Pártszerve­zet. lesz a községben, vezeti a dol­gozó parasztok harcát. Tjbdaq.ii brigád aégzi. A FALU-TELEFONOK BESZERELÉSÉT Január elseje óta végzi a posta mű­szaki brigádja a „Falu-telefon“ besze­relésének munkálatait. Ebben az év­ben és az ötéves ferv első évében Ba­ranya, Tolna és Somogy megyékben minden olyan község, ahol köz’gnz- galási szer»’, tehát legalább bíró és képriselötesület van — telefont kap. összesen tehát a három megye terü­letén 36S község kap „Falu-telefont". A szerelési munkákat a „Harmat“ briágád végezte. A briágád a nevét az élmunkás brigádvezelő után kapta. Nagyon jól és észszerűen dolgozlak. Erre az évre 101 község telofonbisze- retcsj munkája volt előirányozva, ök ezt a munkát már június elcsejér” be­fejezték és azóta hároméves tervük túlteljesítését végzik. Ma már a száz- batvaúkelledik falu telefont szerelik és ez a terv 158 százalékos túllciejc­Crégény József DEFOSZ megyei termelési feW®» sitését jelenti­Ezt a túlteljesítést is az előrrátryzott összegből végezték cl, tehát nagy ered­ményeket értek el az önköltségcsök­kentés terén is. A szerelési munkák áltagosan négy. öt napig tartanak. A községek dolgo­zó parasztsága őszinte örömmel és szeretettel fogadta a tíztagú telefon- szerelő brigádot. A községekben a telefont általában a bíróhoz, vagy a földtnűvessrövclke- zethez ‘szerelik, ha a faluban nincs- postahivatal, vagy postaiigynökség. A hároméves terv új „falu-telefon jnit“ bőségesen igénybe -veszik és hasz­nálják. A vékony kis telefondrót r* közelebb hozta a falul a városhoz és hozzájárul ahhoz, hogy a falusi dol­gozói: ugyanazokat az előnyöket él­vezhessék. mint a városiak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom