Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-28 / 251. szám

4 N.S'PLtf 1549 OETÖBES TB A JELENSÉGEK LÉNYEGÉT Jakovljev festőművész minél mélyebben adjuk vissza cikke a szocialista realizmusról m írje >má yt eik ész. yar új f ;óbt tab ; í. ;í. kei ávc . E 194 sz 's l 8 ayc Se és A ;réi s e !X1 , :zés :az£ e-k lyai 3 SZÍ gy< SOS SZS ez1 lézl ka “■> * ens- ; n né nni ára nts ■ön szá; iy n 51 tun ma. ma !tés fe. tu an :t 1 z i yoz és hoj t i & rt, ktí1 ép ■ép Cs * 0 i l, áJa m -kb az ik íny lón ser érd ■Iái t, kér így i t-ég t a kot ebi röl. ui ■ntt ő bai ■gú, r k bul Ti ■no :lel ett tko leg net ni le, tál •■on le akt ké •né; nt üli A képzőművészeti tárlatok törté­netében példa nélküi áll az a min­den oldalról megnyilvánuló hatalmas Érdeklődés, mellyel a magyar dolgo­zók a Nemzeti Szalonban rendezett szovjet festészeti kiállítást fogad­ták. A nézők tízezrei csodálták meg eddig a szovjet festőművészek re­mekeit, közöttük Geraszimov Sztálin- portreját, Vasziljev Lenin-kópmását, Maximenko „A föld urai“-t, Gricaj ,Acélöntőműhely“-ét, Jakovljov „Va­dászok“ című képét, Korin Gorkij- arcképót és a többi képet. Nagy hatást vélt ki Laktionov „Levél a frontról“ című életképe is, mely tartalmának mélységével, alak­jainak közvetlenségével, ragyogó szí­neivel és bravurös művészi techni­kájával nagy érdeklődést keltett. A képnek részletekbe menő, szinte ap­rólékos kidolgozása nyomán felme­rült kérdésekre világos feleletet ad az a cikk, mely a Szovjetszkoje Jszkusztvo (Szovjet Művészet) című Up legutóbbi számában jelent meg t melynek kivonatát itt adjuk. A felvetett kérdéseken kívül különösen érdekes, hogy Írója, Jakovljev, a budapesti Nemzeti Szalonban kidül- tó művészek egyike és írásában ép­pen Laktionov szóbanforgó képét idézi. Slázadunk «1®6 »«jgyedének mft- yéezei, különösen a külföldiek — Írja Jakovljev — kezdtek nihilista módon viszonyulni mindenféle mes­terségbeli tudáshoz. Számukra a mü- yészi kidolgozottság egyenértékűvé vált a száraz, közönyös kézműves­séggel és igazi mesternek rendsze­rint csak azt a művészt tartották, aki széles merészséggel alakította a formákat s csak megközelítőleg, igen 1 távolról emlékeztetett a természet- «... A kérdés lényege nem az, hogy az ábrázolt személyek ruháján a gombok rajta vannak-e vagy sem, i hanem a* igazi művészi tudás, amelynek kifejeződése kétségtelenül a mű befejezettsége. i Vájjon elegendő-«, ha fényjáték Wmjényéaek érzékeltetésével tárja fal a festő annak a témának értel­mét,' melyhez hozzáfog? — teszi fel a kérdést Jakovljev. — Vájjon or­szágunk történőié valamely epizód­jának ábrázolásában, a munkás hét­köznapok hőseinek arcképében, vagy »zokon a képeken, amelyek kolho­zaink életét mutatják, korlátozhat­juk.-« magunkat kizárólag a finom «zinhatások felidézésére?... A mű­vész nem teheti meg, hogy távoltart­sa magái a formák, a kifejező rajz w a részletek mindazon gazdagságá­tól, melyeknek végeredménye az, hogy teljes és sokrétű kidolgozott ábrázolást hoz létre. Sok fiatal festőnk alkotásaiba* a fidjes kidolgozottságra, az élet mély­séges tanulmányozására törekszik. Hyen például Laktionov, akinek JLoréJ a frontról* című művét ki­fogásoló megjegyzésekkel fogadta az első időben néhány formalista felfo­gású kritikus és művész. De a nép magas elismerésben részesítette a ké­pei és alkotóját a Sztálin díj első fokozatával tüntették ki. A kérdés titka az, hogy a* im­presszionizmus követői az élményt értékelik — de csak a pillanatnyit, a felületest, — mi azonban, amikor az élményt értékeljük, arra törek­szünk, hogy a jelenségek lényegét minél mélyebben, lelkesebben és el- gondolkoztatóbban adjuk vissza. Ez akaratlanul is felhívja a gondolkozó néző figyelmét, megtanítja arra, hogy ne csak rápillantson a képre, hanem nézze, minden csillogásával és kidolgozottságának befejezettsé­géveL A szovjet művésznek nincs joga ahhoz, hogy müvét kidolgozatlanul fejezSe be, mint forradalom előtti ecsot-forgató kollégái. Az anarchikus hanyagság, a kidolgozatlan mázol- mány nem más, mint olyan emberek hangulatának kifejezése, akik nem tudnak semmit sem szeretni s akik­nek nincs mire törekedniök. A művészi kidolgozottság egyike azon alapköveknek, amelyen az új nagy stílus épül fél, mely minden formájában kidolgozott, befejezett, — ez a szocialista realizmus stílusa — írja tanulságos cikkében Jakovl­jev. Büszkén viselik az MHK aranyjelvényt Hagy lelkesedéssel prókáznak az ízesek blgtzti Régen voltak már egyszerre ennyien az egyetemi sportcsarnok sportpályá­ján. Szinte mozogni Í3 alig lehet. Az MHK próbát tették le a Bányaigazga­tóság, a Posta, a Közüzemek, Do hánygyár, Szikra Nyomda és a Sopia- oa gépgyár dolgozói, de szép számmal okaidnak úttörő fiúk és lányok is. A súlylökésnél nagy a csoportosulás. Sorra születnek a jobbnál-jobb ered­mények. Nagyon kevesen vannak azok, akiknek nem sikerül megszerez­ni az aranyjel­vényt. Bíró Ferenc munkaruhában jö(t 3 ISMERJÜK próbázni. A Sopiana gépgyárban dől gozik, munka után azonnal próbázni jött. Messzire száll kezéből a súlygo­lyó, aranyjeívényt szerzett. — Eddig még soha nem sportol­tam, erre nem is volt meg a lehe­tőség. Most boldogan járok ki a sportpályára és minden alkalmat ki­használok, hogy sportolhassak — mondja elégedetten, A távolugrásnál apa a fiával vetek­szik, Bizony a kis úttörőnek jobban sikerült az ugrása, arany jelvényt sze­rez, az apja pedig ezüstöt. — Nem baj — vigasztalja a kis út­törő apját — legközelebb már te is megszerződ az aranyjelvényt. A kislabda dobásnál sok a lány. Először nehezen szánják el magukat a dobásra, de végül is nckibátorkodva kezdik el. A legügyesebb Kuruc Mag­da munkáslány, aki hat dobás közül mint a hajszor betalál a körbe. Már esteledik, mikor a próbázók vi­dám énekszóval elhagyják a sportpá­lyát. Valamennyien büszkén viselik a díszes MHK jelvényt, még azok is, akik csak ezüstjelvényt szereztek. rgj A Föld életkora: hárommilliárd év As »Ismerjük meg a valóságot” rovatunk utolsó közleményében a csillagok világáról írtunk. Most a természet fejlődéséről és az égites­tek koráról számolunk be. A természetben minden szakadat­lanul változik, minden felsőbbrendű erő közreműködése nélkül. Ahol most szárazföld van, ott részben valamikor tenger vedt. A tengerbe ömlő folyók évről-évre, századról-századra hordalékot visz­nek a tengerbe. így az idők folya­mán a tengerfenék Is alakul, vál­tozik és hegyképződmények kelet­keznek. A Föld, amikor lehűlt, a lehűlés­től kérge egyes helyeken kitágult, másutt pedig összezsugorodott Így keletkeztek a hegyek. Ha a tenger feneke felszínre kerül, akkor hegy­lánc lesz belőle. A Skandtnáv-félsziget, Norvégia és Svédország földje még ma is to­vább emelkedik a tengerből. Körül­belül minden száz évben egy mé­tert, vagyis évenként egy centi­métert emelkedik. Rádiummal határozzák meg a Föld korát rÁ Tóid fejlődése még mindig tart. Az égitestek fejlődése rendkívül lassan történik. Ezt bizonyítja a Föld korának a meghatározása is. Ha a hegyképződményekben talál­ható rádióaktív anyagokat tanul­mányozzuk, akkor pontosan meg­állapíthatjuk a Föld korát. A rádió­aktív anyagok közé tartozik a rá­dium is. A rádiumnak az a tulajdonsága, hogy lassan, fokozatosan, önmagá­tól más vegyi elemekké alakul át és végül ólom lesz belőle. A vegyé­A mAhelyfönöknft tftdü- yfítem- A munkatcijctít- ninglapoked nézegettük, ami­kor bejött Pása bácsi és megkérdezte, mi van a tatál- mángával. Valami karikát eszeit ki, ame.'g négy mtm- kásnőt helyettesit Az. üzem főnőké felhúzta 9 vállát: —r Cstjidtfa cttzk meg ma­ga, Da egy héttel hamarabb fűn, alighanem másfélezer mbeit megtakarítunk. — Hát majd holnap bejá­rók ét mindent megcsinálok — mondta Pása bácsi — Jöjjenek be a szeretők is, mindjárt reggel. Egymás mellett laktunk, üsté hallom, hogyan meséli az öreg a feleségének, miért kell. neki munkaszünet nap­ján egy félórácskát dolgozni a gyárban. ■ — il/ás ember segttget ott­hon, ünnepnap — bökte oda ere öregasszony Pása bácsi- aak. v Téged meg, mint a farkait az erdő, úgg húzogat valami. Én itt nap mint nap, akár a homokfutó csoszogok a lábamon, főzök, fátok a porra, meg a szárngasokal gondozom! A szárnyasokról már nem egyszer hallottunk tőle. Négy lg ük fa ooN. Valaki azt mondta, ha az 'öregasszonynak lenne egy kakasa Is, a tyúkok már reg tojások lennének. A néni a f jébe vette ezt is azóta áll­hatatosan nógatta Pása bá­csit, hogy menjen a piacra éi vegyen kakast. Most, ahogy felesége a tyúkokról kezdeti beszélni, Pása bácsi kissé haragos lett A KAKAS Irta: BORISZ ZÜBÍVIV « sreretietitlen kakas miatt. — Vár még a te kakasod — jeggezte meg morogva. Reggel az öregasszony oda­ment férjéhez: — Aztán jól nézd meg, mi­féle kakast veszel. Eszedbe ne jusson kakas nélkül ha­zajönni. Olyan hangversenyt rendezek neked, fobbed, mint a rádió, azt se tudod, hol ált1 meg! U at óra ts eimatt és Pá­sa báesi még mindig nem fölt haza. Már jó este volt, mikor a villamosmegállónál felfedez­tem. A baromfipiac felé igye­kezett, — Kakasért — mondta nyugtalan pillantással. — Mi van a vénasszcmrtgall — Szájéi. — Rá se hederits. — Az öreg, mintha engem akarna megnyugtatni. — Mindjárt viszem neki a kakast „majd abbahagyja a szájatást. — Hol jártál egész nap! Holt Hát a gyárban. .1 fiuk bcúllilották a motort, feltettem rá a fakarikfit. Most aztán ... — Rámkacsin­tott, elmosolyodott, megint rámnézett. — Most már csak a kakast kell megvennem! Már korábban is elmehr.ttctn volna a piacra, de türelmet­len voltam, hogy megállapít­sam, sikeriilt-e a munkáin. — Jól sikerült? Jól. Csak megnyomod*a billentyűt és már kész. Tu­dod, hányat csináltam egy óra alatt? — Nem tudtam. — Harmincat. .Ez egy nap 210, több, mint amennyi! öt munkás csinál. Most még csak a kakas van hátra. Gyere velem kakast venni — javasolta. — Ketten gyorsab­ban vesszük meg. Elindultunk. A baromfipia. con nagy volt a forgalom- lejártak az egészet, de ko­kat sehol tern volt. Egy gyerek öreg, görbeiábú ku­tyával álldogált és részvét­tel kérdezte: mit keresünk! 1 Kakast — mondta Pása bácsi. — Nem látod, hol árulnak kakast! Egyszerre gyors léptekkel elhalad mellettünk emi em­ber, a kezében kakast tar­tott. Állj! — kiáltott rá Pá­sa bácsi és utáhanetette ma­gát. -— ÁBj meg, kedve» ba­rátom. Eladod a kakast? Pása bácsi eléje tette a pénzt és a kakas átkerült a mi kezünkbe. Szép, de elég drága kakas nőit. ~~ Jót megtermett. — mondta Pása bácsi. — Épp ilyet akart az öregasszony.-4z öregasszony azonban dühös volt a késői hatliteres miatt, szóba se állt velünk. Pása bácsi bedugta a kakast a tyúkólba és vidáman ka­csintott. * Az üzemben a találmány mindenkinek tetszeti. Rögtön megértettük, annyira egyszerű volt kezelése. A: üzemvezető mindjárt ren­delkezett, hogy a gép mellett csali egy munkásnö mar ad­szék meghatározzák, hogy mennyi ólom és mennyi rádium van a ku­tatott hegyképződmény egy darab­jában. Ha ismerjük a rádium ólom­má válásának az idejét, kiszámít­hatjuk, mióta van a rádium ebben a darabban átalakulóban. Ilyen számítások alapján a tudó­sok megállapították, hogy a leg­régibb hegyképződmények életkora hárommilliárd év. Ez a Föld kérgé­nek életkora. A Nap életkora, de a csillagoké is, melyek távoli napok, jóval ma­gasabb a Főid koránál. Hatezer C, fok a Nap hőmérséklete A Nap tulajdonképpen kihűlőben van, de ez a folyamat rendkívül lassú. Az ásatások során már több- mijlió éves állati és növényi ma­radványokat találtak és ezek a megkövesedett maradványok is azt bizonyítják, hogy azóta a Nap alig észrevehetően, — de hűlt. Vannak a Napnál melegebb csil­lagok is. Volt idő, amikor a Nap hőmérséklete éppen annyi volt, mint most ezeké a csillagoké, de a Nap olyan lassan, hűt le, hogy ez az idő még ilyen értelemben is nagyon, de nagyon rég volt. A Földön fellelt legrégebbi maradványok is azt bi­zonyítják, hogy a Nap nem hűlt le lényegesen, de ugyanekkor a Nap és egyes csillagok között nagy a hő­fokkülönbség. A Nap hőmérséklete 6.000 C fok, ugyanakkor vannak 30.000 C fok hőt sugárzó csillagok is. Ez világosan bizonyítja, hogy a Nap életkora jelentősen magasabb a Földénél, mert különben ennek a lehűlésnek a Földön is kellene nyo­mát találni. jón, a többieket má* gépek­hez küldte, ahol kevesen vol­tak. Kötelezettséget Dáliahurik, hogy az év végéig 100 ezer rubelt takarítunk meg é.$ Pása bácsi a gyűlésen kije­lentette, kitalál még valamit, hogy többet tudjunk megta­karítani. Mindenki kérdezget­te. tőle, hogy tadott ilyen pompás dolgot kitalálni El­mesélte, hogy vasárnap csi­nálta meg is ugyanakkor még kakast is vett. Hazafelé ts a kukásról be­szélt. Az öregasszony a konyhá­ban fogadott bennünket.. Le­néző tekintettel mérte végig Pása bársit. — Szeretném tudni — kér­dezte. — ki lehetett az. aki a tyúkólamba egy döglött kakast rakott! — Mit mondasz mama — és Pása báesi védekező moz­dulatot tett. — De hiszen a kakas olyan szép volt!" — Eredj, aztán nézd meg, milyen s;éj>. Törött a lába, ölni se tud rajta. Meg aztán egész nap n hangját se hal­lani és már dél óla fenn­akadt a szeme. Mi az ördög­nek hoztál nekem ilyen sze­rencsétlen kakast? Pása bácsi levette a sap­kája1- és felháborodottan si­mította végig tarkóját. Aztán rámnézett, sóhajtott és bé­kéltetőén mondta feleségé­nek: — Jól van, mama, még le­het, hogy egyszer rendbejön a lába. És lehet, hogy las­sacskán elkezd majd enni is .. . Hiszen egy egész na­pig tartott, míg kiválasjlot- tum. Bőrgyár—Székesfehérvár mérkőzés vasárnap A Lokomotív és a Dinamó Budapesten játszik A vasárnapi NB Il-es forduló so­rán csak a börgyári csapat játszik itt­hon a Székesfehérvári Lokomotív el­len. A fehérvári csapat elmúlt vasár­nap Tatabányán csak minimális vere­séget szenvedett és Székely, a TSC volt edzője kijelentette, hogy csak szerencsével nyert csapata a feljövő­ben levő vasutasok ellen. Végzetes lenne tehát az el­bizakodottság a BTC részéről. El­múlt vasárnap csak egv félidőn keresz­tül játszottak jól a bőrösök és kis hí­ján alulmaradták a jól játszó Lokomotívval szemben. Va­sárnap ismét helyet kap a csapatban Kisgál, vele kiegészül a védelem. A vendégcsapat legjobb részé a csatársor, annak különösen a jobboldala. Min­dent egybevetve jó mérkőzés és mi­nimális győzelem várható a vasárnap délután 2 órakor kezdődő pécsi mér­kőzésen, A Pécsi Lokomotív nehéz ellenlelet kapott a Postás személyében. A vas­utasok a BTC ellen az első félidőben rayv lendülettel és igen' jól játszottak, szünet után az erőnléttel voltak ba­jok azért esett vissza a csapat. A csatársor határozottan javul es ebben az összeállításban ütőképesebbnek lát­szik. A védelmük, bár néha kihagyott vasárnap, jól áll a lábán. A Postá­sok legutóbb Pécsett szerepeltek, még­pedig rosszul. Védelmük könnyen za­varba hozható, csatársoruk puha és csak „ mezőnyben volt jó. Ez azt je­lenti, hogy Pesten a javuló pécsi vas­utasok nem indulnak esélytelenül a küzdelembe. A minimális Postás ve­reségét mutató papírformával szem­ben mi inkább döntetlen eredményt várunk. Nem látszik sokkal könnyebbnek a Dinamó helyzete sem, annak ellenére, hogy a bányászcsapat biztosan győ­zött elmúlt vasárnap, A pesti Dohány­gyár keményebb csapat, sőt lelkesebb csapat, mint a Postás. A Dinamó pompásan játszott az ckő félidőben - - különösen csatárai voltak elemükben — de szünet után itt is visszaesés mutatkozott, bár itt a védelem végig nagyszerűen állt a lábán. Annak elle­nére, hogy a dohánygyáriak súlyos vereséget szenvedtek Sopronban, ne­héz dolga lesz a Dinamónak még ak­kor is, ha mostmár feltételezzük, hogy idegenben is javuló formában játszanak majd. Bízunk az újhegyi fiúk lelkes játékában és egygólps győzelmükben. Kas? érdeklődéssel várják Sikláson az olimpikonokat Vasárnap, október 30-án, nagysza­bású sportnap lesz Siklóson. A siklósi sportvezetők és sortolók egész héten lázas munkával készülnek az olimpi­konok fogadtatására. A sportbemuta­tón résztvesznek a legjobb magyar antléíák, élükön Németh Imro olimpiai bajnok kalapácsvetővel, Zsitvai Zol­tán rúdugróval, Klics Ferenc kiváló diszkoszvető bajnokunkkal Rajtuk kí­vül a legjobb tornászok látogatnak Siklósra, hogy tudásukkal gyönyör­ködtessék a siklósi sportkedvelő kö­zönséget. A héten több alkalommal lent járt Siklóson Cscrnus Kálmán dr. sportfelügyelő is és résztvett az elő­készítő munkákban. A siklósi sportve­zetők és itt különösen meg kell di­csérni Stier József elvtársat és dr. Kö­vecs Ferenc sportfelelőst, akik hatal­mas munkát végeztek a sportnak si­keres lebonyolítása érdekében. A sik­lósi sportvezetők 3.000-es nézőközön­ségre számítanak. ■ Kio»árlabda Változások a fnfékvezelői kiírásban. Tolna: 8 óra TDSE—Standard férfi; 9 óra Textil I.—-ZMSZAK női; 10 óra Textil—Standard férfi; 11 óra Testű fi.—ZMSZAK női Rendeki—Péíerfaí- va. Mohács: 1 óra Mohács—PVSK I. férfi; fél 3 óra Mohács—PVSK ifi 'érti Tomcsák. Komló: 2 óra Komló— BVSk férfi Mikuska. Pécs. MEFESZ csarnok: fát 1 óra MEFESZ—Pécsvá- rad férfi Horn—Werner E. fél 2 óra MEFESZ—Pécgvárad női Horn — Varga E. A Kcriifct játékvezetői tanfolyamét tart kellő jelentkező esetén. Felhív­juk a pécsi egyesületeket, hogy 8 na­pon belül jelentsék be a Kerületnek azokat a neveket, akiket a j. t. fan­folyamra küldenek. Egyetlen feltétet: 18 életév betöltése. * Ko«ár’obda. Vas.árnaiv a Pécsi MEFESZ ellenfele a jelenleg legjobb formáiban levő 6s «zldeíg véreden Műegyetemi MEFESZ csapata lesz. Á mérkőzés: a labdarúg,ómérkőzés n án rendezik a vasutas spor:csarnokban. A Pös és lányok déle önt a Szolnoki Lokomotívval mérkőznek. A Pécs: Lo- komo ív férfi és női csapa'a Budapes­ten. a KASE-val mérkőzik. Az NB Il-ds MEFESZ férfi csapat Sopronba és Komáromba utazik. Kerületi első osztály 1. BTC II. 7 5 2 25: 6 TZ 2. Vajsa^ 7 4 3 __ ll ?:ll 11 3. P. Lök. II. 7 4 2 t 16:11 10 4. Dinamó II. 6 3 2 1 23: 7 8 5. Meoseksz. 7 3 2 2 12:13 8 6. Németbóíy 7 3 1 3 15:15 7 7. Toína 7 2 2 3 16:19 6 8. Mohács 6 1 3 2 11: 9 5 9. Komló 7 2 1 4 14:20 5 10. Bonyhád 7 1 3 3 10:13 5 11. Máza 7 2 1 4 11:18 • 5 12. Siklós 6 2 1 3 9:19 5 13. Paks 4 „ 1 3 3:11 1 14. Z-soínay 7 — 1 6 8:29 1 Dulgpvai az idei leg W üJJWIIC a nemleti lízMabaiiioi^pi A kerületi tlzpróbabajnokság máso­dik napján Dulgyovai gerelyvetésben és disnkoszvetésben egyéni csúcsot dobolt és 1500cm is legjobb ered­ményéit futott«. Egyedül * rúdugrás ment a vártnál gyengébben. Végered­ményben a legjobb idei magyar ered­ménnyel nyerte meg a versenyt. Rész­letes eredmények: Bajnok; Dulgyovai Olajmunkás 6400 pont. (A második nap részeredmé­nyei: 110 gát 16.—. gerely: 61.10, rúd: 270, diszkosz: 35.05, 1500: 4:49.2) 2. Gúzs vári P. KASÉ 4619, 3. Haráss P. MEFESZ 4252 pont. Meghívásos számok győztesei: Ka­lapácsvetés felnőtt: 1. Gáspár KASÉ 45.09. Ifi; 1. Zlinszky KASÉ 30.60. Női rfiszkosz ifi: 1. Vermes KASÉ 28.10. Távol ifi: 1. Benkovics ME­FESZ 451. 3000 méter férfi felnőtt; 1. Zacskó MEFESZ 4:44.6. * Bnlflilc és Kmmpfardf, a két I«sí jobb pécsi motoros versenyző vasár­nap dél'u'én. Budapestien indul a tpo- loros salafcpályabajnokság országúti. vidéki döntőjében.. * A bolgárok e'ten készülődő ma­gyar labdarúgóválocja'.ott szerdán dé'.u án a Magyar Acél ellen 16:1 (9:0) arányú győzelmet aratott. Budai beteg, lehet, hogy nem játszik. * A kerületi ö'próba ifjúsági baj- nokságo' szerdán bonyo'í'ották le Pé­cse I. Bajnok Sé’.lei MEFESZ 1849, 2. Schwara PKASE 1819, 3. Döbrentey

Next

/
Oldalképek
Tartalom