Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-27 / 250. szám

1949 OKTOBER 27 NAPLÓ mozgósítsunk a hátralévő napokban minden erőt! Fokozott, jjo munkával határidőre teljesítheti a megye dolgozó parasztsága a búzavetést minden Baranya megye operatív bizottsága tegnapi ülésén a búzavenés befejezé­sének kérdésével és a mélyszántási munkálatok beindításával foglalkozott. Az operatív bizottság megállapí­totta, hogy bár az trlóbbi héten igen nagy javulás állott be a vetési mun­kái ütemében, azonban, hogy a kitű­zött határidőre befejezzük a vetés', még tovább kell fokoznunk a lendületet é5 a hátralévő napok­ban minden erőt mozgósítani kelt a bűzavetés időbeni elvégzésére. A járások közül változatlanul a siklósi járás jár az élen, ahol a búza- vetésre kijelölt területek csaknem 90 százalékát már bevetették és a hátra­levő területeken is rövidesen végez­nek. Ebből a járásból lett 100 száza- téliig kész a legtöbb község. A siklósi járás jó eredményei első­sorban a felvilágosító munkának kö­szönhető. Ki kell emelni a járásból Aláriagyüdöt, melynek dolgozó pa­rasztjai, miután 100 százalékig befe­jezték a vetést, átmentek Bissére és ott is meg­magyarázták a dolgozó parasztok­nak) hogy a haitáridő nem azért van, hogy korlátok közé szorítsa a dolgozó pa­rasztságot, hanem, mert elsősorban magának a dolgozó parasztságnak érdeke, hogy kész legyen a vetés. Második helyen a mohácsi járás Ül a vetési munkák teljesítésében, míg harmadik a szentlőrinci, negye­dik a hegyháti járás, A legnagyobb lendület a hegyháti járásban tapasz­talható. Ez 'a járás nemrégen még az utolsók között kullogott, miután azon­ban a szervezett fcfvitágoeifő munkát megindították a járásban, hatal­mas ütemben indultak meg a munkák. Október 20-án a hegyháti járásban a bűzavetés alá kijelölt területeknek mindössze 21 százaléka volt bevetve. A felvilágosító munka hatására a dol­gozó parasztság megértette, hogy ér­deke idejében vetni és négy nap alat: október 24-ére 21 százalékról 69.4 ' százalékra fokozta teljesítményéit. A járásban azóta is gyors ütemben fo­lyik a munka és ezt a számot már fegen túlhaladták. A villányi járás áll az ötödik he­lyen, Itt is erős javulás tapasztalható. Nem mondható azonban es el * pécsi é* a pécsvéradi járások­ról, melyek még mindig erősen le vannak maradva. Bókkal jobban kell fokozni a felvilá­gosító munkát, hogy idejében elke­rüljenek a vetéssel! Elén járnak a vetési munkákban az éti ami gazdaságok, melyek a tegnapi **ap folyamán SAP OLIO 30-á^[| Lengyel film. Végig mutallaló, izgalmas a Főszerep: Jadwlgn Chojancka. Előadásokj 5, 7, 9 órakor. &RÁNIA 50-áig Felcsendül a litkoa dallam... Ének a viharban Főszereplő: Jcrzy Dnszinski. Lengyel film. Előadások 6 és 8 órakor. P A H & 28-áig Szovjet film VBSÖKIÜ 19«! Főszereplők: Mordvinov, Zsukovszkája Előadások 6 és 8 órakor, üzemek csoportos láfojjatá->a. A bérlőtök változatlanul ér- v'énvbsn vannak korlátozás nélkül üzemegységükben befe­jezték a vetést. Annak ellenére, hogy az utóbbi hé­téit nagy előrehaladás történt, a megye még mindig le van- maradva. Nem kis részük van ebben az olyan községek­nek, amelyek leszakadtak a megye átlagos telj «'menyétől is és lerontják a megyei átlagot. Ugyanakkor, ami­kor számos községben már százszá­zalékig befejezték a vetést, vannak olyan községek, mint Csebény, Fazék asboda, Kővágó- töttös, ahol csak kis részét vetet­ték be eddig a kijelölt területeknek. Hasonlóan nagy a lemaradás Geres- den, Cserkuton és Bakonyán is. Ezek­nek a községeknek mindent el kell követnie, hogy behozzák szégyenteljes lemaradásukat. Ugyancsak nagyon erő­sen kell dolgozni Ag, Kán, Belvárd­gyu'a, Heívehely községek dolgozó parasztságának is, hogy helyrehozzák azt a hibát, ami a ku’.ákbefolyás és hanyagságuk következtében előállott. A megye területén a népi bizottsá­gok általában jó munkát végeznek a vetés ütemének meggyorsítása érdeké­ben, kivéve egyes községek népi bi­zottságait és elöljáróságait, mint például a felsőegerszegi, sásdi, aJsóinodsoJádi, szenidáenesi körjegyzőségek népi bizottságai, amelyek még " mindig a ladikok szárazságról szóló nótáját fújják. Az operatív bizottság felhívja a megye minden dolgozó parasztját, hogy aki még nem végezte el, az a legrö­videbb időn belül. fejezze be a búza vetését, hogy megyénk legkésőbb a kitűzött határidőre teljesítse a búza vetésének tervéti Már 47 községben befejezték a vetést Négy nap van még hátra a Politikai Bizottság által határidőül kitűzött ok­tóber 31-től. Az idő rövidsége és a határidő rohamos közeledése az egyre növekvő vetésterületen is észrevehető. Öráról-órára, újabb és újabb jelenté­sek érkeznek a Párt Megyei Bizottsá­gához a vetésterv állásáról., - . Az elmúlt nap folyamán arról szá­molunk be, hogy harmincegy bara- nyamegyei községben fejezték már be az őszi vetési munkálatokat. Azóta egyetlen nap telt csupán el, de máris újabb 16 község csatlakozott a vetési munkákat százszázaléko­san elvégző községek táborához. Baranvajenö, Malom, Obánya; Sámod, Adorjás, Kisszenlmárfon, Korozs, Kis- tótfalu, Gordisa, Egyházasharaszti, Old, Siklósnagyfalu, Ivándárda és Kis- lippó, legújabb pedig . Szilágy és Hidas dolgózóparasztjai jelentették távirat­ban, hogy községük határában nincs elvetetten föld. A 16 községgel most már 47-re emelkedett azoknak a baranyai községeknek a száma, amelyek becsülettel teljesítet­ték vetési kötelezettségüket, ezzel is bizonyságot téve, szolidaritást vál­lalva az őszi munkákat szorgalmazó Párt mellett. így nem szabad tervértebezleleitariani A Norma Olajgyár rossz; példája Kedden délután tartotta a Norma Olajgyár fcrvismcríefő ér<el;ezle.ét. üzen az értékérte’ ten szint© valamennyi hiba megnyilvánult, ami tervismer- tető értekezleteken előfordul­hat. ezért valamennyi üzemünk számára rendkívül hasznos, ha okulásul beszámolunk róla. A Norma Olajgyár tervismertető értekezletét közel egyórás késéssel kezdték meg, hiányos létszámmal. Az ok az volt, hogy több vágón mag érkezett, amit sürgősen ki kellett rakni. Ez valóban jelentős ok, de ha már elkerülhetetlen volt a munkások nagyrészének elfoglalt­sága, sokkal jobb lett volna egy nappal később megtartani az érte­kezletet, mint egy órai várakozás után késve és hiányos létszámmal. Az értekezletet vem készítették elő. A felszólalások száma és a kevés felszólalás tartalma Í3 arról tanúskodott, hogy a dolgozók nem voltak tisztában az ötéves terv részleteivel. De nem készült fel maga az előadó sem és így az elő­adás nem volt egyéb, mint a gyár elsőéves részletterve adatainak fel­sorolása. Az is csak nagy vonalak­ban. így például: napraforgóolajból termeltünk idén ennyi mázsát, 1!)ő0-ben annyit fogunk termelni, így azok, akik ott voltak az érte­kezleten, körülbelül csak annyira ismerhették meg a tervet, mint azok, akik nem voltak ott. A beszámoló után az első felszó­laló, aki szabadságról jött be az ér­tekezletre, lelkesen és meggyőzően, de előkészületlenül és ezért általá­nosságban beszélt az ötéves, tervről. Ez a felszólalás azonban tartalmá­ban és hatásában is-kitűnő volt, a másik két felszólalással szentiben, amelyek abból álltak, hogy két elvtárs ' előre legépelt felszólalást olvasott fel. Az egyik általánosság­ban beszélt az ötéves terv hatal­mas jelentőségéről, a munkafegye­lemről és termelékenységről, a má­sik pedig ide nem. való előadás volt a racionalizálás lényegéről, tele olyan idegen, szavakkal, amelyeket maga a felszólalást olvasó munkás Is alig tudott kiejteni. Az előkészítés, n. terv- és a terv- ismertető értekezlet, jelentőségét tu­datosító munka hiánya okozta nzt is. hogy versenykihívás nem történt, ehelyett vita alakult ki arról, hogy lehet-e a gyárban versenyezni. Mindez a hiba egyetlen értekezle­ten történt, és valarnenuvi igen sú- lvos. valamennyi azt jelenít, hogy a Norma Olnjgyárbnn egyszerűen ad- ministtrtMóx kérdésnek tekintik, az ötéves tervet, a munkások egyéni versenyét és az egész termelést. Ez az értekezlet többét ártott az üzem­ben az ötéves terv ügyének, mint használt. A Norma Olajgyár pártszer­vezetének, szakszervezetének és mun- kás-vezetöségéncfi .. sürgősen helyre kell hoznia est a hibát, mozgósítania kell a bizalmiakat és népnevelőket, hogy az ötéves terv’ ne úgy marad­jon a munkások emlékezetében, mint néhány papírlap, amelyről egy cso­mó számot hadartak el. hanem mint élő valóság, amely bennük él. amely­ért érdemes harcolni és amelytől függ nemcsak a gyár, hanem saját életük további fejlődése is. Ebből a, példából minden 'özem tanulhat és kell is, hogy okuljon, nemcsak úw, hogy az itt, előfordult valamelyik hibát küszöböli ki, ha­nem úgy. hogy valamennyitől óva­kodik. Tanulja meg ebből a példából minden üzem pártszervezete, szak- szervezete és munkás-vezetősége, hogy csak jól előkészített tervért-e- kéziét segíti ,clö a Terv sikerét. 5,2884 százalék! Éljen a Párt!*4 Száz és sáíz fiatal ajkáról hangzott el a Világifjúsági Találkozó alkalmá­ból a fogadalom: „Méltók leszünk a világifjúságának példaképéhez, a hős lenini Komszomolhozl" így érezte ak. kor száz és sízáz, ezer és ezer fiatal. Mit váltottak valóra belőle? Elmond­hatjuk, hogy elindultak a fiatalok az új úton- Példa rá az a pécsi építke­zés, amit egyedül a SZIT-isták csinál­nak, de példa rá.a „komlói tizenegy'' munkája is, akik a Komszomol meg­alakulásának közelgő harmincegyedik évfordulójának megünneplésére Sztá- hánov munkamódszerrel 2.384 szüZalák­ra teljesítették normájukat. Ez al­kalomból az alábbi táviratot küldtéíf Szikra Sándor elvtársnak, az MDP me­gyei titkárának: „Ma délelőtt fél 12 órakor a Komszomol megalakulásának közelgő harmincegyedik évfordulójának alkalmából Kovács János ifi kőműves, Márkj bajos átképzőn és Szilágyi Béla segédmunkás szláhánovista munka- módszerrel 30 perc alatt 1250 téglát, 30.2 köbmétert falazott. Teljesítménye 2.384 százalék. Éljen a Párt! Éljen Rákosi elvtárs! Komló Bányavidéki Építési NV SZÉT brigádja." Messt lesz: 'főbbé zavar a város sssappanelláiásában A szeptember hónap folyamán már mutatkoztak zavarok a város mosószappanellátása körül. Október­ben pedig már komoly hiány mu­tatkozott a mosószappanéit átás te­rén. Ezzel kapcsolatban a Közellátási Hivatal átírt a Háztartási és Vegyi- ipari NV-hez, valamint a FŰSZERT- hez, hogy gondoskodjanak a város szappanellátásáról, ennek ellenére a Háztatrási és Vegyiipari NV októ­ber folyamán sem szállított Pécsre szappant. A város vezetősége mostmár a Nehézipari Minisztériumhoz fordult, ahol megdöbbenéssel értesültek ar­ról, hogy_ Pécsett szappanhiány van, ugyanakkor, amikor a szappan ki­gyártott mennyisége szeptember hó­napról októberre megháromszorozó­dott A Nehézipari Minisztérium azon­nal érintkezésbe lépett a Belkeres­kedelemügyi Minisztériummal, amely aztán a legerélyesebben figyelmez­tette a Háztatrási és Vegyiipari NV központját, hogy a jövőben ilyen eset elő ne forduljon. Eredményképpen máris nagy szap­panszállítmány érkezett Pécsre. A város ezentúl havonként pedig 12Ö mázsa mosószappant kap. Ez ? mennyiség aztán bőségesen fedezi a város lakosságának szappan szükség­letét fi személyzeti sszláiyvezetik fefsijtait tisztázta a MESZ8ÄRT léptééi értekezlete tüntetések, jutalmazások, szabadságo­lások is. Mindezeket összefoglalva az a személyzeti osztály vezetőjének feladata, hogy a Értekezletet tartottak Pé-csújhe- gyen a MESZHART vállalatvezetői és személyzeti osztályvezetői. Az ér­tekezlet célja az volt. hogy a sze­mélyzeti osztályvezetők eddig eléggé elmosódott hatáskörét és munkáját tisztázza. Laczó Géza, az iparügyi minisz­térium osztályvezetője beszédében megállapította, hogy a személyzeti osztályvezető eddig bérséreJmetikch besorolásokkal, közellátási teendők­kel, személyzeti konyhával, OKA utalványok kiállításával foglalkozott, s míg ezek a feladatok elfoglalták minden idejét, nem foglalkozott tényleges feladatával. A személyzeti osztály vezető feladata ezzel széniben az, — mondotta Laczó ,G\ ■ —hogy a váltelatVezelővel egyúüimiltöd- ve irányítsa az üzem dolgozóinak fejlődését állandóan láttassa a jó termelési, adminisztrációs és moz­galmi kádereket, segítse elő azok fejlődését., idejében léptesse elő azokat, akik arra alkal­masak. Ügyeljen arra, hogy minden­ki képességéinek megfelelő szakok­tatásban részesüljön. Hatáskörébe tartoznak a fegyelmi Ügyek, a ki­gyakorlatba vigye azt a szocia­lista elvet, hogy mindenki képes­ségeinek megfelelően dolgozzon és teljesflményének megfelelő dí­jazást kapjon. A személyzeti vezető akkor végez­het jó munkát, ha teendőit a vál­lalatvezetővel karöltve és a Párt irá­nyítását feltétlenül figyelembcvéve látja cl. A felszólalások bizonyították, hogy a személyzeti osztályvezetők eddig nagyrészt valóban nem valóságos feladatukkal foglalkoztak, de bizo­nyították azt is, hogy a bányák vál­lalatvezetői és személyzeti vezetői ezeket a hibákat rövid időn belül ki­javítják, amelynek nyomán megkez­dődik a jó káderek és az utánpótlás felelősségteljes felnevelése. Az újhegyi értekezlet nemcsak a bányaüzemek, hanem vabsmennyi üzem személyzeti osztályvezetői és vállalatvezetői számára is igen érté­kes tanulságot nyújtott. Gondolkodj csak VÁNDORT ELVTÁRSI Vidáman kocognak a csillék a Szent István aknán. Az októberi nap megcsillan a szénen, szikrázva veri szemedbe a fényt, aatán továbhgördül. A csillék vidám kocogása ütemben veri: .... ma is túl leszünk a szá­zon .... ma is túl leszünk a szá­zon ... Mccsckszabolcs napok óta túl­teljesíti előirányzatát, jól dolgoznak az elvjársak. Hiba persze itt is akad. A bányász clváxsak szívesen beszélnek arról, hogy kávés az anyag, rossz a csille- park, kevés a csille, ezért nem megy sokszor a szállítás. Nézzünk hát el ff csitték kórházába. Lent a javítóműhelyben négyen dol­goznak a „köhős" csilléken. Hegesz- tik, forrasztják őket. Akit keresünk: Bodor János elvtárs, kint a „rende zőn‘‘ tani konzultációt, az új felül­vizsgálatra jelentkezett csiííék kö­zött. Párat azonnal munkába is fog­nak. Az előbb azt mopdtuk,. hogy min­den jó eredmény ellenére akad hiba Mecsek Szabolcson. Ijt van mindjárt Bodor János csele is. <S a tizenhaltagiJ csillejavftó cso­port vezetője. Tisztelik és szeretik a körülöóo dolgozó fiatal és idős elv- társak egyaránt. A munkáiét jól vég­zi, gondja vau mindenre. Ahogy kom munistáboz illik: figyelő szemé min­dig azt nézi, hol, mit takarítson meg a közösségnek. — Itt áll például e-c a nagy csomó _mutat a tengelyel-tre, amelyek mint ía xakis nz udvaron, lombben állnak — már régóta mondtam, hogy a ki. kopott részeket hegesztéssel fel lehet tölteni utána újra évekig használhat­nánk őket. Most kintfekszenek a-z udvaron, rozsdásodnak és ha éppen jól jön, a kovácsok fel­használnak belőle ilt-ott valamit. Pe­dig milyen gondosan utánajárt Bculor elvtárs és ki is számította, hogy hc- gesztöpáIcából körülbelül fél kiló kel- lene hozzá! Es csak hét forint kilója!- Ez háiromötven. A hegesztésre számítsunk egy órát, az három forint, a tccsztcrgályozása cgv óra, szóval összesen tíz forintba kerülne rgy. Az új negyvenhárom — fgy mondja Bo­dor elvtárs. ,S a hangjában gondosság van és egy kis méltatlankodás is. Bo­dor elvtárs komolyan veszi az* hogy miénk az ország, magunknak építjük. Számára ez nem elcsépelt mondat, ha­nem olyan igazság, amit érez is. Ezért dolgozom mindig úgy. hogy valamit megtakarítsak vele. Aztán Ivánt, hogy mégse csináljuk. Vándori művezető elvtársnak mondtam már egy párszor, mérjük fel rá a normát, csináljuk meg. Azt mondja, most nem érünk arra rá. Nem ez a sürgős. Pedig ezek a lekopott csillék napon­ta jönnek ki az aknáról. Nem egyszeri takarékosságról, állandó önköltség­csökkentésről van • s/ö. S a kezdeményezésről. Arról hogv Bodor János csillcjavttó munkás Kel - : merte új viszonyát a munkához. A mrg a saját érdekét. Tudja, hogy min­den mefftakarftott fillér őhozzá kerül vissza. Es hogy nézik ezt a kezdemé­nyezést, ezt az új erőt, igazi lelkese­dést? Közömbösen. Legalább is VSfi- dori művezető elvtárs fgy nézi. — Nincs elég esz ter gap adunk, item tudjuk me gcs Márti, így is túl vaunak terhelve. A hegesztés, pedig megtezd- -,ük. Nem á.ii feni, hogy mi nem fo­gad: tik el crA a javaslatot, de. amint látják, itt vannak a te hege sz ett dara. bök, nem jutottunk hozzá rr. es-'osgd- Iáéhoz. Ez a példa is bizonyija — — mondja meggyőzően Vándori elr:árs é6 rámutat: a má,r hegesztéssel fel­töltő t, tengelyekre, amelyek ott állnak a műhely elő:). A tengelyek, hogy ott Vént feksze­fék, korántsem bizonyítják azt, aim« Vándori elivtárs mondott. „Hogy ecm volt idő a megmunkál á&ríttY Vándopi elvtársnak ha egészen a dolgok mé­lyére néz, be kell Járnia: nem szívügye Bodor elvtárs javaslata. Pedig maga Vándori elv'árs is szívesen takarékos­kodik a nép, az ország javára. De «így látszik, az' szereti, ha ezt minden es«!, ben maga indítja el. Válndori dvtársró! úcv beszélnek mint a mesterről. — „Nem akarunk kel lenieden séget vele", „Már úgy is baj van belőle-, hogy szakink...'' így mondják és rrenv- nylvel jobb lenne, ha Vándori elvtár»1 nenj „a mesa-r“ hanem mwiikg.irs len­ne, aki mindset kéz de mén ve zésben ? termelés, az ország érdekében látta jövő építésének megkönnyítését látná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom