Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-26 / 249. szám

1949 OKTÖBEB 28 NAPLÓ as Kopár Lajoson nem segít már a „jó összeköttetés"' Á pép; bizottságok harcos m«nk.ája .'órán jsxo 4-t egv külák került jól meg- érdérnélt helyire: a?, ügyészségi fogda vasrácséi mögé, hogy ormán lios&zaírb időtartamra. kerüljön a hűvösre. A vád: a mezőgazdasági munkák, szabo- táláiSa. Kopár Lajos ktdák-birtokos áz »érdeke!! fél“.' Kopár Lajos szentkutpuszlai 35'hol- das birtoka arról nevezetes g mező- gazdasági níuflkások között, hogy Ott senki sem tudott hosszabb ideig megmaradni. Kopár nemeseik a bért nem fi Zol te ki, bánom amellett még gorombáskodótt. „Jó összeköttetéseiben" bízva, az egy­mást sűrűn váltó mezőgazdasági cse­lédeknek néni fizette ki a bérét, mond­ván: „Úgyis hiába perelnek.“ Csólík .Tózscfné mezőgazdasági mun­kás is hiába perelt érékig a bíróság három Ízben is elmarasztalta, míg a munkaügyi bíróság közbe nem lépőit, és félóra alatt el nőni intézte az ügyet azzal, hogy Kopár Lajossal íkifizette­tet t SÍK) forint hátralékos béwi A mun­kaügyi bizottság intézte el legutóbb Kosu István ügyét is akinek Kopár már 1.460 forinttal tartozott. A síenlkutpusztái „földbirtokos úr“, hogy tekintélyének méltó nyomatékot adjon, sohasem felejtette otthon réz- fokosát, ha munkásai után nézett a mezőn, Ez. nemcsak amolyan dísz nála, mert a réz fokossal „fegyelmezni" iá szökött. Egyik napszámos asszonynak például a keze fejét ütötte el. A „jó összeköttetések“, úgylátszik, kevésnek bizonyultak -már az egyre halmozódó szennyes ügyekkel szem­ben: Kopár Lajos egy alkalommal a DEFOSZ irodájába is elment híze­legni és panaszkodni. Csak éppen ott vétette él a dolgot, hogy rövid nadrágban és pórázon ve­zetett pincsivel jelent mej*, s így az a kijelentése, hogy ö „dol­gozó ember“, csak harsány nevetést tudod: kiváltani, Ennél is sokkal na Cyobb baj volt Kopár Lajos számára, hogy éppen akkor jelenlek meg á DÉFOSZ udvarán a földmunkások, akik felismerték benne egykori haj­csárjukat és kis híjjá volt, hogy olt helyben agyon nem verték. Kopár Lajos ugyanis a felszabadu­lás döfi -— többek között — útbiz- tos is volt és a közúti alap itilajdo nőj: képező gyümölcsfák ültetését vé­geztette a kubikosokkal. Amif ök nap­pal elültettek, azt Kopár éjjel ki­szedte és az így lopoíf gyümöícslákbőt szentküfpuszta! birtokán négyhol- das gyümölcsöst létesített. A falopást a kubikosokra fogta, aki kéj. ezért el is bocsátottak. Élol.mes ember volt Kopár Lajos, sokra vitte volna még, ha nem jön a felszabadu­lás, Gyümölcsöse mellé már kezdett egy szép kis villát összelopkodni, meg is vannak az alapjai, de annál tovább nem jutói t. Nem rajta múlott, az igaz. így aztán „csak“ kulák lett belőle. De az a javából. Akkora jö­vedelmet igyekezett kipréselni mun­kásaiból, amennyit csak lehetett. De az, hogy terméséből a dolgozó nép nek lesz kenyere, nem volt ínyére. Ezért inkább szabotált, ahol csak le- heteli:. Kopár Lajosnak most ntár nem használ sem a rézfokos, sem a jó összeköttetés. Rács mögé került, mint a többi hozzá hasonlók. A kemény íf életnek kell gondoskodnia arról, hogy -ott is maradjon egy jó ideig. Lendületesen halad a fonzavetés, de néhány község még hátul kullog I rís§?2 ßiabii 15 iilzsígétó ftolgozó parasztsága íelfesMe százszázalék'g »lasset Pécsnek van vagy nyolcvanéi lakosa, de azért nem kap mind nyolcvanezer levelet. Ezt csak azi kell megállapítanunk, mert a lévél- kézbesítőkről írunk és ott ez nem lényegtelen. Mikor beérkeznek Pécsre a leve­lek, az egyes hivatalban, a főpostán egy nagy bádog „boncolóasztalra'’ kerülnek, ahol hárman gyorsan át­nézik, hogy fúl fclbél.ycgezték-e valamennyit. Ezután egy pélycgzős- végü kalapáccsal rákoppintanák, majd a huszonkét kézbesítő ncki- ugrik a levélhalomnak és kezdik szétoszlani a rekeszekbe. Ezzel a szétosztással, még nem is olyan rég, fél tíz felé végérték és ilyenkor indultak aztán útnak vala­mennyien, hogy bekopogjanak, becsengessenek a levelekkel. Ma már fél ki­lenc felé útnak indulnak a postá­sok. Ez nemcsak a- munka versc- 1tyűknek, de a korábbi vonatérkc.- sésnek is köszönhető. A vonat fél­órával korábban jön. 'A munkavcrsenift nem szabad mereven értelmezni, mint ahogy so­kan a Párt határozata előtt tették. Hern szabad ott brigádokat „szülni", ahol arra nincs lehetőség. A Szov­jetuniótól megtanultuk a verseny­formák helyes alkalmazását és az ilyen helyeken elsősorban az egyéni verseny fejlettebb formáját alkal­mazzuk. így van ez a postán is. — Nálunk alaposan kidolgozott rendszer van a versenymunka ki­értékelésére — moridja Gölöncsér József kézbesítő élmunkás. — Elő szőr megállapítjuk, hogy ki, mennyi időt van szolgálatban és azt is, hogy mit dolgozott fel ezalatt az idő alatt. ■— Ezzel szorosan összefügg mondja Török Imre, aki már a má­sodik élnnmkós n kézbesítők kö­zött — az üzemi jutalék kiszámí­tása, itt is mindenki a havonként elvégzett munkaegységek után kap ja a járandóságát, tehát munkája arányában. A kézbesítők ott állnak a. fali re­keszek elölt, és varázsai ügyességgé, osztják. a levelet. Szinte a kisujjuk- 1",rn. a város térképe és az országot *s jól ismerik. De van olyan esel rmikor megáll a. tudomány. Gyakran megtörténik, hogy csak "IV név és a város neve van '\mriscn.. Ilyenkor aztán megkez rödík a. nyomozás. Van amikor cim- éti feladó nélkül, dobják, be. a küldeményeket. Akad „fejtörő rejt vény” is. iy van például egy ném tégiben kikézbcsltctt levél esete. j. lom, egy zöldség rajza, egy ház- zám és egy férfi fej volt. a címzés helyén pedig a Parlament rajza, egy karácsonyfa, egy szám és egy női fej. A megfejtés: Pécsett, a Pet­rezselyem-utca egyik házából adta fel egy férfi Budapestre, a Kará­csonyfa-utca. egyik házába, egy nő­nek. Lehet, hogy a feladó ezt jó viccnek tartotta, pedig nem az, mert megnehezítette a postások munkaversenyét. Még szerencse, hogy a normális emberek nem képírással írnak. (szántó) A legújabb jeíen‘étiek Kwrtrrt s sik­lósi j-áeós dolgozó parasztsága 82.1 százalékban teljesítette az őszi vetési munkákat és ezzef az «-edrnényel megőrizte a megyében az elsőséget. Második bolyon a hegyfiá'i járás áí! és harmadik a szertllŐrinci. A pillanat­nyilag első három járás után 3 követ­kező a sorrend: 4. mohácsi járás, 5. villányi, 6. pécsi és utolsó a pécsvá- radii járás 56 százalékos teljesítéssel. Az összesítés alapján vármegyénk dolgozó paraztsága kedd reggel niár 70 százalékon felül tett eleget vetési kötelezettségének. A megyében tovább fokozódott e búza vetési üteme és az előjelek az: mutatják, hogy nem lesz lemaradás a Puli lkai Bizottság által MÍŰzö't határ, időtől. Óráról-órára, újabb és újabb táviratok érkeznek * Párt Megyét Bízotsá gához és a várrnegyeliá- zára, amelyekben azt jelenti egy-egy község, hogy máris teljesítette fel­adatát. Lapáncsa, Csányosrrő, Nagycsány, Kemse, Piskó, Sósvertike, Kisdér, Némctpyikonya, Tekeres, Gyód, Matty, Baranyahidvég, Mágocs, ffercegszabar és IvSnbaltyin köz­ségek dolgozói tették félre újabban a veló'gépeket. Tizenö: újabb baranyai község csat. lakozott tehát kedd reggelig a Ve ééi munkát becsületesen elvégzők eddig, táborába. Bármennyire is növekszik azonban ez a tábor, még mindig erős lem ára­dás észlelhető egyes községekben. — Így például Bel vár ágyúién, ahol a tervelőirányzatban megállapított1 760 kataszfrális hold területből — a legutóbbi jelentésekig — mind­össze 58 holdat vetettek el. De nem sokké! különb a hásságyiak eredménye sem: 311 hold előirányzat­ból mindössze 34 kataszlrális hold az elvetett, Csebémyben mindössze 7 ka­sztrálás holdat vetettek el az eo- irányzor 139 helyett. Gyürüfű és Kor­pád sem dicsekedhet lényegesen jobb eredménnyel. A hegyháti járásban Ivísvaezar és Ag községek miatt szé­gyenkezik a járás. A mohácsi járás­ban Püspökmárok és Szűr erős le­maradása szembetűnő, a villányi járás- ben pedig Német maroké. A pécsváradi járásban, amely egyébként is utolsó helyen kullog a járások iköz'i verseny­ben, Eazckasboda, Geresd, Mogyoród és Hosszúhetény mutatnak rossz példái. Töretlen és szívós felvilágosító mun­ka szükséges népnevelőink részéről, szigorúbb fel ügy ele á dülöbiz fosok ré ■ -tizéről és nem utolsósorban példáimra.- tűs Pártunk tagjaitól. Csak «ezek ösr- szesége hozza meg a várt eredményt, hogy Baranyában a november hó fo­lyamán egyetlen hold föld se álljon heve-ellenük Kommunista módon segítettek a munkáshiányon A DOHÁNYGYÁR MŰSZERÉSZEI '<^á A DoTí ánygyárban fs, csakúgy mint az ország valamennyi üzemében, vég robajlották a gyár racionalizálását a termelés fokozásának érdekében. Az­előtt az volt a helyzet, hogy a szivarka- készftő gépek nem egymás mellett so­rakoztak. A harmadik és második eme létén, az épület bal és jobb szárnyát foglalták cl. A munka így igen akado­zott és nagy időveszteséget jelentett az egvik géptől a másikhoz való jár- kálás. A dohánygyári műszerészek közős elhatározással rohammunkát indítot­tak a gyártás gyorsabbá (étele érde­kében és az eddig szétszórt gépeket összeszerelték. — Erin azért volt szükség —- ma­gyarázza Dombi Ferenc műszerész elv- társ —, mert nem tudtuk volna elvé­gezni a munkánkat, amelyre vállalkoz­tunk. Dombi elvtárs egy augusztusi gyári értekezleten felszólalásában bejelentél, te, hogy elválialja két szivarkakészitő gép kezelését, mert a mutatkozó mun­káshiányt nem lehet másképpen le­küzdeni. Felszólalását az egész gyár lelkese­déssel fogadta Ívsz valamennyien érezték a régi beosztás hiányosságait. — Magasabb lesz a termelés, kö>ny- nyeb tesz a munkánk és löbb a kere­setünk — ez voH az általános véle­mény a gyűlés után és'alig egy hónap leforgása alatt, anélkül hogy a ter­melésben kiesés mutatkozott volna, a gyár műszerészei átcsoportosították a gépeke!. Most már olt sorakoznak sü-, ifin egymás mellett, az emeleten. ­Nem ment valami könnyen Nagy szükség volt erre. mert. az agv- re mutatkozó' műszerészhiöny mindig komolyabb és komolyabb gondot oko­zott a gyár vezetőségének de maguknak a dolgozóknak is. Kiss elvtársat például vállalatvezetővé nevezték ki, egvcl Budapestre vitt a szakszervezet, a har­madikat a Párt helyezte magasabb be­osztásba és így tovább. Összesen négy műszerész került el rövid idő statt az üzemből. Ennek a hiányosságnak le küzdésére szüleiéit meg az az. életre való javaslat. — Nem valami könnyen ment eleinte mondja Dombi elvtárs —. Mert ez is új volt és minden újat meg kell szokni. De megszoktuk. A tőbhlctmun. kát megoldottuk észszerfisitésekkei, újításokkal és már ott vagyunk, hogy Amit nem csináltak meg in amit még megcsinálhatnak Romsayán Romonyán is aláírták a, verseny- szerződést a 'község vezetői Füspök- boffiiddal úgy. mint. ahogy az a többi községekben is történt ezelőtt,, mint- egy hónappal. A papír megvan a versenyről, de ha megnézed Homo- nyál. nem veszed bizony ottan sem­miből se észre, hogy versenyben volna a község. Az egyéni versennyel és a dűlő- versennyel viszont még a papírig se jutottak el. Romonyán nincs egyet­len dűlő, nincs egyetlen gazda,'aki versenyben állana. Hogy történt ez Romonyán? Kezdjük az elején. Amikor meg­indultak a megyében a versenvek. akkor Romonyán is összehívtak egy gyűlést. Majorosi István a nárt tit­kár, meg Bodor János, a DÉFO>Z elnök ismertették a* verseny célját és feltételeit. — Kihívjuk Füspökbogádot --- ad­ták tudtára az. egvbegyiilt gazdák­nak. Néhány an bólintottak rá,, töb­ben hangosan is mondták: — Jól van, sokan meg éljenez.t.ok. Hiányzik a jó példa Utána, felállott Majorosi István és azt mondta: — Nekem ugyancsak két és fél hold földem van, fogatom sínes, nem is a földművelés a főfoglalkozásom, de azért elsőnek akarók készen len­ni a vetéssel. Ezért kihívom verseny­re a.z egyik hasonló helyzetben levő dolgozó társamat, névszőrint... Aztán ismét. Ródnr János szólalt fel. Kihívta párnsv ersenyre a, köz­ség egyik legerősebb kozénna.raSst ját. így is illik ez, ő a. DÉFOSZ el­nöke. a község bírája, jómódú kő zApparam. jó fogata, van, család is van a. 20 hold földhöz. Aztán jöttek a többi vezetőműbe rek és azok is akik nem viselnek ; tisztséget... Hogv-hogy. kérdezheti bárki. hisz. az előbb azt mondtuk, hogy egyetlen egyéni versenyző sincs a községben, így is van. Mert az előbbi jelenet már nem játszódott le Romonyán. Csak így kellett volna lennie, de néni igy volt. Nem volt senki, aki jó példát, mutatott volna, a dolgozó pa­rasztságnak. Pedig Majorosi elvtárs s elismeri. — mikor a verseny felől érdeklődünk tőle — hogy Romonyán általában követésre szokott találni a jó példa. A romonyai pártszervezet, a DÉ­FOSZ és a Népi Bizottság vftzetöi belátták, hogy hibát, követtek el, amikor elhanyagolták a versenyt. Úgy gondolták, hogy valamiképpen még segíteni kellene rajta. Össze­ültek hát. hogy megbeszéljék ’a te­endőket. Gondolták, hogy egy tábla, amit ki akasztanának- s amin mindig rajta, lenne, hogv kik járnak elöl a munkában és kik azok. akik lema­radtak. alaposan meggyorsítaná, a munkákat. Csináltattak tehát egy táblát, és másnap kiírták rá: ..Határidő előtt befejeztek a ve lést: Kovács István...“ Aztán még felsoroltak négy nevet, akik már ké­szen voltak minden munkával. A másik oldalra pedig kiírták azokat, akik még mindig nem fogtak hozzá, még a. szántáshoz sem. Sokan megálltak minden nap tábla előtt. Mindenki úgv érezte nem volna utolsó dolog ott látni nevét, azok közt, akiket példaképül állítottak az egész község elé. De ki mindenkinek vtszolvgott is egr esit a. háta arra a gondolákra, hogy a szégyenold.alffn szerepeljen. Igyeke­zett is mindenki minél előbb vetni, s így a község... — A község/bizony még csak 35— 10 százalékra vetette el a búzát — mondja Majorosi elvtárs. Miért? Mert ezt sérti csinálták meg. Nem ragadták meg harcukban ezt a fegyvert, a versenytáblát sem. továbbra is rábíztak mindent a vé let len re. Mén nvndig nem késő De nem baj, nincs még semmi se veszve. Még a Ríispökltogádda! való verseny sem. igaz, hogy Piispök- hogád jóval előbbre van, de legalább ez majd ösztönzően hat a romonyai dolgozó parasztokra is. összehívták hát gyűlésre a romonyai gazdákat. — A püspökbogádtak jól megelőz­tek bennünket —- mondta beszámoló­jában Majorosi elvtár?. — Neki kell látnunk tehát alaposan, hogy utolér­jük őket. Én tudom, hogy a romo­nyai gazdák is tudnak úey dolgoz­ni. • mint. a. pittpökbogádiak és ha nekilátunk, rövidesen behozzuk az előnyüket. Tovább is beszélt még Majorosi eivtáiA s midőn a gyűlés befejező­dött, minden gazda azzal a, neki- szánáss.a! ment haza., hogy most már azért, is megmutatja ő is a püspök- bogádiaknak. Hiába, rrak szép dolog a verseny, hogy megindultak a gyűlés után a munkák Romonyán ... Helyesebben,' hogv megindultak volna," ha a gyűlés így folyt volna le. De nem így volt. Majorosi elv­társ ahelyett, hogy buzdította volna a romónyaikat, azzal igyekezett megmagyarázni azt. hogy RiispfiUbo- gád megelőzte őkét, hogy azoknak iohbak a földjeik, könuyebb náluk dolgozni. Pedig milyen egyszerű lett volna mindent úgy csinálni, ahogy leírtuk. F ha ezt csinálták vo’pz. nem állna még mindig ilyen gyengén a község. Még nem késő megcsinálni. le sem ludnálik szokni a kit géjHai való dolgozásról. Domb; elvtárs szemeit egv pillanat­ra sem veszi 1c keze fi gyébe eső két gépről és miközben beszél egy-egy be­gyakorlott mozdulattal irányítja a gé­peiket, vagy az elszakadt cigarettákat tépi ki a tölt öcs« tornából. “ Állandóan figyelemmel keli kísér­nem a gépeket — néz fel egy pilla­natra — ezáltal tudom csak a lift rám- ső gépet folyamatosan, megállás nél­kül üzemben tartani. Több a keresel is Dombi Ferenc, Lehel Rudolf, Önódy Gyula és Mókils Sándor is véglegesen szakítottak a múlt fogalmával, hogy egy műszerész csak cgv gépet képes kezelni." Á gépek termelése a két gép kezelése óta állandóan emelkedik. Többel csak azért nem tudtak termel­ni, mert a gépek fordulatszámút nem lehetet magasabbra emelni. Heti telje, sllményük állandóan 120—X10 száza­lék között mozog. — Keresetünk is több mióta kft gé­pet kez.dünkl — dicsekszik Dombi elv­társ. Szavait alátámasztja az Arnold elv- társ által elkészített bé.rkirnutatús. Amikor még égy gépet kezelt a műsze­ré ■/.., havi alapkeresete 573 forint volt. Mióta .azonban két gép esik minden műszerész kezeiigyébe, alapkeresetük 003 forint. Erre még rájön a százalék és norma túlteljesítésének összege is. Dombi elvtárs és munkatársai két ember munkáját súgzik két hónapja. A szaknvmikáshiányt kiküszöbölték, többletmunkájukkal elősegítik a há­roméves terv sikeres befejezését. |EP0LlnO 26-áig\ [Egy na^y tudós harca a fórra-1 dalomban. Viharos Äonvat Főszereplők: Cserkaszov, Do­masova. Előadások! 5, 7. 9 órakor, ö H ÉL .H I Sk 26-áig Viharos alkonyat Főszereplői N. Cscrkaszov Eladások 6 és B órakor. B 28-áig U K Szovjet film WSSSlü B0Ä Főszereplők: Mcrdviaov, Zukorsz.kíjo Előadások 6 és B órakor, üzemek csoportos íáfoáafá**­A bérletek váltoxailenul ér­vényben vannak, korlátozás nélkül. ESmSSSESSKE FEJTÖRŐ A BORÍTÉKON A postások mankaversenyet még a lel kiismereti ci levélírók sem (ndják lerontani

Next

/
Oldalképek
Tartalom