Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-26 / 249. szám

i DUNÁNTÚLI ¥ NAPLÓ Újahb tizenöt község fejezte be a bázarelésí Ssíáhánovista épitőbrigád alakult a Megyeri-uii építkezéseknél Kommunista módon segítettek a munkás- hiányon a Dohánygyár műszerészei VI- ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZERDA, 1949 OKTÓBER 26 Több sztahanovista kezdeményezést (M. F.) Sztáhánov, a Szovjet­unió bányásza, hatalmas mozgal­mat indított el ezelőtt tizennégy évvel azzal, hogy jobban megszer­vezte munkáját és az előírt norma tizenkétszeresét érte el egy mű­szak alatt. Kezdeményezését a Szovjetunió dolgozóinak százai és ezrei követték, bebizonyítva, hogy a munka termelékenyebbé tételének kérdése nem egyedül, elszigetelten Sztáhánov munkájá­ban jelentkezett, hanem a Szovjet­unió fejlődő szocialista társadal­mának központi kérdése volt. A szocialista társadalomban ne­velkedő munkások máj- nem elé­gedhettek meg a kapitalizmustól átvett korlátolt termelési mód­szerekkel. A Nagy Októberi Szo­cialista Fprradalom nemcsak szét­törte a cánzmus és a kapitalizmus rabigáját, hanem gyökeresen meg­változtatta a dolgozók társadal­mi helyzetét, megváltoztatta a munkához való viszonyukat és új értelmet adott a munkának. Ez az óriási változás az egyszerű embe­reket a társadalmi termelés alkotó tényezőivé emelte. Azzal, hogy a szocialista fejlődés beláthatatlan perspektíváit tárta eléjük, nem­csak szükségessé, hanem lehetővé is tette, hogy az iparban vagy a mezőgazdaságban dolgozó minden­egyes munkás új értelmű, alkotó munkát végezzen. Ezért terjedhe­tett el szinte ugrásszerűen az régész Szovjetunió területén a Sztáhánov kezdeményezte mozgalom. Ma már milliók dolgoznak Sztáhánov mód­szerével. Ez a mozgalom szétzúzta az elavult normákat, száműzte a gyárakból és mezőgazdasági üze­mekből a kapitalista^ módszereket és az azokkal együttjáró tespedt- séget, Sztáhánov bányász volt, mód­szere a szénfejtés munkáját tette termelékenyebbé, mégsem csak a bányamunkások követték. Min­den iparágban és minden üzem­ben akadtak munkások, akik szakmájukra alkalmazni tudták Sztáhánov módszerét, a munka észszerű és magasabbtermelékeny- ségű szocialista megszervezését. Fedor Savlyugin az építőiparban tette ismertté nevét a sztahano­vista munkaszervezés bevezetésé­vel, Bortkievics fémesztergályos pedig a fémvágásban alkalmazta a gép és az ember munkájának magasabb termelékenységét biz­tosító sztáhánovista módszert. Százával érnek el messze kima­gasló teljesítményt a szovjet dol­gozók, ezrével akadnak az egy­szerű munkások között, akik nor­májuk többszörösét teljesítik és évekkel megelőzték már előirány­zatukat, A módszer, amelyet Sztáhánov alkalmazott először, nem egy ipar­ágé, hanem jellemző az egész szo­cialista termelésre. Lényege az, hogy a szocialista munkás, félre­dobva a kapitalista múlt hagyo­mányait, leküzdve a kapitalista módszerekkel felvett lustaságot és tespedtséget, új utakra lép, meg találja az újértelmű munkának új gyakorlati formáját és azt al­kalmazva, szinte hihetetlenül fel­fokozza saj álmagának, csoportjá­nak vagy gépének teljesítményét. A kapitalista termelés a múlt­tól nem vett át mást, mint a régi termelési rendszernek hagyomá­nyait. A kapitalista ipar a feuda­lizmus céheinek kézművesipará­ból fejlődött ki és leit a gépek széleskörű alkalmazásával annál termelékenyebbé. A kapitalista termelés ezért magán viseli a feudalizmus kézműves termelésé­nek bélyegét. A magántuhvdon ''an lévő termelőeszközökkel f.oly­‘a’ott társadalmi termelés nem ösztönözte a munkást munkájá­nak termelékenyebbé tételére, így az a gépek alkalmazása mel­lett is sok tekintetben megtar­totta a múlt korlátáit, számos termelési ágban szinte alig mutat­kozott fejlődés. A szocialista ter­melés átveszi a kapitalizmus technikáját, de azt meg is javítja, megszabadítja a régebbi termelési módszerek gátló hatásától, a kéz­művesipartól örökölt sallangoktól. Azzal éri ezt el, hogy a munkás tulajdonává teszi a termelőesz­közt, a szocialista termelésben a munkás nem kiszolgálója, hanem ura a gépnek, nem rabszolgája a termelésnek, hanem gazdája és irányítója. Ez adta meg a széles­körű fejlődési lehetőséget Sztáhá­nov kezdeményezésének is. De az sem véletlen, hogy ez a fejlődés elsősorban az elmaradot­tabb módszerekkel dolgozó ter­melési ágakban jelentkezik leg­élesebben. Azért jött a kezdemé­nyezés a bányaiparból és' azért folytatódott különös lendülettel az építőiparban, mert ezek azok az iparágak, amelyek legtöbbet őriztek mej| a kézművesipar ha­gyományaiból, mert ezek/1 voltak a legelmaradottabb, a legkevésbé termelékeny iparágak. A mozga­lom fejlődése során azonban a legkülönbözőbb, az előbbieknél haladottabb termelési ágak ter­melékenységét is megsokszoroz­ták a sztáhánovista munkások. Nálunk a sztáhánovista módszert először egy kőműves, Pozsonyi Zoltán alkalmazta. Ez sem vélet­len. Építőiparunkra, amely a leg utóbbi időkig is csak az új építő­anyagok, a vas és vasbeton alkal­mazásával lett korszerűbb, de leg­több ágában kézművesipar maradt, hatalmas feladatok várnak az öt- éve^ tervben. Nyilvánvaló lett, hogy ezeket az eddigi módszerek, kel teljesíteni nem lehet. Munká­saink tudták ezt, ezért keresték a megoldást, amit könnyen ’ meg is találtak a szovjet sztáhánovisták dicső példájában. Pozsonyi Zol­tán elvtárs volt az első, aki a szov­jet sztáhánovisták módszerét ná­lunk is átvitte a gyakorlatba, kö­vette Mohácson Fábik elvtárs és ma már országszerte hatalmas lel­kesedéssel. mind nagyobb sikerrel alkalmazzák építőmunkásaink a szocialista építés nagytermelékeny­ségű módszerét. A szovjet példa azonban mást is mutat. Nemcsak azt, hogy egy termelési ág forradalmasítását je­lenti Sztáhánov követése, hanem azt is, hogy ezt a magasabb ter­melékenységű módszert a terme­lés minden ágában alkalmazni le­het, s a szocialista fejlődés azt is követeli, hogy alkalmazzuk. Bort­kievics fémesztergályos gyorsított módszerét is átvette már néhány magyar fémmunkás, Genda István cs követői, de a többi iparágban még nem hódított teret a sztaha­novista mozgalom. Nincs még szta­hanovista kezdeményezés a bánya­iparban, pedig Sztáhánov maga bányász volt és a Szovjetunióban a bányaiparból indult el a törne geh alkotó munkájának mozgalma! Az ötéves terv során szénbányá­szatunkra is hatalmas feladatok várnak és máris kövesnek bizonyul a bányákban dolgozók létszáma- Ezt a hiányt csak úgy tudjuk pó­tolni, ha bányamunkásaink is meg­találják a szénfejlés termeléke­nyebb, gazdaságosabb, szlqháno- visfa módszerét. De nemcsak itt. hanem Úgy'^űl yán valamennyi termelési ágban, mezőgazdasági üzemeinkben is, máris mutatkozik a szakmunkások hiánya, egvre szükebhnek bizo­nyulnak a kapitalizmustól örökölt, fejlődést gátló korlátok.' Tanúi­éi Szovjetunió küldöttsége követeli: az ENSZ akadályozza meg a halálra** ítélt görög hazafiak legyiükolását A TASZSZ newyarki jelentése sze­rin: Visinezkij hétfőn az ENSZ eteő (politikai) bizottságának ülésén a kö­vetkező soronkivüli be jelenést tette: „A Szovjetunió küldöttségének tu­domására jutott, hogy az athéni ka­tonai bíróság tovább hozza a halálos ítéleteket a görög hazafiak ellen. Így október 13-'án halálraítélté a görögor. szági népi felszabadító mozgalom nyolc köztiszteletben álló vezetőjét, akik hősiesen küzdöttek a hitleri meg­szállók ellen, hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Az ítéletet minden bizonyíték nélkiií hozták, kizárólag rendőrök és a politikai rendőrség ügy­nökeinek vallomására támaszkodva. — Azért ítélték halálra őket, mert lelep­lezték a görög politikai rendőrségnek Pireuszban elkövetett embertelenségeit és kínzásait. Az elítélt görög haza­fiakat embertelenül kínozzák, az őrü­letbe és öngyilkosságba hajszolják őket. A Szovjetunió dolgozóinak milliói mélységes felháborodással szereztek tudomást a görögországi monarcho- fasiszta redszer újabb bűncselekmé­nyeiről. A világ valamennyi becsüle­tes emberéneit fel kell emelnie felhá­borodott és tiltakozó szavát az ilyes­fajta bűncselekmények ellen, amelye­ket a görög hazafiak vérétől megré- szegiilt monarchofaslszia kormány el­követ A szovjet küldöttség kormá­nya megbízásból fordul a közgyűlés­hez és felhívja, emelje fel szavát, hogy megmentse az ártatlanul elitéit görög hazafiak életét. A Szovjetunió küldöttsége indítvá­nyozza a következő különleges hatén rozati javaslat elfogadását: A politikai bizottság felhívja a. IFI' gyeimet, hogy mostanában Görögor­szágban a katonai bíróságok tovább hozzák a halálos ítéleteket a népi fel­szabadító mozgalom tevékeny résztve­vői ellen és, hogy október 13-án az athéni katonai bíróság halálraítélt 8 köztiszteletben álló köfeéletl vezetőt, a hitleri megszállók ellen folytatott küzdelem hősi harcosait. A bizottság a görög kormányhoz fordul és köve­teli, akadályozza meg a halálos ítéle­tek végrehajtását és vonják vissz* ezeket az ítéleteket.“ Vrairaszkáj bejelentése etán a bizott­ság hozzákezdett a Sz0irje>'.*»näö kW» dóltsége javaslatának megvitatásátwe­f§ francia nép akarata erősebb mimfennéf Nagy nehézségekbe ütközik Bidault kormányalakítási kísérlete Párisi jelentés szerint Bkkralit kor­mányalakítási kísérletei ugyanazokba a nehézségekbe ütköznek, amelyek elő­deit, Mochot és Mayert megbuktatták. A franvia tömegek nyomása alatt ugyanis egyre jobban kiéleződnek a többségi pártokban felmerült személyi és hatalmi ellentétek. Bidault tisztában van kísérletének minden nehézségével és már a nem­zetgyűlés felha'a-lmazása előtt legalább nagy vonalaiban meg akarja alakítani kormányát, hogy ne a minisztériumi tárcákon történő marakodáson bukjék meg, mint elődjei- így azután már most szembe kell néznie a pántok ve­télkedéseivel és hatalmi kívánságaival. Párisi megfigyelők szerint Bidault- nak most kőt ütőkártyája van: a nem­zetgyűlés jobboldali többségének fo­kozódó kimerülése és Amerika kívánsága, hogy minél előbb vessenek véget a kormány- válságnak. Az Egyesült Államokat ugyanis erő­sen nyugtalanítja a francia kormány- válság elhúzódása és a néptömegek egyre erősödő egységakciója. Hoffmann, a Marshall-terv igaz- . gatója, a napokban Washingtonból Párisba érkezik, hogy a helyzetet személyesen vizsgálja meg. Egyre erősödik a népi mozgalom „A válság francia megoldása” cím­mel Fajon, a Humanitében írt vezér­cikkében megállapítja: a munkások, parasztok, kisiparosok és kiskereskedők mind világosabban látják, hogy követeléseik csak akkor érvénye­sülnek, ha azonnal életbeléptetik azt a függetlenségi és békepolitikát, melyet a Francia Kommunista Pari javasol. Minél jobban erősödik a népi mozga­lom, a jobboldali politikusok zavara annál nagyobb lesz. A reakció, bogy a népiömegek sza­vát megkísérelje olhaUgattatni, hadjá­ratot indítóit a Blum által javasolt vá­lasztási törvény megszavazására, mely megfosztaná a kommunista választó­kat az arányos nemzetgyűlési képvise­letiül. Minden köztársasági érzelmű fran­cia szembe fog szállni a reakció­nak ezzel a gyalázatos kísérletével. A nép akarata erősebb mindennél. Azok, akik új választójogi törvénnyel a népakarat törvényhozási kifejezését akarják elnyomni,. .tudják meg, hogy a nép akkor majd más formában fogja akaratát rájuk erőszakolni. De mielőtt ez bekövetkezik, mtoden dolgozónak egész erejével küzdenie, kell a válság francia — és vmerffeai — megoldásáért: a demokratikus egy* ségkormányért, — fejezi be cikkét Humanité. Bidault, a Wall-Street Inasa A francia nagytőke újabb jelöKja, Bidault egyébként népszerűtlenség­ben vetekszik letűnt elődeivel. Georges Bidault Franciaország marshailizálásártak legfőbb szerve­zője. Ö írta alá Franciaország nevében Brüsszelben, 1948 márciusában az új katonai szentszövetséget. ő szolgálta fel — mint Wajl Street hű inasa — tálcán Franciaországot j'ftrmj'ábcay amerikai urainak ~W48 amidőn megkötötték a francia—amerikai szerződést. Mint ismeretes, oz a, szerződés & há­ború, a nyomor politikájának tovább­folytatását jelentette és ebben a po­litikában nincs ellentét Bidault éis, az előbbi jelöftek között. Bidazáfc arcképéhez tartozik az is, hogy, « francia nép úgy ismeri- öt, mint '*#, ország legrészegesebb emberét. Lezárták a franciaországi békeszavazást kéthetes kampányt rendez atombomba betiltásáért. A Béke és Szabadság Harcosainak Szövetsége Országos Tanácsa vasár­nap este a páriskörnyéki Ivryben tartott tömeggyűlés során ünnepé­lyesen lezárta a franciaországi béké­id z ay ázást. A békeszavazáe végleges eredményei még nem ismeretesek, az azonban már bizonyos, hogy a szavazatok száma meghaladja a hatmilliót. Az ivryi tömeggyfilé-sen résztvett többek között Yves Farge, a Szö­vetség elnöke, Tillot volt kommunis­ta miniszter, Botílier abbé és mások. Yves Farge beszédében hangsú­lyozta, hogy a gyűlés a francia nép békearaíát fejezi ki, amikor követeli a leendő francia kormány­tól, hogy szálljon síkra az atom­bomba megsemmisítéséért és az általános leszerelésért, amint azt a Szovjetunió javasolta. Ezután Boulier abbé olvasta fel az egyhangúlag elfogadott határozat szövegét. A .javaslat megállapítja, hogy a, francia kormány megszegte az UNO alapokmányának 2;Uik cikkelyét, amikor a Szovjetunióval és Angliá­val szepiheltolyczkedve Jugoszlávia, felvétele mellett szavazott. A Béke és Szabadsávlmrcosoknak Szövetsége elhatározta, hogy egész Franciaországra kiterjedő ■ >■■■■■ !■■■><■ TI < I UIIMIIIM'»1 ezenkívül minden eszközzel folytai» ják a vietnami háború befejezése érdekében folytatott küzdelmüket A megalakuló francia kormányt kény­szeríteni fogják, bogy a náeíznnrs eben harcolt vértanuk szegemében folytasson politikát a reakciós Nyn- gat-Németországgal szemben. A kormányalakítási válság visszhangja 1 A francia kormányválsággal kap» crolatban a Monde washingtoni tudó­sítója jelenti, hogy Washingtonnak miért sürgős, hogy mielőbb megalakul­jon a francia kormány, mert bizonyos „határozatokat” várnak tőle. A Ce Soir közli, hogy a francia nép örömmel vesz tudomást a reakciós po- 1 litikusok ..sorozatos kormányalakítási kísérletéinek kudarcáról. A nép egyre jobban megerősödik abban a meggyő­ződésében, hogy a blumistáktól a gaul- leisiijkig terjedő parlamenti többségből hiába varja a‘válság megoldását. A jobboldali szocialisták, radikáli­sok, az MRP és a guellista vezetők a legnagyobb egyetértésben viszik Franciaországot a Marshall-terv és az Atlanti Szerződés katasztrófához ve­zető útjára. minis kel 1 a szovjet sztáhánqvis- táktól és nem szabad megeléged­nünk azzal, hogy egy-két iparág­ban jó eredményeket érünk e! sztahanovistáink kezdeményezésé vei, hanem ezeket a jó eredmé­nyeket á! kell vinnünk valamennyi I ’et vigye előre Iparunk, mezogaz- tcrmelúsi ágra. Azt a lendületet, daságunk fejlődését olyan magas amelyet az építőiparnak a szovjet j színvonalra, amilyent csak a szó- : 'rtáhánovista kőművesek példája- cializmusért harcoló munkaso. a­..................1 ■ kezdeményezése teremthet ­na k követése adott, át kell vinni I kotó egész termelésünkre. Ez a lendü-1 meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom