Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-25 / 248. szám

DUNÁNTÚLI A megye tizenhét községében befejezték a búzavetést A napokban jelenik meg magyar nyelven Sztálin efvtárs müvei első kötete Rendelet a burgonya szállításának újabb szabályozásáról „A szovjet küldöttség a vádlók vádlójaként lép fel“ Visinszkij as ENSZ közgyűlésén felfedte és meghélyegeste a Magyarország, Románia és Bulgária ellen mállóit rágalomigadfára! igaz! okait A TASZSZ newyorki jelentése sze­ttet a Szovjetunió küldötte, Visinszkij, az ENSZ plenáris ülésén a kővetkező őszedet mondotta: — Szükségesnek tartom, hogy fog­lalkozzam Cohen úr felszólalásával, aki itt az együttműködés egy különös el­méletét fejtegette. Yalahátiyoszor egy ország tiltakozik az ellen, hogy aláves­se magát az Egyesült Államok kor­mánya diktátumának, ezt az együttmű­ködés megtagadásának nevezi. Es el­lenkezőleg: Cohcn űr nyelvén az együttmű­ködés nem egyéb, mint teljesítése azoknak a követeléseknek, amelye­ket egy olyan államcsoport tá­maszt, amelyek élén az Amerikai Egyesült Államok állanak. fin azt mondom, ez meglehetősen fur­csa elmélet, amely fejtetőre állítja az együttműködésről szóló helyes elkép­zelést. Igyekezni fogok bebizonyítani, hogy fgy áll a dolog a jelen esetben *s azokkal a Bulgária, Magyarország fe Romániára vonatkozó rágalmazások­kal kapcsolatban, hogy ez államok ál­lítólag megsértették az emberi sza­badságjogokat, békeszerződéseket és a nemzetközi kötelezettségeket. — Cohen például arról beszél IW, hogy ezek az onszágok megtagadták a megjelenést a közgyűlésen, vagy egy­általában a megjelenést az Egyesült Nemzetek Szervezetében, hogy együt­tesen tanulmányozzák át azokat a kérdéseket, amelyek kételyt vagy elé­gedetlenséget váltanak ki. A helyzet az: amikor felmerül az a kérdés pél­dául, hogy Bulgáriát, Magyaror­szágot vagy Ronzániát vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be, akkor nem tartják fontosnak sem meghívásukat, sem felvételü­ket az ENSZ-bc, * Amikor azonban arról van sző. hogy durva rágalomnak vagy különböző gorornha igazságtalan kirohanásoknak vessék, alá őket, akkor meghívják őket: Legyenek szívesek, hallgassák meg rágalmatokat és adjanak nekünk felvilágosításokat”. Van-e olyan önmagát becsülő ál­lam, Cohen úr, amely elfogadhat hasonló meghívást? Vájjon bebizonyílhatja-e valaki együtt­működési óhaját azzal, hogy megjele­nik akkor, amikor kimondottan azzal céllal hívják, hogy lehordják? — A különleges bizottságban rész­letesen kifejtettük álláspontunkat. Idéz­tünk okmányokat, amelyek bebizonyí- totliák, mennyire alaptalanok a Bulgá­riával, Magyarországgal és Romániá­val szemben hangoztatott igények, igazolták, hogy az említett országok ellen felhozott úgynevezett tények elferdítettek vagy éppen teljességei kitalállak. Bebizonyosodott, hogy az emberi jo­gok és alapvető szabadságok Bulgáriá­ban, Magyarországon cs Romániában történt állítólagos megsértéséről szóló vádaknak egyáltalán semmiféle alapjuk sincs. A különleges politikai bizottság többsége ennek ellenére határozatot fogadott el, amelyet most a közgyű­lés elé terjesztettek. Ezért most újból foglalkozni kell ennek az ENSZ-hez méltatlan fondorlatnak elemzésével. A „hadjárat“ három fővonala — A Bulgária, Magyarorezág és Ro­mánia népi demokratikus rendszere el­len indított hadjáratot három íő vona­lon terveitek ki és folytatják: 1. Rágalmazó kijelentsek a három ország kormányát illetően arról, hogy te említett kormányok állítólag meg­értették az emberi jogokat és alap- tető szabadságokat. Ez az első vonal, 2. Ugyanilyen kijelentének a béke- szerződések megsértéséről. Ez a mási- dtk vonat 3. Ugyanilyen kijelentések a nem­zetközi kötelezettségek megsértéséről, a harmadik vonal. Allilom, ‘ ogy a vádlóknak a három v°nal egyikén sincs olyan adatuk, amelynek alapján ki leverne mondani: »•gén, bűnösök”. En azonban nem iß gondolok arra, hogy itt védekezzem, Ellenkezőleg: a szovjet küldöttség itt a vádlók vádlójaként lép fel. Az emberi jogoknak é6 alapvető 6za- Imádságoknak Bulgáriában, Magyaror­szágon és Romániában '.orient áilító- lagos megsértése bizonyítására tüze nyiloitak a.z ellen a politikai rendszer eH«n, amely ezekben az országokban * népi demokráciáik diadalának erede- ményeként lé.rejö t. Az angol—amc- r"(3il táborhoz tartozó urak rágalmazó jdtttásaik alátámasztására Nikola “etrov, Mmdszen.y és Maniu perére Avatkoznak. Shawcros minden esz­közzel igyekezett akadékoskodni, hi hit keresni ezekben a perekben. Egés-r ^omó régi, lejáratott és százszor °te gcáfolt, leleplezett hamis! ást és rosszakaratú gyanúsítást hozott fe „ténykén'-“. Ezekben a „tényekben” a valóság­ban szemernyi ténybeli adat sincs, ezek ekjüktől végig hazugságok­ból és elferdítésekből állanak. Felesleges erőlködés Ezért hangzott ügyetlenül, midőn Shswcross, annak a Nagybritanniá nak főügyésze, amelyben a perek kö­zépkori szabályoknak megfelelően folynak le, a közgyűlés politikai bi­zottságában ki akarja oktatni a népi demokrácia országait „a helyes igaz­ságszolgáltatásra", a vádlott beisme résének helyes megítélésére. Ez feles­leges erőlködés, minthogy Bulgáriában, Magyarországon cs Romániában az igazságszolgálta­tás nem ismer ilyen középkori angol (örvényeket, hanem demo­kratikus alapokon nyugszik Ezekben az országokban a bíróságok az érvényes törvényeknek megfele­lően, a perbeli bizonyítékok alapján döntenek. E bizonyítékok sorában a vádlott beismerésének nem tulajdo­nsának nagyobb ielenőségej, mint bármely más bizonyítéknak, A vád­lott beismerése itt nem az egyetlen, de még csak nem is a legfőbb alap ahhoz, hogy a bíróság a vádlottat bű­nösnek mondja ki. A demokratikus országokban szigorúan betartják ezt az elvei és az Ítéleteket a bizonyíté­kok egész rendszerére alapozzák. Visinszkij ezután utalt a Mind­szenty perrel kapcsolatban az eszter­gomi primisi palotában megtalált tit­kos íémtokra. — A tok Míndszenty saját kezével megírt okmányokkal együtt a bíróság előtt volt — mondotta, — Ez vitat­hatatlan tény, megyyőzó bizonyítéka Míndszenty bűneinek, mert a dologi bizonyítékok megcáfolhataHanok, meri a tény — tény, a vasfok — vas- tok, a név-or — névsor, Mind- szenfy keze, mellyel ezt a név­sort összeállította — Míndszenty keze! —• Shawcross úrtól nem maradi el a bizottságban Makin úr, az ausztrá­liai küldöttség vezetője, felelős sze­mélyiség, volt ausztráliai miniszter. Az ausztráliai küldöttségnél szín én rosszul áll az ügy a tényekkel. Egy­szerűen: nincsenek tények. Hogy szól az angol törvénykönyv ? Ilyen cselekben lelkiismeretes em. berek visszavonják állításaikat, lelkiis­meretes vádlók visszavonják vádjai­kat. fis itt semmiféle ravaszkodás ne*n segíthet, minthogy ezek a tények megcáíolhatatlamil bizonyítják az igazságot. Ezért minden szóbeszéd, mely. szerint Magyarországon vagy a népi demo­krácia más országaiban a fődolog a vádlott politikai állásfoglalása — csak rágalmazó kitalálás. — Van azonban ország, ahol az ál­lamtitok ellen, az államtitok megsértő, sével elkövetett bűncselekményhez va­lóban- nincs szükség semmiféle bizo­nyítékra, nincs szükség még a vádlott beismerésére sem, hanem elegendő az, amit a törvény „jellembeli tulajdon Ságnak“ nevez. Melyik ország ez? Ez Nagybri- lannial Melyik törvény ez? Ez az 1011 augusz. tus 22-i törvény. Mi áll ebben a tör­vényben? Ebben a törvényben szó sze­rint a következő áll. — idézem: „Az államtitok-ügyekben a bűnösség meg. állapításához nincsen szükség a vád­lottnak semiJyen meghatározott cselek mé-nyére, amely az államérdek bizton­ságát fenyegető célt bizonyítaná ..." Világosan kitűnik tehát, hogy az an­gol bíróság előtt a vádlottat az 1011 augusztus 22-i törvény alapján elilél- lietik, bár semmilyen konkrét bűncse­lekmény nem bizonyosodott be Mind­össze az bizonyult be, amit „jöttem bei! tulajdonságnak“ neveznek. A rabszolgatarlók „ny ugtalansága“ —- A legmegdöbbentőbb hogy mind­ezek a bulgáriai, magyarországi és ro­mániai politikai rendszer és igazság szolgáltatás elleni igazságtalan láma dósok, azok a támadások, amelyek sze­rint állítólag Bulgáriában. Magynror szagon és Romániában nincsenek meg a jogok és szabadságok, elsősorban olyan országok kormányai részéről in­dulnak ki, amelyekben valóban megszegik az emberi jogokat és szabadsá­gokul­Nem "különös-e, hogy az ausztráliai 1 küldöttet egyáltalában nem nyugtala­nítja az ausztráliaiak tragikus jogta­lan helyzete, ehelyett azonban -komoly nyugtalanságát“ fejezi ki — így mondja a politikai bizottság többségé, nek határozata —amiatt, hogy a népi demokratikus országokban állítólag megsértik a jogokat. — Ezeknek a „nyugtalanságot“ han­goztató rabszolga tartóknak jellegzetes képviselőjeként szólalt itt fel Hollan­dia küldötte, azé ta Hollandiáé, amely, nek- kormánykörei támadó háborút vi­selnek az indonéz nép ellen. Keresztes hadjáratra szólított fel a demolcrat- tikus országok ellen, nyíltan felszólí­totta itt a közgyűlést, hogy fogjon össze a kommunizmus.elleni küzdelem érdekében. Ilyen kísértetek arra, hogy keresztes hadjáratot szervezzenek a demokrácia és a szocializmus ellen — mint ismertcs — a múltban is történ­lek. Emlékeztethetünk a kapitalista ál lamok reakciós köreinek Churchill ve­zetésére! történt hasonló kísérletére, amellyel 14 állam hadjáratát próbálta megszervezni a Szovjetunió ellen és amely hadjárat recsegve-ropogva ösz- szeomlolt. A holland küldött meg le­het győződve, hogy­ha az effajta kísérletek kudarcba fulladtak 30 évvel eze’őtt, akkor még nagyobb robajjal omlanak most össze. Rabszolgatartók és pártfogóik a demo­krácia tanítóinak, az emberi jogok és alapvető szabadságok bajnokainak szerepében más, valóban haladó demo­kratikus országokkal szemben: ez va­lóban istenekhez" méltó kép. Szégyen­letes volt hallgatni az ausztráliai küldöttet, aki támadást intézett a > mán igaz­ságszolgáltatás ellen akkor, amikor éppen Ausztráliában durván megsértik a jogokat és szabadságokat egy olyan szövetségi törvény alkalmazásával, amely megfosztja a vádlottakat attól a jogtól, hogy kérdéseket tegyenek fel a Vádlóknak és válaszoljanak a fellelt kérdésekre. Ezt kell mondanunk Gö­rögországról fasiszta terrorjával a ha­zafiakkal szemben alkalmazott állatias kínzásaival és kivégzéseivel, az Egye­sült Államokról, ahol „az emberi jo­gokat“ PecksUiH-bcn és más helyeken bizonyították be, bebizonyította Me­dina aki a vádlottakat még a védőbeszéd­re való joguktól is roegíoszlolla és úgyszólván a védőket is elítél­te a vádlottakkal együtt. Ezt kel! mondanunk Angliáról, amely nem riad vissza a békés tüntetőkre vajó Kivetés gyakorlatától, példán! Szomáliában. Angliában és az Egye­sült Állaniákban folyó' féktelen propa. gandáról, új háború és az emberek tömeges megsemmisítése érdekében, a a fasiszták szólásszabadságáról Angliá­ban stb., stb. Akik háborúra készülnek, azoknak nem alkalmasak ^ a béke,javaslatok ■— Lehetetlen szó nélkül hagyni Cohennak azt az irt tett kijelentését, hogy az Egyesüli Államok részére elfogadhatatlan a Szovjetuniónak az a javaslata, amely egy új háború elő­készítése ellen és az öt nagyhatalom közöt.i szerződés meghűlésére irá­nyul a béke megszilárdítása érdeké­ben. Természetesen azok számára, akik -háborúra készülnek, nem atknfmasak a béke megszilárdí­táséra Irányuló javaslatok. Ezi mi természetesen tudomásul vesz- szük. — íme, erről kell beszélni válasz­ként azoknak a vádlóknak, akik az erkölcs hirdetőinek és tanítóinak hoz­zájuk nem illő szerepét játsszák. Em­lékez élni kell minderre a vádló ura­kat, hogy a dolgok helyes megvilágí­tásba kerüljenek. , — Amikor a különbizottságban az emberi jogokról volt szó Bulgáriá­ban, Magyarországon cs Romániában, nem voll hiány a szitkokban és a rá­galmazó kirohanásokban, a hazugsá­gokban és a tények meghamisításá­ban. Hiányoztak azonban a tények, amelyek legalább a legkisebb mérték­ben is alátámasz hatták volna a há­rem népi demokratikus ország ellen felhozott rágalmakat. Ilyen tények most sincsenek. A farkastör vény szabályai szerint... — Ezt a dolgot egyszerűen azért eszeltek ki, hogy valamiképpen iga­zolják a három népi demokratikus ország elleni hadjáratot, nzf a hadjáratot, amelyet min­dennemű törvénytelenség és ön­kényt fedező fnrkastörvény sza­bályai szerint szerveztek. Ezt a farkastörvényt jól bemutatja Akriiöv „A farkas és a bárány“ cí­mű ismert meséje. ..Te bűnös vagy máresak azért is, mert fel akarlak falni.“ Kolictmányokkat és rágalmakkal, n fények elferdítő1-ével és meg­hamisításával gondolják igazolni beavatkozásukat Bulgária, Ma­gyarország és Románia bet- ügyeibe. Ez nem az első eset. Emlékszünk milyen erőfeszítéseket tett az Egye­sült, Államok és Anglia kormánya a múltban, hogy lehetőséget szerezzen a beavatkozásra' ezeknek az orszá­goknak a belügyeibe. Emlékszünk például, hogyan halasztották el az Egyesült Államok kormányának a bolgár ügyekbe történt nyílt be­avatkozása következtében az 1017. augusztus 20-ra kitűzött nagy nem­zetgyűlési választásokat, hogyan tö­rekedett az Egyesült Államok és Anglia arra, hogy 1945—4ű-han a bolgár és a román kormányba vigyék be Pét kovákat és a román nemzeti parasztpárt képviselőit, hogyan tet­tek kísérleteket a Petkov-csoport bűntetteinek elkendőzésére. Emlékszünk hasonló beavatkozási Ifi-értetekre Magyarország bel­ügyeibe is, amelyek során minden akna munká­juk számára alkalmasnak látszó eset­ben megpróbálták felhasználni az összeesküvők és árulók egész cso­portjait ebben az országban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom