Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-23 / 247. szám

H8PLÓ »© OOŰKX 23 6 ,3281 DOLGOZOK SZÍNHAZA Lj . 5oha íyen jdetrföség’g'e! rém bír: még a swnhiá«, soha rerr» számflott ennyire elsőrendű íon'ossa'giinak ez irodajóm műfajai Joöröít a »zínpaáJro I dai-ocn, mini éppen nap iáinkban, ép- p-an a do'sroaók államában. Az új iái. narac -- adatom kialakuló emberének beoui a­Sásául .. ;ásuai ér, a., minden korhadt or torozása, a ■ nevelés, a nemes szórakoztak ás itt •ntndí po/mpásan felhasználható eszközöket jtég kapnak. E-zet, a széCesebb .ömegek dk te ál'ialáik>s szellemi ez ín vonatának fel- ami emelését eyr ú/íbh s. e-gyírtíaí leg csillát nagyobb tor (Heten segíti a ssín.'i.izi -okna íro<latoín. l fÁl< A fikció, melyet a gyárait, fize r _ **• tnek és mmis*lcriúrnők késnie! • : — tek már jó! beágyazott pozk.ióibó', r »J ezea a területen számos remek rej- •I ^, teJáhelye: laJátt még s ki-i úridén érvé- !roÍt £ •ty^tíbet.e aljas, {elforgató számdé- izeze k*'1*- Főleg a fővárosban burjánzó, >aSó körúti kiissziíipodokról gőzölgő szenny- 5 hős feodaiom veszedelmes arányokban L.oid krjesirte' Le tovább még an utóbbi Iliink, «főkbe« fa erköles.tc&n, romboló m.ű- joétei sorát. A részben őz lééi cél, at ember .jSréze alsótoké öszlőnei-re való támaszkodás nőlim e.ííwmály’osítot'a az igazi emberi „ledijj p ebtómák világít, óvatosan elkerült té£* «zir.den mondatot, amelyikben a való ’a?Q Rág szerepel, kínosan ügyei: ek, hogy ’j£r W ne ejlRenek ilyen szavak*', min! ..kvwyér, munka, osatályharc.“ , oaxtd \z új szfchAzpoíitíka, amelyben ép- n-°a peatógy foott» kérdés a tiinésx ma- j.-lUBh ajjjji ^ hogy a zsöilye e!«3 Z^r w’ráb** ®ST bányász, vagy földmű ^dlás res8' TB®y értelmiségi munkás fiiján, ^knk * gyökeres váí'ozás minden előíellée- . magában hordja. A dolgozó nem 33 azért fii be ma mär a színház nézö- ryz J terére, hegy dús:« valahogy azt * ,,ünd cébány ««ti órát, hanem Joiltűrszom /,;ép£ fa kényszeríti be, k üdülve tamdás WM yísri * •zfeí’ázba. Mos', a bér. Ijíwí telszerzési kampány során van kfeje W A ■ bizonyít á<WHk, hogy • tbégoaók r '^al astnesak tneí-tepják, hanem át is árjái venni a színházat őrök n A; teSajdocakká. ^og; Tűnnek «a ÚJ, erős ezefietni front ^ "*"~'rsak • käalakufdsa természetesen ^««ínáea efdatnS a legnagyobb ielW- a felelősség komoly eanek « kfetokuló froaliKd érdekében let lük és 'esszük * jövőben is. A ózta ház vezetői, művészei éppen úgy, min! a közönség, vagy a sajtó, kemény harc részeseivé válnak az új színházi szezonban, A színház azzal, hogy a »nagy mondanivalókat“ * legigazibb formában adják át araiak, akit ilie:; a dotgozó népnek. A közönség azzal, hogy. ezt magáévá leszi és minden­napos harcában, munkájában értéke süti. A sajtó pedig azzal, hogy ez: a nagyszerű kapcsolatot a bírálat neve­lő erejével támogatja, A következő hót végén indái meg Pécse :it is a színházi szezon. A tár­sulat e pillanatban Kaposváron- Mó­ricz Zsigmond „Utí mari“ című mű vét jálsza. A kitűnő darab, amely a dzsentri világ züllött régét ábrázolja a reális'?, művészet nagyszerű eszközei­vel; élénk bizonyítéka, hogy a szocia­lizmus felé haladó társadalom számá­ra is tud igazán sokcu mondani a ka pit-a-l-sta világban élt hatalmas író Móricz művének minden sora olyan igazéig, amelyet évtizedeken it el- kendözihettek a fasizmus fenntartói, de meg nem történtté nem 'ehettek. Egy hamis világ, egy bomfó osztály cigányzenével kísér; utolsó útja »z ,Uri muri“. Ezzel a művol nyit az állom; színház Pécse-t; is. Jyf tatet: * társulat Kaposváron «2 * „Uri jártsza, egy p2w ■a5 részleg Pécseit vendéigszerepd a város üzemeiben és közine'ei előtt. A m«nkáisak soha ilyen szívesen nem fogadtak még színészete:, mint most, A bőrgyárban Szent gyergy vári János munkás a következőket mondotta a rövtid műsor után a sribésepjonek: „Nagyon köszönjük, hogy eljöttek kö­zénk cs zz új művésze: ízelítőjét hoz­ták. Mi(azzal válaszolunk majd, hogy bérletet váltunk és óit lessünk a hástóan 3nmk,iáe.jén.,‘ Rövid időn be!® az okinak a jelek­nek tbibontskozásáí láthatjuk, amely z világon egyediitáti, amelyet a Szov­jetunió képvisel. A színház €6 a dől gőzök o.: már . összeforrtak, a nemes szórakozás a szovjet embere.!; éle'érbek szerves részévé vált. Nincs mák messze az idő és m? is elérjük azt, ami Moszkvában ma már minden napos, hogy a „Miieden jegy elfo­gyott“ tábla terül hí’ mindert szsnháiz pénztára fölé. Boloog az az ország, amelynek kkblgozóiban olyan, hatalmas ikultúr- ■szomj él, mint a szovjet embe-re.k- ben. A •snooia.liisla termelés »'apjavl lerakunk. cjottünk a feladat, hogy r szooiaKsta kuí'úréietet is gyors fiiem- be« Máfa.TtMA. ^^tiMEn-tWhK. MEOAfgAKŐMGOT jj A nap és a bolygók ŐSZI szántás Selymes feüegek közi fagaras fények. Fa] a szél, dalolnak a kukoricák. Maholnap aranyőzön hall a zsákba, — Gondolom és szántogatok tovább. Mellettem ballag egy kis tarka borfii, Megállók, megveregetem a nyakát. Mosolyognak rajtunk a napraforgók S lekiáltanak ránk a vadlibák. Majd látom, tejét csorgatja a Cifra, Sajtárt kérek a tanyából, megfejem. Beleiszom a habos, melegtejbe, A kis borjú lökdösi a kezem. ie{ «raeretwségeí, viilaf ásót kívánja meg. Iía kemény, Aß támadó bangán Ksdtottaetc és «zóJorri .%!:« «mentes ködben adódó híjákról, art tá* 1*1. ií;° yíino«! György, »aeg Kovács Já*xw élete olyan egyformán iPF'RŰit tó a nyomorúságból, mint az a köt jegenye s kastélyból tv“* vesse tó út két oldalán, amit mé(C Kristóf SAndomak, a t<ót d-^ea'adalsti kertésznek ar. apja ültetrtt Vgány korában, rmikor nraságho* keriüt. Egyidöaric Tolfc&, együtt-Vibaflankod lak m egy száfl pöndSlyhen az trradnJom kózepén álló gémeskút kő­ié rül, ahova napközben is hoztak jtalm jószágokat, együtt mert- fi *ek ieä iskoTália t-s együtl loplak először szilvát a gyümölcsös- z< hói. h Iskolás korv&iaa súndeuatap e*yüK tették meg az nhit a rfi faluh-t, kivéve azt a hat hetet, amíg Kovács Jancsi vörheny- té lien feküdt. Híuursdík oevtályosok voTíak akkor s már réce n lett az kkoldnalk, mire Komcj Jancsi meggj’ógjmlt, úgyhogy is reral,- az értesítőjéért ment fel anyja a tanKókásasszouyhoi. h* Pár nap mai™ azonban már együtt legeltette a IBnákat. mint ^abogv ncgyedBt osztály ufón is együtt kezdték őrizni * disz- hi^uókat. l‘V ESdkor azonban már nem zavarta meg a dimiyelopás öró- st, hogy Kisasszony ntán újra iskoáába kell menni. Mind­je ketje-júknek félrecrtlictetUrnül Indonvásukra adták otthon, hogy volt a kenyérptisztításból 0^ —* Én ttyetn koroiml»aa már végen nwyalo-lgrsrfua azért. ht^Mnit megettem — mondta Vámosi GynrftúnaV «* apja és ezrei »Ari l, volt intézve az ügy. 5 Először tókor váRat el hosscaKb időre, amikor Kovács p,fáan csit egy negyvcnJioidas gazdához elABította az apja szol- Lgálui. Túeűhatévcs kamasz volt, sovány, inas lábai nem rogy­tak meg, ha az urasági magtár meredek lépcsőin vitte a het- jvrukitós búzászsákot A nyáron piros arccal már egy szál 'virágot is adott Bodor Esztinek, a parádéskocsis leányának - Azonban ebben az időben is összetartottak s ha vasárnap 1 bementek a faluba — Kovács Janinak ezt havonta egyszer ,f megengedte a gazdája, — akkor együtt rótták a katolikus ! templomtól a községházáig vezető utat, irigykedve nézve egv- zyy nagygazda fiát, amint fényes csizmában sétái a szomszéd * garda leányával. b Nősülni is csaknem egyszerre nősültek. Kovács Jani ; bakkor már irmát az uras ágnál volt, — szeptemberben esküdö‘1 : Bodor Esztivel és Vámosi Gyurka aznap ment iratkozni-’Ki* Rózsival, annak a Kisnck a leányával, akit tavaly meg- r'taposott a bika. S minthogy katonák is egyszerre voltak, Ko- '•’vács Jani behívója se soká késlekedett azután, hogy Vámosi l'Gyurka megkapta a magáét. s -Kovács Jánost ismét a tüzérekhez hívták he. Azokkal vili I '‘ogy év muh’a vissza a Dontól éhezve, rongyosán és azoklól j’«.ölíőtt meg, amikor - visszavonulás közben közel értek a falit- 1 *rulrboz. Mire földosztásra került a sor, már el is felejtet la '< ’azokat a rettegéseket, amit minden csendőr láttán érzett, míg » tv* nem jöttek az oroszok. Bclevetclio magát a földosztás mun likfijáha. Értelmes embcjmck tartották a többiek, jegyzőnek vá- j, ilasrlották a bizottságba. i I Vámosi György ezalatt türelmetlenül várta, hogv haza .• jót)essen. Az újságból, amit rendszeresen kaptak, tudták, bogy .** otthon földosztás volt s a föld birtoklásának gondolata sok ■ száz JcHoméler távolságban is szinte meyszédílette. Nem múlt c! olyan nap, hogy ne gondolt volna a földre. Találgatta, voj- - 1,,-n bot adnak néki s mikor hazaérkezett, n viszontlátás bő­it j.li.t.ii* után az volt az első kérdé**» Neki Is adok inni egykéi kortyot, S megyünk ... ekém táncol a tarlóhegyen, Fordulnak lefelé a nehéz rögök: Lcboral a mait, hogy jobb jövő legyen. BÉKlíSSY ANDRÁS. — Melyik részen ran a Í5M? Tösnrfll-hcgyire el kertiéit neki magyanázni, hogy termétt eddig, kik lettek a szomszédok s hogy nem szokott-c ősszel lefutni rá a víz. Másnap kiment megnézni, de rosszkedvűen jött haza. Nem voit vele megelégedve. S ezt meg is mondta, sőt azt is, hogy mindezért Kovács Jánost okolja. Neki ugyan nem szólt, de pár bét múlva fülébe jutóit Kovács Jánosnak, hogy Vámosi mindenfele szidja, amiért „kisemmizte“ a földosztásnál. Nem sokat törődött vele, de ettől kezdve ha találkoztak, éphogy csak megbiccentették kalapjukat s aztán, amikor az asszonyok valami régi ügyön csúnyán összevesztek, még köszönni se kö szőniek egymásnak.' így telt el több, mint két esztendő. Az össze!, amikor Szekeres, rneg Csizmadia, az egyik párttitkár volt, a másik meg DEFOSZ-ebiők elkezdték szervezni a csoportot,, Jvelépíek mind a kelten. Amikor beléplek. Szekeres, aki tudta, hogy ha­ragban vannak, azt mondta nekik, hogy fogja,nők kezet, hőköl­jenek k!, hisz most már egy nagy családnak tesznek a tagjai, nem volna helyes, ha továbbra is marakodnának egymással. Kovács kicsit szégyenkezve, zavarában elpirulva nyújtotta a kezét. Felejtsünk el mindent — mondta az area, de Vámosi ezt nem látta. Vámosi, valahova a sarokba nézett — és gyor­san elengedte a feléje nyújtott kezet. Ezután sokat voltak együtt, amikor n csoport dolgait be­szélték meg, de Vámosi ilyenkor is mindig lehetőleg a szoba másik felébe ült le, nem ahol Kovács volt. így érkezett el a vetés ideje és a munka úgy hozla magá­val. hogy a három vetögép közül egyikre Kovács, a másikhoz pedig Vámosi került s amikór Mayer, aki a harmadik géppel dolgozott, versenyre hívta kellejükét, egymással is versenybe kerültek. A versenyben áronban, amely eleinte hármójuk kö­zött folyt, maga a kihívó hamarosan háttérbe szorult. Két nap elteltével mindenki India, hogy a verseny kellejük közölt fog eldőlni. Es ők szorííotlák. Hol az ogvifc jelentett este egy fél hold­dal többet hol a másik. Ami előnyt egyik nap Vámos; szer­zőit, azt a másik nap behozta Kovács el is hagyva valamivel a másikat. Osszeszorílolt fogakkal folyt a verseny es senki sem tudta, sem a csoportban, sem a faluban, bogy ill Hihbrői van szól, mint egyszerű versenyről, hogy Vámosi minden áron le akarja hagyni Kovácsol, hrs v aztán ne mnvl versenvlárs a versenytársra,' hanem mint győző a legyőződre tekinthessen. Már vége felé közeledlek á vetésnek és Kovács egymásután két nap többet jelenteit, mint Vámosi. Utolsó előtti nap már majdnem egy egész hold előnye voll. Ezen az estén éjfélig t ámosi volt beosztva, hogy \;gyn/- zon a szövetkezeti biz udvarára bevontain!! gépekre. Este fel­vette nagykabálját meg egv mellényt is, hogy ne fázzon s le­ült az egyik rönkre Nem messze tőle egymás mellotl hallgat­tak a veiögé|v,k. Eleinte fütyörész.elt, aztán rágyújtott egy cigarettáira, inajd figyelni kezdte lmgy jön fel a hold. n Érdekes látvány voll. Eleinte csak picit kczdclt világosod­Az eianftf aítelotrwnal arról' írtunk, hogy a mindeuség a régiek elképzelé­sében milyen volt s hogy a vajóság­ban miből ál! a föld s a többi égi­test. Most a naprendszer Eényegévei fog­lalkozunk elsősorban. A földünk egyike a naprendszerben mozgó, általunk ismert kilenc bolygó­nak. A bolygók óriási, hideg és szi­lárd gömbök, melyek a nap körül fo­rognak. Nem azért látjuk őket a főid­ről, mert izzanak, mint a nap és « csillagok, hanem azért, mert a nap megvilágítja őket. A földről s bolygók puszta .szemmel csillflgocskákn-ak lát­szanak és ha földünket egy másik bolygóról szemlélnénk, szintén csilln- gocs-kának látszanék. A föld sorrendben « Irarnwidik bolygó, ha a naptól számoljuk. A naphoz nála -közelebb lévő bolygók a Merkúr és a Vénusz. A föld után kö- vetkező bolygók: « Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A legnagyobb bolygó a Jupder. Át­mérője 11-szer akkora, mint » főidé és 10-szer kisebb, mint a napé. Mind­ezek a bolygók, a földet is 1-eie ért ve. ugyanazon elv szeriéi keringenek a nap körül, mint amely szerint a hoM a föld körül kering, azaz az egyete­mes tömcgi'onzás következtében. Ezek kisebbméretű bolygók, amelyek ép­pen úgy keringenek saját bolygójuk hörül, mint ahogy a bolygóik a nap körül keringenek. A hold a föW kí­sérője. A gázfelhők köpönyege Néhány bolygót gázok vesznek kö­rül; ezeket a gázokat a tömegvonzás ereje tartja körülöttük és réteget ké­peznek, melyet légkörnek nevezünk. A föld légkör« abból a levegőből áld, amelyet belélegzünk. A legnagyobb és legnehezebb bolygókat — a Jupitert és a Szaturnuszt vastag, sűrű légkör bo­rítja. Ebben a légkörben hatalmas fofhőlömegek lebegnek. A közepes nagyságú bolygókat — a földet, a Vénuszt és a Monot — viszonylag kevéssé sűrű légkör borít ja. Ennek az az oka, hogy az egyetemes tömegvon­zás-törvénye szerint a kisebb bolygóik a gázokat kisebb erővel vonnák; ha a bolygók vonzása nem elég nagy, ak­kor a könyebb gázok elszál’lingóznak a bolygókról és az űrben áradnak szét. A naprendszernek egész sor fontos tulajdonsága van. Első tulajdonság*, hogy vaíameny- nyi bolygó napkörüli útja és a kísé­rőknek a bolygók körüli úfj» kevéssé tér el a körtől. A második tulajdonság abban AB, hogy mindezek a bolygók, csekély kivétellel, a nap körül majdnem egv síkban keringenek. így a mcpreed- szert óriási vékony lepényhez hnson- tithntjuk, melynek átmérője köriül bébi 1 hattnilliárd kilométer. A naprendszer harmadik tníajdon- ság-a abban á-ll, hogy a bolygók a nap körül egy és ugyanabban az irányba?» keringenek. Végül érdemes megjegyezni, hogy.** naprendszer majdnem egész nrrgcnn belefér a napba. Ar. össw* bolygók együttvéve (súlyra) nem sokkal nyom nak többet s naprendszerbe foglalt egész anyagmennyiség egyezred részé, uél. Ha a nap egész anyagát egy vé­ka búzának képzeljük, akkor a föV fűinkben lévő anyag nem több egyet­len búzaszenvnél. Mivel a nap »aprendsaerfMc MV zéppontjában áll, ezt tekbrtbetjffit * hozzánk legközelebbi osfflagnai. iá nap is, a csillagok is izzó gázokból állanak, melyek a felniden néhány ezer fokra hévülték. A nap is gá»ból áll Példánl a nap felülete 8.000 fokra hevített, úgy, hogy ott még « legnehe­zebben olvadó fémek *— a vas. <z nik­kel cs mások is gőzalakban vannak. A. nap, mint földünk i*. sajál tenge­lye körül forog, de a föld forgásától eltérően, a trap egyes résnél különbö­ző idő alatt végeznek teljes fordulatot, t nap nem szilárd testként forog, ré­szei egymással nincsenek összekötőé. Ez ismét azt bizonyltja, hogy gázbői oft. A napon majdnem mindig megfi­gyelhetünk a távcső vön, tojt homá­lyos üvegen kcrcsziüí »Síéi foltokat. Ezek a nap felületének viszonylag ki­hűlt részei, melyeknek hö.mérsé’klet'e mintegy 4 és félezer fok- Ezel: csak a körülöttük lévő még forróbb ó* éppen ezért még fényesebb részekhez vtszonj-ííTa látszanak feketének. " Ugyanez az oka annak, hogy a fény­űvel felvillanó gyufa feketének látszik :i még ragyogóbb fény-szóró fenyém-.k hátterében. A napot fsző légkör Teszi körűt, amely ritkult gázokból átk Ezek sra- ka da ti an vilraros mozgásban vannak. A nap f előtétéről állandóan óriást gáz­kitörések lövellnek szét, mel-rek ne­tán újból a nap felületére buErvak vissza. A tndomásry a nép müködísfll Is megismerte. ni az. ég alfa. Olyan halvány volt a derengés, hogy ba merőm nézte, hozzászokott a szeme és úgy érezte, hogy csak képze­lődött az imént. Aztán cgyme jobban kezdett vŐTÖsödíii, később már lehetett látni a szilét. Egyre nagyobb lett s nemsokára az egész nagy vörös korong ott tüzelt az ég alján. Ejfél felé már sokkal feljebb volt és sokkal fehérebb Sert a színe. A felhők hol eltakarták, hol meg ismét előbukkant egv- egy rongyosszélű fehér gomolyog mellett. Vámosi György azonban ekkor már sem a holdat, sem az égen úszkáló fclle- geket nem figyelte, balkeze Mól álltak a vetögép ok, arraíeJé nézett már vagy egy negyedórája. Nem is mindire csakúgy együtt, hanem egyre. Arra a tizen ha [sorosra, a mól vihet. meg lehel ismerni arról, hogy a kormánvrúdja 'egy kicsit kajzzán áli s amelyikkel Kovács János szokott vetni. Eleinte elhessegette magsától a gondolatot, de az, ndjitJj* e*aSv az ördög kergetné vissza mindig újra meg úfm vüsísb»- tért. Végűt már úgy kalapált ágyékban, hogy art hitte, mind]éret szétesik a feje. — Most, most. kelt cselekedni — súgta valami srfeteVn. Csak oda kell menni a traktor szerszámosládájához, ki feöJ venni belőle a harapófogód. A harapófogóval kicsit össsUjb kert esiptetni a csoroszlyákat, csak annyira hogy pár *zeas után elduguljanak. Jó idő tcKk bele, míg észreveszik; s ajslán masrint el.töltheti az. időt Kovács, míg aserszátraért tnegy, mHén rtr-g mtg sorban kitágítja a esoroszlyákat. Szemét nem bírta levenni Kovára gépjéről, minfb- meg­babonázták volna, úgy vonzzák magukhoz „ tekhiletét a em- rosriyűk. Érzi, hogy nem bírja tovább. Feláll tánfori'ó Un lekkel, mintha részeg volna, megy a traktor felé. Kirvitji 'a .szerszámosládái, mar kezében a harapó, mér vető- ,, ri6lt térdel, a hold ezüstösen, síit, látni a legkisebb hallást is a harapó megc.sikordu! a vastag fémlemezen... — Aggyonisten! ügy rázkódik még, mint akit «torcsapás ért. A misük nem gvarnt semmit, nem veszi észre, hogy remeg kezében n szer- szám s hogy o maga is reszket minden izében. Nem rrt5r*r meüe'.l dolgozd: azl hiszi, hogy Vámosi sajátján babrál. , ‘ p.! 0 ^7 ?*’ ,ho"é' ti ég ilyenkor is gondolsz n gép­pe^ mom ja vígul, hogy lainosi még mindig nem szól egv szol 5CU1. n n r. ■ ,?”WVL mé* mindig „ retögépr.él térdelt, kém, mm í.i r.i ,g\o t vo na a fogóra, még mindig szorított* a csoroszlva rozsdabarna vss-ti r •>< , i ,, , , ,, . . ír, . *asat. I.gv pillanat alalt suhant, ál !;*• ,u'- sze. au egész élete. Barátságuk Kváecsal, az alapba a,mi ,nj;11! most majdnem kárt csinált, a csoportnak, nes vM S f»SJ« H s úgy érzi. hogy mindenre ké­‘ ’ ingy jovátegye azt, amit el sem tudott követni. ■ öl - ?5*ÍC <^°’Rb*Ol| Kovács gépén. Az összes fogaskerekek­1 apu la a rú szara dl kenőzsírt és újra átzsrroztn. a kana­lakat,^ a ^esoroszlyákat kitisztftoíla a főldttöl, n portól. ■ ^ János gepe másnap úgy dolgozott, inintjia most „,°V’. ki 3 Kyárból és amikor másnap kihirdették az ser,'' \og7 ,5e'r negyed holddal ő nyerte, meg n ver­' jr.,lJ>s' György úgy szorította meg a kezét, mini régen, ■ mikor kiskonda s korukban örök barátságot esküdtek egv­n,Äsnak- BÉKÉS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom