Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-02 / 229. szám
hb.pl 6 OKXÜBEE í a művelődésnek im » sejtett lívta. tokát a jövőre. Aki ezért a célért harcol, tudja mi- ér. teszi. Ismeri már azokat a széles is via lakat, amelyek az irodalmi, művészi és tudományos alkotók számára nyitlak, az új iskolákat, kuilatóiirléze- leke., művészen' intézményeket, isme. ri az ezer és ezer üzemi és íalnsi ktűtűrcsoportclkait, az egyre szaporodó könyvtárakat, kuíiúrotlthonoka.í és amiké; a Szovjeiúnió megvalósítóit; máir: a művéül munkássálgio: és parasztságot. A VÍZ A TŰZNEK Mint vizcseppek a duzzadó folyóban tornyosodunk és (mint a nagy frízek, melyeknél nincs elem, amely erősebb!) megmutatlak erőnk mindenkinek, S víz a tűznek legnagyobb ellensége — * a háború füzet jelent. Tüzet! Ki azt akar, ezért minket úgy féljen, mint áradt folyót a partmentíek. rA háború hírnöke ne remélje, hogy kerülve „más portra“ átmehet, hátunkon át hidat soha nem verhet, ki kovát, vagy kanócot rejteget, i Áradunk! mint a nagy folyók hulláma szavunk kiánt és mindent átitat — * bár a béke minden cseppünk kívánja, jaj a világ gyujtogatóinak! HORVÁTH IMRE A béke ügye a haladás ügye. Az az imperializmus, amely a. tőke igájába akarja hajtani a népeket, legveszedelmesebb ellensége e nagy ügynek. A történetem folytatnám számtalan eső ben, népe® tiratkodóos-ztályokkal szem. ben úgyszólván senkásem képviselte ak írni a haladás ügyét, mint néhány tudós és író, vagy művész. GalilHeit ezért átíratták inkvizíció elé, Voltaire! börtönbe vetették, Puskin: lelőtték, Bjelsnszkdj meg Csermisevszkiij életét száműzetések és Szibéria őröl ék fel, Victor Hugót idegenbe kémysze ílet. lék, József Attilát a vonat alá kergetnék. A feudalizmus .eltűrt*, a nagy a francia forradalom alatt s a cár izmost# elsöpörték a Szocialista Októberi# Forradalom harcos proletárjai. # M arx életének nagy részét hazá-# jától távol, száműze'ésben, Eri.# gets is idegenben, Lenin emigrációbanJ és Sztálin börtönben iő®ti el* vetésük f azonban kikéit és hatalmassá nőtt aj Sí ov jer unió valóságában és a világ J kommuntista mozgalmainak klterebétye- pedésében. A vSág előre megy, a tm. j gasabbrendfl társadalom felé, az impe.# rialis.Uk minden mesterkedése ellené-f re. As igazi értelmiségiek pedig aj tólado világ táborában harcolnak aj béke megvédései, a haladé« továbbví. ^ ide érdekébe®. # Fágyejev, TySwnov, Board, Aragon,# Thomas Man» & Shaw, Prenant, Elin.^ isieiJi, Haldane, Jol io~ Curie, Par hont 'és Lukács György, Picasso és Pablo<■ Carats, Pablo Neruda — a Szovjet-J tmió, Az&ia és Európa egész értelmi, í eége és Amerika tudósa maik, művé-’ szemek — flGlkőn Chaplinnel és Ro-r besonnal, — százai hirdeti, hogy meg. v erősödött az az alapvető meggyőződé, tók, hogy semmiféle erőfeszítés, sem- tólyen. áldozat nesm lehet sok a bé. Síén: folytatott küzdelemben. 'Az eeyoznöti népek legjobb értelmi. «ég«( börtönökből és száműzetésekből fiizennek népeiknek és a világnak, Törökországba» most gyük ok ék meg Szabahaitia Ali írót, de a 12 éve bőr. ■főnben sínylődő költő, Hiíkmet üzenete bátorítja a török népet. Az amerikaiak Görögországában rettenetes kínzások. tmk vannak alávetve a- mai görög iro- «fer’ooi legklválóbbjai, Jean Ritsos, a JrSlS, Dómi' re Photiadea és Menelas Loudemls, » nagy elbeszélők, Portu. gálíában atrg néhány napja tartóztatják le Manuel Mendis írót, sok tudóssal, tanárral, orvossal, diiákkal egye. leniben. Indiába» a Haladó íróik Sző- ve'cégének vezetőjét, A® Srardar feffát fogták le, Csilébert Pablo Neruda kőliőt, Braziljában Amado és Prado írókat, Kubában Nikolas Gilián kőBtőt fddözíik. Amerikában Howard Fartői börtönre 1 fék ék, Bért Brecbtet és Hans EWert most utasították ki.^ 0 Matekon 'tét eororha.nánk a hala.l dásért áMozó szellemi nagysá. gok neveit Nem lehet véletlen, hogy# ugyanabban a korban a világ teljésen £ különböző pontjain, igen sokszor egy-' másról nem tudó kiválóságok egy és ugyanazon eszme mellett tüntessenek, #közönségesnek nevezni. Mindennap hozott valami sok esetben életük feláldozásával. A r újdonságot a Pártba Korcsagin, aki minden reggel Szovjetunió, a világ munkásosztálya f leivel készített a napi beosztásáról, esténként kese- lén * haladó értelmiség olyan erő, amely Jnien kimstatálta, hogy schogysem futja az időből I Tebfr mánden háborús erőt és az egész l és valami mindég elvégezetlen marad. Pável Oku- í vCigoo a szabad népek fejlődésének}nTerlrez költözött. A műhelyben dolgozott mint se fiiját ti#ja meg. Ennek az fiinak « villanyszerelőknél fontos áEomása Wroclaw. S ennek az$ - -Pájel *okílS ™*ekedett Nlk°1AHaI< ^ fiteek újabb álUomásai voltak á párisi vílágfc.ékejcrfiekezleit és az országonként előkészített értelmiségi kongresz- sznsoflí megtartása. A békéér: folyó’ harc első szakaszának végén már világosat Miszik az a hatalmas erő, «nely nem mesterséges szervezés-, Iranern a nemzetközi béikevágy és a szabadság Utáni hatalmas átutazáskö. vatkezméoyo let!. E nnyi mindent lényégét az áj háborúra uszitök merénylete. Ezek. ért a. szellemi kincsekért és « még megvalósulásra váró, jövő kifli úr íjáért kell erősnek lennie a béke tábo- r álnak. Fágyejev, Aragon, Eíuard. Chaplin és ha lafen as társaik nevei bi. zonyiíékok arra, hogy az út, amelyiken haladunk, jó út. Hamis eszméért nem áUhato:**. csatasorba ennyi nagy gondolkodó és alkotó. Ha ők válfialtáík. rr.i is vállaljuk a harcot a béke, a haladó kultúra ellenségei ellen. GORKIJ i Az emberiség nem pusztulhat eb meri egy kis része bomlásnak indul A LEGKIVÁLÓBB SZOVJET FESTŐMŰVÉSZEK kiáLlítáia. (Budapesten A magyar művészeti étet nagy esemén ye a Nemzeti Szalonban izomba- jón megnyit* szovjet festőművészet! kiáUStás. Ez a JriáUJ'.és * legkiválóbb szovje: festőművészekkel' ismerteti meg a magyar dolgosára*. A ktálíilás legnagyszerűbb aíkötása « szovjet nép és a világ dolgozói nagy vezérének, Sztálinnak nagy emberi melegséggel megtóltevtemiíeit portréja, * Sztáíin- dJjjat klitüiretrtt Gerasamov műve. A kiáEiláa képei között van Joganszcm. nak „Az októberi forradaíom“ című (képe, amely megjeleni*.«:) azokat a napokat, amikor Lenin éh Sztálin a pétérvárt SzmolnijbóJ irányították a dől. gozó nép győztes harcán, A kiállítás .bemutatja az idősebb fertög.meráció műveit «. Ezek tanúbizonyságai annak, hogy milyen erős kapcsolat van a szodaEstta realizmus művészeié és a XIX. századbeli nagy orosz realista iskola hagyományai között. Azok közül, alkiik a forradalom mán értek művésszé, egyike a leglkiválóbbaknak Jetenov, a Sztálin-díj többszörös tulajdonosa. A kiállításon róbb müve szerepel. Egészen Halai művészek is részt, vesznek a Idáliláson. „Minden err emberben, minden az emberértígy »zó! Gorkij, « hatalmas realista író egyik idézete. Es minden müve újabb és grandiózus ebb kihangsúlyozása e megfogalmazásnak: az emberség, az emberi elme, az emberi akarat, a munka é.s a szépség himnusza Gorkij teljes életműve. Az ilyenirányú belső szándék, az emberiesség elve, még a kegyetlen háborúk idején is csak a békesség képviselete lehet. Alii határtalanul becsüli az emberi munka, az emberi magatartás szépsé- K„ Gy. geit, az av emberi életet is ugyanolyan féktelen nemességgel védi. Élete, irodalmi munkássága különböző szí- Jnességű megnyilvánulása ennek a ri- > lágnézetnek. J »Szinte minie» megnyilatkozá# sínak középpontjában az ember áll és t a békéért folytatott küzdelemben. „Az J irodalom az emberiség szolgája", — nem egyszer írta le ezt a mondatot — ,jzz. író cselekvő ember, a nép szülötte, felelős a népnek és az emberiségnek.” Gyakran hangsúlyozta • mő# vészét alkotó erejét és rámutatott az # írónak arra a kötelességére, hogy az # embereket a cselekvés vágyára ösztö- f kelje, hogy felkeltse bennük a szel- \ lom, az emberi méltóság és a béke, j ** élet megbecsülését. Art hisszük, f nem kell kommentár ezek után .ahhoz, bogy milyen mértékben szolgálta ezzel Gorkij a béke és a haladás ügyét. De, mint minden szellem óriás, a béke megteremtése ügyét csak harccal tudta szolgálni: évtizedeken áit harcolt a J dekadencia, a miszticizmus, a társa- fdalmi közöny megnyilvánulásai ellen, í melyek szinte észrevétlenül hatoltak J bele a társadalom vérkeringésébe, ifüzdSlt a pesszlntlznms és a meghirdetett és végletekig hajszolt individualizmus ellen, szocialista humanizmusát mélyen áthatotta az emberiség jobb jövőjének, az alkotó és teremtő optimizmusnak hite. Élesen szembeszállt a bárhonnan jövő nemzeti és faji felsőbbrendűséget hirdető tanokkal és a fasizmus minden meg- .nyilvánulásával. Gorkij gazdag hagyatéka annyira időszerű, hogy nem egy kérdésben ma is fegyvert ad kezünkbe, szívós cs kérlelhetetlen harca a világreakció eilen mai küzdelmeinknek aktív küz- dötársává teszi. Az amerikai kap i lallst a rendszert gúnyolva már 1006-ban sem feledkezett meg Gorkij arról, hogy két Amerika van: a milliárdosok, üzletemberek és reakciósok Amerikája és a munkások s a demokratikus haladó értelmiség Amerikája. Alighogy megérkezett az Egyesült Államokba, megjelent az újságokban a bányász-szervezet két börtönbe zárt munkásvezéréhez intézett távirata: „Üdvözöllek benneteket szocialista testvéreim/ tegyetek bátrak! Közeledik a nap. melg igazságot és felszabadulást hoz a núég ét*» sr.es elnyomott jóinakt Testvéri szere* tettel.. Egy pillanatra sem leleÄfce« lelt roes erről sem, hogy a* új szovjet világ gonosz és veszélyes ellenségek gyűrűjében fejlődik. A kommunizmust építő világ ellen badba- szállt az imperializmus és fasizmus, Gorkij legnagyobb történelmi érdeme: bátor harca a feltörő fasizmus fenyegetése ellen s ezzel az emberiség béké. jenek veszélyeztetője ellen. IA! publicisztikai tevékenységéi Cor kij egyre inkább a háborús veszély ellen fordította. A „Wie“ efanfi folyóirat ankétjának arra a kérdésére: „KeTl-e még egy háborútól tartani1* —■ Gorkij igy válaszolt: „Az európai kormányok a nemzett vagyon hatalmas hányadát fordítják fegyverkezésre. Mindenki tadja^ hogy a revolverek nem szalonok díszítésért, hanem gyilkosságra, vagy öngyilkosságra valók. Még kevésbé feltételezhető, hogy a tengeralattjárói, tankok és egyebek a békés turisztika céljait szolgálják”. Gorkij egyik cikkéhez rámutatott arra is, hogy a Cbinrinl! ái- tal képviselt nekivadult imperiafizmzj mennyire sietteti a háború kitörését. Ugyanakkor « háború legfőbb vesz« dóimét a hiti erízmushan, nyílt és hurkolt segflőtársaJban ismerte feL ,.A hhlerizmas — frta egy helyes Gorkij — « kapitaftstfi világ etátta- tiasodásának legszörngűbb formája” »Szclleménelt és rnTáaak minden erejével szembezzáUt «a en*o bertelen fajelmélettel, felháborodással írt az amerikai négerlmnselésekrffi és lelkesen üdvözölte Fi-na forradalmár íróit, .mikor lööl-ben a kínai Néphadsereg újabb győzchnerrSl hallott. 1931-ben hangzottak el ezek a ***»< vai, amelyekben rendtHellenöí tett hitet a győzelmes és békés jövendő mellett: „Az emberiség nem pusztulhat el azért, mert egy kis része haldokfife te bomlásnak indul... Ennek a kisebbségnek kimúlása a létező legnagyobb’ igazság és dicsőségé* a történelem » proletariátusnak juttatja. Ezzel kezdődik a világ népeinek baráti, testvért és «z egész világra kiterjedő munkája ... az új élet 'építésének gyönyörű, szabad munkája.“ Kevés fró szolgálta teljesebben a haladás ügyét, mint Gorkij. A" békéért küzdés, a szocialista humanizmus «szid éjének egyik legragyogóbb péHÚt- adó harcosa volt. Mai eszmei utód« büszkén hivatkoznak rá', mint * !««* nemesebb elődre, aki kemény kiállásával hatékonyan szolgálta a béke és haladás ügyét. Az író „Az acélt mcgedzEk” című művéből való az alábbi részlet, amelyben a frontról hazatérő katonák újjávarázsolják a mű" helyt, lelkesen készülve a békés, teremfő korszakra. Repültek a napok. Igazán nem lehetett ezeket ,rábírta, hogy egy időre visszavonuljon a munkától. Nincsenek embereim és te kinn a mühcly- (ben akarod az időt tölteni. Csak ne hivatkozz a (betegségre, magam is a tífusz után egy hónapig iQttal jártam a hiz.otlságba. De hiszen ismerlek lén téged Pavka, hogy itt másról van szó. Miért inem mondod el nekem, mi is az igazi ok, — tá- (inadt rá Okunyev. Nézd csak, Kolka, igaz, van egy más ok is: (tanulni akarok. Okunyev diadalmasan kiáltott fel: Ahá! Ifát erről van szó! Tanulni akarsz és Rékát még nem vaTfeltotlak m«g#szerinted taIán én ncm "/eretnek? Ez testvér egosríha imádkozást, ragy köldöknczés-^^' Szóral majd mi itt forgatjuk a kerekét, le t. A béke megtteremtésériek tíeő feí XÍkoS ’ h°h,a,> bcvonuhz lóiele a leszámolás, a béke elleni cl el. pe v,igíii is hosszú vita után Okunyev megadta vei. Ebbe® a harcban kell, hogy_.pel-imagát. da legyen, számunkra a korára nagy# — Két hónapig nem bántalak. Lásd, milyen érielmlsjégck ” áldozatvá'ilialása a műn-# jó vagyok hozzád. Csak vigyázz, össze ne kapj kásság áldozálkószscge mellel't. Ha.fSzvctájewel. Nagyon önérzetes fiú. zánhban a kultúrának egyxo főbb em-f . Szvctájcv óvatos gyanakvással fogadta Korcsaira állítja alkotó erőjét a kultúrálér. íein visszatérését a műhelybe. Meg volt ró';, gyors haladásért, a békéért és szocia'fc. VÄ‘VG* *'°KV Korwagin megérkeztével I'H'gmduU . , . , , ,, „fa harc a vezetésért es beteges érzékenysége* élőkénmsert folyo harc szo-gaia.,..) . ~;,y -/Sz,ítíeile a védekezésre. De, már az első napokban több írástudó ad számot arról, ho*gyfmeggyőződött, hogy feltevése helytelen voll. Mikor 3 békéér. és művelődésért folyó harc Jtudomást szerzett.' hogy he akarják választani a r_ , , \kollektiva irodájába,-ornsan összciügg a munkásosztály#., nlf ájába, Korcsa gin maga jelentkezett helyi titkárnál és Otkunyevvel való megbeszélésre h-r«Ava!, ho-gy csakis ez a harc nyit*hivatkozva kérte, hogy vegyék le ezt a kérdést OSTROVSKIJ: MEGSZÉPÜL A MŰHELY napirendről. Az üzemi sejtben Korcsa gin beiratkozott a politikai előadásokra, de a vezetéstől tá- vol,tartotta magát. És mégis annak ellenére, hogy hivatalosan semmi szerepe nem volt, Pável befolyása hamar megérződön a kollektíva munkáján. Szinte észrevétlenül, anélkül, hogy Szvctájevinek fcligot volna, kisegítette öt nem egy nehéz helyzetből. Egy fzhen, ahogy bejött a műhelybe, Szvetá- jev csodálkozva vette észre, hogy a párlsejt összes .tagiéi és vagy harminc pártonkivüli íialalemt'rr nagy szorgalommal mossák az ablakokat, tisztítják a gépeket, leszedik róla az. évek alatt rájuk tapadt piszkot, hordják ki az Udvarba a törmeléket és szemetel. Pável szenvedélyesen sikálja az olajtól cs zsírtól ragadós padlót. — Hát ti mit szorgalmaskodtok itt? — fordult értetlenül Szvelájcv Pávelhez. — Nem akarunk a piszokban dolgozni. Itt húsz éve nem tisztítottak, elhatároztuk, hogy egy hét alatt újjávarázsoljuk a műhelyt — felelte röviden KorcSagin. Szvetájev vállát vpnogalva elfordult. De a villanyszerelők nem elégedlek meg eny- nyrvel és az udvarra is rávetették magukat. Ez a nngv térség már régen központi szemétlerakodó- he>r volt. Mi minden nem gyűlt ott össze! l ágy száz vasúti kocsi roncsa, egész hegynyi rozsdás 'va«. sínek, ütközők, — néliányezcr tonna rozsdásod»» léin a szabad ég alatt. De a lelkesedést hamarosan h’hütöltc a hivatalos adininisztráció: — Vannak fontosabb feladatok, az udvar miatt egyelőre nem fáj £ fejünk, Akkor a villanyszerelők műhelyük bejárata előli kikövezték az udvart és az ajtó elé rácsot erősítettek a sáros cipők leosztására. Az. udvar rendbehozatala ezzel abba is maradt, de a villany- szeretömühelyen belül esténkéiül munka után folytatták a tisztogatást. Mikor egy hét múlva belépett hozzájuk Sztrizs főmérnök, a műhely ragyogó fényárban úszott A százados portól és sáros olajtól megtisztított hatalmas vasierctes ablakok útat engedtek a napsugárnak, amely végre betörve a gépterembe, vidáman csillant meg * ragyogóra fényesített gépalkatrészek rezfélűidéin, A gépek vsuk részeit friss zöld festékkel mázolták be, És még te lendíttikcrék küllőm is gondosan odafc.vleit sárga nyilak pompáztak. — Hát — igen... csodálkozott Szár les. A m»Ibely hátsó sarkában néhányan épp befejezték * munkát Srtrias odament. Körben Kor- esaginnal íaláfkozott, aki hatalmas festékeskannút cipelt. — Álljon meg egy pillanatra kedves, áftilotts mrg a főmérnök. — Amit maguk itt csinálnak, art magam is helyeslem. De kitől kaptak festéket? Hiszen kiadtam a parancsot, hogy engedélyem nél- kill mem szabad festéket felhasználni — nagy hiány van festékben. A mozdonyalkatrészek festés* mégis csak fontosabb annál, mint amit marok csinálnak. — Ezt a festéket a szemétredobolt festékftskaa- nák fenekéről kapartuk össze. Két napig keresgéltünk a szemétben, össze is gcrehlyértünk vagy ő fontnyit. Itt minden szabályszerűen megy, mérnök elvlárs. A mérnök újra krákogott, de most már zavarodottan. — Hát akkor természetesen e,sak »-s in Aljái, Hát — igen... Azért mégis érdekes. Mivel magyarázza ezt a hogy mondjam csak tisstaságsseratrtet itt a műhelyben? Mert ugye.szabad idejükben foglalkoznak ezzel? Korcsáéin kiérertc a főmérnök szavaiból ** őszinte érthet ellenség hangját. — Természetesen, ön hogy gondolta? — Hát igen, de ... — No látja, itt van e.z a ..de“ Sztrirs «ívtárs. Ki mondta önnek, hogy a bolsevikek meghagyják ezt a szemetet. Várjon csak, majd még kiszéleíítjuk ezt n dolgot. I-esz még önnek nézni és csodálkozni valója.
