Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-19 / 243. szám

DUNÁNTÚLI JIÍANiUli § NAPLÓ A Magjrar N?phöirtái**asáj0f díplomác5»i kapcsolatot létesít a Német Demohratikai K5ztérsa«óggal Magasépítési IVV alakult Ssekssdrdon / ii ...........- ---------T A dolgozók ébersége meghiúsítja a kutákok mesterkedéseit BÁTRAN, ÚJ UTAKON CB. J.) Október 12-én Fáink Józsefi a mohácsi kombinát épít­kezéseinél dolgozó kőműves Po­zsonyi József sztáhánovista mun­kamódszerein is túltett: 1997 szá­zalékra teljesítette normáját. 10- én Pécsett a Magasépítési Nem­zeti Vállalat SZIT-es ifjai teljesen önállóan megkezdték egy három­emeletes bérház építését és ennél az építkezésnél három nap múlva Bőhm Dénes és Miklós Mihály nyolszázszázalékos eredményt cr- . tek el. Ugyanezen a napon a né- metbólyi állami gazdaság vizslaki üzemegységében egy traktor után három vetőgépet akasztva kezd­tek el szántani s ezzel egyőtödé- • re csökkentették a fogatos szán­tás idejét s felére az önköltséget. Véletlcn-c az, hogy egyetlen megyében, Baranyában néhány nap leforgása alatt három ilyen jelentős kezdeményezés történt? Véletlen-e az, hogy az ipar után a mezőgazdaságban is elindult az újítás, az új munkamódszerek be­vezetése az iparhoz hasonló ki­magasló eredményekkel? És ha nem véletlen, — mert nem az — akkor mi magyarázza meg ezt a nagyarányú fellendülést? Mi ma­gyarázza meg azt, hogy Fábik József, aki éveken keresztül vé­gezte 110—120 százalékos telje­sítéssel munkáját, most új mun­kamódszerhez folyamodott és ki'* magasló eredményt ért el? Mi magyarázza meg a pécsi fiatalok meg a vizsláid üzemegység dol­gozóinak ragyogó teljesítményét? Az, hogy szabadságban élnek? Feltétlenül hozzájárult, méghozzá döntően ez is. A fiatalok telje­sítménye épúgy nem mesterpofo­nok közepette született, mint ahogy a vizslaki gazdaság dolgo­zói se ispának, intézők s egyéb hajcsárok káromkodásának hatá­sára kezdtek el gondolkodni azon, hogy miként lehetne náluk is gyorsabbá, olcsóbbá tenni a ve­tést. Igen, a szabadság feltétlenül szükséges ezeknek az eredmé­nyeknek kivívásához. A szabad­ság levegője az az a nélkülözhe­tetlen elem, amelyre a Fábik Jó­zsefeknek szükségük van, hogy alkotni tudjanak. ,,De sajnos a szabadság egymaga még korántsem elegendő" — mon­dotta Sztálin elvtárs a szovjet sztáhánovisták első kongresszusán, midőn a Sztáhánov-mozgalom fel­tételeiről beszélt. Majd így foly­tatta: „Ha kevés a kenyér, kevés a vaj és a zsír, kevés a ruhakelme, rosszak a lakások, magával a sza­badsággal nem sokra lehet menni." És amit Sztálin elvtárs 1935 ben mondott a Sztáhánov-mozgalomról, az érvényes ma nálunk is. Érvé­nyes az, hogy az eredmények alap. jául ..minenekelőtl a munkások anyagi helyzetének gyökeres meg- javulása szolgál." Hisz mi is el­mondhatjuk Sztálin elvtárssal, hogy: „Az élet megjavult. Az élet vidámabb lett. Már vedig, ha az ember vidáman él, akkor szaporán megy a munka. Innen'a kitermelés magas normái." Az élet könnyebb, szebb, vidá­mabb lett nálunk is. Fábik József élete éppúgy, mint a pécsi fiata­loké, vagy, mint azoké a volt cse­lédeké, akiket felszabadulás előtt mindenki csak szidott és az törölte beléjük csizmáját, aki akarta — csak az volt a feltétel, hogy a csíz- ma magaskérgű legyen — és akik most, mint az állami gazdaság dol­gozói, új munkamódszereket vezet- neK ,kc’ munkaidőt és önköltséget csökkentenék. heglényegesebb azonban, hogy a dolgozók egvre nagyobb számban és e$?yre jobban látják, hogy ez a jobb és szebb élet elsősorban ne ^Qßuknak az ő munkájuknak köszönhető. Annak a munkának, amit Rákosi elvtárs a hároméves terv indulásakór a Terv „legbiz­tosabb aranyalapjának" nevezett. A dolgozók ma már egyre jobban látják, hogy gyökerében megválto­zott viszonyuk a munkához. Ma már tudják, hogy mi a különbség tőkésnek, gyárosnak, földbirtokos­nak, vagy pedig saját maguknak dolgozni. A dolgozók ma már látják, hogy a termelés és a termelékenység emelése saját életüket emeli ma­gasabb szintre, saját vágyaik meg­valósítását segíti elő. A termelés fokozásával, a termelékenység emelésével építik ma már nálunk a dolgozók a szocializmust. „A dolgozók felismerték az össze­függést saját munkájuk és a szo­cializmus építése között" —- mint azt Rákosi elvtárs mondotta. Azonban ahhoz, hogy nálunk is ilyen széles körben elterjedjen az újítások, a munkamódszerek töké­letesítésének mozgalma, ahhoz el­sősorban a nagy Szovjetunió pél­dája kellett. Ä Szovjetunió sztá- hánovistáinak példája lelkesíti a mi sztáhánovistáinkat, Fábik Jó­zsef előtt ott állott Fedosz Sáv- lyugin példája és a pécsi fiatalok a hős lenini Komszomol példáján lelkesedtek. A vizslaki vetésered- meny elérésében döntő része volt azoknak a példáknak, amelyeket a Szovjetunió hatalmas kolhozai és szovhozai szolgáltattak, amelye­ket oly közel hozott hozzánk a parasztküldöltség * az útjukró’, készült fénykcnkiállítás. Mindezeknek eredményeképpen nemcsak új munkamódszerek, nem­csak új kimagasló teljesítmények, hanem új emberek is születnek, Az ember és az általa elért ered­mények közt kölcsönhatás van. Új emberek új eredményeket te­remtenek, de az eredmények ;s építik az új embereket. A pécsi ifjak már az újtípusű fiatalság. Ez az ifjúság önállóan épít házat, tagjai közül többen 800 százalékra teljesítik a normát. Ez az ifjúság nem azzal akar kitűnni, hogy ki viszi nagyobb íökclvre a „lógást" és ki visel minél olajosabb, iiosz- szabb hajat, hanem azzal, hogy ki ér cl szebb eredményeket a tanu­lásban vagy ki teljesít magasabb százalékot az új ház építésénél. Igen. új emberek születnek Új embereket kovácsol a Párt és új embereket acéloz n szocializmus építésének magávalragadó, hatal­mas lendületű munkája Új embe­rek dolgoznak a gvárakban, új emberek építik házaikat, új embe­rek szántanak-veínek a mezőkön. S az új itt mindenütt nemes ér­telemben hangzik. Nálunk az. új mindig magasabkrendíit is jelent. Magasabbrsndü teljesítményt, ma* gasabbrqndü, tökéletesebb embert. De vannak, akik ezt még nem értik meg Azok, akik idegenke­déssel nézik az új munkamódsze­rekeket, akik ellenséges szemmel tekintenek a nyolcszáz és ezer­százalékot hirdető verschytáblák- ra, akik a munkaalkalmat féltik az eredmények növekedéséből. Hisz éppen a mohácsi, nécsi, vizslaki eredmények születésének ideién folyik a harc Komlón az „öregek" f5- ^ftalok között, ahol az idősebb kőművesek nem nézik jőszemmel a fiatalabbak kimagasló teljesítmé- nyeit és annak ellenére, hngv sa- iátmaguk is sikerrel próbálták ki az új módszereket idegenkednek az</K,^!ev,eze^s®*^' De szerencsére a fejlődést tagadók í^yre keve­sebben lesznek, A. többsén már $.z újat áhító. az új utakra törő dol­gozók győzelmes táborához tarto­zik. velük érez egyet. Azzal a lá­borra!. melv azokat tekinti p?l ’t- kéoének, akik, mint Sztálin elvíár«- mondotta, nao mint nap ..az úiabb sikerek csodáit hozzák létre." MEGHALT FJODOR TOLBUCN5N, a Szovjetunió mar sail ja Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunió miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának közleménye: A Szovjetunió minisztertanácsa és a 5zUK(b)P Központi Bizottsága mélységes gyásszal közli, hogy ez év október 17-én, hosszas és súlyos betegség után elhunyt Fjodor Tolbuchin, a Szovjetunió marsalljn, a Bolsevik Párt hű fia, a Szovjetunió fegyveres erőinek egyik legkiválóbb hadvezére és építője, a Nagy Honvédő Háború dicső hőse, Tolhtichitmak, a Szovjetunió marsalljának te­metése Moszkvában, n Vörös-téren lesz. Tolbuchin marsall halála alkalmából a Szovjet­unió fegyveres erőinek minisztériuma a következő közleményt adta ki: Fjodor Tolbuchinnnk, n Szovjetunió marsaUjqr.ak halálánál tt Szovjet liaxi- streg egyik legkiválóbb hadvezérét és szervezőjét veszítette el. Tolbuchin marsall kezdettől jogra részt vett « Vörös Hadsereg építésében és abban, hogy a Szovjetunió hadereje a Világ leghatalmasabb legyőzhetetlen hadse­rege, lett, legalább olyan érdemei van­nak, mint a második világháború szá­mos csalójának diadalmas megvívása, ban. Tolbychin marsall egyike volt azok­nak a magasrang:: szovjet tiszteknek, akiket a Bolsevik Bárt nevelt kommu­nistává és hadvezérré, s akik a má­sodik világháború győzelmeinek szer­vezőjét, Sztálin elvtársid tekintik minr tnképűknek, akik Sztálin nevével ve­zették csapataikat ti nehéz küzdel­mekbe. Fjodor Tolbuchin eggilze volt azok­nak a hadvezéreknek is, akik a dia­dalmas szovjet csapatok élén megje­lentek hazánkban magukkal hozva a A Szovjetunió fegyveres erőinek minisztérium* mélységes gyásszal közli, hogy Fjodor Tolbuchin, a Szovjetunió marsallja, a K&ukázusontúlí katonai kerület parancsnoka, súlyos és hosszantartó beteg­ség után elhunyt. F. I. Tolbuchin marsall személyében a Sz»v- jotunió fegyveres erői ’a Nagy Honvédő Háború kiváló hadvezérét, a Szovjetunió legyveres erőinek tiszteletben álló vezetőjét és szervezőjét vesztet­ték el­Tolbuchin marsall koporsóját a moszkvai szak­szervezeti székház oszlopcsarnokában ravatalozták iel. Az oszlopcsarnok kedd délután három órától lesz nyitva, hogy a szovjet dolgozók kegyeleteden elbúcsúzhassanak a kiváló hadvezértől. p Szovjetunió mély gyászában, sírást érezzük mindnyájan, hogy a Szovjet* unió gyásza a mi gyászunk is. Fájdalmas Tolbuchin marsaié lése különösen nekünk, déldijnánlúB dolgozóknak. A dunántúli megyék hi és városokba ö hozta el a xzabadsa* got, őrá gondoltunk sokat, trmfSro* szabad, boldog életűnk gyümölcseit •&* veziük. Fjodor Tolbuchin, a SrosfefttóS szabadságol u 'véres fasiszta diktatúrá i marsallja meghalt. De n szabadsági, iámat alatt nyögő, népünknek. Ezért I amelyért küzdött s amit nekünk Is ei*< osztozik az egész magyar dolgozó nép | hozott, örökké élni fpgl ’ Dobi István és Farkas Mihály részvéttávirata Sztálin generalisszimuszhoz és Vaszílevszkíj marsálihoz Dobi István mini&ztere'inifc Tolbu­chin marsall elhunyta alkalmából ar alábbi táviratot küldte J. V. Sz áiiti generalissBimuszhoz, a Szovjetunió minis z I er tart ácsa elnöké! íez: „A magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság kormánya mélységes fáj­dalommal értesült Fjodor Tolbuchin marshall, a szovjet pép hős fiának, az emberi szabadságért vívott harc ki­magasló alakjának elhunytéról. A magyar nép különös szeretettel és tisztelettel zárta szívébe Tolbuchin marsaik. Azok a hősi hadilctlek, ame­lyeket a dicsőséges szovjet csapatok élén véghez vitt, elválaszthatatlanul összeforrtak Magyarországnak a fasiz. mns igája alól való felszabadításával, nemzed! függetlenségünk kivívásává’, a magyar nép szabadságának biztosí­tásával. A veszteség, amely Tolbuchin mar­sai! halálával a Szovjetuniót érte, a magyar nép vesztesége Is, mely mély­séges együttérzéssel osztozik a Szov­jetunió gyászában. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke.“ Farkas Mihály vezére:red«, honvé­delmi miniszter Tolbuchin marsall e:- hányta alkalmából az alábbi távira to' intézte Vaszílevszkíj 'marsálihoz, a Szovjetunió fegyveres erőinek mi­niszteréhez: „Mély megrendüléssel értesültem arról a nagy veszteségről, amely a Szovjetunió hadseregét kiváló hadve­zérének, a szovjet nép nagy fiának, Fjodor Tolbuchin marsallnak a halálá­val érte. Tolbuchin marsall nagyszerű haditettei, a német fasizmus felett aratott történelmi győzelmek soroza­ta és az a kimagasló szerep, amelyet ő Magyarországnak a fasizmus igája alól való felszabadításában betöltött, örökre bevésték e nagy szovjet katona nevét a magyar nép szívébe. Engedje meg Miniszter Ur, hogy * szövetséges Szovjet Hadsereg; n*sstf gyásza alkalmiból a magyar néphad­sereg őszinte részvétét tolmácsoljam Önnek. <1 FARKAS MIHÁLY ’ ; a Magyar Népköztársaság htm» védelmi minisztere," Ä Magyar Szabadság;* harcos Szövetség részvéftávirata ‘.í Magyar Szabadságharcos SnSmdS* ség Tolbuchin marsa ti halála alkatm*» hót részvét» úviratot küldött Tiskos! nagykövethez. A részvét táviratban M magyar szabadságharcosok őszinte részvétüket és mély fájdalmukat feje. zik ki, s ugyanakkor megígérik, hogy/ a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg vé­re árán megszerzett .szabadságunkat megvédik az imperialista bérencekkel szemben. „Odaadó . ragaszkodással a hagy Szovjetunió iránt, még' szoro­sabbra fog juk a békéi óbor egységét és szilárdan állunk a béke védelmében“ — mond in a távirat. Még miBidlg iseisi sikerült a reakció k or silány a! ab í t ása F ra ti eiaor szágba n A francia dolgozók folytatják harcukat, a demokratikus egységkormány megalakításáért A moszkvai vádió párisi jelentése beszámolt arról, hogy a különböző politikái pártok és csoportok képvi­selőivel folytatott hosszú tárgyalá­sok után Mor-h kénytelen volt le­mondani a kormányalakításról. Moeh nnpról-napra ki jelentette az újság­írók előtt, hogy ..ma megalakítom a kormányt, bármibe kerül is", de hiába. Kedd reggeli párisi jelentés beszá­mol arról, hogy Vincent Aurrol fcös- i'ársasági elnök Moeh lemondása folytán még hétfőn este újra kezdte ‘árgyalásait. Először Séhumnn volt kültlgyminisztert fogadta, kedden, ‘<rErel pedig Bidault volt íniniszter- -’nök fogadásával kezdte tárgya Iá- mit. A köz,társasági elnök most va’ó- -.-.íníllng az MRÍ* pgvife tagját bízza o'" a kormán—iKkífássnl. Moeh kísérletinek csődje a francia tömegek tiltakozásának tudható be, amelvnok nyomása, alól még a kor­mány tagjai som tudták kivonni ma­gukat. Amint ezt Thorex tíz nappal ezelőtt kijelentette: a francia mun­kásosztály Moeh jelölését valóságos kihívásnak tekintette. A francia tömegek mozgalma a demokratikus egységkormány meg­alakításáért tovább folytatódik. Hétfőn a délkelet franciaországi Oyomnaxban és Uimans-ban több- ezer dolgozó figyelmeztető sztrájkot, kezdett, béremelést és demokratikus kormány megalakítását követelve. Folytatják sztrájkjukat a párisi köz- tisztasági alkalmazottak i«. Rendü­letlenül folytatja bérharcát Oandry- t»an hétezer texlütnunkás, szirálkol ónk a ChenardAVatker autógyár dolgozói ér n rein'd üveggyár mun­kásai. va'amint a Oard-moe-re déli -;ész->n röo'zo-t.or hárivás’ Ezenkívül munkabeszüntetésre kerü’t sor úgy­szólván az ország minden nagyobb Ipartelepén. A dolgozók mindenül t követelik at egységkormány megalakítását és a bérek rendezését. A francia köztársasági elnök leg­utóbb a radikális Honé Mayort, a francia nagytőke jelöltjét kérte fel az új kormány megalakítására. Iloné Mnyer 1947 novemberétől 1948 júliusáig pcnzügyminiszler volt. az ö .minisztersége alatt két ízben is leértékelték a frankot, ami rendkí­vül népszerűtlenné tette a nép szé­les rétegéiben, Mayer szerdán dél­ben hd végleges választ a köztársa­sági' elnöknek. Politikai megfigyelők szerint a válság most holtponton van. A mes­terkedések a tömegeknek egyre erő­sebb rilennl'a-aha ütközik. A tömegeit demokratikus egység- kormány mega’akítását követelik a Kommunista Pért részt ételével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom