Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-07 / 207. szám

mt> PZHPTBMBER 7 N Ä P L 0 3 A gjéflliik elsők akamak lenatl a begyűjtési ■ A pártszervezet és a DÉFOSZ példamutató, jó munkájával eddi" 138 százalékot teljesítettek * 3 Sárguló kukoricatáblák közt ka­nyargó dülőúton bukdácsol a mo­torkerékpár és mögötte hatalmas Porfelhő nehezedik a napszítta nö- v&)yzetre. Az akácássa 1 rejtett vójgy hirtelen tárul elénk és a for­góban üres szekerek haladnak az j-SV házsoros faluvégen hazafelé. A Kocsiderékban üres zsákok hever­jek., Pár órával előbb még feszült bennük a gabona, amit délelőtt ön- tpztek a vagonba. A szemközti dombnak futó házsor elvezet a szö­vetkezetig, ahol- a koradélutáni nyárutóban árnyékkereső embereket bálunk. , Beszélgetitek. Szó esik a várható Kukoricatermésről, a szőlő éréséről, jóáárt, mint a nap legérdekesebb, léniájáról, a begyűjtésről. Nemcsak teszik ezt, hanem amióta a ké- Vt'k Osztagba kerültek, azóta r,füc.s olyan öt cg cs fiatal, nki úton-útfélen ne arról beszélne, ?°Sy „Nekünk is az elsők »űzött lenni...” A cséplés megkez- n^se óta a párttitkár, Krum Mátyás Mars ott volt mindenütt, ahol a *®P elment, és míg a másik faluban *o.t eséplési ellenőr, addig a 13 tagú Pártszervezet minden egyes tagja és * DÉFOSZ vezetői, Füzes Jánossal JbnJárták a begyűjtéssel és a fel- ’!|dgosító munkával. így, — a beszéd fonalát követve, feltárul előttüpk Gvód kisközség ?rca a begyűjtés sikeréért A gyó- ,lak tnegállták a sarat. Az elmúlt . ten 138 százalékban teljesítette °gész község a begyűjtést. 7~ Hogy csináltuk? — tűnődik el , kérdésen Krum elvtárs. — Hirte- ‘-n nem is tudnám elmondani... * .Igaz, hogy a pártszervezetünk -nden egyes tagja, de a DÉFOSZ, * MNDSZ és a íöldmívesszövetko- -éj“ tagsága is elmondta mindenkt­t'nt ’ bogy a begyűjtés hazafias kö- fizetség azért a sok min- •fiért, amit a munkásostálytól, a arttój kaptunk. . Az emberek megértették ezt, r'M is kellett nagyon magyarázni eS.vre másra c*Qttakoslak a versenyhez > már több, mint harmincán ál- b bk egymással egyéni verseny­hi • ■ • Én magom is 130 százalék- új1 odtam be és azon felül 323 ki- bobodon C vételi jegyre. A mi „.jakban 511 gazdának van beszol­* Itatása, ebből negyvenötén túl- 11 ’hitették a kötelezettséget. ^ Otti véletlen tehát, hogy Gyódon » yü.jtés ilyen szép eredményt hiszen a község gazdája, a i J^zervezet példát mutatott. )er, Hgy éreztük, hogy a mi köíe- Sünk a példamutatás — szólal Hálós József elvtnrs, a szövet- f05"‘ ügyvezető. — Nekem csak há- sen! holdam van, de kihívtam ver- r]5l/’:'e Perl Antal elvtársat, aki- tMp 7 holdja van és a ICO kilós kö- tségemet 10 mázsa 27 kilóval ■^‘tettem, 1027 százalékban... ■.''-Versenyben áll az egész falu, alk t 'oft felém a páHíftkár. — Az °tinány és az új kenyér ünnepén » I# ■ ,J^4re a fehérgárdiv ók és »árg : ^JGnceik elleni Mandzsu bestidk Előadások 5, 7, » Arakor. y ués, humoros vígjáték Csssk zs pöpfö ae tudS®5 dósok kezdem: fi és 8 órakor * & ITlc VA,’^ *z elfrnWtget ós a nói szí- győzték Égi sásékor _ '^Veuemi filoadáMk kMi»*" IB 6 és a árakor. i t «msbbbssmbbb* elfogadtuk a mekényesiek felhívá­sát, régen volt falunkban olyan ün­nepi hangulat..., álltuk is a szavunkat. De versenyen vagyunk még a kör­jegyzőségi székhellyel, Keszü. köz­séggel is. — MI vezetünk -r jegyzi meg Valaki és egy perére szóilanná válik a kis csoport. Aztán visszaemlékez­nek a 'kenyérjegy eltörlésére! — Akkor láttuk igazán, hogy mennyire segíti a dolgozó népet a kormány és ha nem egy, hanem két géppel csépelünk, akkor mi már ré­gen elfelejtjük a begyűjtést. De így is igyekeztünk, hiszen csak a múlt szombaton fejeztük be a cséplést. A héten még fokozzuk az ütemet, mert első akarunk lenni a megyében... Ezt úgy mondta, olyan határo­zottsággal Krum elvtárs, hogy ab­ban benne volt az egész falu ke­mény elhatározása. És az eddigi eredmény mutatja, hegy ez nemcsak elhangzott szó marad, hanem meg is valósítják. A gyó'diaknak nincs kövesútjuk, nincs villany a faluban, csak tele­fon kapcsolja össze őket a külvilág­gal. De a pártszervezet jól dolgo­zik, vannak jó népnevelők,' férfiak, asszonyok, ifjak, • akik elmondják mindenkinek, hogy az 5 éves terv nekik is meghozza az új utat, sőt a villanyt már a jövő héten beve­zetik a 3 éves terv ajándékaként. A Farkas-dombról már idelátszik az új .villanyoszlopok hosszú sora. A kis csoportból az oszlopok felé mutatnak és csak annyit monda­nak: — Érdemes volt versenyezni... Prsvífz Lajos Negyvenöltagú társulata .esz az államosított pécsi szíaházoak Értekezletet tartottak a népnöve- lóMigyi minisztériumban a. színházak államosításával kapcsolatban. Az ér­tekezleten a minisztérium képviselő­in kívül részt veitek az MDP várost és megyei propagandaosztályának vezetői és a vidéki városok kulturá­lis vezetői. Az értekezleten úgy ha­tároztak. hogy a nagyobb városok színi kerületi székhelyek lettek. Ezek közé tartozik Pécs is. Hét társulatát szerveztek meg az ország különböző vidékeire és ezek államosított szín­házban játszanak. Pécsre vonatkozó­lag zárolták a színház hiteleit és az új szezonban állami rendszerű költ­ségvetésben gondoskodtak a teljes anyagi fedezetről. A Színészek névsorát az új szín­igazgatóknak kiadták már, akik az­tán összeültek és részleteiben i- megtárgyalták az új évad erőivé máit. Az új vezetés új alapokat, fe­gyelmezettebb színházat jelent. Az értekezlet foglalkozott a közönség- szervezés kérdésével is, amelyet, a Párt támogatásával fognak végre hajtani. A dologi kiadások, az 1; let karbantartásának költségei, to­vábbra is a törvényhatóságot terhe­lik. de ezenkívül semmiféle szubven­ciót nem fizetnek. A pécsi, társulat a műszaki sz*- mélyzettol együtt, negyvenöt főből fog állani. Ezen a kereten belül két komplett gárda működik majd. Egyik tájszínházként járja állandóan a vi­déket. míg a másik együttes a város színházában játszik. Szegeden megszűnik az -operatár­sulat és helyette operastaggionc jár­ja az ország nagyobb városait. A stággione tagjait részben a szegedi opera eddigi együtteséből, részben Budapestről válogatták össze. A társulatok meghatározott mű­sorral játszanak s így nőm fordíthat elő. hogy egészen nívót!,an darabok­kal ..szolgálják'1 egyes szíri igazgatók a szocialista kultúrát. Az új szezon elé úgy a bennfentesek, mint a szín­házba járó közönség, nagy érdek'ö- désscl tekintenek. AKIK MI fi, ÉR TE TTÉK RÁKOSI ELVTÁRS TANÍTÁSÁT Mikor kezébe került az újság és meglátta az első oldalon a címet, ösz- szeránco’ta homlokál. Végiggondolta az elmúlt hónapokat. A reggelekéi, amikor nehezen.álltak neki a ntunká. nak dolgozó társai. Eszébe jutott, hogy a termelés kérdéseiről atig-alig beszéltek reggeli zés közben, annál in­kább napirenden, volt a futball és sok más nnpj esemény. Néni azért, mintha sportról és sok egyébről nem kellene beszélni. Errő] is kell. De azért főbb szó eshetett volna a termelésről Is. Néha furcsállotta a dolgot, sokszor sajátmagát is elkapafta a tere-feréve! és a hosszúranyult reggeli sokszor jócskán belenyúlt a. munkaidőbe. — IdlIóíríitK az hiiit— korholla magát gondolatban. Most, mikor öiá. púnknak dolgozunk., most lazsálunk? És eszébe jutott 0 tőkés hajcsárosko- dúsa. aki pár perces cígarcttapödrésérl is kirúgással fenyegette. A párttitkár pedig csak annyit mondott Eondorosi Istvánnak, aki igazán sokat lógott. — Szaktárs. gondolja meg a dolgot, helyes ez így? Egy szóval se mondta, hogy kirű- com, sőt jóindulatúan tanította. És mégse látta világosan dolgozó társai­nak egy része a két világ közötti kii lönbségct. Napirenden voltak a késé. »ek. a munkaidőnek nem teljes kidol­gozása és a sok beleg”, akiről maga is tudta, hogy semmi bajuk. De. ennek ellenére elhallgatta. — mfiiluszfoít’im ? Isren t — To vábbolvasta az újságot és soronként világosodott meg előtte, amit régóta érzett, de még senkisem öntötte sza vakba gondolatait. Most itt az újság és olvassa az úímutatást. azt, amiért ő is harcolt: a többternieléscrt a mtin- kafrgye'em megszilárdításáért. Esz.élze jutott a nap, mikor az él- munkásjelvénnyc! heraérf. A felesége büszke tekintetére, amiben benne volt _ a jövőben még jobban kell dol­goznod. hogy példát, mutass a többiek­nek Érezte ezt maga is. A munkában nem is volt hiba, teljesítette a kötele­zettségét még jobban, mint azelőtt, de mindaz, amit az újságban olvasott, új feladatokat (ár elébe., _A jövőben másképpen - lesz — még jobban meg kell fogni a dolog végét. Letette az. újságot. Eloltotta a vil­lanyt és pihenni fért. Heggel megint együtt volt do'gdzó társaival, akik szerették, mert Kom­munista a javából, azok közül való, akt példát mutatott valamennyiök- nek. Első élmunkása a gyárnak. Nézték és figyelték őt azelőtt is. Látták, ahogy ott állt a korongos asztal mellett és félmeztelenre vet­kőzve izzadó homlokkal dolgozik. A normát hétről-hétre átlagosan 350 százalékra teljesítette. Nem azért, hogy pénteken a fizetési tagakban több legyen. Érezte, hogy a mun­kát nem csak azért végzi, de vilá­gosan nem tudta szavakba önteni, hogy mi az, ami sarkallja. LóJtáJi. ;• boffj1 piirtmnnklli végzett, figyelték szavait, amint dolgozó társainak magyarázott, de gyökeres fordulat munkájában, magatartásában Rákosi elvtárs be­széde óta következett be. Most már nem hagyta szó nélkül a iógáskk, kérdését. Hozzászólt a problémához cs ezután történt, hogy az üzemi gyűlés után elhatározták: — Nekünk kell példát mutatnunk, nekünk kommunistáknak. — És ez nemcsak kimondott szó volt. Az­előtt azt mondogatták, hogy —majd behozzuk. Most azonban a reggeli és ebédidő már nem nyúlik bele a munkaidőbe és sűrűn hangzik fel beszélgetés közben „nekünk keil példát mutatni, kommunistáknak a munkafegyelemben és a termelés­ben.” Példát is, mutattak. A Zsolnajluin megszűnt a ló­gás, a termelés qme’kedlk. Rótflug Gyula elvtárs pedig, aki eddig is példát mutatott, boldog, hogy elv­társaiban ugyanolyan változást idé­zett elő Kákósi elvtárs tanítása mint őbenne. (Kászon) Három fióküzletei' létesít Hohácson a pécsi államosított húsüzem A pécsi államosított húsüzem, ami­óta új munkásvezelőt kapóit, hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az állnnó zavarokkal küzdő üzemből, szilárd alapokon nyugvó üzem . lett. Ma már a háziasszonyok is elismerik, hogy a húsüzem dolgoz,ói jó munkál végeznek, hiszen mindenféle hentes­árut korlátlan mennyiségben és kiib- gáslalan minőségben lehet kapni. Va­lóban jó munkájuknak elismerése­ként a húsipari központ a pécsi hús­üzeme! azzál a feladattal hízta m;g, hogy Mohácson három fióküzletet ál­lítsanak fel a mohácsi dolgozók ellá­tására. libben az ügyben Csásiár elv- társ, vállalatvezető elmondotta, hogy szeptember 15-én már megnyitnak Mo. hácson az, új fióküzletek. A fióküzle­teken kívül egy állandó lerakat is lesz, ahol tárolni fogják a töltelék és húsféléket. Elmondotta továbbá azt is, hogy a vágásokat Mohácson vég­zik, a töltelékeket ellenben a pécsi üzemben fogják gyártani és innét vi­szik a mohácsi fióküzletekbe. A bárom fióküzlet felállításával Mo hácson is megoldódik a dolgozók hús­ellátásának problémája. ’’Hanys! sHalfeßrs iskolák úi igszratói \ közoktatásügyi minisztérium .fai József dinnyeberki tanítót 1.1 .íkkösd-Megyefára, Pichler István mogyarbólyi tanítót Villányba. Re­mény Ferenc karászi tanítót Mu- gyaregregyre, Csizi Kálmánt U.i- petrére, Bartos Józsefet Sellyére, Fülöp Jenőt Vókányba, Horváto- vics Györgyöt Szederkénybe, Szántó Lajost Dun.nszckcsőre, Győrfi Jánost Egyházaskozárra, Bernits Ferencet Siklósra nevezte ki általános isko­lai igazgatónak. Árusítson a piacokon is tejet a Dél sajt V Ismeretes, hogy a/ Őstermelő csak a Délsajt NV-nak adhatja et a tejet csak az hozhatja forgalomba. Tejet bőséges mennyiségben lehet kopni a Dét-ajt NV fióküzleteiben. Azonban felhívjuk a Défsajt NV vé- ze(ösé;iét ígéret ének betartására. Azt ígérték, hegy a jpiacókpn árusítóhe­lyeket állítanak fel. Különösen fon­tos ez j gyárvárosi és az Irányi Dá- niel-ícr: piacon. mert tudvalévő, hogy azokon u helyeken, ahol a dol­gozók iöbb-égc lakik, nincs fiókja * Bélsajt NVmek ca így a háziasszo­nyok kénytelenek a tej beszerzése miatt a belváros közepéig bejönni. Reméljük, hogy a közeli napokban nemcsak a Széchenyi-téri leicttárdá- ban, hanem a gyárvárod piacon is mérni fogják mindannyiunk fontos táplálékát, a tejet. NAGY ILONKÁT BEÍRATTÁK 4 KÖZGAZDASÁGI LEÁNYGIMNÁZIUMBA X Pél hat felé jár az idő. Az igazgatói irodából gépkópogás hallatszik. Kü'ön- ben csend van. A beiratkozások jóré­sze már megtöríént. ötvenkét hal­ványzöld-lapu iskolai bizonyítvány fek­szik ez asztalon. Nevek: Werdeckcr Etel. Megnézzük a' fo'vételi .lapot is. Magyarszéki ólmunkás lánya, Halász Anna, apja földműves. Testvéreinek száma: Tehát öten vannak otthon, de Anna tanulni jön Pécsre. És így lehet folytatni végig. Dolgozó parasztok és munkások gyermekei kerüllek az állami közgazdasági /leánygimnáziumba is. De mellettük találunk tisztviselő és műsza­ki értelmiségi gyermekeket is. Ujj tanulóit I új típusú iskolában — mondja Achátz Imre, az igazgató. — Es^a nevelők is új ólon akarnak haladni, a* szocialista nevelés útján. Beszélgetünk az új iskoláról, ame­lyet a kereskedelmi középiskolából szer­vezlek át. Elmaradt tantárgyairól s ar­ról, amivel bővült a tananyag. Politi­kai gazdaságlant tanulnak, filozófiát, mely a történelmi materializmussal is­merteti meg ökot, közigazgatási és jo­gi isms:reick, gyakorló iroda: ezek az új tantárgyak. Több órával bővül a természettudományok ismereteinek órá­ja is, hogy amint a társadalomtudo­mányban megismerkednek az objektív törvényszerűségekkel, éppúgy megis­merjék az. objektiv valóságot a termé­szettudományok terén is a fiatalok. — S tőlünk kerülnek majd ki a jövő vállalatvezetői, a népboltok, nemzeti vára'.aiok vezető emberei. Ezekre a nem kis feladatokra készítjük elő leg­jobb tudásunk szerint az Ifjúságot, hogy valóra váltsa azokat a reménye­ket, amelyeket hozzájuk füzünk, hogy bebizonyíthassák, érdemes volt áldoza­tot hozni értük. Most nézzük meg az új iskola egyik tanulóját, Nagy Ilonát. I Ittajjlütli-u. 'V.. I S°^ab:a,iC,Ú' I ...... __ I mala 11 ház. Hó­iu l nz udvarban, sok virág melleit nyí­lik a tiszta, fehéríüggönyös ajtó. Nincs rajta névjegy, de az előszoba, ahová benyitunk, barátságos, rendes. Nagy Lajos elvtárs jön elénk. Bevezet a szo­bába. Nagyné varr, Ilonka könyvből néz föl. itt Van a nagynéni is, beszél­gettek. Végtelen kedves békességet su- gároz ez az otthon. Egy sörgyári gé­pész otthona. Emellett az aszta! mellett ültek ak­kor is, amikor a „családi tanács”, el­határozta, hogy Ilonka tovább fanul. Bár nagy gond a bátyja taníttatása is, de most már könnyít az állam, a fiú is kap tanulmányi-segélyt, Ilonka is. Menni fog n dolog. Az ismertető füzet fölött összehajolt az édesanya, apa és Ilonka barnahajú feje. Átlapozták rend­re szépen. Aztán megállapodtak, hogy közgazdasági gimnáziumba lesz a bc- rralkozás., — Így mehetek akár egy szép nagy Népboltba is. vagy vállalatvezetőnek, vagy tizembe ... — mondja Ilonka és i szemén látni, hogy vonul fc! benne gondolatban, amiről beszél. Nagy elvtársék arról beszélnek, hogy mennyivel könnyebb most taníttatni a gyerekeket. A fiam kap 70, Ilona 40 forint segélyt. Ez éppen elég ahhoz, hogy is­kolaszereket, meg ami szükséges a ta­nú álhoz, megvegyük. Elmondja Nagy elvtárs, hogy azelőtt h.etenkint kéréséit 24—26 pengőt és a fiáért havi fizetni. Í0 pengő 'tandíjat kellett .Vatty pénz volt az. Sokat küz- ködtünk, hogy ta­nulni tudjon. — De Nagy elv­társban benne volt az akarat és benne maradt a vágy, ö is szeretett volna ta­nulni, de nem lehetett. A nagydobszai uradalom bognürmestere nem tudta fi­át kollégiumba adni. Nem tellett arra. Ürüllek, ha éltek. — A kollégiumokba nem a miíajtártk került akkor — szól közbe a nagynéni is. És mit mond Ilonka? — Én tudom mit jelent ez a segély. Ezt nem mindenki kapja, csak azok, akik jól tanulnak és szükségük van rá. Mi kapjuk, akiknek az édesapjuk munkás, dolgozó ember. Es én nagyon, nagyon fogok tanulni, hogy ne, legyek érdemtelen erre a segítségre. Komoly kis ember Nagy Ilona. Nem fogunk csalódni benne. L. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom