Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

IJ>49 SZEPTEMBER 2-1 NÄPIiO •* Rossz vállalatvezetői beszámoló, eredménytelen termelési értekezlet a Kekszmíinél üzemeink dolgozói termelési crtc közieteken tárgyalják meg, hogyan lehet hároméves tervünket sikeresen teljesíteni és ezzel biztos alapot te romteni az ötéves terv elindításá­hoz. Valamennyi értekezlet egyúttal válasz a népi demokrácia megdön­tésére szövetkezett nemzetközi gaz emberek gyilkos terveire. A munkás ság válasza, amely keményen és félreérthetetlenül mondja meg ellen­ségeinknek: n dolgozók, ebben az országban saját jövőjüket építik ebben az építésben készek bármi Igen áldozatra cs erőfeszítésre is, országukat úgy akarják megerősi teni, bogy az imperialisták és fa siszta. ügynökeik még próbálkozni se merjenek megdöntésével. A Kokszmwveknél is ilyen érle kezletro készült a munkásság. Fel akarták kutatni a termelésben és tmi n kaf egy cl e mben ointatkezá hibák okait és azt, hogy melyik üzemrészben, hol vannak olyan rejlett tartalékok még, amelyeket a hároinévps terv túlteljesítésére fel kell még használ­ni. A munkások készültek, de a veze­tőség nem. A vállalatvezető össze­írta az üzemben található összes hi­fiit, hogy ,.majd megmutatja a mun­kásoknak, hol van a kutya elásva". Kollár elvtárs UB titkár szerint ez azért is jó, mert erre. sokan fel­szólalnak, mert senki sem fogja hagyni, hogy a hibák rajta szárad­janak. Ilyen „előkészítés“ után tartották meg az értekezletet- Toller elvtárs vállalatvezetői beszámolója lett vol­na az, ami megindítja a termelési hibák ée lehetőségek körüli vitát és »lapot nä ahhoz, hogy az üzemrészeket képviselő •munkások megállapítsák: hol meny nyivel tudják javítani mit tudnak vállalni terv teljesítése érdekében. De ez 1 ' 1 '---~.?e. a termelést, a hároméves a beszámoló egészen más irányt adott az értekezletnek, nem fokozta, ha­nem rombolta a munkások munka- pcdVct. Az értekezletnek a hároméves terv túltejesítését kellett volna szolgál­nia, de nem ez volt az eredménye, mert a vállalatvezető, aki ellen jog­gal merült, fel az a vád, hogy rossz példát mutat a munkások előtt, ez­úttal ismét nem találta meg azt a hangot, amellyel a munkásokhoz kel­lett volna szólni, s így az üzem to­vábbi munkájában döntő jelentőségű értekezlet szinte teljesen eredmény­telenné vált. Ez történt az értekezleten: Benoze elvtárs, az üzemi párttit­kár elmondta megnyitóbeszédét. Meg­világította a munkásság előtt, álló hatalmas feladatokat és felhívta őket I ezeknek a. felada'oknak maradékta­lan teljesítésére, hogy ezzel bebizo­nyítsák: a pécsi Kokszművek dolgo­zói sem maradnak cl az ország más üzemei mögött. Ezután Toller elvtárs, a vállalat- vezető '<• el beszámolóját és úgv ölm ez nem termelési bcs; hátiéin vádirat lenné a feszülten figyelő, sűrű cigaretta­füst mögött foketélö kormos ínun- kásarcok felé. Pedig itt nem a mun­kásokat kellene vádolni — ha már szó lehet ilyesmiről — hanem a vál­lalatvezetőt, mert ö a felelős üze­méért. A „vádirat“ felolvasása megtette a hatását. Mély csend ülte meg a füs­tös termet, majd Schmidt József kért szót és elismerte, hogy az iro­dában valóban vannak hibák, de annak csak az az oka. hogy a ren- cleletekk.pl nem foglalkozik külön egy ,ember. Jámbor Károly * viszont arról beszélt, hogy az egész üzem­ben baj van a munkafegyelemmel és ha azt kommunista pé’damutatás- sal ki nem javítják, abból nagy baj lesz. A többi felszólalás is a beszámoló rossz hangulatát ölti magára. Simek főportás szerint minden baj oka a' vállalatvezetőség. Zsagár elvtárs: „fin nem veszem észre, hogy lazulna a munkafegyelem, a mi brigádunk teljesíti kötelességét!“ Hamcrli Jenő szerint az a baj, hogy az írásbeli jelentéseket nem olvassa cl a. veze­tőség. Bottlik elvtárs arról beszél, hogy ő sokáig volt ugyan beteg, de mikor egészséges .volt. akkor lelki­ismeretesen dolgozott. A felszólalók hosszú sora nem tett mást, csak a »libákat kereste és a hibák okát persze mindig mái ban találta meg. Az üzemről sötét képet festő be­számoló így rontotta el a munkások kedvét. Pedig a Kokszmüvekben nemcsak hibák vannak. Komoly, milliós megtakarítást jelentő újítást vezettek be, országos jelentőségű és eredménnyel biztató kísérletek foly­nak, új üzemrészek épültek és ré­gieket újítottak fel. s az elavult üzemrészekből is kihozták a mun­kások a lehető legnagyobb teljesít­ményt. Ezért történt, hogy ha Arnold elv­társ a kemencéről nem jelenti be, hogy a Szegedi-brigád az 5 százalé­kos kiesés 3 százalékra való csök­kentését vállalja és ha Kovács elv- társ nem vállalta volna brigádja nevében a f egy el mézet cn ségnek és az indokolatlan mulasztásoknak teljes kiküszöbölését, akkor az egész há­romórás értekezlet éélját vesztette volna. Mert a termelési értekezlet célja nem az. hogy ott a vezetők a munkásokat okolják a hibákért, ha­nem az, hogy az eredményeket tuda­tosítsa, a hibákat és az üzem fejő­désére felhasználható lehetőségeket egybevetve megállapítsa: hogyan tudja az üzem teljesíteni a három­éves tervet, milyen erőkkel indulhat az ötéves tervnek. A termelési érte­kezlet lelkesítsen, adjon még több erőt a munkákra, úgy válaszoljon az ellenünk törő aljas kémbandának, erősítse az országot az imperialisták ellen. A MESZHART bányászai behozták a. lemaradást 3 szeptemberi átlaguk már 109*4 százalék A Ateszhart Szénbányák minkavcr- senyének állása szeptember 21-cn. 1. Mccsckszabo-cs 102.7 százalék, 2.. Pécsbányatclcp 98.0 százalék, 3. Vasas 98.6 százalék. Havi átlag 100.4 százalék. Az eredményre minden bánya dol­gozója csilléstől az igazgatóig egya. ránt büszke. Nem volt hiábavaló a meesekszabólesi értekezlet, nem lelt pusziéba hullott szó Rákosi elv. ars szava, a pécsi bányászok megfogadlak, és nirgmuta'.ták, hogy öntudatos dől. gezók, hogy megér el ék, mit je'eni számukra, az egész nép közössege száméra a lemaradás, lelkes munkával morzsolják le a lemaradást, fokozzák a termelékenységet és ezzel válaszol­nak a Rajk.bandának. A veraeciyon belül M:csckszabol?s jár az élen 102.7 százalékkal, "úgy Iá.:, szik, valóra váltják fogadalmuka:, amit a vándorzászló átadásakor tet- tek, hogy a vándorzászló; csak .köl­csön adják, de a következő hónap­ban megim csak Mecsckszabolcs akar­ja elvinni. A lemaradt vasasiak isié!, zárkóztak és erősen megközelít«; ék Pécsbányát. Most Széchenyi- és And- rás.aknán a sor, hogy ne adják ki egykönnyen kezükből a zászlót, ami: jó munkáival megszerezlek, sőt mini az áladó ünnepélyen mond ák, minden áron meg is akarnak tartani. Fiókokat állít fel a Délsajt NV a munkáslakta területeken Sok panasz érkezett hozzánk az utób- hogy kevés gépkocsi állt a rendelkezé­'iuxkk., .. ...nutu-m • APOLLO 28-áifií A hazafi és áruló testvér gyil­kos küzdelme a háború forgatagában. Két át Előadások: 5, 7, 9 órakor. U RÁ KI A 28-áisi\ yí Egy hős partizőnnö története. ä) m Ä m ii t/á\ Főszereplő Tafjana Lenníkova E'őadósok 6 és 0 órakor. I jffiP & & li 25~ái $ fej Az önfeláldozás, hősiesség ÍÍIm]C' IMI 1 Veszélyes »izeken £j , Szereplők: Kodocsnikov, Kellnktna. és Romanov, • Előadások 0 és 8 órakor E A bérletek váltóra'!,inul ér­vényben vannak, korlátozás nélkül. __ ( bi időben a munkásiakla területekről, ahol nem lehet tejet kapni azóta, ami­óta rendelet tiltja el az őstermelőt. a tej behozatalától. A tejért be kell jön­ni a belvárosba, mert a külterületeken nincsen fióküzlete a Délsajt Nemzeti Vállalatnak. Erre a hiányosságra egy alkalommal már felhívtuk a Délsajt NV figyelmét. Most újból kérdést intéz­tünk hozzájuk és azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy néhány nap múl­va minden munkáslakta területen új fióküzleteket nyilának, ahol bőséges mennyiségben lehet majd mindenféle tejterméket kapni. Ezzel újabb gondok­tól szabadulnak meg a munkásiakla te­rületek háziasszonyai. Azt is megtud­tuk a Désajt NV vezetőségétől, hogy rövid időn belül kiküszöböli azt, hogy a tej a déli órákban kerüljön ki az el­árusító helyre. Eddig az volt a hiba, k<XX>:»OOr.X*XX>a200CXX>0^^ OOOO Megjelent füzet formájában Vádirat Kajk László éi társai elleni bűnügyiben I’árlunk minden tagjának, minden dot- gozúnak ismernie kell a hazaáruió trockisla ká in ban íia elleni vádiratot, amely lerántja nz álarcot dolgozó né­pünk e legveszedelmesebb, lcgalja- sabb ellenségeiről. Olvassuk! /smerlensük! Terjesszük! 24 oldal ára 20 fillér. Kapható az M.DP szervezetekben, íömegszeoczetekben, . Szikra-bizomá­nyosoknál ás könyv kereskedésekben. Kiadja a miniszterelnökség sajtó j? 8 osztálya. •x«x.oo>oa»wxrjoctiZjcooouocicvxooooo(jxjoaiXíKooo sükre, ezért újabb jármüveket állíta­nak be, hogy a tejet már a kora reg­geli órákban is ki tudják szállítani a rendeltetési helyére. Határozott ígére­tet kaptunk arra vonatkozólag, hogy a Délsaj; NV vezetősége mindent elkö­vet a dolgozók igényeinek minden te­kintetben való’ kielégítésére. ss Rt&ji8c-bamd!úr&S Hálái «z árulókra kos Sándor és Jakab Imre eb-tár­sak egyéni versenyt kezdeménye-:, tele. Ez a mi válaszunk cs az. hogy műhelyünk az üzemi versenyben a S. helyről a másodikra ugrott. Mi munkások igu söpörjük cl az elle­nünk irányuló kísérleteket, de kö­veteljük, hogy az árulók is'liinje­nek el a fölei színéről. Követeljük, hogy halállal bűnhődjenek az áru­lók, nehogy mégegyszer megpróbál­ják a mi országunkat megtámadni. Toka István bőrgyári munkáJ A Bőrgyár feherbirkás műhelyé­ben tegnap háromszög ülést tartot­tunk. Meg akartuk beszélni, hogy milyen választ adjunk az imperia­lista ügynököknek a népi demo­krácia ellen elkövetett bűn cselek­ményeire. Kevés ezekkel az aljas kémekkel szemben a megvetés cs gyűlölet. Tettekre van szükség. Övári Ferenc elvtárs megtalálta a helyes tettet: javasolta, hogy a ml krómcserző műhelyünk hívja ver­senyre a boxos krómeserzőt. Lihgl László elvtárs bejelentette, hogy Horváth Lajos, Bognár János, Ba- . Pusztuljanak a hitvány gpzrmbcrek A leleplezett aljas kémcsopor! val­lomásai hatalmas felháborodást vá'- io'tak ki ag üzemben, iviegdöbbenés- sel hallgattuk az öreg rzak'ársakat. akik részletesen elmondták azt, amit Sza'ni András olyan cinikusan vallolt, hogy it', a Sopisnában kezdte pisz­kos munkáját, az itteni kommunis­táknak okozta először a vesztét, az itteni munkások között fSzf? a besú­gó és áru’ó gyalázatos meserségét. Megtalálta méltó bűntársait és mosí már együtt nemcsak egy gyár mun­Mi városházi dolgozók • az egész ország népével egyidöben röpgyűié- sen tárgyaltuk meg Rajk és bűn­társainak aljas merényletét. Izzó gyűlölettel fordulunk azok ellen a fenevadak ellen, akik mind­azt meg akarták semmisíteni, amiért OVrvnl-nt ---------- ’ ká sái, honem az egész ország dolgo­zói ellen törtek, az. egész, népet «kar­fák megtámadni és szeretett vezérün­kéi Rákosi elvfárea', a Párt legjobb­jaival együtt legyilkolni. Követeljük, hogy ezeknek a hit­vány gazembereknek, akik a juharát álarcában jártak közöttünk és köz­ben cetünkre törlek, legyen ugyanaz a sorsuk, miir amit ők szántak ne­künk: ítéljék őke! halálra! GAD0 ISTVÁN a Sópian-a-gyárj SZÍT nevében. Vesszenek a bitangok a nap nem múló hálával tartozunk és sze­retettel adózunk. Tito és banditái rémuralmát akarták Magyarországra is kiterjeszteni. Mi szellemi dolgozók a magunk helyén is jobb munkával válaszo­lunk az aljas tervekre és azt kí­vánjuk: vesszenek a bitang árulók, érje utol őket megérdemelt bünte­tésük, a kötél, hogy mi nyugodtan építhessük tovább országunkat. Kiss Károly városi tisztviselő „Köszönjük nagv Pártunknak és forrón szeretett Yczérünknck, Rákosi elvtársnak'4 A Mechanikai Hordógyár dolgozói az alábbi határozatot hozták: ,Köszönjük szeretett vezérünk­crőnket összevetve küzdünk: államát. Imperialista megbízóik utasítására el akarták tántorítani népünket a nagv Szovjetuniótól, a világ dolgozóinak bölcs vezérétől, Sztálin elvtárstól, akinek soha el nek, Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy az orvgyilkos kémbandát le­leplezte, mielőtt tervét végrehajt­hatta volna. Követeljük, hogy a nép bírósága juttassa oda.' őket, ahova ők bennünket akartak jut­tatni: ítélje halálra őket! Mi dolgo­zók pedig megfogadjuk, hogy még fokozottabban, még jobban fogunk- dolgozni, hogy a békclábort ezzel is erősítsük és elvegyük a kedvét a Rajkhoz hasonló hazaárulóknak az ellenünk törő aljas tervektől." Az Egyenruházati és Felszerelési Nemzeti Vállalat dolgozói levelet intéztek Rákosi elvtárshoz: „Mi, az Egyenruházati és Felsze­relési Vállalat pécsi dolgozói — ír­ják — üzemi gyűlésünkön legmele­gebb hálánkat fejezzük ki Rákosi elvtársnak a Rajk-banda leleplezé­séért és követeljük számukra a leg­súlyosabb megtorlást, a halálbün­tetést. Egyidejűleg ígérjük, hogy fokozott munkateljesítménnyel vála­szolunk az összeesküvésre és biz­tosítjuk Rákosi elvtársat legtelje­sebb hűségünkről és legőszintébb szeretetteljes ragaszkodásunkról.” A Pécsi Üveg- és Porcellánérté- kesitő NV dolgozói a következő ha­tározatot hozták: cializmusért, addig Rajk és a többi aljas áruló tönkre akarta tenni or­szágunkat és harctérré akarta vál­toztatni hazánkat. Köszönjük Pár­tunknak és bölcs vezetőnknek, Rá­kosi Mátyás elvtársnak az ébersé­get, amellyel megmentették a ma­gyar dolgozó népet és megakadá­lyozták ezt a gyalázatos bandát terve végrehajtásában. Követeljük, hogy halállal büntes­sék őket aljas cselekedeteikért. Le­gyen az ítélet intő példa azok szá­mára, akik népi demokráciánkkal szemben ilyen merényletre vete­mednek. A pécsi Tudományegyetem tanév­nyitó ünnepélyén az egyetemi ifjú­ság háláját és szeretetteljes ragasz­kodását fejezte ki a Magyar Dol­gozók Pártja cs az egész magyar dolgozó nép hivatott vezetője. Rákosi Mátyás iránt, hogy lelep­lezte és ártalmatlanná tette az im­perialisták és a velük szövetkezett Tito-klikk által felbérelt, — békén­ket, szocializmust épilő munkánkat függetlenségünket, elért eredmé­nyeinket veszélyeztető — elvete­mült kémek és gyilkosok szervez­kedését. Az egyetemi ifjúság ra­gaszkodását azzal Mutatta meg hogy növeli az éberséget és még áldozatosabb szocialista munkával, teljesítményei fokozásával ad méhö „Amíg mi szervezett dolgozók j választ az árulóknak és az azo harcolunk a vllágbckéért és a szó- ■ mögött álló imperialista erőknek. JfU is szewitoinlcdiutwl a ízw&tuni&ba'' // —- Ez csak egy kis Ízelítő volt ab­ból, amit öt hét alatt a Szovjet­unióban láttunk. Napokig kellene beszélni, ha mindent el akarnék mondani és még akkor is egész biztosan kimaradna egy csomó dolog. Inkább kérem az elvtársakat, gazdatársakat, hogy tegyenek fel kérdéseket arról, amiről nem be­széltem és hallani szeretnének róla. Ezzel szokta Csörgő Kálmán elv­társ, a Szovjetuniót járt paraszt- küldöttség tagja rendszerint be­fejezni előadását. Utána először csend, majd halk morajlás szokott végigfutni a termen, aztán meg­indul a kérdések sorozata. ferdekes. hojry mi érdekli a dolgozó parasztokat legjobban a kolhozokkal kapcsolatban. Csörgő Ká'mán elvtárs elmondja, hogy a legtöbben a kolhoz munka- módszerei iránt érdeklődnek. Hogy, mint megy a munka a kolhozban. Aztán az érdekli a dolgozó parasz­tokat, hogy mi van a ko'hozparasz- tok magántulajdonában. _ Sokan csodálkoznak — mondja Csörgő Kálmán —, araikor elsoro­lom, hogy a kolhozparasztnak saját tulajdona a ház, a bútorok, vagyis minden, ami benne van, hogy mindnek van tehene, disznaja, sok apró jószága. — Hogy miről is érdeklődnek még leginkább — ismétli meg a kérdést. — Hát nézzük csak. Gyű­rött kis noteszt vesz elő, ez szokott mindig vele lenni. Lassan forgatja a lapokat. Itt Tan például IlorJAdón Török Lajos — olvassa a nevet — Azt kérdezte, hogy mikor lehet be­lépni a kolhozba és, hogy ki lehet-e lépni belőle. Megmagyaráztam neki. hogy belépni a gazdasági év eiején lehet és ki is lehet lépni belőle, csak természetesen azt megfelelő időben be kel! jelenteni. Tovább forgatja a kis füzetet. r_ Borkor,d — áll meg ismét az egyik oldolon. Itt Sovosi György kérdezte tőlem azt, amit másfele is igen sűrűn meg szoktak kérdezni. Hogy hát van-o egyáltalán a Szov­jetunióban örökösödés és ha van, hát hogyan megy. Erre aztán részletesen el szek­tám magyarázni, hogy a szovjet parasztok magántulajdonában levi dolgokat épúgy lehet örökölni, min nálunk. Ott is annak hagyják, aki nek akarják a házat, a bútort, a: állatokat. T J oválib forgat, aztán hirtelei megáll és elmosolyodik. Mutatji a feljegyzést. „Szilágy. : Szranyál János: Mikor lehet megint dolgoz- parasztoknak’ a Szovjetunióé; menni.” A mosoly lassan elhalvényodik él valami különös meghatottságnak at helyet arcán. — Igen elvtárs — szólal meg vé­gül vontatottan. Tudja, mennyi vá­gyódás csendült ki ennek az em­bernek a hangjából. A vágy azután hogy meglássa a szebbet, ami feli mi is haladunk s amit ott mű1 megvalósítottak. Lassan, elstohdolkozva forgatja to­vább a lapokat. A legkülönbözőbb kérdések feljegyezve minden olda­lon. Kérdések, mélyek dolgozó pa­rasztságunk érdek'ődését mulatják. A hatalmas példakép, a Szovjetünk mezőaazdasúga iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom