Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

BIMÁNTŰLI NAPLÓ S'záMrár ß, lioiulő 5 nappal előbb fpjeri be a báromévá« turret Asszonyok bessrhtek < z vaazccakütésről Közigazgatási dolgozók a szántás-vetés sikeréért Tito amerikai ügynök Rajk Lásaté mindent beismert a nagy per első napján 4 budapesti népbíróság küüöntanácsa pénteken délelőtt kezdte meg a, Vasas székház nagytermében a Rajk László és társai elleni bűnügy tárgyalását. A Vasas székház ’nagyterme már a tárgya­lás megkezdése előtt zsúfolásig megtelt. A közönség soraiban ott ült a bűnügy tárgyalására Budapestre érkezett számos küföldi újságíró, a különböző külföldi lapok és hírügynökségek állandó budapesti tudósí­tói, valamint a magyar sajtó és rádió képviselői. A fogházörök kilenc óra után néhány perccel vezették elő a vád­lottakat. Ezután bevonultak a terembe ár. Jankó Péter tanácselnök ve­zetésével a népbíráság különtanácsának tagjai. Jankó tanácselnök a tárgyalást megnyitva bejelentette, hogy a budapesti népbíráság kiilön- tanácsa a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés­rel és hűtlenség bűntettével vádolt Rajk László és társai bűnügyét fogja tárgyalni. Ezután megállapította, hogy a vádlottak és védőik jelen van­nak. Utána a vádlottak személyi adatainak felvételére került sor. Megkezdődik Rajk kihallgalása A* elnök elrendelte a v4jírat fel­olvasását és utána mesrkezote Rajk László kihallgatását. Elnök: Megértette a vád at? Rajk: Igen. Elnök: Bűnösségét elismeri? Rajk: Elismerem. Elnök: Az egész rónaion? Rajk: Az egész rónaion. Elnök: Térjen tehát, részleteiben az eseménysorozatra, lehetőleg, ameny- nyire az, összefügsresek megengedik, időrendben. Kezdjük azon. hogy I93fi- hsn illetőleg 1031-ben ön hogyan- került a horthysta rendőr­ség szolgálatába? Rajk: 1930-ban tértem vissza Franciaországból, ahol egy esztende­ig tanulmányúton voltam, mint,, fran­cia-szakos tanárjelölt. Franciaország­ban ismerkedtem meg a haladó esz­mékkel és kezdtem ismerkedni a marxizmussal. Amikor hazajöttem, Magyarországon kapcsolatot keres­tem a marxista felfogású emberekkel, anélkül, hogy a Kommunista Párt- nak, vagy a Kommunista Párt más szervezetének tágja lettem volna. 1931-ben őrizetbe vettek olyan vádlottakkal kapcsolatban, akik valamilyen kommunista szervezet tagjai voltak. VálIaHntn a liosnmanísták heságásní“ — örízetbevételem után rokonom, •áokor f ajos rendőrkapitány mind­járt felkereste Iletényit, aki akkor a budapesti főkapitányság vezetője volt Hetényi, Bokor közbenjárására, Rokor jelenlétében magához hivatott és közölte velem, hogy amennyiben olyan nyi'afknzstot adok, hogy a magyar rendőrség számára a Kom­munista Párt mozgalmában vagy az általa szervezett- mozgalmakban fel­derítő munkát .végzek és annak ered­ményét a rendőrség tudomására ho- f om. abban az esetben szabadlábra he­lyeztet. fin Hetényinek erre a fel­szólítására vállalkoztam ilyen nyi­latkozat aláírására. Refényi akkor behívatta Borszéki nevfl detektivjét, utasította, hogy az én letartóztatásom körülményeiről vegyen fel jegyzőkönyvet. Ez meg- iörtént. közben Hetényi megfogalmaz­ta a nyilatkozatot, amely azt tartal­mazta, hogy vállalom a horthysta fendörség részére a Kommunista Párt (•Ital szervezett > mozgalmakban fel­derítő munkák végzését és * tudomásomra jutott adatokat a rendőrséggel közlöm. Én ezt a nyilatkozatot Bokor Lajos és Borszéki jelenlétében' aláírtam, így történt a horthysta rendőrséghez fialó beszervezésem. Elnök: Mi lett a fejleménye en- pek? TTncvan dolgozott ön a vállalt, kötél ezettség értelmében? Rajk: A fejleménye az lett. hogy mindjárt az aláírás után együttma-. radtam Hetényivel. aki négyszemközt közölte velem, mint egyetemistának azt, a feladatot adja, hogy a forradalmi kommunista mozgal­makba igyekezzek behatóim cs ott felderítő munkát végezni, fin ezt vállaltam. Sz első ,,lcbuUíaíás4i — Az én ..tájékoztatásomnak“ lett az eredménye az. hogy 1982-ben Stoltét és még többeket, velem együtt lizenhetet. a rendőrség őrizetbe vett. Engem nyilvánvalóan azért, hogy a gyanút elterelje arról, hogy a rend­őrség beszervezett embere vagyok. Elnök: Ki volt az a Stolte? Rajk: Szintén magyar-francia sza­kos tanárjelölt volt és 1931 végén vagy 1938 elején — nem elékszem pontosan a dátumra. — 5 kapcsolt az egyetemista kom­munista mozgalomhoz. Később tudtam mc", hogy Stolte szintén a rendőrség ‘ embere volt. A Kommunista Párt 1933—34-ben le is leplezte és mind, rendőrprovokátort a pártból, illetve a kommunista ifjú munkás szövetségből kizárta. Elnök:, Mikor tudta meg. hogy Stolte rendörprovokátor? Rajk: Erről nem volt tudomásom, a letartóztatás idején különböző ada­tokból sejtettem, de bizonyosan csak akkor tudtam meg. amikor a párt kizárta. Behalolás az if;rintmiliá«ok cs az építő ronnkátiok közé Vallomását folytatva Raik kije­lenti: — Feltételeztem. engem nyilván azért ítéltek eí — három- hónapot kaptam —, hogy a gyanúi rólam eltereljék. Szabadulásom után Hetényi ismét izzal bízott meg, hogy folytassam tovább az egyetemisták közötti fel­derítő munkát. ,,Tájékoztatásaimnak“ lett az eredménye az. hogy 1933 első hónapjaiban Birki Ágnest. Szél! .Te- nőt, több társával cgvütt őrizetbe '•ették és megint őrizetbe vettek en- ?em is, nyilván azért, hogy a gyanút eltereljék rólam. Vizsgálati fogság- hun tartottak, de a tárgyaláson felmentetlek. F.z volt az első szakasza az én ilyen irányú tevékenységemnek. Elnök: Eddig az időpontig hány íz­ben felt jelentést Hetényinek? Rajk: Azt nem tudnám megmonda­ni. J.é-iyegébpn az egyetemi diákszer- vezkedésröl folyamatosan „tájékozlat- tam"; nemcsak a személyekről, hanem a személyek álla' végzett munkáról, is Hetényi kapcsoVba hozni; Somhor- Schweínitzerrel és ő bízót! meg azzal, hogy kapcso­latot próbáljak teremtem * Kom­munista Ifjúmunkás Szövetséggel és ott végezzek felderítő munkát. Sikerüli is kapcsolatot találnom a szö­vetséggé! és annak központi propagan­da szervében kaptam beosztást. Az volt a feladatom, mint a propaganda-osz­tály egyik vezető tagjának, hogy egy­részt az ifjúmunkás szövetség közpon­ti nyomdáját próbáljam felderíteni, másrészt akadályozzam a propaganda- anyagok elkészítését és terjesztését. A nyomdát felderíteni nem állt módom­ban. Átível a propagandaanyagot én ír­tam és a terjesztés tőlem függőit, azt természetesen akadályozni tudtam. Lényegében a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség keretében más 'tevékenysé­get nem is fejtettem ki, meri ottlétem nagyon rövid ideig tartott. Közben ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy a MEMOSZ-ba, a Magyar Építőmunká­sok Országos Szövetségébe tagként beiratkozzam. Beiratkozásom nem sa­ját kezdeményezésemre történt. — 1934 vege felé Magyarországon Gömbössel erős fasizálódás kezdődött. Gömbös 1935-be* twp^endre lüzte a szakszervezetek likvidálását és Mussolini fasiszta munkaszerveze­tei mintájára korporációs munkás- szervezeteket akart létesíteni. — A nagyipari munkásság, beleértve az épMőmunkás-ságot «, komoly ellen­állást tanúsított ez ellen a politika el­len és az épitömunkások nagy, álta­lános sztrájkot akartak kezdeményez­ni. Ezért bízott meg Sombor-Schu'ei- nitzer azzal, hogy a MEMOSZ-ban vé­gezzek felderítő munkát. Sikerült bejutnom és jelentést tet­tem a szervezkedésről és a sze­mélyekről is. A sztrájk azonban mégis kirobbant és általános jelleget öltőit. A sztrájkot Sombor-Schiveinitzer utasítására úgy sikerült leszerelnem, hogy javasoltam az építömunkásoknak. tartsanak nagy utcai tüntötést. A a új Lipótvárosban robbant ki a hatalmas tüntetés és ez alkalmat adott a rendőrség bcavakozá- sára. KőrfilbeliM 200 embert őrizetbe vettek. Elnök: ön tehát ezt a tüntetést elő­re megfontolt szándékkal tervezte? — Azzal a célzattal, hogy megfelelő okert szolgáltasson a rendőrségnek a közbe­lépésre? Kémkedés Csehszlovákiában Rajk: Igen. Az építősztrájk befeje­zése után Sombor azt mondotta, he­lyesnek tátja, *ogy bizonyos időre el­tűnjék Magyarországról. Utasított, menjek Csehszlovákiába. A magyar—csehszlovák határt illegáli­san léptem át. Elnök: Milyen feladatot kapott a rendőrségtől erre az útjára? Rajk: A rendőrség feltételez 1«, hogy a külföldről Magyarországra, a Kom­munista Párt számára küldött illegá­lis anyagot Salgótarjánon át hozzák be Csehszlovákiából. A rendőrség az­zal bízott meg, hogy próbáljam ezt felfedni. A felderítés semmi eredménnyé nem járt, mert nem akartam nwgamaí leiepksaslj mint kommunista párttagot és a ma­gyar rendőrségnek bármikor mód}* lett volna, hogy külföldi tartózkodá­som alatt is leleplezzen engem a ma­gyar kommunisták előtt, Elnök: Tehát azért csinálta ezt, bogy tovább alakoskodjon a KommunteA* Párt előtt? Rajk: Igen, ezért csináltam. Csehszlovákiai tartózkodásom alatt; 1937-ben kaptam Sombortól azt az üze­netet, hogy menjek ki Spanyolország-1 ba. Trockista propaganda a spanyolországi Kákosf-zászlóaljban Elnök: Hogy került Spanyolország­ba? Rajk: Spanyolországba úgy terül­tem, hogy Csehszlovákiából hamis ira­tokkal Parisba utaztam, ott megke­rültem a francia párt központi szerve­zetét, amely a Spanyolországba indul­takat politikailag ellenőrizte, majd csat­lakoztam egy csoporthoz és ezzel kel­tem át a spanyol határon. Sombor- SchweuHlzcrtöl kettős megbízást kap­tam, egyrészt, hogy megtudjam a Rákosi zászlóaljban — a magyar egységnek ez volt a neve —- a neveket, másrészt pedig politikai bomlasztó munkával has­sak oda, hogy a Rákosi zászlóalj harci ütőképességét csökkentscm. Az első feladatnak nem volt nehéz ele­get tenni, hiszen mindannyian ismer­tük egymást. A másodiknak azzal tet­tem eleget, hogy 1938-ban az ebről harcok előtt, mint a Rákosi zászlóalj párítiíkára, mesterségesen napirendre tűztem Haas Lászlónak, a zászlóalj egyik risztjének politikai fegyelmi ügyét, hogy ezzel politikai ellentéteket szítsak. Emellett a R ákosl-zászlóal jhan trockista propagandát is kifejtettem. Ennek az íeM a kőve:kezménye, hogy amikor a pár1 vezet őség a Haas. ügyet tárgyal'a, a zászlóalj kommúnis- :a tagjai leleplezlek rockis.a mag«, tart ásoma‘. Lényegében tehát visszafelé sült cl az egész dolog, engem a pártból kizárok. Elnök: Mikor 'öriént ez? Rajk: 1938 júniusában, az ebrói ii - kózc; elölt. Ennek az egész politikai tevékenységnek és a Haas.ügy tárgya­lásának az le t az eredménye, hogy a Rákosi zászlóalj ütőképessége — a zászlóalj igen ten're. Iron szakaszon harcol' éppen a spanyol köztársasági csa­patok egyik legrliintőhh ütközete eló’H rendkívül legyengüli. Elnök: Az ön távozása irtán a Rá. kosi zászlóalj folytatta működését? Rajk: Igen, folytatta. Spanyolországi „tevékenységem“ azzal zárult, bogy nég mie'Si: a harcok befejeződtek volna, 1939 februárjában dezertáltam, megszöktem Spanyolországból. így kerültem francia ititernálóláborba. Ide jutottak és velük együtt voltak később a visszavonuló nemzetközi és Elnök: És a francia jnéernálófábor. ban? Rajk: A francia in ernálótáborban, Saint Cyprienben, Grusbatv és Verhet - hm is együtt voltam jugoszlávokkal. A francia internáló óborokban rendkí­vül erős trockista tevékenység folyt. Ennek legfőbb szervezői és egy­szersmind végrehajtói is jugoszláv csoportbeliek voltak. Körülbelül 150-en lehftltek, «kik a ju­goszláv csoportban ilyen irányú tévé. kenységet folytattak. A fontosabb sze­mélyek közö i vo>t Kosz a Nagy, ML Elnök: Azt mondja, hogy trockista poitUcát foíy.attak, • mi vol: ennek a csoportnak az álláspontja? Rajk: Lényegileg pár szóval azzal tudnám vázolni, hogy teljesen elvte­len politikái alapon állva mindennek, ami a forradalmi mun. kásmozgalotn érdekében va'ó, cá­folása és bomlasztása. Elnök: Menjünk tovább. Rajk: Grusban, később pedig Ver­néiben, min; trockisla tevékenységet hitejtö vök nemzetközi brigádistá' a ..2Jcme bureau" a francia hínerző szerv tisztje több alkalommal megá. hoz hiva'.ot; és iá ''-"r siót kér: arról, ami a tá­borban folyik. spanyol egységek *&. Elnök: Az egész Rákosi zászló*! megmaradt állománya ide kerö?.?, Rajk: Igen. Elnök: Jugoszláv vonatkozásban ni vök a helyzet? Rajk: A jugoszlávokkal Spanyolor szagban nem vol l am érfor kezesbe® mert a jugoszláv egységek teljesen más szakaszon voltak. Scs, Vukmarovios, Stefano vies, Oué bér. Ezek vol ak a fontosabb szemé lyek. Ezek a személyek szervezték ó irányi1 ott ák a öbbénemzetségi csopotr ban élő trockis'a frakciók ..munkáját is. A magyarok közül Major Frigyes!, Cseresnyést és saját magamat tud- dóm felemlíteni. Elnök: Hol találkozott velük? Rajk: A franci,« internáló óborban És szoros kapcsolatban voltam erek kel z jugoszlávokkal és veiük együi 'magam is ezt a trock»!« poljíiki folytattam a táborban. Egyízben Iá item az említet jugoszláv trockista csoport vezetőit, Kasra. Nagyot, VukmaniCMrt. Milicsr: és má­sokat, akik ugyancsak a „2 ieme bu. reau“-ba mentek, vagy onnan jöttek. Ebből nyilvánvaló volt elől em, hogy ezek » jugoszfávok valóban a „2.lerne bureau" beszervezett em­berei tes épp úgy, min' jó magam anoak utasításait hajtják végre. Elnök: További célja nem volt ön­ről a ,,2-ieme bureau“ tisz jenek? Rajk: További célja velem kapete. hrihan az volt, hogy amilyen tevékeny­séget az ő vwe'ése és irányítása alatt kifejtenek a jugoselávok döntően a Jn^oizlÓT IrockiítáUkal együü a francia 1iiko«sz:o!«álat tzsoSdjnban Kgyiitíműködés a jnoos/Jáv (roekisfákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom