Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-14 / 213. szám
DUNÁNTÚLI § * NAPLÓ Tcííeklu l íclélneís a pécsi dolgozóit Baj Lék aljas terveire Éjjel-nappal szántanak a gépállomások traktorosai Baranyában MegrsinJszaSiályoirsa a város a Mecsekről lezúduló vizet VL ÉVFOLYAM, 213. SZAM^^,^^ ARA gfl FILLÉR SZERDA. 1949 SZEPTEMBER 14 Az elveszett paradicsomért Az az óriási felháborodás, mely- lyel a magyar dolgozók a vádirat nyilvánosságra hozatala után Rajk és társai ellen fordultak, bizonyítja, hogy dolgozó népűnk minden rétege megértette: mindnyájunk szebb életét, békéjét, nyugalmát, építőmunkáját és felemelkedését veszélyeztette Rajknak társainak gyalázatos terve, „Rajk és társai szervezkedést kezdeményeztek és vezettek, Melynek célja a demokratikus államrend megdöntése volt" •— Mondja a vádirat. Mit jelent nekünk ez a demokratikus államrend? Jelenti mindenek előtt a szabadságot. Azt, hogy felemelt fö- Vej járunk, bátran nézünk szembe Mindenkivel, hogy nem kell megalázkodnunk senki előtt, azt, bogy este nyugodtan hajtjuk álomra fejünket. És ennél sokkal többet: jelenti a munkásosztály hatalmát, jelenti az csztergályo- sokait, az öntőket, a bányászokat, * dolgozó parasztokat a miniszté- hUmokban, a hadseregben, a Rendőrségen, a közigazgatásban. Jelenti a munkásokat a vállalatok álén, jelenti magát az államosítást. Azt, hogy a munkásoké, a dolgozóké a gyár. a bánya, hogy a dolgozók gazdái lettek a fer- Melőeszkőzöknek, a gépek rabszolgáiból a termelés irányítói ieítek. Jelenti azt, hogy a munka ?2 üzemben többé nem a tőkés hasznát növeli, hanem a dolgozók életszínvonalát, hogy a teljesítmény emelése nem a tőkésnek Jelent alkalmat még nagyobb kizsákmányolási lehetőség megszerzőre, vagy még fényűzőbb élet- ret hanem ruhát, cipőt, ízesebb, több élelmet, jobb életet a dől* Hozóknak könyvekkel, kultúrával, *íőrakozással. Jelenti a dolgozó parasztság, a *>jt főldnélküli nincstelenek mii* uéinak a földet, melyért századokon keresztül hiába sóvárogtak, * mind azt, ami ezzel együtt jár: ? fehér kenyeret, a tehénét az jótállóban, a hízót az ólban. Je* Zti a középparasztság tömegei- ?ek a nyugodt termelést, azt, l?0áy terményeiért megkapja a l“ecsületes árat, hogy munkájának isyümölcsét nem veszi el tőle sem ? bank, sem a végrehajtó. És je- enti, — immáron egyre nagyobb *Rámú parasztnak — a jövő biztos j'ját. a gyors, biztos fclemelke- fá jjj R ^ d társas megmunkáI Jelenti az asszonyoknak az Egyenjogúságot. az egyenlő mun- *1“ért az egyenlő bért, azt, hogy nők a férfiakkal egyenlő jogo- pM élveznek" — amint azt alkotmányunk mondja. Jelenti az ifjúságnak, a dolgozó nép fiainak, a lyukasok és parasztok gyermekeinek az iskolák kitárt ajtaját, .biztos jövőt, a vágyak teljesü■ ®sét, jelképezze azokat akár az r^ós kése, akár a mérnök vonal- ;k°ia vagy éppen a katonatiszt ■ SYenruhája. , » Jelenti mindnyájunknak az alkotmányt, az alkotmányban biz- e*liott jogot a munkához, a fi- ú®£®fit szabadságot, az üdülést ,'”alonon. a Mátrában, vagy ^tecsekben. az ingyenes > yúgyjkezolcst, az egészséget, a i lztonságot, azt, ami szép az clet- I ?u, azt ami • azelőtt csak egy ‘®számú, szűk kizsákmányoló c‘eg előjoga volt. Ezeket az előjogokat akarta ‘^toaítani ismét régi birtokosaik fámára Rajk és bandáin. És a adirat után már mindenki előtt ^uvánvaló, hogv nem „valami „ ?st" akartak Rajkék, Ma már ’udenki előtt, tisztán áll. hogy j^lMserűen a múltat akarták visz- ahozni. Ma már mindenki látja, a a orvosi hogy Rajkókkal a megveri, letűnt szétzúzott, de végieg még meg nem semmisített múlt indult gyilkos rohamra, előretolva a legelszántabb gonosztevőkből: kémekből, ügynökökből, provokátorokból, lealjasodott árulókból álló rohamcsapaíát. Minden kétséget kizárólag kitűnik a vádiratból, hogy restaurációi kísérletről, a múlt visszaállításának kísérletéről volt szó. Olyan kísérlet volt ez, melyről Lenin kimutatja, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején a burzsoázia restaurációs reményéből fakad, amikor ,, . .. a megdöntött kizsákmányolok, kik megdöntésüket nem várták, abban nem hittek, arra, még csak gondolni sem akartak, tízszeres energiával, dühödi seznvedéilyel, százszorosra felfokozott gyűlölettel vetik magukat a harcba a tőlük elveit paradicsom visszaszerzéséért, családjaikért, melyek oly édes- deden éltekf melyeket most a „csőcselék" pusztulásra, nyomorra fvagy pedig „közönséges" munkára) ítélt". „Dühödt szenvedély, százszorosra felfokozott gyűlölet“, ez jellemezte Rajkék támadását is, mely- lyel össze akarták zúzni,; mind-* azt, ami a magyar dolgozók számára értéket jelent. Dühödt szenvedéllyel törtek a gyárak államosítására, százszorosra felfokozott gyűlülettel akarták megfosztani a parasztot á földtől, a munkásosztályt a hatalomtól, a nőket az egyenjogúságtól, a fiatalokat a felemelkedést jelentő tanulástól, mindannyionkat, minden magyar dolgozót a szabadságtól, a jobb éleitől, az élet minden szépségétől. Százszorosra felfokozott gyűlölettel akarták szétzúzni mindazt, amit népi demokráciánk Pártunk vezetésével a Szovjetunió támogatásával őt év szívós munkája árán felépített. Még az emlékét is el akarták tőrölni ennek az őt évnek, hogy minden ott folytatódjék, ahol őt évvel ezelőtt megszakadt. Dühödten támadt a politika; élet hordaléka, a fizetett kémek, megvásárolt ügynökök és árulók szennyáradata, hogv* ismét meggörbítse a kiegyenesedett munkás gerinceket, hogy ismét törvénnyé tegye a munkások elleni véres erőszak minden formáját. Féktelen gyűlölettel támadlak a parasztok földjére, hogy megfosz- szák őket mindattól, amit a népi demokrácia adott nekik, hogy ismét uralomra juttassák falun is a kizsákmányolást, a múlthoz képest iegfcljcbb annyi változtatással, hogy most nemcsak a csendőr- szuronyok és kakastól! árnvéká- ban, hanem Tito pribékjének, az UDB emberének. Anton Rob gép- pisztolyos gyilkosainak védelme alatt. Mért ezt akarták mint „új elemet" belevinni gyilkos uralmukba Rajk és bandája: a féktelen terrort, melyet Belgrádból irányítottak volna közvetlenül, közvetve Amerikából. Vért, gyilkosságokat, melyekben a belgrádi nribékeknek már megfelelő gyakorlatuk van. mellről, mint Rán- kovics mondotta Rajknak „Tito ellenségei közül jó néhányan beszélhetnének". Azonban nem beszélnek, mert a hullák nem szoktak beszélni, mint ahogy nem bm széfek volna a magyar munkásoknak és dolgozó parasztoknak azok a lemészárolt ezrei és tízezrei sem. akik áldozatául estek volna a Horthy és Szálasi pribékjein is túllévő új Orgovány, Siófok. Tamási rendezőinek. A gvülölet azonban nem egyoldalú. Nemcsak Rajkók bizonyították be minden tettükkel, hogy gyűlölik a magyar munkásokat, utálvádiról az mzséwm világ reakeiéf a ellen A nemzetközi sajtó fokozott érdeklődéssel fordul a Rajk-banda bünpere felé Valamennyi csehszlovák tap feltűnő helyen és nagy részletességgel ismertet! a vádiratot, amelyet a budapesti ügyészség az áruló Rajk László és társai ügyében kiadott. A prágai lapok nagy része még csak cikkei Címében foglal állást az üggyel kapcsolatban. A Prace, a Csehszlovák Szakszervezeti Szövetség lapja „Leplezték a besúgó Kajkot" cím alatt ismerteti a vádiratot és elsőnek fűz megjegyzést ai ügyhöz. A lap a többi között ezc. két írja: — Rajk letartóztatása után a felháborodás moraja zúgott végig a ma- gyár dolgozók táborán. Az imperialists hatalmak azt hitték, hogy a népi demokrácia időleges átmeneti rendszer és hogy a forradalmi erők fellendülése után nyugalmi állapot következik be, amelyet kihasználhatnak a maguk céljaira. A népi demokratikus országokban azonban győzött a haladás, mivel ezek az államok saját népeik akaratára és erejére, valamint a Szov- jotúnió erkölcsi segítségére támaszkodnak. A s*eí»nys*s munkát ■ Tiíor« fűzfák —- Csak a Tito-vezctte Jugoszlávia ha. ladt más úton — folytatja a Prace. — Az imperialisták a háborúban és a háború utáni éveiben szerzett tapasztalataik alapján tudták, hogy Tito hajlandó úgy táncolni, ahogy a nyugati imperialisták fütyülnek. Az imperialisták úgy , jászénak Titoval, mint valami búbúval és azt a szennyes munkál végeztetik vele, amit maguk végezni nem akarnak. Tisztán látjuk, hogy Rajk milyen útr.i akarta vinni Magyarországot és kiknek az érdekében szerette volna meg. dönteni a magyar népi demokráciát. Rajk, Tito és a hozzájuk hasonló árulók, akiknek egész tevékenysége a népek érdekei ellen irányul, akik a legsötétebb gaztettektől és gyilkosságok, töl sem riadnak vissza, világos parancsol kaptak uraiktól, azt a feladatot, hogy uszítsanak a Szovjetünk! ellen. — Rajk László cs társai ügyében kezdődő ‘ tárgyalás nemcsak a magyar reakció elleni bünper. hanem egyben vádirat az egész világ reakciója ellen, amely «ein riad vissza semmiféle ész közlői, hogy megmentse hatalmát — fejezi be a Prace. A bol&áv «ío Igozú k megelégedéssel kísrrik «/ ífgssstságtss |?eví A bolgár Általános Mimkásszövetség lápja, a Trúd, „Üefelisták gonosz őse- skeésküvése'*/ című cikkében írja: — A magyar nép árulói az angol, amerikai imperializmus és Tito—-Kar. flelj, Djigsr, Rankovics jugoszláv Irockisla szolgálatba szegődlek. Ran- kovícs jugoszláv áruló parancsait végrehajtva, Rajk igyekezett « szomszédos népi demokráciák országai kor. mányinak éberségét kijátszani v'öké- szitve ezeknek az országoknak -- h-i kell, fegyveres erővel ;s — Jugoszláviához csatolását. Rajk. mint a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, rendszeresen tájékoztatta Titot az elkös-etkező leleplezésről. Rajk odáig ment, hogy Jugoszlávia magyarországi katonai beavatkozását készítette elő az ország megszállását a íasiszta-tifoista jugoszlávok által. Rankovics utasítására Rajk előkészítette, Rákosi Mátyás, l-'arkas Mihály és Cerő Ernő — a magyar nép hű fialnák — meggyilkolását. A bolgár dolgozók undorral értesült eí< Rajknak, a tiioisták eszközének aljas szovjetellenes és aép- el'encs tevékenységéről és megelégedéssel kísérik az angol— amerikai imeprialisták zsoldjáha szegődött bűnös Irockisfa banda ellen indított igazságos pert. Romániában az összes kedd reggeli lap közli a Rajk és bűntársai ügyében kiadott vádirat szövegét, Á bécsi lapok terjedelmes kivo fiatban közük a hírt a vádiratról. Svájcban a Neues Zürcher- Zeitung ismerteti á vádiratot, közli Rajk fő- cinkosainak nevét, adatait és ismerteti a bandavezér kapcsolatait a vádlottakhoz. A genfi Yoix Onvrier „Az amerikaiak készítették elő Svájcban és Belgiumban a Magyar Népköztársaság elleni összeesküvést“ cím alatt foglalkozik a váJffattal- A brüsszeli Drapeau Rouge részletesen közli a vádiratot. A brüsszeli Le Soir szintén részletesen foglalkozik a vádirattal. A Rffijk-ügy vádirutám« k bizonyítékai inegeHfoUuűatlanok A francia sajtó kedden még fokozottabb érdeklődéssel fordult a magyarországi jelentések felé. ' A katolikus La Croix „Államellenee ösz- «•váseskiivé* Mig-yarorezágón11 cínunol számol be a vádiratról és a Rajk- ügy közeli tárgyaiéi-eiro'. A France Soir három pontban foglalja ö#«ze a vádakat: 1. Rendőr- Spicli és provokátor, 2. Kém és áruló. 3. Összeesküvő. A Le Monde első oldalon feltűnő helyen. hírügynökségi jelentések alapján számol be a vádiratról, , kiemeli. hogy Rajk bűntársai között olt vannak az amerikai kémszolgálat, az Intel. , llgence Service és a francia Deuxiemc Bureau, a francia kcm- szolgálat emberei. ..Rajk. volt magyar miniszter bevallja. bűneit“ rímmel a Ce Soir terjedelmesen ismerteti a vádiratot, összefoglalja a Rajk elleni vádakat, majd Így folytatja: Tagadhatatlan bizonyítékok súlya alatt Rajk min dent beismert. A Rajk-iigy vádiratának bizony!, tékái megcáfoliiatatlanok.-- írja az Humanity, majd megállapítja: lla Franciaországban hasonló perre került volna sor a, háború előtt, nem kerülhetett volna uralomra a vichy-i kormány és nem parancsolhattak volna olyan árulók, mint Bonnet ós Retain. A lengyel sajtó részletesen közli a vádirat szövegét. A Tribuna Ludu teljes szövegében közli a vádiratot a kővetkező címekkel: „Provokátorok, a Gestapo és az angol-amerikai kém- szervezet ügynökei, fasiszták és frock- ásták szervezkedtek Tito és klikkje utasítására imperialista kémkedésre, összeesküvésre Magyarország és a népi demokráciák ellen. A per végleg leleplezi a tifoí«1ákat . A többi lapok a következő címeket adják: „A népi Magyarország árulóinuk dicstelen pályafutása'' — írja a Zroczpospöiita. A Zseio Warszavy így ir: „Rajk és hét cinkosa az amerikai kémszervezef szolgálatában elárulta Magyar.orázágot”. Ä Tribuna l.udu, ezt a cimét adja: „A provokátorok füstbe ínénk tervei". A cikkben megállapítja, hogy a vádirat megmutatja a magyar- országi titöislfi-irrtpe.rialis'a ügynökök süllyedésének teljes mélységét. A vádiratban közö't tények ké’.ségíeleúné teszik. hogy a titujsták már jóval a Tájékoztató Iroda határozata előtt, az imperialisták kezére játszottak a népi demokráciákban való kémkedés és diVerzáns tevékenykedés érdekéhen. A Tribuna Ludu .m.-gfd'.pítja. hogy a titoisták és imperialist* gazdái rösz- szu! számítottak. A Rajk-por végleg leleplezi a Uioistáka!, mint az imperializmus szolgáinak gonosz bandáját ér megmutatja a Magyar Dolgozók Pártjának erejét, amely megsemmisíti az ellenséges ügynökökéi. A nemzetközi munkásmozgalom undorral és felháborodással elítéli a ttto- Ista és impcriaíisia provokátorok bandáját. VJjbóI bebizonyosodott, hogy a Szovjetunióvá, a szocializmus íei'eg- váráva! szemben elfoglalt álláspont a nemzetéhez Vn’ó viszony próbaköve. A numkásosz'ály pár! ja," amely éberségével meghiúsította az osztályellenség mesterkedéseit, a párt, amelyet a marxizmus és icnirüzmns elvei vezéreinek — legyőzhetetlen erő . fejezi be a Tribuna Lucát. A s/nclnlJzmu* útját "végísEJwrnS sa pnoSeíariátu dlfcfafarája iiéFitill leljeltilén Konstantinov * Pravdában rámutat arra, hogy a.népi demokratikus országok keletkezése és fejlődése egész sor fontos elméleti kérdés: veteti fel. A népi demokratikus rendszer keletkezését a történelmi fejlődés menete készítette e!ö. A szovjet csapatok nemcsak ie-szabadított;'k ezeket az országokat a fasiszta önkényuralom alól, hanem megakadályozták az! is. hogy ezeket az országokat az angol-amerikai imperialisták szálljak meg és teljes lehetőségei nyújtottak ez országok népeinek. Iirtgy maguk iF nlsetlek sorsuk- lelett. ják, lenézik a dolgozó parasztokat. Az ő gyűlöletüknél is van natjvobb gyíjiölet. Az, amit a magyar dolgozók éreznek a kémek, az árulók a gyilkos terroristák iránt. Ez a gyűlöld soha nem volt még olyan izzó, mint most a fötárgyalás előtti napokban. Varga Ernő a Norma clajgyár munkása nemcsak saját véleményét, hanem minden magyar dolgozó véleményét fejezte ki, amikor azt mondta, hogv az „élelemre tűrő ellenségemnél is Í óbban gyűlölöm ereket a bltango- at, mert az csak engem akar megölni, de ezek mindent el akartak pusztítani, amiért élni érdemes". Éj ezt mondja, hasonlóképpen nyilatkozik minden dolgozó. Ezt mondják, mert megtanulták gyűlölni az ellenséget és mert mind el vannak szánva, hogy a Párt és Rákosi Mátyás vezetésével megvédjék új. szebb életüket, gyárukat, földjüket, iskolájukat, alkotmányukat az imperialisták kémei, a fizetett ügynökök, a gyalázatos hazaárulók minden gyiiko? kísérlete ellen.
