Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

1949 SZEPTEMBER 11

N SPLC*

6

r ' '■ -• :: yf ,

]em mindig ott van a hiba, ahol az üzemi gyűléseken hibákról beszélnek. Ha a gyűlésen egészséges bírálat formájában kerül a nyilvánosság elé, arra nyugodtan azt mondhatjuk, hogy már nem is hiba, m-ert ha a tömeg megvitatja, ebből a vitából majdnem kivétel nélkül minden esetben megszületik a kijavítás módja is. Sokkal nagyobb baj az, ha a bírálat hiányzik, mert akkor a kis hiba megdagad, újabb, mind nagyobb és nagyobb hibák ragadnak mellé, megindul a lavina, amely végül is könnyen maga alá temetheti az üzem vagy szervezet egész vezetőségét.

A. Kaposvári énkor sry Ariin*!

Is így, a munkásság egészséges bírálatának hiánya miatt nőttek a bajok mindaddig, míg most mar az üzemi pártszervezet vezetősége te hetetlcnné vált velük szemben és u] vezetőséget kell .<választani. A kaposvári húsüzemben viszont a bátor kritika mutatott rá egy súlyos •üsszaélésre és tette lehetővé az e - lenség eltávolítását. A bonyhádi zo- máncgyárban a vállalatvezető es

szőkébb köre nem tűn a kritiKar, a munkások félnek megmondani ve leményüket. Meg is sínyli ezt az üzem fejlődése. A simontornyat bőrgyárban azonban a munkásság kritikája rámutatott a hiányossá 'gokra és az eddig sűrűn elofordulo kieséseket kiküszöbölte.

Folytathatnánk szinte valamennyi üzem felsorolásával. Mindegyik az bizonyítja, hogy a kommunista módón gyakorolt építő kritika^ hatat más mértékben lendíti előre az üzem fejlődését, a bírálat hiánya pedig súlyos bajok forrásává válhat. Az akiiről jövő kritikát ezert nem elnyomni, hanem támogatni, U tagságot nem megfélemlíteni,

Yiem bátorítani kell.

• i nérsújhegyi víllanioscentrálé és szénéiőkfezítőmu gyűlésein már hosszú idő hiányzik a kritika. ramraak a gyűléseken, hanem a faliujs- g r Pontosabban: a faliújság, a kritikának és önkritikának ez az eles fegyvere egyszerűen nincs w.

Talán nincs hiba a pecsujhegyi

üzem vezetőségében? Tálán mmden zökkenő és botlás nélkül vezeti a„ üzemvezetőség és az Vf,011]!,,™1 s‘ szervezet az üzem életet. Nem, erről szó sincs! _.

Nem mindig volt ez így Pfcs- úiheaven Egy évvel ezelőtt, vagy

komoly szerepe vök a

ȀSt'taiwotWt =1

'-srsíti fsr r

■a/ 07 oka hogy a helyi munkás üzemvS a lárt tamását nem értette meg, elfelejtette,

Pártnak kell az izemben az rra nyitó cs vezető erőnek _ lenme: , . liyomta a párttagság és ktártszervezet' építő kritikája .

) ne Kiliás a helyi párt'

szervedet is, mert nem emelkedett feladata magaslatára es nemcsak elnézte a helyi üzemvezetőség hibáit, hanem maga is «atlakozo azokhoz, szinte úgy, mintha a Pan szervezet titkára kenyéradójának tekintette volna az üzemvezetőt «j tartott volna attól, hogy e- m1,tat munkáját az üzemben, ha ramut ó hibákra és feladatát betöltve, ■Imint az üzem életének igazi ira y ítója lép fel.

( — Az elvtárs pártellenes és a re akciót segíti, mert támadja a vezetőséget... A szaktárs krácia ellen uszít, mert tamadja a

munkás-üzemvezetőséget

Ez volt a válasz a felszólalásokra és ez később általánossá vffi. A újságcikkeket pedig eltávolították vagy ki sem engedték tenni. IgJ ‘ üzem dolgozói eiueszíettck a Medrüket a bírálat gyakorlásánlói Nem merték nyíltan javasolni » hibák kijavítását, hanem csak suttogva beszéltek a hajókról.

hogy™' vezetőségben egy baráti tárv. .. suttogás ártott a muriba Ez a sut 6 Artott a termelésnek,

Hogy volt-e valami^ tudhatjUk togasban, csaa „ vezetőmeg, ha megismerkedünk a vezető

ség működésével.

% leg«,tói,hl «‘és.

amelyen Üzem; luzott&ági M ‘jk ve. löltek, így enjlott le. A Rántotta zcfo*epi* tag D. af/c föicyólalt

titkárnak. A vállalatve-. ; yÄ ää; tehát

iotta V. L.-t. Egy másik u«o taáT erre elmondta, kogv • *

•Ukilnrülati mert tavaly megkárosi tótul az Üzemet. Fontos nyersanyagot vitt el az üzemből, azt saját hasznára, értékesítette, emiatt meg is büntették. V. L.-t erre két vezetőségi tag vette védelmébe (egyikük sógora a jelöltnek). Azzal érveltek, hogy mi kommunisták megbocsátunk a kis bűnösöknek. A jelölés sikerült volna, ha egyik éberebb vezetőségi tag nem tiltakozik azzal, hogy a kis- bünösnek valóban megbocsátunk, de

azért, nem tesszük őket saját vezetőinkké.

A vezetőségi ülés zárt. De szinte lehetetlen, hogy a munkások n>' tudják meg, mi történt ott. Ha pedig tudják és nincs alkalmuk a tagság előtt nyíltan megvitatni és megállapítani. ki itt a hibás, lm nem nyitnak utat. a tömeg kritikájának, ebből bomlasztó pletyka, áskőlódás származik. A vezetőség néhány tagjának helytelen munkája bizalmatlanságot kelt a tömegekben Pártunk iránt és az üzem vezetői iránt. Ez már súlyos hiba. hatalmas károkat okozhat, ezért feltétlenül meg kell előzni. A póesűjhegyi vezetőségnek is utat kell nyitni az alulról jövő építő kritika előtt, mégpedig haladéktalanul!

AZ ANYAKÖNYVI HIVATAL TÚLTELJESÍTI A „NORMÁT

Legyünk statisztikusok? Akkor szűr. kén és egyszerűen csak azt írjuk, hogy Pécse.: Í939 első telében 270 ifjú pár kötőit egész éleire szóló szerződés', 19í9 Iső feléiben pedig 375. A kaposvári fiatalos is „jó eredményt értek el-4, meri 1939.ben egész évben 245- m, idén pedig csak az eiső félévben I'M-cen határoz‘.ák e. hogy örökké ,s '■isszavonhaalanui egymáshoz kötik e élüké.. Még SzekszáTd sem maradt le, mert ez alatt a úz év alatt, amelybe. pedig csak négy év vök a békés fejlődésé, 20 százalékkal emelkede t a házáss ágkötéseik száma. De mi nem vagyunk sla'isztikusok és ezeket a számokat is csak azért írtuk le. hogy megkereshessük,' m; van mögötte.

Aki inár belekósoí: a házasáét örö.

Egyik oldalon a pincesor, másik oldalon alacsony házak. Most bokáig érő por, esőis időben nyilván térdig érő' sár. Még terepjáróval is kockázatos fenne a beha'olás ebbe az ircába, amit az újpetreiek büszkeséggel vegyes humorra! „Angyalföldnek“ neveznek. Ülünk vagy tizenkét,ten a szobában. A beszélők közül legalább hárman a Szekeres csaíádlioz tarloz- nak. Az öreg Szekeres a konyhában le'epedeb le a nyitott ajó közelében és tekintelévei végigsimítja fiait. Bi. zony nyolc fiút neveitt fel, akik most mind a népi demokráciáért dolgoznak ér; küzdenek. A legkisebb most irJörö, a nagyobbak egyike párttiikár.

Szegényporaszíok mind, akik itt ülnek, de valamennyije tisztsége- visel a közügyek intézésében. Többségükben párttagok, csak Szekeres Gyula nem, aki már a tagzárié,t után. jő ri haza négyéves hadifogságból. A beszélgetés minduntalan visszatér á mosi

mcíralakHlt

fcrmctőcsoporlr«,

am .ly a legnagyobb lesz Baranyában, ölvenkei: család társul benne a közös gazdálkodásra, 103 munkabíró taggal. Az engedélyük megjött és önkéntelenül is határkőnek tekintik ezt az esemény: Ujpetre és a maguk élőében. Es igazuk is van. Ez az esemény egyúttal határköve annak a küzdelemnek is, amit Ujpeíre szegény paraszt, sága a vezetésért vivőt; meg. Van közösük olyan, aki már 1945 óta itt él. A biharmegyeiek 1946-ban teleped ek ide.

Gercbicz Károly a legidősebbek közé tarrozik, a hét közé, akik a párt- szervezetet megalakitot'ák. Jó! emlékszik még: a Kisgazdapárt, — de nem a mosdani, haném c Nagy Ferenc féle — vitte a vezeíöszerepe:. Glaub Józsefnek, Wagner Péternek, Schönberger Józsefnek a kulák oknak igen nagy hangjuk volt. Olt ütlek mindenütt: a községi elöljáróságban, a le- geleési társulatban, erdőbirtokosság- ban, Nemzeti Bizottságban! Hű szövetségeseik voltak a Szociáüdemokra.ta Párt é'sa Nemzeti Parasztpár. bizottsági tagjai is. Ha a Kommunista Párt javasolt valamit ennek a három párnak a 9 képviselője mindig

!m«va*fa n iiontniMnisfákal

akik a szegényparasz'ságcr. képviselték. De kijutott a vezetöszerepből a 2t „vitézi“ család tagjainak is, akik a déli határvidékről, partizánok elől menekülve telepedek itt le.

Szabó József a népi bizottság elnöke községi elöljáró, a nép jóléti bizo.tság tagja és a most alaljuló termelőcso- porl in.ézőbizofőágának tagja a biha. fiák éneklő hanglejtésével mondja róluk:

— Ezek még ma is kellemesen em. fékeznek egykorú pátrónusukra és megülik a Miklós napot. Össze is tartanak mindenben. Dölyíösen hangoztatják, hogy őket nem lehet kihagyni a vezo ősből.

— Már pedig én aszondom nem lesz i?t addig igazi demokrácia, amíg ok a porondon vannak, — vé-lí Dóról lya Lőrinc — és pirós, gömbölyű arc a még jobban nekipirosodik.

A hatgyermekes Szabó még ma isi

keserűen emlékszik mag arról a. klikkről, amelyik itt Deák Rókus íöféigény- !ő bizottsági elnökkel az élen osztóba a i javakat. Akinek a képe nem '.eiszelt az bizony c,sak „angyalföldi“ háza: kaphatói, önmagukról persze nem feledkeztek meg.

— 1946-ban még igen

nagy urak voltak „yifézék“

Amikor egy ízben Krancz elvtárs itt voltt és vörös zászlóval felvonultunk — mesélj Gerebicz — még volt bátorságuk kiköpni a kommunisták előtt'.

De az újpetrei szegény-parasztok nem adják fel a küzdelrngf. Az -eiső diadal az volt, amikor a reakciós „vitéz“ Somorjai jegyző eljön négy község fogott össze és sikerűk, is állásából kfokolboütani 1947.bon. Lassú, «vivos küzdelemmel azu'á.n rendet esi. nafták a legeltetési társulatban is. meg az erdöbirlokosságban is. Legu'otsó győzelmük a fö’dművesszöve 'kezel megiis&'rása volt. Ezelőtt egy hónappal iörtén.. ez meg, amikor a régi ve. zetősége; leváltották és újat választónak a „rongyosokból“.

A jelenlévők közül Szekeres GyuSa terűit be a földművesszöve'kezel fel. Ügye'őbizo1 sáigába, Cselló János, iák a’ előbb olyan büszkén vaToita magáit, a „rongyosokhoz“ tartozónak, igazga- tósági tag kitt.

Valamennyien

cselekvés lábában estnek

1 áriának körülményeit Szabó József, az éneklőhangú bibarmegyei foglalta ősz- sze a legkifejezőbben:

— Hej elvtársi úgy zengett; az ég körü'ö • ü-T.k, akkora vihar volt, hogy az; hit fik elsüllyedünk. Nem a tagok - I kai voltt haj, hanem azokkal, akik meg akarták akadályozni a ter me! 3c söpört megalakulását. Mák úgy volt, hogy szedjük mag unka- és egyenesen Rá. kosi eív.árshoz megyünk. Biztosak vo!. fűnk benne, 'hogy pár tunikái Mgja.

Úgy Lát szik most már elcsendesült a vihar csapkodása, és az ujpeírei sze- gényparasztok boldogan készüféek a Urmelöcsopor: elnnditására. Tán legna. gyobb boldogságuk a 'öbbi közűit az, hogy a áermelöcsoportnak

külön pártgzerve/,c<c lei/,

ezek a szegén y par asz tok és az eredmények végső összefogásánál Yegnagyobb eredménynek álif.ják közös ermelő. csoportjuk megalakulását. Ennek elnöki Szekeres"Gyu'a lesz, aki a fogság évei alatt 'közelről lába a kolhozok munkáját és gyarapodását. Szilágyi Gyula, Szabó .József, Csalvó János és Szalma I^josné leitek az in.ézőbizo,t- ság tagjai. A termelőcaoport megalaku.

Búcsúzáékor .izénkét kemény pa- rász-ttenyér szőri ását érez ük, ezekb ,n a szorításokban valami különös melegség és elszántság volt. Szekeres Gvu- ia a kázszoritáson kivüt ezz-.l búcsú- zoti:

— Nem félünk senki öl és semmitől!, mer; tudjuk, hogy a Párt és Rákosi elviéire van mögöttünk. R. E.

trteibe és ki is tartót; elliatározása mellett, annak örökké emlékezetes marad a házasságkötés előt'i boldog időszak. Egy szóval sem állít jttk azt, hogy azért volt boldog ez az időszak, mert a házasság előtt volt. Nem. a házasfelek lúínypmó részé: sértenénk meg, ha ezt állítanánk. Hanem boldog ei az időszak, meri ekkor zajlanak i d iegédesebb tervezge ésok, a gyönyörű kepzeleíbeli tündér paloták épitgetése. azok a párbeszédek, amelyek megszépítik és paradicsomként állítják elénk a jövő1.

Azaz ne ragad ássuk el magunkat. Ez a tervezgetés nagyon sokszor, mondhatnánk legtöbbször így zajlót:, le— Mennyit Í6 keresel? — kérdezte a feleség jelűit szórakozó iian, '.alán már szá’zadszo-r, mintha újra- és újra elfelejtené.

’ — Húsz pengő: hetenként — válla, sízolt erre 1939-ben a türelmes férj- jeJölt. De hogy az esélyei; el ne ront.

sa, hozzátette:

— Tíz év múlva már egész biz*os, hogy harmincra megy felt

Erre alapozódott a tervezgetés, amely ott kezdődőit, hogy mi lesz majd tíz év rrúikva, amikor meglesz majd az a bizonyos heti harminc. De könnyen vegyük' üröm az örömbe, lia eszünkbe talált jutni: mi lesz, ha munkanélkülivé válik a családoi alapító mur«káeíiú?

A tervezgetés ma szilárdabb alapokon nyugszik. A munkanélküliség kér. dése, hogy ezen kezdjük, szóba sem kerülitek A' kereset sem játszik máf nagy szerepet. Gond nélkül alapíthatnak családoi. Persze a megélhetés érdekli a háza-sulűkaf, de most a kérdést így teszik fel:

— Képzeld mi mindent tudunk m$jd venni az ö'éves -érvben.

És ebből indul mosn a tervezgetés, hogy már nemcsak nekik, hanem a gyereknek — vagy gyerekeknek, hiszen addigra lehet kellő is — bőven jut mindenre.

Egyszóval megállapíthatjuk, hogy ina nincsenek a fiataloknak anyagi ag. gályáik. Ma a legfon osabb kérdés nőin ez, hanem az: „Szere sz, vagy nem?“ Es miért ne szeretnék egymást', mikor nincs más gond.

Hát ezért, emelkedett a „termelékenység“ az. anyakönyvi hivatalokban.

tfouteUáswícák összetett bucf-ádíai

Néhány hónappal ezelőtt a kovrovói mo orkerékpárgyár inunkásújí óinak

egy csoportja, amelynek élén Nikoáj Korobov mérnök áll, bejelentet e a gyár újító és találmány irodájának, hogy ezentúl Össze éti brigádként fog dolgozni. A brigádban lielye- foglai a gyár kohászati osz'á’yánok hat újí- lója, különböző technikusok; mérnökök, munkások, A brigád az önköltség csökkenésére, a leemelés meggyorsítására és a nyersanyaggal, tüzelővel és villamosenergcával való takarékoskodás (okozására összponositja gyeimé'.

A gyárban most 11 összetolt brigád dolgozik és azokban a gyár 45 legjobb munkásé jítója vesz részt. Az össze1 éti brigádok mindjárt, a megalakulások első hetében bebizonyították, hogy könnyen oldanak meg olyan feladatokat amelyekkel azelőtt az újító egyedül nem tudor: megbirkózni. Ezzel egyszersmind lehetővé váll, hogy rövidebb idő ala.t alkalmazhassák az. újító javaslókat. Korobov mérnök összeféri brigádja már három hónap alatt néhány egyszerű és eredeti tökéletesítést oldof meg. Ebben az évben már 100 rubel még takarítást értek-eL

A Magyar Népkö/.’ár- I saság a munkások és

I dolgozó parasztok ál'aI ma. (A Magyar Népköz) társaság Álko.mányáI hói.)

i Népköztársaságunk követ- \ keretesen végre haji ja a mun- I károk és dolgozó pnrns-lnk )honfoglalását. .ír élet miniden területén megszünteti a I származás és vagyon kivnlí- lsugall. Ennél; a törekvésnek I egyik lépése volt a legutóbb i kiadott népjóléti miniszteri írerulclet. amely a küzkórhá- 1 Tokban megszüntette a kuli önszoba intézményét.

Országunkban még nincs ’annyi közkórluiz, amennyire szükségünk lenne. Nincs kórház, amelynek minden férőhelyét ne használnák ki a legalaposabban. Sajnos még nem mondhatjuk cl, hogy kórházainkban mintaszerűek lennének az állapotok. Bizony előfordul, hogy különféle fertőző betegségben szenvedők egy osztályra kerülnek és bizony előfordul,

hogy a közös kórtermekben a könnyebb beteyrk álmái háborítja szenvedő társaik nyögése és jajgatása. Gyógyulásukra nem éppen jó halassal volt a haldoklók ha- lálhörgése sem.

Mindezen nem leheléit segíteni. meri nem volt mád az ilyen betegek elkülönítésére. .4 kórházakban található kű- lönszobák egészen más célra kellettek. Azokban a vagyonosok helyezkedtek el, akik a kiilönszobával nemcsak a külön orvosi kezelést, de a külön nyugalmat is meg vásárolhatták.

Készséggel elismerjük, hogy a közkórházak bevételeiben komoly léiéit jelentett a kü- lönszobakböl származó jövedelem Vegyünk csak egyetlen kórházat, a mohácsi László kórházat. Itt a rendelet megjelenésekor 1ö kii- lönszoba volt, amiket 27 forintos különdij fizetése mellett bocsátottak a vagyonosok rendelkezésére. .1 kiilön- szobákat ebben a kórházban

átlagosan 3000 ápolási napon kérésziül nótád; bérbe. Ez 31.000 forint bevételt jelentett a kórháznak, de ugyanakkor ennél az összegnél sokkal magasabb értékű mínuszt a közös kórteremre utaltak nyugalmában. Nem becsülhető le pusztául az a tény sem. amit a 27 forinttal nem rendelkező betegek seri- műm megalázáséiban jelentett a vagyoni megkülönböztetés.

A mohácsi kórház külön- szobálÖan —, de bízvást elmondhatjuk ezt a somogy- és tolnnmegyei közkórhátzak különszobáiról is — a rendelet megjelenésének pillanatában vagyonos kereskedők, kulákok és egyéb ki- zsákmányolák ápoltatták magukat. Kijárt nekik a külön koszt, a külön látogatási idő és a megkülönböztetett ki- szolgnlns. A személyzet zokszó nélkül tűrhette rigolyáikat és majd összetörte mariáit, hogy .,magas'' megelégedésüket kiérdemelje a nem túl bőkezű borravalókért.

A paradicsomnak vége. A különszobátkból elkülönítő szobáik lettek és olyanok keidnek ide, akiknek feltétlenül nyugalomra van szüksége, vagy olyan, aki szenveilésri- vel a mások nyugalmát zavarná. A különszobn megszűnése tehát feltétlenül előnyösebb állapotokat lerrmlett kórházainkban és elégtételt szolgáltatott az egyenlőség elvének. A rendelkezés egyelőre csuk a népjóléti miniszterin ni hatáskörébe tartozó közkórházakra szád, de nem érinti a kultuszminisztérium tárcája körébe cső egyetemi klinikákat és nem érinti a magánkórházakat és szanatóriumokat. Ez utóbbiak egymagákban is „küt önszobái." jelentenek a vagyonosok srámára, akik a: itt kért hatalmas összegeket meg bírják fizetni. .4 következő lépés az legyen, hogy a klinikák és magánszanatóriumok is a dolgozók gyógyulását szolnáil- ják.