Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

DUNÁNTÚLI

ff

NAPLÓ

VI. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM

ÁRA 60 FILLÉR

LeUics hangulatban tartották meg

a tanévnyitó ünnepélyeket

Megérkezett 12 új baranyai termelöcsoport engedélyokira ta

A ZsoJnay*gyár korongos brigádjai csatlakoztak a Hofherr versenyfelhívásához

VASÁRNAP, 1949 SZEPTEMBER 11

A Alá gyár Távirati Iroda jelenti: A budapesti államügyészség elnöke Rajit László és társai elleni bűnügyben a következő vádiratot küldte a budapesti népbíróságnak:

„A demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett és más bűn- cselekmények miatt Rajk László és társai elleni bűnügyben a nyomozás iratait a következő

VÁDIRAT

benyújtása mellett küldöm meg. Vádat emelek:

I. Rajk László eilen,

aki 1909 március 8-án Székelyudvarhelyen született, nős Földi Júliával, egyetemi képzettségű tanár, volt külügyminiszter, budapesti lakos,

a) egyrendbeli, az 1945. évi VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945.

M. E. rendelet 13. §-ának 4. pontja és az 1440/1945. M. E. rendelet 10. g-ának

5. pontjába tüköző háborús és nép- ellenes bűntettek,

b) egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi III. t. c. 60. §-ának

2. pontjában meghatározott és a 61. §.

3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség büntette,

c) és egyrendbeli, az 1946. évi VII. t c. 1. §-ának 1. bekezdésében megbatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette.

II. Pálffy György ellen,

»ki 1909 szeptember 16-án Temesvá- rotf született, nős Sármány Katalinnal, l.udovika akadémiai végzettségű, volt altábornagy, budapesti lakos,

a) egv rendbeli, az 1946. évi VII. 1. c. 1. §-ának 1. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, * demokratikus államrend megdöntésére Irányuló szervezkedés vezetésének bűntette,

b) egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi HL t e. 60. §-a 2. pontjában meghatározott és a 61. §. 2. pontjában meghatározott és 61. §• 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bűntette,

III. Brankov Lázár ellen,

»ki 1912 július 17-én Starij Becsején született, nőtlen, jogi egyetemet _ végzett, volt jugoszláv követségi tanácsos, budapesti lakos,

a) egy rendbeli, az 1946, évi VII. L c. 1. §-ának 1. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntette,

b) egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi Hl. t, c. 60. §-a

3. pontjában meghatározott és a 61. §. 3* bekezdése szerint minősülő kémkedés büntette,

c) valamint a Btk. 69. §-ának 1. Pontja szerinti felbujtói bíinrészesség- ben elkövetett, a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság büntette,

IV. dr. Szönyl Tibor ellen,

»ki 1903 december 31-én, Budapesten született, r.ős Bernstein Annával, orvosi egyeteníet végzett, orvos, volt ^zággyűlésl képviselő, budapesti lakos,

a) egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi Hl. t. c. 60. §-»

pontjában meghatározott és a 61. §. 3- bekezdése szerint minősülő hűtlenség büntette,

b) egy rendbeli, az 1946. évi VII. h c. 31. g-ánák I. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette,

V. Szalal András ellen,

»ki 19)7 február 6-án Pécsett szüleit, nős Glied Zórával, műegyetemet végzetl, tisztviselő, budapesti lakos.

a) az 1945. évi VH. t. c.-vcl törvényerőre emelt 81/1915. M. E. rendelt H. §-a 5. porijában meghatározott háborús bűntett,

h) egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, äz 1930. évi ÍH. t. c. 60. g-ának *’ Pontjában megbatározott cs a 61. g.

Vádirat

a Rajk László és társai elBénl bűnügyben

3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség büntette,

c) és' egyrendbeli, az 1946. évi VH. t c. 1. §-ának I. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette,

VI. Ognyenovics Milán ellen,

aki 1916 június 9-én .Sárokon született, nős Kovács Veronikával, reálgimnáziumot végzett, tisztviselő, budapesti lakos,

egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi Hl. t. c. 60. §-ának 3. pontjában meghatározott és a 61. §. 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség büntette,

VII. Korondy Béla ellen, aki 1914 augusztus !6-án Erzsébetvárosban született, nős Poltáry Edittel, Ludovika akadémiát végzett, volt rendőralezredes, budapesti lakos,'

egyrendbeli, az 1946. évi VH. t. c, 1. §-ának I. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére Irányuló szervezkedés vezetésének büntette,

VIII. Justus Pál ellen,

aki 1905 április 7-én Pécsett született, nős Wagner Edittel, egyetemet végzett, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió volt alelnöke, budapesti

lakos,

a) 1945. évi, VII. t. c.-vel törvényerőre emelt 1440/1945. M. E. rendelet 10. §-ának 5. pontjában meghatározott és folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett,

b) egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. év! III. t. c. 60. §-ának

2. pontjában meghatározott és a 61. §.

3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség büntette,

c) valamint egyrendbeli, az 1946. évi VII. t. c. 1. §-ának I. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette miatt,

mert

Rajk László és társai szervezkedést kezdeményeztek és vezettek, amelynek célja az 1946. évi I. t. c.-kel törvénybe iktatott demokratikus államrend erőszakos megdöntése volt

L

a) Rajk Lászlót 1931-ben kommunista rüpiratokkal kapcsolatban a rendőrség Budapesten őrizetbe vette. Miután írásban kötelezte magát, hogy besúgó lesz, sógora, Bokor Lajos rendőrkapitány közbelépésére szabadlábra került. Ettől az időtől kezdve mint rendőri besúgó és provokátor működött az egyetemen. 1932-ben lebuktatta Schöpfiin Gyulát, Olt Károlyt és társait, Birki Ágnest, Széli Jenőt és csoportjukat.

1934-ben a rendőrség az építöimin- kások közé küldte. Az épitőmunká- sok között ebben az időben érős volt a kommunista szervezet. 1035-ben Rajk provokációja következtében egy épitőmunkás-sztrájkkal kapcsolatban 200 letartóztatás történt.

Ezután Rajk egy időre eltűnt: a rendőrség Csehszlovákiába küldte, hogy a magyar kommunisták külföldi kapcsolatait kémlelje ki. A spanyol polgárháború kitörése után Rajk a magyar titkos rendőrségtől azt a feladatot kapta, hogy utazzon Spanyolországba, jelentse: a felsza- badífó háborúban ki vesz vészt a magyar kommunisták közül s egyben igyekezzék a líákosi-zászléalj- Itan bomlasztó tevékenységet kifejteni. Rajk e provokációs és trockis- ta működése Spanyolországban gyanút keltett. Vizsgálat indult ellene,

minden funkció viselésétől eltiltották, majd kizárták a Pártból.

A spanyol szabadságharc veresége előtt Franciaországba szökött, ahol a saint-cyprieni, gursi, verneti internálótáborokban megismerkedett a külföldi kémszervezetek jugoszláv ügynökeivel, akik — mint Beider, Koszta-Nagy, Oostnjak, Maszlarirs, Mrazovics, stb. — Rajkhoz hasonló-' an .Spanyolországban, vagy később az internálótáborokban folytatták provokációikat.

E táborokba beépültek a francia, az amerikai kémszerrezetek és a Gestapo. Egy napon megjelent Rajk- nál Noel ÍT. Field, az „Office of Strategie Service“ (OSS) nevű amerikai kémszervezet egyik svájci vezetője és közölte vele, hogy feletteseinek külön utasítására haza kívánja segíteni. Vometbe érkezett egy német küldöttség • is, amelynek vezetője, egy Gestapo őrnagy, hivatta Kajkot és közölte vele, hogy Magyarországra küldi „munkára“.

Rajk hazaérkezése után azonnal jelentkezett a politikai rendőrségen régi főnökénél^. Hain Péternél, Szálas! későbbi) rendőrkapitányánál. Rajk erről így vall:

„Elmondottam neki mindent amit Spanyolországban és Franciaor. szágban megtudtam. Hain közölte velem, hogy a Gestapo-llszt az 5 kérésére segített rajtam.“

Hain utasítására Rajk, akinek külföldi özeiméit nem ismerték itthon, bekapcsolta a földalatti kommunista mozgalomba Gayer Imre provokátort. Gayer besugása alapján elfogták és kivégezték Schön- herz Zoltánt, a Kommunista Párt titkárát és meggyilkolták Rózsa Ferencet. Rajkot. hogy le ne lepleződ- jék, ugyancsak letartóztatták, de csak hathónapi fogházra ítélték. 4944 decemberében a nyilas katonai nyomozók, másokkal! együtt, Rajkot is letartóztatták és 1945 márciusában Sopronkőhidán katonai bíróság elé került A tárgyalás ügyésze, dr. Jánosi Ferenc erről ezt vallja:

„A tárgyalás során Rajk László védekezésképpen előadta, hogy a rendőrséggel régóta kapcsolatban áll, amelynek nem egy esetben komoly szolgálatot teljesített.“

A zárt tárgyaláson megjelent és Rajk László érdekében közbelépett bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár. Rajkot felmentették, ügyét áttették a polgári bírósághoz, amely később már • Bajorországban szabadlábra helyezte Rajkot, négy vádlotttársát azonban kivégezték.

Rajk László tehát a llorthy-rend- őrség és a Gestapo besúgója és provokátora volt: ezzel háborús és nép- ellenes bűntettet követett el.

h) 1945 május végén Rajk László visszatért Magyarországra. Múltját sikerült elleploznie és megjátszotta a sokat üldözött, a spanyol harcokban megedzett kommunista szerepét. A Magyar Kommunista Párt nagy budapesti titkára, országgyűlési képviselő, belügyminiszter, majd külügyminiszter lett. Természetesen folytatta régi tevékenységét. Erre vonatkozóan vallomásában beismeri:

„Állandóan és rendszeresen tájékoztattam az amerikai hírszerzőket a belügyminisztérium, majd később a külügyminisztérium min. den kérdéséről.“

A/, amerikai kémkedés Magyarországon egyre inkább a külföldi felderítés jugoszláv kémeit, Tito küldötteit tóttá előtérbe. - Aljasul visz- szaélve azzal a testvéri rokonszenv- vel, melyet a magyar demokrácia a jugoszláv dolgozó néppel szemben

táplált, Tito diplomáciai képviselői és egyéb hivatalos küldöttei attól a pillanattól kezdve, hogy 1945 elején Magyarországra tették lábukat, a legarcátlanabb módok építették ki kémhálózat ukat.

Elsősorban Rajk Lászlót állították szolgálatukba, akinek rendÖrspicli és kém múltját ismerték. Rajk készséggel adta Cicmil ezredesnek, a jugoszláv katonai bizottság vezetőjének, Mrazovics jugoszláv követnek, Brankov követségi ügyvivőnek, és a hozzáforduló jugoszláv kémek hosszú sorának a legkülönbözőbb információkat A bizalmas adatokat, melyeket, mint miniszter a magyar viszonyokról, a Szovjet Hadseregről, a szovjet diplomáciai testületről, stb. megtudott, a jugoszláv kémeknek adta át. Átadja például a Nagy Ferenc-félc összeesküvés felderítése közben a nyomorát aktáit a jugoszláv kémeknek, akik ezt rögtön továbbították az amerikai követségre. Államtitkárát, dr. Szebenyi Endrét utasította, hogy a jugoszláv kémek által követelt minden bizalmas adatot szolgáltasson ki. A jugoszláv kémszolgáíat utasítására maga mellé vette, mint belügyminiszteri sajtófőnököt, Cseresnyés Sándor kémei. akiről tudta, hogy azelőtt az angol felderítésnél dolgozott s aki közte és a jugoszláv követségen működő kémek között az összeköttetést megkönnyítette.

Rajk László, /mint miniszter és az országgyűlés tagja, tehát közhivatali megbízásával visszaélve, a magyar állam érdekeit súlyosan voszélvcz- tető titkokat közölt idegen hatalmakkal, ami által kémkedés, hűtlenség bűntettét követto el.

o) A jugoszláv kémek clőtérbe- nyomídása azzal függött össze, hogy a felszabadult Jugoszláviában a Rajkhoz hasonló amerikai kémek, provokátorok és trockisták — akik közül a Gestapo 194t-ben. Rajkkal ogyidőben, csak a francia táborokból kémmunkára vagy százötvenet küldött haza, — jutottak uralomra. Ezek a kémek képezték Tito közvetlen körének zömét és rendszeresen szorították vissza a jugoszláv partizánok becsületes, a néphez hű elemeit. A sikeren felbuzdulva az amerikai imperialisták nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint, hogy a népi demokráciák országait Tltoék segítségével a maguk oldalára állítsák. Rajk erről így vall:

„Rankovlcs jugoszláv belügymi. niszter egyenesen megmondta nekem, hogy a népi demokratikus álLamoknak Jugoszláviával #s Titova! az élükön kell, hogy egyesül, jenek.“

E cél elérésére a jugoszláv, az amerikai és egyéb kémszervezetek teljes erejükkel támogatták Rajkot. 1946 novemberében elárendéltók neki űr. Szőnyi Tibort, aki Svájcban az OSS nevű amerikai kémszervezet vezetőjének, Ellán Dullesnek utasítására az ottani magyar t rock ista emigránsokból kémcsoportot szervezett. Ezt a kémcsoportot Tito svájci és franciaországi ügynökéi segítse gével Dulles 1944—45 telén amerikai hadirepülőgépen Belgrádon át, mint jugoszláv tiszti bizottságot Magyar- országra. a Szovjet Hadsereg hátába dobta. Rajkhoz kapcsolták a jugoszláv felderitfik 4946 nyarán Pálffy Györgyöt, Horthy hadseregének fasiszta tisztjét. Pálffy, aki saját bevallása szerint 1945 nyara éta beszervezett jugoszláv kém volt, megjátszotta. a kommunista szerepét: fokozatosan altábornagy, a határőrség parancsnoka, majd a honvédelmi miniszter helyettese lelt.

A cinkostársak segítségével Un ik

szélesen elágazó szervezetet hozott létre, ahova csak lehetett magas állásokba juttatta az imperialistái ügynökeit, főleg volt troekistákat, provokátorokat, kémeket, így jutott a rendőrség és a külügyminisztérium vezető állásaiba Szász Béla, az angol Intelligence Service Délameriká- bóí hazaküldött kéme, Major Frigyes, a „CJC“ amerikai kémszerve- zot ügynöke. Marshall Lászlót, a francia ,,2-iéme bureau“ kémét a rendőrség politikai nevelésével hízták meg, a troekista Oszkó Gyula és Mátyás László, rendörezredesek tettek.

A politikai rendőrségbe Rajk beépítette dr. Beck Jánost, Ráth Károlyt, Kovács Ferencet, Kálcsics Józsefet és más régi kémbarátait. Ko- rondy Béla volt csendőrszázados, mint rendőrezredes kapta azt a megbízatást, hogy volt csendőrökből, horthysta tisztekből különleges belügyi készültség« zászlóaljat szervezzen.

Pálffy ugyanakkor a honvédséget rakta meg fasiszta, horthysta tisztekkel. Szőnyi pedig az áila.maparátus- ban, a gazdasági posztokon és a Kommunista Pártban igyekozett ügynökeit elhelyezni. A népi demokrá- cia híveit, különösen a munkásokat és a parasztokat Rajk és kémbandája rendszeresen kiszorították a rendőrségből, a hadseregből, az állam- apparátusból, ugyanakkor kiszabadították az internáló táborokból az odakerült kémeket, és provokátorokat.

Politikai téren is nagy aktivitást fejtettek ki. Rajk felesége lett » Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára. A Népi Kollégiumok Országos Szövetségén keresztül, melyet Rajk a belügyminisztérium .alapjaiból bőven támogatott, kiterjesztették befolyásukat a diákok, ar, ifjúság egy részére. Rajk, mint „tiszteletbeli építömunká#“ az építő- munkások szakszervezetén keresztül megkísérelte befolyását a szakszervezetekre is kiterjeszteni. Rajk lett a Magyar-Júgoszláv Társaság elnöke, stb.

A Rajk-féle szervezkedés mellett a jugoszlávok saját, külön kémszervezeteiket is kiépítették. Visszaélve a magyar népi demokrácia bizalmával, beépültek nemcsak az állami szervekbe, de. a politikai pártokba, gazdasági intézményekbe, társadalmi egyesületekbe is. Szervezetük olyan szerteágazónak és jelentősnek látszott, hogy Rajkra. és bandájára támaszkodva 1947 őszén már irányt vettek a magyar népi demokrácia megdöntésére, Brankov Lázár, a jugoszláv követség volt ügyvivője érről a következőket vallja:

„Kémhálózatunk lassankint átfog, ta az államapparátus valamennyi ágit, a hadsereget és a rendőrséget. Ugyanez a kémhálózat 1945. löl kezdve beoyomull a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetőségeibe Is, valamint számos társadalmi és po. Etikai szervezet vezetőségébe. Az államapparátusban, valamin! a hadseregben lévő kémhálózat segítségével a jugo ‘zláv kormány Magyarország területén nagyarányú kémtevékenységei folytatott a ma. gyár kormány ellen. Ez fette lehetővé, hogy Rankovlcs jugoszláv belügyminiszter Tito tervei sze. rint konkrét inlézkedéseket tehetett a kérnhálózalou keresztül á magyar kormány megdöntésére, Magyarország államrendjének megváltoztatására".

E terv végrehajtásának előkészületeit szolgálta Tito magyarországi látogatása 1917 decemberében. Ez * látogatás mely sokban hasonlított egy hódító bevonulásához Budapestre — a jugoszláv vezetők gondosan előkészített tervei szerint történt és az volt a célja, hogy Tito, valamint Jugoszlávia tekintélyét Magyarországon megnövelje, mint ahogy Rajkók és jugoszláv cinkosaik állandóan arra törekedtek, hogy megpróbálják