Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-09 / 209. szám
«aHBTHMW»'®'' N H PI O 5 A MOHÁCSI KOMBINAT DOLGOZÓI KIJAVÍTJÁK A HIBÁKAT Politikai Btxottaágtaak Mt&htz. a MEM0S2 eddigi scuiská járói és Rákosi aíviáns bestéd« & fcagytoudapesti pártbizottság filéaén, ffiagy visszhangot keltett a mohácsi kombinát dolgozóinak körében. Es & visszhang maga is bizonyítéka annak, bogy a Párt szervezetein keresztül egyre inkább gazdája lett az ötéves terv országosan is legnagyobb mérotfl létesítményének. Ez & visszhang aktíva értekezleten jutott kifejezésre, amit a mohácsi szakszervezeti székházban tartottak. Az értekezleten megjelentek a kombinát építésén dolgozó mindhárom nemzeti vállalat párt- és szakszervezeti funkciónáriusai. Az értekezlet egész folyamán megőrződött az egyéni felelősség eleiéibe julása. Azé az egyéni felelősségé, amely messze űzi a szűk prakticizmusnak még szükebb olyan formáját, amely nem lát túl a maga beosztásán, szükebb munkakörén. Valóban, a szocialista basáját építő dolgozóknak ée még inkább fnnkciónáriusaiknak nyitott szemekkel kell járniok ós minden hibát észre keli venniük. Az értekezlet előadója Ecki Gyula elvtárs volt, aki ismertette a MEMOSZ-t ért bírálatot, valamint az elkövetett hibák kijavításának útját. Felvetette ezután, mit kell tenni ezen a téren a kombinát építkezésénél. Hangoztatta, ez a munkaterület sem sziget, itt ugyanazok a hibák tapasztalhatók, mint az építőipar más munkahelyein. Van feladat bőségesen, biztosítani _■ kell, hogy & MEMOSZ munkájában ós a gyakorlati munka területén Pártunk polílája érvényesüljél«. . Meg kell szervezni a tömegnövelés munkáját, különben lehetetlenné válik új vezető káderek nevelése. Fontos «s pjtakmsl és poétikai vonalon egy áriát, Kultúresoportokat, könyvtárakat keü szervezni, »sután foglalkozni kell elsősorban &x építőiparunk égető kérdéseivel. Az önköltségcsökkentéssel, a munka versennyel. Itt elsőrendű feladat a brigád- mozgalom mellett az egyének közötti verseny. Gondoskodni kell arról, hogy a szovjet építőipar nagyszerű eredményeit, újítását bevezessük még akkor is, ha egyes vezetők félve és vonakodva nyúlnak ehhez a kérdéhe*. De éppen ilyen fontos feladat a szociális kérdések megoldása Ez a probléma különösen jelentékeny a kombinát építkezésének mostani stádiumában, amikor a lakó telep még nem épült fel és az egyre növekvő munkáslétszámnak megfelelő szállást, étkezést ós tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. A felszólalók közül Garancs elvtárs mutatott rá a mohácsi építkezéseknél tapasztalható hiányosságokra Kiemelte, hogy egyes vezetők a népszerűségre való törekvés miatt elállnak a kényelmetlen, de szükséges feladatok megoldásától. Hangoztatta, hogy a női munkát meg leli becsülni, mert ez egyre nagyobb szerephez jut demokráciánk építésében. Aradi elvtárs, mint volt hadifogoly és így közvetlen szemlélője a szovjet munkások teljesítményének, a szovjet építőipar eredményeiről szólt és azt példaképül állította az érte kéziét olé. Pártái elvtárs a brigád mozgalomról szólt, - Major elvtárs pedig a politikai oktatás hiányosságait említette. Hangsúlyozta, oda kell hatni, hogy minden, megdolgozott munkáért kifizessék ás érte járó becsületes bért el, amely részletesen kijelöli* a hibák kijavításának útját Növelik a pártszervezetek befolyását a párt- bizalmi és népnevelő csoportokat megerősítik, sajtópropagundát indítanak, a dolgozók legjobbjait szakmai és pártiskoiára küldik, hasznosítják a szovjet építőipar tapasztalatait A szakmai átképzést, amely jelenleg csak a magasépítésnél van meg, kiterjesztik másik két nemzeti vállalatra is. A termelés kérdéseit rendszeres statisztikai munkával dolgozzák föl és a termelési munkaterveket mindenegyes munkahelyig feldolgozzák, hogy mindenegyes dolgozó tisztában legyen a ráeső feladatokkal. Szigorúan lépnek fel az el- késökkel és a szimulánsokkal szemben. Kidolgozzák az egyéni versenyek feltételeit, a brigádversenyek szervezését. A munkamódszer átadást Széles mozgalommá teszik. A munkás- osztály vezető szerepét kidomborítják abban is, hogy vezető posztokra fokozottabban és merészebben állítanak be muttkáskádesrekeí. Kiszéla- sítik az újító mozgalmat Még fokozottabban segítik elő a női segédmunkások szakmunkássá képzését és & női munkások vezető szerep hez való juttatását A három nemzeti vállalat összefog a szociális téren mutatkozó hiányok kiküszöbölő sére. A. határozati javaslat ezzel fejeződik be: Minden erővel rajta lé szituk, hogy végrehajtsuk Pártunk felhívását és a hibákat kijavítva, következetesen harcoljunk szeretett vezérünk és tanítónk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus építéséért A kombinátnál dolgozó elvtársak vállalták a .feladatok végrehajtását A mi szemünk és az egész ország Az értekezlet ezután 23 pontból j szeme rajtuk van, hogyan teljesítik fogadott * 'feladatukat. Tíz év a!att tízszeresére emelkedett a cementtermelés A cement egyike a legfontosabb építési anyagoknak. A hároméves terv nagy építkezéseihez elengedhetetlenül szükségéé volt a cemóntter- molós nagyfokú növelése. A terv- utolsó évében, 1940-ben ez a mognöálló határozati javaslatot GAZDAG TERMÉST ÍGÉRNEK A HÍRES VILLÁNYI SZŐLŐSKERTEK Hs állami barplncéss©t már fenráhem készülődik a ssüretoe Messziről úgy tűnik, mintha egy regiment puskás ember állna vigyázzállásban, a karóknak csak a '"égé látszik ki és bokrosán ölelik körül a dúslevelű szőlőindák. Tán félnapig is eltartana, ha , megszámlálnék a szabályos távolságra álló tőkéket, amelyek ezrével mutogatják csipkés leveleik alól a duzzadt gyöngyszemeiket Ilyentájt egyre sűrűbbek a vendégeli: a lugasok árnyékában és ba- rackárés idején sem látni annyi kosaras, kerékpáros embert a szur- dukok fdől jönni, mint amikor az első méh csípte szőlőfürttől ■ mézesen tapadnak össze az ujjak. A híres villányi szőlőhegyen a _________gondosan megkapált tőkék sorát járva arra gondolunk, hogy az egyik táblában valamikor Albrecht „főherceg”, a másikban a kapitalista világ ismert alakjai, a Telekiék dolgoztatták éhbérért munkásaikat és nemcsak az embert de tuég a szőlőt is kizsarolták. És amióta a rossz gazda helyébe végre az igazi, az egész magyar nép, az állam lépett, . azóta ezek a szőlőtőkék itt, á villányi hegyoldalon, Vágy VillánykÖvesden, a siklósi hegy alján dúsabban teremnek, a vén, elszáradtnak hitt tőkék is sok helyen újra kihajtottak, mintha meg- éreznék, hogy most van itt xt 5 Idejük, hogy vesszőt teremjenek és tüzesebb bort adjanak, mint azelőtt. Most mér nem sokáig csalogatnak * tőkék, már készül a hely számukig, hogy fehér a fehérrel, fekete "űrt a feketével összesímulva gazdagítsák a magyar bor hírét idehaza és idegenben is. — Csők már jó murcival kínálhatnánk meg, — mondogatja Lakatos András üzemegységvezető, az állami gazdaság villányi pincéjében, r- Úgy fogadjuk majd az első puttonyt, mint egy menyasszonyt... r A ZV,,. j „menyasszony” * villányi I ”árat sokáig) biztos. Es hogy nagyon várják, az Meglátszik a nagy készülődésen. A méter széles pJneeajtó mögött lázas munka folyik. Munkások, az ®^ami borpincészet alkalmazottai elvesznek a hatalmas kádak. a többméter magas hordók között A borfejtő gépek tompán zúgnak, a nagy hordókon egész gumicsőrrendszer húzódik végig. Van itt 120 hek- tós hordó nem is egy, a beszögéllé- eekben francia típusú ovális alakú ás egy másik helyiségben' ' négy i90 hektoliteres beton hordó, aminek a belseje üvegből van. Villanyfény mellett történik a bor kezeZsina-pusztán cselédgyerek és nemsokára szőlészeti szakemberként segíti a tervgazdálkodást. A présházban négy irányban vezet a kisvasát, mellette jobbra-baÍTi tizenkét , különböző- nagyságú prés áll. Van közte olajnyomású és olyan motoros hajtású prés is, ami percenként egy mázsa szőlőt présel ki úgy, hogy előzőleg a fürtöt leszemczi, A híres „villányi vöröst" teljesen zárt eriesztökádakban 6—8 nap alatt a régi egyhónapos erjesztés helyett — lefejtik. A fertőtlenítéshez is hozzákészültek, rézgálicos méstszel fctlűt- :e>,fenek minden sarkot, nem marod egy penészgomba sem. A présház falán körbe a legkülönbözőbb szőllé- szeti eszközök sokasága várja, hogy munkába kerüljön, amikor végre elérkezik a várva-várt szüret napja. _«»i -rntL i«i » 1 * * *■ — — — lése és a boltozat majdnem egy méter vastagon téglából van kirakva, felette 5—10 méteres földréteg. — Már elkészítettük a hordókat, efelél szüretelhetünk, — mondja Kauder József pincemester. De a pincemester I mí*, „is ___... i ------------ » emlékszik. A P ártnak koszom Szabó Gáspár elvtárs, hogy zsellérből politikai tiszt lehetett Az új háromemeletes munk&s- hérház neve lassan kialakult. IJtca- megjelölése nincs, de ha azt mondják róla, hogy élmunkásház, akkor mindenki tudja, hogy róla van szó. Nevét nyilván onnét kapta, hogy több élmunkáji lakik benne. Lakik persze más is. Bányász, posl&s, kistisztviselő, katonatiszt, Egyben azonban mindnyájan hasonlítanak egymáshoz: sorsuk összéfonődótt a munkásosztályéval. Óit voltak e munkásosztály hatalmáért vívott harcban és itt vannak 'az építésben és az ezt követő felemelkedésben is Lenn az udvaron mosott ruhák vitorláiba akaszkodik a szél. Fent az egyik nyitott folyosó vaskerítésére támaszkodva bán yászkülsejü apa tartja karján gyermekét és tekint föl a Mecsek oldalában elnyúló város panorámájára. Az egyik ajtó fölött nagy vörös csillag. Itt Szabó Gáspár elvtárs lakik feleségével és három gyermekével. A munkásosztály felemelkedését legjobban az ö sorsán keresztül mérhetjük le. Szabó elvtárs politikai tiszt, százados. A kétszobás lakásban nagy a felfordulás. Ennek pedig igen nyomós oka van, Szabóné otthon volt a gyerekekkel a hevesmegyei Tarnazsadányban, ma érkezett visz- sza és távollétében megérkezett a most vásárolt két szoba bútor. Éppen annak felbontása, a csomagolásból való kih&mbzísa folyik. Gyitszi, a legidősebb Szabó . gyerek harapófogóval fejti le a léceket. Néhány bútordarab már a helyéit áll. A kettős rékamié, a szekrények, a gyerekek szobájában a rekamiélcon felhalmozott . ágynemű és a konyhában a vadonatúj almazöld konyhabútor. Es Szabóné szeme boldogan tekint szét birodalmán. A gyerekek hangos „előre”-vei és felemelt ököllel köszöntének. Letelepszünk az egyik fotóiba és lapozgatunk a család sorsának kőnyvében, Szabó Gáspár nem barátja a tok szónak, — Zsellér »oft az apám és zsellér voltam én. is. 11 éves koromban már a mezőn dolgoztam — meséli. — Kulákok cselédje voltam. Az rúgott belém, aki akart. Tudom mi az tizenhármadért aratni. Sokat csikorgattam a fogamat, de a harc módját nem találtam meg A Donnái fogságba kerültem. Ott nyílt fel ■ a szemem. Aztán partizánként harcoltam Hitler hordái ellen. ■ A rövid mondatok mögött sok minden van, kötetnyi .élmény é? ugyanannyi szenvedés. Ezek azonban csak az elbeszélés alatt megkeményedő arcban és a szemüveg mögött felvillogó sötét szemekben o’. - vashatók. — Már 7945-ben hazakerültem — foytatja, és Pártunk harcosaként küzdöttem a munkásosztály hatol*- máért. Pártunk aztán úgy határozott, hogy a honvédségnél -'van a helyem. A Petőfi-Akadémia élvégzése után kerültem Pécsre, mint polttikia tiszt és új beosztásomban is a munkásosztályt képviselem. Szabóné is úgy véli, hogy as élet« kötetre terjedő, ö maga is zsellérek gyereke. 50 filléres napszámért dolgozott valaha, többszáz munkással telezsúfolt pajtában aludt & szalmán a többi summissal. Szeme önkéntelenül is « vadonatúj bútorokra téved. — Férjemmel úgy kerültünk Ösfríze, mint az ujjam, később se lett semmink, mint egy szekrényünk (x három gyerekünk. — Az sohasem fordít meg -a fejemben, hagy eljön az idő, amikor katonatiszt felesége ■ leszek, Falunkban századosi rangban lévő katonatisztet nem is láttunk. Az őrmester akkora úr volt, ha nimmás is voltt hogy a többi sum.máson keresztiá nézett Mindent, mindent a Pártinak köszönhetünk. nem az Arra, hogy altikor nem volt megállása, annyit dolgozott és emellett csak tengődött, most meg nyolc órát kell csak dolgoznia és megkapja a kollektív bérét, amiből gondtalanul megél. Á pince egyik folyosójának végébőlj Az alkony homálya bcfepie a búza- tompán csillog félénk a boltozatig fel-) -táblákat. Leontij Kotlán, ez ara ás» rakott többezer uj^ palack, rövidesen f végző gépcsoport brigádvezetője ki- megtöltik a tavalyi óborral. Aadta az utasílás: a munka abbahagyá. A gépek egy része, prések, kádak, fsára. A munkanap azonban a gepfreze- erjesztők, a nagy présházban vannak. rlők számára még nem ért vége'.. Kéziszemben a pincével, ahonnan harsány f lámpák fénye mellett megvizsgálják a „fogd erősen —, ne ereszd“ kiáltások f Ira-k-tor motorja!, a kombájnon mtin- haJlátszanak. Belépve egy csomó fia- <[den csapágya:, a 67áUi‘ószaHagot, a iolembert látunk, akik hatalmas ká- f cséplőléceket és. megorösí ik o csávádat csúsztatnak a helyiség egyik végé írókat. Ha hiba van, azonnal kijavítják, bői a másikba. /hogy másnap esrs'.feg munka közben Egyetemisták. Az Agráregyetem kor- ^el' ne akadjanak, tőszéti és szőlészeti hallgatói, akik * A Thalmrtnn-ltolhoz szérűje nyári gyakorlatra jöttek ebbe a nagy- J népes, Különös élénkség uralkodik a szerűen felszerelt szőlészeti mintagaz- £ mázsa körfii, ahol Ljalif Muratíov bri- daságba. igádvezeiő .és Rágim Aszádov munka— Tizennégyen vagyunk, egy bri- >csoportvezető jegyzi a mérések ada- eádban dolgozunk. Ez már a barma Jlait. Megfeszíti erővel dolgoznak, dik csoport itt a nyár folyamán és ^ hogy reá gél úina-ki n d i liasoik a ga- moiuliinóm sem kell, mennyire örii ibonaszáll-iíniálnyt a gyüj!őáilornásra. lünk, hogv mi éppen a szüreti idő-f Időnként megkérdik a fuvarost, szakban leszünk itt — lelkendezik/van-e még zsák raktáron. A válasz (izinczek György, egyetemisták, bri f megnyugtató- nem- marad reggelre üres ,-e ^szekér a ko.nozban. A mázsa meifetr. ikivánceá szemek figyeltk gabona •—-------------. szíwel-lélekkei ^nvnőségét, > hozzáértő kezek rharkoluak ta mm^Bityicn végzik a mun- zsákokba és a lázupaíénynél- mére- kát, hisz azelőtt is azt csinálták. A ige ik a magok súlyát. Szégyen volna, brigádwzctő Ifivknnbaivson volt a fa a kolhoz fökijeln laitvájiy gabonái gúdvezetője. aratnának. Még lábon állt a termés, amikor már állandóan figyel ék, hogyan telnek, súlyosodnak a kalászok. Szinte egyénként neveltek fel minden szálat. A _ Thälmann-koMiozfein 900 hektár búzaföld van és aliogy az utolsó zsák is lekerül a mázsáról, kitúrták, bog- h:k táron kére 22 mázsát, takarítottak be. Közben Idelátogatnak a szérűre a szomszéd koSiozok — a Saumann és a VorosMov-kolihoz — sezelcő. Ná^uk ügyanffiyen jó vol1:- az aratásé- Vdi Mamedov, ti Voroeilov-kolhoz elnöke kijelenti: a koühoz paras ztok minden munkanapra fejenként nyolc kg. béizá kapnak ‘ természetben. Dlásnnp reggel — a termény- beadást «t-lső' ita-p ja — valóságos ünnepéllyé válik o körzetben. A begyűjtő á’iomásltoz vezető úton v-agy száz sze- kér és húsz :e}K:rgépkocs} sorakozik fel Ez a „vörös mesiet". A kocsikon vörös lobogók lengenek, a gépkocsik oldalán feli-rat: „Kol hozna ras zr. testvérek! Jó sz“álrrii aratást!“ A lovak sörényébe mezei virágokat és piros szalagot fontak e leányok. A veoérkocs-i lovának nyakában csengő csüioflel. A begyűjtő helyen, a férségrm Í5- meggyűlésé ajakul az érkezők, tábora. Amerre nézel, ragyogó, örömteli arcok. Lelkes beszédek hangzanak el. — A kenyér .a mi kincsünk .és gazdagságunk— mondja Mur dov brigádvezető. — Miinél többel adunk az. országnak, annál , jobban ól az aéész szovjet tié-p. A koihozfőldek vatemeny- nyi dolgozója nevében jeV-iz cm: fogadd hazánk szerény ajá'rtóékunkatl Köszönet a mi drága vezetőnknek, ba. rátunknak és anítóhknak, Sztálinnak azért, hogy boldoggá és gazdaggá tette életünket. — Biztosi sufc Sztálin eSvláirear arról, hogy annyi gabonát odiK’k. ameuv- nyiffc csak szüksége van az országnak! — kiállja Aüjcv, ez egyik munkareo- portvezeiő. Ezen az eey aapsn lOO tonna termény érkezett » begyöj őáilomáora, de a szérűkön ne>m kíaebbedeit « arany*!eraü bűző garmadája. A kői* zeí kolhozai kötelezték magú kai, hogy ha'áridöre teljesí ik beadási kötelezett- í'Hpiket é* minél efőbb akarják meg- téríiens a gépállomásnak a serméeset- beni fize.'és rímén neki járó termény*. BOLDOGARATÁS í.000.000 íáMá jss&vßtö£ vokedett termelés már 400.000 tonnára emelkedett, szemben aZ 1938. évi 33.900 tonnával, amelynek több mint tízszerese. Az ötéves terv végére, 1954-r# 1 millió tonna cementet gyártunk.
