Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-09 / 209. szám

«aHBTHMW»'®'' N H PI O 5 A MOHÁCSI KOMBINAT DOLGOZÓI KIJAVÍTJÁK A HIBÁKAT Politikai Btxottaágtaak Mt&htz. a MEM0S2 eddigi scuiská járói és Rákosi aíviáns bestéd« & fcagytoudapesti pártbizottság filéaén, ffiagy visszhangot keltett a mohácsi kombinát dolgozóinak körében. Es & visszhang maga is bizonyítéka an­nak, bogy a Párt szervezetein ke­resztül egyre inkább gazdája lett az ötéves terv országosan is legnagyobb mérotfl létesítményének. Ez & vissz­hang aktíva értekezleten jutott kife­jezésre, amit a mohácsi szakszerve­zeti székházban tartottak. Az értekez­leten megjelentek a kombinát épí­tésén dolgozó mindhárom nemzeti vállalat párt- és szakszervezeti funkciónáriusai. Az értekezlet egész folyamán megőrződött az egyéni felelősség eleiéibe julása. Azé az egyéni felelősségé, amely messze űzi a szűk prakticizmusnak még szükebb olyan formáját, amely nem lát túl a maga beosztásán, szü­kebb munkakörén. Valóban, a szocialista basáját építő dolgozóknak ée még inkább fnnkciónáriusaiknak nyitott szemek­kel kell járniok ós minden hibát észre keli venniük. Az értekezlet előadója Ecki Gyula elvtárs volt, aki ismertette a MEMOSZ-t ért bí­rálatot, valamint az elkövetett hibák kijavításának útját. Felvetette ezután, mit kell tenni ezen a téren a kom­binát építkezésénél. Hangoztatta, ez a munkaterület sem sziget, itt ugyanazok a hibák tapasztalhatók, mint az építőipar más munkahelyein. Van feladat bőségesen, biztosítani _■ kell, hogy & MEMOSZ munkájában ós a gyakorlati munka területén Pártunk polílája érvényesüljél«. . Meg kell szervezni a tömegnövelés munkáját, különben lehetetlenné vá­lik új vezető káderek nevelése. Fontos «s pjtakmsl és poétikai vo­nalon egy áriát, Kultúresoportokat, könyvtárakat keü szervezni, »sután foglalkozni kell elsősorban &x építő­iparunk égető kérdéseivel. Az ön­költségcsökkentéssel, a munka ver­sennyel. Itt elsőrendű feladat a brigád- mozgalom mellett az egyének kö­zötti verseny. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a szovjet építőipar nagy­szerű eredményeit, újítását bevezes­sük még akkor is, ha egyes vezetők félve és vonakodva nyúlnak ehhez a kérdéhe*. De éppen ilyen fontos feladat a szociális kérdések meg­oldása Ez a probléma különösen je­lentékeny a kombinát építkezésének mostani stádiumában, amikor a lakó telep még nem épült fel és az egyre növekvő munkáslétszámnak megfe­lelő szállást, étkezést ós tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. A felszólalók közül Garancs elv­társ mutatott rá a mohácsi építke­zéseknél tapasztalható hiányosságok­ra Kiemelte, hogy egyes vezetők a népszerűségre való törekvés miatt elállnak a kényelmetlen, de szüksé­ges feladatok megoldásától. Han­goztatta, hogy a női munkát meg leli becsülni, mert ez egyre nagyobb szerephez jut demokráciánk építésében. Aradi elvtárs, mint volt hadifogoly és így közvetlen szemlélője a szov­jet munkások teljesítményének, a szovjet építőipar eredményeiről szólt és azt példaképül állította az érte kéziét olé. Pártái elvtárs a brigád mozgalomról szólt, - Major elvtárs pedig a politikai oktatás hiányossá­gait említette. Hangsúlyozta, oda kell hatni, hogy minden, megdolgo­zott munkáért kifizessék ás érte járó becsületes bért el, amely részletesen kijelöli* a hi­bák kijavításának útját Növelik a pártszervezetek befolyását a párt- bizalmi és népnevelő csoportokat megerősítik, sajtópropagundát indí­tanak, a dolgozók legjobbjait szak­mai és pártiskoiára küldik, haszno­sítják a szovjet építőipar tapasztalatait A szakmai átképzést, amely jelen­leg csak a magasépítésnél van meg, kiterjesztik másik két nemzeti vál­lalatra is. A termelés kérdéseit rend­szeres statisztikai munkával dolgoz­zák föl és a termelési munkaterve­ket mindenegyes munkahelyig fel­dolgozzák, hogy mindenegyes dolgo­zó tisztában legyen a ráeső felada­tokkal. Szigorúan lépnek fel az el- késökkel és a szimulánsokkal szem­ben. Kidolgozzák az egyéni versenyek feltételeit, a brigádversenyek szerve­zését. A munkamódszer átadást Szé­les mozgalommá teszik. A munkás- osztály vezető szerepét kidomborít­ják abban is, hogy vezető posztokra fokozottabban és merészebben állíta­nak be muttkáskádesrekeí. Kiszéla- sítik az újító mozgalmat Még foko­zottabban segítik elő a női segéd­munkások szakmunkássá képzését és & női munkások vezető szerep hez való juttatását A három nem­zeti vállalat összefog a szociális té­ren mutatkozó hiányok kiküszöbölő sére. A. határozati javaslat ezzel fe­jeződik be: Minden erővel rajta lé szituk, hogy végrehajtsuk Pártunk felhívását és a hibákat kijavítva, kö­vetkezetesen harcoljunk szeretett ve­zérünk és tanítónk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus építé­séért A kombinátnál dolgozó elvtársak vállalták a .feladatok végrehajtását A mi szemünk és az egész ország Az értekezlet ezután 23 pontból j szeme rajtuk van, hogyan teljesítik fogadott * 'feladatukat. Tíz év a!att tízszeresére emelkedett a cementtermelés A cement egyike a legfontosabb építési anyagoknak. A hároméves terv nagy építkezéseihez elengedhe­tetlenül szükségéé volt a cemóntter- molós nagyfokú növelése. A terv- utolsó évében, 1940-ben ez a mognö­álló határozati javaslatot GAZDAG TERMÉST ÍGÉRNEK A HÍRES VILLÁNYI SZŐLŐSKERTEK Hs állami barplncéss©t már fenráhem készülődik a ssüretoe Messziről úgy tűnik, mintha egy regiment puskás ember állna vi­gyázzállásban, a karóknak csak a '"égé látszik ki és bokrosán ölelik körül a dúslevelű szőlőindák. Tán félnapig is eltartana, ha , megszám­lálnék a szabályos távolságra álló tőkéket, amelyek ezrével mutogat­ják csipkés leveleik alól a duzzadt gyöngyszemeiket Ilyentájt egyre sűrűbbek a vendé­geli: a lugasok árnyékában és ba- rackárés idején sem látni annyi kosaras, kerékpáros embert a szur- dukok fdől jönni, mint amikor az első méh csípte szőlőfürttől ■ mézesen tapadnak össze az ujjak. A híres villányi szőlőhegyen a _________gondosan megkapált tőkék sorát járva arra gondolunk, hogy az egyik táblában valamikor Albrecht „főherceg”, a másikban a kapitalista világ ismert alakjai, a Telekiék dolgoztatták éhbérért mun­kásaikat és nemcsak az embert de tuég a szőlőt is kizsarolták. És amióta a rossz gazda helyébe végre az igazi, az egész magyar nép, az állam lépett, . azóta ezek a szőlő­tőkék itt, á villányi hegyoldalon, Vágy VillánykÖvesden, a siklósi hegy alján dúsabban teremnek, a vén, elszáradtnak hitt tőkék is sok he­lyen újra kihajtottak, mintha meg- éreznék, hogy most van itt xt 5 Idejük, hogy vesszőt teremjenek és tüzesebb bort adjanak, mint azelőtt. Most mér nem sokáig csalogatnak * tőkék, már készül a hely számuk­ig, hogy fehér a fehérrel, fekete "űrt a feketével összesímulva gaz­dagítsák a magyar bor hírét ide­haza és idegenben is. — Csők már jó murcival kínál­hatnánk meg, — mondogatja Laka­tos András üzemegységvezető, az állami gazdaság villányi pincéjében, r- Úgy fogadjuk majd az első put­tonyt, mint egy menyasszonyt... r A ZV,,. j „menyasszony” * villányi I ”árat sokáig) biztos. Es hogy nagyon várják, az Meglátszik a nagy készülődésen. A méter széles pJneeajtó mögött lázas munka folyik. Munkások, az ®^ami borpincészet alkalmazottai elvesznek a hatalmas kádak. a többméter magas hordók között A borfejtő gépek tompán zúgnak, a nagy hordókon egész gumicsőrrend­szer húzódik végig. Van itt 120 hek- tós hordó nem is egy, a beszögéllé- eekben francia tí­pusú ovális alakú ás egy másik he­lyiségben' ' négy i90 hektoliteres beton hordó, ami­nek a belseje üvegből van. Villany­fény mellett történik a bor keze­Zsina-pusztán cselédgyerek és nemso­kára szőlészeti szakemberként segíti a tervgazdálkodást. A présházban négy irányban vezet a kisvasát, mellette jobbra-baÍTi ti­zenkét , különböző- nagyságú prés áll. Van közte olajnyomású és olyan motoros hajtású prés is, ami percen­ként egy mázsa szőlőt présel ki úgy, hogy előzőleg a fürtöt leszemczi, A híres „villányi vöröst" teljesen zárt eriesztökádakban 6—8 nap alatt a régi egyhónapos erjesztés helyett — lefejtik. A fertőtlenítéshez is hozzá­készültek, rézgálicos méstszel fctlűt- :e>,fenek minden sarkot, nem marod egy penészgomba sem. A présház fa­lán körbe a legkülönbözőbb szőllé- szeti eszközök sokasága várja, hogy munkába kerüljön, amikor végre el­érkezik a várva-várt szüret napja. _«»i -rntL i«i » 1 * * *■ — — — lése és a boltozat majdnem egy mé­ter vastagon téglából van kirakva, felette 5—10 méteres földréteg. — Már elkészítettük a hordókat, efelél szüretelhetünk, — mondja Kauder József pincemester. De a pincemester I mí*, „is ___... i ------------ » emlékszik. A P ártnak koszom Szabó Gáspár elvtárs, hogy zsellérből politikai tiszt lehetett Az új háromemeletes munk&s- hérház neve lassan kialakult. IJtca- megjelölése nincs, de ha azt mond­ják róla, hogy élmunkásház, akkor mindenki tudja, hogy róla van szó. Nevét nyilván onnét kapta, hogy több élmunkáji lakik benne. Lakik persze más is. Bányász, posl&s, kis­tisztviselő, katonatiszt, Egyben azon­ban mindnyájan hasonlítanak egy­máshoz: sorsuk összéfonődótt a munkásosztályéval. Óit voltak e munkásosztály hatalmáért vívott harcban és itt vannak 'az építésben és az ezt követő felemelkedésben is Lenn az udvaron mosott ruhák vi­torláiba akaszkodik a szél. Fent az egyik nyitott folyosó vaskerítésére támaszkodva bán yászkülsejü apa tartja karján gyermekét és tekint föl a Mecsek oldalában elnyúló vá­ros panorámájára. Az egyik ajtó fölött nagy vörös csillag. Itt Szabó Gáspár elvtárs lakik feleségével és három gyerme­kével. A munkásosztály felemelke­dését legjobban az ö sorsán keresz­tül mérhetjük le. Szabó elvtárs politikai tiszt, szá­zados. A kétszobás lakásban nagy a felfordulás. Ennek pedig igen nyomós oka van, Szabóné otthon volt a gyerekekkel a hevesmegyei Tarnazsadányban, ma érkezett visz- sza és távollétében megérkezett a most vásárolt két szoba bútor. Éppen annak felbontása, a csomagolásból való kih&mbzísa folyik. Gyitszi, a legidősebb Szabó . gyerek harapó­fogóval fejti le a léceket. Néhány bútordarab már a helyéit áll. A kettős rékamié, a szekrények, a gyerekek szobájában a rekamiélcon felhalmozott . ágynemű és a kony­hában a vadonatúj almazöld kony­habútor. Es Szabóné szeme boldo­gan tekint szét birodalmán. A gyerekek hangos „előre”-vei és felemelt ököllel köszöntének. Le­telepszünk az egyik fotóiba és la­pozgatunk a család sorsának kőny­vében, Szabó Gáspár nem barátja a tok szónak, — Zsellér »oft az apám és zsellér voltam én. is. 11 éves koromban már a mezőn dolgoztam — meséli. — Kulákok cselédje voltam. Az rú­gott belém, aki akart. Tudom mi az tizenhármadért aratni. Sokat csikorgattam a fogamat, de a harc módját nem találtam meg A Don­nái fogságba kerültem. Ott nyílt fel ■ a szemem. Aztán partizánként harcoltam Hitler hordái ellen. ■ A rövid mondatok mögött sok minden van, kötetnyi .élmény é? ugyanannyi szenvedés. Ezek azonban csak az elbeszélés alatt megkemé­nyedő arcban és a szemüveg mö­gött felvillogó sötét szemekben o’. - vashatók. — Már 7945-ben hazakerültem — foytatja, és Pártunk harcosaként küzdöttem a munkásosztály hatol*- máért. Pártunk aztán úgy határo­zott, hogy a honvédségnél -'van a helyem. A Petőfi-Akadémia élvég­zése után kerültem Pécsre, mint polttikia tiszt és új beosztásomban is a munkásosztályt képviselem. Szabóné is úgy véli, hogy as élet« kötetre terjedő, ö maga is zsellérek gyereke. 50 filléres napszámért dol­gozott valaha, többszáz munkással telezsúfolt pajtában aludt & szal­mán a többi summissal. Szeme ön­kéntelenül is « vadonatúj bútorokra téved. — Férjemmel úgy kerültünk Ösfr­íze, mint az ujjam, később se lett semmink, mint egy szekrényünk (x három gyerekünk. — Az sohasem fordít meg -a fe­jemben, hagy eljön az idő, amikor katonatiszt felesége ■ leszek, Falunk­ban századosi rangban lévő katona­tisztet nem is láttunk. Az őrmester akkora úr volt, ha nimmás is voltt hogy a többi sum.máson keresztiá nézett Mindent, mindent a Párti­nak köszönhetünk. nem az Arra, hogy altikor nem volt megállása, annyit dolgozott és emellett csak ten­gődött, most meg nyolc órát kell csak dolgoznia és megkapja a kollektív bé­rét, amiből gondtalanul megél. ­Á pince egyik folyosójának végébőlj Az alkony homálya bcfepie a búza- tompán csillog félénk a boltozatig fel-) -táblákat. Leontij Kotlán, ez ara ás» rakott többezer uj^ palack, rövidesen f végző gépcsoport brigádvezetője ki- megtöltik a tavalyi óborral. Aadta az utasílás: a munka abbahagyá. A gépek egy része, prések, kádak, fsára. A munkanap azonban a gepfreze- erjesztők, a nagy présházban vannak. rlők számára még nem ért vége'.. Kézi­szemben a pincével, ahonnan harsány f lámpák fénye mellett megvizsgálják a „fogd erősen —, ne ereszd“ kiáltások f Ira-k-tor motorja!, a kombájnon mtin- haJlátszanak. Belépve egy csomó fia- <[den csapágya:, a 67áUi‘ószaHagot, a iolembert látunk, akik hatalmas ká- f cséplőléceket és. megorösí ik o csává­dat csúsztatnak a helyiség egyik végé írókat. Ha hiba van, azonnal kijavítják, bői a másikba. /hogy másnap esrs'.feg munka közben Egyetemisták. Az Agráregyetem kor- ^el' ne akadjanak, tőszéti és szőlészeti hallgatói, akik * A Thalmrtnn-ltolhoz szérűje nyári gyakorlatra jöttek ebbe a nagy- J népes, Különös élénkség uralkodik a szerűen felszerelt szőlészeti mintagaz- £ mázsa körfii, ahol Ljalif Muratíov bri- daságba. igádvezeiő .és Rágim Aszádov munka­— Tizennégyen vagyunk, egy bri- >csoportvezető jegyzi a mérések ada- eádban dolgozunk. Ez már a barma Jlait. Megfeszíti erővel dolgoznak, dik csoport itt a nyár folyamán és ^ hogy reá gél úina-ki n d i liasoik a ga- moiuliinóm sem kell, mennyire örii ibonaszáll-iíniálnyt a gyüj!őáilornásra. lünk, hogv mi éppen a szüreti idő-f Időnként megkérdik a fuvarost, szakban leszünk itt — lelkendezik/van-e még zsák raktáron. A válasz (izinczek György, egyetemisták, bri f megnyugtató- nem- marad reggelre üres ,-e ^szekér a ko.nozban. A mázsa meifetr. ikivánceá szemek figyeltk gabona •—-------------. szíwel-lélekkei ^nvnőségét, > hozzáértő kezek rharkoluak ta mm^Bityicn végzik a mun- zsákokba és a lázupaíénynél- mére- kát, hisz azelőtt is azt csinálták. A ige ik a magok súlyát. Szégyen volna, brigádwzctő Ifivknnbaivson volt a fa a kolhoz fökijeln laitvájiy gabonái gúdvezetője. aratnának. Még lábon állt a termés, amikor már állandóan figyel ék, ho­gyan telnek, súlyosodnak a kalászok. Szinte egyénként neveltek fel minden szálat. A _ Thälmann-koMiozfein 900 hektár búzaföld van és aliogy az utolsó zsák is lekerül a mázsáról, kitúrták, bog- h:k táron kére 22 mázsát, takarítottak be. Közben Idelátogatnak a szérűre a szomszéd koSiozok — a Saumann és a VorosMov-kolihoz — sezelcő. Ná^uk ügyanffiyen jó vol1:- az aratásé- Vdi Mamedov, ti Voroeilov-kolhoz elnöke kijelenti: a koühoz paras ztok minden munkanapra fejenként nyolc kg. béizá kapnak ‘ természetben. Dlásnnp reggel — a termény- beadást «t-lső' ita-p ja — valóságos ün­nepéllyé válik o körzetben. A begyűjtő á’iomásltoz vezető úton v-agy száz sze- kér és húsz :e}K:rgépkocs} sorakozik fel Ez a „vörös mesiet". A kocsikon vörös lobogók lengenek, a gépkocsik oldalán feli-rat: „Kol hozna ras zr. testvé­rek! Jó sz“álrrii aratást!“ A lovak sörényébe mezei virágokat és piros szalagot fontak e leányok. A veoérkocs-i lovának nyakában csen­gő csüioflel. A begyűjtő helyen, a férségrm Í5- meggyűlésé ajakul az érkezők, tábora. Amerre nézel, ragyogó, örömteli ar­cok. Lelkes beszédek hangzanak el. — A kenyér .a mi kincsünk .és gaz­dagságunk— mondja Mur dov brigád­vezető. — Miinél többel adunk az. or­szágnak, annál , jobban ól az aéész szovjet tié-p. A koihozfőldek vatemeny- nyi dolgozója nevében jeV-iz cm: fo­gadd hazánk szerény ajá'rtóékunkatl Köszönet a mi drága vezetőnknek, ba. rátunknak és anítóhknak, Sztálinnak azért, hogy boldoggá és gazdaggá tette életünket. — Biztosi sufc Sztálin eSvláirear ar­ról, hogy annyi gabonát odiK’k. ameuv- nyiffc csak szüksége van az országnak! — kiállja Aüjcv, ez egyik munkareo- portvezeiő. Ezen az eey aapsn lOO tonna termény érkezett » begyöj őáilomáora, de a szérűkön ne>m kíaebbedeit « arany*!eraü bűző garmadája. A kői* zeí kolhozai kötelezték magú kai, hogy ha'áridöre teljesí ik beadási kötelezett- í'Hpiket é* minél efőbb akarják meg- téríiens a gépállomásnak a serméeset- beni fize.'és rímén neki járó termény*. BOLDOGARATÁS í.000.000 íáMá jss&vßtö£ vokedett termelés már 400.000 tonná­ra emelkedett, szemben aZ 1938. évi 33.900 tonnával, amelynek több mint tízszerese. Az ötéves terv végére, 1954-r# 1 millió tonna cementet gyártunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom