Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-07 / 207. szám

/ DUNÁNTÚLI I [AP IS éfi frgyházira «melle fe! a Tábla a mee^ehráliosi kálók büntfetését Büszkén jelentkeznek a munkásfiatalok Farkas elvtárs felhívására Elsők akarnak lenni a gyódiak a begyűjtési versenyben VI. ÉVFOLYAM, 207. SZÄM ARA 80 FILLÉR SZERDA, 1949 SZEPTEMBER 7 SZÜNTESSÜK MEG A „PERCEK LOPÁSÁT“ * f.V F.) Párt unit nagybudapesti választmányának értekezlete a ter­melés kérdései felé irányította fi­gyelmünket. A nagybudapesti vá lasztmány megállapította azt, amit valóban több üzemünkben tapasz falhatunk: hogy a munkások egy- része fegyelmezetlenül vesz részt a termelésben, akadnak olyanok is, akik igyekeznek magukat ki­vonni a termelőmunkából. Ez a termelésben komoly hátrányokat °koz, azt jelenti, hogy a fegyel mezetlen lógó munkás hátráltatja a szocializmus megvolósulását A munkafegyelem igen fontos kérdése a termelésnek. Nem tud­tuk jó eredményeinket fokozni, °em tudjuk a termelékenységet növelni, ha a munkások egyrésze közönbösers, fegyelmezetlenül vég- jd munkáját és nem törődik azzal, “Ogy milyen hatalma® károkat °koz akár az üzemben a munkaidő . cllógása", akár a munkából való kimaradás, akár a hanyag, selejt- Jüaporító munka.. A munkafegye- ,em hiánya csak a termelékenység Rovására mehet. A termelékenység •okozása nélkül pedig nincs szo- uializmus, nincs fejlődés, csak egyhelyben topogás. Ezért nyűgöd­én állíthatjuk, hogy a fegyelme- ellensége a szocia­1 izmusnak, A múltban a tőkésnek is érdeke v°lt, hogy üzeme minél többet ter­eljen, a munkások munkája minél jobb hasznot hajtson számára- Bőségesen gondoskodott fegyel­mező eszközökről. Az egész állam- Antalom, rendőrség, csendőrség, a ®PÍclik kiterjedt hálózata és haj­csárok tömege rendelkezésére állt *nhoz, hogy- elejét vegye minden lazaságnak és mulasztásnak. A *°kés a munkában mutatkozó la­zaságot, figyelmetlenséget lopásnak ékintette, amely őt megkárosítja, f törvényei lehetővé tették, hogy ugy is torolja meg. Másrészt vi­szont a tőkés mindent elkövetett, h°gy a munkásokat minél hosz- szabb ideig dolgoztassa, mert ez fémára hasznot jelentett. Már Károly megállapította ,,A . öke" című müvében, hogy a pi o- ytszerzés egyik „finomabb" mód­ja, amikor a tőkés a munkaidő kezdete előtt már néhány perccel megindítja a. gépeket, néhány per- Cct elcsíp az ebédidőből és néhány j’erccel később állítja le a gépe­it a munkaidő végén. A tőkés étn igyekezne ilyen módszerekkel ''Perceket lopni", ha ezek a per- M1* nem lennének számára igen r'ékesek. Ma már gyárainkban neni zsákmányolja ki a tőkés a Munkást, senki sem törekszik a Munkás munkaidejének meghosz- ,,;*abb£tására vagy pihenőidejének n,egröviditésére. Á gyár a népé. j* munkásé, a munkaidő értékes jefcm is a munkásoké lettek, a ^ulgozó nép javát szolgálják. Ma éeket az értékes perceket a fe- "Ve'mezellen munkás Ionja el Mulasztásával munkástársaitól és uutnagától, osztályától és az egész a°!gozó néptől! t Ezt a lopást eddig nem torolták |Ae£ az üzemekben. Azok a mun- 5°k, akik munkájukat becsiile- jesen végzik és megértik: mit ie- ®ut saját gyárainkban a szocíaliz- j ’’sért dolgozni, joggal háborod- irf a mulasztások miatt és j '’eke/tek meggyőzni az önkéntes jgyeimet nem ismerő munkásokat, n Cn kívül más alig történt a U’nkafegy.clem megszilárdítására. Inéhány héttel ezelőtt, felhív- ]t(. figyelmünket a termelékenység fai - űsére az Országos Tervhivatal f, ?v* jelentés. Megállapította Mentés, hogy a termelckeny­ség növekedése aránytalanul el­maradt a termeléstől, a termelés emelkedése ellenére az egy mun­kásra eső termelési érték nem nö­vekedett. Pártunk nagybud3pesti választmányának értekezlete rá­mutatott ennek okaira és ezek kö­zött egyik legfontosabb ok: a mun­kafegyelem lazasága. Nemcsak a! mulasztásokban, az egész műsza­kokról való elmaradásban mutat­kozik ez, hanem a termelést gátló hanyagság legkülönbözőbb formái­ban. Hendőrsoríűz a milánói munkásokra Általános sztrájkkal és tömeggyfíléssel tiltakozik a súlyos provokáció ellen a munkásság Milano ipari negyedében, Sesto San Giovanni-ban, tegnap súlyos provokációra került tor az ola:z kormány részéről a milánói munkás­ság ellen, Sceíba belügyminiszter rendőrei fegyverrel támadtak a mun­kásokra és az aljas támadás “órán tizenkét munkás megsebesült. Ez a gaztett egyenes következménye a tömeges munkáscibocsátá-oknak, a vattaiatok felszámolásának és tartották be és az elbocsátott munká­sok « legsúlyosabb helyzetbe kerüt­, S termelés mesterséget csökkentésének, A mohácsi selyemgyarban P®. 1 amelyet a Marsihall terv és az araeri- dául hosszú ideig sok volt aselejijkai t5ke beáramlása idézett eí. A selyemszövetbe piszok került, I Héífőn a Breda-gyár munkásainak Siolajozódott, hibás volt a szövet. 1 néhányszáz tagú küídöííj-cge fel akir- Krderült, hogy a szövőgépek mun- 3 {3 kerc,ni a gyár iáazáaióságát, hogy aasai nem tigyeltek a gepeket, ha-|a meá!gért ses,ély folyósítását kérje, nyagul kezeltek a szövetet, inkább SAz igazgatóság négy héttel ezelőtt beszélgettek egymással, mint a | ngyanis megáítapodott a Breda-gyár szövés menetere figyeljenek. Ezgjgoo munkásával, hogv műnkmélküü- is fegyelinezetlenseg es eppenolyang ségűk tajtam3 atah 4000 lírás segélyt káros, mint a munkaidő megcson- folyósít részűkre. Az ígéretet nem kitasa, a mulasztás- A megyefai kőbányában, a csányoszrói fűrész­telepen és a legtöbb vidéki üzem­nél azt látjuk, hogy a -munkások legjobb esetben egy-két hétig dol­goznak az üzemben, azután odébb- állnak, másik üzembe mennek vagy a mezőgazdaságban vállal­nak munkát. Ezek a vándorló mun­kások nem érzik magukénak az üzemet, nem látják érdeküket a termelésben, csak azért dolgoznak, hogy heti bérüket megkapják, a termelés menetével nem törődnek. Szemmel látható, hogy azok az üzemek, amelyekben ilyen ván­dorló munkások dolgoznak, elma­radnak a termelésben. tek Ezért kérőit sor a küldöttség út­jára. A muivkásküldötfség a gyár előtt fegyveres carabinieri-osztaggal találta magát szemközt. ’A csendőrök parancsnoka nem en gedte be a munkásokit a gyárba. A küldött-ég vezetője mintegy két órán keresztül hiába követette, hogy bo­csássák be az igazgatósáéihoz. Déli feftizenkét óra körűt teherautókon megjelent a milánói rendőrség riadó­osztaga, a hírhedt „Cetere". Az állig feífegyverzett rohamrendőrök körül­zárták a munkáscsoportot és brutáli­san rátámadtak a küldöttség tag-aíra. A fegyvertelen munkásokat pus­katussal ütötték. Már ekkor több sebesülés történt. A megtámadott munkások egy ré­szének sikerült kiszabadulnia 1 rend- őrgyürüböt. Értesítettek a többi gyá­rak munkásait, akik azonnal beszüntették a munkát és társaik segítségére siettek. Ek­kor a rendőrök (fizet nyitottak a munkásokra. A lövöldözés során tizenkét munkás súlyosan meg­sebesült. Az aljrs provokáció után, délután négy órakor a munkások tömeggyfi- tést tartottak Milánó ipari negyedé­ben, amelyen megjelent a Kommu­nista Párt helyi szervezetének több vezetője. A Szakszervezeti Szövet-ég és a Munkás Szövetség az éjszaka folyamán rendkívüli vezetőségi ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy ■ Milánó és a környék összes üze­mei kedd reggel kilenc órától tizenkettőig' általános tiltakozó sztrájkot rendeznek. Tíz, órakor nagyszabású íömeggyiV (ést tartanak, j Munkás Szövetség székháza előtt, amelyen megbeszélik a további teendőket. A milánói eset megmutatja, hová vezetnek a MarshaiRerv áldásai. Nemcsak nyomort cs az életszínvonal süllyedését, hanem ártatlanul kioltott munkpsvért is követet az amerikai monopoltöke. 99 Hazámban egyre erősödik az a timegmozgalom, amely békét én jogokat követel“ Aw. Egyesült Államok küldöd cinek felszólalása a DlVSZ-koogressjr.ií« ötödik napján Hasonló ehhez az, amit a hirdi kőbányában 'tapasztalhattunk. A munkások egyrésze némi földdel is rendelkezik és amikor eljön az ideje a mezőgazdasági munkának, napokra vagy hetekre egyszerűen otthagyják a gyárat. Ezek a jelen­ségek komoly kárt okozhatnak. Nemcsak azzal, hogy a fegyelme Kedden reggel 9 árakor kezd;e meg a DÍVSZ második kongresszusa ö ö- dik napi tanácskozásait. A kongresszus jelentőségét, mutálja az is, hogy az egész világon a nagy esemé­nyeken megillető részletességgel foglalkoznak a kongresszus ütései­vel. A moszkvai rádió megállapítod, hogy a. kongresszuson elhangzó minden felszólalás kifejezésre juttatja, hogy a világ demokratikus ifjúságának képvi­selőd helyeslik a Demokratikus Ifjúsági a vflág ifjúsága haKározottan és energikusan támogatja a béketábor küzdelmét a békéért, a háborús uszítok támadó tervei ellen. A kongresszus, keddi ülésén Le Dúc vietnami küldőit elnökölt. — Elsőnek Pablo Garcia, Portorico ifjúsága nevé­ben szól: az elnök referátumához, majd nagy taps közben a kínai küldöttség egyik tagja be­jelentette, hogy a tízmillió lakosú Jünan tartomány felszabadult, mi­után a kormányzó és a tartomány egész hadserege megadta magát. zetíen” a termelésTránt közömbös 1 Világszövetség tevékenységét es munkások a maguk munkaidejét § nangsulyozák, hogy , Jerövidítik a maguk munkadarab-j A Wall Síreeinek nem aikerult megnyerni is, hogy a becsületesen dolgozó, [ ** tömegeit öntudatos és fegyelmezett mun­kásnak Szinte elveszik a kedvét a munkától, szinte kérkednek az­zal, hogy őket nem érdekli az üzem, őket nem lehet megbüntet­ni, mert otthagyják az üzemet, hogy nekik van saját kis földjük, anii „függetleníti" őket, a többi munkástól. A fegyelmetlenségek kiküszö­bölése kemény feladat. A munkás­osztag azonban meg fogja o'dani ezt a kérdést, mert az öntudato­sak, a tisztánlátók többségben vannak és egyre sokasodnak. Egyre több munkás érzi át telje­sen azt. hegy mit jelent a mun­kásosztálynak, saiát magának dol­gozni, mit jelent kommunista mun­kával szocializmust építeni. Ahogy növekszik az öntudatos, fegyelme­zett munkások száma, úgy talál­nak egyre több módot is arra, hogy a fegyelmezetlenséget meg­szüntessék. Ugv. ahogyan pé'dául a Pécsi Bőrgyárban meg.talál'ák ä módját a szimulánsok ellenőrzé­sének. . Mamik a munkások szer­veztek állandó beteglátogatást, a betegek megsegítését összekö­tötték az e-lenő'rzéssel- A valóban beteg munkást, aki arra rászortr. segélyben részesítik, viszont akit táppénzcsaláspn érnek, azt szigo­rúan megbüntetik és k közösítik maguk közül. A Sooiana gépgvá”- ban az üzemen belüli időpoc’é- kolásnak vetettek véget egyszerű módszerrel. A becsületesen dől­David More, az Egyesült Államok fia tájijainak üdvözleté: tolmácsolta. — Különösen melegen üdvözöljük a szovjet ifjúságot — mondotia — amellyel nagy vezetőnk, Roosevelt ide­jén eltépbetetlerj, bará.sáigot kötöttünk — A Wall S'.reet hatalmas gépezete minden részében reoseg-ropog. Az amerikai imperiahs'.ákai az egyre job­ban fenyegető puszil ó válság rémképe kergeti öngyilkos poétikájukba. Ennek a politikának az áldozata az amerikai •r.í . " ifjúság. A hatalmas hadikiadások miatt ne­vetségesen kis összegek jutnak csak egészségügyre, közoktatásra, lakásépítésre, a munkanélküliek biztosítására. Hazámban egyre erő­södik az a tömegmozgalom, amely békét és jogokat követel.-- A Wall Sírcetnek nem sikerűit bálraiti küzd lovábbra is a fasizmus el­len, Hű marad a hős szovje: ifjúság­gal kötött 6zét!éptte:e:lcn barátsághoz és sohasem engedi meg, bogy a Wall Street imperialistái felhasználják a vi­lág népet, különösen pedig a szovje' ellen. Az amerikai küldőt; felszólaláséi hosszan!ártó lelkes taps fogadta, majd M. B. Lim, Malaya küldötte mondO'U beszéde:. Áshah Hunbaraoi, a török íijósáig képviselője elmond.a, az amerikai imperialisták háborús támaszponttá akarják kiépíteni Tö- rökországot. A mi népünk nem fog idegen érde­kekén harcolni és nem hajlandó Tru- mant kiszolgálni — mondotia. Dario Valorä, az olasz szociálist ifjúság képviselője hangsúlyozta, laogy sok nyugati országban teljesen meg­hamisították a szocialista nevet. Ezulán az algíri ifjúság küldött« Kraba Hamou, majd a hoUjipr! haladó ifjúság nevében Betey Zee Handolkar beszélt. Kijelcti cüe: a haladó holland ifjúság szolidáris az indonéz nép szabadságharcával, tiszteidet és csodálatot érez az indonéz nép és Ifjúsága iránt. Indonéz eJvíársamk biztosak lehetnefc Hollandia haladó ifjúsága folyatja bar. cá: nz taporialisr. liolland kormány ellen. A következő felszólaló. Andrey Balk«, az ausztráliai haladó fiatalok küldött* volt. A délutáni ülésen Non György el­nök ól'. Elsőnek a délafrikai Gasein Jadmat szólalt fel. Elmondotta, hogy az afrikai nép 85 százaléka, hat és félmillió ember írástudatlan. Mtn- den 100 ezer emberből 2.500 lüdö- beleg. Ezután Szemicsasztnäj, a szovjet* ukrajnai fiatalok kjjldőtle, a Komszo- mo! ukrajnai köz’ponli bizo'.lságátnak titkára beszél:. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban, a szocializmus orszá­gában, már régen megvalósult mindaz, amiről a kapitalista országok fiataljai­nak milliói álmodoznak és amért har­cot folytatnak. A világ ifjúsága tudja, hogy egy nemzetközi szervezet van az ifjú­ság részére, a DÍVSZ, amely szi­lárdan küzd az ifjú nemzedék bé­kéjéért, fejlődésért, ragyogó jö­vőjéért. A Szovjetunió ifjúsága kész ezekért a célokért továbbra is kitar'óan Har­colni. Frederick Jansen anglikán leikéss, az Egyesült Államok küldöttségének tagja, Luu Duó Pho, Vietnam bős ifjú­ságának küldötte, végül Libanon, Szí­ria, majd a dán, a belga és a luxem­burgi kiküldött felszólalása után a ked­di iilés végétért. í|czó, egymással versenyző mun­kások nyilvánosan megszégyenítik azt, akit „lógáson" érnek. Ez és a . kommunista munkások példa­mutatása kiírtja a Sopiana gép­gyárban a ,,percek lopását". Per­sze nagv segítségükre van az új gyárépület is, amelyről minden munkás úgy beszél, hogy az egyenesen nck’k énült, a sajátjuk, a ’ sajátjukban pedig szégven és bűn a fegyelmezetlenség, a hanyag­ság, a selejtes munka. A munkásosztály a kommunis­ták példamutatása nyomán egyre jobban megérti, hogy a szocializ­must csak erős munkafegyelem­mel lehet építeni. Meggyőzik a tudatlanokat és kivetik maguk közül azokat, akik az ellenség malmára hajtják a vizet, akik tudatosan lazítják a fegyelmet és rontják munkástáfsaik munkaked­vét. Pántunk, m'nf mindig, most a nagybudapesti választmány ér­tekezleten is rámutatott a legdön­tőbb hibákra és a légsürgősebb feladatokra és ezzel úiabb támaszt nyújtott a termelés hőseinek, ax öntudatos kommunista munkások­nak. Rákosi elvtárs beszédében iránvt mutatott és munkásságunk, amely az ő útmutatása nyomán akar továbbhaladni, megtalálja a módját a hibák kiküszöbölésé­nek. a munkafegyelem megszilár­dításának, a termelékenység eme­lésének, a szocializmus egyre fokozódó ütemű építésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom