Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-06 / 206. szám

K Ä P L *9© SíKüífS EUSIfffi. S £ .Szép, hiz&ny »»ép.., Nm majd nehúnhis less ! Minden kárdte peatos választ kaptak a látegaiók a Röméuv-pasztal tersictöcs3psrtfeaa — Nézzétek csak meg, nehogy ttfctán hiba legyen. — Még a kisebbik fiad útin is jfr valamK aki segített az aratásnál, á kötözésnél. — A/.t számoljátok ki, mennyi pénzem van még benn. Nem akarok ‘•ogy fillér tartozást sem, a poros országú t­Aßiiitor JíciortltaliMiü . ró!, három kis fiatal fa árnyékából ’ beszélgetés üti meg fülünket. Egyéb­ként. már legfőbb ideje volt, négy betérjünk a ternielöesoportba. Ma­napság annyi autó futkorászik, hogy Ifcsak győzze az ember a port nyelni. I — Csak maradjanak elvtársak, •majd kerítünk széket. Folytassák, (amiben benne vannak. I —A Latin elvtárs ruhát akar ven­ni — magyarázza Kovács elvtárs — *• gyorekeinek. 400 forintot kór. Most ■ azt nézzük, mennyi van még neki benn. A járandóságával azt ceinál, amit akar. Egyhamar Jdozáraolják, hogy még háromszor annyit is nyugodtan ki­adhatnának. — Elég lesz a 400 forint? — Elég. Hadd gyűljön e«vk ér végire. Na ez megvan. Most már indaihat * beszélgetés. Bemegyünk a hűvös ■és tág,-us kultúrterembe. i — Mi újság van Remény-pusztán r I — Akad itt mindig. Most talán az A legnagyobb, hogy alig lehet találni valakit itthon. Bementek a hintón, •Peg a fóderes kocsin a városba, meg­nézni a Komszomolt. ' Olyan csendes valóban ** udvar, mintha nem is lakna benne 18 ter- uiolőc3oportbeli dolgozó család. Olyan csöndes, mintha r.oha hangos •*ó nem esnék benne. •— Bezzeg máskép találnának^ ben­nünket pintek este. Akkor _ bizony van zeinat, sokszor még éjfélig is ol- vítatkozunk. Mert hit a csoportérte- kezletnek kell dönteni min a in kér­désben. Sorolják, hogy zni mindent kellett éviről-hegyire Jó! megforgatni. Az * lényeg, hogy a végén mindenki •hegeíéged&ére szépen megegyez- *tk. Sza'be.dsóg eívtársakl Moot vesszük esek észre, hogy * »egy beszélgetés közben befutott *S7 teherautó. Mágocstók és meké- tiyeslek. Jöttek körülnézni, tapasz­tatni, hogy aztán amit tanultak, hasznoeítsák az ő termelőcsopcrt- íbkbnn. után Ü KézfogAs ésiasmerRcűé» „ _____leíc­■j jepszenek a padokra. Bontogatják '*t » Ids batyut, szedik elő a Jóféle hasattt Előkerül a hús, a mábtas- 'érzta. Varga elvtárs bíztatja éket: — Csalt falatozzanak el vt árrak, ü*tán majd eőc emelgetünk! : Hamar meg is vannak. Azért Jöt- •ek, hogy minél többet halljanak, •fsainak. Tele vannak kérdésekkel. J^gelőször is azt szeretnék tudni: honnan Indult, miből lett ez a cso­port. Es Varga elvtárs el Is mondja, SJ£pen sorjában, úgy, ahogy tör­tént. — Nagyrészt agrárproletárok vol­tunk. Akadt közöttünk régi bir­tokos Is. Itt vagyok én is. Közep- fbäratrzt. az apám, én meg .8 holdas teazdn vagyok. Tizenlcetton indirt- jknik. Nagyok voltak a nehézsé­geink. Legtöbbnek nem volt meg a Fejadagja, disznót se tudott ölni, & a hátán hozta el, amije volt. fink 1 fuláktó! jött négytagú Laláddal, összesen, egy pár csizma- . yal. Amit pedig Itt ez elhagyott hfiblrbokon találtunk 48 telén, azt J°bb nem elmondani. Az egész, baint egy nagy trágyadomb. Es ina? Hem akarok sokat beszélni, nézze­tek körül. Nem találnak egy csa­ladot se, ahol mindenkinek ne ju­tott volna már új ruha és új cipő. Három fiatalnak van kerékpárja, le i* törlesztették. Van amelyik már botoron töri a fejét. Tetszik a beszéd. Azért, mert igaz. Mindennek utána lehet járni, bieg lehet nézni, nincs benne semmi hamisság. Varga elvtárs különben 's őszintén beszélt. Nemcsak a jól pwindja el, hanem a rosszról sem íe'edkczik meg. — Nem szépítünk mi semmit. Mí- hek csapnánk be egymást? Nozzei: Jheg a lakásainkat. Bizony nem a ^őszebbek. De tudjuk, hogy a mi r°-ssz lakásunk nem végleges met,- ' °ki&s. Első a törzstenvészet, meg a t'>hbi. Nem telik el sok idő, Je** Tűndannyiunknak kis családi ha/.a. Hchót nem is egészen egy esztendő a',r>U nem megy minden. I"?-------------------v.a kérdések. Alá­[« tóii dőlnrli I tógától: mindent terelnének tudni. — Menny: egy tag átlagos ;:erc- •ete? Hogy jutottak törzstenyeszet­hez? Mi történik a betegekkel? Hogy lesz a szecskavágás? Az as­szonyok mit dolgoznak? 1 vább. Eizany nem egy nap, de még há­rom is kevés volna mindnek a meg­válaszolására. AJig győznek rá fe­lelni Varga eivtársék. Tisztán és pontosan kezelt grafi­kont támasztanak ki. Miieden apró kocka egy munkaegységet jelez. — Vegyük csak az átlagot. Itt van ez a közepes nagyságú oszlop. Ez az elvtársunk is december óta van a csoportban. Eddig 4000 forint a keresete.' Megvan az egész évi fejadagja, van hízója és ami a leg­fontosabb: még nem adtunk el semmit A szerződésre kapott ser­téseket csak most szállítjuk, nem adtunk el egy borjut se. Annál többet vásároltunk. A jövőre is gon­dolunk. Az üzemgazdasági tartalé­kon kívül a Jövedelem 10 -százalé­kát befektetjük. Például az a ter­vünk hogy villanymotort á Hibáink be a kutakhoz és a vizet minden­felé odavezessük, ahol csak szükség van rá. — Hogy jutottunk törzstenyésze­tekhez? Az állam adta. Olyan a mi államunk, mint az apa, aki ad a gyermekének, amit csak tud; hogy boldoguljon vele. Kikeresi, hogy hova mit érdemes adni. így /jutot­tunk mi a förzstenyészetekhez. Nem gazdálkodtunk velük rosszul, hogy csak a tehenészetet nézzük: 80 da­rabra akarjuk fejleszteni. Iparko­dunk, meg is lesz. Minden kérdésre pantos a válasz. Elmondják, hogy januártól a jöve­delem 2 százalékát félreteszik a be­tegek és öregek istápótlására. Hogy az asszonyok kezdetben, míg nem látták a munka értelmét, nem igen akartak dolgozni. Most az első el­számolás után, hogy minden sor kapálásért pénzt kaptak, már alig lehet visszatartani őket a dologtól, mindegyik keresni altar. A szecskát persze géppel vágják. Varga eivtárs kintjárt a Szovjetunió­ban, gyakorlatban tapasztalta, mi­csoda jótétemény *z ember számára » gép. — Mi is azt akarjuk elérni, hogy mint náluk, a munka tkt »zúzalék»“, az ember helyett a gép végezze. El így van. ha hiszik, ha nem. Az em­ber inkább csak felügyel, könnyen elvégzi a , munkáját, ráér mindenre. Persze, joguk van a kétkedésre. Ha nekem az édesanváin lelt volna ott, tahin még neki is nehezen hinném el. De hogy én magam a saját sze­memmé! láttam, igv hát tudóin, mi­csoda nagyszerű a szovjet mezőgaz­daság! Amikor a sok kérdezgető* kicsit csillapodik. Kovács elvtárs nagy he­lyei léssel fogadott javaslatot tesz: — Moeí már aztán nézzék meg a gazdaságot is! mindent. A mag­tártól a sertés­Csak tisztított vstitaagat vessiBfc A legnürgömb ben meg kell kezdeni a fizelcktorozdsé t KSriiljárnak hizlaldáig alaposan szemügy re veszik a gazdaságot. Tetszik is nagyon. — Szép, bizony szép... Na majd nekünk is lesz! Nem kel! más, csak becsületes munka... Jövőre már hozzánk is jöhetnek látogatóba, Kö­kényesre ... Nekünk könnyebb lesz. mert mi vagy új, vagy régi gazdák vagyunk, mindegy-iküntuek van lo­vunk, meg tehenünk. Nem indulunk olyan messziről... Igv vélekednek a mágocsiak és a mekény.esick. Alig győznek néze­lődni. mindent kívül-beilil, a leg­apróbb részletekig látni akarnak. Nagyon sajnálják, amikor búcsúra kerül a sor. — Sokat, tanultunk elvtársak. így aztán könnyebb lesz a jó úton járni. Felkapaszkodnak a teherautóra. Kibontják a szép vörös zászlót. Ahogy megindulnák, az udvaron fel­harsan a rádió hangszórója: Valaki az irodában kinyitotta. Egyikük megszólal: — Az, uraság munkára szólító ko- lompja helyett most ez van. A rádió. Ez a kolomp. Ks a „koiőmpop“ megszólal agy hang: — A mesterművek sorozatában fel­olvassuk Gorkij novelláját... Az autó megindul. Mint egy vörös bádoglemez úgv csattog a szélben a. kibontott zászló. fi. 1. Az é-zi vetési időszik kexdetén ta.án újty nem állt előtérben a kér dós. miat éppen most. müven velő' magot juttassunk a földbe? A lelkiismeretes gazda minden gon­dolkodás nélkül tudja, mi a köteles­sége: csaki- tisztított majfot szab.td vetni! Az elmúlt évi terméseredmé­nyek bizonyítják, hogy az 1948. évi termékünkben milyen hatalmas kárt okozott a temérdek gyom és a bun- dásbojjár é< milyen nagy kárt jelen­tett a gyommagvakon kívül a rozzsal, árpával kevert gabona. Öriá’-i kára 1 legsürgősebben kctwäje meg 1 vető olt efebő: egész nemzetgnzdasá­púnknak és perasxísájfucknak. Kor­mányzatunk az 1946’49e- gazdasági évben minden eszközzel segíti a dolgozó paraíztsájfot és felvilágosító munkával, magtisztító gépek beállítá­sával lehetővé tette, hogy az idén már sokkal magasabb terméeátíagot értünk el * nsgyobbmérví vetőmag­íisztfíás folytén. Ezt az irányt még fokozottabban kelt követnünk az új gazdasági év­ben ix. A megyei operatív bizoffo&g az összes -«érvek útján gondosko­dott írről, hogy Baranya minden já­rásában kehő isáuiú vetőmogtisztító- gép (szelektor, rosta, triőr) legyen és ezzel leheíö-'ég nyílt arra, hojty min­den községben a népi szervek létre­hozzuk a ,.vetöraajJÍÍ3ztító szolgál« tot". — Minden szelektor, akár szö­vetkezeti, vagy niagánkézben van, a mngt’rsztíiáxt, hogy az idegen magtól mentes vetőn?;.?.ágat még inkább fo­kozzuk a jővőévi terméseredményt. A falusi Párt- é. DBFOSZ szervere­tek, valamint az. operatív bizottságok szorgalmazzák, hogy a faluban, d.« az. egész, megyében egyetlen kiló vetőmag ge kerüljön íieztít*finned el­vetésre. Megkezdte működését Pécsett Ö -r . , a Gyógyáru értékesig Nemzeti YáHakít déldunántúli fiókja röl pe<lig Léránt Miklós veíór%*»­gató, D. Ssabó Jóasef wemélyzeti osztályvezető, m iiremi páztezervezet its üzemi bizottság kiküldötte. A;pé­csi városi pártbizottságot Csizmadia Ferenc «Ívtárs képviselte. Natjy Gxámb&n vettek részt as tiar.epélyes megtovitAson a. pécsi gyógysxerésrék és drogisták is. A beszédek után Hürnvat. Ervin elvtárs gyógyszere« vállalatvezető bemutatta a hatalma.* raktárt, amelynek gyógyáru készlete máris a déldunántúli dolgozók e^-ész- ségvüdéimének szolgálatában áll ős újabb bizonyítékát adja »nőnk, hogy népi demokráciánkban a legfőbb ór­Nagy jelentősége van Pécsett, x Lánc.-ntcában megnyílt Gyógyáru- értékesítő Nemzeti Vállalatnak. Nem­csak Baranya, hanem Somogy, Tolna megyéket, sőt .Zala és Fejér megyék egy réeaét is innét látják el a jövő? ben gyógyszerek­kel. Atár az ind il­láira kozd kel- millió forint érté- különböző (jijoyi/szer érkezett és azóta is érkez­nek teherautókon ,a szállítmányok. A fiók megnyitása lehetővé teszi, hogy a legértékesebb gyógyszerek is szinte órák alatt eljussanak a rend'-l- tetési helyekre. Az ünnepélyes megnyitásra Pécsre érkezett a belkereskedelmi minisz­térium részéről Klinqer elvtárs cso­portvezető, a Nemzeti Vállalat részé AZ A LEGJOBB ÚT, AMIT MI JÁRUNK A MAGYAR DOLGOZÓKKAL Délszlávok beszélnek az áruló Tito-klikk által nyomorba taszított Jugoszláv Msparaszto&ról Bosnyálc Marján arcát kiverte a hidegveríték, amikor megtudta, hogy majdnem belekerült a „esőbe". Iga­zán nem volt ezép az öreg Zdenáez Páltól, hogy zsizsikes gabonát hozott be a raktárba. Meg akkor se. szép ez hogyha valaki a kisparasztok közé tartozik. Az átkozott fukarsá­ga vitte rá -erre 6s most megtörténi a baj. Az sem segített, hogy rögtön észrevette a turpisságot ős vissza- merette a zsákba. Az ottmaradó zsi­zsikek gyorsan megfertőzték a majd­nem 300 mázsás bpzahulmot. Csak ilvcn fukar emberek ne 'lennének a világon — mondogatja és erre min­dén" oka megvan, mert az öreg Zdenácnak a kamrájában még továb- b; 7^_jj .mázsa tavalyi zsizsikes bú- rát találtak. Szerencse, hogy idej«- ben észrevette Bosnvák és a gyors hatósági intézkedés ejeiét vette an­nak hogy a csaknem 3 vágón búza használhatatlanná váljék. 4lsós*e5s<niár<<m Ih soUní Uíipoíi a néP> demólvrAcJíltóI . Mit mondtak volna róla a Párt- lw‘n hiszen csak nemrégiben érié a. kitüntetés, hogy felvették Iftgjelölt- neh Magusieá Mihály, aki fent ul a húzás zsákok tetején rábóiint: __ "Bizony nem hiába', figyelmeztet be nnünket “a Párt az éberségre. Mind a kőt ember, aki velünk szemközt ül. dolgozó paraszt és az, Msósz ntmártont lakó délszláv nem- y0.ja.--g közül valók. Szemük tiszta és lelkes. Állkapcsuk kissé széles és kemény, mint általában a délszlá- voké. ők horyáloknak mondják ma- í^ukat _ S.ZOTÓ<rítft ÚÁ, (iolffOB nvp G'Y (l mi rnh esők néha feledékeny kisSc. Elismerik, hogy mit köszönhetnek a m-i -%-nr népi deniokráciilnak. <b- bi­zony akádn.ai: közülük, akik leül- ■ratnak a papra, meg a ktdikokra. Arra már nem igen gondolnak, hogy i felszabadulás előtt mindennap leg­alább 150 földtelen, vagy kísföldü dolgozó parasztember járt robotolni a környékbeli urasági földekre, vagy a kulákokhoz. Azóta mindegyik a maga gazdája lett, földet kapott a demokráciától, megerősödött és min­dene megvan, amiről azelőtt vsak álmodott. . Titoék ;i liulikokat dé<5v)gc<SU Ezzel szemben mi • van odaát Jugoszláviában, ahol a délszláv nép nyakán a Tito-kiikk ül. Nem egyszer jönnek odaátról kétfős birtokosok és ük mesélik, hogy a szegé,;//- és kis- parasztoktól utolsó szemig elviszik a termést beszolgáltatás fejében. Ott aligha lehetne Zdená-c Pálnak S má­zsa tavalyi búzája. — Bizony — szól közbe egy idő­sebb borostás arcú ember, az idő­köziién odagyülskezök közül — a húgom is mondta, hogy sírnak a gyerekek odaát, egy karéj kenyér után. Aztán nem tud venni magá­nak cipőt, de. még egy fejkendőt se, mert nincs semmi. — Dehogyis nincs — veti ellen Magueies — ran nekik kidáksziivet- kézetiik. Majd nevetve elmeséli, hogy „odaát“ knlákok alakítottak terme'o- szövetkezotei. Nem is csoda hát, ha nincs a jugoszláv népnek kenverc, amikor az országukat eladó Tito- klikk mén a kuldkokat is rájuk szabadította. Nyomor >>- nyomor — mondja újra az előbbi borostásaién — emel­lett meg egy hónapi kényszermunká­ra is elviszik a szegénypara«zt.oka* lakóhelyüktől távol, amint hallottam az át jövőktől. Kánclt;« ssedjük ;t Uulúkokn«. akár magj.tr. akár vakar Alig tudnak hova lenni a esodá'- kozástö! az átjövök; amikor hallják, hogy itt már teljesen szabad a ke­nyér. monnvi jószágunk van. meg, hogy nálunk mindent (ehet vásárol­ni, amit csak akarunk. Nálunk is máskép volt, amikor még a knlákok szabadon gárázdálkod'ak — veszi át a, szót. .Bosnyák, amikor eertésbe- ,szolgáltatási kötelezettség volt ki­vetve a falura, mindig a szeg pmrassté került leadásra, n hutáké meg'megmaradt. Majdnem így volt még tavaly is a gabonabcadással. A 30 holdas kóláknak a birtoka (I—7 családtag nevén volt, igv mind egyiket kisparajtztnak kezelte a ve- lfikl összejátszó jegyző. így aztán a !0—-12 holdas dolgozó paraszt meg­fizette, amit a kormány előirt, a kiddie pedig a markába, névetett. — Az idén azután máskép csinál­tuk. Azokat, akik egy asztalnál esz­nek. cgv kalap alá vettük, és a föld­jeiket összeadva, a valóságban is egv család kezében lévő kuíákbirtok után kell nekik beszolgáltatni. Itt ebben az országban a nép parancsol. A vég rendest az életet .és ráncba szedjük a kuUikot. akár magyar, akár sokáé. Tetszik is ez nekünk, mart így igazságos. IlcBiliifn megy « begyűjtés Hogy tetszik, az meglátszik a ga- bonabogyiijtésen. A község előírása 1700 mázsa kenyérgabona volt, de a legutóbbi héten összcszámlált meny. fiyiségek 20(10 múzsát tettek ki. Büsz­kék vagyunk rá. hogy ilyen szép az eredmény és elsők is akarunk lenni mindenben. ' Itt közöttünk nincsenek ba­rátai a Titonak — mondja Magu- sies, — aki a háború- uszítok szol­gája lett. A háborúból haszna csak azoknak van, akik a népeket össze- uszítják. Az amerikaiaknak, akik a Tito-klikket is bátorítják. A mi jó­létünk. azt mutatja, hogy a legjobb út az. amit inj járunk a xn.igva.r néppel együtt, vezetőnkkel, a . Szov- h-tunióviil. Békességben dolgozunk, jogunk van itt mindenhez éppen úgy. mint a magyaroknak... ték valóban \t ember. így versenyeznek egy szovjet- üzemben A Mikopin-fetitőgyiir új gydrtmd­'nyok elöáktHúsára tért át. Afftreíjren. mintás rázzon és néhány újfajta, kötöttáru termelését kezdték meg. .4 gyár dolgozói szem előtt tartották, hogy az áj gyúrt mán yo krvil oson­nál gondot fordítsanak a ktfr,gátrtrdrm minőségre is. As Özeinl bizottság versenyt Irt tf a kiváló brigád elnevezésért. Két pztahánov'tsla nő: Plotn-yikovo és Filatova volt a kezdeményező. A» lite/mi gyidésen elmondták tapaszta­lataikat sfejtnélkiili munkájukról. Alig néhány nap múlva mdr 23 bri­gád osfromo’fa a versenyben ez első­séget és áramlott az elsőrendű minő­ségi áru a rak',árakba. De selejl még mindig akadt. Fontos volt tehát, hogy a legjobb munkások és brigá­dok munkamódszerét- általánosítsák. Az üzemi bizottság ekkor műhe­lyen kén* megszervezte a tapasztalat- csent. Először Pasesenfzo Itíítöná gyűjtötte, maga köré társait, részle­tesen elmagyarázta nekik, hogyan kell legelőnyösebben kezelni a gépe!, mint kell beállítani a főne.lat,\hogy kiküszöböljék a minőség rovására cső hiányosságokat. Ily midőn az üzemben öt sztahéno­i :sta-iskola alakult, amelyekben je­lenleg negyvenen tanulna};. A munka­módszer-átadást a legjobb segéd- mesterek és im.'vkásnók vezetik. As eredményre jellemző, hogy Ala- dinszkuja muákásnő. aki hosszú időn át normáját sem tudta teljesíteni, ma már éhuuvkás. Rendszeresítették «* üzemben a kiváló brigádok összejövetelei!. Be. vonták a versenybe a mérnököket *% m műszaki dolgozókul, akik arra töre­kedtek, hogy n termelés elmaradt területeit támogassál;. A legérdekesebb, a gy-irbun mez:, alakult vegyesbrigúilok munkája, amely oda fejlődött, hogy láueszÁú- ea egyesítették uz összes tr:n ráta fo­lyamatot. Host mindegyik gombolyí­tó két- kölőnöt- lát. el fonallal, n-kö­töttől; kiszolgálják a szabászokat, azok pedig ,t varrónőket. A -rzgyei- br.gádok tagjainak keze. alatt szinte repül a marka. A brigádverseny ke- refében egyéni ■verseng folyik and különösen emeli a munka trrmelé- kenységét ér a dolgozók élefstinv/p. nettónak állandó javulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom