Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-06 / 206. szám
K Ä P L *9© SíKüífS EUSIfffi. S £ .Szép, hiz&ny »»ép.., Nm majd nehúnhis less ! Minden kárdte peatos választ kaptak a látegaiók a Röméuv-pasztal tersictöcs3psrtfeaa — Nézzétek csak meg, nehogy ttfctán hiba legyen. — Még a kisebbik fiad útin is jfr valamK aki segített az aratásnál, á kötözésnél. — A/.t számoljátok ki, mennyi pénzem van még benn. Nem akarok ‘•ogy fillér tartozást sem, a poros országú tAßiiitor JíciortltaliMiü . ró!, három kis fiatal fa árnyékából ’ beszélgetés üti meg fülünket. Egyébként. már legfőbb ideje volt, négy betérjünk a ternielöesoportba. Manapság annyi autó futkorászik, hogy Ifcsak győzze az ember a port nyelni. I — Csak maradjanak elvtársak, •majd kerítünk széket. Folytassák, (amiben benne vannak. I —A Latin elvtárs ruhát akar venni — magyarázza Kovács elvtárs — *• gyorekeinek. 400 forintot kór. Most ■ azt nézzük, mennyi van még neki benn. A járandóságával azt ceinál, amit akar. Egyhamar Jdozáraolják, hogy még háromszor annyit is nyugodtan kiadhatnának. — Elég lesz a 400 forint? — Elég. Hadd gyűljön e«vk ér végire. Na ez megvan. Most már indaihat * beszélgetés. Bemegyünk a hűvös ■és tág,-us kultúrterembe. i — Mi újság van Remény-pusztán r I — Akad itt mindig. Most talán az A legnagyobb, hogy alig lehet találni valakit itthon. Bementek a hintón, •Peg a fóderes kocsin a városba, megnézni a Komszomolt. ' Olyan csendes valóban ** udvar, mintha nem is lakna benne 18 ter- uiolőc3oportbeli dolgozó család. Olyan csöndes, mintha r.oha hangos •*ó nem esnék benne. •— Bezzeg máskép találnának^ bennünket pintek este. Akkor _ bizony van zeinat, sokszor még éjfélig is ol- vítatkozunk. Mert hit a csoportérte- kezletnek kell dönteni min a in kérdésben. Sorolják, hogy zni mindent kellett éviről-hegyire Jó! megforgatni. Az * lényeg, hogy a végén mindenki •hegeíéged&ére szépen megegyez- *tk. Sza'be.dsóg eívtársakl Moot vesszük esek észre, hogy * »egy beszélgetés közben befutott *S7 teherautó. Mágocstók és meké- tiyeslek. Jöttek körülnézni, tapasztatni, hogy aztán amit tanultak, hasznoeítsák az ő termelőcsopcrt- íbkbnn. után Ü KézfogAs ésiasmerRcűé» „ _____leíc■j jepszenek a padokra. Bontogatják '*t » Ids batyut, szedik elő a Jóféle hasattt Előkerül a hús, a mábtas- 'érzta. Varga elvtárs bíztatja éket: — Csalt falatozzanak el vt árrak, ü*tán majd eőc emelgetünk! : Hamar meg is vannak. Azért Jöt- •ek, hogy minél többet halljanak, •fsainak. Tele vannak kérdésekkel. J^gelőször is azt szeretnék tudni: honnan Indult, miből lett ez a csoport. Es Varga elvtárs el Is mondja, SJ£pen sorjában, úgy, ahogy történt. — Nagyrészt agrárproletárok voltunk. Akadt közöttünk régi birtokos Is. Itt vagyok én is. Közep- fbäratrzt. az apám, én meg .8 holdas teazdn vagyok. Tizenlcetton indirt- jknik. Nagyok voltak a nehézségeink. Legtöbbnek nem volt meg a Fejadagja, disznót se tudott ölni, & a hátán hozta el, amije volt. fink 1 fuláktó! jött négytagú Laláddal, összesen, egy pár csizma- . yal. Amit pedig Itt ez elhagyott hfiblrbokon találtunk 48 telén, azt J°bb nem elmondani. Az egész, baint egy nagy trágyadomb. Es ina? Hem akarok sokat beszélni, nézzetek körül. Nem találnak egy csaladot se, ahol mindenkinek ne jutott volna már új ruha és új cipő. Három fiatalnak van kerékpárja, le i* törlesztették. Van amelyik már botoron töri a fejét. Tetszik a beszéd. Azért, mert igaz. Mindennek utána lehet járni, bieg lehet nézni, nincs benne semmi hamisság. Varga elvtárs különben 's őszintén beszélt. Nemcsak a jól pwindja el, hanem a rosszról sem íe'edkczik meg. — Nem szépítünk mi semmit. Mí- hek csapnánk be egymást? Nozzei: Jheg a lakásainkat. Bizony nem a ^őszebbek. De tudjuk, hogy a mi r°-ssz lakásunk nem végleges met,- ' °ki&s. Első a törzstenvészet, meg a t'>hbi. Nem telik el sok idő, Je** Tűndannyiunknak kis családi ha/.a. Hchót nem is egészen egy esztendő a',r>U nem megy minden. I"?-------------------v.a kérdések. Alá[« tóii dőlnrli I tógától: mindent terelnének tudni. — Menny: egy tag átlagos ;:erc- •ete? Hogy jutottak törzstenyeszethez? Mi történik a betegekkel? Hogy lesz a szecskavágás? Az asszonyok mit dolgoznak? 1 vább. Eizany nem egy nap, de még három is kevés volna mindnek a megválaszolására. AJig győznek rá felelni Varga eivtársék. Tisztán és pontosan kezelt grafikont támasztanak ki. Miieden apró kocka egy munkaegységet jelez. — Vegyük csak az átlagot. Itt van ez a közepes nagyságú oszlop. Ez az elvtársunk is december óta van a csoportban. Eddig 4000 forint a keresete.' Megvan az egész évi fejadagja, van hízója és ami a legfontosabb: még nem adtunk el semmit A szerződésre kapott sertéseket csak most szállítjuk, nem adtunk el egy borjut se. Annál többet vásároltunk. A jövőre is gondolunk. Az üzemgazdasági tartalékon kívül a Jövedelem 10 -százalékát befektetjük. Például az a tervünk hogy villanymotort á Hibáink be a kutakhoz és a vizet mindenfelé odavezessük, ahol csak szükség van rá. — Hogy jutottunk törzstenyészetekhez? Az állam adta. Olyan a mi államunk, mint az apa, aki ad a gyermekének, amit csak tud; hogy boldoguljon vele. Kikeresi, hogy hova mit érdemes adni. így /jutottunk mi a förzstenyészetekhez. Nem gazdálkodtunk velük rosszul, hogy csak a tehenészetet nézzük: 80 darabra akarjuk fejleszteni. Iparkodunk, meg is lesz. Minden kérdésre pantos a válasz. Elmondják, hogy januártól a jövedelem 2 százalékát félreteszik a betegek és öregek istápótlására. Hogy az asszonyok kezdetben, míg nem látták a munka értelmét, nem igen akartak dolgozni. Most az első elszámolás után, hogy minden sor kapálásért pénzt kaptak, már alig lehet visszatartani őket a dologtól, mindegyik keresni altar. A szecskát persze géppel vágják. Varga eivtárs kintjárt a Szovjetunióban, gyakorlatban tapasztalta, micsoda jótétemény *z ember számára » gép. — Mi is azt akarjuk elérni, hogy mint náluk, a munka tkt »zúzalék»“, az ember helyett a gép végezze. El így van. ha hiszik, ha nem. Az ember inkább csak felügyel, könnyen elvégzi a , munkáját, ráér mindenre. Persze, joguk van a kétkedésre. Ha nekem az édesanváin lelt volna ott, tahin még neki is nehezen hinném el. De hogy én magam a saját szememmé! láttam, igv hát tudóin, micsoda nagyszerű a szovjet mezőgazdaság! Amikor a sok kérdezgető* kicsit csillapodik. Kovács elvtárs nagy helyei léssel fogadott javaslatot tesz: — Moeí már aztán nézzék meg a gazdaságot is! mindent. A magtártól a sertésCsak tisztított vstitaagat vessiBfc A legnürgömb ben meg kell kezdeni a fizelcktorozdsé t KSriiljárnak hizlaldáig alaposan szemügy re veszik a gazdaságot. Tetszik is nagyon. — Szép, bizony szép... Na majd nekünk is lesz! Nem kel! más, csak becsületes munka... Jövőre már hozzánk is jöhetnek látogatóba, Kökényesre ... Nekünk könnyebb lesz. mert mi vagy új, vagy régi gazdák vagyunk, mindegy-iküntuek van lovunk, meg tehenünk. Nem indulunk olyan messziről... Igv vélekednek a mágocsiak és a mekény.esick. Alig győznek nézelődni. mindent kívül-beilil, a legapróbb részletekig látni akarnak. Nagyon sajnálják, amikor búcsúra kerül a sor. — Sokat, tanultunk elvtársak. így aztán könnyebb lesz a jó úton járni. Felkapaszkodnak a teherautóra. Kibontják a szép vörös zászlót. Ahogy megindulnák, az udvaron felharsan a rádió hangszórója: Valaki az irodában kinyitotta. Egyikük megszólal: — Az, uraság munkára szólító ko- lompja helyett most ez van. A rádió. Ez a kolomp. Ks a „koiőmpop“ megszólal agy hang: — A mesterművek sorozatában felolvassuk Gorkij novelláját... Az autó megindul. Mint egy vörös bádoglemez úgv csattog a szélben a. kibontott zászló. fi. 1. Az é-zi vetési időszik kexdetén ta.án újty nem állt előtérben a kér dós. miat éppen most. müven velő' magot juttassunk a földbe? A lelkiismeretes gazda minden gondolkodás nélkül tudja, mi a kötelessége: csaki- tisztított majfot szab.td vetni! Az elmúlt évi terméseredmények bizonyítják, hogy az 1948. évi termékünkben milyen hatalmas kárt okozott a temérdek gyom és a bun- dásbojjár é< milyen nagy kárt jelentett a gyommagvakon kívül a rozzsal, árpával kevert gabona. Öriá’-i kára 1 legsürgősebben kctwäje meg 1 vető olt efebő: egész nemzetgnzdasápúnknak és perasxísájfucknak. Kormányzatunk az 1946’49e- gazdasági évben minden eszközzel segíti a dolgozó paraíztsájfot és felvilágosító munkával, magtisztító gépek beállításával lehetővé tette, hogy az idén már sokkal magasabb terméeátíagot értünk el * nsgyobbmérví vetőmagíisztfíás folytén. Ezt az irányt még fokozottabban kelt követnünk az új gazdasági évben ix. A megyei operatív bizoffo&g az összes -«érvek útján gondoskodott írről, hogy Baranya minden járásában kehő isáuiú vetőmogtisztító- gép (szelektor, rosta, triőr) legyen és ezzel leheíö-'ég nyílt arra, hojty minden községben a népi szervek létrehozzuk a ,.vetöraajJÍÍ3ztító szolgál« tot". — Minden szelektor, akár szövetkezeti, vagy niagánkézben van, a mngt’rsztíiáxt, hogy az idegen magtól mentes vetőn?;.?.ágat még inkább fokozzuk a jővőévi terméseredményt. A falusi Párt- é. DBFOSZ szerveretek, valamint az. operatív bizottságok szorgalmazzák, hogy a faluban, d.« az. egész, megyében egyetlen kiló vetőmag ge kerüljön íieztít*finned elvetésre. Megkezdte működését Pécsett Ö -r . , a Gyógyáru értékesig Nemzeti YáHakít déldunántúli fiókja röl pe<lig Léránt Miklós veíór%*»gató, D. Ssabó Jóasef wemélyzeti osztályvezető, m iiremi páztezervezet its üzemi bizottság kiküldötte. A;pécsi városi pártbizottságot Csizmadia Ferenc «Ívtárs képviselte. Natjy Gxámb&n vettek részt as tiar.epélyes megtovitAson a. pécsi gyógysxerésrék és drogisták is. A beszédek után Hürnvat. Ervin elvtárs gyógyszere« vállalatvezető bemutatta a hatalma.* raktárt, amelynek gyógyáru készlete máris a déldunántúli dolgozók e^-ész- ségvüdéimének szolgálatában áll ős újabb bizonyítékát adja »nőnk, hogy népi demokráciánkban a legfőbb órNagy jelentősége van Pécsett, x Lánc.-ntcában megnyílt Gyógyáru- értékesítő Nemzeti Vállalatnak. Nemcsak Baranya, hanem Somogy, Tolna megyéket, sőt .Zala és Fejér megyék egy réeaét is innét látják el a jövő? ben gyógyszerekkel. Atár az ind illáira kozd kel- millió forint érté- különböző (jijoyi/szer érkezett és azóta is érkeznek teherautókon ,a szállítmányok. A fiók megnyitása lehetővé teszi, hogy a legértékesebb gyógyszerek is szinte órák alatt eljussanak a rend'-l- tetési helyekre. Az ünnepélyes megnyitásra Pécsre érkezett a belkereskedelmi minisztérium részéről Klinqer elvtárs csoportvezető, a Nemzeti Vállalat részé AZ A LEGJOBB ÚT, AMIT MI JÁRUNK A MAGYAR DOLGOZÓKKAL Délszlávok beszélnek az áruló Tito-klikk által nyomorba taszított Jugoszláv Msparaszto&ról Bosnyálc Marján arcát kiverte a hidegveríték, amikor megtudta, hogy majdnem belekerült a „esőbe". Igazán nem volt ezép az öreg Zdenáez Páltól, hogy zsizsikes gabonát hozott be a raktárba. Meg akkor se. szép ez hogyha valaki a kisparasztok közé tartozik. Az átkozott fukarsága vitte rá -erre 6s most megtörténi a baj. Az sem segített, hogy rögtön észrevette a turpisságot ős vissza- merette a zsákba. Az ottmaradó zsizsikek gyorsan megfertőzték a majdnem 300 mázsás bpzahulmot. Csak ilvcn fukar emberek ne 'lennének a világon — mondogatja és erre mindén" oka megvan, mert az öreg Zdenácnak a kamrájában még továb- b; 7^_jj .mázsa tavalyi zsizsikes bú- rát találtak. Szerencse, hogy idej«- ben észrevette Bosnvák és a gyors hatósági intézkedés ejeiét vette annak hogy a csaknem 3 vágón búza használhatatlanná váljék. 4lsós*e5s<niár<<m Ih soUní Uíipoíi a néP> demólvrAcJíltóI . Mit mondtak volna róla a Párt- lw‘n hiszen csak nemrégiben érié a. kitüntetés, hogy felvették Iftgjelölt- neh Magusieá Mihály, aki fent ul a húzás zsákok tetején rábóiint: __ "Bizony nem hiába', figyelmeztet be nnünket “a Párt az éberségre. Mind a kőt ember, aki velünk szemközt ül. dolgozó paraszt és az, Msósz ntmártont lakó délszláv nem- y0.ja.--g közül valók. Szemük tiszta és lelkes. Állkapcsuk kissé széles és kemény, mint általában a délszlá- voké. ők horyáloknak mondják ma- í^ukat _ S.ZOTÓ<rítft ÚÁ, (iolffOB nvp G'Y (l mi rnh esők néha feledékeny kisSc. Elismerik, hogy mit köszönhetnek a m-i -%-nr népi deniokráciilnak. <b- bizony akádn.ai: közülük, akik leül- ■ratnak a papra, meg a ktdikokra. Arra már nem igen gondolnak, hogy i felszabadulás előtt mindennap legalább 150 földtelen, vagy kísföldü dolgozó parasztember járt robotolni a környékbeli urasági földekre, vagy a kulákokhoz. Azóta mindegyik a maga gazdája lett, földet kapott a demokráciától, megerősödött és mindene megvan, amiről azelőtt vsak álmodott. . Titoék ;i liulikokat dé<5v)gc<SU Ezzel szemben mi • van odaát Jugoszláviában, ahol a délszláv nép nyakán a Tito-kiikk ül. Nem egyszer jönnek odaátról kétfős birtokosok és ük mesélik, hogy a szegé,;//- és kis- parasztoktól utolsó szemig elviszik a termést beszolgáltatás fejében. Ott aligha lehetne Zdená-c Pálnak S mázsa tavalyi búzája. — Bizony — szól közbe egy idősebb borostás arcú ember, az időköziién odagyülskezök közül — a húgom is mondta, hogy sírnak a gyerekek odaát, egy karéj kenyér után. Aztán nem tud venni magának cipőt, de. még egy fejkendőt se, mert nincs semmi. — Dehogyis nincs — veti ellen Magueies — ran nekik kidáksziivet- kézetiik. Majd nevetve elmeséli, hogy „odaát“ knlákok alakítottak terme'o- szövetkezotei. Nem is csoda hát, ha nincs a jugoszláv népnek kenverc, amikor az országukat eladó Tito- klikk mén a kuldkokat is rájuk szabadította. Nyomor >>- nyomor — mondja újra az előbbi borostásaién — emellett meg egy hónapi kényszermunkára is elviszik a szegénypara«zt.oka* lakóhelyüktől távol, amint hallottam az át jövőktől. Kánclt;« ssedjük ;t Uulúkokn«. akár magj.tr. akár vakar Alig tudnak hova lenni a esodá'- kozástö! az átjövök; amikor hallják, hogy itt már teljesen szabad a kenyér. monnvi jószágunk van. meg, hogy nálunk mindent (ehet vásárolni, amit csak akarunk. Nálunk is máskép volt, amikor még a knlákok szabadon gárázdálkod'ak — veszi át a, szót. .Bosnyák, amikor eertésbe- ,szolgáltatási kötelezettség volt kivetve a falura, mindig a szeg pmrassté került leadásra, n hutáké meg'megmaradt. Majdnem így volt még tavaly is a gabonabcadással. A 30 holdas kóláknak a birtoka (I—7 családtag nevén volt, igv mind egyiket kisparajtztnak kezelte a ve- lfikl összejátszó jegyző. így aztán a !0—-12 holdas dolgozó paraszt megfizette, amit a kormány előirt, a kiddie pedig a markába, névetett. — Az idén azután máskép csináltuk. Azokat, akik egy asztalnál esznek. cgv kalap alá vettük, és a földjeiket összeadva, a valóságban is egv család kezében lévő kuíákbirtok után kell nekik beszolgáltatni. Itt ebben az országban a nép parancsol. A vég rendest az életet .és ráncba szedjük a kuUikot. akár magyar, akár sokáé. Tetszik is ez nekünk, mart így igazságos. IlcBiliifn megy « begyűjtés Hogy tetszik, az meglátszik a ga- bonabogyiijtésen. A község előírása 1700 mázsa kenyérgabona volt, de a legutóbbi héten összcszámlált meny. fiyiségek 20(10 múzsát tettek ki. Büszkék vagyunk rá. hogy ilyen szép az eredmény és elsők is akarunk lenni mindenben. ' Itt közöttünk nincsenek barátai a Titonak — mondja Magu- sies, — aki a háború- uszítok szolgája lett. A háborúból haszna csak azoknak van, akik a népeket össze- uszítják. Az amerikaiaknak, akik a Tito-klikket is bátorítják. A mi jólétünk. azt mutatja, hogy a legjobb út az. amit inj járunk a xn.igva.r néppel együtt, vezetőnkkel, a . Szov- h-tunióviil. Békességben dolgozunk, jogunk van itt mindenhez éppen úgy. mint a magyaroknak... ték valóban \t ember. így versenyeznek egy szovjet- üzemben A Mikopin-fetitőgyiir új gydrtmd'nyok elöáktHúsára tért át. Afftreíjren. mintás rázzon és néhány újfajta, kötöttáru termelését kezdték meg. .4 gyár dolgozói szem előtt tartották, hogy az áj gyúrt mán yo krvil osonnál gondot fordítsanak a ktfr,gátrtrdrm minőségre is. As Özeinl bizottság versenyt Irt tf a kiváló brigád elnevezésért. Két pztahánov'tsla nő: Plotn-yikovo és Filatova volt a kezdeményező. A» lite/mi gyidésen elmondták tapasztalataikat sfejtnélkiili munkájukról. Alig néhány nap múlva mdr 23 brigád osfromo’fa a versenyben ez elsőséget és áramlott az elsőrendű minőségi áru a rak',árakba. De selejl még mindig akadt. Fontos volt tehát, hogy a legjobb munkások és brigádok munkamódszerét- általánosítsák. Az üzemi bizottság ekkor műhelyen kén* megszervezte a tapasztalat- csent. Először Pasesenfzo Itíítöná gyűjtötte, maga köré társait, részletesen elmagyarázta nekik, hogyan kell legelőnyösebben kezelni a gépe!, mint kell beállítani a főne.lat,\hogy kiküszöböljék a minőség rovására cső hiányosságokat. Ily midőn az üzemben öt sztahénoi :sta-iskola alakult, amelyekben jelenleg negyvenen tanulna};. A munkamódszer-átadást a legjobb segéd- mesterek és im.'vkásnók vezetik. As eredményre jellemző, hogy Ala- dinszkuja muákásnő. aki hosszú időn át normáját sem tudta teljesíteni, ma már éhuuvkás. Rendszeresítették «* üzemben a kiváló brigádok összejövetelei!. Be. vonták a versenybe a mérnököket *% m műszaki dolgozókul, akik arra törekedtek, hogy n termelés elmaradt területeit támogassál;. A legérdekesebb, a gy-irbun mez:, alakult vegyesbrigúilok munkája, amely oda fejlődött, hogy láueszÁú- ea egyesítették uz összes tr:n ráta folyamatot. Host mindegyik gombolyító két- kölőnöt- lát. el fonallal, n-kötöttől; kiszolgálják a szabászokat, azok pedig ,t varrónőket. A -rzgyei- br.gádok tagjainak keze. alatt szinte repül a marka. A brigádverseny ke- refében egyéni ■verseng folyik and különösen emeli a munka trrmelé- kenységét ér a dolgozók élefstinv/p. nettónak állandó javulását.
