Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-04 / 205. szám

1949 SZEPTEMBER 4 MRPL 0 KÉT ÜZEM ELINDULT a fiákon dtdáw á kijelölt ülm Kevés papír van az asztalon, s nem ül „munkába temetkezve” met lette senki. Egy üzemi párttitkár asztala, de olyan üzemi párttitkáré; aki többet van kint az üzemben, mint az Íróasztalnál. így is helyes. Meglátszik ez a termelésen? Meg. A Sopiana gépgyárban a termelé­kenység január óta 30 százalékkal emelkedett. Pedig az üzem nehéz munkakörülmények között dolgozott. Kis üzemekbe szétszórva, szoros- kodtak a gyár leégése után. Es még is! Az elvtársak mégis megmutat ták, hogy ahol öntudatos munkások vannak, ahol a dolgozók felismertél' új viszonyukat a termeléshez, ha erőfeszítésekkel is, de teljesíteni le­ket a tervet, lehet úgy dolgozni, hogy például az egy emberre eső teljesítmény értéke januárban 11.—, augusztusban pedig 14.50 Ft legyen. Sok isiSíáí kell kijavílnni ’ — De azért, amikor elolvastuk Rákosi olvtárs beszédét, úgy érez­tük, hogy ríálunk is van javítani való, hogy még ennél jobban is le­het dolgozni — mondja Wéber Ká­roly elvtárs, az üzemi párttitkár. Nézzük csak meg sorjában, hol érezték találva magukat a Sopiana dolgozói. — Mindenhol — mondják moso­lyogva. Mindenütt lehet és kell még fejleszteni, javítani. Lássuk a főbb hibákat. — Itt van mindjárt a táppénze­sek kérdése. Feltűnt, hogy az utóbbi időben igen sok a táppénzesünk. Nem sokáig töprengtünk. Az OTT- val felülvizsgáltattuk a betegeket. f7 eredmény? — mosoly fut Mi­hályi elvtárs, ÜB-titkár arcára. — Az eredmény az volt, hogy másnap " 9 ember bejött dolgozni. ^ komtnuitislii próbaköve a jó termelés Menjünk tovább. Wéber elvtárs Sdndoikozik. Sorra vesz mindent. — A másik legfontosabb talán: '}z esztergamühelyben kevés az em­ber. De ennek talán nem maguk az okai Wéber elvtárs. — A jó kom­munista példája az, ahogy felel. Mi is ... igen mi is hibásak jgyünk. Nem oldottuk meg, mint öntödénél tettük, a szakmai át- Xozést. jVem tettünk meg mindent, ’nit megtehettünk volna. . elmondják, hogyan lehetne még r*vUani az eredményeken jobb , '‘'hkamegszervezéssel is. F.gy-ket ■ül- n az üzemben új mestereket " úottak be, ezek nem tudják úgy , e8szervezni a munkát, hogy az fo- ■ atnatos, zökkenőmentes legyen. Da Wtenek nekik. Es ezt is leküzdik. (5 ~~ Ezért vagyunk kint többet az . omben. így lehet segíteni, ha lát- J’k b hibát. Apollo jlarc a fehérgárdis ák és sárgaÍH| bérenceik ellen! JhI Maodzsfl bestilks El5«dás0k: vasárnap 3, 5, ?, 9 órakor liélíőn 5. ?, 9 orakur ö R Á H 1 Ä ?-éig y 'Pllés, humoros vígjáték Csak a papa | meg ne tudm Elfiai«.s0k! vasárnap 4, fc, 8 órakor hótfőn b, 8 ómkor * f & E K ?-éig 'k az ellenséget és a női szí- 'ekei legyőzték í F1„ szekér [b «i ' “adások vasárnap: 4, 6 és S «3 órakor Hétfőn: 6 és 8 órakor. ^rikagyürük ba,!^' faszerek rorv váíVsz ’ ó-f’ TÓTH Es CSIKÓS precíziós u.pátereknél PécS, Ferenciek- Jo 19. A Sopianában — az eredmények mutatják — él az elvtársakban az, amit Rákosi elvtárs mondott: Nem lehet jó pártmxinkás az, aki rosszul termel. A jó pártmunka próbaköve a jó termelés ... Rá kell nekünk arra térni, hogy a kommunista po­litikai öntudatának mérője elsősor­ban a termelés emelése. „Küldjétek ki valakit“ Nézzünk meg egy másik gyárat, ahol nem ilyen jók az eredmények, dó ahol az elvtársak Rákosi elvtárs beszéde után elindultak a hibák ki­javítására. A börgyári ÜB-iroda nem éppen csendes hely. Állandóan cseng a le- lefon, percenkint nyílik az ajtó is. Szentgyörgyvári elvtárshoz szólnak: — Te, küldjél ki valakit az Er­dőd: helyett, nem tudunk kezdeni... — halljuk. _ Dehát miért nem csináltok eg yszer meg ti is valamit, miért kell kibújni a nehezebb feladat elől. Ha van egy nehezebb kérdés, nem nyúltok hozzá — néz az elvtársra Szentgyörgyvári János, termelési fe­lelős. Lám itt az első hiba. A munka­vezető feladata lenne egy munkás behelyettesítése. Nehéz a feladat, nem csinálja meg, az .ÜB-ré bízza. A Bőrgyár Síotofirséfte: az egyéni felelősség li lánya — Pe nem ez a legnagyobb — mondja Vasvári József titkár. Mi hát a legnagyobb? Rákosi elvtárs sokat és szigorúan beszélt róla. — Az egyéni felelősség hiánya. Ez a bőrgyár legnagyobb betegsége — mondják el az elvtársak. Példá­kat akarunk hallani. Sajnos van elég. Kiadják az utasításokat' és nem hajtják végre, vagy nem jó! hajt­ják végre. Kiadták, hogy az oltott meszes kádakat rendesen kel! hasz­nálni, úgy, hogy egy kádat végig ki­használnak és utána kezdik meg a másikat. Ezt ^félreértették, a kádban lévő leiszoposodást is felhasználták meszezcsre. Ennek következtében a bőrpórusokba . bekerültek a kavi­csok, a hasítógépnél csorbulást idéz­tek elő, bőrelhasítások történtek. Minőségi romlás állt elő, szortiment esés. Vagy nézzük Bukács Mihály ese­tét, aki észrevette, hogy a lefolyóba egy bőr került, de nem szólt a munkavezetőnek róla, a bőr eltörnie a kanálist, a gyárból lefolyó összes piszkos víz kijött és tönkretette a kádban lévő vegyianyagot. A kár 603.—r Ft, de lehetett volna gokkal több is. Ha viszont rögtön szól, meg lehetett volna menteni az anyagot. Bukács Mihály nem érezte át az egyéni felelősséget. Pedig tagja Pár­tunknak. " Es felvetjük a kérdést: Vájjon viszonyulhat így egy kom­munista a munkájához, a termelés­hez? Nem viszonyulhat. Rákosi elv­társ mondotta, hogy a kommunis­táknak élen kell járniuk a terme­lésben. Me-s kell s/űntitie a kapitafisin módszernek Tovább kel! mennünk. A műszaki vezetés kérdése következik. A mS- s.zaki vezetők a régi „szisztéma” szerint, profitra, dolgoznak még min­dig, Olyan bőrt gyártanak, ami töb­bet hoz. Nem kerültek ki a kapita­lista termelés módszereiből, úgy abogyT kellett volna. Nem ellenőrzik a kiadott utasításokat sem. De nézzük a holnapot a Bőrgyár­ban. Brunner Béla elvtárs, a párt- titkár elmondja, hogy az üzemi háromszög tervet készít az egyéni felelősség levezetésére egészen az egyszerű munkásig. — Mindenkinek felelősséget kelt váHalni azért, amit végez, legyen az akár a látszólag legjeleniáktelenebb munka is. Két üzem Rákosi elvtárs beszéde után. Hibáikból és eredményeikből tanulnia kell a többinek, hogy a mult, a kapitálisig termelés felett, győzelmet arasson az új; a jobb. gazdagabb, emberibb élet alapja: a szocialista- termelés. Lorenz Mária Megfessszabbítalfák o iépisinásüial kstend í szerződés határidejét A földműves szövethez etek vezetőségének fokozni fielt a felvilágosító munkát A gépállomásokkal kötendő szerző- j fizetni, készpénzzé1 is iéróhíf'.ja a dé.s határideje eredetileg augosiz-us [ munkadife . 31-én zárult volna. Tekinte tei arra, hogy a föfdmíívesiszöve'kezetek — n'.m tudtak :ctj«s súllyal belekapcso­lódni a kampányba, még szeptember első felében is folyik a szerződéskötés. Azonban isme. le kell szögeznünk, ho'jy a kampány sikere érdekében a földművesszövetkezeiek igazga óságá­nak felvilágosító • gyűlések e'őkésztcsé- vel és az eddiginél tevékenyebb mun kával ke'J a ' fö’.dmuvCsszcve:kezeli tagság és a gépállomás közötti kap­csolatot kimélyí vnl. Amíg a termelőszövetkezeti csopor­tok megyeszerte megköötték már a gépállomásokkal az egész évi gépi, munkát biztosító szerződést, addig az egyénileg gazdálkodó parasztok. nemcsak az egész évi munkákra köthetnek szerződést, hanem az egyes munkafolyamatokra is. Tchár az. őszi keverő,' vagy mély­szántásra és a larlóbuk a ásra, boro­na kter a cRÚgy, mini a velős elvégzé­sire. A szerződéssel az állam ismét nagy kedvezményt nyújt a dolgozó parasztságnak, mert az egész évi mun­kának diját erméiszo.ben lehel fizelmi. Ennek háromnegyed részét no­vember 1-ig. negyedrészét pedig a kővetkező évben a termény-be­takarítás • után. A gépi művelés — ezt már minden dol­gozó ' paraszt .tudja — nemcsak jobb. de olcsóbb is. Egy hóid búza öyr-zys ralajmúpkájáir. beleértve a iar.ó- hántá'síói a. iknítár/g trmJen munkát, 135 kí'ógramrn búzát fi* •[ a gazda, aki nemcsak a nagyobb crrr.cViosa- mo! biziostlja magának a gépi míívc- lés-se-l, de am.e’.cb: 10 százalék ked­vezményben és ingyenes szaktanács­adásban is részesül. Ha a szerződő, a do'gozó paraszt nem lúd terménnyel A szöveilv zeíek termelési felelősei- és igazga ós-égi -rgjei keressék a kapcsolatod * g-é^k'lcmásök vezetői- ve' és a felvilágosító munkát közösen vigyék a pártszervezetek segítsé­gével é; elsők legyenek a szerződés tneg- köt.ctvjfoen, V- gyék fel a harcol a kó­lák rémhírekkel szemben, amelyekkel azt akarják elérni, hogy a szegény, fogatnélküli parasztság ne' vegye igénybe a gépállomás Irak oraií és :o- vábbra is legyenek ráu’aiva a kulákok igauzsorálára. AZ ÉLENJÁRÓ MŰVÉSZETTEL AJÁNDÉKOZZA MEG A PÉCSIEKET A KOMSZOMOL KULTLJRGÁRDÁjA Ma délben érkeznek várcy.unk ba. Már állnak a diadalkapuk, áll az emelvény a Széchehyi-tézen, lángvörös, piros-fehér-zöld pompájában és vár­ja őket. De nemcsak a küsőségek, mi is várjuk őket szívünk forró szeréte- tével, lelkes rajongással. Mánia, Mécs ekszabolcs, Pécsbányatelep is mind ün­nepi díszbe öltöztek fogadásukra, hogy amerre eljönnek, útjuk diadalát le­gyen, Minden iíi úgy készül erre a napra, mint a legszebb ünnepre. Es az is lesz, íeedhetetlen élmény valamennyiünk számára. Vendégeink, a hős Komszpmol a Szovjetunió kiváló művészei. Csodá a pestiek, székesfehérváriak, kaposvár szélnek: „Csodálatos élmény volt... nyújtottak • • •" Nem, lehet e’dönteni, Sztálinról elnevezett moszkvai autógy megdaiok tökéletes, tiszta tolmácsolásé ki mindenkiben, vagy a Nyiriácska tá nő az é’eí változatosságát, színességét táncában, vagy a csodálatos ba’eüszá zengésű, tökéletes technikájú hegedű tudni eldönteni. A műsor minden szám mutatja a követendő utat a legigazibb vészét felé­Az ünnepi műsort a déli fél 1 órai Széchenyi-iéri fogadtatás után, dó'után három órakor a Széchenyi-tér en, este 9 órakor pedig a pécsi . Nem­zeti Színházban adják a komszomolisla művészek. Miért nem szerepelnek az úí élmunkások között a legjobb MESZHART-dolgozók? küldöttei a hatalmas szocialista ország, latos műsorukban már gyönyörködtek iák. S akik láttak őkéi, mind arrői be- soliq, soha nem lehet elfelejteni amit l’.ogy kik aratlak nagyobb sikert, a ár vegyeskara-e, amely népi dalok, tó­val ujjongó, felszabadni érzést vallott neegyiUies, melyben húsz fiatal táncos- mutalta meg hajlékony, gyönyörű m. a „Hattyú halála” vagy a tiszta- szám. Minden bizonnyá' mi sem fogjuk a bennünk marad, bennünk él és meg- míívészet, a szocialista, realista míi­Aki olvassa a Danánál Naplói, az megfigyelhette, kegy nap-nap u án köziünk be s z ión o’ók a1 a pécsi és ba­ranyai üzemekről, hogy hogyan ün­nepük az új élmunkásoka;. Az olvasó észrevehette azt, hogy éppen a MESZHART, üniti píÉgen nem szere­pelnek a. párlsaj óban. Sokan kérdez, lék is már, hogyan, a MESZHART- r.á! nincsenek új cúmunkások? Sajnos nincsenek —. hangzik a bizony ain válasz. Es miért nincsenek? Talán sen­ki sem dolgozoli jól a: MESZHART bányákban? Nem! Kern itt a hiba. A inba a, kerületi bányászszakszervezet­nél tőrén'. Lang József elviére kerii­1c i tikár szabodsá. meni. II Ivet tesének .Miche'.lu'i Ferenc clvtársnak meghagyla, hogy az é'-munkás jelöl­lek névsorát- a kitűzőit haláridőig, augusz us. 18-ig haladéktalanul küldje fel a Szakszervizei Tanácshoz. — Michellufi elviárs azonban megkésve kiidte fel a j.löltek névsorát a Szak- szervezeü Tanács illoiéke-s osztályé- hoz, amikor o:; már lezár iáié az új é:m,unkások névsoré. A MESZHART dolgozók ciuvt hsába várják a legjobb do'gozáik kitüntetését, hiába akarták íir.riepe'ni őket a szociális'« munka­verseny hősei:. Az illetékesek remé- li'í. hogy a Szaksze-rvi.-ze'á Tanáos utólagos in ézkcdéssel a kérdés' meg­oldja, ettől függetlenül azonban a ke­rületi hányászssakszpmze'é a felelő», ség a kés.delmes admWsz ráció mial'. fs Ferenc- és a Szent Ríván-ahrin helfen alakul meg az üzenti páitszeimsí Pártunk Közponü Vezetőségének Szervező Bizottsága határozatot ho­zott a bányász pártszervezetek meg­alakítására. Uj, hatalma* tervünk, az ötéves -terv inégvatósitásához fel­tétlenül szükséges, hogy felszámol­juk a bányászok közötti politikai munka elmaradottságát. A bányák­ban előforduló hibák, úgy termelési, mint politikai vonalon arra mutat­nak. hogy nem fordí'ottunk elég gondot a bányász elvtársak öntuda­tának, politikai képzettségének fej­lesztésére. non alakíiotlunl; pártszer­vezeteket a bányái,ban. Ezt bizonyították a pécsi MIvSZ- HART bányáknál előforduló hibák, ezt hozta ki döntő módon a lleesek- r.zabolcson tartott értekezlet is Ezt a hiányosságot szünteti most meg a bányász üzemi pártszerveze­tek megalakulása. A városi és járási pártbizottságokban kiilön ■ bányász- titkárokat állít be a Várt. A szer­vezetek aknánként alakulnak meg. később ezeket kiterjesztik, illetve felbontják kerületi pártszervezetekre is. A pártbizalmi és népnevelő rend­szert a fejtések ős külszíni terme­lési egységenként építik ki a szer-, vezetek. A határozat foglalkozik a vidékről bejáró munkások közötti fokozottabb agitáeiós munkával. En­nek hiányát is leszögezte a rai’csek- Rzabolesi értekezlet és a Szervező Bizottság határozata most ezen a téren is komoly változást hoz. A megalakuló üzemi párt szerve/.«.-, tok felada'a lesz a termelési . kérdő-. sek. politikai felvilágosító. munka és oktatás megszervezésének munkája. A MESZHART bányáknál hétfőn két aknán alakul meg üzemi párt- szervezet. Ferón e-aknán Felezőn Andor elvtárs. MDP városi titkár, a Szent Is'ván-aknán S lading er Ist­ván élvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottságának szer­vezője méltatják a bányász üzemi pártszervezetek megalakulásának je­ti 'ti tőségét.. • A baranyai ferménybegyüjtés sikerének azok u falusi előtúrtak, azok a népnevelők, akik a begyűjtésben személyes jó példával, beyyüj ésiik niu. r'sdéh'talun teljesí ésével jártak elől és ezzel a leg­jobb agit&ciót- nyújtották, Klósegítöi azok rí SZÍT és KPOSZ-fiaütlok, akik a Világif júsági Találkozó szel­lemében népnevelő munkál fejle lek f.i, egyenként meggyőzve a begyűjtésben lemaradt gardákat és ez­zel js erősítelek u békelábnri. A falvak ifjúsági szervezetei jó munkájukkal é; a szabó élők leleplezé­sével elősegítet ék begyű jtést. Az egyéni kötelességtőljesjtc*bpn kitűntek az. el­múlt hé eredményei alapján: Görbkz János PF.lv l.f'.IWl dolgozó paraszt, aki az előirt 548-kilogramm beadási kötele/' tősége* helyett 1081 kilogrammé)' rőt le', tál százalékban teljest iái kötelezettséget, kemény Árpád HISJAKABFAIJ Al 1 és fél holdas kisparus/.i 124 kilogramm előír) 'mennyiség helyett Tto kilogram. mot náci be >22 szüze lókban íiílteljerílvr köfeleze 1 Sá­gét, Zeier János ,VAdVRVPMfíttt 2 holdat kjsparasxt ,425 kilogramm előír! beadási kebelezett rég bel yell j/JIS kilogrammot adói be n terménygyiijtő red tárba' fos eV7.v! 221 sTáTalékban teljesítette hazafias kötelessé. »get. HÁTRÁLTATÓI azok a jegyzők, akik a kulákok clszámolfafásának kér­dését elhanyagolják, nr.m kezelik #z elszámol falát ügyéi úgy, ahogy a/.f a Atlgozó nép állatna cicgkivcnja. A begyüjfé: háfráóafói azok a Ríjyrok is, nk k elíns- -olják n legkisebb szabályfalansáijof is, és kesztyűs házzal bánnak a kulúkekk«!. Nem bírságolják meg éhei úgy. ahogy azt a renddel is előírja, és nem nö­velik 5 -százalékká;, 15 napi késedelem ufón pedig 10 százalékkal beidé-3 köf&lczeí'ségükef. Ha a jegyzők k-i’-lő «z'gorroi járnának el hatás- körükbe.*! akkor nem voir-a bátorsága Np-gy J6**ei EGYHÁZBÉRI 31) hridUs kuláknak Rblioz, bogy a nini népig is csuk 45 fzáz»!«kbaB fetjasH*« köfelezaífségsl. Dr- közrégo ezégyv-nc Hegedűs Mikló. AT/M 20 holdas gazda 1?. aki 2597 kilogramm beadóéi köfctczcfíségérc még cgyo'.len kilót ccm adót; be. Tú!fc:-z, kttláktáé»a!a iiavjányi Jíncs CFALUSI kulik, akinek 233 hold föld- :c van, leadási kötelezettség« 23.813 kiícgrar.nm, amire begyűjtő f még nnsn tc-ljcsiteif. N<m marad cl mögöf c rimborája. dr. Ríz‘ö Jánc- SZŰRI knlák sem, «ki 49-935 M! ••gronun.ból snmm't sem tclje-ttoft ó> Mézes Jir-is KtSHARSÁNYí 60 holds-, hullik, aki köze! két vagon r’.ö'ré 'spi szentben eddig csak 21 százalékban tcíjesifcflc kötelezettségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom