Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

■$#*9 .SZEPTBMEBS8 SS H A PL S ELŐTTÜNK Ä SZOVTET PÉLDA Ezé* teraszán, nfSjos S-ifn a ‘ ' Szovjettmió kormánya £0 mB- Ránl rubel névértékben Mara. kölcsönt bocsájtott kJ, A Szov­jetunió népe 24 éra «Jatt túlje­gyezte a kölcsön*. Erről a nagy- ize rfi áldozatkészségről amely szolgáljon példaképül a magyar dolgozóknak Is, a Pravda akkor tz alábbi vezércikkben «n!éfce. Kit meg: a vaxrryemmcs pcxtasíy«2oK?ia.. **'- rnátiak jefetóé®» szerint » má Sas 3-áa bíbz milliárd nibeä uévérték. bee tóbocsájoít É£amkö!a?áiti ntijiw 4-o estéjéig 21.691'miffió rt&efiel túl- Jegyezték. Bz » szára nemcsak a kul­csön ragyogó nSkorének tózooyísóka Vissza tükröződik benne a szovjet nép (rccdihetetlen egysége, szocialista ha- saszeretó®, ez áEion érdekeitek tnéíy- aégea megértése, szoros íeJsorafcozá. pa Léten és Sztálin pártja mcK. A imnkíaok, paraszt**, teyúnz&S. Ékek. a oairnásáa szovjet áösmbon OS ydsanxm.fi «ranze tini#, fcSkesen ffldvözői:« a köJesön fóbocs áfását.' A tömege» é* szwvezrit jegyzéssé! bi- «myítcrtáfc, nem sajnáljáík erejűket a Szovjetunió gazdaságának: és kuíturá- Jfoak további háriTágoz irtásától. ■Aláadoc tíeaákrr.áiiyoió rendszerbe« « népi tömegek és az ültem, mini en. ge«zttellve-telenül eóteasége» erők áll. »«Sk egymással szemben. A Szovjet- iisasó az első állam a világon, aftol » cép és sz állam érdekei leije» itess- tengbaa vásznak, ahoi as áüam annál erősebb, mimé! tevékenyebben vesznek réssn' építésben a széles nép ömegek éa abo>l a néptömegek élete annál nzebb, ntitaS gazdagabb é» erősebb az jßtOam. A mi kdhsönetok’ a saocvaTíia 2. Sara további nregisxüárdífésáira foo8gá3nt&, «neiymefc érdekei a dolga. ■nők előtt néndeoekfetett ágiénak. Ez iv oka, hogy a szovjet kölcsönök fcíyan óriási népszerűségnek örvendo- Tstk s dtegozék körébe«. g A asorjet emberek onegtekaiMf pénzűket áSftwrdriKeaőnfe« fektetik, bogy a háboröutáni ötéves terv hri&ridő előtt vaséeuljoít meg; hogy fcfetorftea a» ország gazdaság! étefesek új freWI- rágzását és még jobbra meggyarsfteák haladásukat « fcoenmuntemos feéé. A kölcsön tehát! nesn ids *z**«pet játnrfi; a ozodalfeta átalakúSía tervének feo- resztütYíteiőben. A gazdasági aötwxfe «éupjtes egyre magasabbra emelkedik * dolgozók anyagi és fcuttoráaia étefszitnrooaa. A reálbérek növekedésében, s fogyasztási cikkek árának íestóöításáhan, új lakó­házak, iskolák, gyógyintézetek, klubok, könyvtárak «I» parkok épífésébra Jeten- tős szerepet játszanak # s«ovjot Utáni kölcsönök. A batiroken tg te attadea becsületes ember, aki nyíltan szembe mer nézni ex. igazsággal, látja a szovjet társadalmi és állami rendszer négy életerejét éa tegyőzhete fenségét. s szocaiauno* jnegazámíáihataíÉan «SSrrfeit % irapite- Sfemtwssl szembe«. A kölcsön Jegyn&e ragyogó »finer jegyében tested. Bár túljegyez­ték, ere aláírást folytatják. A szovjet emberek, akiket áthatnak a nernsss ha­zafias érzések, készséggel és nagy örömmel adják költsön megtakarítóit pénzüket e* államnak. A munkások, al­kalmazottak, kolhozparasztok, értelmi­ségiek, akik egyre szélesebb alapon folytalják a szocteltata versenyt, önfel- áldozőan harcolnak az ötéves terv ha­táridő előtti teljesítéséért. Ebbe fekte­tik erejűket és teremtő energiájukat1 Munkájúit derűs és gyümölcsöző, mert a szovjet társadalom dolgozója mentes mirukaíajta kizsákmányolástól és tud­ja, nem fenyegetik válságok, nem sújt­hat le reá a munkanélküliség, a btrr- zsoá országok datgozóírwk w. az osto­ra. A «sovjet oáji *ifcwes«J épít! tel * kotnmentemo» ragyogó épifetft, mert SztáJte, « oagy vezér, « dolgozók ‘ nftóraestetv vsieS. Sz- i$om k&mmmdsia munka- wM OyütMf ’imé »Otfem, « yévtt «** letvesaCöeég igazgstój» éppon » 2.000 tonnás KíOzga.!om eddigi eredmésvsit tsasli&áayorta, »mikor Győri Kiss István elvtárs kopogtatott be iro­dája ajtaján. Jféhány rílvid ssóra! elmondta jövetelének eeljit. —• Igazgató’ elvtársi Olvassam * sztahanovista moedonyvuswtők : v>w- senyérői, oívaatam a miskolciak ver- I senyfelhívását ;e. Tudom, hogy egyik mozdonyvezető kollégám 1Ü0 srá- salékos terheléssel tett« meg m «tat szerelvényével Mtekole és Hatvan között. J5n Ml túl afcarom ás túl ií fogom izárnyalni. Gyócsi eivtárn vfflaisat keret szo­rított Győri Kiss e!*t.4rsss.1 éa «sei megtörtént az egyewég, ami agy ben engedély ia volt. &&rrr$iiSm elvtán — teáit vinssa ae ajtóból Győri Kb*. Iáitvf* ós rohamléptekkel megindult a fútő- hát felé. Máskor «cm srokott lassan járni, de most sfettetío a verseny- ián, ami új «redményekra aarkal minden fintndatoe kommunistát. — Biztos, hogy afkertl! — S«né- teljrette msgáb&u. iíár xnrmziröl Mtűnt gép», x csil­logó testű 424-es, amint ott terpesz­kedett a fűtőh&B falai között. Ezer mozdony közül is jnegismemé. Igaz. mindennap átvizsgálja a legapróbb csavarig. Hálás is ezért a nagy ma­sina és nündenben teljesíti gazdája akaratát Győri Kiss néhány szóval elmond­ta fűtőinek. Itegnidi Mátyás és Schneider József ‘elvtiíreaknait, hogy miről van szó. A két fűtő boldogan vette tudomásul, hogy ők is részesei lesznek annak * nagyszerű teljesít­ménynek, amit eddig lehetetlennek tartottak a szakértők. Mi mrl TÍUzzelonk Haj- kék és Titoék oesmány bandájának és amerikai gazdáiknak —- mondotta Légrádi eivtárs. — És megmutat tok nekik, hogy a magyar 424-es sokkal különb, mint a 411-es Trcmannak csúfolt- amerikai mozdony — tette hozzá Schneider 1 elvtárs. — Aztán nekilátbak a munkának. Cyőrf Kiss Isír£n elvtárs mozdonyvezető é« kél falője 190 üzáxaSékos teljesítmény* nyel megftőntőíte « kétezer tonnás mozgalom eddigi eredményeit Túntáhaa voitnk aasal, hogy »agy dologra váUalkoztak, hiszen a Pécs és dombóvári szakasz a legnehezebb az egész országban; mert át kell ha­tolni a Mecseken. Eddig ezen a sza­kaszon 815 tonna volt & megengedett tehervontatáe és Budapestig Dombó­váron és Pnsztaszabolcson kétszer is cseréltek mozdonyt, többszöri ranxdoíiyfcezelfcscl és vízi öltéssel. Most a Pécs—liadspest közötti 2-»0 kilométer«» utat mozdonyváltás uéi- kfd. kétszeri víztoitóssel ite 1546 ton­na ttdiervonUfAasal akarják meg­tenni, ami a miskolciak 160 százaié­it» eredményével eremben 190 szá- zufóknak felel meg. Ez egyben 40 órás pihenő nélküli «zoigálatot is jelent. De Győri Kíim elvtár« éa ftítőtársai t*t te szívesen vállalták, mert tudják, hogy x népi demokrá­ciában minden áldozat a dolgozó nép javát, boldogulását szolgá-íjn. Győri KSsb dvtir*. míg fűtőtársni gondoskodnak a virrói éa széniről, átvizsgálta mpsdanyá-t és köziben arra gondok, hogy ezért a válkilko- z ásó éri egyénileg te felelős. Dt évári raozdónyvezotó, skl „Tru- manjával’’ éppen ott vesztegelt — Ezután majd sűrűén előfordul — válaszolt egyből Légrádi élv- társ. De erek beszédre nem volt idő.. máris indult tovább a vörőscsilla- gas 424-es. Egymásután maradtak el ta állomásol-c, csak Pusztaszabol- cson álltak mog 15 percig, mig meg­töltöttek a gép kiszáradt, hatalmas gyomrát. A friss viz új lendiitetet adott a mozdonynak. Győri Kiss elvtárs Játszi könnyedséggel irányí­totta a masinát, mert szinte együtt érez vote, ismeri mimteu kis csa­varj át. K e ««!» fiitrftlt mex a ne­hézségek fe» a felelősség előtt. A Pártra és Rákod elvtársra gondolt éa utolsó „simításként" felrakta mozdonya orrára a brigád elsőségét jelentő vörös csillagot. Aztán elindult a hosszú szerel­vény. Az 1546 .tormás teher simán gördült fel a Mecsek emelkedőin, az út mentén dolgozó pa^ • 'epe­dig árnulva nézték az ' • s .búi álló szerelvényt. A doni;, kol­legák sam akartak hinni . nők­nek, amikor begördültél. Győri KissQc. — Ilyen még net» fordult oíő -- mondotta csodálkozva egy dorob­n««f órai ntencfSdő u+á» Icihontakozott clŐUülc Budapest lát­képe. Egyre közelebb jöttek három­éves tervünk hatalmas alkotásai, ar újjúépiteit gyárak fe hidak. A aze- rexvény csökkentett sebességgel ha­ladt át az üj vasúti összekötő hí­don. Győri Kiss elvtárs az óráját nézte, miközben vonata befut a Ke-, rencvárxwi teherpályaudvarra. Az. állomáson rekorderhez illő fogadta­tásban részesítettél: Győri Kiss c/\ lársait, fűtőit és győztes mo/■' - nyát Mindenki őszinte és bei;' ' örömmel ölelgette Győri Kiss eV - társat és fűtőit Győri Kiss elvtársat kérdésekkel ostromolták: — Meséld et, hogyan csináltátok?-- Higyjételt el, nem kellett: más hozzá, csak kommunista áldozatvál­lalás — mondotta Győri Kiss civ- társ, keményen megszorítva két hű­séges munkatársa kezét. Gróf József A Kombinátnál dolgozó fiatalok legjobbjai jelentkeztek tisztképző iskolára '■ K ösoftXcsI Ős JSr&a ifjúság hau­KaJatát hallatlanul felkavarta a Slajk-toanda perének tárgyalása. Megmutatkozik ez az élet minden vonalán. A MINSZ gyűlésein és egyéb Ifjúsági összejöveteleken. Ez azonban lényegében külsőség. Egy gyűlésre elmenni nem nagy dolog. De a dolog végét megfogni, az élet. fordulópontján határozott lépést I tenni, annál nagyobb. A mohácsi I ifjúság ez utóbbiakból «Ikerrel vizs­gázott. Ott vannak a termelés front­ján, élen Járnak a versenykihívá­sokban a SZIT-lsták, de a diákok I i.m Ifjúsági termelési LfHJmŰUO aktívát hívtak ösz­' ■ *7« Mohácson, ahol «zack a fiatalok foglalkoztak a ter­melés komoly kérdéseivel. A fel­vetett problémákra 21 hozzászólás történt, közöttük 7 leányé. A ver- nenyszellemnek olyan megnyövénu- tása volt ez, amiről a nagyok is pél­dát vehetnek. Ezen az értekezleten ezáz egyén! Versenykihívás történt, több mint ezáz népnevelőt adtak a felvilágosí­tásért folyó harcra, a népnevelői szemináriumon 150 ifi vett részt és itta fel szomjas lélekkel a három­éves tervnek a filmvásznon meg­jelenő eredményeit. De nem erre a legbüszkébbek. ■Valamennyien tudják, hogy nincs ^ 'Baranyában olyan járás, mint az övék, amely a legtöbb fiatalt küldi n honvéd tisztképző iskolára. A kom­binát, építkezésének üzemei vetél­kednek egymással. Az Ut- és Vasútépítő NV-töl tizennyolcán, a * Gyáriparépítőtől nyolcán, a Mély­építőtől is nyolcán, a városból hu­szonegyen, a járásból harmincket- ten jelentkeztek, hogy felvegyék a néphadsereg tisztjelöltjének egyen­ruháját. Erre a legbüszkébbek.-----> elvtárs Járási MINSZ r* 3ICn?Cf» I titkár tarsolyából-----------------— hatalmas- paksaméts ke rül elő. A jelentkező fiatalok élet­rajzai. Találomra kihúzunk kettői Gyügvci Mihály 21 éves, a Mély­építő NV segédmunkása. Kovács- tnesíerséget tanult, mint az apja í Hat éves kora óta árva. Egy mon­i tíatta! indokolja lépését: „...A tu­r sómat gyarapítsam és -fegyverrel kezemben, ha kell, az élete * árár I« megvédjem népünk békéjét és boldogságát. Sinlca Sándoré a másik életrajr. ö 20 éves. Négy gimnáziumot járt. Édesapját, a malombérlöt öngyilkos­ságba kergette a malomtulajdonos kulák haszonóh3ége. Félbeszakadt az iskola ós Sándor később a Mélyépítő NV-nál kapott munkát. Most átkép­ző . tanfolyamok Soraiban érződik, bogy demokráciánk kárpótolja apja haláláért, családja egész anyagi összeomlásáért. Így ir: Amikor meg­hajlottam Farkas Mihály hívó sza­vát, amely a béke megvédésére szá­ntott bennünket, elhatároztam, hogy belépek a néphadseregbe és véremet, is áldozom épülő hazánkért és népi demokráciánkért as ejtene törd tá­madók ellen.“ Gyű gyei és Sínka, a két telkes fiatal nincsenek egyedin, a Mély­építő NV-nél.. A napfényben fohérlő cölöpsor, amely a lakóteleptől indul és a Dnnapartig tart, utat jelölt, de nem egyszerűen a lakóteleptől egv- begjrfllo és a Dunába folyó csövecs­kék útját, hanem inkább az .,Értől az Óccnáig“ való utat. —----—i a föld és a mélyben ero­BSflSi I berek dolgoznak. Az 1 épülő szocializmus kato­nái. A kitámasztó gerendák, és cölö­pök közül Mészáros István szökken föl a napíénybo. Orra alatt serkenő bajusz. Sapkája alól makrancos barna fürtök bukhattak elő, alattuk csillogó szemek. — Igen, jelentkeztem. De jelentke­zett. az öcsém János is. Mindketten megyünk. Farkas elolárs híooft ben­nünket. Mi és a többiek fogadjuk, hogy a munkásosztály hatalmát nem teszik többé ol ássá a PAlffyék ál­tal beépített Horthy-tisztek. Tizen négyen, mondjuk ezt, mi, akik innét a Méiyépí’üktől megyünk tiszti is­kolára. A gyerek vékony. Hogyané lenne. A srárpadlós verősuirok nem éppen Lizlalókurát jelent. De mégis von­zódik hozzá. Távirati stílusban utal egy régi élményére. — 1944 augusztusban ilt határon- disz laktanyában dolgoztam, mini segédmunkás. Az olt kitört spontán sztrájk és szabotázs miatt 10 talpig tartott fogon Horfhu-hadrerege. Az életemet fenyegették. Makkortl úr volt egy hadnagy. Ma a nép az úr és mi ezt a dolgozó népet akarjuk képpiseltii s tiszti iskolán. serheBfi bajas.'rü Mészáros István nem akár­milyen fiatalem­ber. Brigádvez«.« éa 60 ember mun­katempóját diktálja- De nem úgy, hogy parancsolgat, hanem úgy, hogy jópéloával jár elől. így nem is cso­da, ha a normát itt 150—170 száza­lékig teljesítik. Ez persze csak azért k-hetsége», mert Mészárolnék sző vétségedéi a két Gingl fiú, akik ugvancsak tesztnek mennek, de so­rolhatnánk Dárdai Karcsit, Párász Györgyöt, Kapitány Józsefet a töl>- bi üzemektől, «kik intud élenjárnak a munkában. — közöttük nem egy c'mnr.káa — éa I<yfóképpen ßatahri- gt& egész b"-»*»TÍ mt áldoz« TSila- !ás!»*n. Idejében el kell végezni o szántási-vetést Az ebőre r.írSs miatt senkise h«io^assa ax őszi munkákat A' »InisrtnrteuS« mfir régebben ren­deleté* hozott •« őszi munkák elvég-1 zésével kapcsolatos határidők tekin­tetében. A minisztertanács rendeleté megállapítja ai őszi szántás-vetési munkák elvégzésének legkésőbbi határ, idejét. A sukiiaztertanica rMidék'te »fertnt » repcéi «zeptember 10-jg kellett el­vetni. Ugyancsak túl vagyunk már az ósri borsó és szösrősbukköny vetésé­nek határidején K mely ezeptember 20-a volt. Az 6 Sri árpát az őazy ki kann dny- keveréket éa * lucernát tenké- »őbb vreptember 3ő-bj kell el­ve tol. A rom vetésének határideje pedig ok- bor IS. 'A minisztertanács határozata értriméteu *z 6stí búza vetésének határideje október 91. . A minwítértenéea megbatároata a szántás elvégzésének legkésőbbi határ­idejét. Eszerint a veföszántásl legkésőbb október lü-ít;, a mélyszántást pedig de éernber I5-ig kell elvégezni. A fentiek szerint, jelenleg tegöürgő- sebb feladat dolgozó parasztságunk számára az őszi árpának éa * rozsnak sürgőj elvetése. Fontos ugyan­is, hogy minden növényi megfelelő Irtó- ben vessünk el. Helytelen dolog késlekedni az eső vá rása miatt. Az idejében való vetés nagymértékben elősegíti a növény usag. erősödését, az idejében vetett növény gyorsabban fejlődik, jobban eWenáü a fagyr.sk. KI CSINÁLHATTA EZT A POCSÉK KESZTYŰT? Különös, de tanulságos kiállítás a Hanierliben A pécsi fJarnerli Kesstyűgytírbm érdekes kiállításban „gyönyörköd­hettek“ a gyár dolgozói. Két hosszú asztalon szép sorban kirakva n gyár- bon készült kesztyűk díszelegtek, mindegyik mellett kis fehér cédula. A munkások sorra jöttek és végig­nézték valctnennyil. Egyik szak-társsal történt. — amint a többiek nevetve mesélik — hogy megállt az egyik pár kesztyűnél, ke­zébe vette, szakértő szemmel és fej­csóválva vizsgálgaita. — Ejnye de pocsék, — mondta — hogy adhat ki «? ember ilyent a kezéből? — Nézzük meg, ki csinálta — szólt meOette valaki és felemelte a cédulát. Elolvasta, aztán szó nélkül a szigorú bíráló kezébe nyomta. Az ő .»eve volt rajta. Aratóit már a többiek is figyel­mesebben nézték meg a kesztyűket. megnézték a cédulát és sokan ismer­ték fel szégyenkezve a saját kezük munkáját és a saját nevüket « cé- dalán. A kiállításon szereplő őő pár kesztyű ugyanis mind sclejt. Egyiket, rosszld szabták, a másikat rosszul varrták, rossztd csinosították, egy­szóval ez ős- 55 kesztyű képviselt minden előforduló hibát és képvisel­te azokat, akik a hibát elkövették. Mindjárt az asztal szélén fekszik egy pár. Mellette feléírt papírlap mondja el a történetet. A kesztyűt már a szabász hibásan szabta és így, hibásan ment végig valamennyi mtmkafolyatnafos. Mindenki arra számított, hogy majd az t/táaakörct- kezö /tijavítja a hibát, s n végén a kesztyű sclejt.be került. Hiányzott az egyént felelősség. A munkás, aki a kesztyűt készítetté, nem törődött a hibával, nem jutott eszébe, hogy hiába pazarolnak rá munkaidőt, csak a selejtet szaporít­ják vele, nem jutott eszébe, hogit •óbban meg kell nézni a készülő kesztyűt, mert az az övé is, munkás­társáé is ős a kár, amit a selejt okoz, ugyanúgy az övék. A kiállítás most megmutatta, hogy ki miért fe­lelős. De nemcsak évnyi, a kiállítás tőr- féltein. A munkások, miután végig­nézték ott 55 sdejtkettzlyűl, megálla­pították, hogy sok hibáért, rossz szabásért, helytelen varrásért való­ban Ők a felelősek. De még több hiba adódik « bőr rossz minőségé, bői Ezzel a megáUajhtással a „kvSH- tás“ rendezői, a gyár vezetői és m anyagátvevő jártak úgy, mini az « munkát, al:i re saját munkáját becs­mérelte. Kiderült, hogy a sdeji túl­nyomó részéért — és nemcsak ezért az- 55 párért, hanem a rakUírban heverő többezer párért — őket kell fetelösségrevonní, mert nem- vizsgál­ták át gondosan ez átvet! bőrt, 'el­fogadtál; a kevésbé jó minőséget Is. Utánuk következik a sorban ott anyagkiadó, ideinek az átvett bőrt — ha észrevette, hogy hibás — nem lett volna szabad kiadni sza­básra. „Aki másnak vermet ás, maga esik beid“. így tartja a közmondás. és a ncmer'i kesstyfígyécrban is Így lennef ha a „kiállítás"‘ arra szolgált. volna, hogy egymást megszégyenít­sél:. De nem arra szolgált, hanem arra. hogy as egyéni felelősség kö­rüli hiányosságokat megszüntesse. Ezt a célját pedig nagyon íred mé­rgesen szolgálta. A Bamerli kesz­tyűgyárban. most mindenki tudja nemcsak a saját hibáját, hanem a társaiét is és vigyáz majd arra, rtí*- hegy mégegytzer odckeriiljőn -re „W- állításra".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom