Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

DUNÁNTÚLI IRAM I U JUL jf NAPLÓ Pénteken délután 5 órakor Rákosi Mátyás elvtárs beszél a nagybudapesti aktívaértekezleten A bestédet este 7 órakor a rádió bSzretití Felhívjuk pártszervezeteink figyelmét, hogy mindenhol szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást ÖTÉVES TERVKÖLCSÖIV A hároméves terv két ér és öt hónap alatti befejezéséhez köze­ledünk. A háborúütötte 6ebek begyógyultak. Újra állnak a hi­dak, a házak, az iskolák, a gyá­rak többet termelnek, mint vala­ha, a földeken most ér véget a dús termés betakarítása. A hős Szovjet Hadseregtől kapott Sza­badságot jól használnia fel, az urak Magyarországának romjaiból rövid idő alatt boldog, szabad országot építettünk. Pártunk vezetésével népünk új, a hároméves tervnél is nagyobb feladatra készül Az ország az öt­éves terv megindítására gyürkő- zik. Az ötéves terv iparunkat majdnem megkétszerezi, az ipari­lag elmaradt vidékeken üzemek tucatjai nőnek ki a földből De nemcsak az ipar fejlődik, 1954' ben már 24.000 traktor szántja a földeket Istállók, magtárak épül­nek, elmaradt mezőgazdaságunk korszerű fejlett ágává lesz nép­gazdaságunknak. Uj kórházait óvják, új iskolák százai nevelik a szocializmust építő embert. Életszínvonalunk ma már túlha­ladta a háború előttit, az ötéves tervben a maihoz képest újabb harmincöt százalékot emelkedik- Messzire távozik a múlt réme, a munkanélküliség, messzire, hogy sohase találkozzék vele többé hazánk földjén a dolgozó, A hároméves tervet a kapita­listáknak s politikai és gazdasági hatalomból való kiszorítása ré­. J^-l. *-Í2--H---2 EMU. A___I fo rdulhat a nép szélei tömegeihez, ép vele tart. MOHOSV4U.MW* «»»V — ----­▼é n tudtuk teljesíteni. Félkézzel ezt a harcot kellett vívni, a kala­pácsot csak a másik kezünk fog­ta. Az ötéves terv kezdetekor már a hároméves terv időszaká­nak politikai és gazdasági ered­ményeire építünk, ezért lehet a terv merészebb, ezért vállalhat­juk őt év alatt a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. Az ötéves terv tehát nem egy­szerűen folytatása a hároméves tervnek. Az újjáépítés tervéit, az újat építés terve követi. A hely­reállítás munkájának lendülete átcsap népgazdaságunk gyors- ütemű fejlesztésévé, szerkezeté­nek mezőgazdasági ipariból, ipari mezőgazdaságivá való átalakítá­sába. Az ötéves terv nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vál­tozást is jelent népgazdaságunk fejlődésében. Az ötéves terv többet ad, de többet is kíván. A 47 milliárdnyi beruházás teljesítéséhez új erő­forrásokra van szükség. Ötéves tervünk ezekre az új erőforrások­ra épít: a munka növekvő terme- Fékenvségérc, a szocialista üzem önköltségcsökkentéséből fakadó nagyobb nyerségbefizetésre, a dol­gozók megnövekedőit öntudatán alapuló áldozatkészségre. Ezt az áldozatkészséget vette (figyelem­be a kormány, amikor meghir­dette az ötéves tervkőlcsönt. A tervkőlcsőn jegyzése a munkások, dolgozó parasztok, néphez hü ér­telmiségiek, kisemberek eretük- höz mért önkéntes anyagi áldo­zata hazánk ínarának, mezőgaz­daságának fejlesztéséért, a nép- jólétének emeléséért, függetlensé­günk megszilárdításáért, a béke megvédéséért. Egvuítal saját bol­dogabb jövőjét, életszínvonalának emelését kovácsolja a dolgozó, amikor f'zctéséből, megtakarítóit pénzéből tervkőlcsönt. jegyez. Nemcsak pénz formájában kapja ▼Issza őt év alatt a jegyzett össze­get, de hazánk felvirágoztatásé hoz is hozzájárul. Ez ennek a kölcsönnek igazi kamata, ezért hazafias cselekedet az anyagi ál­dozat, amit a kölcsön jegyzője vállal. " A hőié«®» a népi demokrácia erejének jele. Csak at a kormány amely tudja, hogy a nép -- --- Népünk tudja, hogy amit ad. jo helyre kerül, jól lesz felhasználva, tudja, hogy nem a kapitalista ban­károkat hizlalja, pénzét nem kül­földi tőkések vágják zsebre, nem a népek szabadsága ellen gyártanak belőle fegyvert. Az első világháború után, a hu­szas érek közepén a pénz stabili­zálása érdekében felvett népszö­vetségi kölcsön ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy Smith Jeremiás, majd később Tyler, a kőlcsönt- nyujtó angol—amerikai tőkések két megbízottja a Magyar Nemzeti Bankban, mint „tanácsadók“ az ál­lam összes pénzügyeibe beleszól­hassanak, semmi se történhessék hozzájárulásuk nélkflL Az ilyen kölcsönöket a fogyasztási és for­galmi adók növelése követte, en­nek következtében a létfontosságú cikkek árának emeledése és így végső fokon árát a dolgozók fizet­ték meg. Felhasználásukra jellem­ző példa Bethlenéit „beruházása“, a kevésszámú dőzsölő céljára épí­tett lillafüredi Palota Szálló. A hozzátapadó panamákat még annak­idején sem lehetett eltitkolni. Az erdélyi nyereménykölcsönt Horthy- ék állítólagos „erdélyi beruházá­sokra" bocsátották ki. Ebből a köl­csönből sem az ország javát szol­gáló beruházások készültek, fegy vert gyártottak belőle fasiszta hé ború céljaira. Napjaink hírhedt kölcsöne, a Marshall-kölcsön az Egyesürt Álla­mok monopolistáinak eszköze im­perialista vetélylársaik leigázásá­ra. Az angol font e napokban történt leértékelése, mely nem vé­letlen, hogy a kenyér árának eme­lésével esett egybe, jól mutatja az ilyen kölcsönök „áldásait“. A Szovjetunió, a népi demokrá dák kölcsönei és köztük a mi öt éves tervkőlcsönünk is alapvetően különbőznek a kapitalista kölcsö­nöktől. A mi tervkölcsönünket is a dolgozó nép nyújtotta a dolgozók államának és ezt arra használja fel, hogy erősebbé, gazdagabbá te­gye az országot, még szilárdabbá a dolgozók hatalmát, függetlensé­gét a béke magyarországi arcvona lát. A munkásosztály a teljesítmény növelésével, egyéni versennyel, a dolgozó parasztság az önkéntes beszolgáltatással felelt Rajknak és megbízóinak. Az ötéves tervkői csőn újabb csattauós válasz az im perialistáknak. „Kapitalizmust akartok, földesurak uralmát — még gyorsabban építjük a szoeia lizmust. Nyomorba akartatok ta-_ szítani bennünket — áldozunk azg ötéves tervben megvalósuló ma­gasabb életszínvonalért. A Szov- unió ellen akartátok fordítani or­szágunkat — erős bástyát építünk hazánkból, hogy helyt állhassunk a Szovjetunió vezette béketábor- bari Válasz az amerikaiaknál kől- csönért könyörgő Títonak, akinek összeomlott nagy garral hirdetett „ötéves terve“, amely csak egy szempontból tölti be „feladatát : a kapitalizmust és a nyomort restaurálja Jugoszláviában. Válasz e kölcsön az amerikai imperialis­táknak: Nem szorulunk rájuk, új­ra bebizonyítjuk, hogy nagyobb erő van abban az országban, ame­lyet a nép épít a maga számára, mint a Wall-Street minden pán. zeszsákjában. Az ötéves tervkőlcsőn rémület és düh a hazai reakciónak, fog csikorgatás az imperialistáknak. Győzelem hát nekünk, új győze­lem, melvet pártunk szervezett, a Magyar Dolgozók Pártra, élén né­pünk legtöbb fiával, Rákos; Má. tyás eMárSSut. A Magryar Népköztársaság kormányának felhívása az ötéves tervkőlcsőn jegyzésére i Magyarország dolgozó népéhez! Hároméves tervünket, az ország helyreállításának és újjáépítésé­nek tervét a magyar munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a nép­hez hfí értelmiség és a kisemberek önfeláldozó munkája folytán ez évben, a kitűzött határidő előtt hét hónappal, két év és őt hónap alatt befejezzük. Ez a terv tette lehetővé, hogy hazánkban meg­kezdhessük a szocializmus építé­sét! lerakjak alapjait városban és lahm. A hároméves terv eredményei: a háborús károk és pusztítások helyreállítása, mezőgazdasági és ipari termelésünk gyorsütemű nö­vekedése, dolgozó népünk élet- színvonaljának folyamatos emel­kedése bizonyítják, hogy jól gaz­dálkodtunk azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetunió hősiesen harcoló hadserege vívott ki szá­munkra, Népgazdaságunk területé­ről a tőkés kizsákmányoló elemek mindinkább lüszorultak és meg­valósult dolgozó népünk vágya; az új Népköztársaság alkotmánya- Államunk a dolgozó nép állama Ár újjáépítés hároméves tervé­nek megvalósítása után még ha­talmasabb feladatokat tűzhettünk magunk elé; ötéves tervünk, a népgazdaság újjáalakításának, a szocializmus építésének terve, amelyet a Magyar Dolgozók Párt­iának javaslatára a Függetlenségi Népfrontba tömörült szervezetek is magukévá tettek. Az ötéves terv iparunk eddig oélda nélkül álló fejlődését, me­zőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, dolgozó népűnk életszínvonalának további emelke­dését, népünk kulturális felemel­kedését, a város és falu közötti különbség felszámolásának meg­indítását jelenti ötéves tervünk végrehajtása során országunkat fejlett iparral rendelkező mező- gazdasági országból fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari or­szággá kívánjuk fejleszteni. Mind­ez természetesen pénzügyi erőfe­szítéseket is kíván tőlünk: a leüti célok elérésére több mint 47 milliárd forintot keli befek­tetnünk. A magyar dolgozó nép felismer­te, mit- jelent számára az ötéves terv. Erre szavazott a május 15-i választásokon. Azóta is tömege­sen érkeztek illetékes szervek­hez, a kormány tagjaihoz olyan javaslatolt, amelyekben a dolgo­zók bejelentették, hogy az ötéves terv megvalósításának további biztosítására, a termelékenység emelésére irányuló erőfeszítések mellett, erejükhöz képest, köl­csönnel is hozzá kívánnak járul­ni a terv sikeréhez. A dolgozók tömeges állásfogla­lása bizonyltja; a mi népünk tisz­tában van azzal, hogy a szocializ­mus építése az egész nép számá­ra a békét, boldog jövendőt jelen­ti s ezért ennek érdekében továb­bi áldozatot is hajlandó hozni. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt is számításba vette, amikor ötéves tervkőlcsőn kibocsátását határozta cl. Az ötéves tervkőlcsőn 500 mil­lió forint összegben kerül 1949 szeptember 29-én kibocsátásra. A kölcsönt jegyzők szabadon vá­laszthatnak nyereménykötvény vagy ötszázalékkal kamatozó köt­vény között Mind a nyeremény-, mind a kamatozó'kötvényekre be- fizetott pénzét mindenki öt év alatt teljes összegben visszakap­ja. E mellett a nyereménykötvé­nyekre nyereményeket is kisor­solnak. Minden negyedik kötvény nyer, a főnyeremény félévenként százezer forint Az Imperialisták, cinkosaik és kémeik: a leleplezett ház a árulók meg akarták semmisíteni népi demokráciánk eredményeit Újból a gyárosok, a bankárok, a földes- ura« rabságába akarták dönteni a magyar dolgozókat. A bazsárulók aljas mesterkedéseire legyen a válaszunk: fokozottabb áldozat­készség, még nagyobb szeretet és ragaszkodás népi demokráciánk­hoz és vezetőihez. Legyen a kől- cscnjcgyzés népszavazás az öt­éves terv, az ország szabadságá­nak és függetlenségének, a béké­nek megvédése mellett, népsza­vazás a szocialista építés mun­kája mellett Vegyünk példát e téren is ab tói a hősi szovjet néntöl, amely hasonlíthatatlanul nehezebb kö­rülmények között, nagyobb áldo­zatokat hozva építette fel a szo­cializmus országát. Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a nagy Szovjetunió barátságára. Jegyezzen mindenki tervkől- csőntl Építsük ezzel is a boldog, erős, független Magyarországot! Budapest, 1949. szeptember 29. RÁKOSI MÁTYÁS sk, DOBI ISTVÁN sk. így kel! jegyezni Sieves tervkőlcsönt A tcrvkólcsönjegyzéit az Orszá­gos Takarékpénztár bonyolítja le. A Takarékpénztár jegyzésgvűjlö­ket biz meg, akik felkeresik a köl- csönjegyz&ket, úgyhogy a jegyzés mindenkinek saját lakásán is meg­történhet- A munkaviszonyban álló dolgozók munkahelyeiken jegyez­hetnek kölcsönt, ezen kívül lehet közvetlenül is az Országos Taka­rékpénztárnál. A kölcsönjegyzó minden cselbe* igazolást kap, amelyen feltüntetik hogy milyen összegű kölcsönt jegy­zett, A kötvényeket a jegyzett ösz- szeg befizetése után adják ki. Azok a dolgozók, akik munkahe­lyükön hetibért kapnak, 40 hét alatt, a havibéresek 10 hónap alatt egyenlő részletekben fizethetik be a jegyzett kölcsönösszeget, A be­fizetés egyszerűbbé tétele végett a munkaadók kötelezik magukat ar­ra, hogy az összeg egyenlő részle­teit befizetik a dolgozók helyett, a munkabérből levonják, A nyugdíjasok tizhavi részletben fizethetik a jegyzett összegei Mindenki más, tehát i mezőgaz­dasággal foglalkozó lakosság, a kisiparosok, kiskereskedők, sza­badfoglalkozásúak, a jegyzett ősz­szeg első felét tíz napon belül, másik felét 30 napon belül fizet­hetik, kívánatos azonban, hogy le­hetőleg egy összegben fizessék be. A befizetés céljára a jegyzésgyüj- tő csekkhefizctési lapot ad át a jegyzőnek, de lehet közvetlenül a* Országos Takarékpénztár fiókjai­nál is fizetni. Hogyan fizeti vissza az áliam a kölcsönösszegeket? i — - - - • Az ötéves tervkőlcsőn az ötéves I terv megvalósítását szolgálja és aj dolgozók részére már az általános* életszínvonal emelkedésében, az árúk hatalmas bőségében és olcsó­ságában visszatérül Az állam azonban a tervkőlcsőn. nél nemcsak ezeket a nagy közér­dekű célokat szolgálja, hanem a kölcsönjegyzők egyéni érdekeit is. A kölcsön az egyéni takarékosság megszervezésének egy módja s mint ilyen a Szovjetunióban általá­nos népszerűségnek örvend. A Szovjetunió lakossága az időnként kibocsátott tervkölcsönöket minden alkalommal túljegyzi. A kölcsön ebben a formájában lehetővé teszi, hogy a do’gozók jólétük növelése érdekében összcgyüjthessék pénzü­ket. De a kölcsön ezen kívül még számos más eíőrryt is biztosít. A nyereménykötvényeknél nagy a valószínűsége annak, hogy a köt­vény tulajdonosa a kisorsolás al­kalmával nyereményben is része­sül. Minden negyedik kötvényre jut egy-egy komoly összegű nyerő- miny. A számos klsebb-nagyobb nyeremény között félévenként ki. sorsolnak egy-egy százezerforintos főnyereményt és több ötvenezer cs huszonötezer forintos nyereményt is. Öt év alatt valamennyi kötvény* a nyereményekkel együtt kisorsol­ják t az öt év alatt az is trissza- kapja a befizetett összeget, aki nyereményben nem részesült. A kamatozó kötvényre az ese­dékes évi ötszázalékos kamatot félévenként fizetik ki, s ezeknek a kötvényeknek a tőkeösszegét is fői- évenként sorsolás útján fizetik vissza. Mindez, azt bizonyltja, hogy a tervkőlcsőn jegyzése nemcsak a* ötéves terv békés, építő munkáját, hanem a dolgozók egyéni érdekeit is messzemenően biztosítja, fi szovjet és csehszlovák sajtó részletesen ismerteti a jipszláv kormányhoz Mézen magyar jegyzéke! Moszkvai jelentés szerint az egész szovjet sajtó ró6zletosen ismerteti a Rajk-flggyol kapcsolatban a magyar kormány részéről a jugoszláv kor­mányhoz intézett jegyzéket. A TASZSZ iroda orosznyelvü adá­sában teljes egészében közli a magyar kormánynak a jugoszláv kormány­hoz intézett Jegyzékét. A TASZSZ iroda a hírhez nem főz kommentárt Az MTI prágai jelentése szerint valamennyi csehszlovák lap feltűnő helyen, részletesen ismerteti hzt & jegyzéket, amelyet a magyar kül­ügyminisztérium a budapesti jugo­szláv követségnek nyújtott át A lapok kiemelik,, hogy a jugoszláv diplomaták kémkedést folytattak Magyarországon. A Rude Pravó n magyar jegyzék** ismertotő közleményének ezt a eímef adta: „A Tito-Mlk'k az fmperiaíkt* háborús uszttók rohamosztaga.u

Next

/
Oldalképek
Tartalom