Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-28 / 225. szám
«W9 SZÖTEMESR a. N A PLD ,4 dolgozó paraszt9 as orvos» a cipész elmondják, hogy mit kaptak a hároméves tervtől (B\ú-qjdmt CJ-áitú-s ftutit áll- m.?g 164 a SZÍli 'kfiol A kastély egyike volt azoknak a eidé'xí kéjlakoknak, amelyeket igen naSy számban lehet Magj-arorszá- *on találni. Kívülről hatalmas oszlopok, belül tágas, teremnek beillő szobák. A szobákban kandalló, faragott bútorok, a falakon értékes té*>ek, vagy agancsok, puskák, aszerint, hogy milyen célt szolgáit a szoba, vagy pedig, hogy ebédlővel:, szalonnal:, könyvtárszobának b ivták-e. A kastély gróf Benyov- szlry Rezcöé volt. A másik ház is a gráfé volt. A tiázat több lakásra osztotta a számító ész, úgyhogy egy lakásra egy szoba és egy fél konyha essen. A szoba földes volt s az egészet úgyszólván a fekvőhelyek foglalták el. A berendezés nyomorúságos volt és min den, amit a szobában lehetett találni, együttvéve sem ért annyit, mint akármelyik porosodó kép a kastély folyosóján. A házban Kalocsa Károly ék laktak és gróf Ee- nyovszky többi cselédei. Ebben az időben Kalocsa Ká- ro’yné még álmodni is csak igen ritkán álmodott arról, hogy valamikor saját házuk lesz, két kis szobával cs olyan konyhával, amelyet csak ő használ, ami teljesen az övé. Es most -megvalósult az álom. Tizenhat új ház sorakozik még GörcsÖnyben Kalocsa éké mellé. Egyformák, kedvesei:, mint a mesebeli házikók és a Kalocsáékét is csak az különbözteti meg a többitől, hogy a végéhez köböl készült Istálló van építve. — Ilyennek álmodtam mindig — mondja Kalocsámé, amikor leülünk a Ids szobában. De igazán sohasem reméltem, hogy valaha is lesz. Kalocsáék újgazdák. Tíz holdst kaptak, s most már, hogy megvan a ház is, egész jól rendbejöttek. —; Tudjuk, minek köszönhetjük — mondja búcsúzóban Kalocsáné — és azt is tudom, hogyha arra kerül a sor, meg is kell mutatnunk, hogy hálásak vágyunk a házért, a főidért, az emberi életért. Azonban nemcsak az 0KE8Z házak épültek fűi mostanában Gőr- osönybon. Számos házat lehet találni a községben. Komlód János kilenc- boldas régi gazda háza is most közeledik böfejozé&hez. A házon három nagy dupla ablak csillog a délutáni napfényben. — Ez csak a mi életünket teszi szebbé, jobbá —■ mutat a befejezéshez közeledő házra. — De kaptunk mi a hároméves tervben sok olyat, amiért minden gazda hálás. Ott van például a községi hídmérleg is, meg a. kút a legeiéin. Mindkettői a hároméves tervben kaptuk. Azután sT tehenekről beszélgetőnk. Komlósi János őszinte ember, nem panaszkodik, nem tagadja, hogy jó soruk van. — Eleget tudunk tenni minden megerőltetés nélkül kötelezettségeinknek és ha a további építés erdőkében azok »ég fokozódnak, becsületes emberhez méltóan azokat Ls- vállalnánk. S ha már elhatároztuk, hogy megnézünk. egy \pár új házat, amit szép számban lehet találni Görcsönybeo, megnézzük még Szűcs Mihály új házát és az új körorvosi lakást is. Szűcs Mihály középparaszt, nem régen — a tavasszal épített szép új iiázat. Elmondja, hogy ő tudja, milyen volt a múltban egy közép- paraszt. sorsa. — Nem állott másból, mint a végrehajtótól való rettegésből. — Szívesen vállalunk minden áldozatot — mondja — azért a rendszerért, mely így támogat bennünket, Elől három hatalmas ablak, nagy .,sátortető“, — ahogy Göresönyben mondják, — kényelmes várószoba, tökéletesen felszerelt rendelő. Dr. Bosrányi Dezső körorvos lakik az új orvosi lakásban. — öt évig dolgoztam Döhrőközfln — mondja, — A rendelőn kívül esry szobám volt. Boksán egy öreg dii- iedezö házban laktunk, ahol reggelre a takaró mindig tele volt pelyvával. (A legeltetési társulaté volt a padiá-s.) A hároméves tervnek köszönhetjük ezt a gyönyörű lakást, — Az ötéves terv? — Patika, kell még. Fel is van véve a község tervebe. Csupán azt kérjük, hogy már az első évben megkapjuk. Bízunk benne, hogy ezt is megteszi nekünk a kormány. Hogy mindezért áldozatokat is kell hozni? Ez természetes. E nélkül nem is képzelhetjük el. £s vállaljuk is mindnyájan, hisz a mi érdekünk. Mindnyájunké. Ujgazda. régi gazda, középparaszt, orvok, Mind elmondja mit kapott, a hároméves tervtől, hogy vált szebbé, jobbá élete, a Terv nyomán. S ha tovább kérdezősködünk, megtudjuk, hogy az iskolát is rendbehozták, meg az óvódat, is. özvegy Berta Józsefné elmondja, hogy mióta az egészségházban fürdő is van, minden szombaton ott, van. Keszthelyi István cipész pedig boldogan újságolja, hogy n fiát felvették az egyetemre: erdömérnök lesz belőle. R hogy eddig se került megerőltetésébe a, taníttatás, mert kollégiumban volt elhelyezve a Pirtfi. — Mindnyájan kaptunk valamit — mondják. Valamit? Sokat! R ha megkérdezzük töltik: kitől? 1 Megmondták azt. is: — A népi demokráciától, a háforn- I éves tervtől. «Li- M \j- A ,x.*Vü Hogyan kezdődött? Nem sóit szóval mondja e! Bogdán János, a vasasi Petőfi-akna csapatvezetője. De a szavaiban jóleső büszkeség és öröm cseng. Egyik nap «lejött hozzám a párttitkár és beszélgetés közben elmondta, hogy a Lantos Jancsi versenyre akar kihívni. Először nem szóltam rá semmit. Aztán hirtelen valami öröm és láz kapott el. Nosza, gyerünk, lássuk — mondtam a párttitkámak. — Hát azt majd a Lantossal beszéljétek meg — felelte mosolyogva. Egyszóval .versenyre keltek Lantos János és Bogdán János csapata. Heggel frissebben jött munkára Bogdán János. A léptei is mintha jobbam vitték volna az alma felé, mint máskor A leszállásnál igyekezett. Sokszor neki is szalasztották a megjegyzést: „Siess Bogdán, lehagy a Lantos Jancsi...” Napközben kihasznált minden percet, fényes iz- zadtságereppek gurultak rajta végig, máskor morgolódott rá, most kicsit, úgy érezte, mint a jó munka jelét. Otthon, jobban esett a? ebéd, fényesebbnek látszott az ablak, békéAz ajtón feltűnő szövegű tábla; i „'Kezét csókolom“ köszöntést nem I fogadunk! Kicsit várnom kell, amíg az ajtó mögé juthatok. Feltett szándékom megtudni a tábla eredetét, időnként egy friss, határozott női hangot hallok az ajtók mögül. A csengő hang tu- Jajdono:® Tóth Janómé elvtársáö » baranyai Mezőgazdasági. Igazgatóság személyzeti osztályvezetője. A látogató pedig, aki miatt várnom kellett komlói hányásra:;szany. Azért jött, hogy valami ügyben panaszt tegyen, tanácsot kérjen Tóth Jánosáétól. Mert Tóthné és a komlói bányászasszonyok között e kapcsolat ugyanolyan eleven, mint akkor, amikor Túlimé napszámos volt a MÁSZ bányaüzemnél.-Imikor ln-.iniok a* irntiúku megkérdem Tóthnét, ki fette ki a táblát az ajtóra és miért tartotta szükségesnek? — Természetesen én tettem oda, én írattam ki ezt a szöveget két héttel ezelőtt. Ezzel i* kifejezésre akar tam juttatni, hogy alkotmányunk kimondotta a nők egyenjogúságát. Ne akarja velünk, senki se ethüeini, hogy erzel n köszöntéssel külön díszes polcra emel bennünket nőket. Amikor napszámos asszony voílarr. nem köszöntek. így nekem, de nem is dombtetőn. Nekünk emelte őket :i népi demokrácia. De látom a mohácsi .vasmű építkezését, ahol máról- holnapra szöknek elő a főidből a többemeletes munkáid akóházak. Erinek folytatása az ötéves terv. Azt gondolom, hogy mindez, a békének épül. A békének, amely legtöbbet jelent nekünk asszonyoknak, kezdve a biztos kenyértől » munkanélküli- •-.ég megszüntetésétől a nyugö'dt, gond- és félelemmentes álomig és kényelmes otthonig.-4z iv-.omvel» nem lelejlcnrk könnyen, hiszen minden gond és borzalom, ami dolgozó népünkre szakadt, legjobban őket. sújtotta. Tőlük kívánta a legtöbb áldozatot. ~~ Azt hiszem It ajk és Összeesküvő bandája, akik mindezt újra ránk akarták zúdítani, még borziU- msabh formában, legtöbb átkot az asszonyok szájábóíN hívták ki. Újra gyilkolást, újra éhséget, üres üzleteket, kopasz piacot. Újra ezt akarták. Mindent inkább, mint ezeket. Inkább odaültünk mi, asszonyok valamennyien 6« két kezünkkel, a testünkkel védelmezzük meg a békét és azokat az eredményeket, amik a felszabadulás óta születtek. Nem túszéin, hogy volna asszony, aid ne értene velem egyet, hogy a békénket, a nyugodt életünket minden eszközzel és minden áldozattal meg- viídjiik. Tóth ,Jáno«nó mindezt annyi hittel, annyi elszántsággal mondja, hogy úgy érezzük, millió asszony szólalt meg az ö hangjában, millió xsstqnr adott választ a hűség és * küzdenitudá* kérdéseire. R. E. jsebbnek a gyereksereg ez utcán; 1 Valami jó, meleg, büszke öröm ! fénylett benne. j Esténk ót t olvasott. A Szabad Nép nagy lapjai kitér ül lék a konyha tiszta asztalán. Most nem voltak idegenek, holtak a betűk, ügy érezte, köze van hozzá. Elolvasta egy szálig. Be kell Vallani, különösen azokat n cikkeket szerette, amik a versenyről szóltok. Aztán olvasta Rákosi elvtárs beszédét. Amikor odaért, hogy „...az egyéni verseny az alap”, kigyulladt benne a büszkeség. Szerette volna hangosan mondani, „Rákosi elvtárs. én megtettem a magamét, megteszem ezután is.” Továbbolvasta ... Másnap mégjobban ment a munka. A csillések sokszor felszóltak hozzá: Bogdán munkatárs, hiba lesz, Lantoséknál több a méter! Aztán így munkával, apró-cseprő Izgalmakkal ment ki a hónap,! MIzsákonként 47 forintot keresett. Otthon a felesége is megérezte a változást, fellélegzett, a kis otthon. Nagy tervbe kezdtek: — Gyűjteni kéne egy malacra — mondta egyik este az asszony. — No csak'láss neki, elbírjuk — telte hozzá büszkén. Mog is veszik ebben a hónapban még. Télen majd füstölt, kolbász, hurka, disznósajt kerül Bogdán János zsebébe a műszakokra. A Petőfi-akna nézte, ügyelte, a versenyt. A hónap végén valameny- nyien várták a kiértékelést. Es a fekete tábla előtt sokon megálltai: a friss kiíráskor. Beszéltek is róla. Bogdán János 104 százalékra, Lantos János 172 százalékra teljesítette az előirányzatát. Ha beszél róla Bogdán János, elismerés van szavában Lantos János felé. De azért: — Ebben a hónapban én akarok lenni az első — törli meg a homlokát. Valószínű sikerűi is neki. Mert Bogdán János most már azt is tudja, hogy a verseny nemcsak azért jó és szép, mert egy kicsit benne van a virtus, nemcsak azért, mert többet keres, meri jobban telid: mindenre, hanem azért is — és ma már úgy érzi, hogy ezért leginkább — mert új országot építünk, magúnknak, és az ő munkája ebben a nagy építésben btt sorakozik a többi tégla mellett, és válasz ugyanúgy Rajknak ér bandájának, válasz az imperialistáknál:, mint a többi sok Bogdán János munkája ebben az országban akik eddig is élen jártak az áldozatvállalásban és a jövőben újabb tettekkel tesznek tanúságot áldozatkészségükről. Ili demokratikus Mgiwrek a dolgozó nép fial kezéöER A népi demokrácia szélesre tárta a munkásság és a dolgozó parasztság gyermekei előtt az iskolák kapuit. Az Országos Neveléstudományi Intézet irányításával több mint 400 szakember részben új tankönyveket írt, részben a régieket átdolgozta, így biztosítva, hogy á’ ifjúság jó tankönyvekhez jusson. Az általános iskola alsó tagozata és a középiskolák tanulói rémére 50 különböző tárgyú tankönyvet már árusítanak. őszi rozs és kiváltképpen az őszi búza vetésre vonatkozó tervet. Végeztek az őszi vetéssel a kujbisevi, szaratom. szverdlovi vidékeken is. .4: őszi munkai!fánknál rendkívül gondosan kell a vetőmagot válogatni, mert a szemetes, gvzöletlen, rosszmi- noségii szem nem hoz eredményt. A vetési mankók minőségét ezért szigorúan ellenőrizni kell. A tudományos kutatóintézetek tapasztalnia és a kolhozok gyakorlata szerint a szuper- foszfát alkalmazása rendkívül hatásos, ha a barázdákba a szemekkel egyidejűleg hintik be. ’A csírákat növelik ét fagyállóképességét [okozzák a kis mű. trágya adagok is, ha magyal együtt kerülnek a barázdába. Bár ez évien a Szovjetunió területén az őszi szántás sokkal gyorsabb ütemben folyik, mini a múlt évben, mégis állandóan gyorsítják a tarló- szántást, hogy mielőbb teljesen befejeződjék, mert így jelentékenyen elősegítik a tavasszal vetendő növények kellő fejlődését is , $Végefeié jár a vetés a Szovjetunióban f A Szovjetunió legtöbb kerül el ebei; i f mór befejezték a: őszi búza, zab, árpa1 jpetését. A betakarító.* is mindenülI o f vége felé jár. Az idei évet a: aratási é munkál: fokozott gépesítés* jellemezte, t rrr nratógépék közel !> millió hektár- ft:d nagyobb területet takarítottak be., J minl múlt évben. A későn érő növények betakarítása ti.* már. majdnem befejeződött. Igen I nag;/ területen aratőgépekkel tal:arít- iák hr a napraforgót is. Faluik a dollárul, a rnahorka, a hnsszúszárií ét fürtös len, eirok, mustármag betakarítása. A kukoricatermés e; évben rendkívül jó. A nem feketeföldes vidéken, mint az Óraiban, Észak-Kazahsztán ban, Szibériában, Keleten és a Volga-mentén az *őszi vetés legkedvezőbb ideje szeplejxr z brr első fele. 'A későbbi vetés esetén ?•: rozs és búza még a fele termést sem \ hozza meg, mint az idejekorán vetett rőt a késői vetés nem egyszer A‘élen ki is pusztai. A vetés üteme ez \ évben gyorsabb, mint tavaly. A eska- * Ion; okiét: kolhozai túlteljesítették az „4 magam életén tudom legjobban lemérni a munkásosztály “ fóthjánosné útja az irodatakarítástól a személyzeti osztályfőnekségig sóbbrendü voltam úgyis mini nő, úgyis, mint munkás. Most pedig, hogy ígyenjoguságunk nyilvánvaló, ne jut" lássanak engem semmiféle „előny ftöz" azzal, hogy mint nőt külön .tisztelnek”. \ Ez hát a tábla magyarázata, ami egyúttal Tóth Jánosáé elviárs harci [elhívása is lehetne dolgozó nőtir-a:- fioz. Helyénvaló ha akadnak követői.-'I telefon mcscsSrren és a beszélgetés néhány pillanatra megszakad. Tóthné határozottan be zel valakivel, m.-.jd jgy fejezi be: —- Védje csak ö az osztályú de Te csak védd a magadét, elríárs, ez * mi kötelességünk! Tóthnét egész élete arra Ln’to'.la, hogy hűséges (egyen osztályához, a rminká.soszSályhoz é*- a Párthoz. Színié 10 éves kova óta dolgozott. Látta, hogy A munkásosztályt nem védi sen' !ú, ha maga nem védi meg önmagát. Ebben a védekezésben Tóthné is segített mindig. 1937-ben, amikor a bányabárók legmélyebbre nyomták a bányászokat, Tóthné a hányivezetök irodáiban takarított. Egy napon ke’ zóbe her ölt egy írat, amelyből az látta, hogy a bánya többtcraeíi léért tekintélyes jutalom ütötte a főt sztvise- lök markát. Ezt az iratot Tóthné eljuttatta a binyáís'zakszerveeelhez. Á bányászok nyílt gyűlésen forcí iltor- gatva tárgyalták a dolgot, ük nem" csakhogy jutalmat nem kaptak, de inkább még a bérüket szorították te. Nagy ribillió lett a dologból. Kide- dült végül is. hogy a „bajkeverő” Tóthné volt. Egyszeribe elbocsátották a munkából, nemcsak őt, hanem hit testvérét és édesanyját is. Tóthnínak nagyon sok élménye variakból a'/, időből. Látta amikor elvit - ték Komlóról a csendőrök a 13 bá-1 nvászt, akik közül egy sem fért' vissza --oh a többé. »• í-'.itta az össtcoiítlási amikor a üányaurak igyekeztek tönkretenni a bányát, mielőtt megszöktek. Átélte gyermekével együtt a.z inflácós idők m'ndcn szenvedését. Mindezért falán mindenkinél szívig hatóbban érzi a muTíkásosziály felemelkedéséi — A Magam, életén tudom legjobban felmérni ennek a négy évnek emelkedő vonalát, a munkiaosztály fe’emelkedését. Napszámos voltam, ma vezető tisztviselő. I)e tudom, nem én emelkedtem ki osztályomból. velem együtt emelkedett a munkásosztály 'is. — A hároméves terv? — Azonkívül, amit elmondtam, elég egy pillantást vetnem Komlóra, ahol felnőttem. Láttam a rozzant faházakat, amikben mi is laktunk, barakkokat a patak partján. Ma vadonatúj emeletes házak emelkednek a TÁVOLI KIKÖTŐKBEN Finn-öböl sima víztükrének hál- ben fekete felhők gomolyognak: rínék a gyárkémények. Kirajzónk az /zsák-templom arany ka- i. Négy hónapig a távoli tenyre- jártam, hideg csillagok, idegen ég t. Cdvözlégy szülőföldem! Ftlntji- az útinoplót, — <r távoli városok, mgerr.nlúli országok valahol mész. elmaradnak a szürke látóhatár atóWáto- j5’''“'""’ ............... I kerítés húrkör ül Dzsibutíban a sókiler- Ipartclepct. Miéri? „Hogy idegebe ne léphessenek" — állítja n kfas. A valóság más. A szöges terítés mögött rabszolgák robotol. Mezítlábas, meztelen emberek tail: a medencékben tepárolódó ten- 6 éles kristályait. Lapátolják a (merülésig. Nem is emberek ezek, m kiszáradt múmiák. Vékony ík, pipaszár lábuk, öktömngi fr- sziute ijesztő. Só rágja vörösre- f testüket, vérük csorog. Beszél- tilns. Bambám merednek a földre ossznt. „Vademberek" — suttogja efrktus. Ha ö végezne ilyen mán- vajjon különb lennel Kőládákhnn nk. Nyers halat esznek. Hullanak 1 a legyek. Ott .földelik el őket a katábnr területén. J Hajnali ébredéskor _______számtalan dereglye é.s ne szt körül hajónkat. A bárkákon fehérnemű szárad, tyúkok l:a- rnttyotnak, fnci veteményeskertek zöldéinek. ..Mi nem belgák, viziláltok vagyunk, saját földünk van" — tréfál kesernyésen egy hajléktalan. Ezer és ezer tengerész tölti iyy életét, olktttmi munkából tengődve. Ugyanakkor a parit üres házakon „lakás kiadó" felirat. He a lakás évente lO—ÜI.OOfí frankba kerül. Tehát inkább a dereglye. A gyerekek is olt születnek, élnek, iskola, kultúra nélkül. Antwerpen hatalma.* kikötőjében számtalan hajó, legtöbb amerikai lobogó alatt. Dclroithöl hozlak gépeket, bort, riigógumií, szárított burgonyát, \ meszel. Uj gőzmozdofnjok a kikötőben. Kiderült, hogy kazánjaik hibásak, egy hónap alatt használhatatlanokká váltak. Valaki ezt írta rájuk: ..Belgiumnak — emlékül Marshalllól". Ugyanakkor éleicrős belga fiatalok munka nélkül Sdöngenck. Tüntető csoportok járják az utcákat, a táblákon felirat: ...4 '•larxhall-te.rv munka- nélkülivé tett bennünket!". „Nem le szünk or amerikai imperialisták ágyú- töltelékei", „Éljen a belga Kommunista Párt", „A békéért és a Szovjet unióval való barátságért Gajdenko wtjnaplójáböl. ISrsníÉí!. |
