Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-03 / 204. szám

Í&Í8 SraPTEMEEE 8

HÄP10

m’

J*

! «

Többet törődjenek a gépállomást tanácsok és a szövetkezetek a saserz-mléskötésehkel

Raranyában eddig hat gépállomás

működik. Tudvalevő, hogy a gépállomások és a- dolgozó parasztság szerződéskötése ■ kampányának felelős gazdája falun a gépállomás és az alközpont A gépállomásoknak kell elsősorban felvenni a kapcsolatot a községi szervekkel, szövetkezetekkel és kiépíteni a kampány sikerének érdekében ar. alapos szervező munkát. Azonban ha megnézzük ennek a mozgalomnak eddigi állását, akkor azt tapasztaljuk, hogy még nem ■'léggé rugalmasan kezelik ezt a döntőfontosságú kérdést azok a szervek, amelyeknek elsősorban kötelessége, hogy a dolgozó parasztság' idejében biztosíthassa magának az őszi-tavaszi munkák elvégzését.

Azt. látjuk, hogy a dolgozó parasztság érdeklődése örvendetes a gépállomások munkája iránt, de egyes

helyeken e*t ** érdeklődést nem

gyümölesőztetik eléggé a kampány sikerének érdekében. Ez történt több községben is, ahol a szerződések megkötése eléggé késett, mert az érdeklődést nem karolták fel azonnal azok, akikre ez tartozik. Fokiba, hogy a gépállomást tanácsok megalakultak,' de azóta úgyszólván egyszer sem ültek össze, hogy a gépállomások körzetébe tartozó termelő- csoportok. földmüvesszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szerződéskötését megszervezzék, s ezzel elkerüljék az esetleges tájékozatlanságból fakadó zavart. Kevés a tudatosító munka a földmüvesszövetkezetek részéről is. Ezeket a hanyagságokat sürgősen ki kell küszöbölni és a szerződéskötéseket kampányszerűen kell megkötni.

Államosították a vidéki színházakat

A belügyminiszter pénteken leiratban értesítette a megyék alispánjait, és a városok polgármestereik hogy. az egységes művészeti politika biztosítása érdekében a Népgazdasági Tanács a vidéki színházak állami kezelésbe való vételét határozta el.

Ezzel kapcsolatban a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a városok, megyék és községek czidei kötségvetésébe felvett As még fc. nem használt pénzösszegeket zárolni kell, a jövő évi költségvetésben előirányzott összegeket pedig hitelkeretnek kell tekinteni és azokat csak belügyminiszteri engedéllyel lehet felhasználni. Értesíti meg a belügyminiszteri leirat arról Is a törvényhatóságok vezetőit, hogy színházak részére a jövőben pénztámogatást nyújtani nem lehet.

A Népgazdasági Tanácsnak ez a döntése azt jelenti, hogy a most kezdődő őszi idénytől kezdve a pécsi és kaposvári Nemzeti Színház is az államosított színházak sorába tartozik.

A FOGYASZTÓ, A PÉK ÉS A KERESKEDŐ

EGYARÁNT ŐRÜL A SZABAD KENYÉRNEK

Csütörtökön reggel a pőküzletek- ben és élelmiszer-kereskedésekben sokkal gyorsabban és vidámabban ment a munka, mint .hosszú időn át, pontosan nyolc esztendőn keresztül azelőtt. A kiszolgáló eleinte az évek során át beidegződött mozdulattal nyúlt balkezével a jegy, jobbal pedig az olló után, de aztán hamar megszokta, hogy most két jelentős mozdulattal is kevesebb kell

a jő termi* és a népköztársaság

kormányának gazdaságpolitikája következtében ahhoz, hogy kiszolgálja a kiló, vagy kétki’ö kenyeret.

Az egyik főutcai péküzletben a család egyik tagja áll a kiszolgáló- asztal mögött A polcokon virítanak az illatos barna és felfehér kenyerek, vesszőkosarakban a mosolygó zsemlyék és sóskifHk.

Vége a jcgrragnszfásnab

— Hogy mit jelent nekünk a kenyérjegy megszűnése, azt szinte el sem tudom mondani. Képzelje el —, mondja őszinte örömmel a hangjában — mennyivel könnyebb most már a mi helyzetünk is. Először is vége a jegyragasztásnak. Ha erős forgalmunk volt, igen sok esetben, késő éjszakai órákig ragasztott az egész család. Ennek is vége. És vége annak, hogy mindenki „ki- dekázva” vásárolta kenyerét, hogy igen kiszámított beosztássá elég legyen egy hónapra a fejadag. És vége annak is, hogy kenyér nélkül kellett elengedni valakit akkor, amikor nekünk volt még kenyerünk, de a vásárlónak nem volt jegye.

— Hálósak vagyvnk a Népköztársaság kormányának, hogy eltörölte a kenyérjegyet is, most már még szívesebben és könnyebben Szolgálhatjuk ki vevőinket.

Hasonlóképpen gondolkodik a jegyei törlésről az élclmiszerkercs- kedö is.

— Már az első napon érezhettük, hogy szabad teljesen a kenyér, mert jóval többet vásároltak a dolgozók, mint egyébként. Fontosnak

tartom azt, hogy a barnakenyér is nagyon ízletes, olcsó és korlátlan mennyiségben kapható. Ez is élct- szinvonunk emelkedésének a jele. Mint kereskedő különösen örülök annak is, hogy a jegy megszűnésével sok súrlódást hidunk kiküszöbölni, amik bizony gyakran előfordultak a különböző rendéletekkel kapcsolatban, amit sokan neVn' tudtak és nekünk kellett megmagyaráznunk is. Nép köztársaságunk gazdaságának erősségét mutatja a kormánynak ez a dolgozók és a mi számunkra is jelentős ajándéka..

Rákosi cl8tár« ígérte — meg is tbIósbK

A jegyeltörlésnek mindenki örül, a legboldogabb azonban az első számú érdekelt. * dolgozó.

— Nem szégyellem, én nagyon kenyeres vagyok, sohasem volt elég a jegyem — mondja az egyik üzletben cgy kenyeret vásárló napszámos, ,

öten vagyunk otthon, de sokszor

majdnem én magam megettem volna fejadagunk felét is, pedig nem mondhatom, hogy más nem került. volna az asztalra. Most már ehetek annyit, amennyi csak kell, képzelje cl, mennyire örülök én ennek. És örülök annak is, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs újra megvalósította ígéretét és a mi Népköztársaságunk már annyira van, hogy szabad kenyeret tud adni a dolgozóknak akkor, amikor a nyugati országok még milyen messze

vannak élelmezés terén tőlünk. Itt is csak azért történhetett meg, mert dolgozók vezetik az országot.

Nyolc év után végre megszabadultunk a kenyérjogytő! is és ezzel eggyel ismét kevesebb azoknak a nem kívánt dolgoknak a száma, amik a sohasem felejthető bűnös múltra emlékeztetnek...

Könyv- és pnpiruzhtck iíj zárórája szeptemberben

A ke-reskedehnt m intéz tér rendelet* szerint szeptember 6-:<5S, szep’etnber 30-ig könyv-, papír-, és írószérüzlete- kei az egész .ország területén körnapo- kon fel 8 órától egyfolytában d. n. 6 óráig szabad nyitva tartani.

A vezetőség „titkosan“ tanácskozik, határozatok papíron maradnak

!■*

„Minden terv annyit ér, »menynyit megvalósítanak belőle” —

morvdoíta Lenin elv-társ.

' - Az DB iroda, ajtaja zárva van. Bent *2 asztalok körül a bizottság tagjai ülnek.

— Nem lehet bemenni — mondja a kijövő tarkaruhás nő — titkos dologról tárgyéinak.

Retekintünk az ablakon, * titkos tanácskozók kezükkel bizonygatják, hogy iffazat mond az illető, aki pár perces kárakozásra bíztat. A nap forrón süti

* Poros udvart és mi tagadás, nem ke:- Jctnes a .napsütötte helyén várakozni, ^«lószfnü ugyanezen a véleményen ken az egyik munkás is, mert elhúzódott a hűvösre, abbahagyva munkáját, Ragyokat sóhajtva kémleli az égboltot.

nincs ebédidő, de már megunta a ’’’.unkát és idő előtt pihenőre tér.

Jó félórát várakozunk, a munkással e2yütt különböző célokért. Én az ÜB-t várom, 6 pedig az árnyékban az ebédidőt.

. Közben eszükbe jut, hogy az építési iekez’eíen a pécsi Magasépítési NV Pártszervezete a munkafegyelem meg- ^üárdhását is elfogadta. íme egy pélr J -A fejl&lls • VSr5>, tines terme- ; S Te** irányt ... A épí- ;

! léjueV eredményeién™ könnyebbé, j ; eredményesebbé, Tátik n földet mű telő £

5 •’ante»" (Rákosi Mátyás.) ;

* ■

Megjelent ;

A TERMF.LÖSZÜ VETKEZETI í

CSOPORTOK EHEDMÉNTEl képekben és szamokban :

; című füzet. ;

W 5

5 TftrrnelősrrjTfHkczeti mozgalmunk ered- • 5 ^nyei és ar. egyes csoportok egy* ■ ; es*tendős munkája ország-s/erto kivól- J ; a dolgozó parasztság hatalmas *

» p,r‘^yú érdeklődését. E* a képes lüzet jj 5 alkalmas nrra, hogy dolgozó pft- £

J rfLS2t8ásunk ‘ szeles rétegeivel megismer* ; j» a te melószö vet kezeli csoportok 5

jj ^ükájnt, ‘.eredményeit és előnyeit az j ; eSyéni ,£a2dc»!kodáüSa! szemben. j

* r^rtszervezetek, népnevelők n tér* 5

5 ^^szövetkezeti csoportokat népszerű- « j bunkójuk során terjesszék ezt a jj

; révéit — mint munkájuk nagy se- ;

* ^.^iét — a dolgozó parasztság széles jj 5 lete&ei között.

n oldal, ára: M fiMér. í

» j., *

J j. . Fölrlinívelésiigyi Minisztérium 5

J'-Tjté- Propairnnrla Osztálya. jj

; kopható: MDP-párt^zervezctekben, •

5 ^ '^-könyvesboltokban és tömegszer- í ; Jetekben: DÉFOSZ, KPOSZ, Fold ;

* n,v<^*zővet kezetekben.

j ^7<'rvc/etek megrendelhetik: IjVopa* I

* i?n**hny*S Terjesztő, Rndnpe«t, Iv* 5

a,c Fcrt:Df:*»* i5. :

..............................

da, hogyan valósították meg. De egyáltalán ki tud az építési értekezlet határozatairól és terveiről. A dolgozók közül nagyon kevesen.

Végre megnyílik az ÜB irodája és kilép rajta az egyik titkos” tanácskozó, aki az arrahaladó tűzoltóparancsnok panaszát hallgatja.

— Nem vagyok én „közönséges” tűzoltó”. nem vagyok hajlandó havi 715 forintért ilyen felelősségteljes munkát vállalni.

A panaszkodó ezelőtt kőműves volt, most pedig tűzoltóparancsnok. Semmi más munkája nincs, mint a felügyelet, ezért kevesli a 715 forintot.

Ilyen és hasonló megjegyzésekei gyakorta lehet hallani a Magasépítőnél. Ügy látszik, csak a Párt és szakszervezet

nem ind róla

vagy nem hajlandó tudomásul venni. És "sok munkás nem a munkaversenyen, önköttségcsökeníésen, hanem azon töri a fejét, hogyan lehetne munka nélkül minnél többet kipréselni a vállalattól. Például feltűnő sokan panaszkodnak, hogy gyomorbajttk van. Egy munkás éppen erről beszélt.

__ Elmegyek olyan helyre dolgozni, ahol nincs üzemi konyha és megfizetik a kosztpénzt és a keresetem heti 250 forint lesz majd.

Ez a „gyomorbaj” oka. Ezt akarják a legtöbben, hogy majd igazolják számlákkal a költségeiket.

Ide vezetett a tudatosító munka, a munkafegyelem megszervezésének hiánya.

A brigádmunkáról, egyéni versenyről csak hírből tudnak.

_ Megkezdték a brigádok szervezését, de" nem volt köszönet benne, ■— mondja Novákovics Lajos —, mert egy brigádba összevontak a jó szakmunkásokat, a másikba pedig csak a gyöngébbek kerültek vom Ezeknek

elment a kedvük

és nem alaki o'tak brigádokat, meet iá'ták, hogy nem ttidnak a másikakkal lépés: tartani.

_ A pártszervezet gyenge munkáid a bajok fő oka — folytatja Nova kovács Lajos, öt he e nem voL se pértnap, se taggyűlés, se szakszervezeti nap. fgy nem lehet jó munka: végezni. Hát nem! Az építési konferencia - után a Magasépítés NV pár- szervezr-e. nekilátott a szervezésnek. Szép. hanpza os terveket készítetek, de abból jóformán semmit sem va'ó- süoitak meg.

V

é

gre bekerüli tünk az UR irodába és

meg ud uk, hogy mi az a „fitk.es“ tanácskozás, Az MDP Politikai Bízó í- ságának a MEMOSZ-al kapcsolatos haurozaíal

Ez volt

a szigorúan „tilkos“

Keresi esi elv ács az üB ti kár méltatlan hangon válaszol, mikor megkérdezzük. tőié, begy miért csak most foglalkoznak v.’.e

— Még csak tegnapelőtt jóit ki a ha ároza .

A faliújságon többhetes papír rongyokat zörget a szél, és nyoma sincs a Politikai Bízokság és a MÉMOS7. ha- tározatáriak. Még csak most dolgozzák ki a :erve* a leendők végrehajtására és csak ezután kezdenek neki a tudatosító munkának. Altól félünk, hegy ugyanarra a sorsra jut ez is, mint az e’öző határozat, hacsak gyökeres fordulat . nem következik b. a páT[szervezek , szakszervezet és üzemi bizottság eddigi munkájában. Ennek most már haladéktalanul meg kell törtemre és betű szerint meg kell valósi ani Pártunk Poü ikai Bizottságának döntő fontosságú határozz át.,

Hegesz*ő-k észülék a mellényzsebben

A Szovjetunióban kisebb műhelyek részére, kiváló teljesítményű elektromos begesztőberendezést hozlak forgalomba. Az új készüléknek könnyű kezelhetősége. mellett nagy előnye, hogy 110 voltos, közönséges világítási áram. mai is működik.

'J6.CB. Jlini iizf ftelet aisz a maláf ~

ássző fújoknak...

A főispáni fogadáson találkoztunk. H. B. I.irnmei, a Vitágifíúsági Találkozó maláj kiküldöttével. Fizikai intézetünk professzorával beszélgetett Londonról, égyét.eniünkről, a* új diákságról. Rámnézett, és.egy kérdési tett fel a professzornak.

— Hány tagjuk van most az MND$7í-ben? — fordítják le a kérdést. Ezzel megindul közöttünk a beszélgetés Mataya nömozgatmáról, az asszonyok életéről, helyzetéről ott és nálunk.

— Balatában a Unyakat, nagv

sz.egénység miatt eladják a jövendőbeli férjnek. Bizonyos összegért az veszi meg, aki akarja, é* azzal köteles élni azután.

fia. dolgozik, gumiföldeken, vagy ónbánvákban. a férfiak keresetének hatvan százalékát kapja, bár ugyanolyan munkát -végez, mint, azok. Előrejutásra nincs- semmi remény.

H. B. Lim sötét szemében végtelen szomorúság és izzó gyűlölet lobog. Malaya antrol gyarmat és ez a „magasabb rendű“ fajta elnyomója népének, elnyomója a fejlődésnek, emberibb, jobb életnek.

— X csalód? A. svercKeKet.

bár a törvény úgy szól, hogy 12 éves koruk elölt nem szabad alkalmazni, ott találni a gumiföldeken, bányák; ban. A család nyomorúsága viszi őket oda. Ezek pedig a nők keresetének hatvan százalékát kapják.'

És ezé.rf néz végtelen csodálkozással és boldogsággal H. R. Lim a mi iskoláinkra, otthonainkra, gyerekeinkre é«- asszonyainkra. Ma már ők is küzdenek szabadságukért. Megkérdem. hogy illegális harcukban részt- vesznek-e az asszonyok?

—> Igen. résztvesznek, százával és ezrével állnak a férfiak mellé. Vö- röskeresztes szolgálatot teljesítenek,

az organizációhoz komoly segítséget adnak. Több mint 25.000 a.ftízony liarcoea van illegális mozgalmuknak.

— Ezek már fel is vették és állandóan tartják a kapcsolatot a demokratikus újszövetséggel. A Budapesten tartott .kongresszusról tudtak, de részvételükre nem volt mód, az i.líegalitásböl nem tudtak ■ átjutni.

így élnek. Elmondja H. B. Lim, hogy még mielőtt eljöttek. volna ide, mar tudott Magyarországról, és sokszor beszéltek rólunk az asszonyokkal. Egyenjogúság... Ma még csak

25.000 asszony harcol a Maláj földön a szabadságért, egyenjogúságért,, emberibb életért. De. holnap? II. í>. Lim elmondja, hogy napról-napra nő a számuk. Napról-napra lelkesebb harcosai lesznek a függetlenségi mozgalomnak.

Iff. II. Unt, ha hnxamész. m»n<il

cl a maláj nőknek, hogy egyetlen pillanatig se törjön meg bennük a íendiüéf. a harci készség, mond el nekik, hogy nálunk láttál női minisztert. főispánt, hogy láttad azt a felszabadult, boldog örömöt, ahogy itt nálunk az asszonyok élnek és mond el nekik, hogy ezért érdemes harcolni. És még valamit szeretnék ha elvinnél nekik. Népköztársaságunk 50. §-ának szövegét. így szól:

...4 Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A nők egyenjogúságát szolgálják munkafeltételeiknek a. férfiakkal azonos módon való biztosítása, a. terhesség esetére a hőknek ' járó fizetett szabadság, at anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme. továbbá az .anya- és gyermek- ■ védelmi intézmények rendszere.“

És ebben ar. országban nem papírra vetett szó. hanem lerögzített valóság. ■

l. m.

A tudós és miihelyvezelo kicserélik tapasztalataikat

professzorral. hogy rendszr. résén levelezitek majd é« kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat.

A POLITECHNIKAI inlé- , zettrl való kapcsolni (ehető- >>é telle, hagy a pelrovszki T~ gyár megjavítsa 'a kiolvass- tölt fém minőségét és lerövidítse o: olvasztás időtartamát. .4: ni eljárással a {ttjáé évi l.'HW.OQO rubelt 1a- karit meg. .t .petiOVSlki gyár kohászati üzeme sokezer kilométer távolságra van a: ^ ország központi körzeteitől.

11 A gvár kollektív ételében' i. azonban nem érezhető ez a távolság. A Bajkál-vidéki " kohászok kötelezett séget vál- ; laltak. hogy .7, tlO.O(X) rubel ,1 forgóalapot szabadítanak Jel a és ö százalékkal tnhli árai a termelnek

\

, S» l'ttllUiH U, m« 'MFJ/'i

I maradlak el. mennyi gene,- torgázt, mllamjenergiát- karitottok meg. Ezeket- adatokat minden nap bei t zetik az elszámolási köm- be és tíznaponkfnt kiértél

■ tik az eredményeket.

A Baj káli Acélhenqe, r üzem Vezetője a közefmn

■ bon részt vett Kzverdlnvs: ban az nrnti kohászok- nácskozásán. Itt ismerked 7 meg Pjolr Vmrihih ;>: 7 fesszorral. akitől megtud- hogy az nroli polilechnH- intézet a gyorsított alva i tás technikáján dolgoz- ''■kidój Tarnszov a niStu I vezetője örömmel fogar • azt a hirt és megbeszélte

den történt az utóbbi év zedekben. Látta maga éh óriássá növekedni a kis p rooszki üzemet és mindé bál jól tudja, hogy <> •

cialista Szovjetunió gond visel még a Bujkál Iá ki nyékén elterülő vidékre Tumanov már most bejen te az ötéves tervét á;j hogy az 1951 -re előírt ti mékeken dolgozik.

.4 BMKÁfJ ACÉLUK C.ERLÚ műhely kollektíva sokat gondolkozik a műn termelékenységének fokoz sáira készített terveken. Xci rég minden brigád egrié stilisztikát állított fel, nmei hót pontosan kitűnik. ho< mennyi hengerelt feni es

■V 1 u kornyei.cn

az áthatolhatatlan őserdők mélyében a XV11I. század elején még volt egy kevés szabad föld, ahová a földes. ófi robottól elnyomott mun. kosok, parasztok menekül- 'ek. .4 Biilegc folg ónál találtak' vasércet, óbból nyílhegyet, kopjákat, kovácsoltak. Ezen a területen alakult később a pelrovszki vasgyár. 1 kis gyár másfél évszázadon keresztül fennálló!!, de 'gnzi fejlődésnek csak a sztálini ötéves tervek ideién indult. A pelrovszki gyárban dolgozik Viktor 7 u- manov munkás., aki még iá 05 körül, az első orosz in--f'Anlown ideién l.e-vtl a gyárba. Az öreg munkásnak tár "em kellene dolgozna. ■: állam eltartaná, de Tn- ■tirinau nem Ind élni miaka nélkül. Körülötte sok min-