Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-25 / 223. szám
194? S7JBPTBMBB* 25 3K R F L 0 7 HÁROM FIATAL ELMONDJA, hogy miért megy ti iskolába Versenyben a dolgozóparasztság Csórdos Géza aze'5“ álmodni mer; E*ak arról, hogy valaha liszt i.s lehet, ne befője. Pedig kezdő, tö! fogva benne 6U a vágy. De amikor az iskolában arról beszélitek, hogy ,j<i mi lesz?“ a t zni ló kicsfaylSon legyintett. — Te akarsz tíszl lenni? Te? Oda é.etlség'i keik Oda csak „jó családból származó" fiüka: v-sznek fel. Különben jó leszel lé majd bányásznak is! Es Géza el'.eineEe az álmai. Az- hil- te őrökre... Amikor a felszabadulás után elvégez!e a nyolc c'emfl, valóban a bányába men:. Ede^ipia nieg- haM, ö K'i a kis család feje. Szorgalmas volt', lelkesen dolgozott, mert át- . érezte, hogy' „a munka nálunk valóban becsület és dicsőség dolga!“ let:. — Brigádja, a vasast Pernecker brigád élenjár a : er me lesben, Amikor meg. haüfoiia,, hogy .tisztképzöre jeleretkez. beinek a fia a!ok, megdobbant a szíve. ,Jf:e‘.eelevened ek benne az álmok. ö. ö •*f bányászfiú? TAsziképzöbe? Lehetséges ez? m Akkor es':s korábban ment a SZÍT- be. Amikor elkezdődöd! az ifjúsági üap és felolvasták a határozató, hogy „Csordás Gézáé, min: szervezetünk egyik legjobbját tiz képző ikoába küldjük" hálálnia« tapsvihar ;öri ki Néki zúgott a feje, sírni tudói volna a mcgliiai.oítságló!. Sugárzó arccal 'é. pe :í be <s.le a tiszta kis konyhába — Édesanyáim! Nagyanyám! Tiszt lesz a fialok! Volt aztán öröm meg bo'dogáig. Igaz, hiányzol majd ilthon. >— mond a az édesanyja. — De csak menj, a Laci már ugyanis a helyedbe lép. Tudom/ hogy szükség van' rád Menj hál. Végignéz Géza okos, nyílt arcán, finom szénpor'di beárnyékol; szemén és szívé elönti az öröm: az cn fiam a béke kalóriája, a béke harcos őre lesz! Büszke leszek majd rá nemcsak én, hanem a Pari, a brigád, a SZÍT, a bányászok és az egész munkásosztály. Hiszen nem egyedül ncvni em, ezek mind segket ek nekem. Most az. 'ári együk örülünk, együtt érzik velem a boldog büszkeséget. Halmos József gordiszi EPOSZ ista. Apja az. a 1iéí holdat műveld, amit a földreform jtrtatot : számára. Ntm-ré. giben még Jóska is szán'olt. ve'etf, kapáb, aratod. Mos,! a gordlsai föld-- .miívc.sszöve kezot " ügyvezetője. De nemsokára elmegy. Tisztnek. — Nem is hittem volna -— mond;« —, hogy ez igaz !eh©'. Azelőii a magamfajta szegény paraszt még csak A tiszt,i iskola tájékára sem mehe ott. Nem ám, hogy tisztnek! És én most elmegyek. Eknegyek és méltó kalo nája leszek annak a hadseregnek amely a miénk, a népé. Akin dig ■ szer© te m volna fisz:, lenni, d-'- az elhatározás csak akkor órlelö-döít meg bennem igazán, amikor a Rajk.esetet hallo'tam. Su fogják a faluban a kulákok — mondja vúüém'.ó szemekkel. — hogy ha Rajk cl is veszed számukra, majd akad valaki aki az ő ügyük«' továbbviszi. ITál ezért megy.k leginkább. Ezért megyünk mi munkás és parasztJ fiata'ok, hogy összefogva, visszaverjünk minden olyan aljas Támadást, amely a nép .hazája ellen irányúi, hogy megírni as-suk a gordisai és a többi kulá. | ú jukon. koknak, hogy i;í már semmiféle, más ügy nem győzne , csak a szocializmus ügye. 3 Kővári An.,:a 1 a MINSZ Megyei Bi. z'ote-ágvn í.igyejmésen hajol az 'ró- asztal föllé. Nem regó a van i i, a választások idején került be Magyarszékről megyei SZÍT titkárnak. Miéiül; idejö-í, a komlói bányában dolgozol'. A munkában becsű ee-vn, megásta a helyét és élenjár! az ifjúság: mozgalomban is. 0 is egyike azoknak az ifjaknak, akik tisztképzőre mghnek. — Olvastam a árgyaláson elhangzót! ■ vallomások bői, ‘hogy Rajk és bandája. ez az u o'.só ársaság mit akart t'-n,ni népünkkel, orsziágunkkai, Pártunkká’ és népünk, vezetőivé'!. Páiffy a hadseregben maga köré gyűjtőre a Horihy-r'műszer fasiszila lisztjei'. Ezek nem tudták azt'és nem akarták ‘ud- ni, hogy milyen'egy munkás éle e és sorsa. Ezért udlak ilyen aljas módon, a munkásság érdekeit félretéve elárulni bennünk«:. Elgondolkodik. Mi a rép tisztjei 'eszünk. Azért ■ kell nekünk a hadsereg élére állnunk, hogy megvcdijűk azoka- a nagy eredményeket, melyek«, a íélszubcdíló ' Szovjetunió segí ségévsl és a Párt vezetésével va'ósí'o lak meg. a míg var do'go. zók. Elmennek fia álságunk legjobbja’ a munkapadok, az ekeszärva és írak. or ok mellől. Elhagyják. ««evezősüket. .üzemeiket, brigádjaikat, hogy néphadseregünk tisztjei legyenek. Dogozó népünk szere ele és bizalma kíséri okét Felvilágosítás hástöl-háaig Vannak vagy harmincán. Mind régi, belvárdgyulái lakna. így a 30 népnevelőnek szegről-végről rokona az egész falú. Ez magában is megköny- nyitette munkájukat. A sógor, a koma jobban hajlott a szóra, hiszen nem idegen mondta neki. hanem a keresztfia, vagy az unokaöccse, aki nyilván nem hazudhat neki. Amikor csak tehették járták is a falut, bár nem kis dolog ilyenkor erre időt szánni, amikor a kukoricát kell behordani, a trágyát meg kihordani. De megtették lelkesen és becsülettel. Doszpod György és Guláesi Sándorok osan azzal érveltek, hogy a Lótenyésztő N. V. méntolepe számára egy behozott 170 hold és a Sernevá! 135 hold rétje valamennyink érdeke egyformán. be a legjobban hatott az, amikor megkezdődött a tagosítás és a népnevelők egyike másika már kint. a folyosón megmutatta az érdekeltnek,, hogy melyik parcellát szánták neki csereföldként. Megfontolhatta, meggondolhatta jó lesz-e az? Es nem egy esetben egymás mellé került másfél-két hold ami azelőtt három darabban volt. így volt ez Fischer Ferencen!. a középparászttal, meg az ifj. Krizmanics Vincével, az új gazdával. VVoltak a belvárdgvtilai tagosításnak persze mellékzöngéi is. a Fá bián-kulák is szeretett volna hasznot, húzni a tagosításból: Gulácsiékkal akart rétet cserélni, mert azokó jobb helyen fekszik. Guláesick azonban nem a kukáknak szánták ezt a rétet. Huszonnégy csatád a termelöcsóporthan A hnlvárdgyulai parasztok közül 24 család ma egyébről sem beszél, mint. a ,,táblásáról, igaz, hogy csak elsőszámú, de mégiscsak lépés előre, emit aztán a jó tapasztalatok visznek majd a má-'dik, vagy. a harmadik tipuMJ lermelöcsojiort felé. Erről ln- szél Svogál Ferenc is, aki egyetlen a. délután közepén otthon található a munkaképes férfinép közül, ö is csak azért, mert elfogta a reuma. Beszélgetés közben föl-föl kel és fel- szisszen hasogató fájdalmában. Rajkói. és bitang bandáját emlegeti. — Háborút akartak ezek az aljas árulók. Hát kell nekem a háború'? Hiszen ezt is a háborúból hoztam a Don mellől — mondja fájó lábára mutatva. — 40 éves vagyok, de azóta minden évben pár hétre munkaképtelen nyomorult. Nehezebben megy a munka, akkor is, ha túl vagyok ezen a pár hétén. — Egyéb meggondolások mellett ez is egyik oka volt annak, hogy Svegál Ferenc a ,.táblás“-ban látja boldogulásának zálogát. Nem kell napbesz- szat az ekeszarvát fogva ballagni a barázdában. Felszántja azt a traktor. 1ÍD hold lesz egy darabban. Benne az ő. meg üreg szülei 17 holdja. Büszke is rá. hogy középparaszt létére az elsők között volt a táblás gazdálkodás hívei között. Nem hajótörött ö, aki nem tudott megállni a maga lábán. Mutatja ezt- az egész lakás, a csin. a tisztaság, a. rendes bútorok, a rádió, a vadásrpuska és még sok minden. .A maga munkája eredménye. — — Nem kupeekedésen, vagy a mások munkájával szereztem, magam dolgoztam érte, de így mégis csak jobb lesz... „Lesz olyan búzánk, hogy na...“ Doszpod György a tehenek körül foglalatoskodik. Leteszi a kezében levő villát és megmutatja állatait, a két szép tehenet, amelynek eddig ke. meny munkát kellett végezni a szántásnál. — Meg is siratta őket nem egyszer a kislányom. Még a tejük is elapad' a' nehéz munka idején. Helyettük most a traktor szánt majd. Több lesz a tejük, több lesz a pénz is a háznál. — Az udvaron megmutatja a hatalmas trágyadombot is. amit- már a táblára fognak hordani. Közösen hordják majd, kinek-klnek a tábla hoz adott holdjai száma szerint két- ■két kocsival kell kiszállítani. Akinek nincs lova annak majd segít, a másik, akinek van. csakhogy gyorsan menjen. Most nagy munka előtt állnak. A táblájuk 500 méterre van ide. De e<ry patak állja útját a közelségnek. Most majd hidat építenek rá.hat métereset. Akad két ács is a táblások között, a töMvrk nme segítenek nekik. Gulácsiné napsütötte arcából csak úgy ragyognak ki a szemei, amikor a táblájukról beszél. (S már rég akar la és sokat bosszankodott még éjiéi is a mások nehézkességén, akadékos kodásán. Most végre még’s m'éff'ott < ne!:: E p-É?.-. }vm„e he-r vi i-íi't. i »V’-'Iliig■ -i ié'r ,é még a Fábián kulik is helyeselte.: — milyen szép az, mikor olyan sok ember dolgozik egy ük. ló nézni — mondogatta. A háromkilométeres utat a falutól az autóbuszmegállóig Palotai József elvtárs a párttitkár tetle röviddé beszélgetésével. Együtt bandukoltunk a csillagos estében és hát természetesen ő is a táblás gazdaságukról beszélt. — Jön az 50 mázsa pétisó. meg a 25 mázsa szuperfoszfát, aztán október 4-én jönnek a traktorok. Lest is olyan búzánk, hogy na! A sötétben kocsizörgés batl.its^ik. Valaki későn jön rakományává! a messze fekvő kukoricaföldről, Palotai elvtárs odaköszön, aztán félhangosan megjegyzi: él is táblás. Jövőre már ő is közelebbről hordja basa a kukoricát. a egy hete. hangzottak e! me yeszerte az őszi mezőgazda sági versenyre való kihívások. Egyéni dolgozó paraszt, egy község egész dolgozó parasztsága, földmű vessző vetkezet, termelőszövetkezet, állami gazdaság, traktorállomás hirdette meg egész Baranyában a versenyt. a többtennelésért. áz életszínvonal emeléséért, az ötéves terv sikerének bizt osításáért. Óriási jelentősége van a most meg- indult' őszi mezőgazdasági versenynek: annak az őszi szántás-vetési iérvnek sikerét hivatott, előmozdítani, amely már uz ötéves tér,• első mezőgazdasági részletterve. -Ebben a versenyben tehát már az ötéves terv sikeréért versenyez dolgozó parasztságunk, azért az ötéves tervért, mely hivatott egész nemzetgazdaságunkat gyökeresen átformálni, sokkal fejlettebb fokra emelni. De különös jelentőséget ad a versenykihívásoknak az. hogy ezek kivétel nélkül a dolgozó parasztság válaszai Rajk és bandája gyalázatos kísérletére. a versenykihívásokat a dolgozó parasztság mind egy-cgv hatalmas f'kftlcsapdsnak száma az árulók év .megbízóik terveire. Azok a lelkeshangú csatlakozások, melyekben egyéni parasztok, egész községek dolgozó parasztjai és termelőszövetkezeti parasztok zárkóznak fel a kihívók mögé, bizonyítják. hogy dolgozó parasztságunk megértette az őszi mezőgazdasági terv és a vele kapcsolatos mezőgazdasági verseny hatalma« jelentősé gét. A versenyző összes dolgozó parasztok . véleményét fejezi ki a nuíriakéméridi -Petőfi termelőcsoport l'e.lhfvá'Já. . melyben párosversenyre hívják ki a szederkényi Dózsa csoportot! Ä következőket' mondják: ... f versennyel is hozzá akarunk járulni, illetve /okozni kívánjuk az ötéves tervnek kezdeti sikerét, mert. tisztában . vagyunk azzal, hogy csak Így tudjuk biztosítani a szocializmus építéseit' A zonban az új kihívások és csatlakozások nemcsak arról tesznek tanúbizonyságot, hogy dolgozó parasztságunk elvi síkon megértette a verseny jelentőségét, hanem arról is: megértette azt, hogy a versenynek mindenekelőtt a több- termelést keit szolgálnia. Ehhez ttodig szükséges az. hogy a versenypontok konkrétek legyenek, a versenykihívások ne általánosságban mozogjanak. Szüksége? az, hogy ne olyan versenykihívások legyenek, mint amilyenek, még a tavaszi verseny folyamán is voltak, min' amilyet példáid az egyik baranyai község kibocsátott, akkor ezt jelentették ki: ..Mindent, jobban végzünk e! és mindenből többet termelünk, mint a kihívott község“. Mennyivel más példának kiragadva Ata község idei kihívása, melyben konkréten leszögezik. hogy az őszi árpát október 6, helyett szeptember 30-ig, a rozsot október 20. helyett 10- is;, a búzát október 31. helyett 20-ig elvetik. Meghatározzák, hogy mikorra vágják le a kukoricaszárat. a napraforgót. és mikorra végzik be az őszi mélyszántást. ilyen versenypontok alapján már 'ehet versenyezni és így a verseny nem lesz homályos, megfoghatatlan valami, melyről a dolgozó parasztok legfel|M,b onnvit tudnak, hogv van de bogé mit kell annak órdekébos! tenniük, arról sejtelmük sincs. Az elmúlt hét tapasztalatai má« tekintetben is bizonyítják, hogy a verseny ' szervezettebb, rendszeresebb iett. Az általánosságban mozgó ver- seiiypoinokk.il együtt eltűnt a régebbi versenynek az a jellemzője is, hogy mindenki versenybe hívott mindenkit. Hogy versenykihívások hangzottak el,'természetesen nem az (■gesz község dolgozó parasztsága, hanem csak cCv szák vezetőség ré- széról, gyakran az egész ország, do legalábbis az egész megye felé. Ugyanakkor a község dolgozó parasztjai azt sem tudták-, hogy egyáltalán van mezőgazdasági verseny, nemhogy arról valami közelebbit is tudtak volna. A mostani kihívások amellett, hogy csatlakoznak a me-’ l-.vei kihívók által meghirdetett versenyhez, u párosverseny előnyös tormáját válasszák, mint például -zur község dolgozó paraszt, a i, u.;ik elfogadták I’jpetre kihívását, ugyanakkor pedig párosversényre uvtak ki Görcsöm t. ^-»zek mellett a pozitívumok meí■*-" Jett azonban máris m.utatkoz- iiau bizonyos hibák is a versenyben, melyek mellett nem mehetünk cl szó nélkül. A kihívások egyes' lielveken meg mindig nem az egész dolgozó parasztság megmozdulásának eredményéként születnek meg, hanem a Dí.l ŐSZ titkár, — vagy ami. még rosszabb — « jegyző irodájában. Innen adódik az, hogy például az alispán jelentése szerint a szentlfi- rinci járásban minden község máris versenyben áll egymással. Ha me*- nézneuK a szent lőrinci járás számos Községét, meggyőződhetnénk róla, hogy néhány község dolgozó parasztsága még nem tud a versenyről. nemhogy azt ismernék; mivel kell nekik hozzá járul ixiok a verseny sikeréhez. Az, hogy a szentlőrinci járásban minden község versenyben all. a valóságban legfeljebb azt je- , icnt heti, hogy minden jegyző igenlő va!a?zt adott a járási főjegyző hasonló kérdésére,, azért, hogy községeit jobb színben tüntesse fel. Ettől azonban a verseny még semmiesetre sem indult meg! Ez. a hibák közül a legfontosabb, l.s meg is határozza a legsürgősebb leendőt a mezőgazdasági “ versenyben. Kobozott fel világosba munkti- ' «/ el kel! érnünk, hogy a verseny szele megcsapjon minden dolgozó parasztot, hogy egyetlen egy ‘ község, egyetlen dolgozó paraszt — dolgozzon akár egyénileg, akár termelő- csoportban — ne legyen, aki ne állna versenyben, s aki ne tudná, hogv milyen feladatokat, hogyan, milyen határidőre kell megoldania. ho"-v a maga részéről hozzájáruljon a ver- ■mny sikeréhez. Fel kel! világosítanunk minden dolgozó parasztot? hogy a maga részéről azzal adja meg a megfelelő választ az imperialisták, a kémbanda kísérletére, ha csatlakoz.k a versenyhez, minden erejével (‘Kimozdítja az őszi mezőgazdasági érv sikerét. Ha ezt megvalósítjuk T, f‘- mpSf Leli, hogy valósítsuk -i. íiknor sikerre fogjuk vinni az őszi mezőgazdasági versenyt, megvaló- -’tjuk az őszi mezőgazdasági tervet, hozzájárultunk mindnyájunk jobb 'Hetének záloga, az ötéves terv gvő- z°fmes megvalósításához. B. 1. Felére esett a paradicsom ára A szombati hetipiacon ismét igen visszariasztotta a vidéki felvásárlástól, bőséges volt az áru felhozatal, úgyhogy a piactér környéki utcákat is ellepték az őstermelők. Rengeteg kocsival hoztak be. paradicsomot és szilvát Feltűnő volt a sok paradicsom megjelenése a piacon. Ezzel megdőlt a pécsi kofák meséje, hogv azért drága a paradicsom. mert a szárazság miatt gyenge a termés. Az igazság viszont az. hogy a Népbolt nagymennyiségű paradicsomot hozott be Somogyitól a piacra lé. nyegesen olcsóbb áron, ez a kofákat Gyengén szerepellek 3 pécsi úszói! Oeiireceita Szombaton és vasárnap a dcbrcce- n: nagyerdei uszodáiban bonyolítják le a Szeged—Péc—Debrecen városok közötti úszó és vi/ifabdaversenyeket Az ct?ő verscnyszámokit szombaton déíuhin tartották meg. Eredmények: 409 nuferes féilj gyorsú'zá»: t C !• 1 !K v|>ó per-/-'. 2. Faze . (S i • 1’ 'W íi |V, 3. Ke.s/.cricc (Péc) 3:54.1 perc. Vizifabdamérközés Debrecen—Pécs 3:3 (1:1). Góldobók: Molnár II. (2) é- Mohácsi. illetveJToHcr. Fiize-j és Kc- szerice. A pontverseny állású az. első nap utón: 1. Szeged 86 pont, másod » Debrecen 32 pont. harmadik Pécs 27 P'-n! A r >'•:> ő vpr-etiyszámoka! vu. amap tartják mcj. mire a termelők lényegesen olcsóbb áron értékesítették. A többi főzelék- és zöldségfélék ára lényegesen nem vAl- tozoft. Az árak íjjy alakultak: Fcje»- káposzla 160—2.—, kelkáposzta 2—' 2.60, vüröskáposrta 2—3.—, kárfiol S —4.—, kalarábé 140—ISO, torma 6—8, cukorborsó 2—3.—, zöldbab 1S0—3.—, paraj és sóska 2—3.—, főzőtök W>— 1.—, paradicsom 30—40, burgonya 9B —45. uborka 2—3.—, saláta drb. 70, 1.—. cékla 150—2.—, zöldpaprika 150 —3.—, retek cs. 10—70, vöröshagyma 10—00, fokhagyma 3—, vegyeszöW. ség cs. 40—60. csövestengeri drb. 20— 25, bab 150—2.30 kg, lenese 2—3.30. dió 4—6.—, mák 0.50—3.—, őszibarack 1—3.—, alma 1—2:—, körte 160—4.50, •zilva 60—130, szőlő 160—3.—, sárgadinnye 160—2,—. görögdinnye 60—80, tyúk párja 28—40.—, csirke 18—28. , kacsa sovány 26—30—, bízott drb. 32— 10.—. liba sovány 24- 20.— , bíróit 50 80.—, pulyka 18 60.—, tojás 70 - 80. A tagolt,(is hírére olyan volt a fa lu, mint a megbolygatott méhkas Hoqyis ne. lett volna, hiszen nem kevesebb, mint IV) o„-d„ 7 V parcelláját éri,Min. De már a tagosítás első napjaiban 'kidZíltt Zf, húr voll io ije,leiemért, meg a he ves kedésért. ItZjbciöU ZZ'e ’ ^ tarjosUó bizottság tapintatos és körül tekintő munkájának köszönhet"",“, »«t KW utolso sorban a belvárdg yul-ai lelkes népnevelőknek.
