Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-25 / 223. szám
HM« SfcPPTRMBE# n IVAN PAVLOV Stopiembcr 26-án lesz száz áré hogy megszületett Iván Pavlov a nagy orosz íiziológns, a materialista tudomány egyik előharcosa. Ez évforduló igen nevezetes dátum a tu dotriány történetében. Pavlov jelen tőségét egyrészt a biológia és az or voítudomány területén elért kiváló eredményei, másrészt az idealizmus sál való szenvedélyes harca és a tu dományos igazság fáradhatatlan keresése adja meg. Pavlov hosszú tu dományos működése során arra tő rekedett, hogy megalapozza a mate riaüs'a álláspontot a fiziológiával ha táros egész sor tudományágban, ki) lönösen a pszibológiában. a neurológiában éi? a pszichiátriában. A nagyorosz fizio'ógus a felsőbbrendn id“g- tevékenységéröl szóló lángeszű tanításával továbbfejlesztette és gazdagította a darwinizmust és lefektette a, materialista pszihológia szilárd tér rnészeti alapjait. 7feniális megfigyelőkészsége és a természet jelenségeibe behatoló tudományos gondolkodása torraészet- szerílleg vezette a Ipgvégeö ered mény felé, a materialista világszem. lélethez. Szenvedélyesen hareolt a tudomány idealista életszemlélete elten. Sok rosszakaratot kellett tapasz talnia azoknak a tudós ellenfeleinek részéröl, akik nem osztották a fel- t ót cl es reflexekkel kapcsolatos material feta következtetéseit. Kísérletei során Pavlov többek között bebizonyította. hogy a környezet, nevelés, szoktatás wegsztintoti az állatok „vc- llikíziiletett“ tulajdonságainak korlátáit,. Tavlov a moszkvai állatkert- hon bebizonyította, hogy könnyűszerrel lehet együtt nevelni a kis bárányt az oroszlánfiókkal, a fiatal rókát a, kis nyúllak nem is beszélve a fiatal macska és patkány együttes műveléséről. Ezzel a felfedezésével az állattenyésztés, mezőgazdaság ós neveléstan terén Pavlov forradalmasította az élettan tudománvát. A cári Oroszországba n az Orvostani ée Sebészeti Akadémián folytatta. ifjabb éveiben munkásságát. Az akadémikusok legtöbbje ekkoriban nem a tudományt, hanem a címmel járó méltóságot nézte ós nem tűrte a tehetséges tudósokat. Különösen a katonaorvosi akadémia főnöke nem szívlelte a fiatal Pavlovot, aki ott tanároskodott. Hiába akarta laboratóriumát felszerelni, az ellenszenves főnök meggátolta ebben. Az orvostani é* Sebészeti Akadémia igazgatósága is lenézte a fiatal professzort. Elképzelhető, milyen vélemény alakult ki ezeknek a „tudósoknak“ a körében, akik a tiszteletet nem aszerint adagolták, hogy ki milyen értékes munkát végez, hanem hány kitüntetés fityeg a zubbonyán ós milyen hangosan peng a sarkantyúja. Köztük Pavlov be sem gombolt kabátban úgy hatott, mint aki kigúnyolja a katonai ■ illemrendet. M ég tanítványainak is sok kellemetlenségben volt, részük. Egy tanítványát külföldi kiküldetés után sem erősítették meg tanári állásban. Ennek ellenére a diákok tüntető szeretettel álltak a nagy tudós mellé, előadásait, minden alkalommal tapsra! kísérték. Szenvedélyes érdeklődést tudott kelteni előadásaival, különösen rajongtak népies fordulatokkal élénkített beszédéért. Derültség öntötte el az előadó-termet, ha az epehólyagot „az epe ideiglenes raktárának“, a hasat ..pocaknak“, a vér lökóletositctié. Jellemző, bogy a vas kalapos egyetemi urak- Ciont elüldözték Oroszországból. A szenvedélyes és harcos Pavlovot azonban nem lehetett elüldözni. Tndományszom jtól átitatott egyénisége jellemezte tanítványaihoz való viszonyút is. A felületes diáknak, aki hajlandó volt puszta szava ra elhinni amit mondott, csakhogy ne legyen kénytelen ..kínozni a nyuszit, vagy a kutyust“, ugyancsak kellemetlen megjegyzéseket kellett zscbrcvdgnia. Diákkörökben csodá lattal beszéltek a mások számára szigorúnak és hozzáférhetetlenné tetsző professzorról, aki tanítványai felé éppen közvetlenségével ós egy- - "’-é-révei vált ki. Xem egyszer Jítt kit íjtitíidm ííoIui KOLTUSIBAN Köttusa — a Szovjetuniónak esc a egyéb közs-ögea'.ől -semmiben sem kü lönhöző zuga — mosd világhírre tett szer:. Itt alapította meg 1926-ian la boratóriumát Ivan Pavlov akadémikus a nagy orosz fáziólógus. Pavlov laiho. nuóriuma eredetileg egy kis gerendáik bői épül: házikóban vök és mindössze két szobából állít. A tudós az elsőben bíbora ópiumé: rendezte be, a második dolgozószoba, ebédlő és üléstereim volt egyszerre. A szovjet kormány azon ban a szerény laboratórium' helyébe Payjcvnak csakhamar egész tudornál, nyos város* rendezett be hatalmas la bóra' őrimn-15mbbel, kcrece-kkel az állmok szántóra, lakóházakkal és mindazzá1, ami a I érv szerű tudományos mttn,Icához szükséges, Így jö*,: lé re Kojtu&iban az a hiolcig'lsi állomás, amely a felsőbb idegrendszer tévé. kenvrégéhek evői» ív fiziológiájával cs pahoIógűájáVal, fog'atkozó nagy tudós halála u'án a Pavlov Intézel nevet kapta. nagyon "bofidog Az-, üreg tud óv keringés! „a ver id- ott:. sáuak** nevezte, lót olykor parlagi kifejezéseket, is használt. Annál érdekesebb volt ez, mert, tudták, hegy ’avtov gondosan készül előadásaira s mielőtt hozzákezdene, előbb innának olvassa fel és ilyenkor behív magához néhány diákot, hogy előre llenőrizzo a hatást. Kísérletekkel egybekötött előadásai vonzották a fiáitokat. Előadásmódja teljesen szakított az Orvostani és .Sebészeti Akadémián kialakult szokásokkal. Pavlovi" a tanulás abból állt, hogy bemagolták a német professzorok orosz nyelvre fordított tankönyveinek egves. oldalait. Az első szemléltető kísérleteket az orosz Orvostani Egyetemen Cion professzor — Pavlov tanára — vezette be és Pavlov e,-.t a rendszeri e.öiorduit, hogy nyid utcán diákok zsibongó csapatához c.-a-lakozott es ojőrfc kergetve őket, harsány hangon kiáltotta utánuk: — IToító!..; Már ennyire megrokkantak? Hiszen alig vánszorognak! Pavlov azóta elérte az. őt rnog- illető világhírt ép tekintélyt,. Halála után is úgy foglalkoznak vele. mint egy élővel, mint minden halhatatlannal. A szovjet kormány nagyrabe- esülte a nagy tudóst. Gondoskodással és figyelemmel vették körül még öleiében, hogy munkáját a legmegfelelőbben folytathassa. KolMtfűbnn — ma Pavlovo — laboratóriumot építettek Számára. Ma pedig tanítványainak nagyszámú csoportja termékenyen fejleszti tovább eszméit.' amelyek a haladét tudomány irány mutatói. ______________voll, amikor láifs. hogy Ilyen nagys-zenk’« Járna "alják az ügyet, amelynek egész é'-v cl Meniö'te. Ko'r.u'i Kgíccdvesehb gye-moké-vé — sokéves terveinek és 'ményoinok megtcetosVöjétv' — lett Pavlov éke ér.ek tt alsó éveiben szokat, ’árul termékenyen dolgozol-. A nagy fndós hazafi bizalommal néaeH. a jövőbe. mert c.lóre 'álla, hogy szerető:; hazájában, amely a szpci-aiizmtts cpí- ésc-uck új ára tápéit, a- karúra és a udomány pára.lan virágzásnak indul. Ivan Pavlov ki, Ko!maiban foglal, rozoit az egyik legnagyobb és legnehezebb Hí dományos probléma megoldásával, a felsőbb idegrendszer le. vékenys-égc kialakulásának tr.n-iílrrtó- nyourásával és '-•lalakttlása ú jainak ku atátovai. Pavlov hosszú időn áit tanulmányoz- •a a kutyák íelsöbbrendű ideg-tevő. kdnység.M és mcsféTanöo»- a, hc-gy kü- lőnbőző módon viselkednek a kifértelek során. a 'felsőbb ideg. rendszeri ;evc. Siker-ül! eébő lépések voltak az embn i magatartás piai liölógíájának tamihnänyozÄ. sában, de máris jnegtnulaháác, hogy a Pavloviéi választott út helyes és rend. kívül' eredményes volt. A Kolius» in ttot [ 3 „Az egész emberiség üdvére“ kr-nysetg n-égy típusát meghatároznia, amelyek nagy vcv’áPokban egyeznek az emberre jellemző négy vérmérsókl,okié! (a felső idegrendszeri -‘.evóke-nye-ég r-aggvimkus, koferikus. flegmatikus és ü'cs’ősé'gé meiankóli-kus típusa). De mi okozza1 c-zil a különbsége'? Milyen belső -énye. zők, szervek és szervezeti rendszerek (belső szekréciós mirigyek, idegappa- rámsok, s.lb.) '<*• ml.féíe külső iéciye- zök (n avoids, magira ározo t tulajdon, ságok bog ya koriás a. -ápiáilkozis s'b.) Iv-.tározzák meg az idegrendszer típus, beli «.ajátsagait? Orökölhelök c az ideg. rendszer típúsfecli sajátságai és ha milyen mér ykben cs mi. * Íven íormábar,? M'ndezck a kérdések, J amelyek vág-rcd.mcciybcn orr 2 dée-re egyszerűsödnek, hogy - módon a iákul ki a felsőbb boleg állapotban lévő ember objektív megnyitói'kozásálnah mindeei oldalú ta- n.timányozésáí. További kidolgozás a’aét áll ez alvással sió gyógyítás módszere, amelyet ma már az irat黫- klinikáin siktfrcl alkalmaznak, a neu- roikus állapotok egész ' saráná!. Az álomé lm étet, amely Pavlov azon lant. íásán alapul, hogy az ahvás,-mint gátlás, kímélő szerepet játszik, _ pozitív eredményekre vezoteli a központ idegrendszer ••rganikus sérüléséinek gyó. gy hasánál is-. Az állatok egész viselkedése (valamint a gyermekeké is bizonyos korig) a belső cs külső .környezet közvetlen változásaitól, a közvetlen «-ígérőktől füg", vagy mim máskórat nevezik, az elsődleges' jrlzésckiö! (fény, hang, szag, az ellenség közeledése, éhség, s-tb.) Az. ember életében viszont elsőrendű jelem őségre -e-: szert a s.ó: a beszéd — a másodlagos jolzések rendszere (a „fény“, a „hang“, ,.s,zrg“ b szavak a reális fény, hang ós szag helye'!!): Pavlov a második fek- zören.d&ztrxői szótő tanításnak csak« cezde'éí jelöíte meg. Miként alakú' kj a beszéd a gyermek fejlődére- ro-án, mt’yen kö!cs<Viűs viszonyban van az első és- a második jeésőrendszec, miben áll a beszéd felbomlása be eg ál. apói-an — ezek és sok. más liastn-tó, kérdés- áll ma a KoKusi Intézet ku- aiás-ainak középponIjüban. Ivari Pav’ov anitäßa ÖMVzivon-tcsi'i. sä. minden haladó gondo'a na-k, a«née sok nemzedéken át felhalmoztak a hazai fiziológiában és a világ fiziolö. g-iat tudományábaji. Ezen tanítás bánra a fiziológia ! udomány áriak további fejlődésére fclmt-rhotct'en. A fiz-o. lóg us ok XV. vilá'gikongresazusán Pavlov akadémikus:; joggal novezrók „a világ f.iziológitsai doyenjének“. Az a 13 év, amely Ivart Pavlov it*- róa óda elt-U, megmutatta, hogy a sentáfis pavfovi lanftás a Mocializ. nuis országának élenjáró uidontó-nya ál-ldsaitatpsan és termékenyen dogozó szovjet flziológusrak ve. zf'rcsiUaga k-it. , Alckszanjan nyomátL' Nagyszabású ünnepségek a Szovjetunióban Pavlov az 1035. évi XXV. nemzetközi élettani kongresszuson a következőket mondotta: „Büszkén, vallom magam olyan ország polgárának, amelyben a tudomány vezető szerepet visz és a legnagyobb tiszteletnek örvend. Valóban büszkék lehetünk arra a hazára, amelyben, oly fontosnak tartják a tudomány és « kultúra teljesítését és haladását. Sok évet megéltem, már, de ma. is boldog vagyok, hogy szeretett, hazám javára cs az egész emberiség üdvére dolgozhatom." Ha nem ismernénk Pavlov és a Szovjetunió, Pavlov és a nép viszonyát, jólhangzó frázisnak látszana ez a mondat-. Azonkívül Pavlov rendkívüli irtóznia a nagy- képű kijelentésektől, szavaiban állandóan kísértő mértéktartása is meggátolta abban, hogy alaptalan, hízelgő kijelentésekre ragadtassa cl magát. TI nyilatkozat mögött egy hatalmas tudós és egy hatalmas nép ragyogó kapcsolata élt akkor, amely — bizonyos tekintetben — ma sem semmisült meg. Olyan szeretet, olyan mélységes tisztelet vette körül aa öreg tudóst as orosz nép felszabadulása utáni időktől fogra, amelynek gyakorlati, megnyilvánulásai nemcsak Pavlovinak az embernek, hanem a tudománynak is óriási hasznára lettek. Egy gazdagon felszerelt laboratórium, aztán a tudós rendeseit élet- körülményei, számtalan apró segítő körülmény mellet', mind egy új társadalmi életforma eredményeit adták át Pavlov kezeibe. Mindenben segítettel;, hogy mindenkinek segíthessen. Az öncélú, tudományok pusztulásé' jelentette altkor ez és Pavlov érezte, amit tudós ő előtte sohasem, tapasztalt: egy nép áH mellette és egy olyan kormány, amely nem hajbókolásokat vesz számon, hanem eredményeket. Nem véletlen, hogy ez pon' ff Szovjetunióban eshetett meg. Kiszámított, természetszerű következmény volt, ez a tudomány és az épem között kifejlődő't kapcsolat. .1 róni, vári Oroszország kormánya részéről támogatás helyett legtöbbször a lenézés érte rsnk. támogatás szinte .v- e Boldogan érez e a világhírű tudós annak a mat riulixta rilágnéyeinel; diadalát, amelynek ő is egyik jch n'ös előharensa vrj!1 Hiú honit ál kezdve. Pavlov mélységesen emberi., közvetlen magaíartá sát bizonyította az a viszony, amely a nagy tudós ét uz egyes dolgozni; között kifejlődőét. A régi, el vont ködökbe burkolózó tudósok magatartását Pavlov nem tette, magáévá., hanem úgy élt. a. nép között, hogy egy nett érezte magát vele, állandó tanácsadója volt a. hozzáforduló munkásnak, parasztnak, együtt sétálev j Í mot SZC'l milyen idegrendszert 'evxkenység, csak az cl ő !tp- é csőfoko. képezték a főcél eléréséhez: é megmutatni az emberiségnek a felsőbb 1 idegrendszeri tevékenység típusai a-k. lív és irányítok, á‘alakításénak ú ját.----------------------,,om sikerült a Pa sloinah__| j.-é dósé véglegesen vit atta, meg velük mindennapos problémáikat. ((megoldania. De tanítása, gondola'-’.! E magatartásának egyik következménye volt pél- j úgy kerüllek a r-zovjc' ud-ományba, dául az, hogy a, méhek a Szovjetunióban idáig már t min.; az álfeie/k ós az ember maga'ar hetvenhét, szorhozban és kolhozban hozzászoktak a l<i ft ás a maVriailsa megér lésének megin. here-virághoz, azokat beporozták és óriási mértékben f gaihn* alkui alapja. hozzájárultak a szovjet méhészek sikereihez, míg Puti-J Pavlov akadémikus már 1913.ban lov fölfedezése előtt messze elkerüllek « lóherét. Par - ^ a-z.cwt véleményéi juítaáa kifejezésre. Ir. v egyszerűen rászoktatta a méhehet erre a virágra} hogy bizonyos fel étien reflexek, ki- úgy, hogy addig mutogatta nekik a lóherét, míg egy- A alakulásuk mecJinizmusál íokitvve,- v.a. szeresek rászálltak és elvégezték a „bepárzási". flőszfnűleg nem egyebek, mint- öröklés A Nagy Honvédő Háborúban is igen nagy hasznát f során ineg&ziláirdu'ií fel étel« reflexek. vitték Pavlov tanainak a látás, hallás, menetelés olyan ^ Ezért nagy hibát követnénk ci, ha a kifejlesztésénél, amely a Szovjetunió gyíjvdniéhez éppen f felsőbb idegrendszeri -.cvéceerysíg a. annyira hozzájárult, mint a: embernek ahhoz a felisme # nulmác\-ozáf<ihan a felfal* idegrend.- réséhez, hogy ..feltételes rajiértben" még rengeteg erő 4 fMf Vévékcnységének kcreléséi! c'tsza. tartalék van s nem kelt belenyugodnia senkinél; abfyt, f a központi idegread i - fej. hogy vsak annyira képes hazája, embertársa’, a: rmbe- J-g^chiék anú:mányozásá-!ó'. Éppen riség és önmaga javára, mint amennyi „rrU született". * ^ Kf>7|]s, jni^-rck c.gyik a'.anPavlov büszkén vallotta magát a Szovjetunió idegrendszeri funkciók gárámli és a. szovjet nép büszkén vuPoita magáénak f^ . :ni,ndvn oldalú ia-nulmá. Pavlovot. Míg a nyugati országok tudósai nem egy j nvJoz.(s.) írben cserélték fel tudományos munkásságukét meg-4 elhetést biztosító foglttlkc/ztísolrkal, Pavlov / r.r'ársai 4 már gáttalanul forduiliajtak a tudomány feiles;1'-- Pl'. ) n mert a dolgozó nép állama a le.gragyogóbb Ive:!ősege Ivan Pavlov annakidején bcveeeffe k'frikai munkában a.- agy míikódé. f sértek cbjek-Üv .anu'inAnyozásá . A kvf, adta meg számukra.. a leggondosabban, gazdagok ban felszerelt laboratóriumok mellett. Purfovbun önmagát is ünnepeikéi! a S:ov:rtuiiio Pavloviján a Szovjetuniót ünnep'Ha ti a haladó r'dáa. J .iflllvn eredmény vsak faagy íisio’ógu.« fölvértezve az álatok f fe! őbh idogtcvéki-nysége a'.aptőrvó \ öveinek ismerő, ével. (v.-ábhá- szembe. I ‘kibetegek objek iv maga. szubjektív á'é éseikkej a pél-<sal ■it meg. 1 \y nz áll aft, ft hol 0 "*>V f élé k cq<$?. során r.- ^y« .•cóan demonszeretetéi •r1 •'* r4 ■ á’* •! íiiiií Asn (Tevő-. az állatok és f t '1 }r .v VI 1/11(1 i : <f'ii f'-r i •'! v’<7 0 t ,in t c-mbe- v;s'.‘’kcdé<e 0 i'vckMv annliri. xirot r. rak a bujt H'ilibfijubb $ litt fi h/n t. t UK móJstvrénck ereje!. tizek Cí-tk .17. A nagy orosz fizioiógus születésének századik évfordulóját grandiózus kérőiek között ünnepli meg a haladó világ, élen a hatalmas Szovjetunióval. A :u- lóícumot megelőző Ildién ó»sz-szöveu,<*- gi tudományos kongresszust tartóit, illetve tart a szovjet tudományos világ, amelyen megemlékeznek Pavlov szerepéről a korszerű fiziológia megalapításában és kifejlesztésében. A kongresszust Moszkvában nyitják meg és Lcningrádban zárják be. A beszámolókat a ma elő legnevesebb szovjet fiziológusok, Pavlov tanítványai tartják, ünnepi üléseket tar Innak, valamennyi szovjet köztársaságban is. 4t , Péeseíl s>Ss<6.bftr cl«i»,}cn iTndczmK eenfenáns I> éesett szeptember Út! I—27—23-,in az ,,Uj utakon“ című, P avlov rpuu* kist ■ágáról szóló filmek bemül a.1 ás ával áldoznak a. nagy tudós emlékének. azonkívül október t-l sej én .1. peesi Nemzeti Színházban centenári? disz ülést tartanak, amoh-en fényi ki;-«rőmüsor keretében ,1 Magy VJ Tud nmánvos Tanács kik Ilidöt.fO, dr. Heténvi professzor tart ünnepi, beS7.Ó(i let, majd dr. Farádi I .ászló egyetemi i tanár ..Pécsi tudom ányos intó•zetek Pavlov nyomdokai n“ cím me' fO" előadást, tartani. Az esten szerepel még Molnár Klára hegedű müvés 7 nő és Horváth Mlhá t\* zongoramíiv ász is. A pécsi egyetemet, dr Ernst .fe'nd ili. lássák Kálmán és d‘ . Szen'ágotűi professzorok képvis’ l :k a m«>s* \'W*l i. illefve Icningrái! li Paviovílnn epségi-ken, A lutron 1 oivospio zur szerdán délután indult " ,VJ)1 IK'géppel a Mzo' jetii niiilta. /
